BUDAPEST IGAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. nappali tagozat. Public Relations szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST IGAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. nappali tagozat. Public Relations szakirány"

Átírás

1 BUDAPEST IGAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK nappali tagozat Public Relations szakirány AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA HATÁSA A FIATALOK ÉRTÉKORIENTÁCIÓJÁRA Készítette: Adomirek Anna Budapest,

2 HAGYOMÁNYOS Szeresd felebarátodat! Áldozd föl magad! Korlátozd vágyaidat! Légy becsületes! Homlokod verítékével keresd meg a kenyeredet! Dolgozz! Élj takarékosan! Becsüld meg azt, amid van! Teljesítsd kötelességedet! Engedelmeskedj! Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kiszabatott neked! Hallgass az idősebbekre! A tisztes szegénység: erény! Törődj az elesettekkel! Az élet szenvedés! Az élet célja az üdvösség! Gondolj a halálra, az örökkévalóságra! Bűnös vagy! ÚJ Szeresd önmagadat! Valósítsd meg önmagad! Éld ki szabadon vágyaidat! Légy sikeres! Keresd a könnyű a gyors sikert! Élvezd az életet! Fogyassz! Szerezz minél többet! Védd meg jogaidat! Légy független, autonóm! Törj ki az adott keretek közül! Hódítsd meg a világot! Keresd az újat! A gazdagság az igazi siker! Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa! Az élet jó! Az élet nagyszerű kaland! Az élet célja a boldogság! Az élettel törődj! Egyszer élünk! Ártatlan vagy! (Hankiss Elemér) Bevezetés A különböző médiumok hatásait gyakorlatilag megjelenésük óta vizsgálják, ám mindeddig csupán azt jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a média hatása az egyes emberre és a társadalomra meglehetősen sokrétű. Tájékoztat a minket körülvevő világról, és segíti az értelmi fejlődésünket azáltal, hogy passzívan tanít: akkor is, ha nem tanulási céllal nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságot vagy böngészünk az interneten. 1 A média, ezirányú, többnyire pozitív hatása tagadhatatlan, és civilizációnk mai szintjén már-már elengedhetetlen a társadalom fenntartásához. Azonban a média hatalmának negatív vonása pont e jellegből következik: az elektronikus és nyomtatott sajtó passzivitásra is ösztönözhet különösen a televízió, ugyanis műsorainak befogadása nem követel különösebb szellemi erőfeszítést. Mert a média befogadása sajátos lélektani törvények szerint történik: a kapott információt könnyebben elhisszük, ha nincs más információnk vagy tapasztalatunk. Ezért sokan a médiavéleményt általános véleményként érzékelik, vagy pedig úgy, hogy ami a médiában nem szerepel, az a világban nem létezik. 2 Ez különösen veszélyes a gyerekek és a fiatalok kapcsán, hiszen ők még eleve kevesebb 1 Lukács Attila: A gyermek és az erőszak a média felelősségének tükrében, Alma Master 1. 2 Lukács Attila: A gyermek és az erőszak a média felelősségének tükrében, Alma Master 1. 2

3 tapasztalattal rendelkeznek, így könnyebben elhiszik, valóságosként fogadják el a médiában látottakat, hallottakat. Ennek ellenére, közhelyszerű a tény, hogy a médiumok nagy hatást gyakorolnak a társadalom értékrendjére. A fenti Hankiss Elemér idézet alapján persze eldönthetjük, hogy mire használjuk az elektronikus médiát. Minden eszköz semleges önmagában, használható jóra és rosszra egyaránt. A média esetében a hatalmas profit miatt félő, hogy a televíziók befolyásukat a közönség ízlésének kiszolgálására és nem társadalomnevelési szempontok érvényesítésére fogja használni. Persze kérdés hogy a médiának feladata-e részt vállalni az etikus szemlélet előmozdításában. A legtöbb médiakutató valószínűleg egyetért abban, hogy ez is feladata a médiának, de eltérnek a vélemények abban a kérdésben, hogy milyen módon és milyen értékek mentén kell mindezt véghez vinni. Magyarország elsősorban az ORTT-n és a médiatörvényen keresztül avatkozik be a médiumok világába, de ennek hasznossága állandó viták tárgyát képezi. A rendszerváltozás óta, a közép-kelet-európai fiatalokra jellemző a magas szintű individualizmus és az úgynevezett szociális cinizmus. 3 Vajon ennek kialakulásáért mennyiben felelősek a kereskedelmi médiumok? Dolgozatomban azt akartam vizsgálni, hogy az elektronikus média milyen hatást gyakorol a év közötti fiatalok értékrendjére, gondolkodásmódjára. A fiatalok személyisége még kifejletlen, ezért rájuk fokozottan hatnak a média által erőteljesen sugárzott eszményképek. Hipotézisem szerint a kamaszokra főként negatív hatást gyakorol a média, és a látottak értelmezését a szülők sem segítik megfelelően. A szülői kontroll hiánya megmutatkozik a gyermek által befogadott információk szelektálásában, értékelésében is. Bár a fiatalok általában- maguk is tisztában vannak azzal, hogy média manipulálni próbálja őket, hamis értékeket közvetít feléjük, kialakulatlan személyiségük ennek a hatásnak nem képes ellenállni, és csak sodrodnak az árral. A nézők túlnyomó része a televízió szórakoztató műfajait fogyasztja ez a leginkább preferált tevékenység a szabadidő eltöltésében, tehát nagy valószínűséggel az ilyen típusú műsoroknak van leginkább esélyük arra, hogy befolyásolják nézőiket, és így természetesen a fiatalokat is. A média képes érvényre juttatni a gyártók részéről megfogalmazott üzeneteket, 3 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz 44. 3

4 értékeket és képes tematizálni a közbeszédet, azaz kijelöli miről is beszéljünk, milyen témákkal foglalkozzunk, milyen jelenségeket tartsunk fontosnak. Például a kibeszélő show-k (Mónika, Balázs) végén lévő összefoglalókból kiderül, hogy melyek a leginkább támogatott elemek. Már maga a kiválasztott téma jelzi, hogy mit gondol aktuálisnak, eladhatónak az adott csatorna. A nagy nézettségű népszerű műsorok egyértelműen a nemiséget, szexualitást, extrémitást és a pénzt állítják a középpontba. Fontos eleme a bulvárosodásnak, hogy az egyes médiumok, sajtó, tv egymást erősítve, sztárokat állítanak elő, végül a kreációkat egymásra is licitálva adják el a köznek. Erre napjainkban a legalkalmasabb keretet a reality show-k, szappanoperák, teleregények, kvízműsorok jelentik. A műsorok veszélye abban áll, hogy eltorzíthatják a szereplők önképét. A szereplés alatti megfelelési kényszer, a stresszhelyzetek, az állandó megfigyelés a megszokott természetes környezettől merőben eltérő helyzetet produkál számukra. A szereplők, azaz a gyakran látott emberek (Árpa Attila) a műsor hatására ismertekké, ezért kedveltekké válnak mások szemében, és az interaktív műsorok közben felfokozott értékű jelzéseket kaphatnak, akár idegen személyektől is. Amennyiben valakiről környezete a felszínes megismerés alapján véleményt mond, könnyen irreálisan magas önértékelést alakíthat ki az egyénben. Addig nincs gond, amíg a szereplő abban a környezetben tartózkodik, amely irreális visszajelzésekkel látja el. A probléma akkor kezdődik, amikor visszakényszerül az eredeti, saját környezetébe, ahol a megszokott jelzéseket, üzeneteket közvetítik felé A tömegkommunikáció társadalmi hatásai 1.2. Az újságolvasás története és hatásai Az első európai újságnak az 1557-ben kiadott velencei Notizie Scritte tekinthető, mely egy rendszeres, fizetős állami kiadvány volt. Más európai országokban, ebben az iőszakban és korában is röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményekről például a mohácsi vészről vagy Kolumbus felfedezéséről. 4 Antalóczy Tímea: Bulvár az egész világ (A magyar társadalom értéktudata és a televíziós műsorkínálat.) 5. 4

5 A mai értelemben hírlapnak vehető újság, 1609-től Strassburgban hetilapként jelent meg. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-tól a Lipcsei Oberpostamtzeitung című 248 éven keresztül 1866-ig fennálló újság indult. Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, 1848-ban pedig újabb nagy lendületet kapott, mivel a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz a hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok például a Magyarországon is népszerű Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer. Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában 1702-ben indult az első napilap, az angol sajtó tekinthető a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldjének. Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekkel teszi eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és napjainkban is meghatározó média hatalom a The New York Times. A magyar hírlapirodalom igen nehezen indult fejlődésnek, hiszen az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű újságoknak ezért a cenzúra, ahol csak tudta, megakadályozta a terjedését től a kiegyezés után, aztán több, a mai napig emlegetett vagy most is megjelenő lap indult, például az 1872 óta létező Népszava, mely kezdetben heti, majd napilap volt. Magyarországon a folyóiratok az 1920-as években terjedtek el, mint például az igen népszerű képeslapok: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet. Az újságolvasási szokásokat illetően figyelemfelkeltő adat, hogy 1900-ban már minden ötödik felnőtt olvasott újságot, minden harmadik a vasárnapi lapot, s bár 1922-ben megindult a rádió rendszeres műsorsugárzása, 1930-ra már a felnőttek több mint fele olvasott minden nap újságot, a kiadók bevételének fele pedig a hirdetésekből származott. Bár 1937-re az újságok eladott példányszámai csökkentek, a következő évtizedekben továbbra is az újság volt az emberek legfőbb hírforrása. A nyomtatott sajtó válságáról, tulajdonképpen csak az internet megjelenésével beszélhetünk, hiszen napjainkra már több internetes, mint napilapolvasót jegyezhetünk. A hanyatlás tüneteként egy felmérési adatot említenék, mely szerint Franciaországban

6 újságosstand volt, mára re csökkent a számunk. Ha továbbra is ilyen ütemben fogynak az újságok, a standok 2035-re teljesen eltűnnek. Egy friss, Magyarországon készült felmérés szerint viszont nincs ok aggodalomra, hiszen a magyar lakosság továbbra is szívesen olvas nyomtatott sajtóterméket. A 15 évesnél idősebb korosztály 86%-a olvasott valamilyen újságot a kutatás időszaka alatt. A felnőtt lakosság elsősorban az életmód magazinokat és az autós lapokat részesíti előnyben, míg jobb anyagi státusú réteg főként a közéleti és gazdasági lapokat olvassa a teljes népességhez viszonyítva nagyobb arányban. Ugyanakkor a politikai napilapok rovására teret nyert, a bulvár A rádiózás története és hatásai A rádiózás története a XIX. századba nyúlik vissza. Az olasz Marconi 1894-ben mutatta be a rádió ősének tekinthető drótnélküli távírót. Lee de Forest 1906-ban feltalálta a háromelektródás csövet, a triódát, mellyel tökéletesebb vevőkészüléket lehetett létrehozni. Így lehetővé vált, hogy a rádió ne csak jeleket, hanem emberi hangot is közvetítsen. Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben ben megalakult a British Broadcasting Co. Ltd. (BBC), s ezzel a rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt. Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló előzménnyel vette kezdetét, amely nem volt más, mint a Telefonhírmondó. Puskás Tivadar a telefonközpont létrehozója Budapesten indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor-sugárzás december 1-jén hivatalosan is megindult, aminek előre látható következménye volt, hogy a drótnélküli rádió hamarosan vetélytársa lett a telefonhírmondónak, majd háttérbe is szorította azt. A hazai lakosság körében az es Néprádió-akció révén terjedhetett el a rádiókészülék. Az első Néprádió Kossuth-címerrel ellátott, középhullám hallgatására alkalmas bakelitkészülék volt. A Néprádió iránt igen nagy kereslet mutatkozott: 1939 októberére 130 ezerre nőtt az igénylők száma, annak ellenére, hogy a kormány mindössze 20 ezer készülék gyártására kötött szerződést a gyárakkal. Ezért szükség volt a második Néprádió-akció megindítására: 1940 februárjában 25 ezer készülék gyártásáról döntöttek. A legyártott 45 ezer készülék egyáltalán nem elégítette ki keresletet, a falvakba szinte semmi sem jutott belőle. A kezdeti rádióláz után a harmincas évekre azonban a rádiót fogyasztók száma egyre inkább elmaradt az európai átlagtól. A rádiót elsősorban fővárosi értelmiségi, tisztviselő és kereskedő réteg hallgatta - nem utolsósorban azért, mert sokáig itt volt csak fogható az adás ben indult a Budapest II, azaz a második rádióprogram. A falu számára a rádió a II. világháború 6

7 híréhségével -és az új adók beállításával- vált elérhetővé. Az 1956-os forradalom alatt a rádió bejelentette, hogy "hazudott minden órában" és felvette a Szabad Kossuth Rádió nevet (ekkori adásai a Szabad Európa Rádió archívumában maradtak fenn). Ezután sorra alakultak a vidéki szabad rádiók, melyeket a szovjet csapatok hallgattattak el ben indul a csak nemrég véget ért Szabó család, a rádió első szappanoperája. A rádió nagy népszerűségnek örvendett, azután a film és a televízió elterjedése után újdonsága veszített erejéből. Felmerül az a kérdés is, vajon napjainkban, van-e bármiféle hatása a rádiónak a társdalomra, különös tekintettek, a gyermekekre és a fiatalokra. Dr. Balázs Géza, a terület egyik szakértője, egy tudományos konferencián tartott előadást a témáról, melyben a következőképpen vélekedett. Egyes korosztályok bizonyos médiumokat kitüntetnek. Ennek következtében az egyes médiumoknak vannak reprezentatív korosztályai. A médiumok tipikus történeti fejlődése sajtó, rádió, televízió, számítógépes média- egyúttal generációs belenövést és váltásokat jelentett. Ezt nevezzük a média visszapillantó tükör jelenségének, mely szerint a mai médiahasználat mindig egy korábbi korszakot jellemez. Déd és nagyapáink nemzedéke naponta lement újságért, rádiót hallgat és televíziót csak ritkán néz. Az apák ritkábban olvasnak, de sokat rádióznak és televízióznak, és egy kicsit belekóstoltak a számítógépezésbe is. Ezzel szemben a fiatalok keveset olvasnak, és másként rádióznak, de sokat nézik a televíziót, és gyermekkoruktól számítógépeznek. 5 A technika fejlődésével vannak nyertes és vesztes médiumok. A fiatalság szempontjából az újság és a rádió a vesztes, a televízió az egyértelmű nyertes, ennek ellenére a korábbi vészjósló előrejelzésekkel szemben nem szűnt meg sem a sajtó, sem pedig a rádió. Tény azonban, hogy megkezdődött egyfajta kiszorítósdi és a média társadalmi szerepeinek az információs funkcióinak átrendeződése. Azt hogy ez az átrendeződés Magyarországon is jelen van, azt mindannyian a bőrünkön érezzük. Nem sokkal több, mint 10 év telt el az első magyar kereskedelmi rádió megindulásától, amelyet több hullámban követtek az újabbak, és ezzel párhuzamosan utóbbi évtized egyik legfontosabb jelensége, hogy a közszolgálati rádió egyértelműen elvesztette a gyermekeket, az ifjúságot. De nem csak a közszolgálati, hanem a rádió s valószínűleg jórészt a sajtó is. A televíziónak az ifjúság megnyerésével sikerült ideiglenesen vagy végleg legyőznie korábbi tömegkommunikációs vetélytársait. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a éves korosztály túlnyomó többsége nem hallgatja, és 5 Dr. Balázs Géza: Van-e hatása a rádiónak a gyermekekre és a fiatalokra? In: Gyermekek és fiatalok a média vonzásában,

