Tumorimmunológia. Zöld Éva. DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék
|
|
- Viktor Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tumorimmunológia Zöld Éva DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék
2 Mi a daganat? A sejtszaporodás és pusztulás egyensúlyának felborulása, genetikai és epigenetikai okokból génhibák kialakulása, melynek következtében genetikailag károsodott sejtek szaporodnak fel. Jellemző: Genetikai instabilitás A sejtproliferáció szabályozásának zavara, a gátlás megszünése, az apoptosis elmaradása. Fizikai kémiai és biológiai ágenseknek szerepe lehet a daganat kialakulásában Carcinogének Sugárzás: UV fény, napfény, röngten, radioaktiv sugárzás DNA károsodás, kromoszóma törés Kemikáliák: dohányzás, kátrány, stb DNA károsodás (mutagének) Onkogén vírusok: DNA inzerció (tumorok 15%-a) Rb, p53 tumorszuppresszor gének inaktivációja
3 Tumorsejtek kialakulása A tumorok evolúciója többlépéses folyamat A tumorgenezisért 3 fő géntípus felelős 1. Onkogének: aktivációját mutációk válthatják kionkogén aktív, új funkció 2. Tumorszuppresszor gének: génmódosulás, téves génátírás, génhiba, nukelotidszakasz deléció csonka fehérje képződése recesszív funkcióvesztés v. csökkenés 3. Stabilitási gének változásai: DNS replikáció hibáit helyreállító folyamatokat érinti nem képesek korrigálni mutációk fokozódása (A csiravonalban létrejött mutáció aa tumorral szembeni örökletes hajlamot, a szomatikus sejtben szórványos tumorra való hajlamot jelent)
4 A tumorképződési hajlamot előidéző örökletes gének Géntípus Gén Útvonal Tumor Tumor szuppresszor gének mutációja Stabilitási gének Onkogének APC pp53 WTI ATM BRCA1/2 KIT RET Adenomatosus polyposis p53 p53 CIN (kromoszóma instabilitás) CIN RTK(receptor tirozin kináz) RTK (mutáns allél duplikáció) Bél, gyomor, pm Emlő, sarcoma, agy Wilms tumor Leukémia, lymphoma Emlő, petefészek Gyomor, bél, stroma Pm, mellékvese
5 Szomatikus mutáció eredményeként kialakuló, nem öröklődő tumorgének Gén Mutáció típusa Tumor típusa Útvonal Bcl-2 FAS/TNFR6 HPV-E6 JAK2 TGFR1 BCL3 Transzlokáció Aktiválódó kodoncsere HPV fertőzés Transzlokáció Inaktiválódó kodoncsere Transzlokáció Lymphoma Lymphoma Méhnyak Leukémiák Bél, emlő lymphomák Apoptosis Apoptosis p53 RTK SMAD?
6 A tumorok kialakulása Onkogének aktivációja Mitogének Növekedési faktor receptorok Transzkripciós aktivátorok Sejtciklus gének Szöveti sejtek Tumor szuppresszorok inaktivációja Növekedést gátló Transzkripciós receptorok Sejtciklust gátló Programozott sejthalál gének DNS helyreállító enzimek Malignus sejtek Önálló növekedési faktor szingálok Érzéketlenség a növekedést gátló faktorokra Apoptozis elkerülése Korlátlan szaporodó képesség Folyamatos angiogenezis Szöveti migráció és metasztázis
7 Tumorantigének Tumor specifikus Antigének (TSA): új antigén csak a tumorsejtben- normál sejtben nincs, lehet virális fehérjékből, módosult celluláris fehérjékből Mutált onkogének és tumor szuppressszor gének p53, kaszpáz 8 Egyéb mutált gének (transzlációs) Kóros mértékben kifejeződő normálfehérje Onkogén vírusok által kódolt fehérjék Onkofoetalis közös fehérjék Megváltozott glikolipid Szövetspecifikus differenciációs Ag TSTA (Tumor spec. antigén) Her-2 HPVE6, EBV/LMP2 CEA, AFP gangliozid CALLA/CD10, melanoma Ag Tumorasszociált Ag (TAA) bizonyos normál sejtben is megtalálhatók (nem alakul ki velük szemben immunológiai tolerancia, fiziológiásan gátolt fehérjék) =(here, petefészekben fehérjék Cancer/ testis (CT) antigének MAGE-A, Ny,-ESo-1, CT7/MAGE-C1, CT9/BRDT, CT10 sejtes vagy humoralis immunválaszt okoznak Nagy részük X kromoszómához kötött
8 A legjobban jellemzett tumor antigének Antigén Antigén funkció Expresszió Cyclin-dependens-kináz 4 Sejt ciklus regulátor Melanoma Béta-caterin Szignál transzdukció Melanoma Caspase-8 Apoptozis regulátor Squamosus sejtes carcionoma MAGE-1, MAGE-3 Normál testiculáris fehérjék Melanoma, emlőtu., glioma Tyrozináz Melanin szintézis Melanoma Surface-IgG idiotípus BCR Lymphoma Her-2/neu Receptor tirozin kináz Emlő és ovarium cc MUC-1 Glikozilált mucinok Emlő és pancreász tu. HPV- E6 és E7 Virális gén termékek Cervicalis carcinoma
9 Tumor antigének prezentálása Daganat olyan Ag struktúrát hordoz, amivel szemben az immunrendszer támadni képes TUMORRAL SZEMBENI VÉDEKEZÉST MEGHATÁROZZA: A daganat hordoz-e Ag-t (epitópokat): komplett antigén készlet, jó ha eltér a sajáttól többirányú effektor választ képes elindítani Effektor válasz indukció a szervezetet védi a tumort tolerálja
10 A tumorsejtek és az immunrendszer kapcsolata (immunoediting) A tumorképződés kezdeti szakaszában az immunrendszer ellenőrző funkciója biztosíthatja a védelmet a malignus sejtek szaporodásával szemben (immunosurveillance felügyelet)
11 Tumorimmunológia kérdései Hogyan menekül meg a tumor az immun-felügyelet (surveilance) alól? Vannak-e olyan tumorspecifikus antigének, amire az immunrendszer reagálhat? Mi szabja meg a daganattal szembeni reakció hatásosságát? Hogy lehet befolyásolni? -immunterápia
12 Az immunrendszer védekezési lehetőségei Tumor antigének felismerése Veszélyszignálok (NKGD2 aktiváló receptor, húgysav, hősokk protein, hialuronsav, heparán-szulfát) felismerése lokális gyulladás Celluláris immunitás CD4+ T sejtek Citotoxikus T sejtek (TCL-CD8+) NK sejtek (természetes ölő sejtek) (CD16R, CD56) NKT (természetes ölő T sejtek) (TCR, CD3+) Limfokin aktiválta killer sejt (CD16+, IL2R) Antitest dependens killer sejt (ADCC, FcR) Tumort infiltráló limfociták (TIL) Humorális (antitestes) mechanizmus
13 Tumor elleni immunválasz Innate immunrendszer Natural killer (NK) sejtek: aktivációt követően, direkt killing aktivitás (CD16R (IgG binding R), CD56 adhesion molecule, cytokine binding R (IL-2)) NKT sejtek: TRAIL/perforin- tumor sejt lízis, IFN-γ angiogenezis Chediak-Higashi szindróma - NK sejt károsodás bizonyos tumor előfordulása emelkedett Makrofágok: antigén prezentáció
14 Dendritikus sejtek Professzinális antigén prezentáló sejtek IL-12 termelés
15 Miért fontosak a CD4+ helper T sejtek Th1 citokint termel (IL-2, GM-CSF) B sejt aktiváció (ellenanyag termelés) segítése Mo-NK aktivitás Specifikus memóriával bíró T sejt védekezést indítanak be A CD8+ T sejt citotoxicitás függ a CD4+ T sejt támogatásától CD4+ T sejt és a CD8+T sejt közelség fontos CD4+T sejten CD40 L APC sejt CD40 R nő az adhéziós molekula expresszió + kostimulátorok- CD80- CD86 expresszió
16 Citokinek az innate (NK sejtek, makrofágok, neutrophilek) és adaptív immun rendszer (T és B sejtek) szabályozói IFN-α: MHC-1, tumor antigének és adhéziós molekulák upregulációja, B és T sejtek, makrofágok és dendritikus ejetek aktivitásának elősegítése IFN-γ: CD4+ segítő és CD8+ citotoxikus T sejtek differenciálódásának elősegítése, fokozza a makrofágok fagocyta képességét IL-2_ T sejt növekedési faktor, mely T sejteken specifikus receptorhoz kötődik IL-12: elősegíti az NK és T sejtek aktivitását, növekedési faktor a B sejtek számára GM-CSF (granulocyta-stimuláló faktor): antigén prezentáló sejtek képzése Perforin: membránkárosító
17 Antitestek B sejtek termelik Direkt hatás blokkolják a növekedési faktor receptorokat megállítják a tumor sejtek növekedését Apoptosis indukció Indirekt hatás (fő protektív hatás) ADCC (antitest-dependens sejt mediált citotoxicitás): citotoxikus sejtek, mint monociták, makrofágok toborzása CDC (complement dependens citotoxicitás): receptorhoz kötödés, complement rendszer aktiváció (complement cascade), membrane attack komplex kialakulása, sejt lízis és sejthalál
18 A tumorok menekülési mechanizmusai ellenőrzés kikerülése 1. Tumorsejt és tumorantigén függő mechanizmusok A sejtfelszínről levált oldott tumorantigének gátolják a B sejtek általi felismerést a sejtfelszínen Antigén moduláció Az antigén ellenanyagok általi elfedése (masking) gátolja az effektorfunciót A tumorképződés korai szakaszában kismértékű TAA kifejeződés Kis immunogenitás- pozitiv szelekciós előny Mutáció gátolja a peptidepizódok képződését az antigénprezentáció során, az epitóp MHC-hez voló kötésését, a TCR-hez való kötését Epitópok kezelés hatására történő elvesztése Az effektorsejtek tumorhoz történő hozzáférését gátló fizikai hatások Tumor eredetű gátló faktorok (pl. PGE2 immunszuppresszív hatású)
19 A tumorok menekülési mechanizmusai ellenőrzés kikerülése 2. Antigén prezentáció Direkt prezentáció a tumorsejt által TAA ellen kialakult immunológiai tolerancia az MHC II. és kostimuláló molekulák hiánya miatt MHC I molekulák kifejeződésének csökkenése/hiánya Mutáció, megváltozott intracelluláris transzport IFN-γ érzékenység elvesztése Antigénprezentációval összefüggő molekulák kifejeződésének gátlása Tumor eredetű faktorok által gátolt DC sejt differenciáció és aktiváció
20 A tumorok menekülési mechanizmusai ellenőrzés kikerülése Az immunrendszer mechanizmusa Ignorancia: a tumorképződés korai szakaszában hozzáférhető kevés TAA-t az immunrdsz nem ismeri fel Tolerancia: a tumorantigén specifikus T sejtek deléciója, funkcionális válaszképtelensége T-sejt gátlás: tumor eredetű faktorok, immunszuppresszív myeloid sejtek, reguláló T sejtek által (TGF-β citokin nagy mennyiségű termelése)
21 A tumorok menekülési mechanizmusai immunrendszer effektor funkciója elöl Tumort infiltráló reguláló T sejtek (CD3+CD4+CD25+highFoxP3+) számának növelése (CCL22, CCR4 segítségével vándorolnak a tumorhoz) NKT sejtek (tumorellenes immunitás elindítása, citotoxikus hatás, IFN-γ termelés) csökkenése
22 Tumor-immunoterápia Coley Str. Erysipelas szűrlet tumorba- necrosis Cél: 1. a tumorsejt immunogenitásának növelése- érzékenyítése 2. a gazdaszervezet tumorellenes válaszának fokozása a hatásos immunválaszt gátló szabályozómechanizmusok csökkentése Formái: 1. Passzív: daganatos betegbe humorális antitestet vagy sejtes elemeket visszük be (adoptív immunterápia) 2. Aktív : a daganatos beteg immunreaktivitását fokozzuk specifikus és nem specifikus védekező mechanizmus kiépítése
23 A immunszenzitizáló gyógyszerjelöltek elvárt tulajdonságai A daganatsejtekre kifejtett hatások Az adott specifikus onkogén útvonalat célozzák meg Növelje a death receptor -ok expresszióját Növelje a proapoptotikus molekulák expresszióját Gátolja az antiapoptotikus molekulák kifejeződését Növelje a tumor antigéneket bemutató receptorok vagy az NK ligandok mennyiségét Az immunrendszer sejteire gyakorolt hatás Ne legyen toxikus a hemopoesisre Ne lépjen kölcsönhatásba az antigén receptorokkal (T sejtes válasz), az NK receptor-ligand kapcsolattal és a kostimulátoros rendszerrel
24 Passzív tumorellenes ellenanyag terápia Más fajból származó poliklonális ellenanyagok pl. antilymphocyta szérum CLL-ben és lymphomákban Monoklonális ellenanyagok (MAB) (1995) Géntechnológiai úton létrehozott tumorspecifikus egér mea vagy human rmab Toxin, radioaktív izotóp kapcsolható hozzá Hatás: ADCC, komplement aktiváció, R-hoz kötődve apoptosis, nem specifikus T- sejtek tumorsejtre való irányítása pl letális dózisú lymphoma-terápia utáni autológ csontvelőgraftban a tumorsejtek szelektív elölése monoklonális Ig-vel és komplementtel B sejtes hemoblastózisban humán MAB van : CD19, CD20, CD22, CD37, HLA-DR, CD52
25 Passzív tumorellenes ellenanyag terápia Bispecifikus antitestek a daganatok ellen Effektor sejt Bispecifikus AT Daganat sejt + Perforin, granzym, citokin, elpusztul FasL Tumorellenes MaB készítmények Avastin (bevacizumab) VEGF BEXXAR (tositumomab)cd20 Campath (alemtuzumab) CD52 Herceptin (Trastuzumab) Rituxan (Rituximab) CD20 Zamyl CD33 Zevalin (ibritumomab) CD20 Áttétes colorectal tu, nem kis sejtes tüdőtumor NHL B sejtes CLL Áttétes mellrák NHL AML NHL
26 Passzív tumorellenes celluláris immunterápia T sejttel átvihető hypersenzitivitás: ex vivo aktivált és felszaporított sejtek visszajuttatása (perifériás vérből vagy tumorból származó sejtekből) in vitro IL-2 stimulálás LAK (lymphokine-acivated killer cells) létrehozása Pl. melanoma, veserák, hatás: % Hátrány: LAK sejt nem vándorolt a daganatszövetbe TIL sejteket nem lehetett in vitro aktiválni- kostimulátor hiánya miatt Nem volt elég T sejt Szövődmény: citokin release, capillaris permeábilitás fokozódás, plasma leak sy, agy- tüdő oedema
27 Aktív tumorellenes immunterápia - tumorvakcináció Hatékonysága függ: célantigén immunogenitása, természetes immunitás által biztosított aktivációs ingerek, beteg immunstatusa Létrehozásához felhasználható: Autológ tumorsejtek (és in vitro variansok) Tumorsejtekből nyert lizátum hősokkfehérje Plazmidba vagy rekombináns vírusba épített genetikai anyag, csupasz DNS 4-5 hetente alkalmazható
28 Aktív tumorellenes immunterápia - tumorvakcináció Típusai: Autochthon tumorsejtek Gazdaszervezetből származik A módosított sejtek különböző immunstimulátor molekulákat hordozhatnak (pl. DC differenciációt előidéző GM-CSF) Allogén tumorsejtek Más betegből származik Adjuvánssal együtt adott tumorsejtek Pl. ALL, AML-ben Tumorantigén-alapú vakcinák Rekombináns fehérjék/peptidek, hősokkfehérjék, antiidiotípus ellenanyagok A CD4+ és CD8+ T sejtek aktivációja szükséges hozzá Dendritikus sejt alapú vakcinák Természetes adjuvánsok Specifikus és tartós citotoxikus T sejt aktivációt eredményezhet
29 Őssejt transzplantáció Cél: A/ Daganatellenes kemoterápia okozta csontvelő-elégtelenség megszüntetése őssejt: csv, perifériás őssejt pool, idegen allograft vagy autograft B/ Hematológiai daganatok (leukémiák) esetében graft csv T sejtek, ill. a perifériás T sejtek megtámadják a szöveti antigéneket, de a leukémiás sejteket is. Így GVH mellett GV leukémiával is számolni lehet- és kedvező lehet a daganattal szembeni védekezésre. Hő shock fehérjék A daganatokból kivont hsp-el protektiv immunitást lehet indukálni (hsp70, hsp90, és grp94/pg96 fehérjék) Daganatból izolált gp96 egerekben memóriával bíró T sejt választ vált ki.
30 Nem specifikus immunterápia Nem antigénspecifikus aktiváció Típusai 1. Interferonok (IFN) IFN-1, IFN-2 Befolyásolják a makrofágok és NK sejtek aktivitását Fokozzák a DC sejtek citotoxikus T sejt aktiváló képességét Gátolhatják a sejtosztódást (hajas sejtes leukémia, CML) 2. Bakteriális adjuvánsok Aktiválhatják a hivatásos APC ket, DC-ket Segítik a tumorellenes tolerancia áttörését Élő, legyengített BCG, elölt Corynebacterium parvum szuszpenzió Melanoma, szuperficiális hólyagrák 3. Reguláló T sejtek inaktivációja Anti-CD25 ONTAK recombináns fehérje (anti-il2) cutan T sejtes lymphoma Tolerogén DC-k képződését elősegítő citokinek Treg által kifejezett CTLA-4 funkcionális gátlása Treg stimulálása GITR-agonistákkal (glükokortikoid indukált TNFreceptor)
31 Milyen tulajdonságoknak kellene megfelelnie egy ideális tumor-markernek? Magas specificitással rendelkezzen, jóindulatú elváltozásokban, egészségesekben ne legyen jelen zavaró koncentrációban Ézékenységet, szenzitiv, már a korai stádiumban is kimutatható legyen. Szerv-specifikus legyen. Összefüggést a daganat tömegével, annak stádiumával. Összefüggést a daganat progressziójával. Megbízható prediktív értéke legyen. Az ismert tumor-markerek a specificitást és a szenzitivitást illetően nem érik el a 100%-ot.
32 Gyakorlatban is alkalmazott tumor markerek Marker Diagnózis Szűrés Követés Prognózis CEA Carcinoembrionális Antigen C-sejt C-sejt Emlő, Colon, Tüdő, C-sejt AFP Alpha-Fetoprotein Máj Máj CA 19-9 Carbohydrate-Antigen 19-9 CA 15-3 Cancer-antigen 15-3 Hasnyálmirigy Hasnyálmirigy, epeutak Emlő Colon CA 125 Cancer-Antigen 125 Petefészek PSA Prostata Specific Antigen Prostata Prostata NSE Neuron-Specific Enolase Tüdő-kissejtes Tüdő-kissejtes Neuroendokrin SCC Sqamosus Cell Carcinoma Cervix, Nyelőcső Calcitonin C-sejt C-sejt C-sejt C-sejt HCG Human Chorio Gonadothropin TPA Tissue Polypeptide Antigen HTG Human Thyroglobulin CA 72-4 Trophoblast Throphoblast Trophoblast Hólyag Pajzsmirigy Gyomor-Petefészek 2 microglobulin Myeloma multiplex Myeloma multiplex
33
TUMOR IMMUNOLÓGIA FELADATA
TUMOR IMMUNOLÓGIA FELADATA 1. Malignus sejt Ag tulajdonságai 2. Gazdaszervezet tumorellenes válasz 3. A malignus sejtnövekedés immunológiai következményeivel 4. Immunterápiás eljárások Az immunrendszer
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenTumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenA.) Az immunkezelés általános szempontjai
II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenDaganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok
Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok Genetikai változások Onkogének Tumorszuppresszor gének DNS hibajavító gének Telomer és telomeráz Epigenetikai változások DNS-metiláció Mikro-RNS
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
Részletesebben10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok
10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenA tumorok megszökése az immunrendszer elől
TUMOR IMMUNOLÓGIA A tumorok megszökése az immunrendszer elől ELTÁVOLÍTÁS EGYENSÚLY MENEKÜLÉS NK T-sejtek makrofág METASTASIS NK T sejtek makrofág Genetikai instabilitás Immun szelekció ESCAPING TUMOR SUBCLONES
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenMagyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012)
Magyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012) Forrás: F. Ades et al.: Discrepancies in cancer incidence and mortality and its relationship
RészletesebbenRutinszerően alkalmazható standardizált tumor marker vizsgálatok
Rutinszerően alkalmazható standardizált tumor marker vizsgálatok Tumor gyanú esetén elsı választásként ajánlható TM Tumor TM Tumor TM Máj (primer) AFP; CEA Prostata PSA; fpsa Here AFP; hcg Hólyag TPA;
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenMonoklonális antitestek előállítása, jellemzői
Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői 2011. / 3 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Antitestek szerkezete IgG Monoklonális ellenanyag előállítás: Hybridoma technika Lehetővé teszi kezdetben
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenTumorimmunológia és környéke
Tumorimmunológia és környéke Növekedési faktoroktól való függetlenedés Osztódásgátló faktoroktól való függetlenedés Apoptózis gátlódása Elveszett genetikai stabilitás Angiogenezis indukciója Metasztázisképzés
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenSejtfeldolgozás Felhasználás
Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenTumor immunológia és immunterápia
Tumor immunológia és immunterápia Prohászka Zoltán prohoz@kut.sote.hu Semmelweis Egyetem, III. Sz. Belgyógyászati Klinika MTA-SE Gyulladásbiológiai és Immungenomikai Kutatócsoport Beltenyésztett egerek
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenNeoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt
9. előadás Rák Rák kialakulása: A szervezet 10 14 sejtet tartalmaz, ezek mutálnak és osztódnak A rákos sejt nem követi a sejtosztódás korlátait és végül a rákos sejtek elfoglalják a normál szövetek helyét.
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenMagyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012)
Magyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012) Forrás: F. Ades et al.: Discrepancies in cancer incidence and mortality and its relationship
RészletesebbenVakcinák 2011. / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK
Vakcinák 2011. / 9 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Bevezetés Fertőzéses megbetegedések elleni küzdelem Himlő, diphteria, tetanus, poliomyelitis, kanyaró, szamárköhögés, mumpsz, rubeola A
RészletesebbenImmunológia alapjai
Immunológia alapjai 2011.11.03. A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás 2. T H sejt mediálta makrofág aktiváció (Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Az adaptív immunválasz
RészletesebbenImmunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenImmungenomika és tumor immunológia
Immungenomika és tumor immunológia Két határterület mezsgyéjén Rajnavölgyi Éva az MTA doktora, egyetemi tanár, intézetigazgató Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 24-25. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenFejezetek a klinikai onkológiából
Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. A patológiai, képalkotó és laboratóriumi diagnosztika jelentősége az onkológiában.
RészletesebbenMikrobiális antigének
Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenImmunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea
Immunológia alapjai 8. előadás Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek Dr. Berki Timea Az immunválasz sejtjeinek párbeszéde 2 mechanizmussal zajlik: 1. Közvetlen sejt-sejt kapcsolódás útján:
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenDaganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék
Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,
RészletesebbenT sejtek II Vizler Csaba 2010
T sejtek II Vizler Csaba 2010 DENDRITIKUS SEJT Tc CD8+ Th CD4+ B SEJT CTL DTH Ab T sejtek és B sejtek - az elnevezés eredete A T sejt receptor (TcR) kialakulása T sejt érés és szelekció a tímuszban A T
RészletesebbenImmunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika
Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika 1 Mikrobiális immunmodulátorok Teljes baktériumok (Lactob.casce)
RészletesebbenPoszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség
Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség Végső Gy, Piros L, Toronyi É, Chmel R, Török Sz, Földes K, Molnár M, Langer R Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest A daganatok
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet
Új terápiás lehetőségek Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet Biológiai gyógyszerek Biológiai gyógyszer minden olyan termék, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenA szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák
A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák Cytotoxicitás Antitest termelés B sejt Antigen presenting cell (APC) - MHCII B cell receptor Plazmasejt immunoglobulin
RészletesebbenOnkológiai betegek és az oszteoporózis
Onkológiai betegek és az oszteoporózis Dr. Nusser Nóra Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház (2011.) Oszteoporózis (OP) jelentősége Az első törésig tünetmentes! Az 50 év feletti nők 50%-ának, férfiak
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenELLENANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 ELLENANYAGOK
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenKLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.
Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok
RészletesebbenAz immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenT SEJT VÁLASZOK NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEKBEN. Dr. Bánáti Miklós János
T SEJT VÁLASZOK NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEKBEN Doktori értekezés (Ph.D.) tézisei Dr. Bánáti Miklós János Neurológiai Klinka Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ Pécsi Tudományegyetem Témavezető: Prof.
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenDiagnózis és prognózis
Diagnózis, prognózis Általános vizsgálat Diagnózis és prognózis Fizikális vizsgálat Endoszkópia Képalkotás Sebészi feltárás A kezelés megválasztása Specifikus elemzés Kórszövettan/citológia Klinikai kémia
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenTumorbiológia Dr. Tóvári József (Országos Onkológiai Intézet)
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József (Országos Onkológiai Intézet) Az
Részletesebben