Az Európai Bíróság ítélete az uniós irányelvek horizontális közvetlen hatályának elismeréséről magánfelek közötti jogvitákban*

Átírás

1 Az Európai Bíróság ítélete az uniós irányelvek horizontális közvetlen hatályának elismeréséről magánfelek közötti jogvitákban* Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása a nemzeti jog ellenében Hivatalos hivatkozás: Tárgyszavak: Értelmezett jogszabályhelyek: 1. Az ügy ténybeli háttere és az alapeljárás 2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 3. Az irányelvek közvetlen hatályának kérdése 4. A főtanácsnoki indítvány 5. Az ítélet 5.1 Az első kérdésre adott válasz 5.2 A második kérdésre adott válasz 5.3 A döntés ratio decidendije 6. Az érvelés kritikája 7. Az ítélet jelentősége 1. Az ügy ténybeli háttere és az alapeljárás A német jog alapján a felmondási időt úgy kell számítani, egy hónap, tíz év munkaviszony után pedig négy hónap a fel- - számításának alapjául szolgáló időtartamként, és egy hónap felmondási időt állapított meg, jóllehet Kücükdeveci kisasz- Kücükdeveci az Arbeitsgericht Mönchengladbach - mondást, arra hivatkozva, hogy a munkáltató által kiszámí- - 1 ez a rendelkezés ellentétes az uniós joggal, és életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg, ezért a nemze- Arbeitsgericht Mönchengladbach a Landesarbeitsgericht Düsseldorf - - hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, aminek alkotmányellenes jellegéről ugyan nincs meggyőződve, de az uniós joggal állapítást nyert, hogy a nemzeti rendelkezés egyértelmű, és a jelen esetben nem értelmezhető az említett irányelvvel össze- a bíróság úgy döntött, hogy eljárását felfüggeszti, és előzetes 2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi ak- A bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, az a a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat 2 A jelen ügyben a Landesarbeitsgericht Düsseldorf két kér- mondási idő az adott üzemben vagy vállalkozásnál munkaviszonyban töl- - curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/ /cp100004hu.pdf. 33

