BÁRCZI ZSÓFIA N. TÓTH ANIKÓ

Átírás

1 BÁRCZI ZSÓFIA N. TÓTH ANIKÓ IRODALOM A HÁROMÉVES SZAKKÖZÉPISKOLÁK 3. OSZTÁLYA SZÁMÁRA 1. RÉSZ Literatúra pre 3. ročník učebných odborov stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským 1. časť Slovenské pedagogické nakladateľstvo

2 Szerzők Autorky PaedDr. Bárczi Zsófia, PhD., Mgr. N. Tóth Anikó, PhD. Lektorálták Lektorovali: PhDr. Csanda Gábor, Mgr. Vojtek Sándor, PhD. Grafický dizajn SPN Mladé letá, spol. s r. o. Jóváhagyta az SZK Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma november 15 én /44928:4 919 szám alatt mint az irodalom tankönyvét a hároméves szakközépiskolák 3. osztálya számára. Az engedélyezési szám öt évig érvényes. Első kiadás, 2011 Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č /44928:4 919 zo dňa 15. novembra 2011 ako učebnicu Literatúra pre 3. ročník učebných odborov stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnost 5 rokov. Prvé vydanie, 2011 Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho čast nemožno reprodukovat bez súhlasu majiteľa práv. Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Lucia Putnokyová Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová Obálku vyhotovila Ľubica Suchalová Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo Mladé letá, s. r. o. Sasinkova 5, Bratislava Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov ISBN

3 Előszó Tankönyvünk a 20. század első felének irodalmát tárgyalja, az avant gárd irányzatok megjelenésétől a század derekáig. A tankönyv olyan szerzői elképzelés jegyében született, amely az irodalmi művel való fog lalkozást tekinti az irodalomoktatás elsőrendű feladatának. A tankönyv célja, hogy elősegítse a bizalmas kapcsolat kialakulását olvasó és szöveg között. Ehhez azonban az szükséges, hogy az olvasó ismerősként tekint sen bizonyos irodalmi műveletekre. Ezért az egyes tankönyvfejezetek felépítése szövegcentrikus, a magyarázatok és a szövegekhez kapcsolódó feladatok az irodalmi művek működésének megértését hivatottak szol gálni. A törzsszöveg irodalmi irányzatok, korszakok, műfajok és szerzői életművek, illetve az egyes írói pályaképek legfontosabb ismérveit ösz szegzi. A versek teljes terjedelmükben szerepelnek, a hosszabb prózai szövegeknél pedig a szemelvényt megelőző összefoglalások alapján al kothatnak képet az olvasók a teljes szövegről. A kérdések és feladatok összeállításában a szövegértés és az olvasói műelemzői kreativitás fejlesztésének igényét tartottuk szem előtt. Az egyes anyagrészekhez és szemelvényekhez kapcsolódó feladatok megol dása különböző tudásszintet igényel. A legmagasabb tudásszintet és/vagy elemzőkészséget igénylő feladatokat csillaggal jelöltük. A tankönyvben számos olyan kérdés és feladat található, amelyek megoldása korábbi fejezetekben tárgyalt ismereteket igényel. Ezzel az átvett anyag ismétlé sét kívántuk megkönnyíteni. Az irodalmi fogalmakat szócikkszerűen tárgyalja a tankönyv. Bi zonyos fogalmak többször is visszatérnek, esetenként más, az eddigiektől eltérő kontextusban. Ezeknek a fogalmaknak a magyarázatával többször is találkozik az olvasó, az adott kontextusnak megfelelő tartalommal. A szerzők 3

4

5 ISMÉTLÉS ISMÉTLÉS A klasszikus modernség 19. századi irányzatai A művészetben a változás sosem egyik napról a másikra következik be. A változás a kortársak számá ra sokszor észrevehetetlen, s csak utólag, egy későbbi korból visszanézve tűnik egyértelműnek egy egy műalkotás, művészi csoportosulás vagy alkotástechni ka korszakalkotó újdonsága. A 19. század második felének irodalmából így emelkedik ki Charles Baudelaire (ejtsd: sárl bódler) 1857 es verskötete, A romlás virágai jelképes évszám, korszak küszöbnek tekintjük. Innentől beszélünk klasszikus modernségről. Ez nem azt jelenti, hogy Baudelaire költészete minden ízében szakított volna a romantikus hagyományokkal, és azt sem, hogy a Baudelaire utáni költészet minden vonásában azoknak a stílusirányza toknak a jegyében állna, amelyeket a klasszikus modernség foglal magába. Pusztán arról van szó, hogy itt jelennek meg a korszak egyik legerősebb irányzatának, a szimbolizmusnak a jegyei elő ször koncentráltan. Persze az irodalomban ahogy a többi művészetben is az új irányzatok mellett tovább él a romantika és a realizmus is. A romlás virágai első kiadása Baudelaire bejegyzéseivel klasszikus modernség a modernség egyik korszaka. Az 1857 és 1910 es évek közti időszak megnevezése. Nem egységes korszak, külön böző művészeti irányzatokat foglal magába, ezek a szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió modernség a reneszánsztól (más nézetek szerint a felvilágosodástól) napjainkig terjedő korszak. Kora modernnek az 1857 előtti időszakot nevezzük, klasszikus modernnek az közti korszakot, között történeti avantgárdról, között késő modern korról, az 1960/70 es évektől pedig posztmodern korról beszélünk. Az évszámok a tájékozódást szolgálják, de nem tekinthetők szigorúan vett korszakhatárnak szimbolizmus elsősorban az irodalomban és a festészetben jelentkező művészeti irányzat. A szimbolista művet mindig valamilyen mögöttes jelentés hatja át, amit csak a jelkép (szimbólum) tud kifejezni szimbólum a szimbólum tulajdonképpen jelkép. A művészetekben a szimbólum jelentése nem fejthető meg maradéktalanul, inkább sejtet, mint megmutat. Az ábrázolt tárgy nem önmagáért fontos, hanem az általa megjelenített tartalom miatt. A szimbólum lehet valamilyen tudati vagy lelki tartalom (eszme vagy érzelem) jelképe is. A szimbolisták általában ebben az értelemben élnek vele. Megfejtése erősen függ a befogadó ismereteitől, érzékenységétől. (Példa: Baudelaire Az albatrosz című verse ugyan egy albatroszról szól, de ezen kívül még valami másról is: az albatrosz egyben a költőt is jelképezi a versben.) Gustav Moreau (ejtsd: güsztáv moró): Salome 5

