BESZÁMOLÓ A HAJDÚ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL, ÜZLETPOLITIKÁJÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Átírás

1 1. napirendi pont BESZÁMOLÓ A HAJDÚ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL, ÜZLETPOLITIKÁJÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Készítette: Pénzes Lászlóné az Igazgatóság elnöke

2 Tartalomjegyzék 1. Makrogazdasági környezet A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet évi üzleti tevékenysége Eredmény, jövedelmezőség, mutatószámok Mérlegszerkezet Tőkemegfelelés Tőkemegfelelés számításához alkalmazott módszerek A szavatoló tőke és a tőkemegfelelés alakulása Kockázatkezelés Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Piaci kockázatok és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Likviditási kockázat Működési kockázat A Takarékszövetkezet üzletpolitikájának érvényesülése, üzleti területeinek eredményei Passzív üzletág teljesítése Aktív üzletág teljesítése Az Igazgatóság évi tevékenysége, alapszabályban meghatározott feladatainak A közgyűlés és más testületi szervek működésével kapcsolatos tevékenység A tagokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása A munkaszervezet kialakításával, a tisztségviselőkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos tevékenység A Takarékszövetkezet belső szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos feladatok A Takarékszövetkezet működésével és gazdálkodásával, kockázatvállalásával kapcsolatok feladatok végrehajtása

3 1. Makrogazdasági környezet évben a magyar gazdaság kibocsátása 1,1 %-kal növekedett. A tavalyi év gazdasági teljesítményét nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaság kibocsátásának kiugró mértékű növekedése az előző évi rossz termést követően. Az év során a legtöbb ágazatban elkezdődött a növekedés. Az év közepétől növekedési fordulat következett be a beruházások és a fogyasztás területén is. A magyar gazdaságot jellemező főbb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés TÉNY (előzetes (e), prognózis (p)) ELŐREJELZÉS GDP (%) -6,8 1,1 1,6-1,7 1,1 2,5 2,4 Lakossági fogyasztás (%) -5,6-3,6 0,3-1,7-0,1 1,8 1,9 Beruházások (%) -11,1-8,5-5,9-3,7 5,9 6,2 4,5 Infláció (%) 4,2 4,9 3,9 5,7 1,7 0,8 2,6 Munkanélküliségi ráta (%) 10,0 11,2 10,9 10,9 10,2 9,7 9,6 Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) -0,2 0,2 0,5 1,0 2,7(p) 3,1 2,6 Külső finanszírozási képesség (GDP %-a) 0,9 2,0 2,8 3,6 5,6(p) 5,9 4,8 Bruttó külföldi adósság* (GDP %-a) 149,6 143,7 134,1 127,8 119,9(p) 114,2 105, ban az éves átlagos infláció 1,7 %-ra csökkent, az év végére pedig közel 40 éves mélypontot ért el. Az inflációt túlnyomó részben a háztartási energiaárak többszöri csökkentése húzta le, azonban bázishatások, az alacsony belső kereslet, valamint a dezinflációs nemzetközi környezet is mérsékelték az inflációt. A jegybanki alapkamat a 2012 augusztusában elkezdett kamatcsökkentési sorozat hatására az év végére 3,0 %-ra csökkent. A kamatcsökkentést a mérséklődő inflációs kockázatok mellett a stabilitási kockázatok meredek csökkenése tették lehetővé. A rövid lejáratú pénz- és tőkepiaci hozamok jelentősen csökkentek az MNB folytatódó kamatcsökkentéseinek köszönhetően, azonban a hosszú hozamok magasabb szinteken maradtak a Fed laza monetáris politikájának fokozatos befejezése, valamint a feltörekvő piacokon erősödő kockázatok miatt. 3

4 Az államháztartás hiánya a GDP 2,3 %-a volt, ami elmarad a 2,7 %-os célhoz képest. A központi költségvetés magasabb hiányát ellensúlyozta az önkormányzati alrendszer vártnál nagyobb többlete. A külső kereslet mellett a belső is élénkülőben van, amit a fogyasztás oldaláról főként a növekedőbe forduló reáljövedelmek és a javuló munkaerő piaci folyamatok alapoznak meg, a beruházások oldaláról pedig a bőségesen rendelkezésre álló külső és belső finanszírozási források. Az előbbiek között a nagy mennyiségben beáramló EU-forrásokat, utóbbiak között a főként az NHP (növekedési hitel program) keretében rendelkezésre álló bőséges és olcsó forrásokat kell megemlíteni. Mivel számos jelentős új feldolgozóipari kapacitás is kezd teljes fordulatszámra kapcsolni, ezek együtteseként a tavaly megélénkülő növekedési dinamika ben, és részben 2015-ben is kitarthat, még a korábban vártnál is kedvezőbb bővülési ütemeket eredményezve. Ugyanakkor a gazdasági elemzők továbbra is úgy látják, hogy a potenciális növekedés meghatározó tényezőiben (humántőke, üzleti környezet) még csak kisebb javulás következhetett be, így ahhoz, hogy a mostanában megélénkülő növekedési dinamika állandósulhasson, ezek fejlesztésében további lépésekre lesz szükség. Mindenesetre tény az, hogy a gazdasági bővülés bázisa kiszélesedett: a negyedik negyedévi 2,7 %-os GDP-növekedéshez már a mezőgazdaságon és az építőiparon túl is több szektor pozitív hozzájárulást adott. Mindez fokozottan érvényes lehet az idei év első negyedévére, így várakozásunk szerint a GDP bővülése 3 % fölé emelkedhet éves alapon, s bár az év hátralévő részében a bázishatások már nem segítenek, 2014 egészében így is elérheti a 2,5 %-ot a magyar gazdaság növekedése ben számos egyedi hatás (mint például az NHP) már nem játszik szerepet, így a növekedés üteme kissé még úgy is lassulhat, hogy az alapvető folyamatok szintjén tovább tart majd a javulás. Ez a lassulás azonban az elemzők számításai szerint nem lesz jelentős: 2 % fölötti ütemben bővül a GDP 2015-ben is. Az infláció 12 havi üteme negyvenéves mélypontra érve januárban egészen nulláig süllyedt, amiben statisztikai hatások, adminisztratív árintézkedések (rezsicsökkentés), és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulása egyaránt szerepet játszott. Az alacsony keresleti nyomást jól mutatja, hogy ugyan februárban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi rezsicsökkentés hatása, mégis csak 0,1 %-ra emelkedett vissza az infláció, és a maginfláció is 3 % alá került. 4

