NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS 2008. SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI"

Átírás

1 NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS "Itt van köztünk a nemzetközi jog" A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN N E M Z E T K Ö Z I J O G K I A L A K U L Á S A É S F O G A L M A Könyv: Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, kiadás Nemzetközi jogról az államok létrejöttével beszélünk. Államok egymásra voltak utalva, blabla. Legkorábbi nemzetközi szerződés, két sumer állam Uruk és Lagasz között, Kr.e ban. III. Ramszesz és az akkori hettita uralkodó közti szerződés. Katonai és egyéb (pl.: gazdasági) Egy fő funkciója volt: államok közötti békés együttélés biztosítása, konfliktusok számának csökkentése. Nemzetközi jog: azoknak a magatartási szabályoknak az összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és e szabályok az alanyok megegyezésével jöttek létre. Ius gentium - népek joga. Az a joganyag ami a nem római polgárokra vonatkozott, birodalmon kívüli idegenek jogállását szabályozta. 16. sz. végén változott meg: ius inter gentes - népek közötti jog. Latint felváltja a francia a diplomáciai érintkezések területén: droit des gens 1780: Jeremy Bentham - international law kifejezés első használata Nemzetközi közjog --- nemzetközi magánjog. Nem összekeverendő! Utóbbi valójában nem is nemzetközi. Minden államnak van saját nemzetközi magánjoga. Akkor kell alkalmazni ha egy nemzetközi elemmel kapcsolatos személyi vitában két vagy több állam joga ütközne. (példa: portugál házaspár Magyarországon elhalálozik) Kollízió - ezt oldja fel a nemzetközi jog szabályai. N E M Z E T K Ö Z I J O G É S B E L S Ő J O G R E N D S Z E R E K K Ö Z T I F Ő E L T É R É S E K B E L S Ő J O G N E M Z E T K Ö Z I J O G J O G A L A N Y O K Lakosság száma plusz jogi alanyok több mint 10 millió Legfőbb jogalanyok az államok 192 ENSZ tagállam. Pár száz nemzetközi szerv összesen.

2 L É T R E J Ö T T E J O G F O R R Á S O K K É R D É S E S Z A B Á L Y O Z Á S T Á R G Y A M Ű K Ö D É S Van egy elkülönült jogi szféra, egyének fölött, erre hivatott szervek, külön eljárásban alkotják a jogot. Alkotmány - felsorolja a jogforrásokat - törvény, kormányrendelet, minisztériumi rendelet. Adott államon belüli viszonyok, vagyoni, személyi, családi. Hatóköre nem terjed túl egy adott államon. Külön hatalmi ágak tevékenykednek. Törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás. Alá-fölé rendeltség, fentről az egyének irányába. Vertikális. Jogalanyok a jog alkotói is. Nincsen Alkotmány. ENSZ alapokmány ennek titulálása csúsztatás. Nincs egyoldalú kinyilatkoztatása a jogforrásoknak. Szokásjog és szerződés, megegyezés. Államok mint szuverenitást azaz főhatalmat gyakorlók közötti kapcsolatokat rendezi. 2 in 1 vagy 3 in 1 módra működik, alkotói, értelmezői és végrehajtói szerep is. ENSZ közgyűlés csalóka lehet - hasonlít egy parlamentre, de nem az. Főszabály szerint az államok saját maguk intézik ügyeiket. Nem differenciálódott, horizontális szabályai egységesek. Nincsen felső központ, decentralizáltság a jellemző. Nem a szubordináció hanem a koordináció a jellemző. K I K É N Y S Z E R Í T É S Az állam rendelkezik az erőszak alkalmazásának legitim monopóliumával. Fegyveres szervek, melyekkel erőszakkal lehet kikényszeríteni az akaratát. Nincs egy központi, államok feletti hatalom, nincs központi erőszakszervezet sem. Decentralizáltság. Belső jogban ha jogvita van, van egy bírói szervezet, akik ítélnek. Nemzetközi jogban a bíróságok igénybevétele elenyésző, az államok főként önsegély alkalmazásával tudják kikényszeríteni az akaratukat. Önsegélynek több formája van, legdurvább esetben fegyveres önvédelem. 42/2

3 J O G A L A N Y I S Á G : Államok: nemzetközi jog eredeti jogalanyai. Jogalanyiság átfogó és teljes. Mindent megtehetnek a legalitás keretein belül. Objektív. Nemzetközi szervek: Új keletűek. Kormányköziek. Elsők a 19. sz. végén jelentek meg, különböző igazgatási uniók: postaegyesület, távközlési unió, Duna-egyesület. I. világháború után Népszövetség - univerzális. ENSZ megalakulásával és azt követően proliferáció. Származékos jogalanyiság, államok hívják életre, ő akaratuktól függ. Másrészt korlátozott. Nemzetközi szervezet nem tehet meg bármit, csupán olyan területek jár el, amely hatásköröket a szerződés stb. ráruházott. Pl. nemzetközi óntanács nem köthet emberjogi tárgyú szerződést. Szervezetek jogalanyisága szubjektív. Csak azon államok irányába érvényesül akik létrehozták, a többi ország esetében csak azok felé akik kifejezetten el is ismerték jogalanynak. Strasbourgi emberjogi bíróságnak van párja Amerikában és az ENSZ szintjén is vannak panaszmechanizmusok, melyek lehetőséget biztosítanak az egyén számára. Nemzetközi jogot egyének nem alkothatnak. Sui generis - egyik kategóriába sem sorolhatók - pl. a Szentszék. Ha a Vatikán nem állam, akkor sajátos jogalany mint a katolikus egyház képviselője. Vannak entitások amelyek törekszenek az államiságra de még nem tartanak ott. Pl. máltai lovagrend (egy lovagrend mint olyan) nemzetközi közösség elfogadja a nemzetközi jog alapján. Nemzetközi kapcsolatokat rengetegen alakítják: NGO -k, a pápa, stb. (példa a színdarab:) ) azonban csak kisebb részük a jogalanyok. ENSZ BT - minden tagállamra kötelező érvényű határozatok. 42/3 H A E N N Y I E L T É R É S V A N, A K K O R J O G - E A N E M Z E T K Ö Z I J O G? K É T F Ő E L L E N É R V : Azért nem jog mert nem hatékony, mert valójában nem érvényesül és legfontosabb normáit megsértik, lsd. erőszak tilalma. Erre épül az egész II. világháború utáni nemzetközi rendszer. Mégis hány államközi konfliktus van. Ha erre nem képes a nemzetközi jog, akkor nem lehet jog. Nincsen központi szankcióalkalmazás - ezért nem tekinthető jognak. Felső kikényszerítő hatalom nélkül egy rendszert nem lehet jogrendszernek tekinteni. John Austin - a jog parancs. M E L L E T T E S Z Ó L Ó É R V E K : Az összes nemzetközi jogi szabályt egy kalap alá véve, az államok ezeknek a többségét betartják. Csak sok olyan szabály van ami úgy érvényesül, hogy nem is vesszük észre. Everyday international law. Egyik azért tartja be, mert joggal várja el azt, hogy a másik is betartja. Kirívó jogsérelmek: népirtás, stb. Ezek széles körben ismertté válnak. Jogsértés esetén és éppen a legdurvábbak nyilvánosságra kerülnek a nemzetközi jogban. Ennyi erővel a büntetőjog sem jog? Hiszen nem derítik fel az összes bűncselekményt. Oké hogy nincs szankcióérvényesítés központilag, de attól még van szankció. Csak az állam intézi önmaga. Az új tendenciákat mutatják a kollektív szankciók megjelenése mikor pl. az ENSZ alkalmaz szankciót. Nem mondhatjuk summa summarum hogy a nemzetközi jog jog. De eszmefuttatásnak jó volt.

4 N E M Z E T K Ö Z I J O G J E L E N T Ő S É G E É S M A I S Z E R E P E Jelentősége: két tényező miatt fontos o Technikai fejlődés ill. az emberiség tevékenységi körének példátlan kibővülésével függ össze. Államközi kapcsolatok intenzívebbé váltak, nincsenek időben távolságok. Világűr-tevékenység, légi közlekedés, környezetvédelem. Ezeken a területeken a nemzetközi jog felütötte a fejét, nem lehet egyedül megcsinálni, együttműködés kell o Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre. ENSZ 51 tagállammal alakult meg, ma meg 192 van. Plusz más aktorok. Megtöbbszöröződött a jogalanyok száma. Szélesebb körben szabályoz a nemzetközi jog. Olyan korszakban élünk mikor a nemzetközi jog felfutó szakaszban van. Funkciók: o Államok közötti együttműködés elősegítése, nem csak a viszonyok elrendezése. Nem csak passzív szerep, hanem tevékeny együttműködés. ENSZ preambuluma is megemlíti már. Ha kellő mértékű együttműködésre bírják rá az államokat, utána ez csökkenti a potenciális problémákat. o Nemzetközi viták békés rendezése. Van egy közös szótár, egy közös hullámhossz ahol vitatkozni tudnak, közös hivatkozási alap. Erre hivatkoznak nem csak a levegőből húzzák elő. Egymással szembeni követeléseiket jogi alapon definiálják. Államok részéről van erre igény. o Stabilizáló szerep: 9 atomhatalom van, egy ilyen világban a nemzetközi béke fenntartása alap lenne. Államok nem rohannak egymás torkának rögtön. Sok eljárás, amivel le lehet hűteni a forró fejeket. o Külpolitika és nemzetközi jog közötti összefüggés. Nagyhatalmaknál a külpolitikai célok megelőzik a nemzetközi szervek befolyását. Kisebb országokra igaz hogy a nemzetközi jog meghatározza azt, hogy merre folyhat a külpolitika. Magyarország is ilyen kis eminens. o Értéket jelenít meg. A nemzetközi jog nem mindenre gyógymód, de elvetni sem lehet. Arany középút a legjobb. Az ENSZ nem képes arra hogy lehozza a mennyeket a földre de talán meg tudja menteni a földet a pokloktól. 2. ELŐADÁS SZEPTEMBER 24. MOLNÁR TAMÁS A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI, NEMZETKÖZI JOG ÉS BELSŐ JOGOK KÖZTI KAPCSOLAT 42/4 N E M Z E T K Ö Z I J O G F O R R Á S O K N E M Z E T K Ö Z I J O G F O R R Á S F O G A L M A Lételméleti szempontból (ontológiai felfogás) azok a formák, szervek, melyek megalkotják a jogot. Ismeretelméleti szempont: azt nézi, hogy melyek azok a formák, melyekből megismerhetők az egyes szabályok. Ebben az értelemben jogforrás a nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjog (gnoszeológiai értelemben vett jogforrás). Mi ebben az értelemben fogunk beszélni róla.

5 Olyan formák, melyben az államok összeegyeztetett akaratáról van szó. Nemzetközi jogi alkotmány létezik-e? Válasz: nincs, az ENSZ alapítóokmánya nem sorolja fel a jogforrásokat. Fogódzó: a nemzetközi bíróság statútuma. Nem hivatalos felsorolás, csupán azokat a forrásokat tartalmazza mely alapján a nemzetközi bíróság eldönti az elé kerülő jogvitákat. E Z E K : Nemzetközi szokásjog, jog gyanánt elismert általános gyakorlat. Nemzetközi szerződések, két- vagy többoldalú, mindegy. A művelt nemzetek által elismert általános jogelvek. E Z E K A R E N D E S J O G F O R R Á S O K, V A N M É G K E T T Ő, K I S E G Í T Ő F O R R Á S : Nemzetközi bírói döntések. Legkiválóbb jogtudósok tanításai - monográfiák, kézikönyvek, melyek kivételes autoritásra tettek szert. M I É R T T E K I N T H E T Ő K E Z E K U N I V E R Z Á L I S É R V É N Y Ű N E K? Nemzetközi bíróság alapja az hogy a nemzetközi jog alapján ítélkezzen. A nemzetközi bíróság statútumának az összes ENSZ tagállam tagja, van rá mód hogy más is elfogadja. Svájc csak 2002-ben lett ENSZ-tagállam, előtte ezzel a joggal élt. M É G K É T F O R R Á S K R I S T Á L Y O S O D O T T K I Nemzetközi szervezeteknek a kötelező erejű határozatai. ENSZ biztonsági tanácsának szankciós határozatai pl. Az államoknak az egyoldalú jognyilatkozatai - egyfajta kivétel. 42/5 A N E M Z E T K Ö Z I J O G E G Y E S F O R R Á S A I 1. N E M Z E T K Ö Z I S Z O K Á S J O G : Jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka. Statútum 38. cikk. Két dologból áll, két dolog az alapja. o Államok megegyezése - bizonyos időn keresztül folytatott gyakorlat fejezi ki. - materiális elem o Azt is kifejezésre juttatják, hogy ez számukra kötelező. - opinio iuris - jogi meggyőződés, szubjektív elem. Példa: tengerparti államok tengere Univerzális: Egyértelműen kifejezésre kell jutni az államok szándékának és a szabály tartalmának. Területi hatály változhat. Főszabály szerint univerzálisak, de ha mindenkinek a kifejezett beleegyezése kellene, akkor nem lenne ilyen. Így tehát az államok többségének a beleegyezése kell, a többi esetében a passzivitás, hallgatás egyenlő beleegyezés. Időben eltérő az államok érdekeltsége. Egyetemes nemzetközi szervezetek segíthetnek abban hogy bizonyítékát adják egy ilyen állami gyakorlatnak. Partikuláris vagy regionális: mérce jóval magasabb, minden érintett állam konkrét beleegyezése kell. o Példa: diplomácia menedékjog ma már nem univerzális, Latin- Amerikában elfogadott.