6 ISMÉTLÉS impresszionizmus szintén a festészet és az irodalom irányzata. A hangulatok, érzéki benyomások megragadására törekedett. A festészetben főleg a színárnyalatok és a fényviszonyok ábrázo lásában hozott újat, az irodalomban a hangulatok, érzelmek leírá sában. Az impresszionista művekben gyakran találkozhattok szi nesztéziával Claude Monet (ejtsd: klód moné): Napfelkelte A képen elmosódnak a tárgyak körvonalai, a formák csak jelzés szerűen vannak felvázolva, a szí nek fejezik ki a hangulatot szinesztézia ebben az alakzatban egy érzékszervünkkel észlelt jelenséghez egy másik szervvel észlelhető érzés társul. Példa: lila dalra kel egy nyakkendő (Tóth Árpád) lila: a színt a szemünkkel érzékeljük dal: a zenét a fülünkkel érzékeljük lila dal: a két érzékszerv által észlelt jelenség társítása szecesszió a zene kivételével minden művészeti ágban hódított ez az irányzat. A szecesszionisták a formára helyezték a hangsúlyt. Ezért meg nőtt a díszítőelemek szerepe. Az irodalomban a metafora és a halmozott jelzős szerkezetek számának megnövekedése segít felismerni a szecesz sziós alkotást Gustav Klimt: A csók A szecesszió állandó eleme az indadísz vagy indázó vonalveze tés. Gustav Klimt, a bécsi szecesz szió képviselője bőkezűen élt az arany szín használatával, képei egyediségét ez is fokozta A szecesszió az iparművészetben is hódított A szecesszió jegyében épült fel pl. a szegedi Reök palota 6

7 ISMÉTLÉS Charles Baudelaire KAPCSOLATOK Templom a természet: élő oszlopai időnként szavakat mormolnak összesúgva; Jelképek erdején át visz az ember útja, s a vendéget szemük barátként figyeli. Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül a szín és a hang s az illat. Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa édesek, zöldek, mint a szavannák, s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok, melyek a végtelen kapuit nyitogatják, mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé: test s lélek mámora zeng bennük ég felé (Szabó Lőrinc fordítása) CHARLES BAUDELAIRE t ( ) Kosztolányi Dezső a leg nagyobb modern költőnek nevezte. Portréjában így írt róla: A rafinált élve zetek, az ópiumos lázképek bizarr álmodója: A bűn és a halál dalnoka, a sej telmesnek és kifejezhetetlennek misztikus papja. A modern költészet törté netéhez azonban elengedhetetlenül hozzátartozik PAUL VERLAINE (ejtsd: pól verlen; ) és ARTHUR RIMBAUD (ejtsd: artur rembó; ) életműve is. Verlaine verseinek összetett zeneiségével, Rimbaud pedig a látomás felszabadításával nyitott új utakat az irodalomban. 1. Ismételd át, mit tudsz Verlaine és Rimbaud verseiről! Olvasd el (újra) az Őszi chansont és A magánhangzók szonettjét! 2. Melyik irányzat stílusjegyeit fedezted fel az Őszi chansonban? Válaszodat indokold is meg! 3. Melyik irányzat stílusjegyeit fedezted fel A magánhangzók szonett jében? Válaszodat indokold is meg! 4. A két vers közül melyikben dominál a zeneiség, és melyikben él a költő inkább vizuális megoldásokkal? * 1. A két, álló betűkkel ki emelt rész közül melyik ben találsz példát a szi nesztéziára, és melyik fejezi ki a szimbolista világfelfogást? 2. Ez a költemény kötött formájú. Felismered a műfaját? 3. Melyik érzékszervünk kel észleljük az ámbrát, a mosuszt, a tömjént és a benzoét? 4. Mit jelent szerinted ez a sor: test s lélek mámora zeng bennük ég felé? a vers zeneisége a zenei ség a nyelv egyik alaptulaj donsága: szavainknak van hangzása, ami a szavak jelen tését árnyalni vagy módosítani képes, beszédünknek pedig van ritmusa. A versben a rit mus és a rím úgyszintén a zeneiség tartozékai. Verlaine azonban tovább ment a romantikában és a népkölté szetben megszokott rím ritmus alapú zeneiségnél. Fellazította a nyelvtani kötöttségeket (pl. a szórendet), így a szó hangzá sa fokozottan érvényesült látomás a képek nagymér tékben a képzeletre hagyatkoz nak, s nem egy konkrét lát ványt fejeznek ki. Asszociatív módon (képzettársítás útján) kapcsolódnak egymáshoz, nem pedig egy látott dolog elbeszélésének/leírásának a logikája szerint A szimbolizmus, a szecesszió és az impresszionizmus mellett a natura lizmus is fontos szerepet töltött be a klasszikus modernség irodalmában. Ez az irányzat az irodalomban és a festészetben jelentkezett. A naturalisták fényképszerű részletességre törekedtek műveikben. A valóság visszaadásá nak igyekezete miatt olyan alantas vagy visszataszító témákkal is foglal koztak, amelyek addig tabunak 1 számítottak. Előtérbe kerültek az ösztönök és az indulatok. Az emberi cselekedeteket környezeti hatással magyarázták. Az irányzat alapítójaként Émile Zolát (ejtsd: emil zola) tartjuk számon. 1 tabu valami, amiről nem szabad beszélni, vagy valamilyen tárgy megérintésére, személlyel való érintkezésre vonatkozó tilalom 7

8 ISMÉTLÉS A naturalizmus a regényben nyilvánult meg a leglátványosabban, a lírában a legkevésbé. A naturalista regény általában a társadalom ala csony rétegeinek életéből merít, az emberi ösztönvilágot mutatja be (pl. Émile Zola: Nana). ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK * 1. Sorold fel a modernség korszakait és az egyes korszakokhoz hoz zárendelhető sílusirányzatokat! 2. Miért tekintjük 1857 et jelképes évszámnak? 3. Mi a különbség a szimbolizmus és az impresszionizmus célkitűzé sei között? 4. Melyik irányzat hatása érezhető a legkevésbé a lírában? 5. A klasszikus modernség melyik irányzata tekinthető a naturalizmus ellentett irányzatának? Századvég 2 enervált fásult, kimerült 3 neuraszténia fokozott ingerlé kenység, idegi kimerültség 4 neurózis a külvilággal való súlyos összeütközésből szárma zó, testi és lelki zavarokban megnyilvánuló idegbetegség 5 dandy piperkőc; a romantika korában és a 19. század végén divatos magatartás. Eszménye az elegáns és előkelő világfi, aki kapcsolataiban fölényes és távol ságtartó, ugyanakkor cselekede teiben merész és eredeti. Leghíresebb képviselője George Gordon Byron 6 hedonizmus élvhajhászat, az érzéki örömök keresése 7 konvencionális megszokott, hagyományos, közkeletű (pl. kon vencionális értékeknek is nevez hetjük a hagyományos értékeket; ragaszkodni a konvenciókhoz azt jelenti: ragaszkodni a meg szokotthoz, a hagyományoshoz) 8 manír jellegzetes, egyéni modor, szokás; magaviselet, magatartás A 19. század vége nemcsak az utódok, de a kortársak szerint is külön bözött minden addigi századvégtől. Nem pusztán száz évnyi időintervallum lezárását jelentette, hanem egy egész korszakét is a globális kulturális korszakváltást készítette elő. Ezt az akkor élők is érzékelték. Hogy meg különböztethető legyen a többi századvégtől, az időszak saját elnevezést kapott: fin de siècle (ejtsd: fen dő sziekl). A siècle kifejezés franciául száza dot és világot is jelent, így a fin de siècle egyszerre jelenti a század és a világ végét. Hogy el tudjátok képzelni, milyen volt a 19. század végének általá nos korhangulata vagyis az az időszak, amikor azok az irányzatok hatot tak, amelyekről fentebb olvashattatok, olvassátok el az alábbi idézetet: Mit is értettek a fogalom szerzői és terjesztői a fin de siècle jelzőn? Első és eredeti értelmében megfáradást, enerváltságot, 2 neuraszténiát, 3 amely többnyire neurózissá 4 rögzült. A neurotikus életuntság elűzésére vagy felejtésére szolgált a különcség, a keresett világiság (dandyzmus), 5 a rafinált élvezetek, a kábító és ajzószerek használata, a bűnre, a per verzióra való hajlandóság. Mindebben a tisztes polgár erkölcsi fertőt, fel fokozott hedonizmust 6 látott és kárhoztatott, pedig két jellemző vonásá ban meghaladta a konvencionális 7 és képmutatóan titkolt polgári hedonizmust. Az egyik a művészet imádata és a szépség kultusza volt, az enyészet esztétizálása, a másik a konvenciók el és megvetésében, a pol gárpukkasztásban megnyilvánuló, passzív, sok pózzal, manírral 8 dekorált és jobbadán informális ellenzékiség.»nemzedékem legigazabb típusa ahogyan Maupassant jellemezte finomlelkű, de heves érzelmekre fá radt, eleven, de erős akarat híján való, kecses, de koravén iróniával, haj landósággal a jóra, és itt ott bizonyos belső apállyal.«az élvhajhász és szépségimádó dandyzmus életmódot és életérzést fejezett ki, jelentése tehát időhatározóból állapothatározóvá bővült. (Hanák Péter: Miért fin de siècle?) 8

9 ISMÉTLÉS 1. Alkoss mondatokat a 8. oldal szómagyarázataiban szereplő kifeje zésekkel! 2. Véleményed szerint mi a különbség az enyészet és a pusztulás kifejezések között? 3. Foglald össze saját szavaiddal a 19. század végének korhangulatát! Századforduló A századforduló embere egy izgalmas, nyüzsgő és forrongó, egyszer re ijesztő és lelkesítő világban élt. Ám a 19. és 20. század fordulója nem csak az addig sosem tapasztalt mértékű technikai fejlődés időszaka volt, hanem az addig sosem tapasztalt mértékű elbizonytalanodásé is. Ez a két élmény együttesen határozza majd meg az irodalom változásait. A telefon ugyan már 1876 tól ismert, de elterjedni valójában ekkor kezd. Leforgatják az első, pár perces filmeket, és megnyílnak az első mo zik. Sőt, az első autók is megjelennek a nagyvárosok utcáin. A léghajó zás és a repülőgép feltalálása pedig végképp kikezdi a világ nagyságának képzetét. A gyors fejlődés azt a benyomást kelti, hogy az emberiség dia dalmasan halad előre egy boldogabb jövő felé. A mozgófilm dinamikája és az autózás gyorsaságának bűvölete a szépirodalomra is kihat: olyan írói technikák kialakításának az igényét hívja életre, amelyek birtokában az író képes lehet a kor emberének benyomásait megragadni (erről bő vebben majd az izmusoknál olvashatsz). A zeppelin gyors (135 km/h) és kényelmes járműnek számított a maga idejében. A hidrogén azon ban, amivel a léghajót megtöltöt ték, robbanékony, így sosem tar tozott a legbiztonságosabb jár művek közé. A zeppelin rossz hírét a Hidenburg tragédiája okozta Tudtad, hogy az első autót szabadalmaztató cég ma is rendszeres és nagyon sikeres résztvevője a Forma 1 es versenyeknek? Igaz, 1926 óta egy másik név is szerepel a sajátja mellett, ekkor egyesült ugyanis Carl Benz és Gottlieb Daimler vállalata. Mit gonolsz, melyik nagy autós cégről van szó? Mindezek mellett azonban ott a bizonytalanság. A technikai fejlődés szükségszerűen hozta magával a gazdasági és társadalmi rend változása it. Ezek a változások megingatták a fennálló rend stabilitását és az egyén világban betöltött helyének biztos tudatából fakadó önbizalmát is. A sza badverseny a társadalmi konfliktusok kiéleződését eredményezte. A fel világosodás nagy eszményei (szabadság, egyenlőség, testvériség) már a 19. század derekán dugába dőltek, a 48 as forradalmakat leverték. A sza badságeszme megingása rést ütött az európai civilizáció értékrendjén, amit a 20. század eseményei aztán tovább tágítottak. A társadalom jobbá tételének kudarca befelé fordulást eredményezett. Fokozott mértéket ölt az eltömegesedés és az elidegenedés, ezzel párhu zamosan megszületik a pszichológia és a szociológia, az egyik az ember, a másik a társadalom megismerésének célját tűzi ki. Az egyén egyre inkább kételkedik a világ, sőt önmaga megérthetőségében is. A napi sajtó híreiből pedig már kihallatszanak az első világháború közeledtét jelző vészharangok. A 20. század első felének művei erre a bonyolult helyzetre adnak választ a maguk különböző eszközeivel. Az első autó Magyarországon elidegenedés a modern kor, de főleg a 20. századi ember rossz közérzetének tünete. Az elkülönülés, szám kivetettség érzésére utal. Olyan helyzetet, állapotot jelent a kifejezés, amelyben az emberek nem tudnak azo nosulni életük társadalmi és lelki feltételeivel 9

10 ISMÉTLÉS 1. Ismersz olyan zenekart, amelyik nevében utalás van a Zeppelinre? Ke resgélj a com on! 2. Mikor gyártották az első autót? 3. Keress régi filmeket a világhálón! Figyelmed be ajánljuk a világ első fennmaradt (alig pár má sodperces) mozgófilmjét, címe: Roundhay i kerti jelenet. Keresd meg az Interneten! 4. Idézz fel magadban egy unalmas és egy izgalmas tanórát! Érzékelted az idő múlása közti kü lönbséget a két óra alatt? Ha igen, ráéreztél a bergsoni időfelfogás lé nyegére. Sigmund Freud (ejtsd: zigmund frajd; ) osztrák pszichológus, a modern pszi chológia atyja. Az emberi lélek ismeretlen mélysé geinek megnevezésére bevezette a tudattalan fogal mát. Módszere, a pszichoanalízis, a tudattalan fel tárására irányult. Freud mélylélektannal kapcsola tos elképzelései heves visszhangra találtak az iro dalomban. A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodá sunk megváltoztatása nélkül. Az egyik legvidámabb fénykép, ami valaha tudós ról készült. Albert Einstein (ejtsd: albert ejnstein; ) elméleti fizikus alapjaiban változtatta meg a tér és az idő természetére vonatkozó elképzeléseinket. és Henri Bergson (ejtsd: anri bergszon; ) filozófus, aki személyes élményként értelmezte az időt. A nevetés esztétikájával az elsők között foglalkozott. Az irodalomra (pl. Proust) ő is nagy hatást gyakorolt. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK * 1. Milyen irányzatok jelentkeztek a 19. század végén az irodalomban? 2. Melyik szerző kötetének a megjelenésétől számítjuk a klasszikus modernséget? 3. Mikor beszélünk szinesztéziáról? Melyik századvégi irányzat élt vele a leggyakrabban? 4. Mit jelent az elidegenedés? 5. Fejtsd ki a 19. század végi ember elbizonytalanodásának okait! 10

11 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA A történeti avantgárd 1 irányzatai Lehet egy versben sokkal több annál, mint amiről a költő tudott a vers félreérthető volta talán abból ered, hogy többet, nem pedig keve sebbet jelent, mint amennyit a mindennapi beszéd közölni tud. (T. S. Eliot) 1 avantgárd francia eredetű kife jezés, jelentése: előőrs 2 radikális gyökeres, mélyreható, szélsőséges A 20. század első évtizedében elementáris erővel tört fel a művészet s ezen belül az irodalom megújításának az igénye. A sebesség, a film, a nagyváros élményei nemcsak témaként jelentek meg a kor irodalmában, hanem az irodalmi nyelv radikális 2 vál tozásait is kikényszerítették. Ez együtt járt a hagyomá nyos formák megbontásával, a klasszikus modernség formakultuszával való szembefordulással. A futurizmus, az expresszionizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a ku bizmus és a konstruktivizmus a történeti avantgárd irányzatai a megújulás igényét képviselték. Ezeknek az irányzatoknak az egyik fő problémája a technikai újítá soknak köszönhető változások megjeleníthetőségének a kérdése volt, a másik pedig az ember belső valóságának a megragadása. Pablo Picasso: Guernica A kubizmus az avantgárd képzőművészetben érvényesülő irányzata: geometriai for mákra bontja fel a látványt. Picasso képe 1937 ben született. A háború és az erőszak rettenetét fejezi ki. A kép témája a Guernica nevű település bombázása a spanyol polgárháború alatt El Lissitzky: A vörös ék A konstruktivizmus elsősorban az építészetben és a képzőművészet ben érvényesült, az irodalomban kevesebb példát találni rá. A konstruktivista mű szigorúan mértani formákból építkezik, a fehéren és a feketén kívül három alapszínt használ (kék, sárga, piros). Az irányzat az orosz csoportosulás mellett a német Bauhaus iskola köré szerveződött Picasso és a»kubistának«nevezett mozgalom kezdetben határozott, világos technikával akarja kifejezni a külső világot, nem a látszat meg ragadására törekszik, mint az impresszionisták, hanem a tárgyat igyek szik úgy visszaadni, amint önmagában létezik, s végül eljut oda, hogy a látszó világgal szemben felállít egy kitalált, az ember törvénye szerint felépített világot (Guillaume Apollinaire ejtsd: gijóm apolinér) 11

