Az Európai Bíróság ítélete egy dán munkavállaló ügyében*

Átírás

1 Az Európai Bíróság ítélete egy dán munkavállaló ügyében* Kielégítő-e a végkielégítés? Hivatalos hivatkozás: Tárgyszavak: Értelmezett jogszabályhelyek: létrehozásáról1 1. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés 2. Az előzetes kérdés jogi kontextusa 3. A főtanácsnoki indítvány főbb megállapításai 4. A döntés érvelése 5. A rendelkező rész és a ratio decidendi 6. Az érvelés kritikája 7. Az ítélet jelentősége 1. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés - Region Syddanmark volt, azonban még nem szándékozott nyugdíjba vonulni, ha- tóber 2-án volt munkáltatójától az alkalmazottakról szóló törvény jogosultságának igazolásaként arra hivatkozott, hogy több mint 14-én elutasította a kérelmét, szintén az alkalmazottakról szóló törvényre hivatkozva, hiszen a törvény szerint Andersen jogosult sent képviselő szakszervezet keresetet nyújtott be az elutasító határozattal szemben a Vestre Landsret - - Vestre Landsret gesztette, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az - tagállam olyan jogi rendszert tart fenn, amely előírja, hogy a munkáltató az ugyanazon vállalkozásnál legalább 12, 15 vagy 18 évig folyamatosan alkalmazott munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi felmondása esetén a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor egy, kettő, illetve háromhavi munka- nem jár abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor öregségi nyugdíjra jogosult azon nyugdíjrend- az alapeljárást ismertető részében megemlíti, hogy egy választottbírósági eljárásban jogellenesnek minősítették a felmondást, arra azonban nem derül fény, hogy a választottbíróság 2. Az előzetes kérdés jogi kontextusa mára meglehetősen bőséges irodalma van az életkoron alapu- - eltérő bánásmód nem minden esetben jelent egyúttal hátrá- úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent - értve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerő-piaci és a szakképzési célkitűzéseket, és ha a cél elérésének eszközei megfelelők A törvényes cél kritériuma kapcsán megjegyzendő, hogy ak- viszonylag nehéz bizonyítani, hiszen az irányelvben az objektív és ésszerű igazoltság kritériuma is tulajdonképpen együtt 41

2 - 2 Az életkoron alapuló diszkrimináció alapelvi jelentősége az ta a Mangold-ügyben3 ta az e téren követendő egyenlő bánásmód alkalmazását, hogy még az irányelv átültetésére nyitva álló határidő alatti betartá- ellentétes az irányelvvel egy olyan nemzeti szabályozás, amely munkavállalók kényszernyugdíjazását rendeli el, ésszerűnek, objektíve igazoltnak, tehát jogszerűen eltérő bánásmódnak is- enyhítése volt, ami nem sérti túlzott mértékben a munkavállalók jogos elvárásait, hiszen ésszerű mértékű pénzügyi ellenté- 3. A főtanácsnoki indítvány főbb megállapításai ben megállapítja, hogy az ügyben szükséges lesz elhatárolni az életkoron alapuló közvetett és közvetlen hátrányos megkü- jogvitához kapcsolódik, hiszen a munkavállaló közjogi munkál- - megjegyzések körében az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés mint általános jogelv értelmezésének korlátai- telmezésének részletes kifejtése a fentiekben megtörtént, ezért Fontos kiemelni, hogy a főtanácsnok megvizsgálja az irányelv személyi, tárgyi és időbeli hatályának alkalmazhatóságát a konkrét ügyre, gyakorlatilag ugyanazt állapítva meg, mint amit időbeli hatály kapcsán, hogy az irányelv átültetésére hagyott határidő letelte után több mint három évvel szüntették meg a A közvetett és közvetlen diszkrimináció elhatárolását megad- 6 A főtanácsnok szerint az igazolhatóság kérdése éppen ettől az elhatárolhatóságtól függ, tehát mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy fennáll-e valamelyik az adott ügy- re semleges előírásról van szó a dán munkajogban,7 de rögtön hozzáteszi, hogy ilyen esetben is fennállhat közvetlen diszkrimináció, amennyiben az eltérő bánásmód alapját képező feltétel elválaszthatatlanul összefügg egy tiltott megkülönbözte- 8 - ron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltja, hiszen ha csak az abszolút életkorra terjedne ki a tilalom, akkor ez könnyen ve- - 9 Kokott arra a következtetésre jut, hogy a dán szabályozás nem objektív ismérven alapul, hanem olyan feltételen, amely közvetlenül összefügg az tött, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalókra - 10 tésről van szó, amennyiben az eltérő bánásmód nem igazol- akkor nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha törvényes cél által ésszerűen és objektíven igazolt, valamint az elérésének A továbbiakban a főtanácsnok ennek a meghatározásnak az elemeit veszi sorra, vizsgálva, hogy fennállnak-e a kimen- vidre zárja azzal, hogy az nem jelentkezik önálló tartalommal a - zolására felhozott tényeknek a felülvizsgálatra alkalmasnak kell egyértelműen a célkitűzést, csupán a törvényhozást előkészí- alapul, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók általában - 2 A munkavállalói aktív életkor meghosszabbításának lehetséges eszközei doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_ mce/file/archiv2/barakonyi/barakonyi_ertekezes_nyilv.pdf - a szerk. - a) és b) (Lov om retsforholdet mellem arbejdsgivere og funktionaerer) 42

