KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN"

Átírás

1 MODULFÜZET Betegszállító felnőttképzési program 2. modul KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN Írta: Pete László Lektorálta: Dr. Bumbera József HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM, 2011

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 A kommunikáció fogalma... 2 A szó jelentése... 2 Az emberi kommunikáció jellemzője... 2 Közvetlen emberi kommunikáció... 2 Közvetett emberi kommunikáció... 2 A kommunikáció tényezői... 3 A TÉMA KIFEJTÉSE... 4 A kommunikáció tényezői... 4 A modellhez kapcsolódó meghatározások... 5 A kommunikáció lehet... 5 A kommunikáció funkciói... 5 Érzelemkifejező... 5 Tájékozató, közlő... 5 Felhívó, felszólító... 5 Poétikai, esztétikai... 5 Értelmező, metanyelvi... 5 A kapcsolatot befolyásoló funkciók... 5 A kommunikáció szintjei... 5 Értelmi vagy kognitív szint... 6 Érzelmi szint... 6 Viselkedési szint... 6 Totális kommunikáció... 6 A közvetlen emberi kommunikáció fontosabb válfajai... 6 Vokális eszközök... 6 Vizuális eszközök... 7 A kommunikáció és az egyén fejlődése... 7 A szóbeli (verbális) kommunikáció... 8 Nyelv és beszéd... 8 Stílus... 9 A nyelv és az írás... 9 A verbális kommunikáció... 9 Stílusa... 9 A nyelv és az írás... 9 A nem verbális kommunikáció Szintjei Nem verbális jelek A BETEGGEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI VONATKOZÁSAI A KOMMUNIKÁCIÓ LEHETSÉGES ZAVARAI A redundancia A kommunikáció finom zavarai FELHASZNÁLT IRODALOM

3 BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA A kommunikáció az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének eszköze. Más néven közlésfolyamat, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. Az ember egész élete során mindig ad és fogad jelzéseket, vagyis kommunikál. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. A SZÓ JELENTÉSE Eredete a latin communico, communicare ige (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik) és a communicatio, communicationis főnév (közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatókkal) kifejezésekre vezethető vissza. Az idegen szavak és kifejezések szótárában a következő jelentésekkel találkozhatunk kommunikáció alatt: 1. Tájékoztatás, (hír)közlés 2. Hír információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztusok stb.) Útján 3. Ritkábban közlemény 4. Régies: összeköttetés, közlekedés, érintkezés. A kommunikációval foglalkozó tudományág a kommunikáció-elmélet. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ JELLEMZŐJE Egymással kapcsolatban álló személyek valamilyen jelrendszer segítségével kapcsolatba kerülnek, információkat adnak át, hatnak egymásra. A kommunikáció egyéni és társadalmi aktus egyszerre. Megindulásának alapvető feltétele, hogy a partnerek között kapcsolat jöjjön létre. A kommunikáció létrejöttéhez szükség van az információ adójára, közlőjére, a vevőjére, befogadójára, az információra, s egy kódrendszerre. A befogadó csak úgy értheti meg a kommunikáció tartalmát, ha számára a kód megfejthető. A kód a leggyakrabban maga a nyelv. Minden kommunikációt, közlést két szempontból közelíthetünk meg: Az egyik a tartalom szempontja, a másik a kommunikáló személyek közötti viszony, ezt szociálpszichológiai szempontnak nevezzük. A tartalmi szempont azt fejezi ki, hogy mi a kommunikáció mondanivalója, jelentése, értelme. KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció a felek jelenlétében eszköz nélkül történik, ilyenkor a személyiség teljes érzékszervi apparátusa résztvevő. Partnerünket látjuk és halljuk, nemcsak a közlés tartalmát fogadjuk be, de érzékeljük gesztusait, arc- és testjátékát is. A KÖZVETETT EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ Nincs személyes jelenlét, ilyenkor valamilyen technikai eszköz segítségével kerülnek kapcsolatba a felek. Az emberi kommunikáció több csatornás. A nyelvi (verbális) kommunikáció mellett igen jelentősek a nem-verbális, azaz a szavak nélküli közlési csatornák is. 2

4 A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐI - Információ, üzenet - Feladó (Adó) - Címzett (Vevő) - Csatorna - Kód - Beszédhelyzet, kontaktus - Valóságháttér o Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi kommunikációs modell bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek. A teljes, részleges, illetve egyoldalú kommunikáció attól függ, hogy van-e a csatornában zaj, s ha van, milyen mértékben akadályozza az üzenet továbbjutását? (A kommunikációs folyamat megvalósulása szempontjából az is zajnak minősül, ha a fogadó nem akar válaszolni!) A TÉMA KIFEJTÉSE A kommunikáció, vagy másképpen közlésfolyamat szó jelentése kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Definíciója szerint bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat. 3

5 Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás. A kommunikáció nem azonos az információ-szerzéssel, a tájékozódással, hisz a kommunikáció kétoldalú. Ebből is következik, hogy a kommunikációhoz legalább két élőlény szükséges. Mi most az emberi kommunikációt elemezzük. A kommunikáció feltétele a már említett legalább két ember, a felhasznált jelrendszer ismerete, és a közös valóság, előzmény. A közös valóság miatt a kommunikációnak valóságvonatkoztatása van. A jelrendszer ismerete nélkül nem jöhet létre kommunikáció, hisz ez gátolja a megértést, így a folyamat egyoldalúvá válik. Szintén fontos, hogy a kommunikáció során az információt kapó, és az információt adó szerepek felcserélődnek. A címzettből feladó, a feladóból címzett lesz. Így lesz kétoldalú a kommunikáció. A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐI - Információ, üzenet: Amit közölni szeretnénk. - Feladó: Megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük. 4

6 - Címzett: Felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük. - Csatorna: Amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír. - Kód: A közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl.: mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás.) - Beszédhelyzet, kontaktus: Az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. - Valóságháttér: A világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom. Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg. A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és válaszol rá. A MODELLHEZ KAPCSOLÓDÓ MEGHATÁROZÁSOK - Enkód: A közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak) megválasztása - Jel: A választott kód elemi egysége - Dekód: A közlő által választott kód "megfejtése", amelynek két feltétele van: o A fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie) o Az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó számára. - Csatorna: A jeleket közvetítő közeg - Zaj: A jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmény a csatornában. A KOMMUNIKÁCIÓ LEHET: A közlési folyamat végbemenetele szempontjából: - Teljes: Amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik - Részleges: Amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; - Egyoldalú: Amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI ÉRZELEMKIFEJEZŐ: Érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják. Pl.: szeretlek, gyűlöllek TÁJÉKOZATÓ, KÖZLŐ: Információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód. pl.: Most süt a nap. Kék az ég. FELHÍVÓ, FELSZÓLÍTÓ: A hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni. Jellemző rá a felszólító mód. pl.: Egyél! Igyál! Gyere már! POÉTIKAI, ESZTÉTIKAI: A gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. A művészetben használják. pl.: - bármilyen irodalmi mű- ÉRTELMEZŐ, METANYELVI: Magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére. pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy? Hogy értetted azt, hogy? 5

7 A KAPCSOLATOT BEFOLYÁSOLÓ FUNKCIÓK 1. Kapcsolatteremtő: A kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk. pl.: Szia! ; Jó napot! ; Szólni szeretnék!. 2. Kapcsolatfenntartó: A kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani. pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye? 3. Kapcsolatzáró: A kapcsolat lezárása, elbúcsúzás. pl.: Viszontlátásra!. Még látjuk egymást!. Akkor holnap! A KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJEI A személyiségben erősen kapcsolódnak a kommunikációs cselekvések és reakciók tudatos és tudattalan megnyilvánulásaihoz, vonatkozásaihoz. ÉRTELMI VAGY KOGNITÍV SZINT: Magába foglalja az embernek, mint gondolkodó lénynek az összes megnyilvánulását, és az ezekkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket (megértés, tanulás, tervezés, számolás, következtetés, rendszerezés stb.). ÉRZELMI SZINT: A világ jelenségeihez fűződő kapcsolatunkat jellemzi és minősíti az érző személyiség szempontjából (öröm, bánat, szorongás, lelkesedés, aggodalom stb.). A pozitív és negatív érzelmek szükségleteinkhez kapcsolódva alakulnak ki, amennyiben a világ számunkra felfogható összes jelensége is a szükségleteken keresztül jut el hozzánk. Az érzelmek intenzitása ezért a szükséglet feszültségi fokától függ, amelyet az érzelmek impulzusának nevezünk. VISELKEDÉSI SZINT: Az értelmi és az érzelmi folyamatok kifejeződése (artikulációja). Cselekvéssel (mozgással) juttatjuk el másokhoz érzéseink, gondolataink tartalmi üzenetét, fogadjuk és feldolgozzuk mások üzeneteit, azaz élünk és boldogulunk. TOTÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Lényege, hogy az embert nemcsak a szóban megfogalmazott információk, hanem érzékszerveinkkel felfogható minden jelenség tájékoztat. A verbális csatorna közleményei tagolt, megformált alakban, a nem-verbális csatornán áramló közlések globálisan, tagolatlan formában jutnak el a befogadóhoz. A közlési csatornák egymástól nem elszigetelten működnek. A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FONTOSABB VÁLFAJAI - a beszéd, - a gesztus, - a mimika, - a tekintet, - a testmozdulatok, - a testtartás, - a hang, - a távolságtartás az interakcióban, - a megjelenés. Az emberi érintkezésben a nyelvi (verbális) kommunikációnak meghatározó szerepe van. 6

8 A felsorolt egyéb közlési módok (a nem-verbális kommunikáció) mint többé-kevésbé rejtett kommunikációs csatornák működnek, de ugyanolyan jelcsere megy ezek használata során is végbe, mint a beszéd esetén. A kommunikáció nem nyelvi kifejező eszközei általában a kommunikáció egészébe ágyazottan, együtt, s többnyire csak a beszéd kísérőjelenségeiként működnek. Vannak közöttük vokális (azaz hallható) eszközök: VOKÁLIS ESZKÖZÖK: - hangadás, - hangszín, - tempó, - hangerő, - hanglejtés, - artikuláció. Vannak vizuális (azaz látható) eszközök. VIZUÁLIS ESZKÖZÖK - gesztus, - mimika, - testtartás, - szemkontaktus A kommunikáció nem nyelvi kifejező eszközei magát a beszédtevékenységet kísérik. A magas szintű verbális kommunikáció magasabb szintű nem verbális kommunikációt eredményez. A kommunikáció folyamata felosztható aszerint is, hogy direkt vagy szándékos, illetve indirekt, önkéntelen. A direkt kommunikáció nagyfokú szándékosságot jelent, s verbális és nem verbális formában is megjelenhet. A beszéd mindig szándékolt, hiszen akaratlanul nem fordulhat elő. A szándékos, tudatos kommunikációt párhuzamosan akaratlan információközlő folyamatok is kísérik. Ezek a közlő érzelmi viszonyát fejezik ki a közölt tartalomhoz, a közlési helyzethez, a befogadóhoz. Ezt a nem szándékolt, önkéntelen, indirekt híradást nevezzük metakommunikációnak. Mind a verbális, mint a nem verbális kommunikációnak van egy ilyen elvontabb információs szintje, amely a közlés tartalmának milyenségére, az adott szituációra vonatkozik. A metakommunikatív üzenetek hordozói többnyire a közlés nem verbális eszközei, de a verbális közlés is rejthet magában metakommunikatív jelentéseket. Érzékeléséhez, felhasználásához az empátiás képesség megfelelő szintje szükséges. Minden közvetlen kommunikációs kapcsolat tartalmazza az empátia elemeit, annak segítségével vagyunk képesek a kommunikáció jelentéstartalmait megérteni. A metakommunikáció során áramló jelzések az empátia segítségével dolgozhatók fel. Az empátia maga is kommunikációs esemény. "Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába... a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát" (Buda Béla: Az empátia, a beleélés lélektana Gondolat, Budapest, old.) 7

9 A megfelelő kommunikációs készség elsajátítása a társadalmi beilleszkedésre is hatással van, ugyanakkor kialakulása feltételezi a megfelelő személyes kapcsolatokat, a társadalmi odafigyelést. A kommunikációs csatornákon fontos személyiségformáló, nevelő hatások áramlanak, ezeken keresztül tanul szociális szerepeket az ember. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ EGYÉN FEJLŐDÉSE A kommunikáció fejlődése szempontjából a kisgyermekkortól a felnőtté válásig a család, a személyközi kapcsolatok (barátok, társak...), a nevelési intézmények és a tömegkommunikációs csatornák játsszák a fő szerepet. Ezek súlya életkoroktól függően más és más. Az újszülöttek éppen csak elkezdik a külső ingerekre való reagálást, a kisgyermek egy-egy személlyel kommunikál, a kisiskolás inkább hasonló korú társaival, míg a serdülő kommunikációja már egész kiterjedt, és nem kizárólag a kortársi csoport tagjai vesznek részt benne. A SZÓBELI (verbális) KOMMUNIKÁCIÓ NYELV ÉS BESZÉD A nyelvi kommunikáció az érintkezés, valamint az ismeretek közvetítésének, megszerzésének, és a gondolkodásnak a leghatékonyabb eszköze. A társadalmi gyakorlat szinte minden területén kitüntetett szerepe van a nyelvi kommunikációnak. A verbális csatorna az ember legspecifikusabb (legsajátabb) kommunikációs módja, mindenféle információ továbbítására alkalmas. A nyelv közös jelrendszer; lehetővé teszi a kölcsönös megértést, összehangolja a viselkedésünket, cselekvéseinket. A nyelv az emberi kultúra alapja. A nyelv teszi képessé az embert arra, hogy az emberiség tapasztalataihoz hozzájuthasson. Segítségével ismerjük meg a világot, s ennek kapcsán alakul a személyiség szerkezete. Eszköz és szabályrendszer, jellemzője hogy az egyén számára objektív, állandó, stabil. A beszéd szubjektív, egyéni, egyszeri. Eszköze a nyelv. Roman Jakobson a beszéd hat funkcióját különbözteti meg: 1. A megismertető (referenciális, megismertető) funkciójáról, a világ tényeiről való tájékoztatás, az ismerettovábbítás során beszélünk. Elsősorban kijelentő mondatokban nyilvánul meg. 2. Az érzelmi (emotív) funkció esetén közlésünkből az érzelmi jelleg emelkedik ki, a beszéd tárgyához való érzelmi viszonyt fejezi ki. Az érzelmi telítettségű felkiáltó és óhajtó mondatokra jellemző. 3. Az akarati (konatív) funkcióban az akarati befolyásolás kerül előtérbe. Legtisztább megnyilvánulása a parancs, felszólítás. 4. A kapcsolatteremtő (fatikus FA) funkcióban a kapcsolatteremtés dominál. Elsősorban a bizonytalan gondolati tartalmat hordozó kérdő mondatok sajátossága 5. A poétikai funkció érvényesülésekor az esztétikai hatás a cél. 6. A metanyelvi funkció során magára a nyelvi megformálásra vonatkozik a közlés. A funkciók a nyelvi közlés más-más oldalát határozzák ugyan meg, de szinte minden nyelvi üzenetben több funkció is megjelenik. A különböző társadalmi rétegek, csoportok 8

10 nyelvhasználata eltérő egymástól, s általában a magasabb rétegek nyelvi kultúráltsága nagyobb. Eltérés lehet a nyelvhasználatban az adott szituáció, a mondanivaló, a beszélgetők viszonya alapján is. A beszédhelyzet tényezői - beszélő, - a beszédben megjelenő tartalom, - a hallgató. A hangos beszédnél a közvetlen kommunikáció révén a hallgató azonnal reagálhat az információra. Amikor nem párbeszédről van szó, akkor is történik visszacsatolás a nem verbális csatornákon (előadás, tanóra) Mindegyik lényege a hosszabb-rövidebb szóbeli ismeretközvetítés. A másik fontos forma a beszélgetés. Ilyenkor több irányú és kölcsönös kommunikáció valósulhat meg. A beszédet nem örököljük, hanem környezetünk segítségével elsajátítjuk. A beszédtevékenység összetett folyamat, élettani és lélektani tényezők egyaránt befolyásolják. A hatékony, jól érthető beszéd fontos feltétele a pontos artikuláció, a helyes hangsúlyozás. A mondatban a hangsúly helyét a következő tényezők határozzák meg: - Az értelem (a közlés szempontjából lényeges rész, egy szó értelmének, a mondanivaló kiemelésénél használjuk) - Az érzelem (a mondanivaló kiemelésében, az érzelmi hatások fokozásában van nagy szerepe) - A ritmus (bizonyos szövegek - versek, mondókák- esetén kiegészíti az első két hangsúlyozási formát) A ritmikus, hangsúlyos beszéd könnyebben érthetővé, követhető. Mindig a lényeges, fontos információt kell nyomatékosítani. A magyarban rendszerint a mondat értelmétől függ, mely szón, szavakon van a hangsúly. Helyes hangsúlyozás esetén beszédünk ritmikus, követhetőbb, érthetőbb. Egyaránt kellemetlen a szájbarágó, túlhangsúlyozott és a monoton, hangsúlytalan beszéd. Nem mindegy, hogy beszéd közben mit hangsúlyozunk akár ritmikailag, akár értelmileg. A pontatlan, helytelen hangsúlyozás akár félreérthetővé, érthetetlenné is teheti mondanivalónkat. Ugyanilyen problémát okoz a szóvégek indokolatlan elharapása is. Terjed a hangok elharapása, a hosszú magánhangzók rövidítése, a rövid magánhangzók megnyújtása. Gyakori hiba, amire ügyelni kell, hogy ne a jelzett szót, hanem a jelzőt hangsúlyozzuk. A nem megfelelő szó hangsúlyozásával éppen ellentétes hatás érhető el. Ha túl sokat hangsúlyozunk, olyan, mintha egyet se emeltünk volna ki, s ráadásul monotonná, unalmassá válhat a beszédünk. STÍLUS A beszéd vagy írás formája, melyet az emberek többé-kevésbé tudatosan, céljaiknak megfelelően választanak. A stílus az a mód, ahogyan a nyelvet használjuk. Befolyásolja, hogy kihez szólunk, miről, milyen a szókincsünk, személyiségvonásaink, nemzeti és társadalmi hovatartozásunk, nemünk, milyen társadalmi szokások érvényesek az adott helyzetben. Természetesen éppen annak következtében, hogy stílusunkat a téma, és a kommunikációban résztvevők is befolyásolják, más - más módon beszélünk, ha szaknyelvet, vagy ha hétköznapi nyelvet használunk. 9

11 Törekedni kell a mondanivalót egyértelműen kifejező szavak megválasztására. A szegényes szókincs nem teszi lehetővé az árnyalt fogalmazást. Vigyázni kell a nyelvi közhelyekkel, az időnként felkapott divatos kifejezésekkel nehogy nyelvi modorossághoz vezessen. Egyre jobban terjed a magyar megfelelő kifejezések helyett az idegen szavak használata. A jó stílus sajátossága, hogy világos, könnyen érthető. Előre meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk mondani. Nem szabad túl sok gondolatot egyszerre felvetni, időt kell hagyni a megértésre. Ne legyenek a mondatok túl bonyolultak, kerülni kell a többszörös összetételeket. Legyen a mondanivaló lényegre törő, tömör. A felesleges szószaporításokat kerülni kell. A NYELV ÉS AZ ÍRÁS A nyelvi kommunikáció másik formája, a beszélt nyelv szimbóluma. A gondolatok rögzítését, közvetítését teszi lehetővé. Az áttekinthetőséget, a könnyebb megértést az írás külső megjelenési formája is segíti. Különösen a formális, hivatalos iratok esetében van ennek nagy jelentősége, hiszen ezek fontos információkat közölnek. Nyugta, elismervény, meghatalmazás esetében főleg arra kell ügyelni, hogy minden fontos információ, adat rákerüljön az iratra. A beadványok esetében az udvarias megszólítás, a meggyőző érvek, a pontos adatok, tények kerülnek előtérbe. A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Ugyanúgy a jeladás, jelcsere megnyilvánulási formája, mint a beszédet. Egyes kutatók szerint a nem-verbális csatornán az információ 90%-a jut el a befogadóhoz. SZINTJEI - Paranyelvi (az ember érzelmi állapotára utaló beszéd közben felmerülő jelek: intonáció, hangsúly, szünetek beiktatása) - Nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika, szemkontaktus, fej és testmozgások) - Metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességére utaló jelek) Nagyon nagy szerepe van a gyermek fejlődése, a kapcsolatok szabályozása, az emberek közötti viszony alakulása, a szocializáció szempontjából. A gyerek ezen keresztül tanul beállítódásokat, értékeket, azonosul a felnőttek viselkedésmintáival, alakul empátiás képessége. A kisgyerek nagyon fogékony a nem-verbális jelekre, melyeket elsősorban, mint az érzelmi viszonyulás jelzéseit fogja fel. A verbális közlésnek a gesztus, mimika, a megjelenés többnyire csak kísérőjelenségei. Hitelességünk múlik azon, hogy verbális és nem verbális közlésünk egyértelmű, összhangban van-e. A nem verbális és verbális megnyilvánulások a kommunikációs folyamat teljességében együtt, egyszerre, egymást kihangsúlyozva, erősítve működnek. Helytelen alkalmazásuk a hatékonyságot rontja. A nem-verbális kommunikáció Ekman szerint ötféle lehet: 1. Érzelemnyilvánítások 2. Illusztratív gesztusok 3. Szabályozók (pl. felszólítás a megismétlésre, nyomatékosító jelzés) 4. Emblémák: egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek 5. Adaptáló jelzések: a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott kommunikációs helyzethez 10

12 NEM VERBÁLIS JELEK 1. Vokális jelek 2. Mimika 3. Tekintet 4. Mozgásos kommunikáció (gesztus, testtartás, térközszabályozás) 5. Kulturális jelzések (emblémák, ruha, haj, díszek) 6. Kronémika (az interakció időviszonya) 7. Proxemika (távolságtartás) 1. Vokális kommunikáció Ide tartoznak az ún. paralingvisztikai tényezők (azaz a nyelven túli), például hangnem, hanghordozás, hanglejtés, hangsúly. A hangból megállapíthatjuk a közlő nemét, korát, karakterét, természetét, illetve a használt dialektust. A hangerő A hangerő változásaival ki lehet emelni az újat, a fontosat, érzelmeinket. Problémát okozhat a nem megfelelően választott hangerő. A hang erőssége és dallamossága között fordított összefüggés van. Minél hangosabb a beszéd, annál kevésbé dallamos és ezzel romlik a hatékonysága. A hangerő mértéktelen fokozása a beszéd differenciáltságát rontja. A hanglejtés A hanglejtés az élő beszéd dallama. Szorosan kapcsolódik a hangsúlyozáshoz. A beszédet kísérő minden érzelmi velejáró a hanglejtés változásában nyilvánul meg. A hanglejtés változásait a beszélő egyénisége, a beszédszituáció határozza meg. A hanglejtés elősegíti a mondatok artikulálását, értelmezését, egyes szavak kiemelését. Ahová hangsúlyt teszünk, ott magasabbról indul a hang lefelé, a hangsúlytalan részeket alacsonyabb hangfekvésben mondjuk. Kellemetlen az emelt hangú beszéd, de legalább ennyire helytelen, ha a lényeges és lényegtelen mondatrészek azonos hangfekvésben szólalnak meg. A tempó Minél kevesebb idő jut a hangok képzésére, annál gyorsabb a beszéd. A beszéd sebessége az adott nyelvre, az adott helyzetre jellemző. A magyar nyelv sajátossága, hogy viszonylag lassú. A megfelelő tempó befolyásolja a beszédet, hiszen ha túl gyors, nehezen követhető a mondanivaló, ha túl lassú, szinte elaltat. A beszéd gyorsaságát befolyásolják a beszélő pszichés sajátosságai, temperamentuma is. Az érzelmek szintén tükröződnek a tempóban. Az érzelmileg felhangolt ember beszéde általában gyorsabb, a szomorú, lehangolt emberé pedig lassabb. Az élénk szellemi tevékenység esetén éppúgy előfordulhat a gyors tempójú beszéd, mint a szószátyár összerendezetlen mondanivalójú embernél. Mind a gyorsítás, mind a lassítás azt érzékelteti, hogy fontos mondanivaló következik a beszédben. Az érdeklődés felkeltésének és ébrentartásának, a mondanivaló tagolásának fontos beszédtechnikai eszköze: a tempóváltás, a hangerő módosítása, a magasságbeli váltás. 11

13 A beszédszünet Szerepe van az érzelmi telítettség érzékeltetésében. Általa a mondanivaló jobban tagolódik, lezár egy gondolatot, vagy felhívja a figyelmet egy új részre, érthetőbbé teszi.kapcsolatban van a hangsúllyal, a szórenddel. Különböző típusait említhetjük meg: - Belégzési szünet (a levegővételt segíti): Ne akkor történjen, amikor éppen a rossz levegővétel miatt kifulladt a beszélő, vagy elveszítette a beszéd fonalát. - Hezitációs szünet (koncentrál, keresi a szavakat): Káros, mert megtöri a folyamatot, ráadásul néha szótagismétlésben, "öö"-zésben, töltelékszavak használatában is megnyilvánul. - Felhívási szünet (a figyelem felkeltésére tartott szünet): Alkalmat ad az elmélyültebb gondolkodásra. - Kifejező szünet (hatáskeltés szerepe van): Alkalmat ad az érzelmi átélésre. A szünetek elhelyezkedésük alapján lehetnek: - Előszünet (állhat az új gondolat, a hangsúlyos rész előtt) - Utószünet (lezár egy megelőző beszédszakaszt) - Szünetpár (amikor egy elő és egy utószünet zár közre egy részt) A hangszín Az egyénre leginkább jellemző beszéd-sajátosság, ránk jellemző, változatlan. Változásai hírértékűek lehetnek, érzelmeket fejezhetnek ki. Árnyalati gazdagsága befolyásolja a hangsor tartalmát, jelentését. A közönyös mondanivalónál hangunk "megszürkül", az erős érzelmek esetén "átforrósodik", vagy éppen hideggé, rideggé válik. Vigyáznunk kell arra, hogy hangunk, stílusunk természetes maradjon, ne érződjék rajta affektálás, modorosság, mesterkéltség. Az anyanyelvi kultúra A kommunikációs kultúrát elsősorban ez fejleszti. A nyelvi fejlődés, a megszerzett tudás a kommunikációs képességek fejlődésével szoros kölcsönhatásban van. A nyelvtan a nyelvvel kapcsolatos törvényszerűségek összessége. A bizonytalan szóismeret is hibához vezethet, különösen, ha az adott kifejezések szóalakjai közel állnak egymáshoz. A képzavar, a nyelvi közhelyek, a szószaporítás, a kétértelműség, a helytelen kifejezés használata is rontja nyelvi kultúránkat, nehezen érthetővé teszi beszédünket. 2. A mimika A beszédet kísérő arckifejezés, az arcizmok mozgása révén közöl információkat. Részben a beszéd árnyalását szolgálja, részben önálló jelentéshordozó. Jellemzi magát a beszélőt, sőt a beszédpartnerek közötti viszonyt is. Mindig alkalmazkodnia kell az elmondottakhoz. Az élénk beszédet, gyors gondolatokat általában élénkebb mimika, a jellegtelen beszédet kifejezéstelenebb mimika kíséri. Az arc elsősorban az érzelmek kifejezésének színtere. Az arckifejezések nemcsak pillanatnyi hangulatomról, hanem tartós lelki tulajdonságaimról is árulkodnak. Összesen hét érzelem tükröződik az arcon (Ekman): öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és érdeklődés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére. Ezek a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai. 3. A tekintet 12

14 Az egyik legősibb kommunikációs eszköz, a személyes viszony alakításában fontos csatorna. A szem jelzéseit már nagyon korai életszakaszban képesek vagyunk felfogni. A ránézésnek, a pillantás időtartamának, a szem behunyásának, a tekintet elfordításának egyaránt jelentése van. Ha valakivel kapcsolatba akarunk kerülni, hosszabban rátekintünk. Miután a bensőséges emberi kapcsolatok kialakításának eszköze, helytelen használatával könnyen kerülhetünk kényelmetlen helyzetekbe. Kerülni kell a lentről felfelé, illetve a fentről lefelé irányuló tekintetet, mert az első eset félelmet, a második uralkodást fejez ki, s mindegyik rontja a hatékonyságot. A magasabb rendű állatoknál is megfigyelhető. A tekintet az, amelyből észlelni lehet, hogy a másik lény észlelhető terében vagyunk-e. Arról kelt képet, hogy a másik mit észlel, mit vesz észre, és ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. Irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan. Szabályozó szerepe van, befolyásoló jelzéseket tartalmazhat. 4. Mozgásos kommunikáció A mozgásos kommunikációs csatornák, (négyféle ilyen csatornát különböztetünk meg): gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kinezika. A gesztus (a fej, a kéz, a kar mozdulatai): E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. E mozgásoknak jelentésük van, egy részük tudatos, másik felük öntudatlan. Szabályozó funkciót töltenek be, a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, magyarázatát kérve. Nagyon sok zavarjelet közvetítenek, például a feszültség jelét. Gyakran tükröződnek bennük a szimbólumok (pl.: a karikagyűrűjével játszó nő a házasságának gondjaival küzd). A gesztikulálás a test kifejezést szolgáló mozgása, a gesztus maga a taglejtés. A gesztikulálás a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás. Legfontosabb szerepe a beszédbeli közlés árnyalásában van. Segít beszédünk tartalmi elemeinek kiemelésében, nyomatékosításában. A gesztusok különböző embereknél különböző hatást válthatnak ki. A hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig, s csak nagyon ritkán, - erős érzelmi feszültség esetén - terjed a váll fölötti részekre. Mozdulataink három csoportra oszthatók: akaratlagos és akaratlan mozdulatok valamint reflexmozgások. Csak akaratlagos mozdulatainkat irányíthatjuk tudatosan, azonban valamennyire az akaratlan mozgásunk is kontrollálható (pl.: rossz szokásainkról szerezhetünk információt) A kézzel történő gesztusok hatásuk szempontjából lehetnek: o Pozitív hatású kéztartás: felfelé fordított tenyér o Semleges hatású kéztartás: párhuzamosan elhelyezkedő tenyér o Negatív hatású kéztartás: lefelé, vagy a partner felé fordított tenyér A természetes gesztusok mindig megelőzik egy kicsit a szót, amit kísérnek. A túlzott, erőteljes gesztikuláció, zavaró lehet, eltereli a figyelmet. Helyes, ha egy képzeletbeli egyeneshez igazítjuk fejünket, vállunkat. A gesztikuláció modoros válfajai esetleg nevetségessé tehetnek, míg a kényszeres gesztusok idegesítők, 13

15 zavaróak lehetnek. A gesztusok szabályozó szerepet is betöltenek a kommunikációs folyamatban. A testmozdulatok, testtartás: Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározó testtartás kívánatos. Az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük egymás testtartását. Az egyenes és szilárd testtartás jelzi koncentráltságunkat. Az "aktív" állás jellemzője, hogy egyenesen állunk, testsúlyunk egyformán oszlik meg a két lábon, vállunk egyenes. Az ülő ember kevésbé dinamikus, kevésbé lehet figyelni rá. Az állás sose legyen túl merev. A személyközi távolságtartás (térközszabályozás): Az emberek beszéd közbeni távolságtartása. A távolságot a kulturális szabályok, az együttes cselekvés sajátosságai és a partnerhez való viszony befolyásolja. Megkülönböztethetünk intim, személyes, társadalmi, nyilvános zónát, melyek az előbb említett tényezőktől függetlenek. Zónatávolságok: 1. Intim zóna: cm. Ezt saját tulajdonunknak tekintjük és csupán a hozzá érzelmileg közelállóknak szabad érzelmileg az intim zónába behatolni. Ide tartoznak a szülők, házastárs, közeli barátok. Létezik egy belső zóna is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtől és csupán fizikai érintkezés során érhető el, ez a szoros intim zóna. 2. Személyes zóna: 46cm - 1,2 m. Ekkora távolságra állunk másoktól koktél partikon, hivatalos és társas összejöveteleken és társas találkozókon. 3. Társadalmi zóna: 1,2 m - 3,6 m. Ekkora távolságra állunk idegenektől, mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé. 4. Nyilvános zóna: 3,6 m. Ez a megfelelő távolság, ha nagy létszámú csoporthoz intézzük szavainkat. Kinezika: Magában foglalja a mimika és a gesztusmozgások, valamint a testtartások jelenségeit is és még sokkal több, más finom megnyilvánulásokat. A kinezikus mozgások értelmezése öntudatlan, spontán a mindennapi életben. 5. A kulturális jelzések A megjelenés elemei - az öltözködés, a hajviselet, a kiegészítő díszek, egyenruha, jelvények - részei a nem-verbális kommunikációnak. Az ilyen jelzéseket szokták emblematikus - vagyis jelvényszerű - jelzéseknek is nevezni. Ezek a jelzések valami egyértelműt fejeznek ki. Egy részüket tudatosan választjuk, jellemző ránk. Egyéniségünkre, stílusunkra vonatkozó jelzésekként foghatjuk fel mindezt. 6. A kronémika A kommunikációs időviszonyait vizsgálja, vagyis, azt, hogy a beszélgetés résztvevői mennyi időt szánnak a beszélgetés egyes szakaszaira. Lehet, gyors, sietős az üdvözlés és búcsúzás, lehet hosszan csevegni, vagy elrohanni. Ez szorosan összefügg a metakommunikációval, és azzal, mennyire rokonszenves, akivel találkozunk. Hogy mennyire kedveljük, vagy mennyire kedvel minket ő. Jelentősége van a csendnek is, amely kifejezhet számos dolgot; például a helyzet kényelmetlenségét, amit a kínos csend kifejezéssel minősítünk. Nemcsak a beszéd a művészet, hanem a hallgatás is. Elhallgatni, ha egy harmadik személyt szapulnak a fülünk hallatára, vagy amikor nem értünk valamihez, komoly teljesítmény. Meg 14

16 tudjuk-e állni, hogy a sikereinket elmeséljük, vagy ne panaszkodjunk? Tudunk e titkot tartani, vagy haragunkban megnémulni? 7. Proxemika A "proximus" latin eredetű szó, amely közelebbit, közelséget, szomszédot jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti távolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert levegőbuborék, úgynevezett személyes tér vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk (lásd személyközi távolságtartás). A BETEGGEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI VONATKOZÁSAI Az egészségügyben dolgozók és a betegek kapcsolatában igen fontos szabályozási vetület jelentkezik. A kapcsolat feltételezi, hogy a beteg, az egészségügyben dolgozó gyógyító tevékenységben betöltött szerepétől függően engedelmeskedjen neki. A beteg az egészségügyben kötelezett a részletes és pontos információadásra, eközben olyan dolgokat is el kell magáról mondania, amelyek a megszokott társadalmi konvenciók szerint csak bizalmas és személyes kapcsolatokban képezhetik kommunikáció tárgyát. A rutin betegszállítási feladat teljesítésekor kialakuló kommunikációs kapcsolatra az előbbiek csak részben igazak, bár adódhat olyan helyzet (pl.: rosszullét), amikor a kommunikáció színtere változhat. A betegszállítás során a kommunikáció tartalmainak meghatározását főleg a betegszállító végzi, ő kérdez. Gyakori, hogy a kommunikáció teljes személytelenség esetében is azonnal eljut a legbizalmasabb szintre, melynek eredményeként tartós viszony esetén gyorsan személyessé és érzelmileg is intimmé válhatna. Ugyanakkor egyenlőtlen kapcsolat, az intimitás a beteg részéről nyilvánul meg, a betegszállító a kapcsolatban csak szerepével vesz részt, személyiségével alig, és részéről a kommunikáció intimitási foka nem haladja meg a formális társadalmi érintkezésekben megszokott határokat. A modern társadalomban az egészség értéke megnőtt, az egészségügyi dolgozók az egészség megőrzésében és helyreállításában résztvevőként, a szaktudásuknál fogva sajátos fölényben vannak. Az úgynevezett szakértői hatalom van a kezükben. A betegek figyelnek rájuk, tisztelettel övezik őket, tekintélyt ruháznak rájuk. A szociológusok kimutatták, hogy ez a tisztelet sokkal több, mint ami a szakértőt megilletné, a tekintély is több, mint ami a tevékenységéből és eredményeiből következne, tehát ezt a tekintélyt irracionális tekintélynek lehet nevezni. A betegszállító is részesülhet 15

17 ilyen irracionális tekintélyben, emiatt szavai, megnyilvánulásai sokkal nagyobb hatással lehetnek az őt e tekintéllyel felruházó betegekre. A betegek hajlamosak arra, hogy az egészségügyben dolgozókba mágikus bizalmat vessenek, kommunikációjukat fenntartás nélkül elfogadják. A betegség által kiváltott pszichológiai állapotban olyan gyermeki viszonyulásmódok aktiválódnak, amelyek igénylik az egyenlőtlen kapcsolatot és azt, hogy más valaki segítsen, vegye kezébe az események irányítását, olyan, aki segíteni tud. A beteg saját magához képest sokkal gyámoltalanabb, határozatlanabb lehet. Az egészségügyben dolgozók tudatosan is igyekeznek a maximális biztonság és határozottság látszatát kelteni a betegben. Ennek különösen olyan esetekben tulajdonítanak jelentőséget, amikor a beteggel először találkoznak, és amikor hiányoznak az orvosi identitást alátámasztó kellékek. E viselkedés szükségességét több vizsgálat bizonyította, azzal hogy a biztos és határozott orvosi viselkedés nélkül a beteg hiányosan engedelmeskedne, együttműködésében zavar támadna. Emiatt fontos a betegszállítónak is a határozott, bizalomkeltő magatartás és kommunikáció. A betegek viszonyulásának esetleges megváltozása az egészségügyben dolgozókban nem mindig tudatosul, így azután sajátos szerepkonfliktus és kommunikációs zavar jöhet létre az interakcióban, mert a beteg egyenrangú, kevésbé engedelmeskedő kapcsolódási kommunikációira az egészségügyben dolgozó fölényes, a tekintélyre hivatkozó és még nagyobb magabiztosságot sugárzó jelzésekkel válaszol, tehát mintegy intenzívebbé teszi szerepkommunikációját. Ebből feszültség keletkezik, mert ahhoz, hogy ilyen esetekben szabályozni lehessen az interakciót, hozzá kell nyúlnia valamilyen szabályozó eszközhöz. A betegszállító munkája során sokféle emberrel találkozik, sokféle szabályozási módszert kell alkalmaznia, a hagyományos - nyájas és méltóságteljes - színjátéktól az egyenrangú, értelemre utaló párbeszédig. A beteg viselkedése feletti kontroll sokszor nagyon lényeges, e nélkül a beteg gyakran nem működik együtt az egészségügyi dolgozókkal. A mai medicina gyakorlatából ismert, hogy az úgynevezett nem engedelmesség nagyon gyakori, és nagyon sok baj származik belőle. Az empátia segíthet e konfliktusok megértésében, megelőzésében. Lényegében a beteg egyéni kommunikációs kódrendszerének megértéséhez ad kulcsot, mert így lehet megérezni a mögöttes értelmet, az érzelmi indítékokat, a rejtett szándékokat, és így lehet felfogni a szorongást és a feszültségeket is. Az empátia élménye során a személyiség mintegy beleéli magát a másik ember érzelmi és tudati állapotába azáltal, hogy a másik ember kommunikációját fokozottabban engedi hatni magára. Ilyenkor élményszerű az érzés, hogy a személyiség belevetíti magát a másik ember belső világába, az ő érzelmeivel érez, és az ő fejével gondolkodik. A másiktól való távolság így szinte megszűnik. A beleélés élménye voltaképpen illúzió, hiszen kommunikáció érzékeléséről van szó. Az empátia révén létrejövő mélyrehatóbb megértésben lényegében a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció olyan mérvű felfogása és tudatosítása történik meg, amely a mindennapi emberi érintkezésekben nem szokásos. Számos szakember szerint az empátia alapja a nem verbális kommunikáció iránti veleszületett érzékenységünk és a nem verbális kommunikáció főbb csatornáinak egyetemes emberi, tehát biológiai kódja; mások viszont éppen azt hangsúlyozzák, hogy az egyéni közléstartalmakat pontosan érzékelő empátia a szociálisan tanult kódok finomabb és összetettebb megfejtését teszi lehetővé. 16

18 A KOMMUNIKÁCIÓ LEHETSÉGES ZAVARAI A REDUNDANCIA - Ez megnyilvánulhat időben és intenzitásban. Időben azt jelenti, hogy azonos jelzések egymás után többször megismétlődnek. Típusos helyzet, hogy ha meg akarunk valakit szólítani, és az éppen nem figyel, vagy a zaj miatt nem elég hangos a beszédünk, akkor a megszólítást ismételjük. Az ismétlések általában mindig hangosabbak, itt lép be az intenzitásbeli növekedés. - Bizonyos szignálok, például az emblémák, a tekintet, egyes mimikai jelzések stb. intenzitását nem lehet fokozni, ilyenkor a jelzésadás idejét szoktuk növelni. - Ha szemünkkel valakinek jelzést adunk, és az nem reagál, először az ismétlések következnek, csak azután lép be valamilyen intenzitásfokozó elem, például a gesztus. - Ha szavunkat nem hallják meg, vagy a nem verbális jelzésünkre nem reagálnak, integetni kezdünk, vagy feltűnő mimikai mozgásokkal próbálkozunk. - A teljes kommunikációs képtelenség ritkán áll elő, leginkább eszméletvesztés eseteiben. - Csaknem teljes a kommunikációs képtelenség agykárosodás következtében fellépő részleges vagy teljes beszédzavarban fordulhat elő. - Beszűkül a kommunikáció lehetőségköre, ha teljesen idegen kultúrában nem értjük a nyelvet. A nyelvtudás hiányát általában áthidalják a gesztusok, illetve a megerősítésen és tagadáson át történő egyezkedés a közös kontextus és közös kód létrehozásával. Általában sokat segít a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció, ezen át érzelmi állapotok, viszonyulásmódok, intenciók közvetíthetők. - Viszonylagos kommunikációs nehézségek származhatnak bizonyos neurológiai betegségekből és különféle fogyatékosságokból. - A Parkinson-betegség, illetve egyes mozgató idegek betegségei, a gesztusok és a mimika lehetőségeit szűkítik be. 17

19 - A mozgáskorlátozott ember metakommunikációja lesz szegényebb, nehezebb a térközszabályozás, gyakran a gesztus is (mert például szükség van a kézre a bot, a mankó vagy a tolókocsi megfogásához). - Az érzékszervi fogyatékosság egész kommunikációs csatornákat kapcsolhat ki, például a vak ember kizárólagosan hallására utalt. - A látáskárosult embereknél nem a hallás képességének fokozódása történik, hanem a hallás révén felvett információk tökéletesebb feldolgozása és jobb felhasználása. Az egészséges ember nincs annyira egy érzékszervére utalva, hiszen a másik viselkedéséből több kommunikációs csatorna jelzései is áramlanak felé, ezért nagyon gyakran bizonyos csatornák jeleit nem is tudatosítja. Ha viszont csak egy csatorna marad, akkor jobban figyelünk. - A süket ember kitűnően tud szájról olvasni, különösen a veleszületetten vagy gyermekkori eredetűen süket. A felnőttkori megsüketülések esetében nagyon gyakori, hogy neurotikus gátlás alá kerül a kommunikáció, a személyiség nem hajlandó megtanulni a szájról olvasást, és ezáltal mintegy kikapcsolja magát a kommunikációból. A kommunikáció finom zavarai a gyakoribbak. A verbális kommunikációban zavart okozhat a nyelvi szocializáció hiányossága, nemcsak a gyermekkorban, hanem a felnőttkorban is. Ismert, hogy a hiányos nyelvi szocializáció (például a megfelelő iskolázottság hiánya) nagy kommunikációs zavarforrás. A szakemberek általában a felsőközépréteg tagjai, a problémás emberek pedig az alsó rétegekből vagy a szubkultúrákból jönnek, és emiatt nagyon nehezen értik meg egymást során. Súlyos depresszióban ismeretes a beteg teljes gátoltsága, a kommunikációból való visszahúzódás kísérlete. Ismert a kommunikáció alapkutatásaiból, hogy nem lehet nem kommunikálni, vagyis a kommunikáció szükségszerű viselkedési megnyilvánulás, ezért természetszerű, hogy a teljes visszahúzódás lehetetlen, és az ilyen helyzetekben is ad a kommunikáció támpontokat legalább a személyiség lélektani állapotának felismerésére, de legtöbbször még a konkrét problématartalom valószínűsítésére is. Általában a komolyabb pszichiátriai állapotok, de leginkább a skizofrén kórformák sajátossága, hogy a beteg nem képes a komplex társas viselkedésre, nem tudja tartani az önmagáról képviselt képet (impressziót), nem tud alkalmazkodni a társas kapcsolatokban, gyakran egyszerű kommunikációs folyamatok sem mehetnek így végbe. A szervi eredetű képtelenségek is elmebetegségnek számítanak, mint például az érelmeszesedéses zavartság, a gyógyszerek vagy alkohol okozta delírium, a lázas betegek vagy mérgezések, vagy az elbutulás (dementia). Enyhébb elmebetegség, de szociális kihatásaiban súlyos a skizofrénia paranoid formája, ilyenkor téves eszmék jellemzik a viselkedés vezérlését, és ezek a téves eszmék a cselekvés, illetve a kommunikáció megtervezésének előzményei. Kommunikációs jelentősége ennek az állapotnak az, hogy a beteg mások kommunikációjának téves, torz dekódolására vezeti vissza téves eszméit, például mások mimikájából, testtartásából fenyegetést, hódolatot, nemi vágyat stb. olvas ki, és ezeket biztos híreknek veszi, ezek szerint ad választ. Így a paranoid ember körül az interakciós térben súlyos zavar támad. 18

20 Skizofrén állapotban a téves eszmék általában töredezettek, rendszertelenek, de van olyan kóros állapot, ezt nevezik (tiszta) paranoiának, amikor a viselkedésvezérlés belső indoklásában megvan a szokott interpretatív rend és mindennapi belső logika, csak bizonyos előfeltevések hibásak, téves eszme jellegűek. Az ilyen emberekről a környezet, ahogyan mondani szokták, sokáig "nem veszi észre, hogy bolondok", illetve ezeket nevezi "okos bolondoknak", sok közöttük a feltalálási téves eszmében vagy nagyzásos téves eszmében szenvedő ember, aki csak kevésbé különbözik a szélsőségesen viselkedő normális embertől. Felhasznált irodalom (Forrás: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei; Tömegkommunikációs Kutatóközpont; Budapest) B3+nyelvi+%C3%A9s+nem+nyelvi+kifejez%C5%91eszk%C3%B6zei 19

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI In.: Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat Kiadó, Bp. 1978. Általánosan meghatározva, az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Kommunikáció. Mi teszi szükségessé, hogy kiemelt helyet kapjon iskoláinkban, pedagógusképzésünkben a kommunikáció problémaköre?

Kommunikáció. Mi teszi szükségessé, hogy kiemelt helyet kapjon iskoláinkban, pedagógusképzésünkben a kommunikáció problémaköre? 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A kommunikáció fogalma 2. A verbális kommunikáció 2.1. A nyelv és a beszéd 2.1.1. Az artikuláció 2.1.2. A hangerő 2.1.3. A hanglejtés 2.1.4. A gyorsaság, a tempó 2.1.5. A

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kommunikációelmélet. A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban

Kommunikációelmélet. A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban Kommunikációelmélet II. előadás A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban 1. az információelmélet kommunikációnak tekint mindent, amiben információ-továbbítás történik, függetlenül

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Nonverbális kommunikáció

Nonverbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció Dr. Móré Mariann főiskolai docens A nem verbális kommunikáció kutatásáról A görög és a római a kultúrákat a verbális kommunikáció uralta. Az ókori színház: a színpadon viselt álarc

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika.

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika. A verbális és a non-verbális kommunikáció 1 A verbális kommunikációban a beszéd tölti be az információ közvetítő szerepet. A kommunikációban résztvevő felek közötti hierarchikus különbségek a kommunikáció

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8 Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Ismertesse az egészségkultúra lényegét, alapfogalmait, elemeit! Magyarázza meg az egyén kulturáltsága

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Autizmusba zárt világ

Autizmusba zárt világ Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

Kommunikáció demens személyekkel

Kommunikáció demens személyekkel Kommunikáció demens személyekkel A kommunikáció módja demens személyekkel: figyelem és odafordulás jelentősége Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. (Lk 6.31) I. Tevékenység

Részletesebben

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet SZAKDOLGOZAT Kommunikáció a szakértői munkában A szakértő kommunikációs képessége

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet SZAKDOLGOZAT Kommunikáció a szakértői munkában A szakértő kommunikációs képessége Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet SZAKDOLGOZAT Kommunikáció a szakértői munkában A szakértő kommunikációs képessége Konzulens: Sarka Ferenc Óraadó oktató Készítette: Egriné Seres

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA HORVÁTHOVÁ Kinga, SZŐKÖL István 1 Absztrakt A tanulmányunkban a pedagógiai kommunikáció sajátosságaira figyelünk. Tárgyaljuk a pedagógiai

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Játék című moduláris program A játék című moduláris program legfontosabb célkitűzései a következők: Az óvodás korból hozott játékosság, a játékra való hajlandóság,

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében)

Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében) Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében) Végh József nyá. r. ezredes Klinikai szakpszichológus TA szervezet

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási középszint alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A meggyőzést célzó kommunikáció:

A meggyőzést célzó kommunikáció: IV. előadás A meggyőzést célzó kommunikáció: Az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén vagy egyénekből álló csoport véleményét, attitűdét, viselkedését.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben