My, Európania 4 4. We Europeans 4 4. Mi, európaiak 4 4

Átírás

1

2 My, Európania 4 4 We Europeans 4 4 Družobné partnerstvá miest a obcí majú v Európe dlhodobú tradíciu. Projekty My, Európania 4 4 podporil Komunitárny program EÚ Európa pre občanov , opatrenie 1.1 Stretnutia občanov v rámci družobných partnerstiev miest. Názov projektu znamená spoluprácu 4 partnerov na 4 témy. Prijímateľom grantu je mesto Sládkovičovo a jeho partnermi sú družobné mestá Ivančice (Česká republika), Csorvás (Maďarsko) a Diosig (Rumunsko). Štyri témy projektu sú situácia seniorov v krajinách EÚ, environmentálne projekty, rozvoj amatérskej kultúry a ochrana pamiatok. Partnerská spolupráca miest a obcí je pre nás dôležitým mechanizmom vytvárania aktívneho európskeho občianstva a pocitu spoločnej identity. Predstavuje príležitosť na zdieľanie problémov, výmenu názorov a porozumenie odlišných skúseností v oblastiach spoločného záujmu partnerských obcí. Jednou z hlavných výhod družobných partnerstiev miest je, že do medzinárodných aktivít sa priamo zapája veľký počet občanov z rôznych krajín. Na miestnej úrovni sa tak potvrdzuje európska integrácia, upevňujú sa susedské vzťahy a posilňuje sa spolupráca obcí strednej Európy. Každému účastníkovi projektu My, Európania 4 4 prajem úspešnú prácu a príjemný pobyt v Sládkovičove. Ing. Anton Szabó, primátor mesta Partnerships of towns and villages have a long tradition in Europe. The project We Europeans 4 4 was supported by EU community program - Europe for Citizens , arrangement Meetings of citizens of partnership towns. The project is about cooperation of 4 partner tows in 4 topics. Beneficiaries of the project and also partnership towns of villages are Sladkovicovo, Ivančice (Czech Republic), Csorvás (Hungary) and Diosig (Romania). The four topics of the project are Situation of seniors in the EU, Environmental projects, Development of amateur culture and Heritage preservation. The partnership of towns and villages is an important mechanism creating active European citizenship and a sense of common identity, for us. It is an opportunity to share problems, exchange ideas and understand different experiences in areas of common interest of the partner towns. One of the main advantages of town partnership is that a large number of people from different countries are directly involved in to the international activities. European integration is affirmed, neighborly relations are strengthened and co-operation of towns in Central Europe is enhanced at the local level. To each project participant We Europeans 4 4 we wish you good luck and pleasant stay in Sládkovičovo. Ing. Anton Szabó, the mayor Mi, európaiak 4 4 Európában többéves hagyományokra tekint vissza a városok és községek közti testvértelepülési kapcsolat. A Mi, európaiak 4 4 projekt az Európai Unió az Európa a polgárokért programja ( ) 1.1. pályázati típus Testvérvárosok polgárainak találkozói támogatásával valósul meg. A projekt megnevezése négy partnerre, és négy témakörre utal. A pályázat megvalósítója Diószeg városa, partnerei a testvértelepülések Ivančice (Cseh Köztársaság), Csorvás (Magyarország) és Bihardiószeg Diosig (Románia). A projekt négy témája a következő: az idősek helyzete az EU tagországaiban, a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatok, az öntevékeny kultúra fejlesztése és annak biztosítása, műemlékvédelem. A városok és községek közti partnerkapcsolat fontos mechanizmusa az aktív európai polgárság és a közös identitástudat kialakításának. Lehetőséget ad a problémák megosztására, a véleménycserére és az eltérő tapasztalatok megértésére a partnertelepülések közös érdekterületein. A községek testvértelepülési kapcsolatának egyik fő előnye, hogy a nemzetközi aktivitásokba a különböző országok polgárai közvetlenül, és nagy számban kapcsolódhatnak be. Helyi szinten így valósul meg az európai integráció, megszilárdul a jószomszédi viszony, és erősödik a községek közti együttműködés Közép-Európában. A Mi, európaiak 4 4 projekt minden résztvevőjének sikeres munkát, és kellemes itt tartózkodást kívánok. Szabó Antal, Diószeg város polgármestere

3 Diószeg Sládkovičovo Diószeg (1948-tól Sládkovičovo) kisváros Szlovákia déli részén szlovák és magyar nemzetiségű lakosa van. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a diófa ben IV. Béla oklevelében említik először ben Dudvág Miklós a település földesura ben Nagy Lajos király hívének, Oros Péternek adta ban a török egy rajtaütés során felégette ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig a budai klarisszák birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké ben Diószeg városi rangot nyert, a 17. században pedig vásártartási és vámszedési privilégiumokat kapott, itt haladt át az ún. királyi út is (Via régia) ban II. József császár német földműveseket és kézműveseket telepített ide. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa ben megépült a vasútvonal, amely Diószeget Pozsonnyal és Pesttel kötötte össze, és ami jelentősen hozzájárult ipari fejlődéséhez. Legjelentősebb ipari létesítménye a báró Kuffner Károly de Dioszegh által 1867-ban alapított cukorgyár, valamint az egész gazdasági komplexum, amely nemcsak Európában, de az egész világon ismert volt. A két világháború, a két gazdasági válság, a zsidók deportálása 1945-ben, a németek 1946-os és a magyarok 1947-es Magyarországra és Csehországba történő kitelepítése, majd az ezt követő magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok áttelepítése nagyban megváltoztatta a lakosság összetételét. Az es időszakban Diószeg élemiszer-feldolgozó iparával és mezőgazdasági termelésével egy fejlett gazdasággal rendelkező kisvárossá nőtte ki magát. Ma a város a Diószegi Főiskolának, a magán szakközépiskolának, a szlovák és magyar alapiskolának ad otthont. Néhány jelentős vállalat is működik itt Bekaert Slovakia, KOAM, s. r. o., Mraziarne, a. s., és ismert a Vince-erdei Termálfürdőnk is. Sládkovičovo (do roku 1948 Diószeg) je malé mestečko na juhu Slovenska, žije v ňom obyvateľov slovenskej i maďarskej národnosti. Pomenovanie osady je údajne od orechových stromov, ktoré tu rástli vo veľkom množstve. Prvé písomné zmienky o obci nachádzame v listinách kráľa Bélu IV. z roku Od roku 1301 bol zemepánom v obci Miklóš Dudvág. V roku 1337 daroval kráľ Ľudovít Veľký obec Petrovi Orosovi, ktorý mu bol oddaný. V roku 1530 obec vypálili Turci. Pri portálnom spísaní v roku 1553 sa tu nachádzali nehnuteľnosti, ktoré patrili rádu Budínskych Klarisiek, a to až do zrušenia rádu kráľom Jozefom II. Obec prešla do majetku cirkvi, od cirkvi ju odkúpili Erdődyovci a od nich Esterházyovci. Hlavným zemepánom sa po Esterházyovcoch stala rodina Zichyovcov. V roku 1582 obec dostala štatút mesta a v 17. storočí cez Diószeg prechádzala kráľovská cesta (Via régia). Cisár Jozef II. v roku 1786 obec osídlil nemeckými roľníkmi a remeselníkmi. V roku 1850 bola cez Sládkovičovo vybudovaná železničná trať, ktorá spojila Bratislavu s Budapešťou, čo viedlo k prudkému priemyselnému rozvoju celého regiónu. V roku 1867 otvoril prvú kampaň cukrovar, z ktorého barón Karl Kuffner de Dioszegh vybudoval najmodernejší hospodársky komplex, známy nielen v Európe. Dve svetové vojny, dve hospodárske krízy, deportovanie Židov v roku 1945, vysídlenie Nemcov v roku 1946 a Maďarov, ktorí boli v roku 1947 deportovaní do Maďarska a do Čiech a následné presídlenie Slovákov z Maďarska, Rumunska a Juhoslávie, zmenili národnostné zloženie obyvateľov obce. V období rokov sa Sládkovičovo vypracovalo na úroveň hospodársky rozvinutého malého mestečka s prevažne potravinársko-spracovateľským priemyslom a poľnohospodárskou výrobou. Dnes je mesto sídlom Vysokej školy v Sládkovičove, súkromnej strednej odbornej školy a slovenskej i maďarskej základnej školy. Sídli tu niekoľko významných firiem Bekaert Slovakia, KOAM, s. r. o., Mraziarne, a. s., a známe je i naše Termálne kúpalisko Vincov les. 3

4 Csorvás Csorvás Csorvás város az ország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton. Felszíne síkság, melyen belül elhagyott folyómedrek, laposok, hajlatok, 2 3 méter magas emelkedések, homokvonulatok találhatók. A tengerszint feletti magasság 88 m és 95 m között változik. Az ország napfényben gazdag részéhez tartozik, átlagosan óra feletti napsütéssel. Az átlagos évi középhőmérséklet 11,08 C. Legmelegebb a július, leghidegebb a január. A csapadék eloszlása szeszélyes. Több évi átlaga: 561 mm. A város területén két időszakos vízfolyás található: a keleti oldalon a Dögös-Kákafoki-főcsatorna, a nyugati oldalán a Hajdúvölgyicsatorna vezet. Állóvizek: a Forrás a Gremsperger utca nyugati végén, a Sárgás a település északi, a Homokos a nyugati csúcsán. Talaja: vályog és agyagtalajok, melyeken löszös, homokos mezőségi, továbbá réti és szikes talajok alakultak ki. Jelentős (50 90 cm) a humuszréteg. Növényzete: eredetileg füves puszta. Nevezetessége az Erdélyi Hérics és a Vetővirág. Az erdők, erdősávok telepítettek. Állatvilága megegyezik az Alföld állatvilágával. Védett állat a magyar földikutya. Lakónépessége: 5640 fő. Jelentősebb számú nemzetiségek: szlovák, román, cigány. A település agrár jellegű, mivel földjei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, emellett azonban a feldolgozó- és a könnyűipar is jelen van a városban, valamint kiemelkedő a művészi színvonalú kézmű- és háziipar. Jelentősebb gazdálkodó szervezetek: Csorvási Gazdák Szövetkezete, Genuin-Panis Sütőipari és Kereskedelmi Kft., MA-FA Centrum asztalosipari termékgyártó egyéni cég, Csorvási Építőmester Bt., Csorvási Szolgáltató Kht., Hudák Szővőműhely, Hunapfel Impex Kft. Az év folyamán több fesztivált is rendezünk. Hagyományos rendezvényeink: a Teréz-napi búcsú, a Csorvási Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómiai Napok, és a Csorvási Búzafesztivál. Mesto Csorvás sa nachádza v juhovýchodnej časti Maďarska medzi riekami Tisza, Körös a Maros, na západnej strane Békešskej župy, na ceste č. 47. Leží na rovine, kde sa nachádzajú vyschnuté mŕtve ramená a 2 3 m vyvýšené pieskové duny. Nadmorská výška je od 85 do 95 m. Patrí medzi časti Maďarska s bohatým slnečným svitom viac ako hodín ročne. Priemerná ročná teplota je 11,08 C. Najteplejší mesiac je júl a najstudenší je január. Rozloženie zrážok je nevyspytateľné a dlhoročný priemer je 561 mm za rok. Na území mesta sa nachádzajú dva občasné vodné toky a to na východnej strane hlavný zavlažovací kanál Dögös-Kákafoki a na západnej strane kanál Hajdúvölgyi. Sú tu tri jazerá Forrás, Sárgás a Homokos. Pôda je ílovitá, na ktorej sa nachádzajú homusovo-pieskové a lúčno-soliskové pôdy. Hĺbka humusu je veľká cm. Rastlinstvo je pôvodne trávnatá pusta. Významé rastliny sú Hlaváčik sedmohradský a Šterngergia. Lesy a remízky sú umelo vysadené a fauna je totožná s faunou Veľkej nížiny. Chráneným druhom je hlodavec Slepec malý. Počet obyvateľov mesta Početnejšie národnosti sú slovenská, rumunská a rómska. Csorvás má poľnohospodársky charakter, nakoľko okolitá pôda je vynikajúca na poľnohospodárske využitie, pričom ale existuje aj spracovateľký i ľahký priemysel, špičková umelecká manufaktúra a domáca výroba. Významnejšie hospodárske organizácie sú Družstvo csorvásskych gazdov, pekárenská obchodná spoločnosť Genuin-Panis, stolárska výroba MA-FA Centrum, stavebná spoločnosť Építőmester, tkáčska dieľňa Hudák a Hunapfel Impex, s. r. o.. Počas roka mesto organizuje niekoľko festivalov Hody na deň svätej Terézie, Medzinárodné gastronomické svadobné dni a Csorvássky festival obilia. 4