8 nyílván nem is ismeri a közszolgálati rádiót. Háttérként a kereskedelmi adók zeneszolgáltatását hallgatják, ez pedig egyoldalú zenei szocializációhoz vezet. Mit kellene tenni? Elsősorban a közszolgálati rádiónak kellene visszatalálnia a fiatalsághoz, ennek érdekében programot kellene kidolgozniuk a hallgatók, de különösen a fiatalok visszaszoktatására. Mert ha a ma gyermekei, fiataljai nem ismerik meg a közszolgálati rádió értékei, akkor holnap ennek a rádiónak nem lesz hallgatója. És ez elsősorban az általa közvetített és vélhetőleg visszaszoruló értékek miatt lenne szomorú A televíziózás A televíziót, melyet ma minden idők leghatásosabb kommunikációs médiumának tartanak, az 1920-as években kezdték kifejleszteni a szakemberek. Valószínűleg közülük nem sokan gondolták, hogy találmányuknak a kulturális életben világszerte uralkodó szerepe lesz. Ezt bizonyítja az alábbi anekdota is, mely szerint 1926-ban, a tévé első bemutatóján egy kiváló tudós tette fel a kérdést; de mire jó ez a szerkezet?. A televíziós műsorszolgáltatás, az elektromágneses hullámokkal működő rádiózási rendszer feltalálásával kezdődhetett meg. Az ABBC első adását 1936-ban kezdte meg a Londonban. Az első helyszíni tudósításra a 1937 novemberében, VI. György angol király koronázásakor került sor. A harmincas években a tévé csak a szegény rokona volt a rádiónak. A műsorokat nagyon szegényes anyagi keretekből kellett az akkori tévéseknek megoldaniuk. Ennek ellenére hangversenyeket, baletteket, drámákat és interjúkat is közvetítettek. A második világháború idején Angliában megszűnt a műsorszolgáltatás. A brit kormány attól tartott, hogy az alexandriai palota az ellenséges bombázók célpontjává válik. A műsort félbe szakították, és a nézőknek hét évet kellett várniuk, hogy a megszakításkor játszott Miki egér rajzfilm befejezését láthassák. Az Egyesült Államokban és Angliában 1945 után a televíziózás rohamos fejlődésnek és terjedésnek indult, a világ többi része azonban csak az ötvenes években zárkózott fel. A televíziózás klasszikus kora sokak szerint június 3.-án kezdődött meg, II. Erzsébet, angol királynő megkoronázásával. Az eseményt mindenki látni akarta, így vásárlási láz tört ki. Mindenki tévé készüléket akart. A nevezetes napon hét ország nézhette a BBC által készített 6 Dr. Balázs Géza: Van-e hatása a rádiónak a gyermekekre és a fiatalokra? In: Gyermekek és fiatalok a média vonzásában,

9 felvételt. Annak ellenére, hogy mekkora volt az érdeklődés, először elutasították a tévések kérelmét, hogy a Westmister apátságban forgassanak, végül maga a királynő bírálta felül a döntést, és adott engedélyt a forgatásra. A televíziós adások megindulása hazánkban annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is részt vett évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai, egyelőre állóképekkel január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették A média szerepe a társadalmi kohézió kialakításában A szociológia mind a társadalmi kohéziót, mind a társadalom egészséges működését makroszinten vizsgálja. A funkcionalista szociológusok kezdettől fogva vizsgálat tárgyává tették a társadalom fennállásának feltételeit, és ezt a társadalom tagjainak magatartásával hozták összefüggésbe. Durkheim (1978) "homo duplex" modellje szerint az ember egyrészről biológiai igényeinek önző kielégítésére törekszik, ez az individuális magatartás nehézzé teszi a társadalom szerveződését. Másrészről megvan a képessége arra, hogy erkölcsi értékekben higgyen, ezek alapján hosszú távra tervezzen, ami alapját képezi a közmegegyezésnek és a kollektív tudat kialakulásának. Ez a társadalmi stabilitás alapja. A Durkheim által bevezetett "anómia" fogalom a társadalomban a közös értékek meggyengülését jelenti, azt az állapotot, ha az egyén úgy látja, hogy csak deviáns úton érhet el megfelelő életkörülményeket, életminőséget. Az értékek, a hosszú távú tervezésbe, a közmegegyezésbe vetett bizalom elvesztése Durkheim szerint olyan társadalomhoz vezet, ahol mindenki mindenki farkasa és amely társadalom nagy valószínűséggel tönkreteszi önmagát. Ennek az állapotnak az ellentéte a társadalmi integráció, kohézió, amelynek alapja a közös értékek elfogadása és a társas 9

