1. Választható érettségi vizsgatárgyak, és a középszintű érettségi témakörei Csoportbontások... 15

Átírás

1

2 Tartalom 1. Választható érettségi vizsgatárgyak, és a középszintű érettségi témakörei Csoportbontások A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Közösségi szolgálat Komplex intézményi mozgásprogram Óratervek Szakmai program (kiegészítés) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje TÁMOP A-12/ pályázat fenntartási időszaka A fenntartótól többletfinanszírozást igénylő iskolai tevékenységek, rendezvények, programok Mellékletek

3 1. Választható érettségi vizsgatárgyak, és a középszintű érettségi témakörei Választható érettségi vizsgatárgyak, melyekből iskolánk közép- vagy emelt szinten kötelezően vállalja a tanulók érettségi vizsgára való felkészítését: belügyi rendészeti ismeretek, biológia - egészségtan, ének-zene, fizika, földrajz, informatika, kereskedelmi és marketing alapismeretek, kémia, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), latin nyelv, olasz nyelv, testnevelés és sport, vizuális kultúra. TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Vizsgaszintek Középszint Angol, német és olasz nyelv A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Emelt szint Családi élet, családi kapcsolatok A család szerepe az egyén és a társadalom életében A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Női és férfi szerepek Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Ünnepek, családi ünnepek Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Öltözködés, divat Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése Vásárlás, szolgáltatások (posta) A fogyasztói társadalom, reklámok Hasonlóságok és különbségek az embe- Társadalmi viselkedésformák rek között 3

4 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Az otthon, a lakóhely és környéke (lakószoba, lakás, ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatá-sok, szórakozási problémái A lakóhely és környéke fejlődésének lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a A természet és az ember harmóniája környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környe-zetünkben: Mit tehetünk környezetünkért problémái A környezetvédelem lehetőségei és vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban Az iskolai élet tanuláson Hasonló események és hagyomákívüli eseményei, iskolainyok hagyományok külföldi iskolákban Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételek, kedvenc ételek Ételspecialitások hazánkban és más országokban Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok Olvasás, rádió, tévé, videó, A könyvek, a média és az 4

5 8. Utazás, mus 9. Tudomány technika turiz- és számítógép, internet internet szerepe, hatásai Kulturális események A közlekedés eszközei, A motorizáció hatása a lehetőségei, a tömegközlekedés környezetre és a társadalomra Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, meg szervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Az idegenforgalom jelentősége A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre Belügyi rendészeti ismeretek Tereptan ismeretek Hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek Közlekedési bűncselekmények A rendőrség bűn- és baleset megelőzési tevékenysége A rendészet története Jogi ismeretek Rendészeti fogalmak és testületek Közrendvédelmi tevékenységek Határrendészeti tevékenységek Tűz- és katasztrófa védelmi intézkedések Egészségügyi alapismeretek Kommunikáció a rendőri feladatok ellátásában Szociológia társadalmi hatások a rendőrség munkájára Szolgálati viszonyt szabályozó jogszabályok ismerete Pszichológiai alapismeretek Jogellenes cselekmények felosztása Szabálysértési alapismeretek Szabálysértési eljárás / végrehajtás Egyes szabálysértések Büntetőjogi alapismeretek Büntető Törvénykönyv különös részének fejezeteihez tartozó egyes bűncselekmények Nyomozási alapismeretek Rendőrség bűnügyi tevékenysége Kriminológiai ismeretek Biológia egészségtan A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői: A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: 5

6 a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, a helyi ill. regionális problémák ismerete, a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében. A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat, A és B tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. Az A tétel jellemzői Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet: - projektmunka bemutatása - laboratóriumi vizsgálat - fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). - növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével - több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése - nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag - videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján. Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B tétel jellemzői A B) feladat - egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés - az ember szervezete és egészsége - természet-és a környezet védelme Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is. Ének-zene Népzene o 20 magyar népdal, valamint két más nemzetiségű népdal előadása emlékezetből o a régi és az új stílusú népdalok jellemzőinek ismerete Műzene o a zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek, a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése o társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet) Középkor o a gregorián zene általános jellemzése, egy gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből o a trubadúrköltészet jellemzői és elterjedése, egy trubadúrdallam előadása szöveggel, emlékezetből Reneszánsz o egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből 6

7 o vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzőjük meghatározása o a korszak európai képviselői o a magyarországi reneszánsz zene általános jellemzése o a reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása Barokk o egy korál dallam eléneklése magyarul, emlékezetből o egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából o korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása o hangszeres formák, műfajok értelmezése o a barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása Bécsi klasszika o egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetből o egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből o a klasszikus periódus meghatározása o jellemző műfajok általános bemutatása o a klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása, a karmester szerepe, a partitúra o a magyar verbunkos zene jellemzői Romantika o egy romantikus dal előadása szöveggel, emlékezetből o a programzene jellemzése o a szimfónikus költemény műfaji meghatározása o a nemzeti romantika jellemzése o Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása Századforduló o a zenei impresszionizmus bemutatása o egy zenemű részletének éneklése kottából, szolmizálva XX. századi és kortárs zene o Bartók Béla életművének bemutatása o Kodály Zoltán életművének bemutatása o Egy-egy téma éneklése o a kortárs magyar zeneszerzők és főbb műveik felsorolása o a XX. sz. főbb zenei irányzatainak megnevezése, képviselői o az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása Zenefelismerés és a részletekkel (8) kapcsolatos kérdések (korszak, zeneszerző nemzetisége, műfaj, a mű hangneme, előadói apparátus, jellegzetes hangszerek, szólóhangszerek, melyik tétel, a tétel formája stb.). 1. Josquin des Pres: Ave vera virginitas 2. Tinódi: Egervár viadaljáról való ének 3. Bach: h-moll szvit 4. Bach. Brandenburgi verseny 5. Handel: Messiás- Halleluja kórus 6. Haydn: Oxford szimfónia 7. Mozart: Figaro házassága- F-dúr kavatina 8. Beethoven: V. szimfónia 9. Liszt: Les Preludes 10. Erkel: Bánk bán Keserű bordal, Hazám, hazám 11. Verdi Nabucco- Rabszolgák kórusa 12. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei 13. Ravel: Bolero 14. Bartók: Concerto 15. Kodály: Psalmus Hungaricus 7

8 16. Gershwin: Rhapsody in Blue 17. Orff: Carmina Burana Dalok jegyzéke Népdalok 1. Pap Vendelnek nincsen orra 2. Elindultam szép hazámbul 3. Béreslegény 4.Tavaszi szél 5.Röpülj, páva, röpülj 6.A juhásznak jól van dolga 7. Megkötöm lovamat 8.Este, este de szerelmes kedd este 9. Hej halászok, halászok 10.Kolozsváros olyan város 11.Kőrösfői kertek alatt 12.A bolhási kertek alatt 13.Megrakják a tüzet 14.A malomnak nincsen köve 15.Csillagok, csillagok 16.Komáromi kisleány 17.A Vidróczki híres nyája 18.Hála Isten makk is van 19..Elmegyek, elmegyek 20.Verd meg Isten azt az apát. Műdalok 1. Szeikilosz sírverse 2.John of Fornsete: Nyár kánon 3.Egri históiának summája 4. Csínom Palkó 5.J.Haydn: Szerenád 6.W.A.Mozart:Vágyódás a tavasz után 7. L.v.Beethoven: A mormotás fiú dala 8.L.v.Beethoven:Örömóda 9.J.S.Bach:Parasztkantáta 10.J.S.Bach:Máté passió (részlet: A fényes Istenarcot) 11.Már nyugosznak a völgyek (korál) 12.L.v.Beethoven: Százszorszép 13. F.Schubert: Pisztráng 14. F.Schubert: Pusztai rózsa 15.Klapka induló 16.Old Black Joe 17.Nem kérdi senki 18. Kodály Zoltán: Háry János részlet (Szegény vagyok ) 19. Erkel Fernc: Himnusz 20. Kodály Zoltán: Rossz a Jézus kiscsizmája I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. A Newtoni mechanika 3. Munka, mechanikai energia 4. Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 8

9 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan IV. Atomfizika, magfizika 15. Atommodellek, az atom szerkezete 16. Az atommag összetétele, radioaktivitás 17. Sugárzások 18. Az atomerőmű V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat Földrajz A szóbel i t ét el sor t ar tal mi j el lemzői A tételsornak legalább 20 A és B tételt kell tartalmaznia. A tételekben megjelenik a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakör. A szóbeli tétel két feladatból áll: - a tételek első feladata A része az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; - a tételek második feladata B része általános társadalomföldrajzi, vagy regionális társadalmigazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők). A tételsor összeállításának javasolt arányai: A tételek (20 db) o Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek 1 db o A geoszférák földrajza és környezeti problémáik Kőzetburok, földtörténet 4 db Vízburok 2 db Levegőburok 3 db o Földrajzi övezetesség 4 db o A kontinensek természetföldrajza 2 db o Magyarország tájainak természetföldrajza 4 db B tételek (20 db) o Népesség- és településföldrajz 3 db o A világ változó társadalmi-gazdasági képe 5 db o A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország csoportok, Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei 5 db o Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában 6 db 9