3 11 - nácsnok mégis fontosnak tartotta ezt is megvizsgálni, hiszen ság körében azt kell kutatni, hogy a végkielégítésre jogosultak körének korlátozása nem érinti-e aránytalanul hátrányosan a - kedés, ha megfelelő a törvényes cél elérésére, azaz nem tűnik nok azt a jogosulti kört, amelynek esetében valószínű, hogy a szabályozás megfelelő a visszaélések kizárására azon személyek esetében, akik nyugdíjba kívánnak vonulni, de előtte még ne, tehát ésszerűen nem volna indokolható, így az intézkedés - kort megélt munkavállalóknak biztosítja a végkielégítés lehe- csak arról rendelkezik, hogy az adott munkáltatónál kell hosz- erőpiacon nehéz elhelyezkedni egy új munkahelyen, függet- 12 A szükségesség kérdése a következő pont, amelyet vizsgálni törvényes cél enyhébb, alkalmas eszközzel nem lett volna elér- viszonylag széles mérlegelési lehetőséget hagy a szociálpoliti- gelés pedig oda is elvezethet, hogy a tagállam az egyszerűsítés - Kokott azonban hangsúlyozza, hogy még ilyen esetben sem ve a főtanácsnok kijelenti, hogy igenis kiüresedik az életkoron automatikus mentességet biztosít a munkáltatóknak a végki- zetésére vonatkozó kötelezettség alóli kibúvás érdekében elsősorban az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalókat 13 Kokott javaslatot tesz a hatályos szabályozásnál 14 azt ajánlja, hogy a - nácsnok szerint az is járható út lenne, ha a jogosulatlanul vagy - veti fel a főtanácsnok, hogy a munkáltató adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a munkavállaló legyen köteles a végkielégítés szempontjából releváns igazolásokat benyújta- - Kokott következő lépésként arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szabályozás nem vezet-e a munkavállalók jogos elvárá- mérni és megállapítani, hogy egyensúlyban állnak-e egymás- elbocsátás kapcsán, hogy minél alacsonyabb mértékű pénz A két felvázolt érdek egyensúlya Kokott álláspontja szerint nem áll meg, ugyanis a szabályozás által érintett Andersen esetében számszerűen is megállapítható, hogy amennyiben a nyugdíjkorhatár elérését követően még két évig a következtetést, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók esetében differenciálni kellene aszerint, hogy éppen csak a minimális nyugdíjkorhatárt érték-e el, vagy már a rendes nyug- 17 hogy a dán szabályozás nem minősül az érdekek között fennálló méltányos egyensúly kifejeződésének, éppen azért, mert általános, megdönthetetlen vélelemként kezeli azt, hogy a nyug- 18 Közbenső következtetésként a főtanácsnok kijelenti, hogy közvetlen, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről van A következmények tekintetében Kokott hangsúlyozza, hogy a belső jog alkalmazásakor az irányelv célját, érvényesülését a hossza alapján a munkavállalók egyenlő bánásmódban való részesítésé

4 megvalósulásához pedig az is elengedhetetlen, hogy a tagállamok teljes mértékben éljenek a számukra biztosított mérlege- azt vizsgálni, hogy a nemzeti jogszabály vitatott rendelkezése leménye az, hogy lehetséges lenne olyan értelmezés, amely bekezdését úgy értelmezi a dán jogalkotó és a jogalkalmazók, hogy csak azon személyek vonatkozásában kizárt a végkielégítés, akik ténylegesen nyugdíjban részesülnek, akkor ez megfe- zás kizárja ezt az értelmezési irányt, akkor a vitás rendelkezést az alapügyben Andersennel szemben nem lehet alkalmaz- záró megjegyzések között azt a feltevését is közli, mely szerint a végkielégítés valódi célja akár egyfajta hűséghonorárium is lehet, mivel az adott munkáltatónál eltöltött hosszú idő után 19 Végül ennek az értelmezésnek az eldöntését is a nemze- számára javaslatot fogalmaz meg az előzetes döntésre bo- - tés megvonása azon munkavállalóktól, akik a munkaviszonyuk megszűnésekor nyugdíjra jogosultak, amennyiben nem veszik - díjba vonulás az adott munkavállaló számára a nyugdíj összege tekintetében jelentős mértékben csökkentett előrehozott 4. A döntés érvelése sa során szinte teljes egészében követte Kokott főtanácsnok in- - kor az életkoron alapuló eltérő bánásmódról van-e szó az adott rő bánásmódot valósít meg, akkor ez az eltérő bánásmód az - 20 összevetése eredményeként megállapította a testület, hogy mivel a nemzeti szabályozás a munkavállalók egy csoportját általános jelleggel kizárja a végkielégítés kedvezményéből, ez hatással bír az elbocsátásuknak az irányelv c) - kíván létrehozni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód tekintetében, hatékony védelmet - - egyenlő bánásmód elve azt követeli meg, hogy ne alkalmazza- - ne hozzanak létre olyan helyzetet, amikor valaki más személyhez képest hasonló helyzetben kedvezőtlenebb elbánásban kezdésében foglalt rendelkezés az alkalmazottak életkorát érin- A harmadik kérdésre adott válasz az ügy lényegét érinti, a A dán jogszabály indokolásából levont következtetés alapján arra jutott, hogy a végkielégítés funkciója az újbóli munkába állás felé vezető átmenet megkönnyítése az idősebb munkavál- kapcsolódik a dán szabályozás törvényes céljának vizsgálatával, re alapozva, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultak általában a tériumát vizsgálta meg, együtt értelmezve azzal a kérdéssel, hogy az eszköz nem veszélyezteti-e túlzott mértékben a mun- - gelési jogkörük van a foglalkoztatás- és szociálpolitika terén alkalmasság kérdésében osztja Kokott főtanácsnok álláspont szerint a vitatott rendelkezés a szükséges mértékben biztosítja - 19 vállaló a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatótól öregségi nyugdíjban részesül, és a munkavállaló a szóban forgó nyugdíjrendszerbe ötvene- annak részletes kifejtésére, hogy miben is áll és meddig terjedhet e mérle- 44

5 volt meggyőzve arról, hogy valóban csak a szükséges mértékben korlátozó jellegű a végkielégítés kizárásáról szóló rendel- gyelembe azt, hogy a munkavállalók egy része ténylegesen is nyugdíjba vonul, míg másik részük tovább szeretne dolgozni a - a kérdéses rendelkezés megnehezíti a munkához való jog gyakorlását azon munkavállalók esetében, akik a munkaviszonyuk telezi a munkavállalókat, hogy inkább válasszák a csökkentett összegű nyugdíjazást, mert akkor legalább valamilyen mérték- a munkavállalók jogos érdekei veszélybe kerülnek, így a szük- irányelv értelmében nem igazolható, azzal ellentétes egy effé- 5. A rendelkező rész és a ratio decidendi - Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell dését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a tagállami szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatójuk által kizárólag emiatt nem részesülhetnek a cégnél legalább 12 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók újbóli szakmai beilleszkedését szolgáló, munkáltatói felmondás esetén járó vég- A ratio decidendi ben a dánhoz hasonló szabályozás életkoron alapuló eltérő bánásmódnak minősül, amely az irányelvben meghatározott igazolási feltételek maradéktalan teljesülése esetén igazolható az irányelvbeli feltételek vagy a feltételek közül bármelyik nem áll fenn, akkor megállapítandó az ellentét az irányelvvel, hiszen ilyen helyzetben az irányelv céljának lehető legteljesebb érvé- 6. Az érvelés kritikája A bírói döntés érvelésénél láttuk, hogy az szinte teljes mértékben Kokott főtanácsnok indítványának logikáját követi, aminek - nácsnok szolgai módon gondolkodott, hiszen számos saját ja- ezeket a javaslatokat, így az nem vált a főtanácsnoki indítvány- nek nem is feladata, hogy ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz- lennének hasznosak és megszívlelendők a dán jogalkotó szá- Az irányelv nem követeli meg kifejezetten az arányosság vizsgálatát az életkoron alapuló eltérő bánásmód felmerülése - vizsgálni kell e körben, hogy az intézkedéssel elérhető előnynél nem nagyobb-e az a hátrány, amelyet a munkavállalóknak kell nyosság kérdését, és a végső döntés megalapozásában fontos Az ítélet értelmezhető úgy, mint amely kimondta, hogy a munkavállalót nem lehet megfosztani a végkielégítéstől azzal színes, leegyszerűsített megközelítés, de el kell ismerni, hogy - az, hogy az eltérő bánásmód indokolt lehet a munkavállalók esetében, de fontos hangsúlyozni, hogy az eltérő bánásmód alapja a tényleges nyugdíjas és a potenciális nyugdíjas meg- részletesen, de az ítélet végén szükséges lett volna nyomaté- - - na világítani, hogy az eltérő bánásmód indokolt lehet, ha az szentelni az ítéletben, mert az nem csupán az adott eset alap- rületén a jogtudomány, a joggyakorlat alakulásának alapját ké- Bundesarbeitsgericht - nyában nem tett különbséget a ténylegesen nyugdíjba vonuló 22 Betriebs-Berater 45

6 Más szemszögből nézve a problémát az is felmerülhet, hogy esetünkben valójában nincs szó életkoron alapuló megkülön- hető úgy is a vitatott dán rendelkezés, hogy csupán a juttatás és könnyen védhető az a logika, mely szerint nincs szükség arra, hogy a munkavállaló a nyugdíja mellé még végkielégítés- - döntéshez is vezethetett volna, amely kimondja, hogy a ren- nális döntést hozott, amely mindenképpen tiszteletben tartandó, annál is inkább, mert ésszerűségi szempontból vállalható - Az ítélet egyébként logikus felépítésű, következetesen vé- gyelembe veszi a dán kormány észrevételeit, gondosan meg- kormány érvelését, de mindig be kell látnia, hogy ha továbbgondolja a nemzeti szabályozás indokait, akkor már nem any- szeműen kezeli a dán kormány intézkedését, ennek ellenére korábbi gyakorlatához, azonban némi ellentmondás, ponto a munkaviszony ipso iure megszüntetését mint eltérő bánásmódot, ugyanakkor azt is kimondta a testület, hogy a munkavállaló nem részesülhet az életkoron alapuló hátrányos megkü- ig, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés ti Az ítélet jelentősége - hogy ennek érvényesítésében milyen szerepet juttat nekik az irányelv és milyen terjedelmű az a mozgástér, amelyen belül lyozás szempontjából is jelentős az ítélet, mert nálunk is hason- - ténylegesen nyugdíjba vonulókat a továbbra is dolgozni kívá- 25 A dán munkavállaló ügyében hozott ítéletnek Magyarorszá- munkra azt jelzi, hogy itthon is szemléletváltásra van szükség, arra, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az életkor tekintetében is jobban szem előtt tartsák és az eltérő bánásmó- lyozás némi vigaszt nyújt a problémára azzal a rendelkezéssel, mely szerint a munkaszerződés vagy kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkavállaló javára el lehet térni, vagyis - pán eshetőleges elem a munkaszerződésben, ez az egyoldalú Mindenesetre az ítélet arra is rávilágít, hogy talán a végki- léma láthatóan európai szintű26 lenne, mert az képezné ideális esetben a jogintézmény szabá- szerint a végkielégítés funkciója az átmenet megkönnyítése a ban nem kizárólag ezt az értelmezést ismeri el, ugyanis egyik határozatában megállapítja, hogy a végkielégítés szerepe az 27 vitatott, és az is szembetűnő, hogy ennek ellenére méltatlanul Tomasovszky Edit - Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht Schlangenlinien_EUGH.pdf - a) pont szerinti nyugdíj net/kippt-die-deutsche-rechtsprechung-zum-abfindungsausschluss-rentennaher-jahrgaenge- a77369.html. 46