10 kapcsolatok gazdag, szerves hálója. Az emberi kapcsolatok természetes hálójának, a közös értékek elfogadásának, az ezen alapuló életcélok meglétének, egyszóval a társadalmi azonosságtudat (Pataki,1982) megbomlásának következménye a devianciák - öngyilkosság, alkoholizmus, bűnözés, egyéb önromboló magatartásformák - gyakoribbá válása, azonban a fent ismertetett újabb vizsgálati eredmények szerint közvetlenül is hatnak a morbiditási és mortalitási arányok alakulására. A közmegegyezés, a közös értékek elfogadása, és ennek következtében a társadalmon belüli bizalom állapota feltétele a gazdaság egészséges működésének, közmegegyezés, bizalom nélkül gazdasági fejlődés elképzelhetetlen. Vajon a média elősegíti, vagy éppen gyengíti a társadalmi kohéziót? 7 2. Paradigmaváltás a médiában A médiával kapcsolatos kutatások legfontosabb kérdése - ahogyan jelen dolgozaté is- az, hogy vajon mennyire befolyásolják, mennyire hatnak a társadalom értékorientációjára a különböző médiumok. Az alábbiakban fel szeretném idézni azokat a tudományos elméleteket, kutatásokat, melyek az elektronikus média hatásmechanizmusát vizsgálták. A média hatását kutató elméletek nagyon leegyszerűsítve- két iskolába sorolhatók: a média nagy és közvetlen hatását tételező direkthatás-modellek és a média csekély és áttételes hatását tételező korlátozotthatás-modellek iskolájába. E két iskolát nevezik hatásparadigmának és használatparadigmának, illetve a hatás és a kölcsönhatás iskolájának is. Míg az első iskolába tartozó elméletek a közönséget passzív és az üzeneteket kritikátlanul befogadó homogén masszaként képzeli el, az utóbbira tartozók a közönségnek az üzenetek dekódolásában játszott aktív, kritikus szerepét, a közönség heterogenitását, az egyes egyének eltérő értelmezési stratégiáit hangsúlyozzák Használat elméletek Lövedékelmélet: Az 1920-as és az 1930-as évek tudományos gondolkodását a lövedékelmélet jellemezte. Eszerint a médiából érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség tudatába, 7 Kopp Mária, Skrabski Árpád, Szedmák Sándor: A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában 8 Bajomi-Lázár Péter, Média és társdalom, 2006, 121 In: Dessewffy & Gayer,

11 maradandó elváltozást okozva benne. A média az üzeneteket mintegy injekciós tűként fecskendezi az emberek bőre alá, azaz nagy és közvetlen hatást gyakorol a közvéleményre. A kultivációs elmélet: Az 1970-es évek meghatározó médiahatás-elmélete George Gerbner kultivációs teóriája volt, amely ismét a média nagy társadalmi hatását látta igazoltnak. A média tehát Gerbner szerint kultúrát befolyásoló szerepet játszik, azaz hatására mindazok, akik sok időt öltenek a képernyő előtt, fokozatosan elfogadják a valóság televízióban ábrázolt képét. A valóság hű reprezentációjaként. Az elmélet bírálataként elsősorban azt rótták föl, hogy a mai sokcsatornássá és sokszínűvé vált televíziós piacon ahol az egyik csatorna akciófilmeket, a másik híreket, a harmadik szakácsműsort sugároz nem beszélhetünk egységes televíziós világképről, így a különböző televíziós csatornáknak nem is lehet egységes hatásuk. Az utánfutóhatás elmélet Lazersfeld nevéhez kötődik. A tudós a politika oldaláról vizsgálja a médiát. Szerinte az emberek egy része, ha a médiából nyert információk alapján úgy érzik, hogy valamelyik politikai erő nyeri a választásokat, hajlamosak az adott erő híveiként feltűntetni magukat. Motivációjuk vagy az elszigetelődéstől való félelem, vagy a győztes csapathoz való tartozás vágya. A média tehát csak korlátott körben befolyásolhatja az emberek véleményét és viselkedését, azokét akik kiforratlan politikai preferenciákkal rendelkeznek. Elisabeth Noelle-Neumann továbbfejlesztette Lazersfeld elméletét, és kidolgozta a hallgatási spirál teóriáját. Elméletében azt tételezi föl, hogy a média azáltal gyakorol hatást az emberek viselkedésére, hogy egyfajta véleményklímát teremt: elhiteti velük, hogy a domináns közvélemény másként gondolkodik, mint ők. Azok, akik úgy érzik, hogy különvéleményt képviselnek, a társadalmi elszigetelődéstől tartva inkább csöndben maradnak, vagy megváltoztatják nyilvánosan hangoztatott véleményüket. Így egyfajta hallgatási spirál alakul ki: a domináns vélemény megerősödik, a kisebbségi vélemény háttérbe szorul. A framingelmélet továbbgondolja Cohen elméletét. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy ha a média napirendje képes befolyásolni a közvélemény napirendjét, kibefolyásolja a média napirendjét? Az elmélet szerint a tulajdonosoknak, a hírekben gyakran idézett forrásoknak és más nagyhatalmú politikai és gazdasági tényezőknek van befolyásuk a médiában közvetített tartalmakra, míg az egyszerű emberek csak befogadóként férnek hozzá a médiához. A 11