10 o Globális környezeti problémák 1 db Informatika I. Információs társadalom II. Informatikai alapismeretek- hardver III. Informatikai alapismeretek- szoftver IV. Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) V. Könyvtárhasználat Informatikai alapismeretek A tételek I. Hardver eszközök jellemzése II. Szoftver eszközök jellemzése III. Informatikai alapismeretek IV. Hálózati fogalmak V. Hálózati módszerek, eljárások VI. Hálózati kommunikáció VII. Rendszeradminisztrációs feladatok VIII. Algoritmus-leíró eszközök ismerete/ egyen- és váltakozó áramú hálózati ismeretek SZ/H IX. Programnyelvi tájékozottság, programozási tételek ismerete/ analóg kapcsolóüzemű áramkörök jellemzése SZ/H X. Adatbázis ismeretek, térinformatikai ismeretek/ kombinációs és szekvenciális hálózatok ismerete SZ/H B tételek I. Általános szoftverek haladó alkalmazása II. Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése III. Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak ismerete IV. Képek grafikai jellemzőinek módosítása V. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés) VI. Információ keresése az Interneten VII. Weblapkészítési ismeretek VIII. Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása IX. Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése/ áramkörök elemzése és feladatmegoldások SZ/H Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások Kémia A témakör tételei szabadon választhatók a szoftveres/hardveres irányultságnak megfelelően 10

11 Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás Kémiai számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Termokémia 5. Kémiai egyensúly 6. Kémhatás 7. Elektrokémia Kereskedelmi és marketing alapismeretek 1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői 4. A célpiaci marketing 5. A marketing információs rendszere 6. A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása 7. A piackutatás felhasználási területei 8. A termékpolitika és az árpolitika értelmezése 9. Az értékesítési csatornák kiválasztása 10. A kommunikáció marketingkommunikáció 11. A reklám szerepe, reklámeszközök, reklámhordozók 12. A public relations értelmezése 13. Az eladásösztönzés, a személyes eladás 14. Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása 15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 11

12 3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 4. A termelési tényezők piaca 5. Az externáliák és a közjavak 6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 7. A makrogazdasági egyensúly 8. Az állam gazdaságpolitikája 9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Latin nyelv 1. Források: A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, C. Iulius Caesar, C. Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. 2. Kulturális ismeretek: A vizsgázó ismeri a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat. A latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait. A klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozás), a társadalmi érintkezési szokásokat (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás). A kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. 3. Nyelvtani ismeretek: A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. Alaktan: Az 5 declinatio az i-tövűség általános szabályaival Vocativus Locativus Melléknévfokozás Adverbiumok képzése és fokozása Névmások Számnevek A négy coniugatio Deponens igék Semideponens igék Körülírt igeragozás Rendhagyó igék Szóalkotás Mondattan: Mondatrészek és azok kapcsolatai: az állítmány és az alany, állapothatározó (attributum raedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum). Az esettan laggyakoribb elemei Az igemódok jelentése Az igenevek és az igeneves szerkezetek 12

13 A consecutio temporum általános szabályrendszere Alanyi és tárgyi mellékmondatok Célhatározói mellékmondatok Feltételes mondatok Az ut és a cum kötőszó Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését. Magyar irodalom Témakörök Tételek száma Életművek 6 Portrék 4 Látásmódok 3 A kortárs irodalomból 1 Világirodalom 2 Színház- és drámatörténet 2 Az irodalom határterületei 1 Regionális kultúra 1 Matematika 1.Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 13

14 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség számítás elemei 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Testnevelés 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabadon választott téma Történelem 14