2 - bályozás, amely szerint a munkáltató által betartandó felmondási idő a munkaviszony időtartamának növekedésével fokozatosan meghosszabbodik, azonban ebből a szempontból a 3 bíróság arra kíván választ kapni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a évének betöltése előtt munkaviszonyban töltött időszak nem en azt kérdezi a tagállami bíróság, hogy a német szabályo- zölt felmondás esetében azért kell csak az alap felmondási időt tiszteletben tartani, mert az egyfelől lehetővé teszi, hogy a munkáltatók rugalmasan kezeljék személyi állományukat, ami hosszabb felmondási idők alkalmazásával nem lenne lehetsé- rűen nagyobb személyes és szakmai mobilitás várható el, mint 4 A kérdést előterjesztő bíróság ezért azt a kérdést fogalmazza meg, hogy milyen következtetéseket kell levonnia a nemzeti bíróságnak az e rendelkezésnek az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma kö Amennyiben az első kérdés első alkérdésére igenlő, a másodikra pedig nemleges a válasz, akkor köteles-e a tagállami bíróság a magánszemélyek közötti jogvitában eltekinteni a közösségi joggal kifejezetten ellentétes törvényi szabályozás lyeknek a hatályos nemzeti törvények alkalmazásába vetett bizalmát oly módon kell-e tekintetbe vennie, hogy az alkalmaz- vagy azzal lényegében egyező szabályozás tárgyában határo- illető elsőbbség elvével kapcsolatos kérdést fogalmazott meg A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben azt hangsúlyozza, hogy a német alkotmány kötelezi a nemzeti bíróságokat a tartja, hogy a Mangold-ügyben hozott ítéletet5 úgy lehetne értelmezni, hogy a nemzeti bíróságok jogot kaptak kizárni az elsődleges közösségi jog átvételekor az azzal ellentétes nemzeti dozná ugyanis magában, hogy eltérő lenne a tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlata, ha dönthetnének arról, hogy alkalmazzanak-e egy nemzeti jogszabályt aszerint, hogy azt az elsődleges közösségi joggal ellentétesnek vagy azzal össze- - ra, hogy a hivatkozott Mangold-ügyben hozott ítéletében azt akarta-e kizárni a bíróság, hogy a nemzeti bíróságok a belső jog alapján kötelesek legyenek előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, mielőtt megállapítják, hogy valamely belső törvényi rendelkezés az elsődleges közösségi jogba ütközése fejezésre juttatja, hogy az elsődleges joggal ellentétes nemzeti jog alkalmazhatatlanságára vonatkozó feltétel a norma hatálya alá tartozó személyeknek a hatályos törvények alkalmazásába érti ez alatt, ha kérdésessé válik, hogy ezek a törvények össze- 3. Az irányelvek közvetlen hatályának kérdése Amikor egy uniós szabályra egy magánfél a tagállam, valamint a tagállami szerv ellen alapíthat igényt, akkor az uniós szabályok egy magánfél egy másik magánféllel szemben alapíthat igényt, 6 hogy az irányelvek csak kivételesen bírnak közvetlen hatállyal a irányelv rendelkezéseinek világosaknak és feltétel nélkülieknek kell lenniük, valamint az átültetést igénylő, de a nem vagy nem megfelelően átültetett irányelv csak állami szervekkel szemben - 7 az irányelvek horizontális közvetlen hatálya, ahogy az a Mars- 8 Az irányelv nem bírhat 6 Az Európai Unió joga a gyakorlatban - lyen az a lehetőség alapul, hogy egy nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehes- kezik, hogy az irányelv önmagától nem hozhat létre kötelezettséget valamely magánszemélyre nézve és így egy irányelv rendelkezésére, mint olyanra, - 34

3 közvetlen hatállyal a belső jogban olyan esetekben, amikor nem állami szervre vagy annak az ellenőrzése alatt álló szervre irányuló kötelezettséget állapít meg, tehát az irányelvből követke- - vek átültetésének elmulasztása nem vezethet ahhoz, hogy egy - 9 kötelezettségeinek nem teljesítésére hivatkozna annak érdekében, hogy a magánszemélyeket megfossza az irányelvben fog- telmében az ítélkezési gyakorlatnak a magánszemélyek közötti arra vonatkozó hatáskörének elismerését jelentené, hogy magánszemélyeket terhelő kötelezettségeket határozzon meg közvetlen hatállyal, holott e hatáskörrel csak azokon a területe- donképpen itt húzódik az a határvonal, amely az irányelvi ren- 10 ahhoz tartotta magát, hogy az irányelvek horizontális közvetlen hatálya kizárt, azonban a Kücükdeveci-ügyben hozott ítélet és indokolása részletes vizsgálata során látni fogjuk a későbbiekben, hogy napjainkra részben felpuhult a bíróságnak ez az 4. A főtanácsnoki indítvány A tagállami bíróság által feltett első kérdésben foglalt problémakörök tekintetében először azt vizsgálta, hogy mely kö- sakor, hogy fennáll-e az életkoron alapuló hátrányos megkü- ból és rendeltetéséből következik, hogy célja olyan általános keret létrehozása, amely a foglalkoztatás és a munkavégzés során egyenlő bánásmódot biztosít mindenki számára azáltal, hogy megfelelő védelmet nyújt többek között az életkoron 11 c) pontjának értelmé- körülményeire vonatkozó egyik feltételre irányul, ezen irányelv 12 si idő számítása szempontjából kizárja a munkavállaló által a irányelv értelmében életkoron alapuló eltérő bánásmódot va- 13 don kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti azokat az elbo- munkáltatójuknál a munkaviszonyukat, azokhoz képest, akik - - szonyban töltött idő növekedésével fokozatosan hosszabbodó 14 A főtanácsnok indítványában kifejtettek alapján egyértelmű, hogy a rövid felmondási idő szükségszerűen hátrányosan hat - kedését és nem is egyeztethető össze a hivatkozott irányelvvel, tehát különbséget kell tenni a munkaviszonyban töltött idő növekedésével fokozatosan hosszabbodó felmondási időre és az ebben való részesülés feltételéül megállapított 25 éves kor- lajdonképpen arra irányul, hogy egy munkavállalói csoportot - 15 A főtanácsnok indítványában ti szabályozás, amely a felmondási idő számításánál általáno- A tekintetben, hogy a tagállam, mielőtt figyelmen kívül hagyná a közösségi joggal ellentétes nemzeti szabályt, köte- hogy már korábban állást foglalt ebben a kérdésben a testü- 16 hozott ítélet óta ugyanis egyértelmű, hogy a nemzeti bíróság mint a közösségi jogot alkalmazó általános bíróság köteles a közösségi jogot teljes terjedelmében alkalmazni és védeni az általa az egyéneknek biz közösségi jog érvényesülésének nem feltétele az, hogy elő- 11 Yves 12 a) vetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog ré