12 framingelmélet világát megkérdőjelezi napjaink technológiai fejlődése: a sokszínű és sokcsatornás médiapiacon a professzionális kommunikátorok mellett pl. a közösségi rádiók mikrofonjánál- megjelentek azok az amatőrök is, akik korábban nem juthattak szóhoz. Bár e médiumok sosem tartoztak a tömegtájékoztatás fősodrához, a valóságértelmezésnek a politikai elitektől független alternatíváit kínálták föl az embereknek Hatáselméletek A képlépcsős hatás modellje: Az 1920-as és 1930-as éveknek a média nagy hatását tételező teóriái után az 1940-es években új elmélet jelent meg a tudományos igényű vizsgálatokban: a kétlépcsős hatás modellje. Eszerint a média csak kis mértékben és közvetett módon képes befolyásolni a közvéleményt. Szemben a lövedékelmélet állításával az emberek aktív és kritikus résztvevői a tömegkommunikációs folyamatnak. Úgy vélték: a közönség nem homogén masszaként reagál a médiából feléje záporozó üzenetekre, hanem mindenki a maga módján fogadja be őket, hiszen a média hatását más hatások keresztezik. A szelektív érzékelés elmélete: A szelektív érzékelés elmélete arra a kérdésre keresett választ, hogy miért korlátozott a média társadalomra gyakorolt hatása. Joseph Klapper A tömegkommunikáció hatásai című munkájában azzal magyarázta Lazersfeld és munkatársai kutatási eredményeit, hogy az emberek szelektálnak a rájuk záporozó üzenetek között. Keresik azokat az üzeneteket, amelyek megerősítik létező véleményeiket, és kerülik azokat, amelyek ellentmondanak azoknak. A napirendelmélet: a kultivációs elmélettel nagyjából egy időben megfogalmazott napirendelmélet ismét a média korlátozott hatását látszott megerősíteni. Először Bernard Cohen fogalmazta meg, hogy a média elsősorban nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk. Az elmélet szerint tehát a média napirendje befolyásolja ugyan a közvélemény napirendjét, de a napirenden szereplő témák értelmezésére már nincs nagy hatással. A média tematizálja a közbeszédet olyan módon, hogy a világban jelen lévő végtelen számú esemény közül csak véges számút emel be a hírekbe, ezzel fontossági sorrendet állapít meg. Ám azt hogy az egyes eseményeket a befogadók miként ítélik meg, a média már nem befolyásolja számottevően. 9 Bajomi-Lázár, 128. in McQuail 12

13 A használat-kielégülés-modell szintén a korlátozott médiahatás-elméletek közé tartozik E szerint az emberek médiahasználatának sajátos, egyenként eltérő mintái vannak. A befogadók különböző szükségletekkel és elvárásokkal bírnak, amelyeket a médiahasználat során elégítenek ki. Vagyis nem a média használja az embereket, hanem az emberek használják a médiát. Nem a média formálja a közvéleményt, hanem domináns ódon a közönség formálja a maga szükségleteire a médiát. A kódolás-dekodolás modell szerint is korlátozott a média társadalomra gyakorolt hatása, mivel a szöveg többértelmű és korántsem biztos, hogy ugyanazt jelenti a kommunikátor és a befogadó számára. A szemiotikai kiindulópont szerint az üzenet jelentése mindig a használat során jön létre. Az, hogy a befogadó milyen jelentést csatol egy jelhez, elsősorban a kontextus függvénye. Egy hír értelmezését meghatározzák egyebek mellett- a hírgyártás körülményei, az eseményt befolyásoló érdekcsoportok, a befogadó társadalmi és gazdasági státusa. A performatív hatás modellje a kereskedelmi televíziók által uralt sokcsatornás televíziós látképből indul ki. A témával foglalkozó Csigó Péter szerint korunk médiavilágának jellemzője a hibridizáció, vagyis a különböző műfajok, realista és fikciós elemek keveredése. Másik sajátossága az önreflexió, vagyis a televíziók már nem a valóságra hivatkoznak argumentációjukban, hanem saját korábbi műsoraikra. Az elméletet 1992-ben Daniel Dayan és Elihu Katz dolgozta ki, szerintük a nézők folyamatos párbeszédet folytatnak a televízióval. E sajátos interakció célja a néző azonosságtudatának meghatározása. A műsorok célja a nézők mozgósítása, elkötelezése a műsor mellett. 10 A média és a közönség viszonyáról azonban elmondhatjuk, hogy olyan összetett, hogy eddig nem sikerült egyetlen modellel meggyőzően leírni. A legtöbb említett kutatásról az is elmondható, hogy szelektíven érzékelte empirikus kutatásait, azaz csak azokat az eredményeket vette figyelembe, amelyek alátámasztották kiinduló hipotézisét. Így az egyes kutatók következtetései szükségszerűen egyoldalúak lettek, a különböző iskolákba tartozó kutatók eredményei pedig gyakran ellentmondanak egymásnak Bajomi-Lázár 141. In: McQuail 11 Bajomi-Lázár,

14 3. Értékorientáció és jövőkép Értékek, értékorientáció Szakdolgozatom címe; Az elektronikus média hatása a fiatalok értékorientációjára. Azonban mielőtt elkezdenénk ezt vizsgálni, választ kell kapnunk néhány kérdésre. Mit jelent az, hogy értékorientáció? Milyen tényezők határozhatják meg, hogyan alakul ki? Mi is valójában az érték? Miről mondhatjuk hogy ez érték, ez nem érték. Az érték sokszínűségéből fakadóan e fogalom teljes értékű meghatározása igen problematikus, ezért a téma körüljárása látszik leginkább célravezetőnek. 12 Az értéket legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, hogy olyan tulajdonság, magatartásmód, amely pozitívan kiemelkedik abból a közegből, amelyben megszületett és megvalósítása a többség számára vonzó. Az uralkodó érték meghatározza a viselkedés általános irányultságát. Lehet könnyű vagy szilárd. Meggyőződésről beszélünk, ha az értékorientáció szigorú, formailag összekapcsolódó világnézeti rendszerré állt össze, és életmódban, stílusban nyilvánul meg. Meghatározza az érték élmény. Az értékskála szerint lehet tiltott, kötelező, megengedett, eltűrt. Lehet célérték (pl. diploma), eszközérték (pl. vizsgaszabályzat megtartása). Kiválasztásában meghatározó a motívum, mely az erkölcsi viselkedés ösztönzője, motivációnak pedig az indítékok rendszerét nevezzük. 13 Az értékek Andorka Rudolf megfogalmazása szerint olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak, jónak vagy rossznak 14 A kutatók szerint, vannak elgondolt értékek, és vannak halványabb értékhatások. Elgondolt értékek azok, amikről azt hisszük, hogy kívánni kell, míg a halványabb értékhatások azok, melyek a társadalom működése során, szinte önkéntelenül válnak viszonyítási ponttá. Varga Károly kutatásai szerint ez utóbbi halványabb értékek, hosszabb távon relevánsabbak, jobban meghatározzák társadalmunk működését es évek első felében a szerző munkásságához kötötten egy új tudományos diszciplína, az értékszociológia jelent meg. A vizsgálatai azt mutatták, hogy a különböző társadalmilag vagy egyénileg fontos jelenségek kialakulásában, megszűnésében vagy fennmaradásában az 12 Dr. Duró Lajos- Dr. Kékes Szabó Mihály- Dr. Pigler László: Nevelés és értékkutatás Dr. S. Szuh Katalin: Etikai segédlet Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris Kiadó, Varga Károly: Értékek fénykörében. 40 év értékkutatás és jelen országos értékvizsgálat Budapest: Akadémiai Kiadó,

15 értékrendszeri hatások az egyéb szociológiai tényezőkhöz képest mindig halványabbak voltak s csak nyomokban voltak kimutathatók. A szerző másik tétele, hogy az értékek és az értékváltozás elméleti és empirikus vizsgálata az értékmegőrzésen túl maga is értékőrző és értékteremtő, nemcsak közvetítő vállalkozás. 16 Neves kutatók hangsúlyozzák, hogy a személyiség magatartását, viselkedését, mindig a fellelhető értékorientációk oldaláról kell megközelíteni. Az értékorientáció az értékattitűdök meghatározott rendszere, melynek kapcsán az attitűd mindig az adott dolgok, tárgyak, cselekvések és magatartások iránti reagálási készséget jelent. Egy másik definíció szerint az értékorientáció az embernek nem veleszületett, hanem az egyedfejlődés során kialakult pszichológiai funkciója. Az értékorientáció kialakulásának, az értékek belsővé válásának feltételei: értékek helyes felismerése, értéktudat kialakulása, érzelmi azonosulás, mely a szocializációs folyamatban alakul ki. Duró Lajos gondolatmenetében az értékorientáció egyfajta cselekvési készenléti állapotot jelöl, amely meghatározza a szubjektum világnézeti, erkölcsi és ideológiai beállítódását, azaz a személyiség értéktudata és értékelő magatartása közötti pszichés folyamatot szabályozza. A legtöbb értékkutató egyetért abban, hogy az értékorientáció az attitűdök olyan egymásra épülő rendszere, amely a személyiségnek meghatározott társadalmi normák és értékek szerinti irányultságát fejezi ki. 17 Az értékek vizsgálata a társadalom mozgásformáit, a különböző jelenségeket s mindabban a cselekvő ember tevékenységét az értékek szempontjából elemzi, célja, hogy többet tudjunk meg a társadalomról. Amikor a gyermekek és fiatalok értékorientációját vizsgáljuk, nagyon fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy a gyermek születésétől fogva tájékozódik az őt körülvevő világban, és hogy a személyiségének fejlődése a célirányos hatásokon kívül egyéb, spontán, sokszor alig, vagy egyáltalán nem ellenőrizhető hatások és tapasztalatok együttes működésének eredménye révén interiorizálódnak a tanulók személyiségében. 18 Pataki Ferenc véleménye szerint a csoportra jellemző normák, értékrendek, hagyományok, szokások sajátos viselkedést szabályozó és vezérlő rendszerként működnek. 16 Varga Károly: Értékek fénykörében. 40 év értékkutatás és jelen országos értékvizsgálat Budapest: Akadémiai Kiadó, Duró Duró