15 Vizuális kultúra A gyakorlati vizsgafeladat egy portfólió összeállítása. Az adott vizsgarész produktuma gyakorlati munka eredményeként jön létre, de a vizsgának része az elkészült munkák szóbeli értelmezése is. A portfólió összeállításának feltételei A portfólióba kizárólag ellenőrzött keretek között, a jelölt által készített és kiválogatott, lehetőleg az utolsó két tanév folyamán készült munkák kerülhetnek be. A portfóliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia. A munkák mérete nem korlátozott. A portfólió tartalmazzon két olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó; egy olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó; egy olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó; egy olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon); egy olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója); egy olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció; egy olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása. 2. Csoportbontások Iskolánkban idegen nyelvekből (angol, német, olasz, latin, horvát, orosz), informatikából, matematikából, magyar nyelv és irodalomból (9. évfolyam) és összevont osztályok esetén szakmai tantárgyakból bontunk csoportot. 3. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Tekintettel arra, hogy iskolánk diákjainak nagy része jelentős anyagi- és értékdeficittel bír, szükségesnek tartjuk olyan lehetőségek egy részének átvállalását, melyek zömében a család, mint elsődleges szocializációs közeg feladatai lennének. Ennek keretében összhangban a tananyaggal szervezünk évfolyam és szakmacsoportonkénti kirándulásokat tanulóinknak: 9. évfolyam: Székesfehérvár Etyek 10. évfolyam: Zirc Pannonhalma 11. évfolyam: Ópusztaszer 12. évfolyam: Budapest lakatosok: Dunaújváros (Vasmű) kőművesek: Budapest (Construma) kereskedők: Budapest (Expo) A Föld és egészséghét keretében iskolai szintű kirándulás a Paksi Atomerőműbe. Évfolyamokon átívelő program a Parlamenti különóra. Évfolyamokon átívelő évenkénti látogatás az eppingeni testvériskolába, valamint német vendég- gyerekek fogadása Szigetváron. hangversenybérletek: évfolyam színházbérletek: évfolyam mozilátogatások: évfolyam 15

16 4. Közösségi szolgálat A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása, 6. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Nkt ) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel h) közös sport- és szabadidősterületen folytatható tevékenység. A közösségi szolgálat helyszínei A közösségi szolgálat kétféle helyszínen, a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános iskolában iskolán kívüli szervezetnél valósítható meg. Külső szervezet bevonásával végezhető tevékenységek: Iskolán kívüli szervezet bevonásakor a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános iskola és az adott iskolán kívüli szervezet együttműködési megállapodást köt. (lsd. 1.sz. melléklet) Közösségi szolgálat teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha olyan szervezetnél végezte a tanuló, mellyel kötött a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola együttműködési megállapodást. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél kíván közösségi szolgálatot végezni, amellyel az iskolának nincs megállapodása, azt a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell az iskolavezetésnél. EMMI rendelet 133. (9) e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. 16

17 A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen végzett közösségi szolgálat esetén szükség szerint mentort kell biztosítania. A mentor biztosításának kötelezettségét, személyét a megállapodásban rögzíteni kell. Külső szervezetnél végzett közösségi tevékenységet a külső szervezet képviselője vagy a megbízott pedagógus igazolhat. Az igazoló személyét a megállapodásban rögzíteni kell. Közösségi szolgálat dokumentálása A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési lap tartalmazza a jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét, idejét és a szülő egyetértő nyilatkozatát (nagykorú tanuló esetén ez nem szükséges) (2. sz. melléklet) A közösségi szolgálatot végző tanuló köteles naplót vezetni, melyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytatott (3. sz. melléklet). A tanulói naplók, osztályonként összefűzve a tanári szinten kerülnek elhelyezésre. A naplóban az elvégzett tevékenységet az előző pontban felsorolt személyek aláírásukkal igazolják. Külső szervezetnél végzett tevékenység esetén a szervezet képviselője által kiállított és aláírt igazolás is elfogadható, amit a naplóhoz csatolni kell, és a naplóba az osztályfőnök átvezet. A fenti igazolások alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését. (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a../ tanévben.. óra közösségi szolgálatot teljesített.) Az osztályfőnök minden évben a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálja, hogy az adott tanévig a tanuló hány óra közösségi szolgálatot teljesített (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a../ tanévig.. óra közösségi szolgálatot teljesített.) A közösségi szolgálat teljesítésekor a az osztályfőnök a törzslapon ezt igazolja (záradék: A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.) A tanulói jogviszony megszűnésekor, valamint a rendes érettségi vizsga megkezdésekor az iskola igazgatója két példányban igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. (4.sz. melléklet) 17