4 zőleg előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be az Az arra irányuló kérdést, hogy egy tagállam által nem vagy rosszul átültetett irányelvre lehet-e magánszemélyek közötti - mely irányelv önmagában nem keletkeztethet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem szerint ebből következően valamely irányelv olyan rendelkezésére, amely magánszemélyeket jogosít vagy rájuk kötelezettséget ró, kizárólag magánszemélyek egymás közötti jogvitájában önmagában még akkor sem lehet hivatkozni, ha az máskülön- azt a lépést, amely az irányelvek és a rendeletek egyenlővé té- rését jelentené, hogy magánszemélyeket terhelő kötelezettségeket határozzon meg közvetlen hatállyal, holott e hatáskörrel csupán azokon a területeken rendelkezik, amelyeken rendele- 18 játos jellegére, amely meghatározásánál fogva csak a címzett tagállamokra vonatkozóan keletkeztethet kötelezettségeket, és csak nemzeti átültető intézkedések révén róhat kötelezett- A horizontális közvetlen hatály hiányát ellensúlyozó ténye- hogy saját nemzeti jogát úgy értelmezze, hogy a szóban forgó irányelv eredményének eléréséhez a lehető legteljesebb mér- vetett hatály vagy más néven értelmezési kötelezettség el- 19 közösségi jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy megtérítsék a magánszemélyeknek az irányelv átültetésének elmaradásával azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha az irányelv nemzeti bíróság a magánszemélyek közötti jogviták megoldása során így csak az irányelvvel ellentétes rendelkezésektől 20 Végkövetkeztetésként a főtanácsnok azt indítványozta, hogy a közösségi joggal ellentétes hátrányos megkülönböztetések elleni hatékony küzdelem jegyében olyan meg- ellentétben az irányelvek horizontális közvetlen hatályának hi- megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános elv érvényesülésének elősegítése érdekében elfogadott irányelvek nem - hátrányos megkülönböztetésekkel szembeni küzdelemre vonatkozó irányelvekre hivatkozni lehet a magánszemélyek közötti jogvitákban annak érdekében, hogy el lehessen tekinteni 21 horizontális közvetlen hatály elvének alkalmazhatóságát a je- 5. Az ítélet 5.1 Az első kérdésre adott válasz hoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy évének betöltése előtt munkaviszonyban töltött idő nem ve a) pontjára, amely kimondja, hogy akkor áll fenn közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül ha- - lyozás tehát eltérő bánásmódot alakít ki az azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező személyek között annak alapján, hogy milyen életkortól kezdve álltak a vállalkozás alkalmazásá- rendelkeznek, az, aki 18 éves kora óta áll a cég alkalmazásában, öthónapos felmondási időre, míg aki 25 éves korától áll alkal- - az alapügyben érintett nemzeti szabályozás általános jelleggel álló többéves munkaviszonyuk ellenére sem részesülhetnek a munkaviszony hosszával összefüggésben növekvő felmondási idő előnyéből, jóllehet azt a hasonló munkaviszonnyal rendel- 24 történt meg, annak ellenére, hogy az ítélet elvi éllel kimondja a német sza- - 36

