Pénzügyek. 3. A monetáris rendszer működése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyek. 3. A monetáris rendszer működése"

Gábor Dudás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Pénzügyek 3. A monetáris rendszer működése 1

2 A monetáris rendszer intézményei Kétszintű bankrendszer, monetáris szereplők Monetáris hatóság Kereskedelmi bankok A monetáris hatóság Készpénzkibocsátás (emisszió) monopóliuma (jegybank elnevezés) Nemesfém- és devizatartalékok kezelése A monetáris és nem-monetáris pénzintézetek számlavezetője Központi költségvetés számlájának vezetése 2

3 A monetáris hatóság mérlege Eszköz KKc= külfölddel szembeni követelés KHc= költségvetéssel szembeni követelés RH = kereskedelmi bankokkal szembeni követelés Forrás R =kereskedelmi bankok által elhelyezett betétek KP= kibocsátott készpénz KDc = költségvetés betétei KTc = külföldi betétek A monetáris hatóság feladatai Emisszió A bankok bankja Számlavezetés tartalékolás Készpénzigény biztosítása Bankári műveletek (értékpapír-adásvétel) Refinanszírozás Végső hitelező 3

4 A monetáris hatóság feladatai Az állam bankja Elszámolási számlák vezetése (költségvetés, államkincstár, államadósság-kezelő) Nemzetközi tartalékok kezelése Szabályozás Fizetési rendszer, adatszolgáltatás, [devizagazdálkodás] Felvigyázás Kutatás elemzés A kereskedelmi bankok Pénzügyi értelemben a bank az a pénzügyi szolgáltató szervezet, amely 1. betétet gyűjt a nem monetáris szereplőktől 2. hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek 3. elszámolási számlát vezet nem monetáris szereplők számára Pénzteremtés 4

5 Kereskedelmi bankok mérlege Eszköz KKb = külföldi követelések KHb= költségvetéssel szembeni követelések LVH=lakossági és vállalati hitelek RC= KPB+R = kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz Forrás DL = látra szóló betét DE=lekötött és deviza betét PE= pénzpiaci instrumentum B = bank által kibocsátott kötvény Kereskedelmi bank 1. Monetáris pénzügyi közvetítő betéteit kihelyezi, befektetők és beruházók között közvetít működése során pénzteremtésre képes 2. Kockázatokkal kereskedő üzem lejárati transzformációt hajt végre volumen transzformációt hajt végre delegált megfigyelő, a betétesek helyett kezeli az általa finanszírozott kihelyezések kockázatait 5

6 A pénzteremtés Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés, eredménye jegybankpénz 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés, kereskedelmi banki pénz A pénz két technikai formája: 1. Készpénz kibocsátás - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és kereskedelmi bank is! Pénzteremtés hitelezés útján (+devizaműveletek) A pénz megjelenési formái a hitelpénzrendszerben Jegybank pénz = monetáris bázis. A monetáris hatóság (jegybank) fizetési ígérete. Lehet készpénz és számlapénz. Természete hasonlít a papírpénzhez. Kereskedelmi banki pénz. A kereskedelmi bank fizetési ígérete. Ha a kereskedelmi bank csődbe megy, elvész a nála lévő betétesek vagyona. Természete hasonlít a klasszikus bankjegyhez. 6

7 A pénzteremtés mechanizmusa Két alapvető pénzteremtő művelet: 1.Zárt gazdaság:belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is) 2.Nyitott:monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás) Monetáris politika szükségessége A pénzteremtés/pénzkínálat nem követi automatikusan a forgalom pénzszükségletét, a pénz keresletét. Lehet infláció és defláció. Defláció = a gazdaságban likviditás hiány van, az árszínvonal csökken. 7

8 MNB 3. (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. 8

9 Monetáris politika A monetáris politika feladata az árstabilitás biztosítása, amely tartósan alacsony infláció és horgonyzott várakozások együttesét jelenti. Infláció, defláció Az infláció egyik kiemelt mérőszáma a fogyasztóiár-index= ajellemzően vásárolt termékekből összeállított fogyasztói kosár árváltozását méri ún. maginfláció változatlan adótartalmú index (VAI) Defláció recesszió adósságdefláció 9

10 Mi okozhat inflációt? Keresletoldali inflációs nyomás Költségoldali inflációs nyomás Várakozások inflációs spirál 10

11 Az árstabilitás előnyei Az árak koordinációs szerepe érvényesül A stabil, kiszámítható üzleti környezet A pénz vásárlóértéke stabil marad(inflációs adó elkerülése) Az árstabilitás kiküszöböli az esetleges jövedelemátrendeződéseket Monetáris politika és gazdasági növekedés a pénz ún. hosszú távú semlegessége A gazdaságnak azt a lehető legmagasabb növekedési ütemét pedig, amely még nem jár inflációval, potenciális növekedési ütemnek hívjuk. 11