18 5. Komplex intézményi mozgásprogram Az intézményünk mozgásprogramja olyan területekre fókuszál, amely lényeges növekedést képesek indukálni a tanulók aktivitási szintjében. - Közlekedési szokások: Intézményünkbe való eljutást három alapvető kategóriába lehet sorolni. Aktív közlekedés, amikor a tanuló kerékpárral, gyalog, görkorcsolyával érkezik az iskolába. Második kategória, amikor köztes közlekedési eszközt használ. A harmadik kategória az inaktív közlekedés, háztól házig gépkocsival közlekedik. - Óraközi szünetek, szabad játék: iskolánk lehetőséget biztosít az órák közti szünetekben is a mozgásra tanári felügyelet mellett.(asztalitenisz) szeptemberétől TEIS program, bevezetésre kerül. A tanórai szünetekben, illetve a délutáni időszakban az iskola elkülönített területein folyhatnak különböző mozgásos játékok, amely játékokat tíz mentorgyerek figyeli, szervezi. A programot természetesen tanár is felügyeli - Minőségi testnevelés programja: a fizikai edzés helyett a testnevelés foglalkozásokon a gyermeket olyan széles mozgástapasztalat birtokába kell juttatnunk amennyire csak lehetőségünk van. Iskolánkban a személyi és a tárgyi feltételek is biztosítottak arra, hogy színvonalas, változatos órákat tartsunk. Célunk a mozgásszegény életmód ellensúlyozása, sport, mozgás megszerettetése, versenysportok, szabadidősportok egyensúlyozása, tananyag megtanítása. A mozgásélményt ebben a korban az egyéni adottságoknak és készségszintnek megfelelő, változatos és siker gazdag gyakorlási lehetőség jelenti, amely pozitív tanulási környezetben zajlik s amely megfelelő kihívást jelent minden gyermek számára. - A tanórán kívüli iskolai testmozgásprogramok: iskolai sportköröket a mindennapos testnevelés óráin felül tartjuk és szabadon választhatók. A tanulóknak lehetőségük van a délutánjaikat röplabdával, kosárlabdával vagy labdarúgással eltölteni. Célunk, a nem versenysportolók rendszeres, szervezett keretek között történő szakszerű sportoltatása, mozgás megszerettetése. - Közösségi mozgásprogram elemek: több olyan rendezvényünk is van ahol a diákok együtt sportolhatnak a tanárokkal. Ilyen pl.: határfutás, tanár- diák kosárlabda, labdarúgó mérkőzés. "Sajtból van a Hold" rendezvényünkön egész éjjel együtt mozgunk vagy említhetnénk a Vivicittá városvédő futást is. - Egyéb alkalomszerű, de hosszabb időn tartó programelemek. Minden évben részt veszünk, vagy épp szervezünk ilyen jellegű programokat. Pl.: határfutás, Zrínyi napok keretein belül, iskolák közti labdarúgó és kosárlabda mérkőzések, korcsolyázás, Mecsek- túra, Vivicittá futás, vizidili, táborok. 18

19 6. Óratervek Pedagógiai program 2013 alapján: Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást: Tanév/évf /2014 H2013 H2012 H2007 H /2015 H2013 H2013 H2012 H /2016 H2013 H2013 H2013 H /2017 H2013 H2013 H2013 H2013 H2007=Kerettanterv 2007= NAT 2007=a 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról H2012= mindennapos testnevelés (H 2007+mindennapos testnevelés) H2013= NAT 2013 (Kerettanterv 2013) Megjegyzés: az egyes szakmák részletes óraterveit a SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK tartalmazzák 19

20 H2013: Gimnázium (2013/14 - ) (informatika specializáció) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (angol, német) II. idegen nyelv (angol, német, olasz, latin) Matematika Történelem, társ. és államp. ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető ÖSSZESEN

21 Gimnázium (2013/14 - ) (emelt óraszámú angol) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (angol, német) II. idegen nyelv (angol, német, olasz, latin) Matematika Történelem, társ. és államp. ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető ÖSSZESEN

22 Gimnázium (2013/14 - ) (emelt óraszámú testnevelés) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (angol, német) II. idegen nyelv (angol, német, olasz, latin) Matematika Történelem, társ. és államp. ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető ÖSSZESEN

23 Szakközépiskola (2013/14 -) (Kereskedő ) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német) Matematika Történelem, társ. és államp. ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz Ének-zene 1 0,5 Tánc és dráma 0,5 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 1 Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Szakmai tárgyak órakerete ÖSSZESEN A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető ÖSSZESEN munkahelyi egészség és biztonság 0,5 üzleti tevékenység tervezése, elemzése üzleti tevékenység a gyakorlatban áruforgalom 1, áruforgalom gyakorlata 1 1 a marketing alapjai 1 2 marketing a gyakorlatban 1 vezetési ismertetek 1 23

24 Szakközépiskola (2013/14 - ) (Pénzügyi és számviteli ügyintéző, ) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német) Matematika Történelem, társ. és államp. ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz Ének-zene 1 0,5 Tánc és dráma 0,5 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 1 Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Szakmai tárgyak órakerete ÖSSZESEN A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető ÖSSZESEN munkahelyi egészség és biztonság 0,5 gazdasági és jogi alapismeretek 2 3 3,5 ügyviteli gyakorlatok (gépírás) 2,5 2,5 1 általános statisztika statisztika gyakorlat 1 1 pénzügyi alapismeretek számviteli alapismeretek számvitel gyakorlat 1 pénzügy gyakorlat 1 adózási alapismeretek 1 adózás gyakorlat 1 24

25 Szakiskola (2013/14 - ) 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar Kommunikáció Idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) 2 1 Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) 3 4 Testnevelés és sport 3 3 2,5 3 2 Osztályközösség-építés (életvitel, etika egészségtudatosság, fenntartható fejlődés,életpálya -tervezés) ,5 1 1,5 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 Szabadon felhasználható órakeret 3 2 3,5 ÖSSZESEN ,5 Szakmai elmélet és gyakorlat (kötött órák) 14, Szakmai elmélet és gyakorlat (szabadon felhasználható 2,5 órakeret) 2 2,5 ÖSSZESEN

26 Szakmunkások szakközépiskolája (2013/14 - ) 12. évf. 13. évf. Magyar nyelv és irodalom 5 5 Idegen nyelv (angol, német) 5 5 Matematika 5 5 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Művészetek 2 2 Informatika 2 2 Testnevelés és sport 3 3 Osztályközösség-építőprogram 1 1 Szabadon tervezhető 1 ÖSSZESEN

27 H2007 (Pedagógiai program 2009 alapján: Óratervek az egységes középiskola évfolyamán felmenő rendszerben Kerettanterv 2007) SZAKISKOLAI TAGOZAT (2008/09 - ) Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalomismeret 2 2 Idegen nyelv 3 3 Matematika 3 3 Informatika 1 1 Fizika 1 1 Biológia / egészségtan 1 1 Kémia 1 1 Földrajz 1 1 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Testnevelés és sport 3 2 Pályaorientáció 2 Szakmai elıkészítés 5 Szakmai alapozás 7 Osztályfınöki 1 1 ÖSSZESEN Kötelezı óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 Maximális óraszám a törvény alapján szolg. = gazdasági-szolgáltatási elıkészítı ismeretek, műsz. = műszaki előkészítő ismeretek Sz. = Gazdasági-szolgáltatási alapozó ismeretek, K. = Építész szakmai alapozó ismeretek, G. = Gépészeti szakmai alapozó ismeretek, F. = Faipari szakmai alapozó ismeretek Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika, fizika, kémia. 27

28 FELNİTTEK ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTİ IFJÚSÁGI TAGOZAT (2009/10 - ) Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Biológia Fizika Földrajz Kémia Informatika Testnevelés és sport Társadalomismeret Művészetek Osztályfőnöki ÖSSZESEN Felzárkóztató foglalkozás ( évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika, fizika, kémia. 28

29 Tantárgy SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT informatika (2009/10 - ) Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika 2 2 Földrajz 1 2 Biológia 2 2 Kémia 1 2 Szakmai orientáció 6 6 Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 8 ÖSSZESEN Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27, Maximális óraszám a törvény alapján Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, matematika. 29

30 Tantárgy SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT közgazdaságtan (2009/10 - ) Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfınöki Testnevelés és sport Fizika 2 2 Földrajz 1 2 Biológia 2 2 Kémia 1 2 Informatika Szakmai orientáció 5 5 Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 8 ÖSSZESEN Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27, Maximális óraszám a törvény alapján Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika. 30

31 Tantárgy SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT kereskedelem marketing (2009/10 - ) Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika 2 2 Földrajz 1 2 Biológia 2 2 Kémia 1 2 Informatika 2 2 Szakmai orientáció 5 5 Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 8 ÖSSZESEN Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27, Maximális óraszám a törvény alapján Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika. 31

32 NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI TAGOZAT (2009/10 - ) Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. Idegen nyelv 8 / 3 8 / 3 8 / 4 8 / 4 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába 1 Fizika 1,5 2 2 Biológia és egészségtan Kémia 1,5 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport Osztályfönöki Társadalomismeret 1 1 Tánc és dráma 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 (Emelt szintő) érettségire való felkészítés 2 3 ÖSSZESEN 32 / / / / 32 Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27, Maximális óraszám a törvény alapján Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, matematika. Tehetséggondozás (9-12. évfolyam): matematika, német nyelv, olasz nyelv, történelem, ember a természetben (biológia, fizika, földrajz, kémia). Emelt szintű érettségire való felkészítés ( évfolyam): magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika. 32