5 könnyebben és gyorsabban reagálnak munkahelyük elvesztésére és ezért tőlük nagyobb rugalmasság várható el, valamint dási idő megkönnyíti az utóbbiak alkalmazását, és ezzel növe- 25 jon a nemzeti jogalkotó által elérni kívánt jogpolitikai céloknak megfelelő eszköze-e a német szabály, mennyiben felel meg a emlékeztet arra, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel bírnak a szociál- és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztása tekinte- nemzeti szabályozás nem megfelelő az említett cél elérésére, mivel az valamennyi olyan munkavállalóra alkalmazandó, aki 25 éves kora előtt vált a vállalkozás munkavállalójává, függetlenül attól, hogy mennyi idősek a munkáltatói felmondás idő- - különböztetés tilalmának sérelmét, és elutasította annak igazolhatóságát, hogy a szabályozás összhangban áll a tagállami jogalkotás mérlegelési jogkörébe tartozó szociál- és foglalkoz- re igenlő, míg a második alkérdésére nemleges választ adott 5.2 A második kérdésre adott válasz ki indítvánnyal összhangban arra mutatott rá, hogy a közössé- tes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be a bírósághoz, tehát azt a tagállamnak mindenképpen biztosítania kell a jog- 26 A nemzeti bíróságok feladata a magánszemélyekre vonatkozó uniós rendelkezések bírói védelmének és hatékony érvényesülésének ós jog elsőbbségére tekintettel, melynek értelmében az uniós tétben olyan megállapítást tett logikai érvelésének eredmé- uralkodó álláspont az volt, hogy a magánszemélyek közötti jogvitákban valamely irányelv önmagában nem keletkeztet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet magánszemélyekkel szemben hivat- 27 tozó olyan nemzeti rendelkezés esetén, amelyet a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek ítél, e rendelkezés alkalmazá- 28 feltétlenül az irányelvi rendelkezés, hanem az uniós jog alapelvének közvetlen hatályáról van szó, ami további kérdéseket A döntés ratio decidendije A döntés mögött álló jogelv a következőképpen határozható ki a foglalkoztatás és munkavégzés során betartandó egyen- - zájárul az egyenlő bánásmód megtartásához egy konkrét irányelv önmagában nem keletkeztet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet 30 között a nemzeti bíróság feladata, hogy gondoskodjon az igazságszolgáltatás keretei között a jogi védelemről, amely a magánfeleket az uniós jog alapján megilleti, és biztosítsa ennek hatékony érvényesülését, eltekintve a nemzeti szabályoktól, 6. Az érvelés kritikája A Kücükdeveci-ügyben hozott ítélet alapján egyértelművé és jogának nem az a területe, amely a tiszta érthetőségéről ne- tő jellegű értelmezése, jelen esetben a Kücükdeveci-ítélet az, ami alkalmas lehet arra, hogy precedens jelleggel megteremtse annak a lehetőségét, hogy a később felmerülő jogviták során a magánszemélyek egymással szemben is igényt alapíthassanak egy uniós normára, jelen esetben egy át nem ültetett irányelvre, amely számukra közvetlen kötelezettséget nem ke- re juttatott a már hivatkozott Marshall- - - eredményezte, hogy a vertikális és horizontális közvetlen hatály közötti különbség homályossá vált, elhatárolása nem egy- e két aspektusa között meghúznunk a határvonalat, amit tovább nehezített, hogy az ítélkezési gyakorlat nem várt fordu- - - és 29 Az Európai Unió joga 37

