ÜZLETI JOG I Részvénytársaság Konszernjog (befolyásszerzés, vállalatcsoport) I. A részvénytársaság

Átírás

1 ÜZLETI JOG I Részvénytársaság Konszernjog (befolyásszerzés, vállalatcsoport) 1 I. A részvénytársaság 2 1

2 Az Rt. jellemzői - A részvénytársaság (Ptk. 3:210-3:323. ): előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul ~ jelenleg a magyar jogban részvénynévérték-minimum nincs ~ részvényt névértéke alatt kibocsátani tilos > névérték feletti kibocsátási érték lehetséges > a névérték és a kibocsátási érték különbsége az alaptőke feletti vagyonba kerül ~ a legkisebb alaptőke jelenleg > a zrt. esetében 5 millió, > a nyrt. esetében 20 millió Ft. a részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap > a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi jogait a részvényesek csak részvényük névértékét (kibocsátási értékét) kötelesek szolgáltatni a részvénytársaságnak a részvényes az rt. tartozásaiért az rt. hitelezőivel szemben fő szabályként - nem köteles helyt állni (kivéve ha a Ptk. másként rendelkezik) 3 Rt. alapítása - Az rt. alapítása (Ptk. 3:249. ): csak zártkörűen > részvényesek, alaptőke a nyilvános felhívás útján történő gyűjtése tilos a zártkörű alapítás lényege: a részvényesek az alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy az rt. valamennyi részvényét - meghatározott arányban - átveszik (Ptk (1) bek.) A nyilvános alapítást a Ptk. végleg kivezette a szabályozásból 4 2

3 Zárt ill. nyilvános alapítás zárt ill. nyilvános működési mód Az alapítási mód (zárt, nyilvános) nem tévesztendő össze a működési móddal. nyilvánosan működik, ha részvényei a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai szerint (részben-egészben) nyilvánosan kerülnek forgalomba részvényeit a tőzsdére bevezették (nem kötelezően a BÉT-re!) ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára tőzsdére, szervezett értékpapírpiacra való bevezetésére nem kerül sor, az rt. zártan működik. a működési módra való utalást a cégnévben (Zrt.- Nyrt.) is fel kell tüntetni. az rt. közgyűlése háromnegyedes többséggel az rt. működési módját megváltoztathatja 5 Létesítő okirat - alapszabály - A részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály a jogi személyek általános szabályain túlmenően a Ptk. 3:250. alapján számos speciális kelléke van - A zártkörű alapításnál nincs alakuló közgyűlés, illetve részvényjegyzés az alapszabálynak tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételéről és a részvényesek közti megoszlásáról rendezni kell a részvénytípusról, és az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz és részvénysorozatokhoz fűződő jogokat. 6 3

4 A részvény fogalma - Az értékpapírjog szerint alapvetően kétfajta értékpapír van az ún. hitelpapír (váltó, csekk, kötvény), és a tagsági jogokat inkorporáló értékpapír, amelynek alapvető formája a részvény > az értékpapírok kibocsátására, forgalmazására, az értékpapírpiac felügyeletére a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) vonatkozik, a Felügyelet (ma már MNB) látja el. - A Ptk. 3:213. -a szerint a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolt tagsági jogokat megtestesítő névre szóló névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír 7 Részvénytípusok - A részvények két alapvető típusa a bemutatóra szóló részvény > egyszerű átadással lehet átruházni > a magyar jogban már NINCS a névre szóló részvény > a részvénykönyv tartalmazza a részvényesi jogot gyakorló személy adatait, forgatással ruházható át Előállítási módja szerint a részvény lehet: ~ nyomdai részvény = az okirati formában kiállított részvény ~ ún. dematerializált = elektronikus formában előállított és értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír - Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. 8 4

5 A törzsrészvény - A Ptk. 3:229. -a szerint a törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába ~ az adott rt. által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell haladnia az rt. alaptőkéjének felét. > az alapszabály a 3:240. szerint a Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtát is szabályozhat 9 Részvényfajták - Az alapvető részvényfajták: az elsőbbségi részvény ~ valamely többletjogot ad tulajdonosa számára ~ sokszor valamely ellenszolgáltatás fejében a dolgozói részvény ~ névre szóló és ~ forgalomképességében korlátozott a kamatozó részvény ~ az osztalék mellett ~ az adózott jövedelemből még kamatra is jogosít a visszaváltható részvény > amelyre ~ az rt.-t vételi vagy ~ a részvényest eladási jog illeti meg 10 5

6 Elsőbbségi részvények - Az elsőbbségi részvények: a többletosztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény az rt. megszűnésekor ún. likvidációs elsőbbséget biztosító részvény a különböző szavazatelsőbbségi részvények ~ többlet, de az nyrt. nél max. a névértékhez viszonyított tízszeres szavazati jogot adó részvény ~ vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény > az alapszabályban tételesen felsorolt eseteken kívül minden kérdésre kiterjedően vétójogot biztosít > az elsőbbségi pozitív szavazat nélkül (vétó) nincs döntés részvényekre elővásárlási jogot biztosító részvény a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) kijelölésére jogosító részvény > az elsőbbségi részvényfajták fő szabályként vegyíthetők, illetve az osztályokon belül különböző részvénysorozatba sorolhatók 11 A dolgozói részvény - A dolgozói részvény: névre szóló és forgalomképességében korlátozott részvény amelyet az rt. alapszabálya rendelkezései szerint ~ az rt. munkavállalói számára bocsátanak ki ~ ingyenesen vagy kedvezményes áron. az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelése mellett a felemelt alaptőke max. 15 %-áig lehet forgalomba hozni elsőbbségi részvény is lehet átruházása, értékesítése korlátozott: ~ csak a társaság munkavállalóira ~ nyugdíjasaira ruházható át ~ illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni a visszaszerzett dolgozói részvényt az rt. ~ vagy bevonja ~ vagy más részvényfajtává alakítja ~ illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti 12 6

7 A kamatozó és visszaváltható részvény - A kamatozó részvény az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a részvényest. csak az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben hozható forgalomba - Visszaváltható részvény az alaptőke 20 %-át meg nem haladó mértékben bocsátható ki olyan névre szóló részvény, amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog illeti meg 13 Részvényutalvány, ideiglenes részvény - A részvények forgalomba hozatalának időpontja szerint különböztethetünk meg részvényutalványt ~ nem valós értékpapír, csak egy tanúsítvány, ~ amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról az rt. cégbejegyzése előtt kap ideiglenes részvényt ~ ha az rt.-t már bejegyezték a cégjegyzékbe ~ de az rt. teljes alaptőkéjét még nem fizették ki ~ a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról kell kiállítani > a teljes alaptőke biztosítása után az ideiglenes részvény érvénytelenné válik, felváltja a végleges részvény [Ptk. 3:241-3:244. ]. 14 7

8 A saját részvény - Saját részvény > az rt. saját részvényeinek tulajdonosa lesz ezt a lehetőséget a modern részvényjogok biztosítják ugyan, de korlátozzák is Ptk. 3:222. : a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket a saját részvénnyel ~ szavazati jogot nem lehet gyakorolni, ~ osztaléka pedig megoszlik a többi részvényes között 15 A részvénykönyv - Az rt. igazgatósága a részvényesekről részvénykönyvet vezet ebben nyilvántartja a részvényesek ~ nevét és más személyes adatait, ~ valamint részvénysorozatonként a részvények darabszámát a részvényes az rt.-vel szemben részvényesi jogokat akkor gyakorolhat, ha a részvénykönyvbe bejegyezték (>< TMF) a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a bejegyzést kérő a részvényt jogellenesen szerezte meg (ezt a részvényes bíróság előtt megtámadhatja) a részvénykönyv nyilvános, abba bárki beletekinthet. 16 8

9 Osztalék - osztalékelőleg - A részvényes alapvető vagyoni joga az osztalékjog a részvényest az rt. adózott eredményéből osztalék illeti meg a Ptk. részletesen szabályozza az osztalék ~ megállapításának és ~ kifizetésének módját [Ptk. 3:262. ]. > az osztalék az elsőbbségi részvény kivételével a részvény névértékéhez igazodik. Osztalékelőleg : meghatározott feltételek teljesülése estén fizethető [Ptk. 3:263. ]. ~ nem kell előzetes alapszabályi felhatalmazás ~ az igazgatóság javaslatára, közbenső mérleg alapján ~ ha utóbb megállapítható, hogy a kifizetésre nincs lehetőség, a társaság felhívására kötelesek visszafizetni 17 Közgyűlési jogok - A részvényes személyi jogai > zömmel ún. közgyűlési jogok az rt. közgyűlésén lehet, illetve kell ezeket gyakorolni minden részvényes jogosult ~ a közgyűlésen részt venni ~ ott felszólalni, ~ felvilágosítást kérni, ~ észrevételt és indítványt tenni, mégpedig akkor is, ha a részvényéhez nem fűződik szavazati jog [Ptk. 3:257-3:260. ]. - A döntésekben való részvételt a szavazati jog testesíti meg, amely Fő szabályként a részvény névértékéhez igazodik (kivéve az elsőbbségi részvényt!) 18 9

10 Az Rt. legfőbb szerve a közgyűlés - A Ptk. részletesen szabályozza [Ptk 3:268-3:281. ] a közgyűlés működésének rendjét hatáskör (nyrt. esetében néhány kizárólagossággal) összehívási rendje (évente legalább egy rendes közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, napirend, kgy. helyszíne) > külön kiegészítő, speciális szabályokkal Zrt., Nyrt. esetére a határozatképesség és a megismételt közgyűlés összehívásával (zrt.-nél min. 3 nap, nyrt.-nél min 10 nap > kogens!) kapcsolatos kérdések a határozatok meghozatalának rendjét (általában egyszerű szótöbbség, a legalapvetőbb szervezeti változások esetében azonban minősített többség) a közgyűlési jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvánosságra hozatalát az elektronikus hírközlő eszközök igénybe vételével lebonyolított konferencia-közgyűlés lehetőségét a közgyűlés felfüggesztésének lehetőségét (alkalmanként egyszer, max. 30 napra) > folytatás esetén a határozatképességet ismét vizsgálni kell 19 Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság - Az rt. ügyvezető szerve, az igazgatóság főszabályként a legalább 3 és legfeljebb 11 tagból természetes személy tagból áll (3-nál kevesebb nem lehet - kogencia) ~ akiket főszabályként a közgyűlés választ meg ~ külsők és belsők (az Rt.-nél dolgozók) egyaránt lehetnek ha a közgyűlés ezt a szerepet nem vonja magához, elnökét az igazgatóság maga választja tagjai közül testület, amely ügyrendje szerint főszabályként üléseken hozza meg döntéseit ~ az üléseken mindenkinek egy szavazata van ~ a szavazás nyilvános, a döntések egyszerű szótöbbséggel születnek meg feladata az rt. operatív vezetése > ennek érdekében köteles a vagyon védelméhez szükséges intézkedéseket megtenni 20 10

11 Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége - Az igazgatóság (Zrt.-nél lehet egyszemélyi vezérigazgató!) a könyvvizsgálói audittal és a felügyelőbizottság véleményével a közgyűlés elé terjeszti az eredménybeszámolót háromhavonta jelentést készít a felügyelőbizottságnak ~ ügyvezető tevékenységéről ~ a társaság vagyoni helyzetéről és ~ az rt. üzletpolitikájáról - Igazgatóság tagjainak felelőssége a kárfelelősség szempontjából egyetemleges mentesül azonban a felelősség alól az a tag, aki ~ a kárt okozó döntés ellen szavazott, illetve ~ a döntéshozatalban nem vett részt 21 Felügyelőbizottság/könyvvizsgáló a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval kapcsolatban speciális szabályok ~ csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok körében kerültek megállapításra (kötelező FB, állandó Kv.) ~ a zrt.-knél az általános szabályokat kell alkalmazni (fakultatív, ill. kötelező esetek.) 22 11

12 A vállalatvezetésre vonatkozó speciális vonások az nyrt.-nél - A nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének hatásköre szélesebb az általánosnál és nyilvánossága is magasabb szintű - Board - eltérés az ügyvezetés körében - a Ptk. 3:285-3: a lehetővé teszi az alapszabálynak, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett egységes irányítási rendszerben igazgatótanácsot működtessen ~ tagjai többségének ún. független személynek kell lennie ~ függetlennek az számít, akinek igazgatótanácsi tagságán túl más jogviszonya az rt.-vel nincs Mivel az ilyen rt.-nél nincs felügyelőbizottság az igazgatótanácsnak meg kell állapodnia az üzemi tanáccsal a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásáról. 23 II. Konszernjog 12

13 A KONSZERNJOG - A magyar társasági konszernjog lényegében két részből áll: a befolyásszerzés szabályaiból és a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezésekből > ezen túlmenően a versenyjog és a számviteli jog is tartalmaznak konszernjogi szabályokat A szabályozás rendszere, lényege - A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések szabályozási rendszere: a Ptk. szabályozza a kft.-ben, illetve zártkörűen működő rt.-ben való befolyásszerzést a Tpt. pedig vállalatfelvásárlási eljárás címén a nyilvánosan működő rt.-ben való befolyásszerzést. - Szabályozás lényege A felvásárlás esetére a minősített többséget szerzővel szembeni jogi védelem biztosítása a társaságon belül (tagok), és kívül (hitelezők, piaci versenytársak) 13

14 Részvényesek védelme a felvásárlással szemben - (1) Felvásárlási kötelezettség Az ellenőrzött társaság bármely részvényese (kft.-nél tagja) a minősített többségű (75 %) befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kérheti, hogy a befolyásszerző piaci értéken, de legalább a saját tőkéből a részesedésére jutó résznek megfelelő értékben vegye meg a részvényét > a kisrészvényes ezen jogát az alapszabályban, társasági szerződésben ki lehet zárni. - (2) Konszernfelelősség Ha az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül a hátrányos üzletpolitika következtében, a hitelezők keresetére a bíróság átviheti a felelősséget az anyavállalatra > kötelezheti a leányvállalat tartozásaiért való helytállásra (Ptk. 3:324. ) A vállalatfelvásárlási eljárás az nyrt. esetén - A nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a Tpt. szabályozza az ún. vállalatfelvásárlási (take over) eljárást ha valaki, illetve az összehangoltan eljáró több személy az ún. céltársaságban 33%-ot meghaladó befolyást kíván szerezni A pénzpiaci Felügyelet (ma az MNB) által előzetesen jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a céltársaság részvényeseinek Vételi ajánlatnak kötelező tartalmi elemei vannak (működési terv, fedezet, szabályozott ajánlati ár, ajánlati kötöttség) de! ha ~ a céltársaságban senki sem rendelkezik 10%-ot meghaladó részesedéssel ~ már 25% befolyásszerzéshez is vételi ajánlat tétele kell > a befolyásszerzés lebonyolítására kötelezően befektetési szolgálatot kell felkérni. 14

15 Vállalatcsoport A 2006-os Gt. új intézményként vezette be a magyar társasági konszernjogba a vállalatcsoport intézményét (Gt , Ptk. 3:49-3:62. ) kétfajta vállalatcsoport van ~ az elismert és ~ a tényleges az elismert vállalatcsoport cégbírósági bejegyzéssel, az ellenőrző és ellenőrzött társaság uralmi szerződést kötnek a tényleges vállalatcsoport (Ptk. 3:62. ) ~ a faktikus konszernkapcsolat uralmi szerződés és cégbírósági bejegyzés nélkül is fennáll ~ a tényleges vállalatcsoport megállapításához tartós, legalább 3 éven keresztül fennálló együttműködés szükséges > a Ptk. mindkettőről a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei - Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei: Résztvevők: a számviteli törvény értelmében konszolidált mérleg készítésére kötelesek Legalább egy uralkodó tag, legalább 3 ellenőrzött tag Formájuk kft., rt., szövetkezet, egyesülés lehet az uralmi szerződést ~ az érintett társaságok legfőbb szerve legalább háromnegyedes többséggel jóváhagyja és ~ erről az uralkodó tag a Cégközlönyben meghatározott közleményt tesz közzé ~ uralmi szerződés rendezi a vállaltcsoporthoz tartozó tagok viszonyát, az anya- és leányvállalat együttműködését, az irányítás módját, részleteit (egyensúlyt biztosítani) a cégbíróság az elismert vállalatcsoportként való működés tényét a cégjegyzékbe bejegyzi > ettől lesz elismert vállalatcsoport 15

16 Az uralmi szerződés jellemzői - Az uralmi szerződés intézményesen korlátozza az ellenőrzött társaságok önállóságát beilleszti őket a vállalatcsoport egészének üzletpolitikájába meghatározza ~ az uralkodó tag utasítási jogának terjedelmét, ill. ~ azt, hogy az uralkodó vállalat az ellenőrzött társaságtól mennyi nyereséget vonhat el hasznos az ellenőrzött társaságok ügyvezetésének, mert ~ egyértelművé teszi, hogy milyen kérdésekben vannak alávetve az egységes üzletpolitikának, és ~ mennyiben szolgálhatják a leányvállalat saját üzleti érdekeit 16