5 2. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet évi üzleti tevékenysége Takarékszövetkezet évi eredménye ( eft) elmarad az előző év nyereségétől ( eft), melynek oka a bevezetett tranzakciós illeték fizetési kötelezettség, a tárgyévre nem tervezett személyi változás következtében kifizetett juttatás összege. A csökkenő eredményt tükrözi a jövedelmezőségi mutatószámok mérséklődése. A Takarékszövetkezet mutató számai az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés év év év Mérlegfőösszeg eft Saját tőke eft Adózás utáni eredmény eft Nettó hitelezési követelmény állomány eft Betét állomány eft Statisztikai átlag létszám fő Tőkemegfelelési mutató (ICAAP) % 12,13 13,70 15,17 Bevételarányos nyereség % 9,3 10,8 2,6 Eszközarányos bevétel % 11,0 13,0 11,8 Eszközarányos nyereség % 1,0 1,4 0,3 Saját tőke arányos nyereség % 11,3 14,2 3, Eredmény, jövedelmezőség, mutatószámok A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet december 31.-én elszámolt adózott eredményének összege ( eft), mely az előző évtől eft-al marad el, az eredmény alakulását az alábbi tényezők befolyásolták: - A kamatkülönbözet ( eft) elmaradt a bázis évtől annak 90,9 %-án teljesült. A kamat és kamatjellegű bevételek ( eft) eft-al alacsonyabb értéken kerültek bevételre, a bázis időszakhoz viszonyítva a kamat bevételek 83,8%- on teljesültek, melynek oka a hitel kamat mértékek csökkenése, a hosszabb időtávú referencia kamatok (12 havi BUBOR, 6 havi BUBOR) átárazódása, az NHP hitel állomány jegybanki kamat alatti rögzített kamat mértéke. A kamat és kamatjellegű ráfordítások ( eft) az előző év 69,8 %-át érték el, a ráfordítás nagyságát befolyásolta a látraszóló betétállomány időszakos növekedése, a betét gyűjtési akciók keretében adott magasabb betéti kamat mérték, melyet ellensúlyozott a jegybanki alapkamat mértékének változásához igazodó nem akciós betéti kamat csökkenés. A látraszóló betétek részaránya a tárgyévben 9,0 %-ponttal, 35,0 % -ra növekedett, az elhelyezett betétek között a számlán lekötött betétek részaránya tovább bővült az okiratos és könyves betét konstrukciókkal szemben. Jelentős a számlás takarékszelvény konstrukcióban lévő ( eft), valamint az internet bankon keresztül elhelyezett betét összeg nagysága eft. 5

6 - A Takarékszövetkezet a tárgyidőszakban eft osztalék bevételt számolt el. - A jutalék és díjeredmény eft összegben. A jutalék bevétel eft, melyben jelentős, eft összeget képvisel a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység, ahol megjelenik a tranzakciós illeték bevezetése miatti számlavezetési díjnövekedés. A jutalék ráfordítás eft összegben alakult a tárgyidőszakban. - A pénzügyi műveletek nettó eredménye eft összegben teljesült, melyet eft értékben a konverziós árfolyam nyereség adott. Itt került kimutatásra az értékesített részvények után elszámolt árfolyam nyereség eft összegben. - Az egyéb üzleti tevékenység eredménye eft, a bázis év adatát nagymértékben meghaladta. Ezen tevékenység eredményességét befolyásolta a évben új adóként bevezetett tranzakciós illeték, a tárgyidőszakban eft került elszámolásra, ebből eft a Takarékszövetkezetet érintő tranzakciós illetéket pótló egyszeri különadó kötelezettség, a helyi adók mértéke eft összegű. A tárgyidőszakban a követelés fejében átvett eszközök miatt elszámolt ráfordítás eft-tal csökkentette az egyéb eredményt. - Az általános igazgatási költségek eft a bázis évet 6,8 %-al meghaladó összegben teljesültek. A személyi jellegű ráfordítások eft-ban realizálódtak, a költségek 70,7 %-át képviselik. A költségek alakulását a nyomtatvány költség, közüzemi díjak, igénybe vett szolgáltatások árazása befolyásolja, valamint nem tervezett (kilépett munkavállalók) egyszeri személyi jellegű kifizetés növelte. Az általános igazgatási költségek az alábbiak szerint alakultak: 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások * I.-II. Összesen A meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak után elszámolt tárgyidőszaki értékcsökkenési leírás eft összegben teljesült, a bázis évben elszámolt összegnél eft-tal magasabb értéken. - Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása eft, a tárgyidőszakban eft összegű értékvesztés képzés történt eft összegű visszaírás mellett. A Takarékszövetkezet módosította értékvesztés képzési szabályzatát a tárgyévben, a Takarékbank Zrt. által kiadott eljárások figyelembe vételével történt a kintlévőségek minősítése, az értékvesztés elszámolás. 6