6 Meg kell különböztetni az udvariasságtól. Ha az udvariassági szabályt megsértjük, nem lesz semmi baj. Pl. diplomáciai mentesség udvariasság volt, ma már jog. Átalakulhatnak oda is meg vissza is. 2. N E M Z E T K Ö Z I S Z E R Z Ő D É S : Definíció: a nemzetközi jogalanyok közötti olyan megállapodás, amely nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. Nemzetközi jogalanyok köthetnek ilyet: államok, nemzetközi szervek Kötelező érvényű az ilyen megállapodás. Van ami úgy néz ki mint egy nemzetközi szerződés, de nem kötelező érvényű. Nemzetközi jog uralma alatt áll - covered by international law. Kodifikáció: írásba foglalás, szabályok továbbfejlesztése. ENSZ közgyűlésének feladata - nemzetközi jogi bizottság. Komplexek a folyamatok - nincs idő megvárni hogy kialakuljanak a szokásjogok, ezért kötnek egy szerződést ahol feketén fehéren leírják mi van. Új területek jöttek létre: űrtevékenység, természetvédelem. Szerződés a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszer. Nemzetközi szervezetek számának sokasodása - nemzetközi szervezeteket is nemzetközi szerződések formájában alapítják meg. Szerződések jogáról külön szerződés: "Szerződések szerződése" A benne nem részes államokra is irányadó. Ha szokásjogot kodifikálunk, a szokásjog nem szűnik meg és létezik a szokásjog is meg a szerződésbe foglalva is. Megduplázódik. 3. M Ű V E L T N E M Z E T E K Á L T A L E L I S M E R T Á L T A L Á N O S J O G E L V E K : Művelt nemzetek alatt az európai államokat értették. Felbomlottak a gyarmatok, megszűnt az értelme. Ma már az összes független államot értjük alatta. Joghézag betöltése. Nem a nemzetközi jog által kiművelt jogelvek - hanem nagyjából minden állam belső jogában megtalálhatók. Szerződések értelmezésének nyújthat segítséget B Í R Ó I D Ö N T É S E K : Minden olyan fórum döntései, melyek nemzetközi jogot alkalmaznak. ENSZ nemzetközi bíróságának korábbi ítéletei kiemeltek. Nincsen precedens jog + 2. L E G K I V Á L Ó B B J O G T U D Ó S O K T A N Í T Á S A I : Rendszerezik, összegyűjtik, struktúrát biztosítanak a nemzetközi jog szabályainak. Ha nincs döntés valamilyen ügyben, akkor megnézik, egy elismert jogtudós mit mondott róla. J O G F O R R Á S O K H I E R A R C H I Á J A Sokáig ez fel sem merült. A II. világháborúig senkit nem érdekelt Aztán megalakult az ENSZ - alapelvek lefektetése 69-ben merült fel ismét - ius cogens - a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya. Csak a szerződések vonatkozásában érvényesül. 42/6

7 o Nemzetközi szerződés nem lehet ezzel ellentétes. o Államok közösségének egésze ilyenként kell elfogadja, hogy erre a rangja emelkedjen. o Csak a nemzetközi jog egy másik cogens szabályával lehet megváltoztatni. Ennek minősül: erőszak alkalmazásának tilalma, számos emberi jog - rabszolgatartás, népirtás. Általában tilalom formájában nyilvánulnak meg. Az sem egyértelmű, hogy hogyan jön létre. Szokásjog ugyanolyan súlyú mint a nemzetközi szerződés - diszpozitív szabályai. Nincs közöttük hierarchia. Kölcsönösen leronthatják egymás hatályát. ENSZ alapokmánya: erőszak tilalmának kodifikálása - nem volt ilyen tilalom eddig. N E M Z E T K Ö Z I J O G É S E G Y E S B E L S Ő J O G R E N D S Z E R E K V I S Z O N Y A Elméletek: 19 század vége felé jelent meg a kérdéskör. Gyakorlati jelentőség is. Összeütközés esetén melyiknek van elsőbbsége Dualista elmélet: nemzetközi jog és belső jogok két különálló rendszert alkotnak, nincs közös egymást metsző területük. Nemzetközi jog államon belüli érvényesítéséhez annak transzformációját írja elő. Ki kell hirdetni egy nemzetközi szerződést, ez kicsit fából vaskarika. o Triepel és Anzilotti Monista elmélet: nemzetközi jog és belső jog egységes rendszert alkot, nincs köztük alapvető különbség. Melyik élvez elsőbbséget? Két iskola: o Belső jog: Hegel. Nemzetközi jog nem más mint az állami belső jog meghosszabbítása - állam meghosszabbított karja. Az állam saját maga egyezett bele, s mivel ezen nyugszik, tehát egy állam bármikor visszavonhatja. o Bécsi iskola: nemzetközi jog elsőbbsége - Hans Kelsen: azért van elsőbbsége mert az minden belső jogrendszernek az alapja. Minden szabály érvényességét vissza tudjuk vezetni egy magasabb rendű szabályhoz. Eljutunk az alkotmányig, minden belső jogrendszer alapja. Ezen belső jogrendszerek érvényessége mind a nemzetközi jogra vezethető vissza. De miért? Nemzetközi jog alkotja meg azokat a szabályokat mint államok szuverenitása, függetlensége, amik azt a nyugodt helyzetet teremtik meg, hogy nem kell egymással foglalkozni, csak saját belső ügyeiket rendezhetik. A nemzetközi jog adja meg ezt a keretet, ha nem lenne nemzetközi jog, káosz lenne és anarchia és nem is jöhetnének létre belső állami jogrendszerek sem. Nemzetközi jogot alapnormának tekintette (ground norm) Bécsi egyezmény (1969) a nemzetközi jog elsőbbségét rögzíti. Nem lehet kibújni egy szerződés alól csak mert azt mondjuk, nem fér bele a belső jogunkban. Az, hogy az államok ezt hogyan teremtik meg, az őt már nem érdekli. Pl.: NY-EU a monista elméletnek megfelelően jár el kb. Közzéteszik a nemzetközi szerződéseket, nem kell kihirdetni. Nincs transzformáció Németország és Olaszország úgy véli ki kell hirdetni. Magyarország öszvér ország - nem derül ki sok. Szokásjogot egy az egyben elismerjük, nem kell kihirdetni. 3. ELŐADÁS OKTÓBER 1. TÖRŐ CSABA AZ ÁLLAM A NEMZETKÖZI JOG ALANYAKÉNT 42/7

8 42/8 Állam: szervezett politikai közösségnek alávetett terület és népesség. Állam: a nemzetközi jog egyetlen alanya, szuverenitással + függetlenséggel + eredeti jogalanyisággal rendelkezik. XX. században: + nemzetközi szervezetek és egyének Az állam szuverenitása: nem alávetett a nemzetközi jogközösség egyetlen más tagjának sem. Az államiság alkotóelemei: o Lakosság o Terület o Kormányzat Ha bármelyik elem hiányzik, nem elismert nemzetközi jogalany Lakosság: o Nem számszerű követelmény o Állampolgárok összessége Közjogi kötelékkel az adott politikai közösséghez tartoznak o Állandóan letelepedett o Személyi alávetettség az állam főhatalmának o Az állampolgár külföldön sem sértheti meg az állam törvényeit Terület: o Nincs minimális méret o Területi integritás: területváltozás csak békés eszközökkel, államok beleegyezésével. Területi integritás általában az állam zavartalan működésének feltétele. o Nem jelenti azt, hogy a területnek folyamatosnak kell lennie. Pl. Indonézia, stb. o Összetevői: Szárazföld Vízfolyamok (ha azokon nincs nemzetközi közlekedés) Parti tenger (felségvizek) + beltenger Légtér o Elhatárolása: Az állami hatalom földrajzi határa Kormányzat: o Az állam mint szervezett politikai intézmény/közösség akaratának megjelenítése + kifejezése o Azok az intézmények is, amik képesek fenntartani a közrend működését o Nincs nemzetközi jogi előírás annak természetére Nem tesz különbséget demokrácia és nem demokrácia között o Összes közhatalmi szerv: politikai, közigazgatási és igazságszolgáltatási o Állami funkciók tényleges gyakorlása. Szükséges kellékek és képességek valós megléte o Bizonyítja, hogy az állami közhatalom valóban létezik. Állami szuverenitás: o Az államiság ismérve és követelménye o A szuverenitás régen az állam legféltettebb kiváltsága volt o Az állam függetlenségének kifejezője o Korlátai: a nemzetközi jogrend alanyai együttélésének szükségletei, jogok és kötelezettségek egyensúly o A nemzetközi jogból eredő és igénybe vehető jogok forrása