12 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA A futurizmus A futurizmusnak Olaszországban és Oroszországban alakultak ki jelentős csoportosulásai. Esztétikai programjukat kiáltványokban fogalmazták meg. Ma ezek a manifesztumok 3 az irányzat legfontosabb szövegeinek számítanak. Filippo Tommaso Marinetti FUTURISTA KIÁLTVÁNY Marinetti 3 manifesztum kiáltvány 4 kartács ólomgolyókkal töltött lövedék, ami repeszekre szakad 5 A Marinetti által Szamothrakéi Győzelemnek nevezett műtárgy Niké, a győzelem görög isten nőjének szobra, egy győztes ten geri csata emlékére emelték az i. e. II. század elején. A szo bor Szamoszthraké szigetén állt, jelenleg a Louvre ban található 6 militarizmus katonai szellem eluralkodása 7 patriotizmus hazafiság 8 destruktív romboló, bomlasztó, leépítő 1. A veszély szeretetét, az erőre és merészségre való törekvést akar juk megénekelni. 2. A bátorság, a vakmerőség, a lázadás lesznek költészetünk lénye ges elemei. 3. Az irodalom mindmáig a megfontolt mozdulatlanságot, a révüle tet és az álmot magasztalta. Mi a kihívó mozgást, a lázas álmatlanságot, a futólépést, a halálugrást, a pofont és az ökölcsapást magasztaljuk. 4. Megállapítjuk, hogy a világ nagyszerűsége új szépséggel gazda godott: a sebesség szépségével. Egy versenyautó, kirobbanó lélegzetű kí gyókhoz hasonlatos, vastag csövekkel díszített motorházával egy böm bölő autó, mely úgy száguld, mint a kartács, 4 szebb, mint a Szamothrakéi Győzelem 5 (szobra). (...) 7. Nincs másban szépség, csak a küzdelemben. Egy mű sem lehet igazi alkotás, ha nincs támadó jellege. A költészetet úgy kell felfogni, mint heves támadást ismeretlen erők ellen, hogy azután az ember előtt megadásra lehessen kényszeríteni őket. 8. A századok legkiemelkedőbb csúcsán állunk! Miért kellene hát ranéznünk, ha ki akarjuk tárni a Lehetetlen rejtelmes kapuit? Tegnap meghalt az Idő és a Tér. Már a teljességben élünk, miután megteremtet tük az örök, mindenütt jelenlevő sebességet. 9. A háborút akarjuk dicsőíteni a világ egyetlen megtisztítóját, a militarizmust, 6 a patriotizmust, 7 a felszabadultak destruktív 8 magatartá sát, azokat a szép elveket, melyekért meghal az ember, és a nő megvetését. 10. Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémi ák minden fajtáját, és harcolni akarunk az erkölcsösködés, a nőmozgalom és minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen. ( ) 1909 (A teljes szöveg először 1909 ben a párizsi Le Figaróban jelent meg, franciául) 12

13 1. Milyen a jó vers a futuristák szerint? A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA 2. Keresd ki a szövegből, hogy mit fogadtak el, és mit vetettek el a futuristák! 3. Milyen volt a futurizmus viszonya a háborúhoz? Az irányzat egymásnak ellentmondó elveket is megtűrt magában: eredetiség igénye a józan ész és a logika elutasítása Én felszámolása (az ész alapú) technikai civilizációba vetett hit A futurista költészet központjában a technikai fejlődés kultusza állt. A hagyományok, a múlt, a kultúra elutasítása a kultuszból fakadó sebességimádattal és holnaphittel függött össze. Az irányzat alapkérdése tehát az volt, milyen módon lehet az irodalomban megjeleníteni a sebességet, a lendületet, a mozgást, a dinamizmust. Válaszként megszületett a szimul taneizmus technikája: különböző helyszínek és időegysé gek egymás mellé helyezése a szövegben. A futurizmus (más avantgárd irányzatokhoz hasonlóan) a szabadverset tartotta a mozgalmasság kifejezésére legalkal masabb formának. De a mondatszerkesztés és a képalkotás szintjén is radikálisan szembefordult a megszokottal. Mondatszerkezet: az ige használatának korlátozása mivel a ragozott igéből ki olvasható a cselekvés vagy történés ideje, a személyraggal ellátott ige pedig a cselekvést végző személyt határozza meg helyette: főnévi igenév használata, bizonyos szófajok melléknév, határozószó, kötőszó kerülése mivel ezek a szófajok mellékkörülményekre vonatkoznak, központozás elhagyása mivel a különböző írásjelek kisebb lo gikai egységekre tagolják a szöveget, s ezzel megszüntetik a szavak fo lyamatos áramlását. Képalkotás: egymástól távoli jelenségek összekapcsolása (analógia) a szimul taneitás (minden egyszerre van) érzetének felkeltésére hivatott, a sebességet teszi ábrázolhatóvá. Marinetti: Parole in liberta, 1914 analógia két dolog hasonló sága, egyezése szimultaneizmus jelensé gek egyidejűsége 1. Milyen nyelvi és nem nyelvi eszközökkel hozza létre Marinettinek a fenti műve a jelentést? 2. Próbáld megfejteni a kép jelentését! Vedd figyelembe, hogy a vizuális jelek és a különböző módokon felírt szavak között összefüggés van! 13

14 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ Marinettinél a futurizmus kevésbé szél sőséges megvalósítója volt. Versei általában a drasztikus 9 hatásra épül nek. Szívesen társított patetikus 10 és morbid 11 elemeket. Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij NADRÁGBA BÚJT FELHŐ (részlet) Azt gondoljátok: locsog a malária? Vlagyimir Majakovszkij Igaz e történet, Odesszába visz. Négykor érkezem mondta Mária. Nyolc. Kilenc. Tíz. * 9 drasztikus kíméletlen, nyers, durva 10 patetikus szenvedélyes, heves érzelmeket keltő, emelkedett 11 morbid beteges, természet ellenes 12 kandeláber lámpaoszlop 1. A futurizmus milyen je lentős élményeit találod meg a versrészletben? 2. Olvasd el figyelmesen, lehetőleg fennhangon a versrészletet! Fel fog tűn ni benne a szabályos is métlődés. Milyen ríme lést állapítottál meg? 3. Keress példát patetikus és morbid elem össze kapcsolására a versben! Próbáld megfejteni, hogy az adott képeknél mi lehet az analógia alapja! És íme az este elszökött a komor decemberi ablakoktól, az éji szorongásba száll el. Görnyedt hátamnál hahotáz, röhög néhány kandeláber. 12 Már nem ismernének fel: a szálas óriás nyög, görcsbe görbed. Mit akarhat e toronyember? Sokat és egyre többet! Hiszen nem érdekli, hogy bronz a teste, és az sem, hogy szíve hideg vasdarabka. Eldugná éjjelente csengését lágy női anyagba. És íme én, óriás, az ablakban görnyedezem, olvad az üveg, mert homlokom megérinti. Lesz szerelem vagy nem lesz szerelem? Miféle lesz nagy vagy incifinci? Ilyesforma testbe hogy kerülne nagy? 14

15 Biztos angyali kis szerelmecske lesz, az autódudáktól visszariad, lóvasútak csengetyűit kedveli. Az eső arca csupa ragya és tályog, belémártom arcomat, várok befröcsköl robajával a városi áradat. Kését az éjfél megmarkolta, rohant utána, belevágta, el vele! A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA Lehullt a tizenkettedik óra, mint tuskóról a kivégzett feje. ( ) 1915 (Eörsi István fordítása) Bár a kortárs írók közül nem egy Marcel Proust (ejtsd: marszel pruszt), André Gide (ejtsd: andré zsid), Guillaume Apollinaire szimpa tizált az irányzat bizonyos törekvéseivel, agresszív hagyományellenessé gével és erőkultuszával komoly kritikát váltott ki. A magyar irodalomban Kassák Lajos és köre reagáltak a futurizmus ra, de az erőszakhoz való pozitív viszonyulását nem fogadták el. Extrák André Gide, a francia próza nagy újítója pl. így írt Marinettiről és a futu rizmusról Naplójában: Marinetti híján van a tehetségnek és ez minden vakmerőséget megen ged számára. [... ] Dübörög a lábával, felveri a port, káromkodik, átkozódik, és legyilkolja ellenfelét; ellentmondásokat, ellentétes állításokat és össze esküvéseket szervez, hogy ezekből győztesen kerüljön ki. Egyébként ő a világ legkedvesebb embere, ha nem számítom d'annunziót; tüzes szónok a maga olaszos módján, olyasvalaki, aki a szószátyárságot gyakran össze téveszti az ékesszólással, a fényűzést gazdagságnak, a nyugtalanságot mozgalomnak, a lázas állapotot pedig isteni elragadtatásnak véli. Úgy tíz évvel ezelőtt eljött hozzám, és olyan hihetetlenül kedves volt, hogy rögtön utána vidékre kellett utaznom, mert ha újból találkozunk, elvesztem: a végén még felfedezem benne a tehetséget. Marcel Proust, a tudatregény megteremtője, Az eltűnt idő nyomában c. regényfolyam 5. kötetében, A fogoly lányban illette kritikával a futurizmust: Volt két év, amikor eszes emberek, művészek találták úgy, hogy Sienna, Velence, Granada lejárt lemez, és a leghétköznapibb omnibuszra, bármely közönséges vasúti kocsira mondogatták:»lám, ez szép«. Majd ez az ízlés is elmúlt, mint a többi. Nem is tudom, nem tértünk e visz * 1. Melyik 19. századi stílus irányzat öröksége a fu turizmus eredetiségesz ménye? 2. Egy a futurizmus Mari netti féle esztétikáját tisztán megvalósító vers ben az alábbiak közül mely kifejezések nem szerepelhetnének? autó, zaj, írt, holnap, te hát, délben, rombolni, akarat, gyorsaság, futot tál 3. Tisztában vagy a szabad vers jelentésével? Ellen őrizd tudásod! Az alábbi felsorolásból mi tipikus a szabadversre, és mi nem? központozás hiánya, rí melés hiánya, kisbetűs írásmód, versszakolás, nagy terjedelem, énekel hetőség, kötött forma 15

16 Ha érdekel, erről a témáról bő vebben olvashatsz például itt: Karafiath Judit: Marinetti, a futu rizmus és a franciák, Helikon, 2010/3. A folyóiratot az inter neten is megtalálod. A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA sza ahhoz, hogy»a múlt nemes alkotásait lerombolni szentségtörés«? Mindenesetre egy első osztályú vasúti kocsit nem tekintettek már a priori 13 szebbnek a velencei Szent Márk templomnál. Bár azt továbbra is mondo gatták:»ez az igazi élet, a történelem kerekét visszaforgatni természetel lenes dolog«, de anélkül, hogy ebből egyértelmű következtetést vontak volna le. Az expresszionizmus Oscar Kokoschka: Dóm A kép témája a firenzei székes egyház. Miben tér el a fényképsze rű alkotástól Kokoschka festménye? Az expresszionizmus német nyelvterületről indult útjára, nagyjából 1909 és 1920 közé tehető a mozgalom működése. Társadalmi irányultsága erős volt. A különböző expresszionista csoportosulások sok min denben eltértek egymástól, abban azonban megegyeztek, hogy egyikük sem fogadta el a külső valóság embertől füg getlen, és az emberhez képest elsődleges voltát. Ez azt jelen ti, hogy az expresszionizmus szerint a valóságot (realitást) mindig az ember teremti meg. Célja tehát ennek a belső való ságnak a kifejezése. (expressio, lat. = kifejezés) Senki sem kételkedik abban, hogy ami külső realitásként jelenik meg, az nem lehet valódi. A realitást nekünk kell megteremteni. A tárgy értel mét ki kell ásni a látszatok alól. Nem szabad megelégedni a hitt, megsej tett, megszokott ténnyel; tisztán, hamisítatlanul kell tükrözni a világot. Ez a világkép azonban csak bennünk van meg. Így lesz az expresszionista művész egész tere vízió. 14 A művész nem lát, csak néz. Nem ábrázol, átél. Nem ad vissza, formál. Nem fogad el semmit, keres. Nincs többé tények láncolata, gyárak, házak, betegség, ringyók, kiáltás és éhség. Csak vízió van. (Kasimir Edschmid) A Der Sturm című berlini folyó irat címlapja 1917 októberétől A német expresszionizmus egyik bölcsője ez a lap volt. Rendszeresen bemutatta a magyar expresszionista alkotásokat is 13 a priori valamilyen tapasztala tot, tényeket megelőző megálla pítás, tudás 14 vízió látomás 15 emóció érzelem, erős érzelmi felindulás 16 absztrakció a konkréttől való elvonatkoztatás Az expresszionizmus jellegzetes nyelvi megoldásai: a nyelv emocionális 13 túltelítése túlzás, pátosz, szónokias gesz tusok, felkiáltás, felszólítás, bizonyos szófajok az ige és az indulatszók fokozott használata ( személyessé és mozgalmassá teszik az szöveget), szó rendcsere, szaggatott beszédmód (montázstechnika) Expresszionista képalkotás: absztrakció 16 az expresszionisták Emberről, Testvérről beszél nek, egyfajta modellt alkotva, látomásosság kaliptikus képek. konkrét látványtól elszakadó, (többnyire) apo Az expresszionista versben gyakori az egymással összefüggésben nem álló szövegek egymás mellé helyezése. 16

17 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA Az expresszionizmusnak két nagyobb változata van: az egyik, a társa dalmi irányultságú hitet tesz az Ember és az emberi méltóság mellett, és világmegváltó (messianisztikus) szerepet tulajdonít a költőnek, s a műalkotást a világot megváltoztató tettként értékeli. A másik mindezt tagadja, és az ember elesettségére, esendőségére összpontosít. De a két szélsőség között számtalan variáció jött létre. Georg Trakl PANASZ A zord keselyűk álom és halál éjhosszat fejünk körül suhognak. Az ember aranyló arca fölött átcsapnak az örökkévalóság jeges hullámai. Iszonyú szikla roncsolja szét a bíbor testet. És búg a komor panaszhang át a tengeren. Viharzó búskomorság nővére, lásd, félénk sajka süllyed el a hallgatag éj csillagos arca alatt (Dsida Jenő fordítása) * 1. Találsz e meglepő kép zettársítást a versben? 2. Az expresszionista kép alkotás két módja közül a vers melyiket példázza? 3. Milyen hangulatot fejez ki a vers? 4. Parafrazálható e (elmond ható e más szavakkal) a költemény? 5. Georg Traklon és Gott fried Bennen kívül az expresszionizmus képvi selői voltak még August Stramm, Franz Werfel, Ernst Stadler, Bertold Brecht, Hugo Ball. Keresd ki és olvasd el egy egy versüket! A dadaizmus Az irányzat Svájcból ered, az első világháború idején, 1916 ban jött létre. A háború élménye nagyban hozzájárult a dadaisták azon meg győződéséhez, hogy az emberi kultúra és a civilizáció értelmetlen. A da da tagadta az értelmet, helyére a zűrzavar egyetemességét állította. Fel értékelte a pillanatot, az őrületet és a spontaneitást. Tristan Tzara (ejtsd: trisztan cara) receptje a versíráshoz: Vegyetek egy újságot. Vegyetek egy ollót. Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosz szúnak a költeményt szánjátok. Vágjátok ki a cikket. Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összeset tegyétek bele egy zacskóba. Gyengéden rázzátok össze. Egymás után húzzátok ki a szavakat, és olyan sorrendben rakjátok le, amilyenben előjöttek. Lelkiismeretesen másoljátok le őket. A költemény rátok fog hasonlítani. És íme, végletesen eredeti és elbűvölő íróvá váltatok, bár értsétek meg, a köznép képtelen ezt felfogni. Marcel Duchamp 1919 ben festet te meg saját Mona Lisáját bajusszal és szakállal 17

18 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA Az irodalomban a dadaizmus a ráció 17 hiányát kétféle módon tudta érzékeltetni: egymással semmilyen összefüggésben nem lévő szövegtöredékek egy más mellé helyezésével, nyelvtanilag korrekt, de mégis értelmetlen halandzsaszövegek létre hozásával. A sokkolás, botránykeltés, rombolás sosem öncélú a dadában, hanem az elfogadott értékek újragondolására késztető gesztus. Marcel Duchamp: Forrás 1. Nézegess dadaista mű tárgyakról készült képe ket! Próbálkozz magad is egy dadaista műalkotás létrehozásával! 2. Kövesd Tristan Tzara tanácsait, és írj egy dadaista verset! 17 ráció ész, értelem, érvszerű magyarázat Az idegen nevek ejtése: Paul Éluard pól élüár Extra Marcel Duchamp (ejtsd: marszel düsamp) tevékenységével megelőle gezte a dadát. Bajuszt festett Mona Lisának, kiállított egy piszoárt (címe: Forrás), biciklikereket szerelt a szék ülőkéjére (címe: Biciklikerék). Lénye gében a happening előkészítője volt, sokan a 20. század legnagyobb hatá sú művészének tartják. A szürrealizmus A szürrealizmus a 20 as években Franciaországból kiinduló irányzat. A kifejezés jelentése: valóságfeletti. A szürrealisták érdeklődése két nagy területre irányult: az álomra és a tudatalattira. Freuddal összhangban úgy vélték emlékeztek, ő volt a pszichoanalízis megteremtője, hogy a tudatalatti történéseit az automatikus írás (másként önműködő írás) képes a leghívebben kifejezni. Az automatikus írás azt jelenti, hogy szabadjára engeded a gondolataidat, és úgy írod le a dolgokat, módosítás, helyesbí tés, nyelvtani korrekció nélkül, ahogy eszedbe jutnak. Az automatikus írást a szabad képzettársítás (szabad asszociáció) működteti: egy dolog egy másik dolgot idéz fel bennünk. Az automatikus írás a szürrealista vers fontos technikája volt. A másik nagy titokzatos terület, ami foglalkoztatta az irányzat alkotóit, az álom. Az álmot ismét csak összhangban Freuddal a tudatalattiba való alámerülésként fogták fel. Az elmebetegségre hasonló módon tekintettek. A szürrealizmus legnagyobb költőjének Paul Éluard francia költőt tartják. Paul Éluard A FÖLD OLY KÉK Salvador Dali: A lángoló zsiráf A Föld oly kék, mint egy narancs Nincs tévedés a szavak nem hazudnak Nem engednek dalolni többé A csókoknak kell megegyezniük A bolondoknak a szerelemmel A ő jegygyűrű szája Minden titok minden mosoly S megbocsátás milyen ruhája kell Hogy meztelennek lássuk őt. 18

19 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA Zöldben virítanak a darazsak Ablakok gyöngysorát Fűzi nyaka köré a hajnal Szárnyak födik a lombokat Tiéd a napfény minden gyönyöre Minden napsütés a földön Szépséged útjain (Somlyó György fordítása) GUILLAUME APOLLINAIRE ( ) A tipográfiai eljárások, ha merészen élnek velük, azzal az előnnyel járnak, hogy olyan vizuális líraiságot szülnek, amely napjainkig csaknem ismeretlen volt. Ezek az eljárások még tovább feszíthetők, és betetőzhetik a művészetek, a zene, a festészet és az irodalom szintézisét. (Guillaume Apollinaire) * 1. Keresd ki Éluard versé ből azokat a részeket, amelyek ellentmonda nak a mindennapi ta pasztalatnak! 2. Olvasd el újra az első versszakot (18. o.)! A so rok közt nincs logikus, ok okozati összefüggés, a vers sorai asszociatív módon következnek egy másra. Próbád megkeres ni a lehetséges képzettár sításokat! (példa: szavak dalolni)! kalligramma képvers Lengyel származású francia költő. Egy darabig banktisztviselőként dolgozott Párizsban, majd ami kor bankja csődbe ment, pornográf könyvek megje lentetésével alapozta meg anyagi biztonságát, ami lehetővé tette, hogy a későbbiekben verseiből, no velláiból élhessen. Az első világháborúban önkén tesként szolgált és megsérült, de nem sérüléseibe halt bele, hanem az 1918 as világméretű spanyol náthajárvány áldozata lett. A francia líra egyik nagy hatású megújítója. Bevezette a központozás nélküli verset, és megújította a képvers műfaját. Akárcsak nemzedéktársait, őt is lenyűgözte a mozi. Maga is készített filmet, s verselési techniká ján is nyomot hagytak a filmes eljárások. Szeszek (1913) c. verseskötete még a szimbolizmus és az impresszionizmus jegyében áll, a Kalligrammák (1918) már az új technikákkal kísérletezik. Novellái Meggyilkolt költő címen jelentek meg 1918 ban. Az új szellem és a költők című tanulmá nyában az avantgárd költészet elveit foglalta össze. A MEGSEBZETT GALAMB ÉS A SZÖKŐKÚT Magyarul már 1915 ben jelent meg verse, de igazi hatása csak a 30 as években bontakozott ki (Radnóti Miklós, Rónay György és Vas István fordí tották magyarra a verseit). Az európai nyelvekben balról jobbra haladva írunk és olvasunk. A képvers megtöri ezt a hagyo mányt, és játszik a szavak térbeli elhelyezésével. Így az olvasónak magának kell megtalálnia az olvasás lehetséges irányait (Radnóti Miklós fordítása) 19

20 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK VILÁGIRODALMA * * 1. Miért kalligramma A megsebzett galamb és a szökőkút című vers? 2. Hogy viszonyul a vers sorok olvasásának irá nya a szökőkútból fel szökő vízsugarakéhoz? 3. Keress versszakokat a versben! 4. Keress a versben felso rolásokat a felsorolás az Apollinaire vers gya kori sajátossága. 5. Milyen élményeket fog lal egyetlen látomásba a vers? 6. Milyen kifejtetlen ana lógiákat találsz a vers ben? Extrák Keressétek meg az interneten az Apollinaire honlapot. A honlap francia, de tartalma egy részét nyelvtudás nélkül is megérthetitek. Rajzokat, tér képeket, sőt, korabeli filmrészletet és eredeti hangfelvételt ugyanúgy talál tok itt, mint Apollinaire verseit keletkezésük nyelvén, franciául. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 1. Sorold fel az irodalomban is ható irodalmi irányzatokat! 2. Mik az avantgárd irányzatok közös jegyei? 3. Melyik irányzat fogadta el esztétikai okokra hivatkozva a háborút és az erőszakot? 4. Mely irányzatok fordultak radikálisan szembe a hagyományokkal? 5. Melyik irányzat merített a legtöbbet a szimbolizmus és a romanti ka hagyományaiból? 6. Melyik irányzat használta fel az álom és a tudatalatti működésére vonatkozó ismereteket? 20