7 - A Takarékszövetkezet a vizsgált időszakban eft összegű rendkívüli eredményt számolt el, 59 eft rendkívüli bevétel, valamint eft rendkívüli ráfordítás keletkezett a Takarékszövetkezet véglegesen átadott pénzeszköz juttatása során, mellyel látvány csapatsportot támogatott, és alapítványok, egyesületek, civil szervezetek részére juttatott. - A Takarékszövetkezet adófizetési kötelezettsége eft, a tárgyévi eredmény utáni társasági adó eft, az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő 2013 végi átvezetése eft addicionális társasági adókötelezettséggel járt. - Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 2,6 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 8,2 százalékponttal alacsonyabb, a csökkenést a bázis évhez viszonyítva a tárgyévi adózott eredmény nagyarányú elmaradása okozta. - A bevétel az eszközökre vetítve 11,8 %-os színvonalat ért el, ami közel 1,2 százalékponttal kevesebb, mint a bázisban. - Az eszközarányos nyereség 0,3 %, ami az előző évhez 1,1 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke - arányos nyereség ben 14,2 % volt, amely 11,1 %-ponttal magasabb a évinél. Ennek legfőbb oka, hogy a tárgyévi eredmény nagymértékben elmaradt a bázis év adatától, az adózott eredmény eft-al marad el az előző évitől. 2.2 Mérlegszerkezet A Takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31.-i ezer Ft-ról eft-al növekedett, elérte a ezer Ft-ot december 31.-én. A növekedést az alábbi tételek változása okozta: Eszköz oldalon: állampapír állomány növekedése bankközi betét elhelyezés csökkenése ügyfelekkel szembeni követelés növekedése tárgyi eszköz állomány növekedése Forrás oldalon: hitelintézetekkel szembeni kötelezettség növekedése ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedése céltartalék csökkenés a saját tőke növekedése eft eft eft eft eft eft eft eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben az állampapír állomány bővüléséből származik, melynek forrása az ügyfelektől begyűjtött betétek, valamint a lejárt és újra kifolyósításra nem került kölcsönállományból felszabadult szabad forrás. 7

8 Eszközök A pénzeszközök eft összegű állománya elmaradt az éves tervezett adattól, a tervteljesítés 82,5 %. A kirendeltségi pénztárak, a szabályzatban megengedett maximális pénzkészlet szintje alatt zártak ( eft), a Takarékszövetkezet pénzforgalmi bankszámlájának egyenlege a kötelező tartalék teljesítéséhez szükséges összegnél alacsonyabb értéken zárt, eft-on. A deviza számlák egyenlege eft, az elkülönített számlák eft összegen zártak. Az állampapírok állománya a tárgyidőszakban a bázis évhez viszonyítva eft összegben bővült, az állomány eft. A Takarékszövetkezet a bankközi betéteknél magasabb hozamot biztosító állampapírokba fektette lejáró betéteit, valamint szabad pénzeszközeit. A szövetkezet likviditásának biztosítása érdekében az állampapírok 55,1 %-a könnyen mobilizálható diszkontkincstárjegyben került elhelyezésre. Hosszabb futamidejű államkötvények vásárlását indokolta a magasabb kamat bevétel elérése mellett, a tárgyidőszakban folyósításra került NHP1 hitelprogram fedezetének biztosítása, a refinanszírozási szerződésben foglaltak szerint a nyújtott kölcsönök fedezete a Takarékszövetkezet részéről a hitel teljes futamidejére zárolt állampapír. A hitelintézetekkel szembeni követelések összege eft, mely 86,9 %-os tervteljesítést eredményezett. A bankközi állományt a Takarékbanknál elhelyezett eft összegű, Invest betét, valamint eft értékű 64 napra, eft összegben 1 napra lekötött betét adja. Az állampapíroknál elérhető kedvezőtlenebb kamat bevétel miatt időszakosan a lejáró betétek állampapírba kerültek befektetésre. A Takarékszövetkezet a tárgyidőszakban intenzív hitelezési tevékenységet folytatott. Az ügyfelekkel szembeni követelések, mely a nettó hitel állományt foglalja magába eft, ez eft összegű állomány-bővülést mutat az előző évhez viszonyítva, az éves tervteljesítés 102,7 %. A tárgyidőszakban növekedett a vállalkozások részére nyújtott kölcsön állomány, melynek oka a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt által biztosított Kombinált mikrohitel, valamint a Magyar Nemzeti Bank részéről elindított NHP1, NHP2 hitelprogram keretében adott kölcsönök folyósítása. A tárgyidőszakban, a Takarékszövetkezet állományában 32 darab kombinált mikrohitel szerepelt eft összegben, NHP1, NHP2 program keretében 24 darab kölcsönszerződés került megkötésre közel eft összegben. A vállalkozások részére nyújtott Széchenyi kártya szerződések megújítása szintén növelte a hitelállományt. A lakossági kölcsön állomány eft összegű csökkenést mutat a bázis évhez viszonyítva, az állomány bruttó értéken eft. A Takarékszövetkezet bruttó hitelállománya ( eft) után december 31.-én, a belső szabályzatok alapján eft összegű értékvesztés került elszámolásra, mely eft-tal bővült az auditált adathoz viszonyítva, a bruttó hitel állomány eft összegű növekedése mellett. A Takarékszövetkezet vagyoni érdekeltsége ( eft) a tárgyidőszakban a bázis évhez viszonyítva eft összegben csökkent, a tervteljesítés 100,9 %-os. A Takarékszövetkezet befektetései közül 26,9 %-ot képvisel a Takarékbanki részesedés eft összegben. Jelentős az érdekeltségek között a kapcsolt vállalkozásban, a HAJDÚ RENT Kft-ben lévő 8

9 részesedés, mely eft összegű, és a részaránya 72,1 %-os, a megképzett eft összegű értékvesztés mellett. Az aktív időbeli elhatárolások ( eft) a tervezett szint alatt alakultak. Az állományban lévő hitelállomány probléma mentes, illetve külön figyelendő állománya utáni járó, elhatárolásként elszámolható kamat összege eft. Az értékpapír állomány után eft kamat bevétel került elhatárolásra. Az egyéb eszközök eft összegű állománya egyrészt az egyéb követeléseket tartalmazza ( eft), másrészt a készleteket ( eft). Egyéb követelések az elszámolt adók túlfizetéseként jelentkező tételek ( eft), valamint az egyéb aktív elhatárolásként jelentkező átmenő tételek összege: vevő követelés eft más takarékszövetkezettel szemben fennálló követelés zálogházi finanszírozás miatt eft. A készletek között szerepelnek a követelés fejében átvett ingatlanok eft bruttó összegben, az eszköz tételre képzett értékvesztés eft. A tárgyi eszközök állománya eft összegben teljesült december 31.-én, a tárgyidőszaki növekedés eft. A bővülés okai a Takarékszövetkezet által elvégzett kirendeltségi felújítások (Hosszúpályi, Bocskaikert kirendeltség), ingatlan vásárlás a központi egység bővítése céljából ( eft), számítástechnikai eszköz beszerzések. A tárgyidőszakban befejeződött a kirendeltségek hangrögzítős telefonnal történő ellátása a fogyasztóvédelmi előírásoknak való megfelelés érdekében. A nyilvántartásban lévő eszközök után a tárgyévben eft értékcsökkenés került elszámolásra Források Forrás oldalon az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, vagyis a betét állomány összege eft. A bázis évhez viszonyítva a tárgyidőszakban eft-tal növekedett az elhelyezett betét összeg. A növekedést a fizetési számlákra érkező jóváírások, valamint a betétakciók hatására behozott források okozzák. A látraszóló betétek részaránya a tárgyévben 9,0 %-ponttal, 35,0 % -ra növekedett, az elhelyezett betétek között a számlán lekötött betétek részaránya tovább bővült az okiratos és könyves betét konstrukciókkal szemben. Jelentős a számlás takarékszelvény konstrukcióban lévő ( eft), valamint az internet bankon keresztül elhelyezett betét összeg nagysága eft. A Takarékszövetkezet a Takarékbank Zrt-én keresztül, kapcsolódott a gazdálkodók részére nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön lehetőségekhez, (pl így finanszírozta a belvízzel sújtott területen gazdálkodókat, a VISMAJOR hitel konstrukcióban). A szövetkezet részt vesz a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt, a Magyar Nemzeti Bank által adott visszatérítendő, kedvező kamatozású források továbbításában mikro-, és kisvállalkozások részére refinanszírozási hitelként. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként jelentkező állomány december 31.-én eft. A passzív időbeli elhatárolások összege ( eft) a bázis évhez viszonyítva eftal csökkent. Az elhatárolás összege nagyrészt a háztartásokkal szembeni betéti kamat kötelezettség ( eft). 9

10 A évi minősített függő kötelezettség állománya után eft, a várható függő kifizetésekre eft összegű céltartalék képzése történt meg. A saját tőke összege eft a tárgyidőszakban, a növekedés a bázis időszakhoz viszonyítva eft, mely a jegyzett tőke emeléséből, a tárgyévi eredményből, valamint a korábbi időszakban képzett általános kockázati céltartalék (jogszabály előírása alapján) eredménytartalékba történő átvezetéséből adódik Mérlegen kívüli tételek MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK adatok: ezer Ft Sor szám M e g n e v e z és év év 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések A Takarékszövetkezet folyószámlahitel keretet biztosít lakossági és vállalkozói, önkormányzati bankszámlával rendelkező ügyfelei részére. A megkötött szerződések alapján a mérlegforduló napján igénybe vett folyószámlahitel összeg eft, a még igénybe nem vett, de a szerződés fennállásának ideje alatt bármikor igénybe vehető hitel összeg eft. A Takarékszövetkezet a vizsgált időszakban 129 darab bankgarancia vállalási szerződést tartott nyilván eft bruttó összegben, a tárgy évben nem került sor bankgarancia lehívására. A Takarékszövetkezet a Takarékbankkal kötött megállapodás alapján megbízásos tevékenység keretében devizahitelt folyósított, melyre készfizető kezességet vállalt, a kötelezettség eft összegű. 10

11 3. Tőkemegfelelés A Takarékszövetkezetnek tevékenységének kockázatát fedezendő megfelelő összegű szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőkének mindenkor fedeznie kell: a jogszabály szerinti minimális tőkekövetelményt, a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának felügyeleti felülvizsgálatát (SREP) követően a Felügyelet által meghatározott tőkekövetelményt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elvégezte Takarékszövetkezet december 31-re vonatkozó felügyeleti felülvizsgálatát, amelynek lezárásaként egyedi szinten a mindenkori minimális szabályozói tőkeszükséglet 120 %-ban, határozta meg a felügyeleti felülvizsgált többlet-tőkekövetelményét. A évi SREP eredményéhez képest ez egyedi szinten 3 %-pontos növekedést jelent Tőkemegfelelés számításához alkalmazott módszerek A Takarékszövetkezet tőkekövetelmény számítási módszereiben évhez viszonyítva nem történt változás. A belső tőkeszámítás során figyelembe vett kockázattípusok, számítási módszerei az alábbiak: Hitelezési kockázat a számítás az első pillér számításon alapul, a hitelkockázat sztenderd módszerével számított érték kerül figyelembe vételre. Piaci - devizaárfolyam kockázat az első pillérnek megfelelően történik a számítása. Piaci kereskedési könyvi kockázat. Működési kockázat a tőkeszükséglet számítása az alapmutató módszer alapján történik, összege megegyezik az első pillér alatt számított értékkel. Koncentrációs kockázat ebben az esetben több típusú koncentráció kerül vizsgálatra: nagykockázat, adósok portfolió szintű koncentrációja, biztosítéki koncentráció, területen kívüli koncentráció. Limittúllépés egyik esetben sincs, így ezen kockázatnak tőkeképzés vonzata nincs. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat a szavatoló tőke 20 %-át nem lépi túl, így tőkevonzata nincs. Országkockázat a Takarékszövetkezetnél ilyen jellegű kockázat évben nem volt. A tőkepuffer kiszámítása stressz tesztek, és kockázati önértékelés alapján történik. A stressz tesztek a hitelezési kockázat, koncentrációs kockázat, nem kereskedési könyvi kamatkockázat, deviza kockázat és likviditási kockázat esetében számolnak tőkekövetelmény képzéssel. A tőkepuffer értéke megegyezik a legnagyobb stressz teszt alapján megállapított puffer és az önértékelés alapján számított többlet tőkeszükséglet közül a nagyobbal A szavatoló tőke és a tőkemegfelelés alakulása 11

12 Sor szám A szavatoló tőke elemeinek alakulása Megnevezés Index % 01 Jegyzett tőke (3A111) ,0% 02 Tőketartalék (3A112) ,0% 03 Eredménytartalék ,2% 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyon Általános tartalék ,3% Általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-ig ,0% Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve ,2% 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figyelembe vettek kivételével ,8% Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE ,1% 12 Alárendelt kölcsöntőke ,0% 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkeelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE ,0% 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A ,1% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) ,1% 21 Fizetőképességi mutató - TMM 16,44 18,21 1,77 22 Tőkemegfelelési mutató - ICAAP 13,70 14,71 1,01 12

13 A Takarékszövetkezet szavatoló tőke összege 1,1 %-al bővült a bázis évhez viszonyítva. A tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt (ICAAP) 14,71 %, az előirt minimális 8,0 %-al szemben, az előző évhez viszonyítva 1,01 %-kal bővült. A hitelezési kockázat szintjén a mutató 18,21%. A SREP tőkepuffer számítás 20 %-kal növelt tőkét indukál, eft összegben, a belső tőke számítás során képzendő tőkepuffer mértéke 124,0 %, az összes tőkekövetelmény összege eft. Tőkekövetelmény alakulása MNB kód Megnevezés Index/eltérés CAB211 Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény ,2% CAB212 IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye 0 0% CAB21 Összes tőkekövetelmény hitelezési és partner kockázatokra ,2% CAB22 Elszámolási kockázat tőkekövetelménye 0 0% CAB23 Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam, áru kockázatokra ,1% CAB24 Működési kockázat tőkekövetelménye ,4% CAB26 Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény 0 0% CAB2 Tőkekövetelmény minimális szintje ,3% A Takarékszövetkezet kockázatainak tőkeszükséglete 8,7 %-kal csökkent a tárgyévben, melyre hatást gyakorolt a súlyozott kitettség eft-tal történő mérséklődése. Nagymértékben 13,8 %-al csökkent a hitelezési kockázatok tőkeszükséglete, mely a nettó hitel állomány változásából adódik. A Takarékszövetkezet a szabályzataiban előírt értékvesztést megképezte minősített kintlévőségei után. A hitelezési kitettség alakulását befolyásolta az egyes kitettségek állomány változása, az egyes kitettségi csoportok súlyozása: Kitettség összegének eltérése (+,-) Ebből: a kulcshatás (a fajtánkénti átlagkulcs) a volumenhatás (kitettség teljes érték alakulása) a szerkezetváltozás hatása

14 A táblázatból megállapítható, hogy a kockázattal súlyozott kitettség összeg változása eft csökkenést mutat, a kitettségek átlagos kulcsa 45,7 %-ról 37,3 %-ra mérséklődött, számszerűsítve eft. A teljes kitettségek értéke eft-tal bővült, így összességében a Takarékszövetkezet kitettségeinek összesített változása eft összegű. A működési kockázatok fedezetére számított tőke összege 10,4 % ponttal bővült. Az egyéb (értékpapír, devizaárfolyam) tőke szükséglete 28,9%-al csökkent az állomány mérséklődése következtében. 4. Kockázatkezelés A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési tevékenységét év folyamán a március 29.-én elfogadott Kockázati Stratégia alapján folytatta. A Kockázati Stratégia minden lényeges banki kockázatra kiterjed és magában foglalja a belső tőkeszámítás módszertanát, valamint a négyéves tőke-, illetve tőke-megfelelési tervet is Hitelezési kockázat A tárgyidőszakban a hitelkockázati stratégia elsődleges célkitűzése a hitelportfolió kockázati szintjének csökkentése és minőségének megőrzése. A Takarékszövetkezet ennek érdekében az átlagosnál kockázatosabb részportfóliók arányát csökkenti; törekszik ügyfél-/partnerminősítési rendszerei kockázatérzékenységének a növelésére, a kockázati tényezők minél alaposabb feltárására; a folyósítási feltételek szigorú ellenőrzésére; a monitoring tevékenység erősítésére és a problémák mielőbbi felismerésére; a problémás hitek kezelésénél az ügyfelekkel való együttműködésre Koncentrációs kockázat Lényeges kockázat a Takarékszövetkezet számára a koncentrációs kockázat. A túlzott koncentrációk kialakulásának megelőzésére a Takarékszövetkezet az adott koncentrációs típusoknál limiteket határoz meg. A limiteket a Takarékszövetkezet azon az elvi alapon alakítja ki, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10 %-a nem térül meg, a szavatoló tőke-vesztés ne legyen nagyobb, mint 25 %. A stratégiai terv időszakában a Takarékszövetkezet célja, hogy a koncentrációs kockázat a jelenlegi szinthez képest lényegesen ne növekedjék. A Takarékszövetkezet a koncentrációs kockázatnak a következő alkategóriáit különbözteti meg: egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal vagy partnerrel/partnercsoporttal szembeni jogszabályi koncentráció; ügyfelek általános, portfolió szintű koncentrációja; ágazati koncentráció; biztosítéki koncentráció; 14

15 területen kívüli koncentráció; termékkoncentráció. A földrajzi koncentrációt a Takarékszövetkezet a kitettségeknek az országok szerinti koncentrációjával méri Piaci kockázatok és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A piaci kockázatok közé tartozik a devizaárfolyam-kockázat, a kereskedési könyvben nyilvántartott kamat- és részvénypozíciós kockázatok, valamint a kereskedési könyvben lévő opciós kockázat. A szabályozás és a Felügyelet által is külön kezelt kereskedési könyvön kívüli pozíciók kamatkockázatát a piaci kockázatok nem tartalmazzák. Mivel a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat faktorai, mérése, kezelése a kereskedési könyvi kamatkockázattal sok hasonlóságot mutat, a következőkben elkülönülten ugyan, de a piaci kockázattal együtt kezeljük. A deviza-, a kamat- és a részvénykockázat, úgynevezett mérlegtípusú kockázatok, mert abból származnak, hogy az eszközök és a források, valamint a mérlegen kívüli követelések és kötelezettségvállalások két oldala között devizanemenként nincs egyezőség (devizakockázat) és/vagy a bejövő és kimenő cash-flow-k jelenértékének összege eltér (kamatkockázat) vagy a mérlegen belüli részvénypozíciót vagy mérlegen kívüli határidős/opciós részvénypozíciót nem fedezi egy ugyanolyan értékű ellentétes irányú részvénypozíció. Attól függően, hogy a piaci árfolyamok növekedése az adott pozíciónál - a pozíciót piaci áron értékelve realizált vagy nem-realizált - nyereséget vagy veszteséget okoz az intézmény számára, hosszú vagy rövid deviza-, kamat- vagy részvénypozícióról van szó. A kamat- és részvényárfolyam kockázatnál az általános piaci kockázat mellett megjelenik az egyedi kockázat. Ez lényegében az értékpapír kibocsátójának nem-teljesítési kockázata, amelyet derivatív ügyleteknél a mögöttes eszköz kibocsátójára kell értelmezni. Annak ellenére, hogy ez egy hiteltípusú kockázat a szabályozás ezt a kereskedési könyvi kamatkockázat esetében a piaci kockázatokkal együtt kezeli. A devizaárfolyam-kockázatot a Takarékszövetkezet a szabályozási előírásoknak megfelelően a tevékenység teljes egészére nézve értelmezi. A kamatkockázat esetében a kereskedési könyvbe tartoznak jellemzően a vagyonkezelésbe adott értékpapírok, valamint a kereskedési könyvi tételekre fedezeti céllal kötött derivatív ügyletek. A kereskedési könyvön kívüli kamatpozíciók a közé tartoznak a hitelek, a betétek, az összetett kötvényportfolió, az önkormányzati kötvények, egyéb befektetési célú értékpapírok kereskedési könyvön kívüli derivatív eszközök. A Takarékszövetkezet részvénykockázatot jellemzően nem vállal. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét és kockázatát naponta meg kell állapítani. A kereskedési könyvi besorolások elveiről és módszereiről, a kereskedési könyv vezetéséről a Takarékszövetkezet külön belső szabályzatban rendelkezik. 15

16 A kereskedési könyvi kamatkockázatot a Takarékszövetkezet naponta méri, és naponta számítja a pozíciók minimális tőkekövetelményét, illetve havi rendszerességgel határozza meg belső tőkeszükségletét. A devizakockázatot a Takarékszövetkezet havonta méri, és számítja a pozíciók minimális tőkekövetelményét, illetve havi rendszerességgel határozza meg belső tőkeszükségletét. A devizakockázatra, a kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó limitek betartását az Eszköz-Forrás Bizottság rendszeresen figyeli. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvi kockázatokról napi gyakorisággal készít jelentést a PSZÁF által elvárt nyilvántartás keretén belül Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy a Takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, amely abból fakad, hogy a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva, és a lejáró kötelezettségek bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés. lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat - a források a szerződés szerinti lejárat előtt visszavonásra kerülnek. strukturális likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a források nehezebben és csak magasabb költség mellett újíthatók meg; piaci likviditási kockázat - annak veszélye, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti. A Takarékszövetkezet a piaci kockázatoknak kitett pozícióira, és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatára többfajta mérési módszert alkalmaz. pozíciók kamatérzékenységének mérése; deviza nyitott pozíció mérése; kereskedési könyvi pozíció mérése; stressz tesztek végzése Működési kockázat A működési kockázat fő jellemzője, az, hogy a Takarékszövetkezet minden tevékenységére kiterjed és, hogy ritkán, igen nagy veszteségeket okozhat. A kockázatkezelés egyik lényeges eleme, így a működési kockázat önálló kockázati típusként jelenik meg. A működési kockázat magában foglalja a csalási kockázatot, az informatikai kockázatot, a tranzakciós (folyamat- és lebonyolítási) kockázatot, a jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatát és a külső események (ide nem értve a piaci árak -, likviditás -, illetve a gazdasági 16