9 o Nemzetközi kötelezettségek vállalása nem csorbítja Szuverén állam: o Közvetlenül és eleve alávetve a nemzetközi jognak o Nemzetközi kötelezettségvállalás képessége állami szuverenitás tartozéka o Nincs alárendelve semmilyen nemzetközi hatóságnak vagy más államnak Államok szuverén egyenlősége: o ENSZ Alapokmány 2. (I.) cikk: "A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségén alapul" o Minden állam ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. o Az államok közötti különbségek nem érintik egyenlő jogi státuszukat. o Francia forradalom óta fontos az egyenlőség kivívása Szuverenitás következményei: o Az állam alkotmányos autonómiája Nemzetközi jog közömbös, nincs előírása, ez az állam saját döntése o Politikai, gazdasági és társadalmi rendszer szabad megválasztása Önrendelkezési jog gyakorlása o Nemzetközi kapcsolatok formáinak és mértékének szabad meghatározása o Szuverén akciószabadság korlátai nemzetközi jogi elvek (állam jogai és kötelezettségei) Az államok alapvető jogai és kötelezettségei o ENSZ Közgyűlés határozata 375. o Függetlenség, saját kormányzati rendszer megválasztásának lehetősége o Saját területén joghatóság az ott élő lakosság és az ott lévő dolgok felett. o Egyenrangú és egyenjogú a többi állammal o Jog a kollektív vagy egyéni önvédelemhez fegyveres támadás esetén Az államok alapvető kötelességei: o Más állam belügyeibe be nem avatkozás o Más állam területén tartózkodnia kell a polgárháború szításától, illetve a saját területén sem támogathat erre irányuló tevékenységet. o Joghatósága alá tartozó személyek alapvető emberi jogainak tiszteletben tartása. o Államközi viták békés rendezése bírói vagy diplomáciai úton o Fegyveres erő nemzeti politika eszközeként történő alkalmazásának elkerülése Fenyegetés, vagy tényleges bevetése o Az államterület békés vagy biztonságot veszélyeztető célra történő felhasználásának megakadályozása o Tartózkodnia kell fegyveres erőszakot jogellenesen alkalmazó állam támogatásától o Jogkövető magatartás a nemzetközi kapcsolatokban A nemzetközi jog elsőbbsége az állami szuverenitással szemben o A nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése 42/9

10 4. ELŐADÁS OKTÓBER 8 MOLNÁR TAMÁS ÁLLAM- ÉS KORMÁNYELISMERÉS, ÁLLAMOK MEGSZŰNÉSE ÉS KELETKEZÉSE I. A Z Á L L A M E L I S M E R É S Definíció: egyoldalú aktus, amellyel a nemzetközi jog valamely alanya állást foglal egy másik entitás nemzetközi jogalanyiságáról. Alapvetően politikai kérdés. Vannak jogi szabályai. M I L Y E N E L M É L E T E K? 1. konstitutív elmélet: államelismerés keletkezteti a jogalanyiságot. Jogi értelemben az államot az államelismerés mint olyan, hozza létre. Vannak gyenge pontjai. Gyakorlatilag lehetetlen hogy egy újonnan felemelkedő entitásról a többi állam egyszerre mondjon véleményt. Eltérő időpontokban szokott véleményt mondani. Felemás jogalanyiság elképzelhetetlen lenne. 2. deklaratív elmélet: az állam a többi állam elismerésétől függetlenül a nemzetközi jog alanya. Ha teljesíti az államiság feltételeit, akkor ez az entitás a nemzetközi jog alanya. Elismerés csak egy deklaratív aktus. Állam létének tudomásul vétele. Gyakorlat ez utóbbinak felel meg. Valóság az, hogy nem az elismerés hozza létre az államot. Szokásjogi úton ez a helyzet. Tipikus jelenkori példa Koszovó: kb. 40 állam ismerte el, több mint 150 még nem. Spanyolország nem ismerte el, de ha spanyol repülőgép behatol a légtérbe az jogsértés. Van azonban szerepe az elismerésnek. Leginkább a kétoldalú kapcsolatokban játszik szerepet, azzal tudunk bilaterális kapcsolatot kialakítani, aki elismert. Az elismerés aktusa teszi nemzetközi szinten cselekvőképessé az államot. Nincsenek igazán írott nemzetközi szabályok. Vannak olyanok melyek arra vonatkoznak, mikor nem lehet elismerni. o Fegyveres erőszak alkalmazásával létrejött állam esetében pl. Ez volt a helyzet 60-as évek végén Dél-Afrikában. Vagy az akkori Rodézia kapcsán is ez 42/10 volt a helyzet (mai Zimbabwe) o Idő előtti elismerés - azaz a tényleges megalakulás előtti elismerés. Amikor elszakad egy állam a másiktól (vagy gyarmat függetlenedés) azelőtt történik az elismerés mielőtt az állam ezt megadta volna. Pl.: USA esetében, Franciaország előbb elismerte, mint az anyaország. Vagy másik példa Algéria - dekolonizációs folyamat. Vagy Koszovó, Szerbia még nem ismerte el. De állam elismerte már. Az ilyen államokat szokás nasciturus államnak nevezni. o Időn túli elismerés: egy állam már kétségkívül a nemzetközi rendszer része, bizonyos államok megtagadják az elismerést. Tipikus példa Izrael, '48 óta létezik de több arab állam a mai napig nem ismerte el. Új fejlődési irányt jelentettek a Jugoszlávia felbomlásával létrejött államok. '91- ben EK létrehozta a Badinter(?)-bizottságot. Meg kellett vizsgálnia a volt jugoszláv államokat, megállapítsa hogy elismerhetőek-e új államokként. Új tényezők figyelembevételét ajánlotta. Következőket: ENSZ alapokmány továbbá a Helsinki záróokmány illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása. Másrészt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak garantálása. Határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása. Leszerelés és nukleáris biztonság biztosítása.

11 Erről nyilatkozat '91-ben. Ezek megléte esetén fogják elismerni az újonnan létrejött államokat. F A J T Á I É S F O R M Á I ( N E M Ö S S Z E K E V E R E N D Ő A F A J T A É S F O R M A ) Fajták: De jure és de facto (jogilag- gyakorlatilag) Mindkettőhöz fűződnek joghatások, csak a jogkövetkezmények terjedelme más. o De facto: nem határozott, nem végleges, hanem inkább tartózkodó magatartás. Tudomásul veszi a tényeket, de ezt a helyzetet még nem tartja véglegesnek. Passzív, várakozó álláspontra helyezkedő forma. Nem történik meg a diplomáciai kapcsolatok felvétele, általában kereskedelmi kapcsolatok. Korlátozott államközi kapcsolatok csak. Mindig ideiglenes. Jó esetben, ha megszilárdul az állam, úgyis követi a de jure elismerés o De jure: következmények szélesebbek. Államközi kapcsolatok tartós, normális, sokoldalú felvételét jelenti. Diplomáciai kapcsolatok, nagykövetség nyílik a két országban, semmifajta korlátozás alá nincs már vetve a két ország együttműködése. Jogkövetkezmények terjedelme más! Formák: o Kifejezett államelismerés: valamilyen hivatalos állami nyilatkozat tartalmazza. Lehet diplomáciai jegyzék, vagy nemzetközi szerződés melyben ezt is kimondják nyíltan, önmagában a diplomáciai kapcsolatok felvételének felajánlása ilyen forma. o Hallgatólagos: az adott állam magatartásából lehet kikövetkeztetni, nemzetközi szerződést kötnek, a küldöttnek megadja azokat a kiváltságokat amiket egyébként az állami küldöttek élveznek, elfogadja az állam által kiállított útlevelet. Együtt szokták ezt csinálni az államok. Az hogy mi történik egy nemzetközi szervezetben (pl. ENSZ) az nem jelenti hogy az összes többi tagállam elismeri. Viszont akik a felvétel mellett szavaznak, ott vélelmezhető hogy elismerik az új államot. I I. K O R M Á N Y E L I S M E R É S 42/11 Definíció: Az államközi kapcsolatokban annak a szervnek az elismerése, amely az állam képviseletére jogosult, és amellyel az elismerő államok hajlandóak kapcsolatba lépni. Ezt a szervet nem minden államban és nem minden időben hívták kormánynak. Az államelismerés magában foglalja a kormányelismerést. Kormány belső ügy. Belügyekbe való beavatkozás tilalma nemzetközi jog alapja. Kormányváltásnak nincs kihatása az állam jogalanyiságára. Vannak olyan speciális esetek, mikor a kormány elismerése már a nemzetközi jog látókörébe kerül és van jelentősége. o Ha erőszakkal kerül hatalomra pl. puccsal. Két doktrína alakult ki. Tobar-elv: ecuadori diplomata volt - erőszakos úton létrejött államot nem szabad elismerni. De ha egy illegitim módon létrejött kormány rendez egy népszavazást, aminek nyomán megint ő marad hatalmon akkor már el lehet ismerni. Estrada-elv: semmilyen szín alatt nincs helye kormányelismerésnek mert az a belügyekbe való beavatkozás. Ne nyilatkozzanak az államok. Tulajdonképpen ma sem vagyunk okosabbak, erre ma sincs írott nemzetközi jogi szabály. Egyik állam ezt, másik azt követi.