12 Racionális várazások és hitelesség a gazdasági szereplők jelenbeli döntése infláció csökkentésére tett ígéretek, meglepetések a gazdaságpolitikában hitelesség Az inflációs célkövetés (inflation targeting, IT) 1. Számszerű, középtávú inflációs cél bejelentése 2. Intézményi elköteleződés az árstabilitás mint a monetáris politika elsődleges célja iránt. A jegybank egyéb céljai alárendeltek ennek a célnak 3. Széles információs bázison alapuló monetáris stratégia 12

13 Az inflációs célkövetés (inflation targeting, IT) 4. A monetáris politika nagyfokú transzparenciája 5. A jegybank nagyfokú elszámoltathatósága az inflációs cél elérésének vonatkozásában Nominális horgony avagy a várakozások fontossága A nominális horgony a definíció szerint olyan gazdasági változó, amely képes arra, hogy stabilizálja, lehorgonyozza a gazdasági szereplők jövőbeli inflációra vonatkozó várakozásait ún. várakozási csatorna 13

14 Inflációs előrejelzés legyezőábrája 14

15 Transzmissziós mechanizmus 15

16 1. Kamatcsatorna 2. Eszközárcsatorna 16

17 3. Árfolyamcsatorna 4. Hitelcsatorna 17

18 5. Várakozási csatorna Monetáris politika eszközei Direkt Kötelező tartalék ráta meghatározása Hitelkontingensek, viszontleszámítolási plafon Szelektív, vagy irányított hitelek Kamatkorlátozások, hitelkamat maximumok, betéti kamat minimumok meghatározása Indirekt Refinanszírozási politika Rediszkont politika Nyílt piaci műveletek (repo) Erkölcsi ráhatás 18

19 3. A monetáris rendszer magyar belföldi fizetési rendszer Fizetési rendszer Pénzforgalom:a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója:a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. 19

20 A magyar pénzügyi infrastruktúra Fizetési módok 1. Készpénzfizetés 2. Csoportos beszedés 3. Átutalás 4. Bankkártyás fizetés 5. Postai utalások 20

21 MNB (a végső kiegyenlítő) számlavezetés Hitelintézetek (kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámoló-házak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Rt. Bruttó elszámolási rendszer(ek) A követelések és tartozások jóváírása azonnal vagy kis késleltetéssel megtörténik az elszámolással egy időben Technikai pénzigény magas Kockázata alacsonyabb ( csak rendszer és technikai) 21

22 Nettó elszámolási rendszer Az elszámolásokat meghatározott időszakban összegyűjtik, kiegyenlítik ( nettósítják ) és ezután történik a kiegyenlítés Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Hazai fizetési és értékpapírelszámolási rendszer 22

23 Elszámolóházak Giro Elszámolásforgalmi Zrt. A hitelintézetek közötti elszámolások lebonyolítója. KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.) Értékpapír ügyletekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítója. Magyar Államkincstár speciális szereplő A fizetési rendszer általános kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben Nem fizetés~, előzetes fedezetvizsgálat. Likviditás hiány, előzetes fedezetvizsgálat. Veszély a körbetartozás kockázata. Működési kockázatok= az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége 23

24 A fizetési forgalom intézményei 1. Pénzügyi intézmények Befektetési szolgáltatók a befektetők értékpapír ügyletei számára pénzszámla vezetése GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. BKR üzemeltetése Tulajdonosai: hitelintézetek, MNB, KELER GIRO Bankkártya Zrt. Kp. helyettesítő fizetés elszámolása (elektronikus, főleg ATM tranzakciók engedélyezése és elszámolása, kártyamegszemélyesítés, PIN kód előállítás, stb.) A fizetési forgalom intézményei 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) Az értékpapírügyletek elszámolásához kapcsolódóan pénzszámlát vezet (pl. befektetési szolgáltatóknak) Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek DVP elszámolása Magyar Posta Zrt. Kp. fizetési szolgáltatások (TB juttatások, nyugdíj, közüzemi díjak) Magyar Államkincstár (MÁK) Kincstári kör (állam gazdálkodó szervezeteinek egy része) számláinak vezetése, elszámolásainak lebonyolítása + egyéb magán szereplők számára állami kifizetések. MNB: pénzforgalmi számlák vezetése, VIBER, fizetési rendszer felügyelete. 24

25 Elszámolási rendszerek VIBER (1999 óta működik) Kis számú, egyenként nagy értékű átutalások. Tételszám 0,54%, értéke az összes fizetési forgalomban 97%. RTGS (Real-time gross settlement) folyamatos, egyenkénti elszámolás (nem nettósít) A résztvevők a S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) logikai terminálon keresztül küldik el egymásnak a fizetési megbízásaikat Tagjai: hitelintézetek, MNB, MÁK, Magyar Posta, KELER BKR (1994 óta működik) Kis értékű, kereskedelmi és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolása Tételszám: 99,3%, érték: 4,4% (fiz.forg.-ban) Tagjai: MNB,KELER, MÁK, közvetlenül és közvetetten kapcsolódó hitelintézetek BKR 10, napközbeni elszámolásának ütemezése 25

26 Köszönöm a figyelmüket! Kérdések? 26

Hasonló dokumentumok

A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás

A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,