5 Bihardiószeg Diosig Biharsdiószeg Bihardiószeg a romániai Bihar megye észak-nyugati részén fekvő nagyközség, az Érmellék tájegység része. Neve diós zug jelentéssel bir, melyet először 1278-ban említenek Gyozyk néven. A község nevéhez számos híres személyiség neve fűződik. Néhány közülük: Diószegi Kis István, Széchenyi István, az Irinyiek és nem utolsó sorban Bocskai István erdélyi fejedelem, aki 1604-ben Diószeg határában küzdött meg a Habsburg csapatokkal. A gazdag történelmi múlttal rendelkező településen jelentős mezőgazdasági ág volt a szőlészet, mely napjainkban újjáéledőben van. A lakosság nagy részének ma is fő- vagy kiegészítő jövedelemforrás a mezőgazdaság. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 6646 lakos több mint fele magyar nemzetiségű. Az oktatás jelenleg 6 különböző épületben működik közel gyermekkel. A kulturális élet változatos programokkal van tarkítva, minden évben megszervezik a községi napokat, a borversenyt, a nőnapi bált, a szüreti bált, az 1604-es győztes nyúzóvölgyi csata imitá-cióját, és a lista egyre bővül, hiszen hagyományteremtő szándékkal rendezték meg községünkben tavaly novemberben az Első Nemzetközi Vőfélytalalkozót, illetve idén májusban a Bihardiószegi Borfesztivált. Községünkben több egyesület és csoport is működik, melyek tevékenysége hozzájárul kulturális életünk sokszínűségéhez: DIFISZ ifjúsági szervezet, Őszi Napsugár Nyugdíjas Egyesület, a Szömörce Néptáncegyüttes, a Mazsola színjátszó csoport, az Asók István énekkar, Széchenyi István Hagyományőrző Huszárszázad. Veľkoobec Diosig (Biharsdiószeg) sa nachádza v severozápadnej časti župy Bihar, v Rumunsku, patrí do krajinnej časti Poérnie. Prvá písomná zmienka o obci je z roku 1278, s názvom Gyozyk. K obci sa viaže niekoľko slávnych mien, ako Štefan Kis, Štefan Széchenyi, Irinyiovci a v neposlednom rade Štefan Bocskay, sedmohradské knieža, ktorý tu v roku 1604 bojoval proti Habsburgovcom. V histórii obce vždy bolo dôležitým prvkom poľnohospodárstvo, v rámci neho vinohradníctvo. V dnešných dňoch zažíva renesanciu. Väčšine obyvateľstva poľnohospodárstvo do dnešných dní zabezpečuje živobytie. Podľa sčítania ľudu v roku 2011 mala obec obyvateľov, väčšinou maďarskej národnosti. Školstvo funguje v šiestich rôznych budovách s vyše tisíckou žiakov. Pestrý je aj kultúrny život obce. Každý rok usporiadame súťaž vín, ples na deň žien, oberačkové slávnosti, rekonštrukcia víťaznej bitky z roku Tento zoznam sa každým rokom rozširuje. Minulý rok bol založený medzinárodný festival svadobných starejších a v máji festival vín. V obci funguje niekoľko kultúrno-folklórnych skupín ako mládežnícky zväz DIFISZ, Spolok seniorov jesenné lúče, tanečný súbor Szömörce, divadelná skupina Mazsola, spevokol Štefana Ašóka a ochrancovia tradícií Husársky pluk Štefana Széchenyiho. 5

6 Ivančice Město Ivančice Ivančice városa Csehországban található, a dél-morvaországi kerületben, a Brünn-vidéke járásban, 20 kilométernyire Brünntől dél-nyugati irányban, a Boskovice-i völgyben, a Jihlava, Oslava és Rokytná folyók összefolyásánál lakosa van. A legrégibb morva városok közé tartozik. Az első írásos emlék 1212-ből származik. A város virágkorát a 16. században élte, amikor a hetedik legnagyobb morvaországi város volt, és jelentős szellemi és kulturális központtá vált. A Cseh testvérek püspöke, Ján Blahoslav itt tevékenykedett, nyomdát működtetett itt, és itt fordította le a teljes Bibliát, amit Kralitzi Biblia néven ismerünk után Ivančice a környék gazdasági életének központjává vált, és a spárga termesztése tette híressé. Ezt a zöldséget számos, híres európai uralkodócsalád asztalára szállították innen. A spárga tiszteletére szervezi meg a város minden év májusában a Spárga ünnepét. Ivančice számos jeles személyiséget adott a kultúra és művészet világának. A leghíresebbek Alfons Mucha festő és Vladimír Menšík színész állandó kiállításuk van a városban. A város történelmi műemlékei a gótikus templom, a zsidó temető, a városi bástyafalak maradványai, a főtéren található reneszánsz palota, és a késő gótikus városháza, ahol Alfons Mucha múzeuma található. Nagyon értékes műemlék a 12. század feléből származó rotunda, amely Řeznovice városrészben található tól Ivančice bővített hatáskörű község, közigazgatási körzetébe 17 község tartozik. A mai Ivančice modern város, ahol négy alapiskola, két középiskola, siketek intézete, idősek otthona, és kórház működik, továbbá számos városi és kerületi szervezet. Ivančice jsou město v České republice, okrese Brno venkov v Jihomoravském kraji. Nacházejí se 20 km jihozápadně od Brna, v Boskovické brázdě, na soutoku řeky Jihlavy s Oslavou a Rokytnou. Žije zde 9466 obyvatel. Patří mezi nejstarší města na Moravě. První písemná zmínka pochází z roku Největší rozkvět město zažilo v 16. století, kdy bylo sedmé největší na Moravě a stalo se významným duchovním a kulturním střediskem. Působil zde českobratrský biskup Jan Blahoslav, zřídil zde tiskárnu a započal s překladem bible Kralické. Po roce 1848 se Ivančice staly centrem hospodářského života celého okolí a proslavily se pěstováním chřestu, který se odtud dovážel na dvory slavných evropských panovníků. Na počest se každoročně v květnu pořádají Slavnosti chřestu. Ivančice daly světu několik významných osobností kultury a umění. Nejslavnější malíř Alfons Mucha a herec Vladimír Menšík zde mají své stálé expozice. Historickými památkami jsou gotický farní chrám, židovský hřbitov, pozůstatky městských hradeb, renesanční palác na náměstí a bývalá pozdně gotická radnice, kde je památník Alfonse Muchy. Vzácnou památkou z poloviny 12. století je románská rotunda v integrované obci Řeznovice. Od roku 2003 jsou Ivančice obcí s rozšířenou působností, jejich správní obvod čítá celkem 17 obcí. Dnešní Ivančice jsou moderním městem se čtyřmi základními, dvěma středními školami, ústavem pro neslyšící, penzionem pro důchodce, nemocnicí a působí zde řada dalších městských a krajských organizací. 6

7 A hagyományos népi kultúra védelme és támogatása Szlovákiában és az Európai Unió tagállamaiban A hagyományos népi kultúra védelmének problematikájával az európai országok szintjén több dokumentum foglalkozik, közülük a legjelentősebb, amely a további dokumentumok és aktivitások szempontjából jelentős hatással bír, az UNESCO november 15-én, Párizsban elfogadott Ajánlás a hagyományos kultúra és folklór védelmére című dokumentuma. A SzK Kormánya ezt a dokumentumot június 14-én fogadta el. Ez egy fontos és aktuális dokumentum, amely rávilágít a hagyományos népi kultúra és folklórizmus megóvásának, megőrzésének, terjesztésének, dokumentálásának és közvetítésének szükségességére. Az országok többségében pozitív fogadtatása volt, és több nemzeti illetve nemzetközi aktivitást indított el. Több, a hagyományos népi kultúrára és kulturális örökség megóvására és bemutatására irányuló terv a legiszlatív rendelkezésekkel együtt a kultúrpolitika alapeszközeit alkotja az európai környezetben. Ide tartozik még a kultúra támogatása a közforrásokból, és azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a kultúra többforrásos támogatását, az információk elérhetőségét, azok közvetítésének módját, valamint a polgárok kultúrához való hozzáférését. A kultúra európai támogatási és biztosítási modelljében jelentős szerepet elsősorban az állam, a régió és a község játszik. A SzK kultúrpolitikájának fejlődése szempontjából az utóbbi tíz évben mérföldkövet jelentett: a Szlovák Köztársaság kultúrpolitikájáról szóló jelentés (2002) és a kulturális intézmények egy részének decentralizációja a kerületi önkormányzatokra (2002). A hagyományos népi kultúrát és folklórt, azok alap- és színpadi formáját, amelyek a SzK szélesebb szellemi kulturális örökségének részét képezik, a SzK Kulturális Minisztériumának 7 dotációs programja támogatja Szellemi kulturális örökség és a kulturális-népművelési tevékenység. A program a kulturális örökség bemutatását (fesztiválok, seregszemlék stb.), az oktatói tevékenységet (szemináriumok, alkotóműhelyek, összpontosítások, stb.), valamint a kutatói és kiadói tevékenységet, és a hagyományos népi kultúrából és folklórból kiinduló új alkotások létrejöttét támogatja. A SzK Kulturális Minisztériumának fenn említett támogatási rendszere jelenleg az egyetlen olyan támogatási rendszere az állami kultúrpolitikának, amely a nem, az állam által létrehozott kulturális intézmények aktivitásait támogatja. A hagyományos népi kultúra területén végzett tevékenységet a pályázati rendszereken keresztül a magán illetve alapítványi szektor is támogatja, ilyenek pl. a következők: Nadácia SPP, Nadácia Pontis, Centrum pre filantropiu, Orange, Tatra banka, Slovenská sporiteľňa. Mgr. Soňa Štanglová, Mgr. Petra Klobušická, PhD. Irodalom: Huba, M.: Stratégia trvalo udržateľného rozvoja vo vybraných regiónoch. Bratislava 2000, 192 s. Chomová, S. et al.: Kulturoperátor. Bratislava NOC 2010, 142 s. Kováč, M. et al.: Historické, spoločenské a kultúrne dedičstvo sídiel a rozvoj miestnej a regionálnej kultúry. Bratislava NOC 2012, 104 s. Návrh koncepcie Fondu pre umenie. Rukopis. Ministerstvo kultúry Zverejnený na Ochrana a podpora tradičnej ľudovej kultúry na Slovensku a v štátoch Európskej únie Problematike ochrany tradičnej ľudovej kultúry na úrovni štátov Európy sa venuje viacero dokumentov, z nich najvýznamnejší impulz pre ďalšie dokumenty a aktivity na úrovni členských štátov EÚ predstavuje Odporúčanie na ochranu tradičnej a ľudovej kultúry, ktoré prijalo VZ UNESCO 15. novembra 1989 v Paríži. Vláda SR tento dokument prijala 14. júna Je to dôležitý a aktuálny medzinárodný dokument, ktorý reflektuje potreby ochrany, uchovávania, šírenia, dokumentovania a sprostredkovania tradičnej ľudovej kultúry a folklorizmu. Bol pozitívne prijatý vo väčšine štátov sveta a inicioval viaceré národné a medzinárodné aktivity. Viaceré koncepcie na ochranu a prezentáciu tradičnej ľudovej kultúry a širšieho kultúrneho dedičstva spolu s legislatívnymi opatreniami tvoria vo všeobecnosti základné nástroje kultúrnej politiky v európskom prostredí. K nim ďalej patrí financovanie kultúry z verejných zdrojov a opatrenia umožňujúce viaczdrojové financovanie kultúry, zabezpečenie dostupnosti informácií, spôsoby ich šírenia, ako aj prístup občanov ku kultúre. V európskom modeli podpory a zabezpečovania kultúry zohráva významnú úlohu najmä štát, región a obec. Z hľadiska vývoja kultúrnej politiky SR v ostatných desiatich rokoch boli určitým medzníkom zostavenie Národnej správy o kultúrnej politike SR (2002) a decentralizácia časti kultúrnych inštitúcií v oblasti kultúry na samosprávne kraje (2002). Na oblasť tradičnej ľudovej kultúry a folklóru v ich primárnych i scénických podobách, ktoré sú súčasťou širšieho systému nehmotného kultúrneho dedičstva SR, je zameraný dotačný systém Ministerstva kultúry SR, dominantne program 7 Nehmotné kultúrne dedičstvo a kultúrno-osvetová činnosť. Súčasťou programu je podpora prezentačnej oblasti (festivaly, prehliadky a i.), vzdelávacej činnosti (semináre, tvorivé dielne, sústredenia a p.), ako aj výskumnej a edičnej činnosti a podpora vzniku novej tvorby vychádzajúcej z tradičnej ľudovej kultúry a folklóru. Uvedený dotačný systém MK SR predstavuje v súčasnosti jediné systémové riešenie štátnej kultúrnej politiky na podporu kultúrnych aktivít realizovaných na pôde iných ako štátom zriadených kultúrnych inštitúcií na Slovensku. Zo súkromného či nadačného sektora sa podpore aktivít v oblasti tradičnej ľudovej kultúry venujú prostredníctvom grantových systémov napríklad: Nadácia SPP, Nadácia Pontis, Centrum pre filantropiu, Orange, Tatra banka, Slovenská sporiteľňa a i. Mgr. Soňa Štanglová, Mgr. Petra Klobušická, PhD. Literatúra: Huba, M.: Stratégia trvalo udržateľného rozvoja vo vybraných regiónoch. Bratislava 2000, 192 s. Chomová, S. et al.: Kulturoperátor. Bratislava NOC 2010, 142 s. Kováč, M. et al.: Historické, spoločenské a kultúrne dedičstvo sídiel a rozvoj miestnej a regionálnej kultúry. Bratislava NOC 2012, 104 s. Návrh koncepcie Fondu pre umenie. Rukopis. Ministerstvo kultúry Zverejnený na 7

8 Csorvási folklór Csorvássky folklór A mai Csorvás viszonylag fiatal település 1857-től nyerte vissza önálló adózóközség címét. Az új településre az akkori Osztrák birodalom minden részéről érkeztek ide emberek. A magyar mellett, román szlovák, lengyel, ukrán, morva telepesek alkották az új községet. A különböző nemzetekhez tartozó lakosok, mint egy hatalmas olvasztótégelyben váltak csorvásivá. A község új lakossága természetesen magával hozta dalait, táncait, népmeséit, gasztronómiáját, viseletét. Mindez azt jelenti, hogy kizárólagosan Csorvásra jellemző népművészet a településen nem alakult ki. Ez nem azt jelenti, hogy a népzene, néptánc, vagy a népviselet szeretete nem alakult ki a településen. A legfontosabb a népdalkincsünk, amelynek gyűjtésében komoly szerepet vállalt Bartók Béla. (Bartók szülei a csorvási katolikus templomban kötöttek házasságot, anyai nagyanyja Csorváson van eltemetve) Bartók több népdalt és egy népballadát gyűjtött Csorváson. Leghíresebb Csorvásról szóló népdal a Ha csakugyan csakugyan nem találok szeretőt A népdal, az 1902-ben alakult Csorvási Dalegylet énekkarának, a repertoárjában is komoly szerepet kapott. A karok, kórusok után a hangszeres együttesek, citerazenekarok éltetik a magyar, és a velünk élő nemzeti kisebbségek népdalkincsét. Citerazenekaraink, népdalkórusaink magyar és szlovák népdalcsokrokat is előadnak fellépéseik során. Minden évben Bartók Béla születésnapján (1881. március 25.) Csorváson népzenei fesztivált szerveznek, amelynek nemzetközi résztvevői is vannak. A megyében nagyon sok népdalkör működik, amelyek jelenlétükkel rangos eseménnyé formálták ezt a rendezvényt. A néptánc, habár az évek folyamán több néptánccsoport is alakult a településen, nem tudott sikeres lenni, elsősorban a vegyes nemzetiségű lakosság nem kötődött, a magával hozott néptánc kultúrához. Az utóbbi években a magyar, és a nemzetiségi viseleti motívumok gyűjtése is megindult a településen. A legfontosabb a Dél Békés Csanád (Tótkomlós, Pitvaros, Ambrózfalva, Csanádalberti) szlovák motívumainak gyűjtése. A Hudák szövőüzem, 250 elsősorban Tótkomlós környéki szőttes mintát őriz. Ezeket a mintákat alkalmazza, a szőtteseik (gépi szövésűek) őrzik a szlovák motívum kincset. Emellett a magyaros viselet gyártásának fellegvára Csorvás lett. Hazai és nemzetközi kiállításokon komoly sikereket érnek el. Bemutatótermükben folyamatosan megvásárolhatók termékeik. Csorváson egységes a településre jellemző népviselet nem alakult ki. Népies viselet, amely a környékre jellemző a nők kékfestő anyagból készült viselete. Fontos szerepe volt és van a magyaros, magyar tájak hímzésmintáinak megőrzésében, amelyet a különböző korszakokban működő hímző körök, szakkörök szervezésében történt, történik. A két világháború között a nőnevelés nagyon fontos része volt a hímző körök tevékenysége, így nemzedékeken át kedvenc társas elfoglaltság volt a magyaros hímzések készítése. Ezekből, a munkákból időnként kiállításokat szerveztek, amelyeknek nagyon komoly sikere volt. Mindezek alapján elmondhatjuk Csorváson a település határán túlnyúlóan, ápolják a magyar és a velünk élő nemzeti kisebbségek népművészetét, hagyományait. Kasuba István Mesto Csorvás je relatívne mladé mesto. Titul samostatnej daňovej obce získalo až v roku Do mladej obce sa sťahovali ľudia zo všetkých kútov Rakúsko-Uhorskej monarchie. Preto sa tu objavili ľudia z územia dnešného Rumunska, Poľska, Slovenska, Čiech, Ukrajiny. Všetci noví obyvatelia sa časom stali Csorvásanmi a miestna kultúra sa obohatila zvykmi, piesňami, tancom, gastronómiou, krojom, básňami, rozprávkami ich obyvateľov. Preto nie je možné identifikovať jedinečný csorvássky folklór, ale to neznamená, že miestni by nemali radi folklór. Najvzácnejšie sú ľudové tance a piesne, ktoré tu zadokumentoval Béla Bartók (jeho rodičia mali svadbu v miestnom r. k. kostole a jeho babka je pochovaná na miestnom cintoríne). Bartók tu nazbieral niekoľko ľudových piesní a ľudové balady. Najslávnejšou ľudovou piesňou o Csorvási je Keď naozaj, naozaj nenájdem milého, ktorá bola v repertoári miestneho spevokolu, založeného v roku Okrem spevokolu udržiavaju prvky národnostnej kultúry pri živote rôznorodé hudobné telesá ako dychová hudba a citarová skupina, ktoré majú v repertoári maďarské i slovenské skladby a piesne. Na počesť narodenia Bélu Bartóka (25. marca 1881) je v Csorvási každoročne organizovaný Medzinárodný folklórny festival. V okrese máme veľa aktívnych spevokolov, ktoré si túto príležitosť nenechajú ujsť. Skupiny ľudového tanca, ktorých bolo v obci niekoľko, nedokázali dlhodobo fungovať. Jednotlivé národnosti sa príliš nedržali vlastnej kultúry. Nedávno sa začal aj zber ľudových motívov a krojov, ktorý je zameraný na miestnych Slovákov (Slovenský Komlóš, Pitvaroš, Čanádalbert). Tkáčska dielňa Hudákovcov má vo svojej zbierke vyše 250 vzorov, hlavne zo Slovenského Komlósu. Dnes utkané látky zachovávajú dedičstvo našich predkov. V Csorvási sa nachádza výroba krojov na motívy starých vzorov, ktoré na rôznych výstavách dosahujú úctyhodné výsledky. Tieto výrobky sa dajú kúpiť vo vzorkových predajniach. Nakoľko v meste Csorvás žije veľa národností, nevyvinul sa jediný charakteristický kroj. Na okolí ženy nosili charakteristické odevy z modrotlače. Dôležitým prvkom ľudovej kultúry sú výšivky. V meste počas posledného storočia fungovalo niekoľko krúžkov, ktoré boli v medzivojnovom období jedným z pilierov výchovy dievčat. Preto niekoľko generácií s obľubou vyšívalo ľudové motívy na obrusy, košele a pod. Z týchto diel sa občas zorganizujú veľmi úspešné výstavy. Z daných skutočností sa dá usúdiť, že Csorvásania sa s láskou starajú o folklór a dedičstvo svojich predkov rôznych národností nielen priamo z mesta, ale aj z neďalekého okolia. István Kasuba 8

9 Bihardiószegi népi tánchagyományok Ľudové tradície v Diosigu (Bihardiószegu) Elődeink munkavégző táncszokásai sokszinűek voltak. Szüreti bál Diószegen nagyjából Trianon után kezdett kialakulni, mint a magyarság összetartását szimbolizáló közösségi rendezvény. A dobos tréfálkozása nyitotta a bált, ezt követte az első tánc, szőlőlopás, takaritás, második tánc és végül a bál szépségversennyel. Viseletük magyaros viselet volt tól a szüreti bált betiltják, de a második világháború alatt újraindul ös szüreti bállal megjelent a szekeres-táncos-zenés felvonulás is, valamint tombola és szőlőkosár árverés. Az elmúlt két évtizedben több próbálkozás is történt Bihardiószegen a néptánc hagyományának megörzésére. A kisebb nagyobb szünetekkel, immár 20 éve működő Szömörce Néptáncegyüttes, napjainkban kezd újjáéledni, hogy ismét hű lehessen egykori nevéhez. A Szömörce néptáncegyüttes volt az egyik, legtöbb gyereket foglalkoztató tánccsoport az Érmelléken. Az aktív és eredményes időszakot egy rövid ideig tartó hanyatlás követte, amikor a Szömörce csak alkalmi fellépéseket teljesített. Ezt a felnövekvő generáció szétszóródása, valamint az utánpótlást biztosító gyermektánccsoport hiánya okozta. Eleinte a szülők anyagi támogatásával készültek a népviseletek, aztán a Pro Juventus Diosigensis Egyesület biztosította a néptánccsoport jogi hátterét, míg 2009-ben megalakult a Szömörce Kulturális Egyesület. Nagyon sokan kedvet kapva a régi táncosok közül is, újra megpróbálkoztak a tánctanulással. Azóta több helyen is megfordultak, külföldön is: Pünkösdi Sokadalom Hajdúszoboszló, Gyomaendrőd, Simonyi Óbester Lovas Napok Debrecen, Málé Fesztivál Létavértes, Létavértesi és Bihardiószegi Napok, Csillagocska Nagyvárad, Partiumi Néptánctalálkozó Micske. Az újjáéledésben fontos szerepet játszik a szülők pozitív hozzáállása kultúránk és hagyományaink megőrzéséhez. Jelenleg gyereket foglalkoztat községünkben a néptánccsoport, ami remélhetőleg hamarosan növekedni fog. A tánccsoport további működése nélkülözhetetlen egy ilyen nagy és gazdag múlttal rendelkező település esetében a helyi magyar közösség számára. A további tervek között szerepel a különböző néptánctáborok, valamint néptáncfesztiválok megszervezése is. Nagy sikerrel és hagyományteremtő szándékkal szervezték meg Bihardiószegen 2012 novemberében az Első Nemzetközi Vőfélytalálkozót, a régi lakodalmi hagyományok újjáélesztésének céljából, amelyre a környék több településéről érkeztek vőfélyek, hogy bemutassák az általuk ismert lakodalmi szokásokat. Szőnyi József Tanečné zvyky našich predkov boli rôznorodé. Tradícia oberačkovej zábavy v Diosigu, ktorá sa viaže k Trianonu, bola spoločenským podujatím, symbolizujúcim spolupatričnosť Maďarov. Zábavu otváralo vtipkovanie bubeníka, po ňom nasledoval prvý tanec, krádež hrozna, upratovanie, druhý tanec a nakoniec sa začal ples s voľbou kráľovnej krásy. Kroje boli typicky maďarské. V roku 1938 bola zábava zakázaná, ale počas II. svetovej vojny sa táto tradícia obnovila. Na oberačkovej zábave v roku 1945 sa objavil i vozový tanečno-hudobný sprievod, tombola a dražba hroznového koša. V posledných dvoch desaťročiach sa v Diosigu pokúsili viackrát zachrániť tradíciu ľudového tanca. S menšími či väčšími prestávkami už 20 rokov funguje folklórny súbor Szömörce, ktorý v súčasnosti opäť ožíva, aby bol verný svojmu niekdajšiemu menu. Súbor patril medzi tie tanečné súbory, ktoré sa venovali v oblasti Érmellék najväčšiemu počtu detí. Po veľmi úspešnom období nasledovalo trocha menej úspešné, keď Szömörce vystupoval iba príležitostne. Príčinou bolo roztrúsenie sa dospievajúcej generácie a chýbajúci detský súbor. Zo začiatku sa kroje šili z finančných príspevkov rodičov, neskôr prispieval spolok Pro Juventus Diosigensis Egyesület, ktorý zabezpečoval právne pozadie folklórneho súboru. V roku 2009 bol založený kultúrny spolok Szömörce Kulturális Egyesület a mnoho tanečníkov opäť dostalo chuť do tancovania a pokúsili sa osvojiť si nové tanečné choreografie. Odvtedy sa predstavili na rôznych podujatiach a miestach, nielen doma, ale aj v zahraniční Pünkösdi Sokadalom Hajdúszoboszló, Gyomaendrőd, Simonyi Óbester Lovas Napok Debrecen, Málé Fesztivál Létavértes, Létavértesi és Bihardiószegi Napok, Csillagocska Nagyvárad, Partiumi Néptánctalálkozó Micske. Na znovuzrodení zohral dôležitú úlohu pozitívny prístup rodičov k zachovaniu našej kultúry a tradícíi. V súčasnosti sa folklórny súbor venuje zhruba deťom a dúfajme, že tento počet bude čoskoro ešte väčší. Činnosť tanečného súboru je pre maďarskú komunitu, ktorá má veľmi veľkú a bohatú históriu, nevyhnutná. Plánujeme organizovanie rôznych tanečných táborov a folklórnych festivalov. S veľkým úspechom a zámerom vytvoriť tradíciu sme v novembri 2012 usporiadali v Diosigu prvé Medzinárodné stretnutie starejších. Cieľom stretnutia bolo oživenie tradičných svadobných zvykov. Na stretnutí sa zúčastnili starejší z okolitých obcí, aby predstavili svoje svadobné zvyky. József Szőnyi 9

10 A népi hagyományok őrzése Ivančicében 82 Ez a tény Ivančicét kicsit hátrányos helyzetbe hozza, már ami a népi hagyományok, a folklór megőrzését illeti, mivel a hagyományos mesterségekből a lakosok sajnos nem tudnának megélni. Ivančice nem tartozik a közismert és látogatott turisztikai területek közé, ezért ez az örökség nem használható fel az idegenforgalom terén sem, vagyis a népi mesterségek és hagyományok Ivančicében nem számítanak a társadalmi élet fontos tényezőjének, ami talán kár. A népi mesterségek az ivančicei hagyományos rendezvények során kelnek életre, de többnyire nem a helyi illetve környékbeli emberek űzik őket. Fokozatosan azért észlelhető a mesteremberek számának növekedése a hagyományos gasztronómia terén, pl. pékség, cukrászat vagy sörgyártás. Külön fejezetet képeznek a borászok, aki Morvaországban, Ivančicében és környékén a hagyományok fontos hordozói, ápolói. Morvaország legjellemzőbb hagyománya a jó zene és ének melletti borkóstolás, a zenét természetesen a cimbalommuzsika jelenti. Ezért Ivančicében ilyen cimbalom-muzsika melletti estékre bármilyen alkalom apropóján, vagy csak úgy önállóan sor kerülhet. Az esték szervezésében Roman Komarov, vagy a Moravské Bránice-i Jan Plačka borászata működik közre. Sajnos, ami a folklórt illeti, itt bizony vannak hiányosságok, hiszen Ivančicében nem láthatunk viseletes felvonulást és májusfa alatti táncot, mert ez a város az efajta szórakozáshoz már kicsit túl városias, és a népviseletbe öltözött párok Ivančice utcáin furcsán mutatnának. Sajnos, ez a hagyomány a város fontos peremrészeiből is lassan eltűnik. Ezek a városrészek azelőtt önálló falvak voltak, és ezeket a hagyományokat életben tartották. Például Moravské Brániceban a népviseletes búcsú még ma is fontos eseménye a községnek, és a környéken lakók szívesen látogatnak el ide. A legjelentősebb Ivančicére jellemző hagyomány, és a várost is ez tette leginkább híressé, a ma már csak történelmi spárgatermesztés. Ma már a nagy földekről a kertekbe szorult, és a nagybani termesztés még nem indult újra. Ivančnice azonban ragaszkodik ehhez a történelmi örökséghez, hiszen valamikor az itteni spárga híresebb volt, mint a pilzeni sör. Ennek tiszteletére minden év májusában megszervezi a város a Sprága ünnepét, ami egy nagyobb jelentőséggel bíró esemény, és ami már nemcsak a régió lakóit vonza ide, hanem a látogatók az egész ország területéről érkeznek. És éppen itt láthatóak a népi hagyományok, például a mesterségek, mint a borral kapcsolatos gasztronómia, ami oly jellemző egész Morvaországra. A következő hagyomány, amit Ivančicében megtartunk a Szent Jakab búcsú. Két napos rendezvényről van szó, amelynek része városunk védőszentjének Idősebb Szent Jakab apostolnak az ünnepe. Az utolsó nagy rendezvény, amely a főtéren zajlik, a Szent Vencel napi vásár, amely a murcihoz kötődik, és ezáltal Dél-Morvaország borászati hagyományaihoz. Ezen a rendezvényen is, ellentétben a búcsúval, és ugyanúgy, mint a spárgaünnepen, a rendezők a tér egy részét a népi hagyományok és mesterségek részére különítik el. A folklór események azonban még ma is főleg az idősebb generáció körében - nagy népszerűségnek örvendenek. Minden évben fellép városunkban az Ondráš Katonai Művészeti Együttes, melynek fennmaradásához nagy mértékben hozzájárult Ivančice polgármestere MUDr. Vojtěch Adam. Ennek a tisztán folklór-eseménynek is van megfelelő számú közönsége. Mgr. Aleš Tureček Zachováváni lidových a folklórních tradic v Ivančicích Ivančice jsou na svou polohu poměrně velkým městem a spádovým centrem oblasti. S téměř deseti tisíci obyvateli jsou středně velkým městem. Blízkost Brna dává poměrně dostatek pracovních příležitostí a mnoho obyvatel dojíždí za prací do této moravské metropole. To Ivančice trochu znevýhodňuje, co se týká zachovávání lidových a folklórních tradic, neboť lidová řemesla nejsou to, co by mohlo místí obyvatele živit. Ivančice nejsou ani extrémně vyhledávanou turistickou oblastí, proto není možné využít tohoto dědictví v rámci cestovního ruchu a tak lidová řemesla a folklórní tradice tu nejsou nijak významnou veličinou společenského života, což je možná škoda. Lidová řemesla zde ožívají na tradičních akcích, které se v Ivančicích konají, ale většinou nejsou jejich provozovateli lidé z bezprostředního okolí, nebo přímo z Ivančic. Postupně je ale možné všimnout si stoupajícího počtu těchto řemeslníků hlavně v oblasti tradiční gastronomie, jako například pekařství, cukrářství a pivovarnictví. Samostatnou kapitolou jsou vinaři, kteří jsou na Moravě i v Ivančicích a okolí důležitými nositeli tradic. Nejvýraznější tradice celé Moravy je zřejmě posezení s vínem u dobré hudby a zpěvu, kterou tradičně a nejvíce zřetelně představuje cimbálová muzika. V Ivančicích se proto večery u cimbálu pořádají při každé možné příležitosti i samostatně, hlavně ve spolupráci s místním vinařstvím Romana Komarova, či vinařstím Jana Plačka z vedlejší obce Moravské Bránice. Folklórní vyžití ve stylu krojovaných průvodů a tanců pod májkou se přímo v Ivančicích nedočkáme, protože město je na tuto zábavu pravděpodobně již příliš městské a krojované dvojice by pravděpodobně vypadali v kulisách Ivančic trochu uměle. Bohužel se tato tradice vytrácí i z okrajových částí Ivančic, které dříve bývali samostatnými vesnicemi a tyto zvyky udržovali při životě. Například v Moravských Bránicích jsou ale krojované hody stále výraznou a důležitou událostí pro celou obec a jsou vyhledávány lidmi ze širokého okolí. Největší tradicí, dnes již bohužel pouze historickou, je na Ivančicku pěstování chřestu, které město v historii nejvíce proslavilo. Dnes se sice z velkých polí přesunulo už jen na zahrady a na obnovení komerčního pěstování zatím nedošlo. Ivančice se ale k tomuto historickému dědictví, kdy byl vanecký špargl známější než plzeňské pivo vrací každý květen při Slavnostech chřestu, které jsou stále důležitější, více navštěvovanou a vyhledávanou akcí, která již překročila hranice regionu a návštěvníci se na ni sjíždějí z celé republiky. Právě zde je největší přehlídka lidových tradic, ať už co se řemesel týká, tak gastronomie spojené s vínem, které je pro Moravu tolik typické. Další tradicí, která je dodržována, je Svatojakubská pouť. Jde o dvoudenní akci, která má dnes charakter zábavného dění na náměstí, ale jejíž součástí jsou oslavy patrona města sv. Jakuba většího. Poslední velkou akcí, která se koná přímo na náměstí, jsou Svatováclavské trhy, které jsou spojeny s burčákem a tím i vinařskou tradicí Jižní Moravy. I zde se pořadatelé, na rozdíl od pouti a stejně jako u Slavností chřestu snaží alespoň část náměstí vyčlenit pro lidová řemesla a zvyky. Folklórní události ale stále zůstávají v oblibě hlavně u starších obyvatel. Skoro každý rok vystupuje v Ivančicích vojenský umělecký soubor Ondráš, k jehož zachovaní svou významnou rolí přispěl i starosta Ivančic MUDr. Vojtěch Adam. Toto vystoupení ryze folklórního charakteru má vždy dostatek publika. Mgr. Aleš Tureček 10

11 Népi hagyományok Diószegen Folklórne tradície v Sládkovičove Sládkovičovo (1947-ig Diószeg) már a 19. század végére városi jelleggel bírt, ezért nem maradt fenn semmilyen jellegzetes helyi népviselet, tánc vagy dal. A magyar néphagyományokat a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai próbálták megőrizni (1947-ben alakult), akik 1967-ben megalapították a Vox Humana vegyeskart, majd 1975-ben az Új Hajtás néptáncegyüttest, és az őt kísérő éneklő csoportot. Az együttes hosszú éveken keresztül kiválóan képviselte városunkat a különböző folklórfesztiválokon nemcsak Szlovákiában, de külföldön is. A csoport utolsó vezetője Botló Péter volt, aki Kosútra költözött, és ott magalapította a Berkenye néptáncegyüttest. Ma a folklórt az alapiskola mellett működő Ágacska gyermekcsoport képviseli, melyet Karsay Margit vezet. Szép eredményeket ért el a Dióhéj citerazenekar, amely már 37 éve működik, jelenlegi vezetője Vígh Sándor. Az utóbbi években a zenekar talán az összes elismerést és díjat begyűjtötte. A csoportokat a város, a CSEMADOK, a SzK Kulturális Minisztériuma, valamint a SzK Kormányhivatala támogatja. A CSEMADOK HSz évente több folklór rendezvényt szervez, pl. a CSEMADOK nap, népzenei találkozó, stb., amelyeken szlovákiai, magyarországi, illetve azon országok néptáncegyüttesei lépnek fel, ahol magyar kisebbség él. A szlovák folklór az alföldi szlovákok áttelepülésével került Diószegre, akik Dél-Magyarországról, pl. Pitvarosról, Tótkomlósról érkeztek. Az ő hagyományaikat Mária Valová térképezte fel, aki 1986-ben az alapiskola mellett megalapította a Zvonček gyermek néptánccsoportot. A csoport jelentős sikereket ért el győzött a különböző járási és kerületi versenyeken, fellépett többek között az eperjesi országos seregszemlén, a východnái fesztiválon. Városunkat és Szlovákiát Magyarországon, Ausztriában, Romániában, Lengyelországban és a Vajdaságban képviselték. Anyagi támogatást a várostól, a Matica slovenskától, a Pro Slovakia Alaptól és a szponzoroktól kaptak. Valová asszony nyugdíjba vonulásával a csoport működése is megszűnt. Jelenleg a csoport volt tagja, Martina Slahučková és segítői foglalkoznak a helyi óvoda és iskola alsó tagozatát látogató gyerekekkel. Megalapították a Zvončeky néptánccsoportot, és immáron harmadik éve lépnek a közönség elé úgy a hazai színpadon, mint a környező településeken. A csoportot a város, az iskola és a Matica slovenská HSz támogatja. A Matica slovenská HSz szintén több folklórtalálkozót szervez, van saját néptánccsoportja, és szorosan együttműködik a gyermek-tánccsoporttal. A város multikulturális műsorokat is szervez, amelyeken a roma és zsidó kisebbség folklór hagyományait mutatják be a fellépők. Ezeket az eseményeket a SzK Kormányhivatala finanszírozza, a nemzeti kisebbségek kultúráját támogató alapból. Eva Sudová Sládkovičovo (do roku 1947 Diószeg) už na konci 19. storočia získalo takpovediac mestský charakter a preto sa nám nezachovali žiadne typické miestne kroje, tance či piesne. Tradíciu maďarského folklóru sa snažili zachovať členovia MO Csemadoku (založený 1947), ktorí v roku 1967 založili spevácky zbor Vox Humana, v roku 1975 folklórny súbor Új Hajtás i so speváckou skupinou. Jeho členovia dlhé roky výborne reprezentovali naše mesto na mnohých folklórnych festivaloch na Slovensku i v zahraničí. Posledným vedúcim súboru bol Peter Botló, ktorý sa však odsťahoval do Košút a tam založil súbor Berkenye. Dnes je pre nás nádejou detský folklórny súbor Ágacska, ktorý pri základnej škole vedie Mgr. Margita Karsayová. Veľmi úspešná je citarová skupina Dióhéj, ktorá pracuje už 37 rokov a vedie ju pán Alexander Vígh. Táto skupina získala snáď všetky významné ocenenia a vystupovala v mnohých krajinách. Súbory podporuje mesto, Csemadok a pravidelne získavali granty Ministerstva kultúry SR a dnes dotácie pre národnostnú kultúry z Úradu vlády SR. MO Csemadoku organizuje viaceré kultúrne podujatia s folklórnou tematikou, ako sú stretnutia citarových skupín, Dni Csemadoku a vystúpenia amatérskych i profesionálnych folklórnych súborov zo Slovenska, Maďarska a ďalších krajín, kde žije maďarská menšina. Slovenský folklór prišiel do nášho mesta až s presídlením Slovákov z Dolnej zeme, ktorí do Sládkovičova prišli z juhu Maďarska (Pitvaroš, Slovenský Komlóš,...) Ich folklórne tradície mapovala Mgr. Mária Valová, ktorá v roku 1986 založila pri základnej škole detský folklórny súbor Zvonček, ktorý dosiahol významné úspechy víťazil na okresných a krajských súťažiach, viackrát sa zúčastnil celoslovenskej prehliadky v Prešove, vystupoval na festivale vo Východnej. Dobré meno nášho mesta i Slovenska šíril i na vystúpeniach v Maďarsku, Rakúsku, Rumunsku, Poľsku a Vojvodine. Finančnú podporu na fungovanie súboru sme získavali od mesta, z Matice slovenskej, z fondu Pro Slovakia a od sponzorov. Odchodom pani Valovej do dôchodku sa práca súboru skončila. Dnes sa jeho bývalej členke Martine Slahučkovej s jej pomocníkmi podarilo aktivizovať deti v škole i škôlke. Už tretí rok vystupujú doma i okolitých obciach. Detský súbor Zvončeky je financovaný z rozpočtu mesta, školy a z príspevku Matice slovenskej. Miestny odbor Matice Slovenskej je tiež organizátorom kultúrnych podujatí s folklórnou tematikou a má i folklórnu skupinu, ktorá spolupracuje s detským súborom. Mesto organizuje i multikultúrne programy, na ktorých sú prezentované folklórne tradície i rómskej a židovskej menšiny. Tieto programy sú financované z dotácií pre národnostnú kultúru z Úradu vlády SR. Eva Sudová 11

12 Műemlékvédelmi források Szlovákiában A kulturális emlékek felújítása, mint a kulturális örökség rendszeres védelmének és fenntartásának része a következő generációk számára, gyakran a köz- és a magánszektor támogatási rendszerének perifériájára szorul. A pénzeszközök hiánya több, mint jellemző erre a területre. Sok esetben az ingatlan műemlékek tulajdonosai és kezelői csak a feltétlenül szükséges szanációs munkálatokat végzik el, hogy a műemlék teljesen tönkre ne menjen, a komplex felújítás során már külső forrásokból származó pénzeszközök felhasználására kényszerülnek. Jelenleg Szlovákiában több elérhető forrás van, amely anyagilag támogatja a kulturális örökség megóvását és az ingatlan műemlékek felújítását. A Regionális Operatív Program az egyike a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret tizenegy operatív programjának, amellyel az Európai Unió az infrastruktúrába és a régiók felszereltségébe való beruházásokkal támogatja a vidékfejlesztést Szlovákiában. A Regionális Operatív Program egyik fő prioritása a Régiók kulturális potenciáljának erősítése, melynek céljai: növelni a közgyűjteményi intézmények (múzeumok, galériák, könyvtárak) által nyújtott szolgáltatások minőségét és mennyiségét; a jelentős műemléki objektumok revitalizációja a kulturális örökség megőrzése szempontjából, és annak felhasználása a kulturális-ismeretterjesztő idegenforgalomban. A következő lehetőséget az ingatlan kulturális emlékek felújátására szolgáló pénzeszközök megszerzésére a határon átnyúló együttműködési programok adják. Ezek hasonlítanak a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret operatív programjaihoz, az Európai Vidékfejlesztési Alap és a SzK Költségvetéséből vannak finanszírozva. Az Újítsuk fel házunkat program a SzK Kulturális Minisztériuma dotációs rendszerének programja, amelyet a minisztérium az adott évre szóló költségvetési fejezetéből támogat. A program olyan kisebb beruházási projekteket támogat, amelyek a Nemzeti Műemlékjegyzékben és az UNESCO Kulturális Világörökség Jegyzékében szereplő nemzeti kulturális emlékek felújítását és restaurálását hivatottak biztosítani. Az elkövetkező időben a műemlék-felújítási projektek terén egy újabb pénzeszköz szerzési lehetőség mutatkozik, és pedig az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus program ben a donor országok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) és a kedvezményezett Szlovákia között aláírásra került az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT FM) es időszakára szóló Együttműködési Megállapodás. A magánszektorban is azonban találhatók olyan társaságok, amelyek felelősséget éreznek a kulturális örökség állapota iránt, és saját alapítványaikon keresztül támogatják a gazdasági és kulturálistársadalmi élet egyes területeit. Példaként említhetjük az Általános Hitelbank VÚB Alapítványát és annak Szívem kincse porgramját, amely Szlovákia kulturális és természeti gazdagságának megóvására irányul. Forrás: Maroš Janovič, Externé možnosti financovania projektov obnovy pamiatok, Národné kultúrne pamiatky, význam ich obnovy a možnosti jej financovania, Odborná publikácia spoločnosti CENTIRE, 2011 Zdroje financovanie ochrany kultúrnych pamiatok na Slovensku Obnova nehnuteľných kultúrnych pamiatok ako súčasť systematickej ochrany a uchovávania kultúrneho dedičstva pre ďalšie generácie sa často nachádza na okraji finančných záujmov verejného aj súkromného sektora. Nedostatok finančných prostriedkov je pre túto oblasť viac než príznačnou charakteristikou. V mnohých prípadoch vlastníci a správcovia nehnuteľných pamiatok realizujú len nevyhnutné sanačné práce, aby nedošlo k totálnemu znehodnoteniu pamiatok a pri komplexnejších projektoch obnovy sú odkázaní na finančné prostriedky z externých zdrojov. V súčasnosti sú na Slovenskú dostupné viaceré zdroje, ktoré finančne podporujú ochranu kultúrneho dedičstva a obnovu nehnuteľných kultúrnych pamiatok. Regionálny operačný program je jedným z jedenástich operačných programov Národného strategického referenčného rámca pre obdobie , ktorým Európska únia formou investícií do občianskej infraštruktúry a vybavenosti regiónov podporuje regionálny rozvoj na Slovensku. Jednou z hlavných priorít Regionálneho operačného programu je aj Posilnenie kultúrneho potenciálu regiónov, ktorého cieľmi sú: zvýšenie kvality a rozsahu služieb poskytovaných pamäťovými a fondovými inštitúciami (múzeá, galérie, knižnice); revitalizácia významných pamiatkových objektov v súvislosti so zachovaním kultúrneho dedičstva a jeho využitia v kultúrno-poznávacom cestovnom ruchu. Ďalšou možnosťou, ako získať finančné prostriedky na obnovu nehnuteľných kultúrnych pamiatok, sú programy cezhraničnej spolupráce. Tieto sú podobne ako operačné programy Národného strategického referenčného rámca, financované z Európskeho fondu regionálního rozvoja a štátneho rozpočtu SR. Obnovme si svoj dom je program v rámci dotačného systému Ministerstva kultúry SR, ktorý je financovaný z rozpočtovej kapitoly ministerstva na príslušný rozpočtový rok. Prostredníctvom tohto programu sú podporované menšie investičné projekty obnovy a reštaurovania národných kultúrnych pamiatok zapísaných v Ústrednom zozname pamiatkového fondu a v Zozname svetového kultúrneho dedičstva UNESCO. Ako ďalšia možnosť získania finančných prostriedkov na investičné projekty obnovy pamiatok sa do budúcnosti javí finančný mechanizmus Európskeho hospodárskeho priestoru. V roku 2010 bolo medzi predstaviteľmi Nórska, Islandu a Lichtenštajnska ako donorskými krajinami a Slovenskom podpísané Memorandum o porozumení na implementáciu tohto programu pre roky Aj v súkromnom sektore sa však nájdu spoločnosti, ktoré cítia spoločenskú spoluzodpovednosť za stav kultúrneho dedičstva a prostredníctvom vlastných nadácií podporujú rôzne oblasti ekonomického a kultúrno-spoločenského života. Ako príklad možno uviesť Nadáciu VÚB a jej zamestnanecký program Poklad môjho srdca, ktorý je zameraný na ochranu kultúrneho a prírodného bohatstva Slovenska. Zdroj: Maroš Janovič, Externé možnosti financovania projektov obnovy pamiatok, Národné kultúrne pamiatky, význam ich obnovy a možnosti jej financovania, Odborná publikácia spoločnosti CENTIRE,

13 Műemlékvédelem Csorváson Ochrana pamiatok v Csorvási Magyarországon a műemlékvédelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal foglalkozik. A gyakorlatban épített örökségünk védelmének két lehetősége van. Országosan nyilvántartott, védendő épületek, valamint helyi védettségű épületek. Csorváson az épített örökség védelme a második formában, helyi védettség alatt történik. Csorvás legújabb története, csak 1857-tő datálódik, a történelem folyamán többször elpusztult, ez azt is jelenti, hogy tömegesen nincsenek épületek a helyi védettségűek kategóriájában sem. Szerencsére, 1860 as évek elején. Ybl Miklós több csorvási épületet tervezett, amelyek közül kettő napjainkban is áll. Az egyik épület egy nemesi kúria, napjainkra több átalakuláson ment át, miután funkciói változtak, jelenleg magánkézben van. A tulajdonos az épület tetőszerkezetét felújította, így a további állapotromlást megakadályozta Teljes, eredeti formájában történő helyreállításának a tervei elkészültek. Az épülethez sok neves ember köthető - Munkácsy Mihály, gróf Apponyi Albert, József főherceg, akik vendégei voltak. A másik épület magtár céljaira épült, gróf Wenckheim Károly egykori birtokán. Jelenleg az épületnek nincs funkciója, állaga romlik. Mindkét épület helyi védettség alatt van. A XX. század elején, a grófi családok (Csorvás területén 6 birtok volt) építkezésbe kezdtek, ketten új kastélyt építettek maguknak. Napjainkban csak gróf Wenckheim Matild kastélya látható. A kastélyt 2012-ben a tulajdonos eredeti formájában helyreállította, jelenleg turisztikai célokat szolgál, 30 szálláshelyet alakítottak ki az épületben. A felújítás költségeit a LEADER programból fedezték. Csorvás épített örökségének nagyon értékes része a városháza, amely a település igazgatásának ad helyet, erre a célra épült ben. A másik nagyon szép épülete a katolikus parókiának helyet adó, gróf Wenckheim Sándor adományából létrehozott épület. Az épületet 2012-ben eredeti formájában helyreállították, üres szárnyában zarándok szálló turisztikai szálláshelyek létesültek. Ez a felújítás is a LEADER program eredménye. Csorváson a római katolikus, evangélikus, valamint a református egyház rendelkezik templommal, a román ortodx egyháznak kápolnája van, a településen. Az egyházak erejükhöz mérten próbálják megóvni a templomaik állagát. Az ipari célokra épített örökségünk közé tartozik a két malom, valamint a Prág birtok víztornya. Az egykori Elekes József gőzmalma napjainkban felújítva gazdasági célokat szolgál. A másik egykori Wenckheim Matild malom felújításra, és új funkcióra vár. Ipari műemlékeink része lehet a Prág Géza birtok víztornya, melynek jelenleg nincs funkciója. Három olyan emlékünk van, amely napjainkban nem látható, de az emlékekben él. Csorvás Árpádkori temploma, amelynek alapjai megvannak, jelenleg földel takarva. Gróf Wenckheim Sándor kastélya, amely 1960-as években lebontásra került, valamint a Perneczki csárda, amely az 1700-as évek elején épült, és végleg 2010-ben lett lebontva. Magyarország jelenlegi helyzetében, nagyon kevés forrást lehet a helyi védettségű épületek állagmegőrzésére fordítani. Néhány esetben a funkció váltás eredményeként sikerült forrásokhoz jutni, amelyek közül legfontosabb az Unió által finanszírozott LEADER program, amelynek része a vidéki örökség védelme. Az elmúlt években az önkormányzat a település összes középületét felújította (iskola, Művelődési Ház, Központi orvosi rendelő, óvoda) Bízunk abban, hogy rövidesen komolyabb anyagi forrásokat biztosít az Unió. Kasuba István V Maďarsku sa ochranou kultúrnych pamiatok zaoberá Úrad pre ochranu kultúrneho dedičstva. Na území republiky sa dá chrániť nehnuteľnosť dvoma spôsobmi celoštátny zoznam a miestny zoznam chránených pamiatok. V Csorvási sú pamiatky druhého typu. Novodobá história Csorvásu sa datuje od roku V minulosti mesto bolo niekoľkokrát úplne zničené a preto sú nehnuteľné pamiatky veľmi mladé. Po roku 1860 v meste postavil viacero budov architekt Miklós Ylb a dve z nich dodnes stoja. Prvá je bývalá zemanská kúria, adaptovaná pre dnešné potreby, ktorá je v súkromných rukách. Majiteľ rekonštrukciou strechy zabránil ďalšiemu zhoršeniu technického stavu. Na komplexnú rekonštrukciu a vrátenie architektúry do pôvodného stavu sú už vyhotovené plány. K tejto budove sa viažu významné osobnosti maliar Mihály Munkácsy, gróf Albert Apponyi, minister a Jozef August Viktor Klemens Maria, rakúsky arcivojvoda, ktorí tu boli ako hostia. Druhá budova bola postavená ako sýpka na statku Karla Wenckheima. V súčastnosti nemá využitie, chátra a hľadá sa spôsob jej využitia. Je v majetku družstva miestnych poľnohospodárov. Oba objekty sú pamätihodnosťami. Na začiatku 20. storočia grófske rodiny (v katastri mesta sa nachádzali statky šiestich šľachticov) začali stavať rodinné sídla kaštiele. Do dnešných dní je obývateľný iba jeden kaštieľ Matildy Wenckheim. Po komplexnej rekonštrukcii v roku 2012 slúži pre turistov, je v ňom vybudovaných 30 ubytovacích miest. Rekonštrukcia bola financovaná z programu LEADER. Ďalšou pamätihodnosťou je mestská radnica z roku 1912, slúžiaca od začiatku svojmu účelu a fara rímsko-katolíckej cirkvi postavená z milodaru grófa Alexandra Wenckheima. Faru v roku 2012 zrekonštruovali a v prázdnom krídle vybudovali zo zdrojov LEADER noclaháreň pre pútnikov. Ďalšími významnými objektmi sú tri kostoly, a to rímsko-katolícky, evanjelický, reformovaný a kaplnku tu majú i rumunskí ortodoxní veriaci. Cirkvi sa podľa svojich možností snažia o ochranu svojich chrámov. Z priemyselného dedičstva sa zachovali dva mlyny a vodná veža na statku Prag. Parný mlyn Jozefa Elekesa je rekonštruovaný a slúži na hospodárske účely. Druhý mlyn Matilda Wenckheima čaká na rekonštrukciu a na využitie. V rovnakej situácii je aj vodná veža. Existovali ešte tri objekty ktoré sú už však iba spomienkou kostolík z doby Arpádovcov, ktorého základy boli po archeologickom prieskume znovu zasypané, kaštieľ grófa Alexandra Wenckheima, zbúraný v roku 1960 a krčma Perneczki zo začiatku 18. storočia, zbúraná v roku V súčasnej hospodárskej situácii sú zdroje zo štátneho rozpočtu veľmi obmedzené. Vlastníci budov sa snažia podľa svojich možností zabezpečiť ich údržbu. V niektorých prípadoch sa zdroje našli až po zmene funkcie budov. Zdroje z EÚ čerpáme hlave prostredníctvom programu LEADER zo sekcie ochrana vidieckych pamiatok. Samospráva v nedávnej minulosti zrenovovala všetky verejnoprospešné budovy (škola, kultúrny dom, lekárske ambulancie, škôlka). Veríme, že v ďalšom programovom období sa nám podarí zabezpečiť obnovu ďalších významných budov zo zdrojov EÚ. Kasuba István 13

14 Műemlékvédelem Bihardiószegen Ochrana pamiatok v Diosigu (Bihardiószegu) Legrégibb műemléképületünk a református templom (benne eredeti állapotú romantikus műemlékorgona 1851-ből), mely ben épült, 1667-ben újraépült, 1795-ben és 1808-ban bővítették, mai formáját 1864-ben nyerte el. Teljes felújításon esett át közt. A Zichy-kastély ban épült (Jan Frans Gronsveld van Bronckhorst-Batenburg), ben sérülhetett, 1719-ben lakhatatlan, azután tatarozzák és bővítik (pl. 1856). Főnemesi kastély 1920-ig, közt Vincellérképezde székhelye, közt Megyei Agronómusok Háza, 2010-től Bihardiószeg Község tulajdona. Állapota leromlott, újrahasznositása folyamatban van. Uniós támogatással Érmelléki Ökológiai Múzeum fog benne létrejönni 2014-ben. Műemléki védelem alatt áll Kossuth Lajos restaurált bronz mellszobra, melyet 1896-ban készített Gerenday Béla és mint ilyen, a világon a 9., Magyarországon a 6., Erdélyben és Biharban az első ilyen szobor. A Polgármesteri Hivatal előtti restaurált (2012) öntöttvas kút (készült 1912) szintén műemléki védelem alatt áll. Ipartörténeti jelentőségűek, a faluképet meghatározó épületek, bár nem állnak műemléki védelem alatt, a Weiss-féle malom a nagy kéménnyel (épült 1912) és a MAT épülete a 140 vagonos földfeletti pincével (épült ), melyek magánkézben vannak és leromlott állapotban is impozánsak. Jó állapotban van a római katolikus plébánia (1725), a Diakónia (1794), a Polgármesteri Hivatal (1792), a református kántori lak és parókia (XIX. sz.), a baptista kis imaház (1893) és nagy imaház (1906), a románfalui ortodox templom (1781). Lakhatatlan az egykori római katolikus iskola (1906), a tószeri iskola (1823) és a Vincellériskola régi épületei (1870). Nagy hiányossága a falunak egy tájház, bár e célból 2002-ben felmértek egy régi portát a Szentendrei Skanzen munkatársai. Már csak fényképről ismerjük egykori jellegzetes szőlőhegyi pajtáinkat is. Diószegen három nyilvántartott régészeti lelőhely van: RAN középkori templomrom az Asszony-szigetben, RAN neolitikus település a Belső Baji dűlőben, RAN bronzkori erődített település a Várszigeten. Sajnos ezek műemléki védelme nem megoldott. A 2000-es évek elején egy magyarországi projekt keretében fel lettek leltározva a diószegi kun-halmok is, minden kihatás nélkül. Egy kolozsvári projekt keretében a nyár folyamán fel lesznek térképezve az ottományi kultúra tell-telepei Diószeg határában is. Dr. Szabó József Najstaršou pamiatkou v našej obci je kostol reformovanej cirkvi (v ňom sa nachádza organ z roku 1851 v pôvodnom stave), ktorý bol postavený v rokooch V roku 1667 bol znovupostavený, v rokoch 1795 a 1808 bol rozšírený a súčasnú podobu dostal v roku Úplnou rekonštrukciou prešiel v rokoch Kaštieľ Zichyovcov bol postavený v rokoch (Jan Frans Gronsveld van Bronckhorst-Batenburg) V rokoch bol poškodený, do roku 1719 neobývaný, neskôr bol renovovaný a rozšírený (1856). Do roku 1920 bol sídlom aristokratov, v rokoch tu sídlila vinárska škola, v rokoch Dom župných agronómov a od roku 2010 je majetkom obce. Je v zlom stave a práve priebeha riešenie jeho využitia. S podporou EÚ tu v roku 2014 vznikne Ekologické múzeum povodia Ér. Pod pamiatkovou ochranou je bronzová busta Lajosa Kossutha, ktorú v roku 1896 vytvoril Béla Gerenday. Bola to vo svojej dobe prvá socha Lajosa Kossutha v Sedmohradsku, šiesta v Maďarsku a deviata na svete. Pred obecným úradom sa nachádza liatinová studňa, zhotovená v roku 1912 a reštaurovaná v roku 2012, ktorá je tiež pod pamiatkovou ochranou. Priemyselno-historický význam majú budovy, ktoré nie sú pod pamiatkovou ochranou, ale sú dominantami obce Weissov mlyn s veľkým komínom (postavený v roku 1912) a takzvaná budova MAT s nadzemnými pivnicami, ktoré majú kapacitu 140 vagónov, postavená v rokoch Obe sú v súkromných rukách a sú v zlom stave. V dobrom stave je rímskokatolícka fara (1725), Diakonia (1794), obecný úrad (1792), fara a obydlie kantora reformovanej cirkvi (19. storočie), baptistická malá modlitebňa (1893), veľká modlitebňa (1906) a ortodoxný kostol v Románfalu (1781). Neobývateľná je bývalá rímskokatolícka škola (1906), škola v Tószer (1823) a stará budova školy vinárov (1870). V obci veľmi chýba dom ľudových tradícií, hoci pracovníci skanzenu v Szentendre už v roku 2002 vytipovali na tento účel jedno obydlie. Už iba z fotografií poznáme charakteristické stodoly vo viniciach. V Diosigu sú tri registrované archeologické náleziská: RAN stredoveká zrúcanina kostola na ostrove Asszony-sziget, RAN neolitické sídlo v hone Belső Baji dűlő a RAN opevnená osada z doby bronzovej na Várszigete. Žiaľ, pamiatková ochrana týchto objektov nie je doriešená. Začiatkom roku 2000 boli zmapované i diosigské umelo vytvorené vŕšky, takzvané kun-halom, ale bez následných výsledkov. Vďaka klužskému (rum. Cluj-Napoca, maď. Kolozsvár, nem. Klausenburg) projektu budú počas leta 2013 zmapované sídla otomanskej kultúry v chotári obce. Dr. József Szabó 14

15 Műemlékvédelem Ivančice Ochrana kulturních památek v Ivančicích Csehországban a 20/1978 sz., az állami műemléki állomány védelméről szóló törvény, és annak későbbi rendelkezései szabályozzák a műemlékek és műemléki értékek védelmét. A törvény alapján a műemlékeket ingatlan és ingó tárgyak vagy azok gyűjteménye alkotja, melyek a történelmi fejlődésről, a társadalom életformájáról és környezetéről tanúskodnak a legrégebbi időktől a jelenig, továbbá az ember alkotóképességéről és tevékenységéről az élet legkülönbözőbb területén, és a történelmi, művészeti, tudományos és technikai értékek hordozói, vagy valamely jelentős személyiséghez, illetve történelmi eseményhez kötődnek. Ivančice városának ingatlan kulturális örökségei a következők: a Szûz Mária látogatása tiszteletére szentelt templom, a Szent Flórián szökőkút, a Szűz Mária szobrával díszített oszlop, a városi bástyafalak, a Lipé-i urak polgárháza, a városháza, a polgárházak, a Cseh testvérek háza, a Szentháromság kápolna, a fülkés kápolnák, az Öreghegyi (Starohorská) kápolna, Szent Jakab kápolnája, az Újhegyi (Nové Hory) keresztút, emlékkő, Nepomuki Szent János szobra, a zsinagóga, a zsidó szökõkút vázával, a zsidó temető, az útmenti feszületek és képoszlopok, Nepomuki Szent János és Szűz Mária kápolnája Letkovicében, a vízi malom, a kastély, a vidéki birtok és a Szűz Mária kápolna Hrabušicében, Szent Péter és Pál templom Řeznovicéban. Ivančice város területén összesen 52 ingatlan és 45 ingó kulturális emlék található. A város történelmi központját november 20- án a Dél-morvaországi Kerületi Hivatal plenáris ülésén városi műemléki zónává nyilvánították. A kulturális örökség védelme azok tulajdonosainak jogkörébe tartozik. A kulturális örökség fenntartásáról, jó karban tartásáról, megóvásáról és az eltulajdonítás meggátolásáról a törvény alapján a műemlék tulajdonosa köteles gondoskodni. A törvény alapján joga van ahhoz, hogy a műemlék megóvásához a Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet, mint állami műemlékvédelmi szakintézet ingyenesen szakmai tanácsot adjon. A tulajdonos eme joga törvényi kompenzációja annak a kötelességnek, amely az állami műemlékvédelmi törvényből ered. A kompenzáció egy másik formája az anyagi támogatás igényléséhez való jog, ami szintén az állami műemléki állomány védelméről szóló törvény alapján lehetséges. Az Ivančice-i kulturális örökség tulajdonosai az állami költségvetésből igényelhetnek anyagi támogatást, vagyis a Kulturális Minisztériumtól, mégpedig a Városi műemléki rezervátumok és zónák regenerációja programból, a Vészhelyzeti programból, a Bővített jogkörű községek műemlékvédelmét támogató programból, a Dél-morvaországi Kerület költségvetéséből. A támogatás kizárólag a műemlék tulajdonosának kérelme alapján nyújtható. Ing. Eva Skálová Základním právním předpisem ochrany kulturních památek a ostatních složek památkového fondu v České republice je zákon č. 20/1978 Sb., o státní památkové péči, ve znění pozdějších předpisů. Kulturní památky podle tohoto zákona tvoří nemovité a movité věci nebo jejich soubory, které jsou významnými doklady historického vývoje, životního způsobu a prostředí společnosti od nejstarších dob do současnosti, projevem tvůrčích schopností a práce člověka z nejrůznějších oborů lidské činnosti a nositelem hodnot historických, uměleckých, vědeckých a technických, nebo které mají přímý vztah k významným osobnostem a historickým událostem. Nemovitými kulturními památkami na území města Ivančice jsou kostel Navštívení Panny Marie, kašna se sochou Sv. Floriána, sloup se sochou Panny Marie, městské opevnění, měšťanský dům pánů z Lipé, radnice, měšťanské domy, sbor bratrský, kaple Nejsvětější Trojice, výklenkové kapličky, kaple Starohorská, kaple sv. Jakuba, křížová cesta Nové Hory, pamětní kámen, socha sv. Jana Nepomuckého, synagoga, kašna židovská s vázou, židovský hřbitov, krucifixy, boží muka, kaple svatého Jana Nepomuckého a Panny Marie v Letkovicích, vodní mlýn, zámek, venkovská usedlost a kaple Panny Marie v Hrubšicích, kostel svatého Petra a Pavla v Řeznovicích. Na území města Ivančice se nachází celkem 52 nemovitých a 45 movitých kulturních památek. Území historického jádra města Ivančice bylo prohlášeno plenárním zasedáním Jihomoravského KNV dne 20. listopadu 1990 městskou památkovou zónou (MPZ). Péče o zachování kulturních památek je v pravomoci jejich vlastníků. Vlastník kulturní památky má podle zákona o státní památkové péči povinnost udržovat ji v dobrém stavu a chránit ji před ohrožením, poškozením, znehodnocením nebo odcizením a právo na to, aby mu při zajišťování péče o jeho kulturní památku poskytoval NPÚ jako odborná organizace státní památkové péče odbornou pomoc, a to bezplatně. Toto právo vlastníka je jednou z forem zákonné kompenzace jeho povinností vyplývajících ze zákona o státní památkové péči. Další z forem kompenzace je jeho právo požádat o poskytnutí finančního příspěvku podle zákona o státní památkové péči. Pro vlastníky kulturních památek v Ivančicích je možné využívat finanční zdroje z rozpočtu státu tedy Ministerstva kultury a to Programu regenerace MPR a MPZ, Havarijního programu, program Podpora obnovy kulturních památek prostřednictvím ORP a z rozpočtu Jihomoravského kraje. Příspěvky se poskytují výlučně na základě žádosti vlastníka kulturní památky. Ing. Eva Skálová 15

16 Diószegi műemlékvédelem Ochrana pamiatok v meste Sládkovičovo Diószegen sajnos igazán régi épület nem maradt fenn. A legöregebb épületek közé tartoznak a Cukorgyár utcai barokk vízimalom, a parkban található magtár, a római katolikus templom tornya, és néhány régi lakóépület. A kisváros fellendülése a Kuffner család érkezéséhez köthető, amely számos rendkívül értékes épülettel gazdagította a várost. Ide tartoznak a cukorgyár ipari és igazgatósági épületei, a lakó- és közösségi épületek, mint a Kaszinó, a porta, a pótalkatrész raktár, cukorraktár, gépjavítómûhely, magtár, konzervgyár és gyorsfagyasztó üzem. Jelentősek a cukorgyár vízgazdálkodási épületei és berendezései, a gazdasági kisvasút Ponvágli maradványai. A gazdasági komplexumhoz tartoztak a malmok is a legnagyobb a Mária műmalom és a hozzátartozó lakóépület, melyet Tomaschek János építész tervezett, a gőzmalom, mely ma magtárként mûködik, és a Dudvág folyón lévő barokk vízimalom, melyet 1912-ben törpevizierőművé építették át. A mai napig a város legszebb épülete a Kuffner család, Franz von Neumman bécsi építész által 1885-ben tervezett, egy kis kúria átépítésével felépült kastélya ben a kastélyhoz képtárat építettek az óriási műgyűjteménynek ben egy pusztító tűzvész után nyerte el a kastély épülete mai eklektikus külalakját. A kastélyt angol park veszi körül. Itt található az 1924-ben Michal Milan Harminc tervei alapján épült családi mauzóleum. A cukorgyárhoz közel két villa tallható a Kiskastély és a Pfeffer villa. A Cukorgyár utca sarkán található a Wollner ház. A volt fogadót két érdekes épület veszi körül - doktor Pongácz körorvos, és a helyi gyógyszerész háza. Egyedülálló a gyár mellett felépült ún. kaszárnya, ahol munkáslakások voltak a cukorgyár állandó alkalmazottai részére, illetve ennek peremén állt a munkásszálló, amelyben az idénymunkások laktak. További értékes épületek a római katolikus Nagyboldogasszony templom, a római katolikus népiskola, az Országzászló I. világháborús emlékmű, és a zsidó temető. Ezen épületek állapota eltérő, némelyeket szakszerűen felújítottak, néhány megfelelő - jó, de sok közülük nagyon rossz, szinte romos állapotban van. A város nem kis erőfeszítést fejt ki néhány értékes épület műemlékké való nyilváníttatására ben a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásásával elkészült a Kuffneri gazdasági komplexum című kiadvány, melyben a szakértők ezen épületeket felmérték, és elkészítették azokat a szakvéleményeket, amelyek arra szolgálnak, hogy az épületeket beiktassák a Szlovák Köztársaság Ingatlan Műemlékek Jegyzékébe. Eva Sudová V našom meste sa bohužiaľ nezachovalo veľa naozaj starých budov. Medzi najstaršie patria barokový mlyn na Cukrovarskej ulici, sýpka v parku, kostolná veža rímskokatolíckeho kostola a niekoľko starých obytných domov. Rozmach mestečka, ktorý začal s príchodom rodiny Kuffnerovcov v roku 1867, nám priniesol mimoriadne cenné stavby. Patria medzi ne samozrejme objekty v areáli cukrovaru, z ktorých dnes najzaujímavejšia je administratívna budova, ale cenné sú aj ďalšie stavby ako Kasíno, vrátnica, bytový dom, sklad náhradných dielov, cukorný sklad, opravárenské dielne, sýpka, garáže a budova konzervárne s mraziarňou. Významné sú i stavby vodného hospodárstva a fragmenty dopravného systému úzkorozchodnej železničky Ponvágli. K hospodárskemu komplexu patrili aj mlyny a to najväčší Mária mlyn staviteľa Tomascheka i s bytovým do-mom, parný mlyn a barokový vodný mlyn, v ktorom bola v roku 1912 vybudovaná malá vodná elektráreň. Najveľkolepejšou stavbou je kaštieľ rodiny Kuffnerovcov, ktorý bol postavený na mieste bývalej kúrie. Jeho pôvodný projekt okolo roku 1885 vypracoval známy viedenský architekt Franz von Neumann. Ku kaštielu bola v roku 1907 pristavaná obrazáreň, v ktorej bola umiestnená významná umelecká zbierka. Po požiari v roku 1919 bol kaštiel prestavený do dnešnej eklektickej podoby. Kaštieľ je obkolesený anglickým parkom, v ktorom sa nachádza mauzóleum rodiny Kuffnerovcov postavený v roku 1924, dielo významného slovenského architekta Michala Milana Harminca. Neďaleko cukrovaru sa nachádzajú dve krásne vily Malý kaštieľ a Pfefferova vila. Na nároží Cukrovarskej ulice je Wollnerov dom a po jeho stranách sú ďalšie zaujímavé stavby dom doktora Pongrácza a dom lekárnika. Unikátna je aj robotnícka kolónia, takzvané Kasárne, kde bývali stáli zamestnanci cukrovaru a na jej okraji robotnícky hotel pre sezónnych robotníkov. Významnými historickými stavbami sú rímsko-katolícky kostol Nanebovzatia Panny Márie, rímsko-katolícka ľudová škola, pomník padlým v I. svetovej vojne a židovský cintorín. Stav týchto budov je rôzny, niektoré sú odborne zrekonštruované, iné takpovediac zachovalé, ale mnohé z nich sú vo veľmi zlom až dezolátnom stave. Mesto sa usiluje, aby najvýznamnejšie stavby boli vyhlásené kultúrnymi pamiatkami. V roku 2012 vďaka dotácii Ministerstva kultúry SR vydalo publikáciu Kuffnerovský hospodársky komplex, v ktorej odborníci všetky tieto stavby popísali a vypracovali odborné posudky potrebné na ich zaradenie do Registra nehnuteľných národných kultúrnych pamiatok. Eva Sudová 16

17 Az EU alapokból meríthető támogatások lehetőségei a környezetvédelmi szektorban, a Szlovák Köztársaságban A Környezetvédelmi Operatív Program a Szlovák Köztársaság programdokumentuma, amely a környezetvédelmi szektor számára az Európai Uniós alapokból meríthető támogatások megvalósításának kereteit határozza meg a közötti programozási periódusban. A dokumentumot a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma dolgozta ki, mint a Környezetvédelmi Operatív Program irányító szerve, és az Európai Bizottság november 8-án hagyta jóvá. A program teljes költségvetése több mint 2,14 milliárd, ebből a Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap eszközei 1,82 milliárd képeznek. 1. prioritási tengely A vizek integrált védelme és racionális kihasználása Specifikus cél: A vizek szennyezettségének csökkentése, és a lakosság életminőségének javítása a vízgazdaság infrastruktúrájának kiépítésével és minőségének javításával a EU és a SzK jogszabályaival összhangban 2. prioritási tengely Árvízvédelem Specifikus cél: A Szlovák Köztársaság területének komplex árvízvédelme. Az árvízvédelmi intézkedések támogatása a SzK Kormányának prioritásai közé tartozik. A SzK e időszakra szóló Kormányprogramjában leszögezik, hogy a SzK Kormánya olyan árvízvédelmi intézkedéseket javasol, amelyek lehetővé teszik a víz természetben való megtartását, és csökkentik az árvizek következményeit. Az árvízvédelmi rendszerek építésére és működésbe hozására főleg az EU-s alapokat használja fel. 3. prioritási tengely Levegőtisztaság-védelem és a klímaváltozás negatív hatásainak minimalizálása Specifikus cél: Az alap és egyéb szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, a klímaváltozás negatív hatásainak minimalizálása, és a megújuló energiaforrások támogatása az EU és a SzK jogalkotásával összhangban. 4. prioritási tengely Hulladékgazdálkodás Specifikus cél: A hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kiépítése az EU és SzK jogszabályaival összhangban, az enviromentális terhelés és a hulladéklerakó negatív hatásának csökkentése és eliminációja az emberek egészségére és az ökoszisztémákra. 5. prioritási tengely A környezet és táj védelme és regenerációja Specifikus cél: a NATURA 2000 védett terület rendszer-, és a SzK természetvédelmi infrastruktúra-építésének befejezése az EU és a SzK jogszabályaival összhangban 6. prioritási tengely Technikai segítség Specifikus cél: A Környezetvédelmi Operatív Program (KOP) hatékony irányítási és implementációs folyamatának biztosítása azokkal az igényekkel összhangban, amelyek az operatív program megvalósításért felelős adminisztratív struktúrákat terhelik, mégpedig a KOP-t érintő előkészítő, irányító, felmérő, értékelő, információs és ellenőrző aktivitások által, azokkal a tevékenységekkel együtt, amelyek a programozást, irányítást végző adminisztratív kapacitások erősítésére szolgálnak. 7. prioritási tengely Az árvízvédelmi figyelmeztető és előrejelző rendszer építése Specifikus cél: a megelőzés biztosítása és a lakosság árvizek általi veszélyeztetettségének, valamint az árvizek által okozott károk csökkentése. Možnosti čerpania pomoci z fondov EÚ pre sektor životného prostredia v SR Operačný program Životné prostredie predstavuje programový dokument Slovenskej republiky pre čerpanie pomoci z fondov Európskej únie pre sektor životného prostredia na roky Dokument vypracovalo MŽP SR ako riadiaci orgán pre Operačný program Životné prostredie a Európska komisia ho schválila 8. novembra Celkový rozpočet programu predstavuje viac ako 2,14 miliardy, z toho prostriedky z Európskeho fondu regionálneho rozvoja a Kohézneho fondu sú na úrovni 1, 82 miliardy. Prioritná os 1 Integrovaná ochrana a racionálne využívanie vôd Špecifický cieľ: Znižovanie znečistenia vôd a zvýšenie kvality života obyvateľstva SR dobudovaním a skvalitnením infraštruktúry vodného hospodárstva SR v zmysle právnych predpisov EÚ a SR. Prioritná os 2 Ochrana pred povodňami Špecifický cieľ: Zabezpečenie komplexnej ochrany územia SR pred povodňami. Podpora opatrení na ochranu pred povodňami je jednou z priorít vlády SR. V Programovom vyhlásení vlády SR na obdobie rokov (prijatom v auguste 2010) sa konštatuje, že vláda SR navrhne protipovodňové opatrenia, ktoré umožnia udržať vodu v prírode a znížia následky povodní. Na dobudovanie a sfunkčnenie protipovodňových systémov využije hlavne fondy EÚ. Prioritná os 3 Ochrana ovzdušia a minimalizácia nepriaznivých vplyvov zmeny klímy Špecifický cieľ: Znižovanie emisií základných a ostatných znečisťujúcich látok, minimalizácia nepriaznivých vplyvov zmeny klímy vrátane podpory obnoviteľných zdrojov energie v súlade s legislatívou EÚ a SR. Prioritná os 4 Odpadové hospodárstvo Špecifický cieľ: Dobudovanie infraštruktúry odpadového hospodárstva SR v zmysle právnych predpisov EÚ a SR, znižovanie a eliminácia negatívnych vplyvov environmentálnych záťaží a skládok odpadov na zdravie ľudí a ekosystémy. Prioritná os 5 Ochrana a regenerácia prírodného prostredia a krajiny Špecifický cieľ: Dobudovanie sústavy chránených území NATU- RA 2000 a infraštruktúry ochrany prírody SR v zmysle právnych predpisov EÚ a SR. Prioritná os 6 Technická pomoc Špecifický cieľ: Zabezpečenie efektívneho procesu riadenia a implementácie OP ŽP v súlade s nárokmi kladenými na administratívne štruktúry zodpovedné za realizáciu operačného programu a to prostredníctvom podpory prípravných, riadiacich, monitorovacích, hodnotiacich, informačných a kontrolných aktivit týkajúcich sa OPŽP spolu s aktivitami slúžiacimi na posilnenie administratívnych kapacít, ktoré zabezpečeujú programovanie, riadenie. Prioritná os 7 Budovanie povodňového varovného a predpovedného systému Špecifický cieľ: Zabezpečenie prevencie a zníženie rizika ohrozenia obyvateľstva povodňami a vzniku povodňových škôd. Zdroj: Zdroj: 17

18 Környezetvédelem Csorváson Ochrana životného prostredia v Csorvási A környezetvédelem Csorváson is azt a gondolatkört jelenti, mely szerint az emberiség felelősséget visel az őt körülvevő környezetért, és azt a mozgalmat is, mely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért küzd. Jelen előadásban azonban a település természeti értékeinek a védelmével foglalkozunk. Ezek közül védett növényritkaságainkkal, valamint felszíni vizeink védelmével. Csorvásnak a legfontosabb növényritkasága az Erdélyi hérics (Adonis Transsilvanicus) Európában néhány helyen találhat kis számban Csorváson a védettségnek köszönhetően napjainkban több ezer példány található ben kiemelten fontos védettségű növénnyé nyilvánították. Ez a növény elsősorban az állatgyógyászatban volt fontos a korábbi évszázadokban, a neve ekkoriban tályoggyökér, a vidéki piacokon a táragyos emberek árulták. Napjainkban gyors szaporodásnak indult a fokozott védelem következtében, élőhelye nem látogatható. Csorvás címerében ez a virág látható, és nevét viseli Csorvás szállója, valamint egy gyógyszertár is. A település területén több védett növény együttes található. A két legfontosabb a Nagy majori egykori kastélypark, és a környezetében található erdőség. A park mesterségesen lett telepítve, a növényritkaságait, vasúton szállították a kastély parkjába. Ugyancsak több fa és cserje ritkaság található a Rudolf majori kastély parkjában is. A település igyekezett helyi védettséget biztosítani, egy egy kiemelkedően régi vagy szép fa ritkaságnak, vagy egész fasoroknak, mint a katolikus temető gesztenyefasora. Korábban a település fontos jelképe volt a hársfa A magyar millennium alkalmával a község fő terére, és főutcájára 350 db hársfát ültettek, sajnos mára már kipusztultak, és a hatalmas lombozatú növények eltűntek a csorvási főutcáról. Településünk területén összefüggő erdőségek nincsenek, elsősorban a talaj minősége végett, amely mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas. Csorváson az utóbbi időszakban került előtérbe a felszíni vizek védelme. Miután a folyószabályozások következtében Csorváson az egykori Hajdúvölgy (Maros mellékág) vize eltűnt, a néhány megmaradt tavunk védelme került előtérbe. Természetes tavaink közül kettő teljes rehabilitációra vár. Egyik az úgynevezett forrás tó, amely korábban, mintegy méter átmérőjű volt, a múlt század elején fő funkciója a kenderáztatás volt. a másik az almádi tó, amely a XIX. század végén kultikus hellyé vált, a neoprotestáns felekezetek számára. Ugyanis a hit által megkövetelt bemerítkezési szertartást a tóban végezték. Ma a felszíni vizek legfontosabbja a két bánya tó, amelyek területe 3,5 hektár. A két tó egymás közvetlen közelében van. A LEADER pályázat keretében több millió Ft. értékű beruházás történt a tavakon. Többek között Skeet lövő pálya, játszótér, tanösvény épült a tavak köré. Ma az egyik tó, egy horgász egyesület kezelésében, mindkét tó a Csorvási Gazdák tulajdonában van. A tavak környéke, rövidesen Csorvás turisztikai, és szabadidő központja lehet, nyílván több komoly beruházásra lenne szükség, pl. az odavezető mintegy 1,5 km útszakasz megépítése, vendéglátóhely kialakítása. A talaj védelme a településen megoldott, a szennyvíz hálózat Csorvás egész területén kiépült. A szilárd hulladékot a településről elviszik, szemétlerakó ezért nincs a településen. A szelektív hulladékgyűjtés a település nagy részén megoldott. Kasuba István V Csorvási pojem ochrana životného prostredia znamená, že obyvateľstvo nesie zodpovednosť za svoje okolie a zároveň hnutie, ktoré bojuje za záchranu a zachovanie rôznych prírodných i ľuďmi vytvorených hodnôt. Venujeme sa ochrane prírodných hodnôt v našej obci, ktorými sú predovšetkým vzácne rastliny a ochrana povrchových vôd. Najvzácnejšiou rastlinou je hlaváčik sedmohradský (Adonis Transsilvanicus), ktorého rastie v Csorvási vďaka prísnej ochrane pár tisíc kusov. V Európe sa vyskytuje len ojedinele a v malých počtoch. V roku 2001 bol vyhlásený za ohrozený druh. Táto rastlina bola známa po stáročia tým, že sa využívala v zverolekárstve na liečbu fistulí. Hlaváčik bylinkári predávali na vidieckych trhoch. Táto rastlina je pre Csorvásanov ikonou. Nachádza sa v erbe mesta a aj lekáreň a turistická ubytovňa sú po nej pomenované. Spoločenstvá hlaváčika sedmohradského sa v katastri mesta nachádzajú na niekoľkých miestach. Jedným z nich je Veľký majer, kde sa nachádza kaštieľ s parkom a susediacim lesíkom. Park bol umelo založený a exotické druhy stromov sem doviezli po železnici. Druhým miestom je Rudolfov majer, kde je pri kaštieliku vysadený park so vzácnym kríkmi a stromami. Mesto sa pokúša miestnymi nariadeniami zabezpečiť miestnu ochranu rastlín a stromov a to pre veľmi staré, krásne alebo vzácne stromy, napríklad stromoradie gaštanov v katolíckom cintoríne. V minulosti bola dôležitým symbolom mesta lipa. V roku 1897, v roku milénia, bolo na hlavnom námestí a na hlavnej ulici vysadených 350 líp. Žiaľ, do dnešných dní sa nezachovala ani jedna. V minulosti boli pre obec typické, obrovské zelené koruny stromov, ktoré lemovali hlavnú ulicu a námestie pred kostolom. Súvislé lesy sa v okolí mesta nenachádzajú, lebo pôda je svojou kvalitou predurčená na poľnohospodársku výrobu. V Csorvási sa v poslednej dobe dostala do popredia ochrana povrchových vôd. V minulosti, po regulácii riek, zmizlo z okolia mesta rameno rieky Maroš v údolí Hajdú. Jazerám, ktoré sa nachádzajú v okolí mesta, sa venuje zvýšená pozornosť. Dve prirodné jazerá čaká úplná revitalizácia. Jedným z nich je takzvané Jazero prameňa, ktoré sa v minulosti používo na namáčanie konope a malo priemer asi 14 až 20 m. Druhé jazero Almádi, sa na konci devätnásteho storočia stalo kultovým miestom pre neoprotestantské cirkvi, pretože och príslušníci boli v jazere krstení. Dnes patria medzi najdôležitejšie povrchové vvody dve vedľa seba ležiace banské jazerá s výmerou spolu 3,5 ha. V rámci programu LEADER bolo preinvestovaných viac ako milión forintov. Okrem iného tu bola vybudovaná skeetová strelnica, detské ihrisko, náučný chodník. Jazerá vlastní miestne družstvo poľnohospodárov a jedno jazero spravuje rybársky zväz. Mesto plánuje zapojiť areál do turistického ruchu, ale potrebuje vykonať ešte niekoľko nevyhnutných investícií, ako napríklad vyasfaltovanie 1,5 km dlhej príjazdovej cesty, zabezpečenie stravovacích služieb,... Ochrana podzemnej vody je vyriešená splaškovou kanalizáciou v celom meste. TKO sa zbiera a odváža z mesta. V meste nie je skládka TKO. V Csorvási je zabezpečený separovaný zber. István Kasuba 18

19 A környezetvédelem helyzete Bihardiószegen Bihardiószeg az Érmellékhez tartozik. Az Ér patak megnevezése már a XIII. században előfordul. Régen itt folyt le a Tisza, Szamos és Kraszna vize is, de a Bodrogköz és szatmári síkság süllyedésével rendre irányt változtattak. Megmaradt a kapcsolat a Krasznával, amely miatt a Kraszna árvizei rendszeresen áttevődtek az Érmellékre is. Az Ér völgyét üledékes kőzetek alkotják. Az Érvölgy ármentesítése 1818-ban merült fel először A végleges lecsapolást közt végezték. Diószegen 2500 ha területet víztelenítettek, azonban eltűnt a gazdag mocsárvilág. A kommunista vízlecsapolások előtt az Érmellék fajtagazdagsága vetekedett a Duna- Deltáéval. A Natura 2000 program keretében elindult a még meglévő biotópok megőrzése (Hu Ro CBC projekt). Diószegen három ilyen terület is található: ROSPA0067 (kb. 300 ha), YOFF 217 ROSCI0021 (425,6 ha), YOFF 257 ROSCI0068 (384 ha). Ezek védelmében gondot okoz a mezőgazdasági, legeltetési tevékenység, az érdektelenség, információ hiánya. A bihardiószegi Zichy-kastélyban az Érmellék Ökológiai Múzeumát fogjuk megnyitni ben HuRo CBC támogatással, át akarjuk hozni Wilhelm Sándor Érmelléki Halászati és Vadászati Múzeumát Székelyhídról (Săcueni). Szeretnénk Diószeget az Érmellék borászati-ökológiai fővárosává tenni. Erőfeszitéseket teszünk a zöld energia minél jobb felhasználására. Egy osztrák vállalkozó közt energianövény termesztésbe akart fogni a diószegi szőlőhegyen. Egy magánvállalkozó pályázati pénzből fabrikett üzemet épített. Bihardiószeg részt vesz egy konzorciumban biomassza üzem építésére. A szélerőmű projekt kivitelezése jelenleg elmaradt. Jelentős geotermális tartalékokkal rendelkezünk (74 C-os víz), melyek kihasználása folyamatban van. Az új központi parkba napelemtáblás lámpákat vásároltunk. A levegőt szennyezi a bútorgyárunk kéményén kiömlő füst. Hasonló negatív tényező az illegális tarlóégetés és erdőírtás. Közfelháborodást keltő fakivágással járt a falu központjának rendezése, parkositása. Az ivóvíztartalék védelme érdekében vákuum-szippantásos szennyvízhálózat kiépítése van folyamatban. Kiépítettük Jankafalva ivóvízhálózatát és újabb kutat fúrtunk. Kiterjesztettük az ivóvízhálózatot a roma-telepre is. Tervben van a meglevő ivóvízhálózat felújítása is. Területünkön nincs az Ér vizét szennyező ipari telep, bár a mérgek mezőgazdasági használata jelentős. A háztartási hulladékokat szakcég gyűjti nem szelektiven 3 4 éve, gondot jelent még az építési törmelék tárolása. Dr. Szabó József Stav životného prostredia v Diosigu (Bihardiószegu) Diosig patrí do regiónu Érmellék, teda k povodiu rieky Ér. S názvom potoka Ér sa stretneme už v písomnostiach z 13. storočia. Kedysi cez obec pretekela rieka Tisza, Szamos a Kraszna, avšak klesaním Medzibodrožia a Satmárskej planiny zmenili rieky smer toku. Spojenie s Krasznou však zostalo, čo znamená, že povodne na Kraszne, sa premietnu i do regióne Érmellék. Údolie Éru tvoria usadené horniny. V roku 1818 sa prvýkrát spomína odvodnenie, ku ktorému došlo v rokoch Bolo odvodnených ha, čo malo za následok zmiznutie bohatého močariska. Pred komunistickými odvodneniami bohatosť tu žijúch živočíchov a rastlín súperila s bohatosťou a rôznorodosťou delty rieky Dunaj. V rámci programu Natura 2000 sa začala záchrana existujúcich biotopov (Hu-Ro CBC projekt). V obci sa nachádzajú tri oblasti: ROSPA0067 (cca 300 ha), YOFF 217 ROSCI0021 (425,6 ha), YOFF 257 ROSCI0068 (384 ha). Pri ich ochrane robí problémy poľnohospodárska činnosť, pasenie zvierat, nezáujem a chýbajúce informácie. V miestnom kaštieli Zichyovcov sa v roku 2014 s pomocou HuRo CBC programu otvorí Ekologické múzeum povodia rieky Ér Érmellék Ökológiai Múzeum. Plánuje sa premiestniť tam Rybárske a poľovnícke múzeum Sándora Wilhelma zo Săcueni (Székelyhíd) a ďalším zámerom je, aby sa Diosig stal vinársko-ekologickým hlavným mestom povodia rieky Ér. Je snaha o čo najlepšie využitie zelenej energie. Rakúsky podnikateľ tu mal v rokoch v pláne začať s pestovaním energetických rastlín vo viniciach. Ďalší podnikateľ z projektových príspevkov postavil firmu na výrobu drevených brikiet. Obec je súčasťou konzorcia na výrobu biomasy. Projekt veternej elektrárne sa v súčasnosti nerealizuje. Disponujeme veľkými geotermálnymi zásobami vody s teplotou 74 C, ktorých využitie práve prebieha. Do centrálneho parku boli zakúpené solárne lampy. Ovzdušie znečisťuje dym z komínov miestnej fabriky na výrobu nábytku. Podobným nepriaznivým faktorom je pálenie strnísk a výrub lesov. Verejné rozhorčenie vyvolal výrub stromov pri úprave centra obce. V záujme ochrany zdrojov pitnej vody sa v súčasnosti buduje podtlaková (vákuová) kanalizácia. Vybudovali sme vodovodnú sieť v Jankafalva a vyvrtali sme i ďašiu studňu. Vodovodnú sieť je vybudovaná i v rómskej osade. Plánuje sa rekonštrukcia už existujúcej vodovodnej siete. Na našom území nie je priemyselný objekt, ktorý by znečisťoval vodu rieky Ér, napriek tomu, že v poľnohospodárstve sa používa množstvo škodlivých látok. Netriedený komunálny odpad odváža už 3 4 roky firma, zameraná na likvidáciu odpadu. Starosť nám robí uskladnenie stavebného odpadu. Dr. József Szabó 19

20 Ivančicei Városszépítő Egyesület Ekologické projekty Okrašlovacího spolku Ivančice A megszépíteni szó mindig is vonzó volt számomra Minden alkalommal, amikor a megszépíteni szóba botlottam, valami belső húr pendült meg bennem. Amikor diplomamunkám írását befejeztem, jött az ötlet, ültessünk fákat, egy Európai fa kört. Először azt gondoltam, hogy ez Brüsszelben vagy Prágában valósul meg, majd azt mondtam magamnak: nem, Ivančicében élek, itt fogunk ültetni márciusában a Jihlava folyó kanyarulatában, az ún. Lobpreiss öbölben, a csónakház közelében. Ezt a kb. 50 m átmérőjű kört az Európai unió 27 tagállamára jellemző fa alkotja. Ez aztán maga után vonta a saját városszépítő egyesület megalapítását, melynek tevékenysége az 1886-ban alakult egyesület tevékenységét hivatott folytatni. Közel áll hozzám azoknak az embereknek a kezdeményezése, akik azt mondják, kezdj mindent szépen lentről, ha szeretsz valakit, találj ki egy közös munkaprojektet, azokra mutogatni, akik fenn vannak, nem érdemes. A fákra most vár a második tél, reméljük, hogy mindegyik épségben túléli a telet és a víkendházasokat is. További terveinkben szerepel a padok elhelyezése, utak építése, a harangláb alatti területi burkolása, idővel a kerékpárút, a hajókölcsönzés beindítása, vagy a szabadtéri koncertek szervezése Az MF Dnes számára íródott 2010-ben: 2011 telén a fákat valaki kivágta, de mi még nagyobbakat ültettünk helyettük. Ma, 2013 tavaszán a Fa kör fiatal alkotók nemzetközi csoportjának köszönhetően egy kövekből álló ún. Smírčí kamene installációval bővült. Feltételezzük, hogy a Fa kör és Európa is megfelelő hely egy ilyen jellegű dolog elhelyezésére. Martina Kamenská-Turečková, az Ivančicei Városszépítő Egyesület társalapítója Slovo okrašlovat mě vždy lákalo... Pokaždé, když jsem někde narazila na slovo okrašlovat, brnklo mi to na nějakou vnitřní strunu. Když jsem dopisovala diplomovou práci, přišel nápad vysadit Stromokruh Evropy. Nejprve jsem myslela, že se tak stane v Bruselu nebo v Praze, pak jsem si ale řekla: ne, bydlím v Ivančicích, bude to tady. V březnu 2009 jsme vysadili Stromokruh Evropy v meandru řeky Jihlavy, v Zocarech, zvaných Lobpreissova zátoka, poblíž loděnice. Tento kruh o průměru přibližně 50 metrů je tvořen 27 národními stromy členských států Evropské unie. To posléze odstartovalo založení vlastního okrašlovacího spolku, který navázal na činnost toho z roku Je mi blízka iniciatíva lidí pěkně od podlahy, když máš někoho rád, vymysli společný pracovní projekt, žehrat na ty nahoře nemá smysl. Stromky teď čeká druhá zima, věřme, že všechny zdárně přežijí stromky i chataře. Plánujeme i další parkovou úpravu lavičky, cesty, dláždení pod zvonicí, časem i zprovoznění cyklostezky, půjčovny lodiček, pořádání koncertů pod širým nebem,... Psáno pro MF Dnes v roku V zimě roku 2011 stromky někdo všechny pořezal a my je větší vysadili znovu. Dnes, na jaře 2013 je Stromokruh bohatší o instalaci Smírčích kamenů, vytvořených mezinárodní skupinou mladých tvůrců. Domníváme se, že Stromokruh i Evropa jsou vhodným místem pro instalaci něčeho takového. Martina Kamenská-Turečková, spoluzakladatelka Okrašlovacího spolku Ivančice 20