Az ökológia története

Átírás

1 ÖKOLÓGIA

2 Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI-XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662), G. Buffon (1756)

3 Thomas Malthus ( ) 1798 Essay on the Principle of Population Malthus-modell népesség P 1 Verhulst-modell javak t t P. F. Verhulst ( ) Logisztikus populációnövekedés

4 Evolúció-elmélet G. Cuvier Erasmus Darwin, J. Lamarck, Ch. Darwin A. R. Wallace - biogeográfia Ökológia, mint tudomány A. Humbolt E. Haeckel = ökológia K. Möbius biocönózis kifejezés

5 F. Clements ( ) szukcesszió, szuperorganizmus elmélet Ch. Elton ( ) 1927 Animal Ecology Ökológia= scientific natural history E. Odum ( ) ökoszisztéma koncepció 1953 Fundamentals of Ecology

6 Matematikai modellek Alfred Lotka (1925) és Vito Volterra (1926) ragadozó-zsákmány modellje

7 G. F. Gause kompetitív kizárás elve

8 Produkcióbiológia Lindeman (1942), trofikus szintek, anyagforgalom Tansley (1935) ökoszisztéma fogalma IBP International Biological Program ( ) ökoszisztémák energiaforgalma biológiai produkció mérése (biomassza) Odum (geokémiai ciklusok)

9 Modern ökológiai irányzatok, új ágak Hutchinson niche, plankton paradoxon MacArthur elméleti ökológia megalapozása Etológia (Lorenz, Tinbergen és Von Frisch) viselkedésökológia s Sok hibás használat, ökológia divatszó

10 Juhász-Nagy Pál ( ) 1984 Beszélgetések az ökológiáról 1986 Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai JNP, Zsolnai László 1992: Az ökológia reménytelen reménye Az eltűnő sokféleség. (A bioszféra- kutatás egy központi kérdése) Juhász-Nagy Pál: A synbiológia alapjai

11 Az ökológia megfogalmazása Centrális referencia Vizsgálati alapegység: a populáció Def.: Egy alkalmasan megadott bióta egy eleme. Centrális hipotézis (CH) Bárhol, bármikor bármilyen populáció bármilyen mennyiségben megtalálható a természetben. Centrális probléma CH milyen mértékben és miért hamis? SZÜNBIOLÓGIA

12 Ökológia - a biológiához, azon belül szünbiológiához tartozó tudományág, azt vizsgálja, hogy melyek a növények, állatok és mikroorganizmusok egyed feletti szerveződési szintjeire ható kényszerfeltételek, és hogy e feltételek beleértve az emberi hatásokat is hogyan határozzák meg a térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket. A modern ökológia-tudomány három fő célja: 1. természet működésének megértése, 2. hogyan befolyásolja az emberiség a természetet, 3. módszerek természeti, emberi tevékenységekből eredő problémák enyhítésére

13 Az ökológia módszertani irányzatai terepökológia leíró, adatgyűjtő, -feldolgozó kísérletes ökológia részjelenség labor vizsgálata, hipotézistesztelés elméleti modellezés

14 Ökológiai alapfogalmak Egyed feletti szerveződési szintek (SIO) populáció, életközösség, biom, bioszféra Populáció: - közös tulajdonság - kölcsönhatásban állnak - kellően nagy számú egyed

15 A biológiai organizáció felső határa A SIO alsó határa Szünbiológiai elemzés Rendszerelemzés Entitás SIO egység Rendszer Bioszféra Globális rendszer Biom Élő és élettelen Biogeocönózis Ökoszisztéma Különféle élőlények Biocönózis Koalíció Cönoszisztéma Természet Egy élőlény Hasonló élőlények Populáció Csoport Egyed Demoszisztéma

16 TÁRSULÁS

17 Egyed alatti és feletti szerveződési szintek (infraindividuális és szupraindividuális organizáció)

18 Ökológiai alapfogalmak Egyed feletti szerveződési szintek (SIO) populáció, életközösség, biom, bioszféra RENDSZERMODELL ökoszisztéma Ökológiai környezet fogalma plurális környezet elv EGY OBJEKTUMRA ténylegesen és közvetlenül ható tényezők halmaza.

19 Ökológiai alapfogalmak Egyed feletti szerveződési szintek (SIO): populáció, életközösség, biom, bioszféra RENDSZERMODELL ökoszisztéma Ökológiai környezet fogalma plurális környezet elv Tűrőképesség (tolerancia) Alkalmazkodás Ökológiai niche

20 Környezet és tolerancia

21 pesszimum

22 euriök oligo- mezo- poli- sztenök

23 Élőlények csoportosítása tűrőképességük alapján Egy adott tényezőre tág tűrésű szűk tűrésű --- indikátor Több faktorral szemben generalista specialista

24 Ökológiai niche Hutchinson (1957) n dimenziós absztrakt hipertérben tolerancia- és preferencia reprezentáló ponteloszlás

25 Shelford toleranciatörvénye: egy élőlény elterjedését az a környezeti tényező határozza meg, amelyre nézve a legszűkebb az élőlény toleranciája. Liebig-féle minimumtörvény: bármely biológiai folyamat sebességét az a tényező korlátozza, amely a szükségletekhez képest a legkisebb mennyiségben van jelen.

26 Az állatvilág életformái Mozgás alapján ülő (szesszilis) helyváltoztató Táplálék alapján növényevő (fitofág) állatevő (zoofág) korhadékevő (szaprofág/ szaprofita) mindenevő (polifág)

27 Környezeti tényezők abiotikus fény hő víz levegő talaj domborzat biotikus (kölcsön)hatások

28 A fény hatása

29 A napsugárzás 40-45% IV 55% Látható fény UV Szoláris koefficiens PAR=10, J/év

30 látható A napsugárzás összetétele

31 A Földet érő napsugárzás egyenlege

32 Reflexiós koefficiens (albedo)

33 A napsugarak beesési szöge 1. Nyár (Északi félteke) Tél (Déli félteke)

34 A napsugarak beesési szöge 2. Tél (Északi félteke) Nyár (Déli félteke)

35 A napsütéses órák száma Magyarországon

36 Egy terület fényviszonyai függnek földrajzi szélességtől évszaktól domborzattól felhősödéstől biotikus tényezőktől

37 A fény hatása a növényekre

38 Fényabszorpció Különböző pigmentek elnyelési tartománya klorofill-a klorofill-b karotinoidok hullámhossz (nm)

39 fotoszintézis A fotoszintetikus aktivitás fényfüggése Fénykompezációs pont fényintenzitás

40 Különböző fényigényű növények fotoszintézis görbéje

41 A növények fényigénye I. Megvilágítás erőssége szerint fényigényes árnyéktűrő árnyékkedvelő sötétségkedvelő II. Megvilágítás időtartama szerint rövidnappalos: virágzáshoz 8-12 óra megvilágítás hosszúnappalos: óra megvilágítás szükséges

42 A növények fényigénye fényigényes (heliofil) árnyéktűrő árnyékkedvelő sötétségkedvelő

43

44 A növények fényigénye fényigényes (heliofil) árnyéktűrő (helio-szkiofil) árnyékkedvelő (szkiofil) sötétségkedvelő (szkotofil)

45

46 A növények fényigénye fényigényes (heliofil) árnyéktűrő (helio-szkiofil) árnyékkedvelő (szkiofil) sötétségkedvelő (szkotofil)

47

48 A növények fényigénye fényigényes (heliofil) árnyéktűrő (helio-szkiofil) árnyékkedvelő (szkiofil) sötétségkedvelő (szkotofil)

49

50

51 A fény hatása az állatokra Fénykedvelés (heliofil, szkiofil, umbrofil) Hőtűréssel együtt Napi ritmus Tájékozódás

52

53 A fény hatása az állatokra Fénykedvelés (heliofil, szkiofil, umbrofil) Hőtűréssel együtt Napi ritmus Tájékozódás

54

55 A hő

56 A Földet érő napsugárzás egyenlege

57 A hő hatása az élőlények közösségeire Mezofil Termofil Hipertermofil Pszichrotróf Pszichrofil

58

59

60 A fotoszintetikus aktivitás hőmérsékletfüggése

61 Carex melanostachya Leucojum vernum Oxytropis tschuktschorum Larix decidua Citrus limonum Nephroma arcticum

62 Nephroma arcticum

63 Carex melanostachya Leucojum vernum Oxytropis tschuktschorum Larix decidua Citrus limonum Nephroma arcticum

64 Leucojum vernum

65 Carex melanostachya Leucojum vernum Larix decidua

66

67 Állandó és változó testhőmérséklet

68 Morfológiai alkalmazkodás Blacktailed jackrabbit

69 Bergmann-szabály Egy taxonon belül a hidegebb élőhelyen élő állatok nagyobb méretűek. 120 cm 70 cm 50 cm Császárpingvin Aptenodytes forsteri Magellan Spheniscus magellanicus Galapagos Spheniscus mendiculus

70 Allen-szabály A testből kiálló, sok hőt leadó szervek melegebb éghajlat felé nagyobbak lesznek.

71 sarki róka vörös róka Allen-szabály sivatagi róka (Sahara)

72 Allen-szabály

73 A levegő

74 Az atmoszféra szerkezete Cunningham & Cunningham, 2004, Fig. 9.1

75 A légkör összetétele 1% 0,03% 21% 78%

76

77 Az O 2 -dús légkör kialakulása kb. 3,5 Md éve első kékmoszatok A fotoszintézis nettó egyenlete: 6 CO H 2 O C 6 H 12 O O 2

78 A légkör oxigéntartalmának alakulása

79 A levegő O 2 -tartalmának hatása az élővilágra legtöbb élőlény obligát aerob magashegységekben felfelé csökkenő oxigéntartalom adaptáció talajban, vízben limitáló tényező

80 cickány egér repülő mókus

81 Glaciális ciklusok és a légkör CO 2 -koncentrációja

82 A légkör CO 2 koncentrációja az utóbbi évezredben

83

84

85 A fotoszintézis CO 2 koncentráció-függése

86

87

88 A légnyomás magasságfüggése

89 Felhőképződés

90 Szennyező anyagok a levegőben természetes körülmények között nincs vagy igen kis mennyiség emberi tevékenység felszaporodnak élővilágra káros hatás SO x, NO x, CH 4, (Fazekas-Szerényi: o.!)

91 Egy példa (Kensington Garden) 1925: 3900 madárból 2600 házi veréb 1975: alig több mint : : : - Kerti rovarirtók? Csernobil? Macskák? Kevesebb fészkelőhely?

92 Denis Summers-Smith: as évek fordulója: áttérés az ólmozatlan benzinre - MTBE (metil-terc-butil-éter) az új kopogásgátló - elpusztítja az apró rovarokat, amelyekkel a fiókák az első 3 napban táplálkoznak - Allee-hatás: a szociális fajoknak szükségük van egy minimális populációméretre a költéshez - (vándorgalamb, XIX. sz.: 50 év alatt kipusztult)

93 Savas eső okozta károk (Smoky mountains)

94 Savas esők salétrom- és kénsav a csapadékban először Skandináviában lépett fel, Norvégiában ra a barna pisztráng populációja a felére csökkent, 1983-ra további 40% csökkenés Ma az iparosodott országokban általános, pl. É- Amerikában a csapadék ph-ja 5,6, New-Englandben 4,1, néha 3,0 (a ph=3,5 már közvetlenül károsítja a faleveleket) Kanada, tó ph-ja 6,6-ról 5,2 kénsavval. Nitrifikáló bakt. /N-körforgás/ blokkolódása. A kísérlet befejeztével a ph felment 5,4-re, de a nitrifikáció csak 1 év után indult be újra.

95 a szennyezőforrás és a savas esők távolsága több 100 km is lehet (Anglia, Németo. Skandinávia) /Csoportosítás: lokális (pl. eutrofizáció), regionális (pl. savas esők) és globális (pl. széndioxid-kibocsátás) hatású szennyezések/ a kémények füstgázaiból a N és a S oxidjai eltávolíthatók, de 90% hatékonyság felett megugranak a költségek nehézfémek kioldása a talajból!

96

97 A napfény erősségének csökkenése Izrael: 22%-os napfény-gyengülés az 1950-es és az 1990-es évek között Németország; Antarktisz (9%), USA (10%), Oroszország (30%), Nagy-Britannia (16%)? Globális felmelegedés

98 Global Dimming Ausztrália: a vízpárolgás sebessége ugyanebben a 30 évben szintén csökkent A párolgás függ: - a napfény erősségétől - a relatív páratartalomtól - a hőmérséklettől

99 Global Dimming A Maldív-szigetek északi (szennyezett levegőjű) tagjainak a levegőjében 10-szer annyi lebegő részecske van, mint a déli (tisztább levegőjű) tagjaiéban A 3 km-es levegőréteg 10%-kal csökkentette a napsugárzás erejét, ellentétben az addig feltételezett 1%-kal

100 Global Dimming A lebegő részecskék részben elnyelik a fényt, részben felhők kondenzációs magjaiként működve, a köréjük lecsapódott vízzel együtt türköként visszaverik A szennyezett felhő több, de kisebb vízcseppből áll jobb tükör

101 Global Dimming A szennyezett felhők megváltoztathatják a hőmérsékleti viszonyokat és a csapadékeloszlást É-Amerika és Európa szennyezett levegője miatt az É-i félgömb óceánjai lehűlnek, és a csapadéköv délebbre vándorol ( Száhel)

102 Global Dimming Európa: a levegő tisztulóban van a visszaverés csökken erősödik a felmelegedés (kondenzcsíkok) (2003: portugál tüzek, francia hőség, az Alpok gleccserei olvadnak stb.) Ha csökkentjük a GD-et, erősödik a GW!

103 Global Dimming Global Warming üvegházhatás GD GW melegedés hűlés

104 Global Dimming Alábecsültük az üvegházhatást a globális hőmérséklet kétszer olyan sebességgel növekedhet: o C Grönland jege felolvad (7-8 m) o C Az Amazonas-medence pusztulása CO o C az északi metán-hidrát instabillá válik CH 4

105 A levegő fizikai hatásai szél kialakulása, szélrendszerek párologtatást növeli hűtés, vízvesztés szél nyíró hatása növényzet fékező hatása beporzás, termésterjesztés

106

107 A víz

108 A víz körforgása

109

110 A víz funkciója az élővilágban tápanyag (fotoszintézis) testfelépítő anyag reakcióközeg oldószer hőszabályzó élőhely

111 Az éves produkció csapadékfüggése

112 A víz környezeti tényezőként jelentkező tulajdonságai sótartalom (salinitás) oxigéntartalom

113 Vizek O 2 tartalma oxigén oldhatósága (mg/l) hőmérséklet ( C)

114 A víz környezeti tényezőként jelentkező tulajdonságai sótartalom (salinitás) oxigéntartalom hőmérséklet

115 Fig. 8.5 A tengerfelszín hőmérséklete

116 Klorofill-koncentráció az Atlanti óceánban

117 Növények vízháztartása poikilohidratúrás növények változó vízállapotú kiszáradástoleránsak, vízháztartásuk döntő mértékben függ a környezetük víztartalmától homoiohidratúrás növények állandó vízállapotú víztartalmukat a szabályozzák

118 Poikilohidratúrás élőlények cianobaktériumok zöldmoszatok zuzmók mohák néhány páfrány kevés zárvatermő

119 Hajtásos növények vízigénye vízi növények (hidatofitonok) mocsári növények (helofitonok) közepes vízigényű növények (mezofitonok) szárazságtűrők (xerofitonok) sótűrők (halofitonok)

120 A C3-as és C4-es növények szöveti felépítése mezofillum sejt C 3 plant nyalábhüvely sejt C 4 plant

121 C 3 -mas és C 4 -es növények

122 C 4 -es növények

123 C 4 csukott sztómákkal is tudnak fotoszintetizálni C 3 kisebb produktivitás evapotranspriáció miatt.

124 CAM

125 vízfelvétel/leadás vízben élők Állatok vízigénye vízi állatok egyedfejlődésük egy szakaszát vízben töltők vízben/ből táplálkozók szárazságtűrők kompenzáció állandó víztartalom kiszáradástűrők nyári álom párolgáscsökkentés

126

127 Biomok Sarkvidéki Mérsékelt 30º N Szubtrópusi Trópusi Egyenlítő Egyenlítői 30º S Trópusi esőerdő Szavanna Sivatag Örök hó Mediterrán Füves puszta Lombhullató erdő Tajga Tundra Figure 34.9 Copyright 2003 Pearson Education, Inc. publishing as Benjamin Cummings

128 A talaj

129 A talaj abiotikus és biotikus részekből álló rendszer Növények gyökerek mikrobák, állatok

130 A talaj szerepe a geokémiai ciklusokban

131 A talaj kialakulása kőzetek fizikai mállása (aprózódás) kémiai mállás (oxidációs, hidratációs, hidrolitikus folyamatok) biológiai mállás agyag 1. légköri N 2 fixálás 2. ásványosodás 3. humuszképződés

132 A humuszsavak szerkezete (Schulten & Schnitzer, 1997)

133 avarszint kilúgozódási szint felhalmozódási szint talajképződési szint ANYAKŐZET A talaj rétegei

134 Talajok ökológiai faktorként felmerülő tulajdonságai Összetétel - nedveségtartalom - levegőzöttség - humusztartalom - tápanyagtartalom Fizikai tulajdonságok - textúra - szerkezet Kémiai tulajdonságok - kolloid szerkezet - kémhatás

135 Növények igényeinek megfelelő tipikus talaj összetétele

136 A talaj finomszerkezete Talajlakó mikroorganizmusok Víz és levegő a pórusokban Szerves anyag (növényi, állati v. gomba)

137 A talaj levegőtartalma nagy CO 2 -tartalom (akár 100x) magas páratartalom alacsonyabb oxigéntartalom

138

139 Élőlények talajvízigénye talajvízben élők Protozoa, Rotatoria, Nematoda nedvességigényes fajok Nematoda, Collembola szárazságtűrő Isopoda, Formicidae

140 A humusztartalom megoszlása a talaj rétegeiben

141 A talaj tápanyagai makroelemek (10-0,01% növényi igény) N, P, K, Ca, Mg, S, Si mikroelemek B, Mn, Fe, Zn, Cu, Mo, Co Felvehető tápanyagtartalom < Összes

142 Nitrofrekvens növények A talaj magas N-tartalmának indikátorai: nagy csalán (Urtica dioica), tatárlaboda (Atriplex tatarica), nagy útifű (Plantago major), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), mezei sóska (Rumex acetosa), hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata), fekete bodza (Sambucus nigra), ragadós galaj (Galium aparine).

143 Galium aparine Plantago major

144

145 A talaj kémhatása erősen lúgos (9,5<) lúgos (8,5-9,5) gyengén lúgos (7,2-8,5) semleges (6,8-7,2) gyengén savanyú (5,5-6,8) savanyú (4,5-5,5) erősen savanyú (<4,5)

146 Mikroba csoport Növekedési phtartomány Penészek 0,2 11 Élesztők 1,5 8,5 Salmonella 3,6 9,5 Listeria monocytogenes 4,2 9,6 Yersinia entercolitica 4,2 9,0 Escherichia coli 4,3 9,0 Bacillus cereus 5,0 9,5 Campylobacter 5,0 9,0 Shigella 5,0 9,2 Vibrio cholerae 5,0 9,5 Clostridium botulinum 4,3 8,5

147

148 Hazai talajok ph értéke

149 A talaj összetétele szerves anyagok humusz 85% edafon egyéb élőlények 5% baktériumok 40% szervetlen anyagok 93% gombák 40% gyűrűsférgek 12%

150

151 Talajélőlények tömege (t/ha) rét-legelőn és árpaföldön Talajélőlények Rét, legelő Árpaföld Gyökerek ,46 Baktériumok 1-2 0,73 Sugárgombák Gombák 2-5 1,63 Egysejtűek 0-0,5 0,07 Fonálférgek 0-0,2 0,002 Gyűrűsférgek 0-2,5 0,056 Egyéb állatok 0-0,5 0,0006

152 Az edafon rendszertani sokfélesége Baktériumok Egysejtűek Növényszerűek Gombák Növények Állatok

153 Az edafon összetétele Csoport (db/m 2 ) (g/m 2 ) Csoport (db/m 2 ) (g/m 2 ) MIKROFLÓRA MAKROFAUNA Baktériumok Televényférgek Sugárgombák Giliszták Gombák Rovarlárvák Algák Légylárvák MIKROFAUNA Bogárlárvák 100 1,5 Ostorosok Százlábúak 30 0,4 Amőbák Ikerszelvényesek Csillósok Ászkák 30 0,4 MEZOFAUNA Pókok 50 0,2 Fonálférgek MEGAFAUNA Atkák ,6 Gerincesek 0,01 0,1 Ugróvillások ,5

154 Baktériumok a talajban Rétegmélység Baktériumszám/g talaj (cm) aerob anaerob összes Szerepük: lebontók, felszabadítják a tápanyagokat, betegségeket terjesztenek vagy semlegesítenek (penicillin).

155 Gram negatív baktériumok G (-) aerob pálcák és kokkuszok Pseudomonasok Azotobacter N 2 fixálás szabadon Rhizobium N 2 fixálás szimbiózisban Rhizobium sp.

156

157 Ph.: Fonálférgek (Nematoda)

158 Ph.: Gyűrűsférgek - Annelida

159 Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya faj, 2-4 cm (30) 2-4. szelvényen 1 pár láb, többin 2 pár (max 350 pár)

160 Cl.: Pókszabásúak (Arachnida) osztálya Atkák (Acari) alosztálya páncélos atkák (Oribatida)

161 Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok Ászkák (Isopoda) szürke gömbászka pinceászka

162 Hatlábúak (Hexapoda) altörzse Cl.: Parainsecta O: Protura O: Collembola Ugróvillások

163 A nation that destroys its soils, destroys itself. President Franklin D. Roosevelt, Feb. 26, National Archives: 114 SC 5089

164 Veszélyeztető tényezők

165 A domborzat nagy domborzati tényezők (macrorelief) hegységek elhelyezkedése, tengerszintfeletti magasság kis domborzati tényezők kitettség lejtőszög

166 A domborzat hatása a csapadékmennyiségre

167

168 Cickafark populációk a Sierra Nevada hegységben

169 Clausen, Keck és Hiesey kísérletei Különböző tengerszint feletti magasságból vett egyedek klónjait 3, különböző magasságban lévő közös kertben nevelték. Ökotípus fogalma

170 Fiziológiai és ökológiai környezeti igény fiziológiai igény laboratóriumban kimérhető toleranciatartomány (1 faktorra) ökológiai igény a természetben jelenlévő egyéb korlátozó tényezők hatása alatt megfigyelhető toleranciatartomány

171 Ellenberg kísérlete

172 Ellenberg kísérlete franciaperje sudár rozsnok réti ecsetpázsit

173 Biotikus tényezők Populációk jellemzése Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus és interspecifikus kh.) Populációk együttesei

174 Populációdinamika N(t) a populáció egyedszáma t időpillanatban B születések száma D halálozások száma I bevándorlók száma E kivándorlók száma Általános mérlegegyenlet: N = B D + I E

175 Exponenciális növekedés N db egyedből k db osztódással 2 k N db egyed lesz.

176

177 Logisztikus modell

178 Életmenet stratégiák Életmenet tulajdonság r stratégia K stratégia Testméret kicsi nagy Egyed növekedése gyors lassú Élettartam rövid hosszú Ivarérettség korán későn Szaporodások száma Egy szaporodásból származó utódok száma egy (szemelparitás) sok több (iteroparitás) kevés Utód mérete kicsi nagy Ivadékgondozás fejletlen fejlett

179 r-k kontinuum r K

180 Populációk közötti interakciók intraspecifikus kölcsönhatások egy faj populációi között versengés, kannibalizmus, altruizmus interspecifikus kölcsönhatások különböző fajok populációi között versengés, mutualizmus, táplálkozási kapcsolatok

181 Kompetitív kizárás elve (Gauze-elv) két versengő faj csak niche-differenciációval élhet együtt állandó környezetben két faj egy forráson nagy niche-átfedéssel nem élhet ha nincs a két faj között megfelelő különbség, akkor az egyik faj kompetitív kizárja a másikat

182 (0,-) Amenzalizmus szélsőségesen aszimmetrikus versengés allelopatikus kölcsönhatás méreganyag termelés, bomlástermékek gátlók antibiózis pl. gombák baktériumölő anyagokat termelnek

183 (+,-) kapcsolatok ragadozás (carnivoria) növényevés (herbivoria, fitofágia) predáció parazitizmus, parazitoid viselkedés exoparazita, endoparazita

184

185 Predáció csoportosítása Táplálékpreferencia szerint a ragadozó specialista generalista monofág oligofág polifág Növényevés levél gyökér faanyag mag

186 A hiúz és havasi nyúl populációk változása a Hudson Bay Company adatai szerint

187 (0,+) Kommenzalizmus asztalközösség az egyik populáció a másik aktivitása révén több forráshoz jut pl. : oroszlánok keselyűk, bivalyok pásztorgémek óriástatu (felbontja a termeszvárat) kisebb rovarevők

188 Egyéb (0,+) jellegű kapcsolatok dögevés dög-dögevő, ragadozó-dögevő ürülékevés lebontók (gyűrűsférgek, ízeltlábúak, gombák) mimikri

189

190 Mutualizmus (+,+) lazább kapcsolat megporzás, termésterjesztés levéltetvek hangyák levélvágó hangyák gomba tisztogatók riasztás szimbiózis

191 Mutualizmus (+,+) lazább kapcsolat szimbiózis ekto- vagy endoszimbiózis pl. zuzmók pillangósvirágúak+rhizobium fajok kérődzők gyomor és bélbaktériumai termeszek cellulózbontó bélbaktériumai OBLIGÁT/FAKULTATÍV

192

193 Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan)

194 Biocönózisok tulajdonságai fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás A) TEXTÚRA B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

195 Diverzitás

196 Melyiknek nagyobb a diverzitása?

197 Biocönózisok tulajdonságai fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás A) TEXTÚRA B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

198 Vertikális szintezettség

199

200 felső lombkoronaszint liánok középső lombkoronaszint alsó lombkoronaszint gyepszint mohaszint

201 A tajgaerdő szintezettsége

202 Ár-apály zóna szintezettsége

203 Társulások horizontális tagozódása Términtázat (mozaikosság) finom szemcsés durva szemcsés

204 A társulások trofikus szerkezete táplálkozási szintek termelők, elsődleges, másodlagos és harmadlagos fogyasztók, lebontók táplálékláncok táplálékhálózat

205 Növényevő lánc Parazita lánc Lebontó lánc Tápláléklánc-típusok

206 Táplálékláncok hossza energetikai okok területigény nagyság hipotézis optimális táplálkozás hipotézis stabilitási problémák

207 Tölgyerdei táplálékhálózat

208

209 aszpektusok Biocönózisok változása 1. ciklikus változások évszakos változás pl. koratavaszi aszpektus fluktuáció klimatikus környezeti tényezők okozzák 2. irányult változások megváltozik az összetétel szukcesszió degradáció

210 Primer szukcesszió

211 Szekunder szukcesszió

212 Szukcessziós sorok (szérieszek) Pl. futóhomok beerdősülése pionír növényzet (mohák, zuzmók) PIONÍR TÁRSULÁS egyéves növényfajok évelő fajokból nyílt homokpusztai gyep zárt homokpusztai gyep nyílt homoki tölgyes zárt homoki tölgyes ZÁRÓTÁRSULÁS = KLIMAX

213 Feltöltődési szukcesszió organogén (pangóvizes) sorozat társulásai lebegő hínárok, gyökerező hínárok, nádas, magassás társulások, láp- és mocsárrétek, fűzbokor ligetek, fűz-nyár ligeterdő

214 Feltöltődési szukcessziósorok mineralogén (frissvizes) sorozat iszaptársulások, fűzbokor ligetek, fűz-nyár ligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyes

215 Biológiai produkció Az élő rsz-ek által egységnyi idő alatt létrehozott ill. asszimilált élőanyag-mennyiség. Időegység egyed élete pop. generációs ideje vegetációs periódus fényenergia fotoszintetizáló szervezetek kémiai energia növényevők ragadozók

216 Élőlények csoportosítása energiaforgalom szempontjából elsődleges termelők; autotróf szervezetek fotoszintetizálók kemoszintetizálók másodlagos termelők; heterotróf szervezetek fogyasztók (konzumensek) élő szerves anyagot fogyasztanak visszaforgatók (rekuperálók) anyagcseretermékeket, holt szerves anyagot

217 Potenciális nettó primer produkció

218 Másodlagos produkció

219 Elton-piramis

220 Emberiség táplálása 300 ember 9,000,000 sáska 333,000 kg búza 600 ember 333,000 kg búza

221 A Föld teljes biomasszája 2425,2*10 9 t szárazanyag ~ 2,5*10 12

222 A bioszféra anyagforgalma bioszféra anyagforgalma zártnak tekinthető (kisebb ökoszisztéma nem) cirkuláció biocönózis és bioszféra szinten Termelők Fogyasztók Életettelen raktár Lebontók

223 Elemek körforgása gázciklusok ciklus nagy részében gázként van jelen szén (CO 2 ), nitrogén, oxigén, víz üledékes ciklusok üledékes kőzetekben hosszabb ideig raktározódnak foszfor, kén, kálium,

224 A szén körforgása