AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI"

Átírás

1 AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI In.: Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat Kiadó, Bp Általánosan meghatározva, az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelki állapotában. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvését, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megérzés és megértés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát. Maga a beleélés mozzanat még nem egyenlő az empátiával. A másik lelkiállapotának átélése levezetődhet érzelmi - indulati síkon. Empátiává a beleélés akkor lesz, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk, és a másik emberből megértett összefüggéseket önmagunk számára megnevezzük és értelmezzük. Az empátia feltétele, hogy valóban a másik ember élményeit tükrözze, ezért is szükséges, hogy érzelmi és indulati elemek álljanak előtérben, és ne racionális szempontok. Az empátia pszichológiai lényegét illetően a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának, a tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége. A rejtett kommunikációs csatornákat együtt nem verbális kommunikációs módoknak nevezzük, azt a tulajdonságukat kiragadva, hogy függetlenek a szótól, a beszédtől. Az európai kultúrákban évezredek során fokozatosan a nyelv vált a kommunikáció fő eszközévé, mégpedig olyan mértékben, hogy a nem verbális kommunikációt teljesen jelentéktelenné tette. A nyelv minden emberi társadalomban a legfontosabb kommunikációs mód, de nem mindenütt szorította ki a tudatos és szándékos közlésből, a mindennapi érintkezések gyakorlatából a nem szóbeli kommunikációt. A nem verbális kommunikáció szinte észrevétlenné vált, noha ősi emberi funkciója megmaradt. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyet meg kell tanulni. Ha valaki nem ismeri ezt a jelrendszert, sem közlésre, sem megértésre nem képes. A beszédhez közlési szándék tartozik, tehát emberi akarással függ össze. A beszéd érzékelése és megértése pedig tudatos. A nem verbális kommunikációból a tudatos szándék teljesen hiányzik. A szorosabb értelemben vett nem verbális kommunikációs csatornákban nem szándékolt közlés folyik, nincs tudatos, egyezményes jelrendszer. A kommunikációnak ugyanakkor van irányultsága, és van közös jelrendszere. A különféle nem verbális csatornák mind olyan üzeneteket hordoznak, amelyek leginkább a másik emberhez való érzelmi viszonyra vonatkoztathatók. A nem verbális kommunikáció többféle csatornáját is elkülönítették egymástól. A legismertebb ilyen csatorna az arc mimikai izmainak mozgásai révén jön működésbe, ezért ezt mimikai csatornának szokták nevezni.

2 Újabban - tökéletesebb technikai eszközökkel - sikerült kimutatni, hogy a mimikán át kifejezett, közölt jelentések felfogására mindenki képes, és az emberek kultúrától függetlenül is ugyanazt értik a mimikai magnyilvánulásokból. Mivel a mimika kifejezési formái minden embernél minden kultúrában azonosak, és mivel minden ember képes a mimika megértésére, kézenfekvő feltételezés, hogy létezik közös emberi mimikai kód, és ez biológiai redetű. A mimika érzékelésével kapcsolatban több kutatónak az a véleménye, hogy a másik ember mimikájáról alkotott percepciós kép az agyban azokra a mimikai sémákra vetül, amelyek a saját arcjátékunkat vezérlik, és ezáltal ismerhető fel azonnal (még ha nem is nevezhető meg). A mimikáról nemcsak azért volt szó részletesebben, mert ez a legfontosabb nem verbális kommunikációs eszköz, hanem azért is, mert a mimikával kapcsolatosan elmondott szabályszerűségek érvényesek a többi csatornára is. Mindegyikben analógiás jellegű a kód, intenzitások kifejezésére alkalmas., és mindegyikben biológiai eredetű, tehát a felismerést automatikusan biztosítja. Az emberi tudatosság az egyébként öntudatlan, spontán kommunikációs folyamatra a percepció és a kibocsátás síkján is ráépülhet, vagyis a felfogott jelzések tudatosíthatók, és kisebb - nagyobb mértékben felhasználhatóak a magatartás tudatos vezérlésében. Továbbá a nem verbális csatornákon konvencionális, szándékolt jelzések közvetlenül visszacsatolódhatnak a viselkedésbe, vagy pedig a személyiségben tárolódva közvetlenül befolyásolhatják azt. A nem verbális csatornák közül a következőket tartjuk a mimikán kívül nagyon lényegesnek: a tekintet, a hangszín és hangerő, a beszéd formai jegyei, a kézmozgások, a testmozdulatok, a távolságtartás az interakcióban. A hangszín és a hangerő különösen a hanglejtés változásával továbbítanak sok információt. A beszéd formai sajátosságai közül a hangsúly, a mondanivaló egy részének nyomatékossá tétele, a szünetek elhelyezése, a mondat dallamának változása, a beszéd sebessége és még néhány más vonás sorolható a nem verbális kommunikáció kategóriájába. A gesztusok, a kézmozgások leginkább a beszédet kísérik. Ilyenkor a kéz mozgásai színezik, aláfestik, szabályozzák a beszédbeli kommunikációt. A mozdulatok kiegészítik a hangsúlyt, dramatikusabbá tehetik a szüneteket, gondolati cezúrákat jelölhetnek stb. Ilyenkor információs tartalmuk beleolvad a verbális közlés tartalmába. A kézmozdulatoknak nagy a szerepe a közlés egészének technikai szabályozásában is. Kézmozdulatok szinte öntudatlanul jelölik, ha szóhoz akarunk jutni, és ha meg akarjuk állítani a másikat, de kifejezik, ha még nem akarjuk befejezni mondanivalónkat és meg akarjuk akadályozni, hogy a másik a szavunkba vágjon. Kézmozdulatok jelezhetik a megértés különféle nehézségeit, elősegíthetik, hogy a másik ember figyelmét le tudjuk kötni, és egy egész sor más technikai funkciót tölthetnek be a beszédhelyzetben.

3 Mint a mimikában, itt is van egy sor olyan konvencionális mozdulat, amely a verbális közlés helyett, azzal egyenértékűen, arra lefordíthatóan használatos. Itt is akkor kerül használatukra a sor, amikor a verbális közlés nehezített vagy gátolt. A legismertebb direkt kommunikációs mód a kéz segítségével az intés, a hívás és az elutasítás. Néhány kultúra - főleg a fejlett társadalmakban, ahol a verbális közlésnek van a legnagyobb jelentősége - megtiltja a gesztikulációt, és a kezeket így tétlenségre kárhoztatja. Ez a nem verbális csatorna tehát hasonlóan korlátozható működésében, mint a mimika. A kézmozdulatokat e kultúrában intézményesített mozdulatok és cselekvések veszik át. A dohányzás és az evés vagy ivás mozdulatai sok szempontból arra szolgálnak, hogy a gesztikulációk energiáját vezessék le. A nem verbális kommunikáció megértése mindennapi ismereteink része, csak éppen nem élünk vele, visszafejlődött állapotban van bennünk. Ha gyakoroljuk, akkor viszont a megértés tudatosítható is, és valamilyen formában szavakba is foglalható. A proxemika sajátos nem verbális kommunikációs csatorna, a távolságtartás az interakciókban. Ezzel az utóbbi két évtizedben foglalkoznak, egy amerikai kultúrantropológus, Edward T. Hall nyomán. Hall megfigyelte, hogy a beszélgetés vagy az együttes tevékenység során kialakított távolság az emberek között feltűnő állandóságokat mutat, kb. négy kategóriába osztható, és minden kategória az egymással interakcióban lévő emberek viszonyának tükrözője. A viszony jellege alapján nevezte el azután az egyes távolságokat. Bizalmas, személyes, társasági és nyilvános távolságokat különít el, mindegyikben egy-egy közeli és távoli szakasszal. A távolságtartás tehát sajátos kommunikációs helyzet, mindkét fél szabályozza, ha az egyik túllépi a viszonynak megfelelő határt, a másik hátrább lép. A távolság mint nem verbális kommunikációs eszköz valószínűleg ősi, biológiai eredetű, és a gerinces állatok ún. territoriális (területi) viselkedéséből ered. A legtöbb állatfajban biológiailag meghatározott távolságtartási automatizmus él, amely részben abban nyilvánul meg, hogy az állat fenntart magának egy életteret, amelynek határait védi a betolakodóktól, részben pedig abban, hogy fajtársaival és más fajtájú állatokkal szemben meghatározott távolságot tart. A távolságtartás alapvető törvényszerűsége valószínűleg nem vesztett érvényéből, azaz az emberek közötti interakciós távolság nagysága fordítva arányos a köztük levő érzelmi kapcsolat szorosságával, vagyis minél közelebb érzik magukat egymáshoz az emberek pszichológiailag, annál közelebb mennek egymáshoz térben is. Nagy tömegű információ áramlik állandóan és szükségszerűen az emberi érintkezések során, amelyeket vagy csak öntudatlanul regisztrálunk, vagy pedig teljes mértékig figyelmen kívül hagyunk. Egyes kutatók szerint a kommunikációs helyzetekben a megjelenő információknak mindössze egy százalékát hasznosítják az emberek (és ebben a beszéd információi is benne foglaltatnak). Érthető tehát, hogy az empátiás megértés a nem verbális kommunikációs csatornák jelzéseinek nagyobb mérvű feldolgozásával információs fölényben van a megértés

4 szokott módjával szemben, amelyek az átlagos egy százalékos információs anyagra támaszkodnak. A metakommunikáció elmélete szerint az emberi kommunikáció állandó és szükségszerűen kétszintű folyamat. Az egyik mindig akaratlagos, szándékos kommunikáció, a másik akarattól független, spontán, gyakorlatilag visszatarthatatlanul autonóm. A két szint egyidejűleg és egymásra vonatkozó módon hordozza az információkat, a kommunikatív "üzenet", bármely értelmes egységét is vesszük, az mindig kétrétegű, az egyik réteg direkt, szavakból álló vagy szavakra lefordítható, a másik indirekt. Az indirekt kommunikáció mindig a direkt kommunikáció tartalmáról mond valamit, azt tehát mintegy minősíti, elvontabb síkon jellemzi. A metakommunikáció elmélete szerint az indirekt kommunikáció mindig magasabb logikai, illetve általánossági szintet jelent, mint a direkt. Ezért ezt a kommunikációt metakommunikációnak nevezik, vagyis kommunikációnak a kommunikációról. Az indirekt kommunikáció tehát általánosabb szinten minősíti a kommunikációs tartalmakat. A kutatások szerint a minősítés mindig a közlő személyiség érzelmi viszonyát és attitűdjét fejezi ki a kommunikáció tartalmához, szituációjához, vagy a kommunikációs partnerhez. Igen fontos tény, hogy a metakommunikatív minősítés törvényszerűen valós, akarattal nem módosítható, olyan őszinte üzenet, amely el nem kendőzhető. Ez a tény részben következik abból is, hogy a metakommunikáció az akarattól független, tehát a személyiség olyan rétegeit képviseli, amelyek nem állnak a viselkedést vezérlő én ellenőrzése alatt. A vizsgálatok szerint a matakommunikáció négy főbb vonatkozást mutat: a direkt közléstartalom igaz-e vagy nem, a szó legtágabb értelmében. Az igazság fogalomkörébe vonható most az őszinteség, a szándék valódisága és sok más rokon jelentés is. Kifejezheti, hogy a közlést a partnerrel kapcsolatban érzett rokonszenv vagy ellenszenv (és annak milyen foka) vezérli. A másikhoz való igazi érzelmi viszonyulás jut tehát szóhoz a metakommunikációban. Kifejeződhet benne a személyiség viszonya a kommunikációs helyzetben, például az ünnepélyesség és sok más hasonló szituációs állapot, és végül megjelenhet az interakció valamilyen sajátos kommunikációs modalitásának jele, mint például a játék, a szexualitás vagy humor jelentéstartalma. Mind a négy vonatkozás különböző módokon minősíti a direkt közléseket, és a mindennapi életben a kommunikációnak mindig a minősítéssel együtt van szerepe. A minősítés igen fontos meghatározó elem, az esetek többségében fontosabb a tartalomnál. Igen nagy a jelentősége annak, hogy mit mondanak. A mindennapi interakciókban előbb reagálunk a metakommunikatív üzenetre, mint a tartalomra, különösen akkor, ha nem valamilyen formalizált társas helyzetről vagy cselekvésről van szó, hanem személyes kapcsolatban folyik a kommunikáció. A metakommunikációhoz csak indirekt kommunikációs jelzések tartoznak. Éppen a metakommunikáció teszi fontossá, hogy a nem verbális kommunikációban elkülönítsük a direkt és az indirekt elemeket. A szorosabb értelemben vett nem verbális kommunikációs formák, mint amilyen a hang és a beszéd nem verbális csatornája (a vokális csatorna), a mimika, a távolságtartás, a gesztus stb. mind a metakommunikáció tartozékai, ezek akaratlan

5 működésűek, biológiai kódok vagy azok csupán kultúrálisan részlegesen módosított változatai érvényesülnek bennük. Ugyanakkor azonban a metakommunikációba több is beletartozik, mint a nem verbális kommunikációba. Beletartozik a verbális közlésben rejlő "mögöttes" üzenet vagy "rejtett közlés" is. Ez nagyon sokféle lehet. A szórend, néha a szavak magválasztása, a mondat felépítése vagy a mondatok során kialakult struktúra is hordozhat különböző jelentéseket, amelyek a szöveg tartalmát minősítik. Ezért tehát a személyes indítású irott kommunikációban is lehetnek metakommukatív elemek, egyébként azonban a kommunikáció kétszíntűségének tétele mindig a közvetlen emberi kommunikációra vonatkozik. A metakommunikáció a direkt közléstartalmakat megerősítheti vagy pedig ellentmondhat nekik. Ha a metakommunikáció megerősíti a verbális, lexikális közlés tartalmát, akkor a kommunikációt -- gyakran az egész viselkedést -- kongruensnek, ellenkező esetben inkongruensnek mondjuk. Összefoglalóan azt mondhatjuk tehát, hogy az empátia lényegében sajátos részvétel a kommunikáció dinamikus folyamataiban, és a szokásosnál nagyobb fokú információs összeköttetés ember és ember között, oly mérvű megértés, amely egyébként a szokványos megértési módokon nem alakul ki. Az empátiás megértés azután közvetlenül a magunkba szívott információs anyag segítségével belső helyreállítás révén következik be, ez az, amit beleélésnek nevezünk. A beleélés élménye lényegében azt az erőfeszítést, azt a sajátos lelkiállapotot fejezi ki, amellyel önmagukat a kapott információk feldolgozására képessé tesszük. Ez az élmény, ez az erőfeszítés, törekvés teszi különlegessé az empátiát, mint kommunikációs eseményt. Különlegessé teszi, de nem rendkívülivé, hiszen -- mint már többször említettük -- az empátiás megértés kisebb-nagyobb mértékben természetszerűen is jelen van az emberi interakcióban.

