Nonverbális kommunikáció

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nonverbális kommunikáció"

Alíz Némethné
2 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Nonverbális kommunikáció Dr. Móré Mariann főiskolai docens

2 A nem verbális kommunikáció kutatásáról A görög és a római a kultúrákat a verbális kommunikáció uralta. Az ókori színház: a színpadon viselt álarc a nézőket nagy távolságban tájékoztatta a figura karakteréről. A középkori színház: a szereplő jellemzésére a ruhák, a díszek szolgáltak, melyek cseréje már teljes személycserét is jelentett.

3 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Európa: a középkorig a köznapi gondolkodásban nincs Keleti kultúrák: jógagyakorlatokban, a mindennapi élet szintjén is jelentős szerepet játszott az emberi test mozgása Az istenségek ábrázolásánál is fontos szerepet játszott a test-, illetve kéztartás

4 Az érzelmek mozgásbeli kifejezése 7-féle érzelem figyelhető meg az arcon: öröm meglepetés félelem szomorúság harag undor érdeklődés

5 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Pszichoanalízis (a másik ember belső világának megértése) fejlődése A rádió és a telefon megjelenése (hang) A behaviorista amerikai pszichológusok elkezdték kutatni a mozgások kifejezését és megnyilvánulásait

6 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon bonyolódik Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség (nem kódolható) Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása, testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális jelzések (részben kódolható)

7 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő összetevői vannak: 7% verbálisjelek, szavak 38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség) 55% non-verbálisjelek

8 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Testbeszéd Tér-, és időfüggő Összhang

9 A nem verbális jelek csoportosítása a) örökölt (ontogenetikus) jelek: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés b) ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek: fejbólintás c) egyezményes (konvencionális) jelek: a siketnémák abc-je, a vakok írása

10 A nem verbális jelzések főbb funkciói A társas helyzet kezelése Énmegjelenítés Az érzelmi állapotok közlése Az attitűdök kommunikációja Csatorna ellenőrzés

11 A nem verbális jelzések főbb funkciói A társas helyzet kezelése: Az érintkezések általában nem verbális jelzésekkel oldjuk kezdeményezését és befejezését is meg. Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális nyitottság, gazdagság.

12 A nem verbális jelzések főbb funkciói Érzelmi állapotok kommunikációja: A kulturális normák korlátozzák: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen érzelmekről beszélhet. Az attitűdök kommunikációja: Azokat az attitűdöket, amelyek ideiglenesek és a pillanattal változnak, kizárólag nonverbálisan közöljük.

13 A nem verbális jelzések főbb funkciói Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló.

14 A nem verbális kommunikáció csatornái vokális jelek tekintet mimika mozgásos kommunikáció gesztus testtartás térközszabályozás emblémák (ruha, haj, díszek) kronémika (az interakció időviszonya) kinezika (kifejező mozgások)

15 A nem verbális jelek a beszédben Vokális jelek: hangnem, hanghordozás a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat a hangsúly elhelyezése,tartása a szavak egyes szótagjain vagy a mondat egyes szavain, a mondat dallamváltozása, a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés)

16 A nem verbális jelek a beszédben kimondása, a verbális elvétés, elszólás, a túl hosszú szünet, a hibás szórend, egyes szavak kihagyása vagy ismétlése, a dadogás, a befejezetlenül hagyott Vokális jelek Mahl-féle skála : tízféle zavarjel előfordulását méri (a szó hibás mondat)

17 A nem verbális jelek a beszédben Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt): a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő és a beszédtempó akcentus, a hang tónusa olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos lélegzés)

18 A nyelvet kísérő vokális jelzések kifejező szerepe Kifejezett érzések Helyes felismerések Harag 156 Félelem 60 Boldogság 104 Féltékenység 59 Szerelem 60 Idegesség 130 Szomorúság 118

19 Tekintet Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit vesz észre). Normatív szabályozás alatt áll: különböző társadalmi viszonylatokban megszabott lehet a tekintet iránya és tartalma Többnyire öntudatlan Kifejez szimpátiát, szeretetet

20 Tekintet Szabályozó szerepe van Beszélgetési idő: 61% egymásra nézés 31% találkozik a tekintet Szemkontaktus bátorság (mozgólépcső)

21 Mimika Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak mozgása által. Felismerése: Rudolf-féle képek Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai

22 Fájdalom

23 Rosszkedv, fájdalom

24 Nagyfokú elkeseredettség

25 Csodálkozás

26 Félelem

27 Rémület, iszonyat

28 Gyűlölet

29 Kételkedés

30 Aggodalom

31 Undor

32 Káröröm

33 Gyanakvás

34 Gúny, káröröm

35 Csábító sóvárság

36 Nagy öröm

37 Mimika A megnyilvánulások egy kis része a kommunikációban mint tudatos, kommunikatív jel szerepel Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet (bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent) Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi munkában) Rezzenéstelen arc

38 Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák Kommunikáció a gesztusok révén Kommunikáció a testtartás révén A térközszabályozás kommunikációs csatornája

39 Kommunikáció gesztusok révén A fej, a kéz és a kar mozgása 1200 európai személy: mit jelent a fej hátracsapása? 1. tagadás (302 fő), 2. hívás (108), 3. ellentét, szembenállás (55), 4. fölény (50), 5. köszöntés (24), 6. visszautasítás (24), 7. irányjelzés (20), 8. A gesztus ismeretlen (554).

40 A kéz gesztusai hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörögés, köszönés a kéz mozdulataival fejezzük ki, ha szólni akarunk, ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a beszédet

44 A gesztusok és a zavar Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz - megfogása. A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az archoz nyomódik (az agy tudat alatt utasítja a kezet, hogy próbálja elfojtani az elhangzó valótlan szavakat). Leplezése: köhögés színlelése

45 A gesztusok és a zavar Az orrérintés gesztusa: a szájőrzés gesztusának mesterkélt, álcázott változata. Szemdörzsölés: az agy irányítja, hogy kirekessze a megtévesztést, a kétséget vagy hazugságot, vagy elkerülje a szembenézést

47 Kommunikáció a testtartás révén A test tartása a kommunikáló felek érzelmi állapotra utal. Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározott testtartás kívánatos vagy esetleg kötelező.

48 A térközszabályozás kommunikációs csatornája Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során egymástól felvesznek. Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák.

49 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A különböző tárgyak, díszítések kulturális kommunikáció automatikusan valamilyen jelentőséget kaptak (a kommunikáció társadalmi szabályozásához járulnak hozzá). A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás viszonyát. A kulturális szignálok alapján a viszonylatba rendeződik.

50 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége ruha hajviselet a test különböző díszei a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak a közlekedési táblák az üzletek cégérei

51 A kulturális szignálok és a személyiség Nemi szerepek A női szépség és a kultúra Az identitás keresése A tükör

52 A tudatos szignálhasználat A lakás bútorzatának azok a jegyei, amelyek a belépő vendégek számára tervezettek. Státuszszimbólumok: autómárka, fajkutya.

53 A tudatos szignálhasználat A társadalmi együttélés egész rendszerét vizuális jelek szabályozzák, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan ezek mind nagyobb jelentőségre tesznek szert.

54 Kronémika A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja. A beszélgetés résztvevői az (üdvözlés, közlés, búcsú) mennyi időt egyes beszélgetési szakaszokra fordítanak. A csend szerepe.

55 A nem verbális jelek az írásban Az írás tagoltsága Margó Bekezdés Sorok Szótávolság Javítások

56 Metakommunikáció Olyan komplex közlés, amely túlmutat a kommunikáció jelenségein (görög meta jelentése: túl). Az emberi kommunikáció állandó és szükségszerűen kétszintű folyamat: 1. akaratlagos, szándékos kommunikáció 2. akarattól független, spontán, visszatarthatatlanul autonóm

57 Metakommunikáció Az emberi kapcsolatokban többnyire a metakommunikációra reagálunk először, és ez alapján minősítjük a közlést anélkül, hogy ezt tudatosítanánk.

58 IRODALOMJEGYZÉK BÄRNKOPF Zs. (2002): A kommunikáció könyve. Falccus Kiadó, Bp. Buda B. László J. (1981): Beszéd a szavak mögött. Tömegkommunikációs Kutatóközpont Bp. Buda B. (1978): Az empátia, a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó. Bp. Darwin, C (1981): Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése. Gondolat Bp. EKMAN, P.- LEVENSON, R (1983): Autonomic nervous system activity distingiushes among amotions. Science, pp FORGACH (1989): Interpersonal Behaviour. Pergamon Books Ltd. Oxford KENDON, A. (1981):Nonverbal communication, interaction, and gesture: selections fromsemiotica The Hague ; New York : Mouton Publishers, c1981 Móré M. (2010): A társadalmi kommunikáció elméleti és gyakorlati alapjai. Debreceni egyetemi Kiadó Db. N. Horváth B. (2006): Gyakorlati kommunikáció. Pont Kiadó, Bp. PEASE A. (2000): Testbeszéd. Park Kiadó, Bp.

Hasonló dokumentumok

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz