I. fejezet. A rendelet hatálya. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Átírás

1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 9/2008. (II. 22.) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. 16. /1/ bekezdésében, és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv. 92. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet 1. A rendelet hatálya A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területén élő, valamennyi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert családra vagy személyre, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, illetve a város területén tartózkodó hajléktalan személyre, továbbá a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv. 3. /2/ - /3/ bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki. 2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat /1/ A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások biztosítják a) az étkeztetést b) a házi segítségnyújtást c) a családsegítést d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást e) támogató szolgáltatást 1 A 3. (1) bekezdést módosította a 26/2014. (V. 28.) Ör

2 f) a nappali ellátást -idősek klubja -nappali melegedő -fogyatékos személyek nappali ellátása /2/ A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtják: a) átmeneti elhelyezést biztosít - Időskorúak Gondozóháza - hajléktalanok éjjeli menedékhelye b) ápolást, gondozást nyújtó: - Idősek Otthona II. fejezet Ellátási formák A. Alapszolgáltatások 4. Étkeztetés 1 /1/ Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani: a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. 2 /2/ Szociálisan rászorult: a) Életkora miatt: aa) 62 év alatti személy, aki öregségi nyugdíjban, rendszeres szociális segélyben vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. ab) 62 év feletti személy, aki öregségi nyugdíjban vagy rendszeres szociális segélyben vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. b) Egészségi állapota miatt az a személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut betegsége, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. c) Egészségi állapottól függetlenül az a 18. életévét betöltött személy, aki ca) jövedelemmel nem rendelkezik, cb) az önkormányzat pénzbeli ellátásában részesül. 1 A 4 /1/ bekezdését a 3/2011. (I.28.) sz. Ör. módosította 2 A 4 /2/ bekezdését a 3/2011. (I.28.) sz. Ör. módosította

3 1 /3/ Amennyiben a szociális rászorultság egészségi állapotra való hivatkozással történik, annak bizonyítására a háziorvos igazolása szükséges. 5. Házi segítségnyújtás /1/ Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. /2/ Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. 2 /3/ Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja a gondozási szükségletet és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. 3 /4/ A házi segítségnyújtás a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. 4 /5/ 1 A 4 -t /3/ bekezdéssel kiegészítette a 3/2011. (I.28.) sz. Ör. 2 Az 5 /3/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 3 Az 5 /4/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 4 Az 5 /5/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 9/2012. (III.30.)

4 6. Családsegítés /1/ A családsegítő szolgáltatás célja a települési Önkormányzat működési területén élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. /2/ A családsegítés keretében biztosítani kell: a.) szociális, mentálhigiénés, életvezetési tanácsadást, b.) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c.) családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d.) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e.) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f.) a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 7. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás /1/ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. /2/ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a.) az ellátott személy segélyhívása esetén a gondozó helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b.) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c.) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

5 /3/ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni). /4/ Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, az ellátás alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel lehet igazolni. A pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni Szenvedélybetegek közösségi ellátása 9. Támogató szolgáltatás /1/ A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. /2/ Az önkormányzat a támogató szolgáltatást a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesülete között létrejött Ellátási szerződésben foglaltak alapján biztosítja. 10. Nappali ellátást nyújtó intézmények /1/ A nappali ellátást nyújtó intézmények a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. 1 A 8.-t május 1-jével hatályon kívül helyezte a 18/2009 (IV.16.) sz. Ör.

6 /2/ Nappali ellátást nyújtó intézmények típusai: a) idősek klubja: a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul. b) nappali melegedő: elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. 1 c) fogyatékos személyek nappali ellátása: fogyatékkal rendelkező személyek részére nyújt nappali tartózkodásra, tevékenységek biztosítására lehetőséget. 11. B. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. 12. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények /1/ Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. /2/ Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza: azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. 1 A 10. (2) bekezdését c) ponttal kiegészítette a 26/2014. (V. 28.) Ör

7 13. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény /1/ Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. 1 /2/ Ápolást, gondozást nyújtó intézmény típusa: a) Idősek Otthona (Kazincbarcika Jószerencsét út 8.) b) Idősek Otthona (Kazincbarcika Gyermekek útja 4.) Az idősek otthonai az időskorúak számára teljes körű ellátást, a többször módosított évi III. tv-ben meghatározott átlagos elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosítanak. Ezen intézményekbe történő elhelyezéskor egyszeri hozzájárulási összeget nem kell fizetni. /3/ Az Idősek Otthonában a gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. /4/ Az Idősek Otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. /5/ Idősek Otthonába a /3/ bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehető. 2 /6/ Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. 3 /7/ Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. 1 A 13 /2/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 2 A 13 /6/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 3 A 13 /7/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította

8 III. fejezet 14. A személyes gondoskodást nyújtó intézmény fenntartójának feladat és hatásköre /1/ A Képviselő-testület: a) meghatározza az intézményi térítési díjat, b) dönt a térítési díjak csökkentéséről, illetve elengedésére irányuló kérelmekben, c) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét, d) jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, a szakosított ellátás keretében a házirendet, e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, beszámoltatja az intézményvezetőt, f) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, g) az intézményvezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, h) gondoskodik az Érdekképviseleti Fórum megalakításáról, i) az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt kikéri az ellátottak érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét. (Lényeges döntéshozatal: az intézmény megszüntetése, az intézmény típusa, forma megváltoztatása), j) szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. /2/ A Képviselő-testület hatáskörét b) c) d) f) h) i) pontok tekintetében a Polgármesterre ruházza át. IV. fejezet Az intézményi jogviszony 15. Az ellátás igénybevételének módja 1 /1/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik a melléklet(ek) szerinti nyomtatványon. 2 /2/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ szervezeti egységeinél kell benyújtani. 1 A 15 /1/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 2 A 15 /2/ bekezdését módosította a 26/2014. (V. 28.) Ör

9 16. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 17. /1/ Az intézményvezető, írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A döntésnek tartalmaznia kell: - jogosult-e az adott személy a kért gondoskodásra, - mely időponttól és hol veheti igénybe az ellátást, - a fizetendő térítési díj összegét, - az intézkedése elleni jogorvoslat lehetőségei. /2/ Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdése előtt (átmeneti és tartós ellátás) az igénylővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. /3/ A megállapodás tartalmazza a) az intézményi ellátás időtartamát b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, d) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegég, továbbá annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat. 1 e) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. /4/ Nem kell megállapodást kötni családsegítés esetén, hajléktalanok nappali melegedője esetén, hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetén. 18. /1/ Az intézményvezető az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete soron kívüli elhelyezését indokolja. /2/ A soron kívüli ellátás biztosítását az alapozza meg, ha az igénylő: a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója aki ellátásáról gondoskodna b) a háziorvos-kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése indokolttá vált 1 A 17 /3/ bekezdését e) ponttal kiegészítette a 9/2012. (III.30.) sz. Ör.

10 d) kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartottjával helyrehozhatatlanul megromlott és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti /3/ A soron kívüli elhelyezés iránti kérelem sorrendben megelőzi a többi kérelmet. /4/ Ha valamennyi soron kívüli elhelyezés nem teljesíthető az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd ezt követően az intézmény orvosának, a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt a jogosultak elhelyezésének sorrendjéről. 19. Az intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése /1/ Az intézményi jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével b) a jogosult halálával c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az Sztv. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható /2/ Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján az intézményi jogviszonyt az intézményvezető megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. /3/ Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt b) házirendet súlyosan megsérti c) az intézményi elhelyezés nem indokolt /4/ Az intézményvezető írásban értesíti a jogosultat a) a gondoskodás megszüntetéséről b) annak okáról c) időpontjáról d) jogorvoslat lehetőségéről

11 V. Fejezet Térítési díj 20. /1/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. /2/ A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja az intézményi térítési díj. /3/ Az ellátást igénybevevő, illetve kötelezett által fizetendő térítési díj, a személyi térítési díj. /4/ Térítésmentesek a családsegítés, a közösségi ellátások, a hajléktalan személyek részére a nappali ellátás és az éjjeli menedékhely szolgáltatásai. /5/ Térítési díjat köteles fizetni: a) az ellátást igénybevevő (jogosult) b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő c) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy d) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét e) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy /6/ A térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj, az intézményi térítési díjjal azonos összegű. 1 /7/ A személyes gondoskodások körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, ill. a feladatfinanszírozás 1 főre jutó összegének, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. A fenntartó az intézményi térítési díjat az előbbiekben meghatározottak szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 234 /8/ a.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjainál a fenntartó az Szt (1) bekezdés szerint kiszámított és a 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet a térítési díjakról 2. (1) bekezdése szerint dokumentált 1 A 20 /7/ bekezdését a 9/2012. (III.30.) sz. Ör. módosította 2 A 20. (8) bekezdését a 9/2012. (III. 30.) sz. Ör. módosította 3 A 20. (8) bekezdését a 9/2013. (IV. 19.) sz. Ör. módosította 4 A 20. (8) a) pontját módosította a 26/2014. (V. 28.) Ör.

12 térítési díjnál alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz. A rendelet melléklete tartalmazza a számítási módokat. 12 aa.) Étkeztetés: Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: Étel kiszállításának díja: Ft./nap Ft./nap 90.- Ft./szállítási hely ab.) Házi segítségnyújtás: Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: /áfa mentes tevékenység/ Ft./óra 450.-Ft./óra ac) Idősek nappali ellátása (1. sz. Idősek Klubja): Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: /áfa mentes tevékenység/ Ft./nap Ft./nap ad) Fogyatékos Személyek Nappali ellátása Számított térítési díj: Ft./nap Intézményi térítési díj - /áfa mentes tevékenység/ ae) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: /áfa mentes tevékenység/ Ft./nap 40.- Ft./nap af) I. sz. Idősek Otthona (Jószerencsét út 8.): Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: /áfa mentes tevékenység/ Ft./nap, Ft./hó Ft./nap, Ft./hó ag) II. sz. Idősek Otthona (Gyermekek útja 4.): Számított térítési díj: Intézményi térítési díj: /áfa mentes tevékenység/ Ft./nap, Ft./hó Ft./nap, Ft./hó ah) Időskorúak Gondozóháza: 1 A 20. (8) bekezdés aa.) pontját módosította a 6/2015. (I. 21.) Ör. 2 A 20. (8) bekezdés aa.) ah.) pontját módosította a 12/2015. (II. 27.) Ör.

13 Számított térítési díj: Ft./nap, Ft./hó Intézményi térítési díj: Ft./nap, Ft./hó /áfa mentes tevékenység/ 1 ba.) Intézményi térítési díj kedvezmény az étkeztetés esetében: Az egy főre eső jövedelem mindenkori öregségi Intézményi térítési díj nyugdíjminimum összegének %-a alapján 150 % alatt 60 % 290 Ft/adag 150 % + 1 Ft-tól 300 %-ig 80 % 390 Ft/adag 300 % + 1 Ft-tól 100 % 485 Ft/adag 2 bb.) Intézményi térítési díj kedvezmény a házi segítségnyújtás esetében: Az egy főre eső jövedelem mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének %-a alapján Intézményi térítés díj 150% alatt 0% azaz 0 Ft/óra 150 % + 1 Ft-tól 300%-ig 50% azaz 225 Ft/óra 300% + 1 Ft-tól 100% azaz 450 Ft/óra Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 119/C. szerinti jövedelemvizsgálatot végez /1/ A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. /2/ A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. /3/ A személyi térítési díj összege a rendeletben foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető ha azt a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolttá teszik. 1 A 20. (8) bekezdés ba.) pontját módosította a 6/2015. (I. 21.) Ör. 2 A 20. (8) bekezdés bb.) pontját módosította a 12/2015. (II. 27.) Ör 3 A 21 -t a 15/2011. (IV.21.) sz. Ör. módosította 4 A 22 -t a 18/2010. (IV.30.) sz,. Ör. hatályon kívül helyezte

14 /4/ A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat - aki jövedelemmel nem rendelkezik - étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik - bentlakásos ellátás esetében a jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. /5/ Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy csökkentését illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Polgármesterhez fordulhat. A Polgármester határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. /6/ Különös méltánylást érdemlő esetekben a polgármester csökkentheti a térítési díj összegét amennyiben a kérelmező anyagi, szociális helyzetében, egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be (jelentős jövedelemcsökkenés, a kérelmező házastársának halála, súlyos betegség). A polgármester elengedheti a térítési díj megfizetését amennyiben a kérelmezőt ért elemi kár miatt nem tudja létfenntartását biztosítani. 24. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások személyi térítési díjait havonta előre, a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni. 25. Ezen rendelet március 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 28/2000. (VI. 23.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 34/2000. (IX. 29.) sz., az 52/2000. (XII. 22.) sz., a 16/2003. (VII. 18.) sz., a 20/2004. (VII. 09.) sz., a 43/2005. (XII. 09.) sz. és a 42/2006. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelet. Kazincbarcika, február 22. Dr. Illés Pál sk. jegyző Szitka Péter sk. polgármester A kihirdetés napja: február 22. Dr. Illés Pál sk. jegyző