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Kommunikáció III. előadás Empátia Asszertív kommunikáció. Empátia

Kommunikáció III. előadás Empátia Asszertív kommunikáció. Empátia Kommunikáció III. előadás Empátia Asszertív kommunikáció Empátia Buda Béla: Empátia fogalma A személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika.

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika. A verbális és a non-verbális kommunikáció 1 A verbális kommunikációban a beszéd tölti be az információ közvetítő szerepet. A kommunikációban résztvevő felek közötti hierarchikus különbségek a kommunikáció

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

A kommunikáció. Elemei: adó (közlő) vevő (befogadó) üzenet kód csatorna kontextus zaj visszacsatolás

A kommunikáció. Elemei: adó (közlő) vevő (befogadó) üzenet kód csatorna kontextus zaj visszacsatolás A kommunikáció Kommunikáció minden, amiben információ továbbítása történik. Nem tudunk nem kommunikálni. Először ösztönös majd tudatos mintakövetéssel sajátítjuk el Kommunikációnk minősége nagyban befolyásolja

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Nonverbális kommunikáció

Nonverbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció Dr. Móré Mariann főiskolai docens A nem verbális kommunikáció kutatásáról A görög és a római a kultúrákat a verbális kommunikáció uralta. Az ókori színház: a színpadon viselt álarc

Részletesebben

TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK

TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK A gesztus a kéznek az emberi kapcsolatokban, az interakcióban szerepet játszó, a közlést kísérő mozgása. Érzékeny kifejezője lehet érzelmeknek, szándékoknak, lelki tartalmaknak,

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció REKLÁMPSZICHOLÓGIA 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció Reklámpszichológia A befogadás lélektana A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Érzékelés, észlelés, figyelem Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA HORVÁTHOVÁ Kinga, SZŐKÖL István 1 Absztrakt A tanulmányunkban a pedagógiai kommunikáció sajátosságaira figyelünk. Tárgyaljuk a pedagógiai

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN

KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN MODULFÜZET Betegszállító felnőttképzési program 2. modul KOMMUNIKÁCIÓ A BETEGSZÁLLÍTÁSBAN Írta: Pete László Lektorálta: Dr. Bumbera József HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM,

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL

MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 10. MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához Eötvös Loránd Tudományegyetem Mozaikok a magyar nyelvről

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember 21. Buda Béla dr.

Budapest, 2006. szeptember 21. Buda Béla dr. Előszó 13 éve halogatom e könyv új kiadását. Már amikor először megjelent, akkor sem voltam biztos benne, hogy így lesz-e jó, és azóta mindig azt éreztem, újra kellene írni. Azért is, mert éppen akkor

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szakvagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szakvagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Élversenyzők pszichológiai felkészítése

Élversenyzők pszichológiai felkészítése "Felszínre hozni mind,mi benne van, Egy parancs kötvén le, szeretet (Madách) Élversenyzők pszichológiai felkészítése Szilárdi Katalin Élversenyzők pszichológiai felkészítése 1. Kapcsolatfelvétel 2. Első

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Kommunikációs készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok

Kommunikációs készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok Amerikából jöttünk Fejlesztő hatás: A játék a nem verbális kifejező készség fejlesztését célozza, annak átélését, hogy milyen nehéz csupán gesztusokkal

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: Üzleti Kommunikáció Tárgykód: PMKMENB 036, MENB 810, MELS 204 Heti óraszám 1 : 2 ea Kreditpont: 2 Szak(ok)/ típus 2 : K Tagozat 3 : N, L Követelmény 4 : vizsga

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud.

Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud. Kommunikáció Dr Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet wwwmagtudhu 2014 május 14 A kommunikáció szerepe életünkben A kommunikáció

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar 1.3 Intézet Kommunikáció,

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben