Makropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea.

Átírás

1 Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea.

2 Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata

3 Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás Elkülönítés más pénzügyi közvetítőktől Pénzteremtés vagy pénzújraelosztás Direkt és indirekt közvetítés Jegybankképes ügyfél A funkciók keveredése LCBG Glass-Steagall Act

4 Pénzaggregátumok M0 vagy MB: Monetáris bázis (jegybankpénz) forgalomban levő bankjegyek és érmék banknál levő bankjegyek és érmék (M0 / MB különbség) banki tartalékok (M0 / MB különbség) M1: Szűk értelemben vett pénz (tranzakciós pénz) forgalomban levő bankjegyek és érmék készpénzre beváltható csekkek látraszóló számlák nem monetáris intézményeknél vezetett látra szóló számlák M2: Tágabb értelemben vett pénz (tranzakciós pénz + kvázi pénz) M1+határidős és lekötött számlák (nagyság vagy időfüggő) M3: Széles értelemben vett pénz M2+ pénzpiaci alapokban levő számlák, letéti jegyek és hasonló banki értékpapírok, M2-be nem tartozó betétek, egyéb

5 Pénzaggregátumok növekedése

6 Pénzteremtő műveletek Pénzteremtés alapvetően olyan tranzakció, amely jóváírással jár az ügyfél számláján, a bank mérlegfőösszege növekszik a pénzteremtés által Pénzteremtő művelet Hitelnyújtás Értékpapír vásárlás Devizavásárlás (aranyvásárlás) Kamatjóváírás Jegybank vs kereskedelmi bank pénzteremtése Készpénz, számlapénz Készpénzkibocsátásra csak a jegybank jogosult Tartalékszámlákon levő jegybankpénz ellenében, a készpénzigénynek megfelelően Pénzteremtés jegybankpénz ellenében

7 Folyószámla műveletek Esemény Ügyfélszámla Bank eszköz Hatás Készpénz befizetés jóváírás Trezor készpénz növekszik Pénzteremtés Beérkező átutalás jóváírás Tartalékszámla növekszik Pénzteremtés Deviza vásárlás jóváírás Deviza növekszik Pénzteremtés Hitelnyújtás jóváírás Hitel növekszik Pénzteremtés Értékpapír vásárlás jóváírás Értékpapír növekszik Pénzteremtés Kp felvétel terhelés Trezor készpénz csökken Pénzmegsemmisülés Kimenő átutalás terhelés Tartalékszámla csökken Pénzmegsemmisülés Deviza eladás terhelés Deviza növekszik Pénzmegsemmisülés Hiteltörlesztés terhelés Hitel csökken Pénzmegsemmisülés Értékpapír eladás terhelés értékpapír csökken Pénzmegsemmisülés

8 Műveletek hatása a kétszintű bankrendszerben Átutalás más bankhoz Eszközök A bank Források JB szla -100 X ügyfélszla -100 B bank Eszközök Források JB szla +100 Y ügyfélszla +100 Eszközök Jegybank Források A Bank szla -100 B Bank szla +100

9 Kereskedelmi bank likviditása A kereskedelmi banknak az ügyféligények teljesítéséhez kellő tartalékokkal kell rendelkeznie Elégséges tartalékszámla állomány az átutalásokhoz Kellő készpénz a készpénzfelvételi igények kielégítésére Azaz jegybankpénzben likvidnek kell lennie A jegybank a kereskedelmi bankokkal üzletelve teremt számlapénzt azok tartalékszámláin készpénzigényeket a tartalékszámlával szemben elégíti ki

10 Pénzteremtés exogén levezetés A jegybankpénz hatása a pénzteremtés lehetőségére B induló jegybankpénz, x készpénztartási hányad, y - tartalékhányad 1. lépcső B(1-x) készpénz befizetés B(1-x) pénzteremtés 2. lépcső B(1-x)(1-y) pénzteremtés 3. lépcső B(1-x)(1-y)*(1-x)(1-y) és így tovább

11 Pénzmennyiség exogén levezetés Pénzmennyiség az 1. lépcső után B Pénzmennyiség az 2. lépcső után B+B(1-x)(1-y) Pénzmennyiség az 3. lépcső után B+B(1-x)(1-y)+B(1-x) 2 (1-y) 2 azaz M = x + B y xy

12 Pénzteremtés endogén levezetés A gazdaság pénzigényének ellátásához mennyi jegybankpénzre van szükség Gazdaság M összegű pénzre tart igényt, x készpénztartási hányad, y - tartalékhányad Kereskedelmi bankok jegybankpénz igénye Mx készpénz M(1-x)y tartalék B=Mx+M(1-x)y B átrendezve M = x + y xy

13 Exogén vs endogén megközelítés Exogén Rendelkezésre álló jegybankpénz függvényében mennyi hitelt nyújthat a kereskedelmi bank A pénz külső adottság (exogén) a gazdaság számára, mivel nem (kizárólag) belülről határozódik meg, hanem a jegybank által, a kereskedelmi bankok ezt a jegybanki döntést követik le a hitelezéssel Pénz aktív Endogén Nyújtott hitelek milyen likviditási igényt (jegybankpénz iránti igényt) generálnak Gazdaság aktív, a pénz keletkezése endogén, a belső folyamatok eredménye, jegybank a követő

14 Jegybank befolyásoló szerepe Kötelező tartalékráta Jegybank nyíltpiaci műveletei Államháztartás és jegybank kapcsolata Devizavásárlás

15 Kötelező tartalékráta B- jegybankpénz s- szabad tartalék, t kötelező tartalék Kereskedelmi bank Kötelező tartalék B Szabad tartalék Kereskedelmi bank Kötelező tartalék B Szabad tartalék H H átutalások, kp: s*(b+h) tartalék: (1-s)*t*(B+H) B=s(B+H)+ (1-s)(B+H)t H = B (1 t)(1 s) s + (1 s) t

16 Hitelnyújtás A kötelező tartalékráta és szabad tartalék függvényében s t H 90% 10% 9,89 90% 2% 10,86 50% 10% 81,82 50% 2% 96,08 30% 2% 218,47

17 Részleges tartalékkal működő bankrendszer x=0, y=0,2, felvett hitelt teljes egészében tovább utalják Bank Betét Hitel Tartalék 1. Bank 100,0 80,0 20,0 2. Bank 80,0 64,0 16,0 3. Bank 64,0 51,2 12,8 4. Bank 51,2 41,0 10,2 5. Bank 41,0 32,8 8,2 6. Bank 32,8 26,2 6,6 7. Bank 26,2 21,0 5,2 8. Bank 21,0 16,8 4,2 9. Bank 16,8 13,4 3,4 10. Bank 13,4 10,7 2,7 Maradék 10,7 10,7 Összesen 457,1 357,1 100,0

18 Multiplikátor Hitelmultiplikátor Hitel / kezdeti jegybankpénz hm = (1 x)(1 y) x + y xy ha x=0, y=t, akkor max 1 1 hm = t és, Pénzmultiplikátor pénzmennyiség és a jegybankpénz mennyiségének hányadosa m1 = M1 B m2 = M 2 B m3 = M 3 B ha x=0, y=t, akkor max 1 t

19 Pénzmultiplikátor M1=KP+LB; M2=KP+LB+HB; M3=KP+LB+HB+PE LB látraszóló betétek, HB- határidős betétek, PE egyéb pénzügyi eszközök h határidős betétek tapasztalati aránya LB-re vetítve c KP tapasztalati aránya LB-re vetítve p pénzügyi eszközök aránya LB-re vetítve s szabad tartalékok tapasztalati aránya LB-re vetítve t kötelező tartalékráta B= t*lb+s*lb+c*lb Pénzmultiplikátorok c m1 = 1+ c + h m2 = 1+ c + t + s c + t + s c + h + m3 = 1+ c + t + s p

20 Pénzteremtés nagysága h=0, c=0, p=0 és s=0, esetén 1/ t jegybank által meghatározott tényező t (B - de jure) kereskedelmi bank üzletpolitikai döntése által befolyásolt tényező (valamint bankméret) - s piaci szereplők döntései készpénztartás és kvázipénz befektetések A pénzteremtés folyamán a bank elsősorban nem saját tőkéjét hitelezi ki (de nem is a betétesek pénzét), hanem szabad tartalékai terhére teremt pénzt (nyújt hitelt) Bankrendszer egésze képes együtt a pénzmultiplikációra

21 A pénzteremtés hatásai A hitelnyújtás tovagyűrűzése Multiplikatív bevétel a gazdaságban Pénztulajdon (megtakarítások) mögött adósság áll A rendszer képtelen a zsugorodásra a hitelpénzrendszer szűkülése csődökkel / vagyonvesztéssel jár M t+1 =Mt(1+i Ht - i Bt )>M t Nyitott gazdaság esetén a pénzzel szemben hitel helyett deviza is állhat túlzott likvidítás sterilizálási kérdés vagy a hitel mögött devizatartozás is állhat, a nemzetközi fizetőképesség romlása credit crunch-al járhat

22 Kereskedelmi bankok likviditás menedzsmentje ügyfélkörön kívüli tartalék felhasználás utalás másik bankhoz várható igények összege zéró, napi ingadozással betétkivonás készpénz igénnyel, szezonális a bankok a likviditási igények kielégítésére elegendő, de lehető legkisebb szinten igyekeznek tartani a tartalékokat A trezorban levő pénz nem dolgozik Optimalizálás értékpapír vásárlás pénzteremtés összefonódása M2-n túli elemekkel dezintemediáció erősödése a hagyományos banki kockázatkezelésen túlnyúló elemeket igényel devizavásárlás

23 Részleges tartalékkal működő banktevékenység Ami lehetővé teszi készpénzfelvételi igény a pénzmennyiség töredékére az állomány többi része a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében mozog a bankközi piacon lehetőség van a likviditás megszerzésére pénzpiac jegybank képes a likviditás befolyásolására Bankközi piac repo ügyletek kapcsolat a tőkepiaccal Jegybanki kapcsolat tartalékolás periodikus átlag nyíltpiaci műveletek rendelkezésre állás lender of last resort

24 Makro likviditás - Jegybank Jegybankpénz mennyiségét a jegybankok szabályozzák B= banki likviditás összege +KP Tartalékolással a kereskedelmi bankpénz lehetséges mennyiségét szabályozzák Teljes kereskedelmi bankpénz teremtés maximuma: B / t Pénzmultiplikátor Pénzmennyiség szabályozás monetáris politikai célok függvényében Valójában a mennyiségi szabályozáson alapuló monetáris politika a kijelölt célokkal nem volt koherens Nemzetközi hatások Fejlett országokban likviditás hiány Fejlődő országokban többlet a tőkebeáramlás Államháztartással kapcsolat Monetáris finanszírozás tilalma Állampapír mint exogén tényező Jegybankpénz fluktuációját menedzselik

25 Monetáris vs értékpapír alapú állami finanszírozás Monetáris finanszírozás jegybank hitelez a kormánynak pénzmennyiség bővülés a kormányzat döntésének függvényében jegybank mérlegében nem keletkezik piacképes eszköz inflációhoz vezet Értékpapír-piaci finanszírozás befektetők hiteleznek a kormánynak pénzmennyiség bővüléssel nem jár együtt, tehát pénzmennyiség változása a monetáris hatóság jegybank döntésétől függ ha a jegybank saját döntés alapján vásárol is állampapírt, akkor is piacképes eszköz kerül a mérlegébe nem vezet közvetlenül inflációhoz

26 Tanulságok A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a kereskedelmi bankok képesek pénzteremtésre A pénzteremtés nagyságára hatással van Jegybank Jegybankpénz állománya Tartalékráta meghatározása Monetáris politika további eszközei Kereskedelmi bankok Üzletpolitika Gazdasági szereplők Pénzkereslet Monetáris politika számára a pénzkereslet és pénzkínálat együttes változásán (transzmisszió) keresztül vezet az út a hatáshoz

27 Az endogén szemlélet Erős vs gyenge felfogás Fejlett pénzpiacokon a bankok mindig megtalálják a forrásszerzés módját Gyenge verzióban az alkalmazkodó jegybanki magatartás biztosítja ezt Kritikák A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a jegybank lehetőségei túlságosan korlátozottak Banki túlzott kockázatvállalás megakadályozása nem lehetséges Eszközárbuborékok A jegybank erkölcsi kockázata Too big to fail Credit crunch Tőkemegfelelési szabályok Önszabályozás ereje Bázeli szabályok