33 7. Szakmai program (kiegészítés) Oktatott szakmák és a képzést meghatározó SZVK rendeletek: OKJ szám Szakképesítés neve Szakmacsoport SZVK rendelet száma Bútorasztalos Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Fodrász Kőműves Faipar Könnyűipar Kereskedelem Szolgáltatás Építészet 32/2011 NGM rendelet 1/2010. SZMM rendelet 32/2011 NGM rendelet 32/2011 NGM rendelet 32/2011 NGM rendelet Pék Élelmiszeripar 51/2010 FVM rendelet Szerkezetlakatos Gépészet Asztalos Faipar Kőműves és hidegburkoló Épület- és szerkezetlakatos Építészet Gépészet Cipőkészítő Könnyűipar Pincér Vendéglátásidegenforgalom Eladó Kereskedelem Pék Élelmiszeripar Kereskedő Kereskedelem Informatikai rendszergazda Informatika 32/2011 NGM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet 41/2013. (V. 28.) VM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet 8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünk beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete rendkívül változatos képet mutat, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal 33

34 induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor fontosnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Adatok a október 1-jei statisztika alapján: Iskolánk tanulóinak létszáma: 549 fő. (Adatok: október 1-jei statisztika alapján) Hátrányos helyzetű tanulóink száma 258 fő, aránya 47 %. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink száma 75 fő, aránya 14 %. A program bevezetésének szükségessége Bejáró tanulóink aránya 62 % körüli. Bejáró tanulóink zöme a hátrányosabb helyzetben lévő falvakból érkezik, ahol kevés a munkalehetőség, és az ebből adódó megélhetési gondok, növekvő feszültség nagyon nagy problémát jelent a családok életében. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség növekvő feszültségként van jelen. A létminimum szintjén, vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózása különösen nehéz, a család körülményei, a szülők egyénisége, a különböző korlátok ezt gátolják. A felemelkedéshez, kitöréshez, csak a tanuláson, a művelődésen keresztül vezethet az út. Az iskolának ezt az utat kell megtalálnia, és erre kell vezetnie a kilátástalan helyzetben lévő családokat. Ennek egy eszköze az integrációs felkészítés programjának végrehajtása. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM (IPR) Iskolánkban az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést szeptember 1-étől vezetjük be. Intézményünk IPR szervezeti felépítése: IPR menedzsment Általános és középiskola átmenet team Módszertani adaptációt segítő team Iskolai Környezeti Csoport IKCS Mérés-értékelési Csoport Pályaorientációs Csoport A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tanítás-tanulást elősegítő eszközrendszer elemei: 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek. 1.1 az önálló tanulást segítő felkészítés 34

35 Cél: a tanulók önálló tanulási képességének kialakítása és ennek fenntartása. Egyéni képességek kibontakoztatása. Megvalósítása: Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Az első értékelő esetmegbeszélés után a konkrét fejlesztési feladatok körvonalazása az egyéni fejlesztési tervben negyedévi bontásban: o szükséges fejlesztő foglalkozások, o differenciált tanulásszervezés tanórákon, o tanulás-módszertani fejlesztés iránya, o kooperatív technikák alkalmazása, o életvezetési ismeretek és készségek, o sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások, o sportfoglalkozások: kosárlabda, kézilabda stb. A folyamatos (3 havonkénti) értékelés alapján a kialakult foglalkozási rendszer az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján szükség szerint módosulhat. A szülők kezdettől fogva követhetik, ismerhetik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. Az önálló tanulási képességeket kialakító programok Az önálló tanulást segítő felkészítés megvalósulásához szorgalmazzuk és ösztönözzük tanulóinkat a pályázatok, versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, kiemelten fontosnak tartjuk az egyéni eredmények elismerését, jutalmazását, szűkebb és tágabb környezettel való megismertetését. Felkerülnek azok, akikre büszkék vagyunk az iskola faliújságjára. Tanórákon alkalmazzuk a kooperatív, a drámapedagógiai és projektmódszert. A tanulók önálló- életkornak megfelelő-kreatív tevékenységére épülő foglalkozások Minden tanév elején meghirdetjük. igény esetén újakkal bővítjük és megfelelő érdeklődés esetén működtetjük a következő szakköröket, tehetséggondozó foglalkozásokat: Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Iskolai és tantárgyi projekteket, témahetet valósítunk meg. 1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Cél: a tanulók tanulmányi előmenetelének segítése, Megvalósítása: Tantárgyi képességfejlesztő programok Csoportbontások: idegen nyelv, matematika, informatika tantárgyakból. Kétszintű érettségire való felkészítés a választott tárgyakból. Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a differenciált tevékenykedtetést is elősegítve. Az OFI (OKI) által kiadott kompetenciaalapú feladatok alkalmazása évfolyamokon. Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztése (szövegértés, matematika-logika) a tanórákon tanmenet szerint és a felzárkóztató foglalkozásokon egyaránt zajlik. 35

36 Kommunikációs képességeket fejlesztő programok Az intézmény hagyományrendszerében rendszerességgel megjelennek. Intézményi és intézményen kívüli szereplések, kiállítások és egyéb projektek. Diákönkormányzat által szervezett programok: iskolagyűlések működtetése. Drámapedagógiai módszerek alkalmazása, projekthetek, témanapok rendezése. Komplex képességfejlesztő programok Vetélkedők, versenyek szervezése. 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése. Célja az integrációban: Minél épebb, teljesebb személyiségek alakuljanak ki. A társadalom elvárásaiból minél több elemet építsünk be személyiségükbe, hogy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjünk el. Találja meg a társadalomban a helyét. boldogulását. Segítse elő iskolai és felnőttkori teljesítményeinek elérésében tanulóinkat Megvalósítása: Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Osztályközösségek programjai (kirándulások, osztálydekoráció stb.) A személyiségfejlesztés részét képezi az egyes tanórákon végzett munka, mert a pozitív viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék. Az alkalmazott módszerek például: vita, véleménynyilvánítás (kommunikáció fejlesztése, másik tiszteletben tartása), esetmegbeszélések, szerepjátékok, találkozók volt diákokkal, előadások, csoport munka. Kulturális programok: színház, mozi, múzeumlátogatások szervezése Iskolai rendezvények: Október 23, Március 15. stb. segítik a tanulókban a nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítését. Alkalmazott módszer a szerepjáték, felolvasás, megemlékezések, ünnepségek. Gólyatábor: az iskola új diákjainak ismerkedő tábora. Szalagtűző ahol hagyományainkhoz híven az iskola végzős diákjai szalagavatójukkal jelzik az alsóbb évfolyamosoknak, hogy sikerült tanulmányaikat teljesíteniük és készülnek vizsgáikra- mintát mutatva ezzel. Karácsonyi műsor: a cél diákok, tanárok ráhangolódása a szeretet ünnepére. Üzemlátogatások Sportfoglalkozások: tömegsport, kosárlabda, foci, atlétika, lövészet Iskolai kirándulások, táborok (heterogén összetételű csoportok) Az iskola szakköreinek bemutatkozása A tanulók szereplési lehetőségei: tanulmányi és művészeti versenyek, az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, Mentálhigiénés programok Az egészségnap, sportnap, az osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók előadásai. Filmvetítések Drogprevenciós órák és foglalkozások A mindennapos testneveléssel biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. 36

37 Előítéletek kezelését szolgáló programok A faliújságon megemlékezünk az előítélet kezelés témájú jeles és világnapokról (pl. Tolerancia, AIDS, Roma kultúra stb.) 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. Patrónusi rendszer működtetése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a pedagógusok mentori tevékenységük során segítik a tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását, a hátrányos helyzetükből adódó hiányosságok kompenzálását. Egyéni előrehaladási, fejlesztési naplók vezetése. Rendszeres kapcsolattartás a fejlesztésben részt vevő pedagógusokkal, a szaktanárokkal és az érintett szülőkkel. Intézményünkben működik az Útravaló program, mint patrónusi rendszer, melyben mentor tanárok segítik a diákokat. Művészeti körök Tehetséggondozási feladatokat valósít meg a Rajz és a Kreatív szakkör. 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Intézményünkben fokozatosan vezetjük be a differenciált tanulásszervezést a tanórákon és az egyéni fejlesztő foglalkozásokon az egyéni fejlesztési tervekre alapozva. Kooperatív tanulásszervezés Egyre több tanórán jelennek meg a kooperatív technikák, valamennyi termünk alkalmas a szervezésére. A kompetencia alapú oktatás egyik legfontosabb módszere, mely segíti a kommunikációs készségek, a társas kapcsolatok fejlődését, hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához, hatékonyan segíti a tananyag elsajátítását, a képességek fejlődését. Projektmódszer A projektmódszer mely a projektnapokon, tantárgyi projektek, témahét megvalósításakor kifejezetten ajánlott és alkalmazott módszerek. Drámapedagógia A rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek adnak teret a megvalósításhoz. 4. Műhelymunka tanári együttműködés formái Cél: A felkészítésben résztvevő tanulók haladásának, fejlődésének nyomon követése. A hátráltató okok feltárása. Megvalósítás: értékelő esetmegbeszélések A felkészítésben részt vevő tanulók haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató tényezőket a mentorok, az osztályfőnökök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. 37