6 cükdeveci-ügyben hozott ítélet további bonyolult kérdésekhez vezet, különösen az általános jogelvek státusza és azok ha- A Kücükdeveci-ítélet kiváltképp két szempontból proble- gánfelek az irányelvekre hivatkozva igényt alapítsanak, egy alkotott irányelvek alkalmasak arra, hogy bennünk általános 31 Az általános jogelvek zést, másfelől hozzájárulnak a speciális szabályok alkalmazásá- elmosódnak, különösen, amikor a jogelvek kihatnak a magánfelek közötti jogviták eredményére,32 bár nem kifejezetten ez- is, hogy az irányelv közvetlen hatályáról van szó, vagy valamely hozott ítéletével,35 amelyben - vetlen hatály alkalmazhatóságával, jóllehet hasonló tényállás képezte az ügy alapját, mint a Kücükdeveci-ügyben, amelyben viszont konkrétan magának az irányelvnek a felhívhatósága ké- A Kücükdeveci-ügyben hozott ítéletet megelőzően nem volt egy olyan szilárd alapelve a közösségi jognak, amelynek értelmében az irányelvek nem bírnak horizontális közvetlen váratlan döntést hozott, mert az irányelv ebben az esetben a vetlen hatály elve utat adott az elsőbbség elvének és azoknak a jogoknak, amelyek horizontális közvetlen hatálya elismerést elvek védelmét élvezi, ami megkérdőjelezi az irányelv szüksé- 36 tától eltérően elfogadhatóvá nyilvánította, hogy egy magánfél egy másik magánféllel szemben igényt alapítson egy olyan uniós irányelvre, amelyet nem ültettek át a nemzeti jogba a tag- tet, amely előzetes döntéshozatal céljából elé kerül, más-más szempontok alapján mérlegel, ami ugyanakkor ellentmondást szül, hiszen sok más esetben viszont korábbi ítéleteire alapítva tes ítélkezésében bizakodó jogalanyokban, legyenek azok tag Az ítélet jelentősége gold-ítéletben kimondott, az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a nemzeti bíróság sze- - gait, még abban az esetben is, ha a tagállam elmulasztja át- a tagállam mulasztására hivatkozva nem vonhatja meg a jogalanyoktól azt a lehetőséget, hogy jogaikat a lehető legtelje- vetkeztében a jogalanyt károk érik, akkor azt köteles a tagállam Az irányelveknek a Kücükdeveci-ítéletben elismert horizontális közvetlen hatálya megteremti a jogalanyok számára azt a lehetőséget, hogy védelemben részesülhessenek a nemzeti jog igazságtalanságaival szemben, akár a magánfelek egy- - tehát más magánfelek jogai szenvednek sérelmet, nevezete- kusan átgondoljuk az esetet, akkor egyértelművé válik, hogy az irányelv magánfelek közötti felhívhatósága egyes magánfelek- ellentmond annak a követelménynek, amely kimondja, hogy az irányelv nem keletkeztethet olyan kötelezettséget, amely Betriebs-Berater 32 Filippo Perspectives on Federalism Vera The Kücükdeveci Judgment. A Horizontal Direct Effect for Directives? of media.leidenuniv.nl/ legacy/vk-krzeminski.pdf. Case C-555/07. Seda Kücükdeveci Columbia Journal of European Law Gráinne EU Law. Text, Cases, and Materials 38

7 tartani ugyanezt a megközelítést azokban az esetekben, ame- jártát követően keletkeztek,39 valamint állást kell foglalnia a hivatkozott irányelv és az uniós jog alapelvének viszonya tekin- tát, hogy vajon milyen irányt fog követni, hiszen a Kücükdeveci-ügyben hozott ítélettel a közvetlen hatály megítélését, vertikális és horizontális aspektusának elhatárolását ingoványos Tarkó Izabel Ágnes 39

8 40 H I R D E T É S