17 helyzet megváltozása) okozta károk kockázatát. A Takarékszövetkezet speciális működési kockázataihoz tartozik a kiszervezési kockázat. A működési kockázat tűrt kockázat, amelyet kontrollokkal lehet kezelni. A Takarékszövetkezet működési kockázattal kapcsolatos fő célkitűzési közé tartozik a működési kockázattudatosság erősítése minden szinten; a takarékszövetkezeti szintű működési kockázatkezelési folyamat elemeinek továbbfejlesztése; az egyes szakterületen az operatív működési kockázatkezelés javítása, a prevenció és a kontrollok erősítése; a működési kockázati veszteségeknek a korrigált sztenderdizált belső tőkeszükségletnél alacsonyabb szinten tartása. 5. A Takarékszövetkezet üzletpolitikájának érvényesülése, üzleti területeinek eredményei A Takarékszövetkezet eredményességét a passzív és aktív üzletágak teljesítései, általuk termelt jövedelmek nagymértékben befolyásolják Passzív üzletág teljesítése A Takarékszövetkezet forrásállománya dinamikusan növekedett 2013-ban, köszönhetően a betétállomány jelentős, több mint 9 %-os bővülésének. Jelentős a látra szóló állomány közel 27 %-os növekedése, melynek okai, egyrészt a kamatok jelentős csökkenése, másrészt a számlán tartott betétek további nominális növekedése, mely már a 95 %-os részarányt közelíti. A látra szóló állomány a betétállomány mintegy 35 %-át képzi, mely a Takarékszövetkezet jövedelmezőségére kedvező hatást fejtett ki 2013-ban. A vállalkozói betétállomány nagyobb mértékben növekedett, mint a lakossági szegmens, ez a jövedelmi pozíciók megtakarítási képességek változása miatt történt. A betét állomány alakulását az alábbi táblázat mutatja: Betéttípus évi állomány eft évi állomány eft évi Megoszlás % Változás % 2013/2012 Lakossági látra szóló ,61 147,48 Vállalkozói és egyéb látra szóló ,00 133,01 Látra szóló Takarékbetét ,25 105,36 Látra szóló összesen ,86 126,76 Lakossági lekötött betétek ,67 102,06 Vállalkozói lekötött betétek ,47 141,04 Lekötött betétek összesen ,14 104,12 Mindösszesen ,00 109,20 Ebből Számlán ,75 114,18 Ebből okiratos és könyves ,25 66,10

18 2013-ban nagyobb arányban nőttek a vállalkozói és egyéb számlák, mint a lakossági fizetési számlák számai. Ez főként a megnyert önkormányzatok számlanyitásának köszönhető. A bankkártyák darab száma dinamikusan növekedett, mint a számla darabszám, ez a számlatulajdonosok az év folyamán bevezetett tranzakciós illetékhez való alkalmazkodásának tudható be. A netbankkal rendelkező ügyfelek száma is közel 6 %-al növekedett. Ezen tényezők a Takarékszövetkezet hatékonyságát kedvezően befolyásolta, hisz az elektronikus csatornák nagyobb arányú igénybevételét vonja maga után. A fizetési számlákon lebonyolított forgalmak nagyobb mértékben növekedtek a számlák darabszámánál 2013-ban, mintegy 15 %-al, a tranzakciós illeték bevezetésének ellenére. Ez nyilvánvalóan a megnyert önkormányzatok átlagnál nagyobb számlaforgalmával is magyarázható. Megnevezés év év 2013/2012 Lakossági számla (db) ,94% Vállalkozói és egyéb számla (db) ,84% Bankkártyák száma (db) ,20% Internet vagy homebankkal rendelkező ügyfelek száma (db) ,96% Fizetési számlákon lebonyolított forgalom (millió Ft) ,94% A számlavezetett önkormányzatok száma igen jelentős mértékben nőtt, az ügyvezetés aktív tevékenysége folytán (19-ről, 27-re), ez maga után vonta az általuk elhelyezett betétállomány közel 60 %-os emelkedését, ezzel szemben a kormány adósságkonszolidációja miatt, a hitelállományuk mintegy 15 %-al visszaesett. A helyi szervezetek támogatása jelentősen, mintegy 20 %-kal csökkent, de ez a tavalyi év gazdálkodását rendkívül volatilissá tévő évközi szabályozói változások (az egyszeri tranzakciós illeték kivetése, 154 milliós hatással és az egyéb tényezők (a két ügyvezető távozásával, mintegy 200 millió Ft-os eredménycsökkenés) pénzügyi hatása miatt, nem lehetett támogatási szerződést befogadnunk. Megnevezés év év Változás % 2013/2012 Számlavezetett önkormányzatok (db) ,11 Önkormányzati hitelállomány (eft) ,97 Önkormányzati betétállomány (eft) ,20 Helyi szervezetek támogatása (eft) ,73 -->ebből látványsportok támogatása (eft) ,25 A Takarékszövetkezet új termékek bevezetésével törekszik ügyfeleinek megtartására, a meglévő ügyfelek igényeinek maximálás kiszolgálására évben az alábbi új számlacsomagok kerültek bevezetésre a TPont hálózat keretében: 18

19 Nebuló számlacsomag (59 darab) Ugródeszka számlacsomag (54 darab) Csemete számlacsomag (379 darab) Újító számlacsomag (40 darab) Hagyományos számlacsomag (358 darab) Komplex számlacsomag (2 darab) Pezsdítő számlacsomag (2 darab) CSAK számlacsomag (389 darab) Bizalom számlacsomag (1 darab) Az új számlacsomagok megjelenésével együtt TakarékMatrica reklámkampány indult, melynek célja: - ügyfélállomány fiatalítása, bővítése, - márkaismertség növelése, - pénzügyi edukáció gyermekek részére Aktív üzletág teljesítése A Takarékszövetkezet aktív üzletági területén megállapítható, hogy az elmúlt években tapasztalt tendencia tovább folytatódik, a lakosság hitelezése napjainkban is nagyon nehézkes. Lakossági ügyfeleink körében a szabad felhasználású fogyasztási, illetve kisebb összegű (1.000 eft alatti) igénylések esetében továbbra is nehéz a lakosság hitelezése. Ennek oka az igénylők túlzott eladósodottsága, a kormányzat által hozott intézkedések illetve a Takarékszövetkezet évek folyamán szabályzataiban és eljárási rendjében megfogalmazott szigorítások. Ennek hatására ebben a szegmensben történő kihelyezés folyamatosan csökken. Az érdeklődés is kisebb, mint a korábbi években, aki viszont érdeklődik, nem felel meg az egyre szigorodó feltételeknek. A lakosság részére nyújtott hitelek állománya ennek következtében 14 %-os csökkenést mutat 2013-ban a 2012 évhez képest. Üzleti szempontból növekedést, a meglévő vállalkozói ügyfelek körében, illetve új vállalkozások finanszírozásával tud a Takarékszövetkezet elérni év végén a bruttó hitelállomány meghaladta a 15 milliárd forintot, mely jelentős hányadát a vállalkozói hitelek (66%-át) és ezen belül is a vállalkozói egyéb hitelek képezik. Elsősorban beruházási és forgóeszköz hitel kihelyezés történt ennek a szektornak, de nagyon kedveltek az ügyfelek körében a likviditás kezelésére szolgáló vállalkozói folyószámlahitelek (ide értve a Széchenyi kártyát, az Agrár Széchenyi kártyát, a Gazdakártya hitelt és az Önkormányzati folyószámlahitelt). A Széchenyi kártya program keretében értékesített termékek az intenzív média kampánynak és a kamattámogatásnak köszönhetően évről évre növekedést mutatnak december 31- én 248 db Széchenyi kártya volt az állományban, összesen eft szerződött összeggel, melyből az igénybevett állomány nem éri el a 60 %-ot. Agrár Széchenyi kártya 11 db volt a tárgyidőszakban, összesen eft szerződött összegben, az ebből igénybevett állomány közelít a 90 %-hoz. Széchenyi Forgó és beruházási hitelre összesen 20 db szerződéskötés történt eft összegben. A Takarékszövetkezet működési területén növekvő mértékben vesz részt a társas gazdaságok és a nagyobb területen gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozások, családi gazdaságok, 19

20 őstermelők hitelezésében. Évről évre növekvő tendenciát mutat a mezőgazdasági támogatások, nyertes MVH-s támogatások előfinanszírozására jelentkező igény. A bruttó hitelállomány 12 %-át a mezőgazdasági szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott hitelek teszik ki. Területalapú és AKG támogatás előfinanszírozásra (éven belüli hiteltermék keretében) 87 kölcsön szerződés kötődött, összesen eft összegben. A 2013 év során a Takarékszövetkezet is részt vett a Növekedési Hitelprogram első szakaszában, mely a rövid (3 hónap) időtartam és többször módosított feltétel rendszer ellenére, sikerült közel 700 millió forintot kihelyezni beruházási célok finanszírozására. A program ezen szakaszában jelentkező igények a leosztott keretösszegünk háromszorosát tették ki, de nem mindenki felelt meg a feltételeknek októbertől elindult második szakasz kezdeti stádiumában az első szakaszból kimaradt ügyfelek ismét megkerestek minket igényeikkel, melyek felmérése, előkészítése jelenleg is folyamatosan történik. A Takarékszövetkezet a második szakaszban is hasonló keretösszegű hitel kihelyezését tervezi, mint az első szakaszban. A Takarékszövetkezet év elején közvetítői szerződést kötött az MV- Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-vel a GOP 4.1 pénzügyi eszközök intézkedés keretében finanszírozott kombinált mikrohitel című program lebonyolítására vonatkozóan, mely program a év elejére is áthúzódott. Az olcsó refinanszírozott forrás felhasználásával új ügyfelek akvirálása vált lehetővé, ide értve a kezdő vállalkozásokat is. A beérkező számos érdeklődő közül gondos körültekintéssel, előzetes vizsgálattal került kiválasztásra a finanszírozható vállalkozók köre, törekedve, hogy teljeskörű pénzügyi szolgáltatásnyújtással ügyfeleket is szerezzen a Takarékszövetkezet ben 21 db szerződés eft összegben, 2013-ban 32 db eft értékben került megkötésre december 31-i állomány kombinált mikrohitel hiteltermékben: eft évben előtérbe került a vállalkozói állományon belül a társasházak finanszírozása. Több nagy taglétszámú felújítási munkához biztosított a Takarékszövetkezet pénzügyi fedezetet, a tárgyidőszakban eft állomány volt ezen hitelkonstrukcióban. A Takarékszövetkezet hitelállományának alakulását hiteltípusonként az alábbi táblázat szemlélteti: Hiteltípus /2012 (%) (eft) (eft) Lakossági bankszámla hitel, ,86 hitelkártya, overdraft hitel Vállalkozói folyószámla ,77 hitel, overdraft hitel Széchenyi kártya hitel ,1 Fogyasztási és jelzálog hitel ,29 Lakáscélú piaci kamatozású, ,04 dolgozói, kieg. kamattám. Mezőgazdasági támogat ,34 hitel Vállalkozói egyéb hitelek ,24 Vállalkozói lakáscélú hitelek Összesen ,76 Záloghitel (kézi) és egyéb ,44 Mindösszesen: ,46 20