12 o Polgárháború dúl az országban és a felkelők létrehoznak egy másik kormányt, konkuráló kormányt. Több kormány harca a hatalomért, akkor van jelentősége hogy kit ismernek el az államok. Effektivitás dönt (tényleges hatalom gyakorlás) államterület legalább felét a kontrollja alatt tartja, és képes a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére. Fizeti a tagdíjat, ENSZ-ben jelen van, tárgyalásokat folytat, stb. o Háborús helyzetben a kormány nem tartózkodik otthon. Két forgatókönyv: 1. Száműzetésben lévő vagy menekült kormány: kénytelen volt menekülni és egy másik országba tette át a székhelyét, kényszerűen. Franciaország vagy a Benelux államok a II. világháború során pl. Angliába mentek. 2. Emigráns kormány: külföldön alakult meg! Sosem gyakorolt otthon hatalmat. Függetlenségért küzdők élén létrejön egy kormány, pl. gyarmatok esetében. Majd jó esetben, ha az a terület független lesz, akkor tér haza. Algéria a példa. Mindkét kormánynak az a célja hogy vagy átvegye és folytassa vagy a hatalomhoz jusson. Külföldön mindig az idegen állam hozzájárulásával végzik a tevékenységüket. I I I. A Z Á L L A M O K K E L E T K E Z É S É N E K É S M E G S Z Ű N É S É N E K E S E T E I Nincs részletes nemzetközi jogi szabályozás. Az államkeletkezés/megszűnés folyamatai kívül esnek a nemzetközi jog hatókörén. Vannak olyan cogens normák melyek ekkor is alkalmazandóak Népek önrendelkezési joga: gyarmati sorból felszabadult államok ennek a megvalósulása. Alapvető szabály ennek elfojtása vagy megakadályozása súlyos nemzetközi jogsértés. Erőszak alkalmazásának tilalma. Nem lehet úgy létrehozni vagy megszüntetni államot hogy ahhoz fegyveres erőszakot alkalmazunk. Határok sérthetetlenségének elve: területváltozásokat sem lehet erőszakos módon kieszközölni. Csak megegyezéssel. M I L Y E N H A G Y O M Á N Y O S / M Ú L T B E L I E S E T E I V A N N A K? Uratlan terület elfoglalása: terra nullius. Ma már ilyen nincs a földgolyón, minden terület valamely állam fennhatósága alatt áll. Nyugat Szahara - Marokkótól délre, Marokkó és Mauritánia között. Ott a mai napig nincs állam. Bejelölik a térképeken, de nincs állam. A bíróság azt mondta hogy jelen voltak itt olyan törzsek, akik gyakoroltak bizonyos főhatalmat, tehát nem tekinthető terra nulliusnak. Annexió: azaz amikor fegyveres erőszakkal bekebelezünk egy területet és vagy megszüntetjük az előzőt vagy létrehozunk egy bábállamot. Ez ma már tilos. Debellációnak hívják, amikor így megszűnik egy állam. M O D E R N E S E T E K : 42/12 Gyarmati sorból függetlenné válás: dekolonizáció. 50-es évektől kezdődött, több hullámban került erre sor. A térkép kb. fele ilyen állam ben volt az utolsó (Namíbia). Népek önrendelkezési jogának gyakorlása és megvalósulása. Benne van az ENSZ alapokmányában két nagy egyezségokmány az emberi jogokról - ezek is kimondják. Van egy belső oldal: minden nép maga határozza meg hogy milyen társadalmi gazdasági, politikai struktúrában képzeli el magát.

13 Külső: nemzetközi kapcsolatokban való önálló fellépést jelent. Függetlenség. Ne álljon egy nép felett más idegen hatalom. K I K G Y A K O R O L H A T J Á K? 70-es ENSZ nyilatkozat: az önrendelkezés a gyarmati sorból felszabadultakat illeti meg. Alapvetően két elv szokott ütközni: o Minden nép elnyeri azt a függetlenséget amire vágyik. o Területi integritás védelme Ha elnyomjuk az önrendelkezés jogát hogy garantáljuk a területi integritást, határok sérthetetlenségét, akkor ez nem jár-e ugyanolyan gondokkal? Egyesülés vagy unió: nemzetközi gyakorlat vizsgálata hozhat közelebb a megoldáshoz. Tipikus példa Tanganyika és Zanzibár 1964-ben Tanzánia. Jogilag ez egy unió, Tanzánia a jogalany, ő az ENSZ tagállam, stb. Egyiptom és Szíria ban. Egyiptom nem határos Szíriával! Szétválás: van egy A állam mely megszűnik létezni, lesz belőle B és C. Eredeti jogalanyisága megszűnik! Pl. Csehszlovákia, Szovjetunió ben Szíria szét akart válni, de Egyiptom azt mondta hogy ez csak kiszakadás. Elszakadás és szétválás közötti különbség. Elszakadás: nem szűnik meg az eredeti. Pl. Koszovó Szovjetunió után Oroszországot elismerték utódjának. Jugoszlávia esetében nem így volt. Á L L A M U T Ó D L Á S K É R D É S E Keletkezés vagy megszűnés esetén merülhet fel. Adott terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben való utódlás. Adott terület felett ki gyakorolja a főhatalmat. Berekszászi bácsi :) 1910-től napjainkig: OMM aztán Csehszlovákia, majd Magyar Királyság, világháború után Szovjetunió, most pedig Ukrajna. Állam lakossága hogyan változik? Nemzetközi jogi opció - lényege az, hogy egy adott terület egy másik államhoz tartozik, az ott élők eldönthetik hogy melyik állampolgárságot akarják. Ha a régit, akkor áthurcolkodnak annak az országnak a területére, ha marad akkor lemond a régiről és kapja az újat. Nemzetközi szerződések sorsa: 1978 Kodifikációs szerződés - Bécs. Állami vagyon, államadósság, állami levéltárak helyzete Bécs. Még nem lépett hatályba. Ugyanez a helyzet, megvannak az esetek, mikor mi a teendő. 5. ELŐADÁS OKTÓBER 15. MOLNÁR TAMÁS A TERÜLET KÉRDÉSEI Az állam szárazföldi területe, az állam területi felségjogának korlátozásai, olyan területek melyek nem tartoznak egy állam fennhatósága alá sem 42/13

14 Tankönyvből jól kiolvasható rész I. B E V E Z E T Ő G O N D O L A T O K : Állam kritériumai: terület, népesség, kormány, kapcsolattartási képesség. Elsővel, s egyben legfontosabbal foglalkozunk. A nemzetközi jog többi alanya nem rendelkezik területtel. Se a nemzetközi szervezetek, se a lovagrendek, stb. Fogalma: A fő területnek és hozzá kapcsolódó egyéb területnek azon része melyen az állam szuverén hatalma érvényesül. Háromdimenziós kiterjedésű valami. Szárazföldi, vízi és légi államterület. Területi felségjog. Nem csak a felső részt jelenti, hanem az alatta fekvő rész is, plusz a légtér is. Nincs konkrét nemzetközi jogi szabály hogy hol ér véget. Adott esetben tenger is tartozik az államhoz. Területi szuverenitás v területi felségjog: meghatározott területen fennálló jogok összessége. Egy állam milyen felségjogokat gyakorol egy adott terület felett. Két oldal: negatív és pozitív Negatív: államon belül más idegen államok ott nem fejthetnek ki tevékenységet. Kizárólagosság elve. Pozitív: ez a tárgy mindenre és mindenkire kiterjed. Teljesség elve. Központi elem a jogcímnek nevezett valami. Területi szuverenitást lehetővé tevő előfeltétel. Jogcím: egyrészt a jognak valamilyen konkrét forrása. Másrészt pedig ennek a jogosultságnak létét alátámasztó bizonyíték. Akkor lényeges, mikor egy adott területet több állam igényel. Ha ezt nem tudja papírral bizonyítani, akkor jön a bizonyíték. Ki gyakorol ott közhatalmat? Fő kérdések mennyiben térnek el a belső jogban. 1. belső jogban bármilyen tulajdonnal kapcsolatos szabályozásban jelen van egy erős vertikális viszony, tulajdonnal vannak részjogosítványai. Bérbe is adhatom a lakásomat v haszonbérlet a föld esetében. Mindig a tulajdonos mondja meg a végén a frankót. Tulajdonnal igen fejlett és kifinomult. Nemzetközi jogban ez nincs jelen. Területi szuverenitás egymás mellé rendelve érvényesül. Horizontálisan érvényesül. Legalapvetőbb szabályok léteznek. 2. a belső jogban, ha átruházunk valamit valakire, akkor szuverenitásváltozásról nincs szó. Nemzetközi jogban szuverenitás transzfer van. 3. belső jogok konkrét terület megszerzésének elvesztésének mechanizmusával foglalkoznak. Nemzetközi jog ezzel nem foglalkozik, hanem a következményekkel, hatásokkal. Pl. államutódlási szabályok. I I. Á L L A M S Z Á R A Z F Ö L D I T E R Ü L E T E, Ú J T E R Ü L E T M E G S Z E R Z É S E, Á L L A M H A T Á R O K : 1 ) T E R Ü L E T : Általában összefüggő egység. Persze vannak kivételek. Szigetcsoport-államok: Indonézia, Malajzia, Japán. Nem minden állam minősül ennek, aminek szigetei vannak. A víz-szárazföld arány nem haladja meg a 9:1 arányt. Enklávét találunk beékelve, másik államot. Minden oldalról egy másik állam szárazföldi területe vesz körül. 2 ) T E R Ü L E T V Á L T O Z Á S : 42/14

15 Magyarországnak is változott a területe az elmúlt 10 évben. Egészen kicsi változásoktól a nagyig. 1. Uratlan terület elfoglalása: terra nullius okkupációja. Elfogyott a terra nullius. o Petrezselyem-sziget 2. Elbirtoklás: egy kétséges jogcímnek az időmúlással és a korábbi állam beleegyezésének vélelmezésével való igazolása. Tudom nem egyszerűek de így hívják a gyereket o Nyilvánosnak kell lenni, érintett államoknak tudniuk kell róla o Megszakítatlanság. Másik állam tiltakozása megszakítja. o Időtartam legyen ésszerű. 3. Területnövekedés: természeti változások miatt. Parti tengeren belül kiemelkedik egy sziget. Pl.: Izland, Hollandia - polderesítés, Dubai szigetei. 4. Átruházás: békés úton történő területátadás/átvétel. USA területének jelentős része. Békeszerződésekben is történik ilyen. (5. Hódítás és erőszak alkalmazása): ma már nem megengedett, de régen ez volt a jellemző. 3 ) Á L L A M H A T Á R O K : 42/15 Alapvető félreértés hogy ez egy vonal. Valójában képzeletbeli síkok összessége. Államok területét egymástól illetve a területi felségjog alatt nem álló területektől elválasztja. Képzeletbeli sík lefelé, a föld kp-ja felé. Hogyan állapítjuk meg? Politikai kérdés. Nincsenek konkrét nemzetközi jogi dolgok. Természetes határok, folyók, hegyek. Franciaország. Etnikai határok: Mo - vörös térkép. (mosolygós jeles az idexbe) Történelmi határok Stratégiai határ Földrajzi összefüggés elve. Természetesek, vagy mesterségesek. o Természetes: egybeesik a határ vmi természeti határral. Pl. hegység. De ha hajózható folyó, akkor a sodorvonal a határ. A legmélyebb hajózható pontokból összeálló vonal. Thalweg-elvnek is nevezzük. Nem hajózható folyó: vagy a középvonal vagy az egyik v másik folyópart. Mo-n az Ipolynál ez érvényesül. Nemzetközi tó: nincs konkrét jog. A két szomszéd megszerződi ezt :) o Mesterséges: hosszúsági v szélességi fokok. USA-Kanada között. Vagy Egyiptom és Szudán. Megállapítás: delimitáció - térképen való kijelölés. Demarkáció - tényleges kitűzés és határjelekkel való megállapítás. Delimitációra mindig sor kerül. Demarkációra mindig a fizikai adottságok tekintetében kerül sor. Hogyan lehet delimitálni. o Egyoldalú meghatározás. Légtér: ameddig el tud repülni a repülő - valaki ennyit akar, ez kb 20 km. Valaki azt mondta, 80 v 100. Parti tenger: legfeljebb 12 tengeri mérföld. Lehet ennél kevesebb is, és ezt én magam döntöm el. o Közös, kétoldalú: kötnek egy szerződést. Uti possidetis iuris - ahogy birtokoltok, ahogy a terület helyzete korábban fennállt. Függetlenedéskor az akkori határok lesznek a további határok. Függetlenség kivívása ne járjon az adott állam megingatásával. Stabilitást igyekszik fenntartani. Kivonul az előző hatalom, akkor elkezdenék megcsipkedni a területét a meggyengült helyzetben. Ténylegesség elve. o Bírói meghatározás: végső megoldás, nemzetközi bírósághoz fordulás.

16 I I I. T E R Ü L E T I F E L S É G J O G O K K O R L Á T O Z Á S A I Ténylegesen egy adott állam feletti hatalom sose 100%-osan kizárólagos. Két csoport: csak meghatározott államokkal szemben fennálló, vagy minden állammal szemben fennálló. o Csak meghatározott államokkal szemben : Nemzetközi jogi bérlet. Stratégiai jelentőségű terület felett egy másik állam megvásárolja az ellenőrzést. A szuverenitás a bérlet időtartamára átszáll a bérlőre. Nemzetközi jogi szolgalom (és nem szorgalom): valamit köteles eltűrni a saját területén, vagy köteles tartózkodni valamilyen tevékenységtől a saját területén. Demilitarizált övezetek. Államutódlásnál az utódállamot is köti. Nemzetközi szomszédjog: államnak úgy kell a jogait gyakorolnia, hogy az a többi állam jogait ne sértse. Csak addig nyújtózkodhatok amíg az államhatár ér. Példák: Rio Grande folyó elöntözése USA-ban. Mexikónak nem maradt. Szokásjogi alapon áll fenn. o Minden állammal szemben fennálló: Vizeken való áthaladás esete. Parti államnak el kell tűrnie hogy bármely ország hajója békésen áthajózzon a parti vizein. Dunával is hasonló. Diplomáciai v konzuli képviseletek jelenléte. Arra a területre a fogadó állam hatóságai nem léphetnek be. I V. T E R Ü L E T I F E L S É G J O G A L A T T N E M Á L L Ó T É R S É G E K res communis. - közös dolgok. 3 típus: o Sarkvidékek, Antarktisz szerződés - egy állam sem gyakorol felette hatalmat. Északi sark - befagyott óceán, déli sark megfagyott földrész. o Nyílt tenger: tengerfenék. Nemzetközi tengerfenék hatóság. Klasszikus szabadságjogok könyvből megtanulandók. o Világűr: hol ér véget a légtér hol kezdődik a világűr ( km között tett javaslatot az ENSZ világűr bizottsága - merthogy ilyen is van) 6. ELŐADÁS OKTÓBER 22. TÖRŐ CSABA A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK JOGA ÉS A TENGERJOG Nemzetközi/nemzeti folyók és tavak Amit teljes egészében csak 1 ország vesz körül az nemzeti, egyébként nemzetközi, pl. a Tisza nemzetközi, a Balaton nemzeti Ez más jogi szabályokat is igényel: nemzetközi jog vagy az állam belső rendje? Tengeri összeköttetés: hajózhatóság jelentősége nyitottság valamennyi állam számára kereskedelmi céllal Nemzetközi vízi utak = nemzetközi érdekű hajózható út Más szempontok is szerepet játszanak, pl. vízenergia termelése Már 1815-ös kongresszus megállapodása is volt, hogy az európai vízfolyamokat szabaddá, biztonságossá kell tenni 42/16

17 1831: első állandó nemzetközi szervezet, a Rajna biztonságossá és hajózhatóvá tételére: Rajna-bizottság, majd Duna (1856) Duna-bizottságok sora követi egymást: Európai nagyhatalmak + parti államok A Duna, mint vízi út jelenleg hatályos szabályozása: Belgrádi egyezmény (1948), majd Parti államok (Ausztria, 1960) 1998: kiegészítő jegyzőkönyv: nem csak közvetlenül parti államok lehetnek tagok/aláírók, hanem olyanok is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a Dunával, de mondjuk a vízgyűjtő területén vannak, vagy csak a Dunához kapcsolódó folyam megy át rajtuk (pl. Dnyeszter), így mondjuk Moldova is kapcsolódhat Csatlakozik Csehország, Ukrajna, stb. Szabad kereskedelmi hajózás - minden állam Hadihajók: csak parti államoké lehetnek, és saját területükön kívül csak a másik állam beleegyezésével kódoroghatnak Cabotage joga: csak parti államok (egy állam saját nemzeti vizein az állam saját kikötői között lebonyolított kereskedelmi tevékenység), pl. a görög szigetek között nem fuvarozhatnak olasz hajósok, csak görögök Mellékfolyók: nem terjed ki rájuk az egyezmény, pl. a Vágon nem lehet csak úgy felhajózni bárkinek a Dunáról indulva Duna Bizottság: a 48-as egyezménnyel hozták létre, ők az egyezmény végrehajtását felügyeli o Minden állam egy képviselővel bír o Tagok: diplomáciai státusz o Székhelye Budapest (1953) o Feladata a Belgrádi egyezmény végrehajtásának felügyelete = javaslatok, ajánlások o Technikai + jogi szabályozás Nemzetközi folyók vízhasznosítása: nemzetközi vízügyi szerződések (bilaterális/multilaterális) Tárgyuk: o Határvizek vízgazdálkodásának kérdései o Vízi energia termelés o Öntözés o Árvízvédelem o Környezetvédelem (vízszennyezés) Szófiai egyezmény, 1994: Duna védelme + fenntartható használata Tengeri csatornák: mesterséges vízi utak, ezekre ugyanolyan szabályok vannak: nemzeti vagy nemzetközi o Általánosan: elhelyezkedés szerinti területi állam felségjoga o Pl. A Korinthoszi-csatorna abszolút nemzeti, a görögök akkor nyitják meg amikor akarják, pénzt is kérhetnek az áthaladásért o De: ha kiemelten fontos, és születik róla egy nemzetközi megállapodás, onnantól kezdve nemzetközivé válik, státusváltáson megy át (pl. Szuezi-csatorna, 1888-as konstantinápolyi egyezmény óta nemzetközi, kereskedelmi+hadihajói, béke+háború idején is) o Másik példa: Panama-csatorna, USA + Panama megállapodás (1977) = szabad áthaladás + garantált állandó semlegesség (mindenki hozzáférhet, persze díja az van); az USA garantálja, hogy a csatorna bármely esetben nyitott marad Hagyományosan: szokásjog, de a 20. században szerződéses lett Tengerjogi konferencia, 1958: UN Conference on the Law of the Sea (UNCLOS) Egyezmények ezen a konferencián: o Parti tenger + csatlakozó övezet 42/17

18 42/18 o Nyílt tenger (mire van az államoknak joga nyílt tengeren) o Nyílt tengeri halászat + nyílt tengeri élővilág megóvása o Kontinentális talapzat (megállapodások) Legutóbbi (3.) tengerjogi konferencia (1982): UN Convention of the Law of the Sea o Átfogó szabályozás o Nemzetközi egyezmények Szokásjog kodifikációja (a nemzetközi gyakorlatban lévő normákat rögzítik írásban) Új normák kidolgozása (pl. milyen távolságra lévő tengermélyi kincseket tekinthetnek az államok sajátjuknak) Jövőbeni szabályozási kérdések iránya (pl. olajfúrás) Alapvonal o A szárazföld szegélyvonala apálykor o Követi a part fő vonalát o Rugalmas megoldás: kiegyenesített alapvonal = a kiugró partvonalat összekötő egyenes o Közvetlen közelben sziget(ek) = külső szegélyüket összekötő egyenes o Öblök esetén: széleinek összekötése, ha 24 tengeri mérföldnél nem szélesebb (kivéve: történelmi öblök!, pl. Kanada: Hudson-öböl) Alapvonal mögött: belvizek o Csatornák, folyamtorkolatok, nemzeti/nemzetközi kikötők o Teljes joghatóság! o Vészhelyzetben azonban egy állam nem tagadhatja meg a kikötőbe való behajózás jogát o Ha egy spanyol hajó behajózik egy görög belvízre, akkor a hajó hiába spanyol felségterület, a görögök átvizsgálhatják a hajót Alapvonalon kívül: parti tenger o Max 12 tengeri mérföld (1 tengeri mérföld = kb 1800 méter) o De vannak olyan államok, amik olyan szorosan vannak hogy nem fér el 2 x 12 mérföld, ilyen esetben a rendelkezésre álló terület fele lesz a nyerő :) o A parti állam kizárólagos jogokat élvez o A parti állam területi joghatóságát korlátozza egy nemzetközi szolgalom: "békés áthaladás joga" = joghatóság idegen hajó felett korlátozott o A parti állam nem szedhet díjat o Ráadásul biztosítani kell az áthaladó hajónak a kellő információkat! (pl. viharról, navigáció, stb.) o Áthaladó idegen hajót akkor állíthat meg, ha gyanítja, hogy megsérti a közrendet (pl. csempészhajó) vagy ha a hajó fedélzetén olyan dolog folyik ami veszélyezteti az állam biztonságát o Kizárólagos halászati jog! Csatlakozó övezet o Parti tenger + 12 tengeri mérföld (együtt max. 24) o Ellenőrzési jogok = vám- és pénzügyi, bevándorlási, egészségügyi szabályok Kizárólagos gazdasági övezet o Államoknak be kell jelenteniük, hogy igényt tartanak ilyenre! o Szuverén jogok gyakorlása (max 200 tengeri mérföld) élő + élettelen természeti erőforrások felett (tenger, tengerfenék, tengeri altalaj) = felfedezés, kiaknázás, gazdálkodás+fenntartás o Szél- és vízenergia kiaknázása

19 o Mesterséges építmények (olajfúró szigetek, halászati bázisok, kutatóállomások) Más államok jogai a kizárólagos gazdasági övezetben: o Hajózás + légtérhasználat o Kábelek + vezetékek fektetése, használata 7. ELŐADÁS OKTÓBER 29. TÖRŐ CSABA TENGERJOG FOLYTATÁS M Á S Á L L A M O K J O G A I A K I Z Á R Ó L A G O S G A Z D A S Á G I Ö V E Z E T B E N Hajózás és légtérhasználat Kábelek és vezetékek fektetése, használata K O N T I N E N T Á L I S T A L A P Z A T Modern technológia fejlődésével új jelentőség. Tengerfenék is kiaknázható. Szf folytatásaként a sekély tengerparti altalaj olyan lehetőségeket biztosít, melyek új energiaforrásokhoz, nyersanyagokhoz biztosítanak hozzáférést. Truman kinyilvánította hogy a kontinentális talapzat a szf folytatása, szuverenitását képezi. Úgy tekintik mint a szfi területet ami a tenger alatt folytatódik. USA akart ezzel élni, majd egyre több állam csatlakozott. Szárazföldi területekhez csatlakozó, parti tengeren kívüli tengerfenék + altalaj 200 m vagy kiaknázhatóság (max 350 tengeri mérföld) 1982-es általános tengerjogi egyezmény alapján Pl északi tenger sekély tenger. Hogyan osztják fel egymás között. Jó kis viták voltak ebből. Maga a fogalom elismertséget nyert. Meg kell különböztetni a kizárólagos gazdasági övezettől. Ebben az esetben csak a tengerfenékről van szó. Jogilag a különbség: a konti.talapzatra az államok igényt tartanak (természetes szuverén jogaik kiterjed erre, magától értetődően csatlakozik a szf-höz) a kizárólagos gazd öv (egyértelművé kell tennie hogy erre igényt formál. Nem magától értetődő, hanem ki kell nyilvánítani) Parti állam kizárólagos + természetes jogai a természeti erőforrások felett. N Y Í L T T E N G E R = Res communis omnium usus azaz mindenki számára elérhető közös javak Olyan térségek melyek nem tartoznak egyik állam joghatósága alá sem és nem is lehet! Legnagyobb vízfelület a világon Szabadon gyakorolható jogok: o Hajózás szabadsága - egyetlen államot sem lehet kiszorítani vagy kizárni o Átrepülés o Halászat - messzire a partoktól lehetséges - halászat és tengeri élővilágnak valahogy egyensúlyban kellene lennie. Nemzetközi egyezményben meghatározott kvótákat nem sértenej o Tenger alatti kábelek és csővezetékek fektetése o Építmények létesítése o Tudományos kutatás 42/19

20 T E N G E R P A R T T A L N E M R E N D E L K E Z Ő Á L L A M O K Hozzáférés a nyílt tengeri területekhez Átmenő kereskedelem (egyezmény, New York) Szabad kijutás és kikötőhaszálat lehetősége Megállapodás a tranzitországokkal (ne szedjen külön illetéket ezért) L É G T É R J O G Légi jog: XX. századi és gyorsan fejlődő jogterület. Korábban nem merült fel. Szabályozni kell, különösen az első világháború után. Államok szfi területe + parti tengere + belvizek feletti térség: teljes és kizárólagos felségjogok. Szabályozásának indokai: nemzetbiztonsági szempontok és kereskedelmi tevékenység. Légi közlekedés: légtérhasználat előnyei + értéke Kereskedelmi haszon realizálható a légtérhasználatból. Egyezményes szabályozás. Olyan területévé vált a nemzetközi jognak, ahol a szokások kialakulása gyorsan ment végbe. Addig volt különösen fontos, amíg az első egyezményt meg nem kötötték. 42/ , Párizs: légtér feletti szuverenitás elismerése. Ugyanolyan fontos elem, mint a terület vagy a tenger. Varsó, 1929: nemzetközi légi fuvarozás szabályai Chicago, 1944: légi közelekdés átfogó rendezése (Convention on International Civil Aviation) Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Authority = ICAO): széleskörű szabályozási/jogfejlesztő hatáskör Repülést megkönnyítő intézkedések: navigációs szabályok Nemzetközi Légifuvarozási Egyesület (Int. Air Transport Associacion): légifuvarozási vállalatok szervezete - koordináció, gyakorlat egyesítése, ICAO szabványok átültetése Repülőgépek honossága: nyilvántartásba vétel (lajstromozás) - azonosítás, ellenőrzés, védelem Légtérhasználat joga: a területi állam engedélye alapján = a tengerjogi "békés áthaladás joga" NEM alkalmazható Államközi megállapodások: légtérhasználati jogok kölcsönös biztosítása. Légtérhasználati jogok használatáért cserébe a másik állam is használhatja a légteret. Nem pénzért vásárolnak jogokat az államok, hanem természetben kompenzálják egymást. Államok biztosítják más állam számára a jogot, de nem az állam gyakorolja majd, hanem a légitársaságok. Amikor megvették a Malév-et, akkor is az volt a lényeg hogy milyen jogai vannak. Kétoldalú egyezmények hálója. Menetrendszerű és nem menetrendszerű repülés közötti különbség Nemzetközi légifolyosók meghatározása - nemzetközi légügyi hatóság dolgozza ki. Hol léphetnek be, hányszor, hol hagyhatják el a légteret, milyen magasságban? Légtérhasználat területi korlátozása: leszállás nélküli áthaladás + kijelölt repülési térség Légi folyosók: magasság + övezet Nemzetközi polgári repülés biztonsága: o Repülők fedélzetén elkövetett bűncselekmények (1963, Tokió)

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása 2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti

Részletesebben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 10 (félévenként 5) minimumkérdés mindegyikére helyes választ

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Törvények. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE, ALAPELVEK

Törvények. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE, ALAPELVEK 20044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 142. szám II. Törvények 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.5. COM(2015) 103 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt.

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. I. A tulajdonosi joggyakorlás Az állam közvetlenül nem vesz részt a polgári jogi jogviszonyokban,

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak

Részletesebben