16 Tényként kezelhetjük azt, hogy a média, az utóbbi évtizedekben egyértelműen értéket befolyásoló szociális tényezővé vált. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a gyerekek felnőttkori személyiségének, karakterének és a világképének kialakulását alapvetően három nagy szocializációs csatorna befolyásolja. - család - iskola - a tömegkommunikáció médiumain keresztül megismerhető társadalmi tapasztalat, tudás és értékrendszer. Ez utóbbi személyiségformáló tényező egyre inkább előtérbe kerül a társadalmi komplexivitásának növekedésével. Ismereteink nagy részét nem személyes tapasztalat útján szerezzük, hanem egyre inkább a média kommunikáció csatornáin keresztül. A televízió életünk és kultúránk részévé, a XX.századi lét egyik legfontosabb összetevőjévé vált. Így nem meglepő, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni értékalakító és sok esetben értéktorzító hatását. A középiskola befejezéséig egy átlagos fiatal kb órát tölt televízió előtt, míg az iskola látogatására óra jut. Ezek után nem csoda, hogy a legtöbb esetben a média nagyobb hatást gyakorol, mint a többi szocializációs forrás. Ebben az esetben elsősorban közvetve beszerezhető információk hatásáról beszélhetünk, hiszen, a világról szóló információk jelentős részét a gyerekek (és persze a felnőttek is, egy csatornán keresztül szerzik be, a médiából. 19 Egy László Tamás által végzett, úgynevezett példakép-felmérés, azt a kérdést járja körül, hogy vannak-e példaképei a mai éves korosztálynak. A kérdés kiemelten az, hogy a példaképként említett személyek között milyen arányban vannak, az úgynevezett médiasztárok, akik tehát nem a gyerekek közvetlen környezetében élnek, tetteikről a gyerekek elsősorban az újságokból és a televízióból tájékozódhatnak. A vizsgálat a példaképek kiválasztásának szempontjaira is kiterjedt. A kérdőív vonatkozó része a következőképpen nézett ki: - Nevezz meg egy olyan személyt, akihez felnőttkorodban legjobban szeretnél hasonlítani! - Ki ő? Mi a foglalkozása? - Sorold fel azokat a tulajdonságait, amelyek miatt választottad! - Ha nincs ilyen személy, akkor miért nincs? 19 László Tamás: PÉLDA-KÉP felmérés in: A média hatása a gyermekeke és a fiatalokra 29.old.) 16

17 Az 1000 fős mintából legalább az egyik kérdésre 902 fő válaszolt, 554-en pedig konkrét személyt is megneveztek. A nyitott kérdésekre adott válaszokat csoportosították, tipizálták. A részletes bontásból kiderül, hogy az első helyen azonos százalékkal, a sportoló valamint a filmszereplő példaképek szerepelnek. Közvetlenül utánuk jönnek a szülők (3. az apa, 4. az anya). A táblázatban szerepelnek még popzenészek, politikusok, rokonok, tanárok, testvérek, barátok. A négy kérdésre adott válaszok együttes elemzését követően négy karakteres csoportot lehet elkülöníteni. Nem tudom kategória: ide azok tartoznak, akik bár nem zárkóznak el a példakép kereséstől, de még nem tudnak választani. Az önmegvalósítók kategóriába azok tartoznak, akik majd magul szeretnének lenni, senki másra sem hasonlítva. A magabiztosakhoz azokat soroljuk, akik az én saját magam vagyok a példaképem típusú válaszokat adták. Végül az igényesek kategóriába azok tartoznak, akik több személyből gyúrnának maguknak példaképet. A gyerekek példakép választásáról szintén elmondhatjuk, hogy alapvetően a már említett három faktor határozza meg azt (család-faktor, média-faktor, iskola-faktor) A kutatás azt bizonyítja, hogy a legtöbb gyermek és fiatal a televízióban látott személyek közül választ magának példaképet, vagyis a fent felsorolt három faktor közül mára már a média hatása a legjelentősebb. Azonban az a tény, hogy a sportolók azonos százalékkal végeztek az élen a filmszereplőkkel, azt bizonyítja, hogy nagyon sok fiatal továbbra is azokra szeretne a leginkább hasonlítani, akik valós személyek és ténylegesen valami nagy dolgot vittek véghez, akiknek a teljesítménye mögött valóban sok munka áll. Az azonban, hogy a szülők a harmadik és negyedik helyen végeztek, a család nevelő szerepének gyengülésére hívja fel a figyelmet. A felmérés eredményeképpen a fent említetteken kívül a kutató még azt emeli ki, hogy a szülők iskolai végzettsége, valamint a tévé előtt eltöltött idő, jelentős szerepet játszik a példakép kiválasztásában László Tamás: PÉLDA-KÉP felmérés in: A média hatása a gyermekeke és a fiatalokra 17

18 Ahhoz, hogy megértsük, hogy a média miként befolyásolhatja a fiatalok értékrendjét, úgy gondolom vizsgálnunk kell azt is, milyen képet sugároz a média, milyen embertípussal találkozhatnak a fiatalok leggyakrabban a tévéképernyőn. Ehhez kapcsolódóan Dr. Sallai János kutatásában arra kereste a választ, hogy média által sugárzott kép alapján milyen tulajdonságai vannak az ideális embernek. Az alábbi következtetésre jutott: év közötti - számára igen fontos a külső szépség - egészséges, virul, mindig mosolyog, vékony, mindenáron optimista, - erőszakos, önérvényesítő, önbíráskodó - szerelmi kapcsolataiban ingatag, csak az érzései vezérlik (erkölcsi megfontolások kevésbé) - tűrőképessége alacsony - gazdag, jólétben él - pongyola beszédű a trágárság sem áll messze tőle 21 Számomra a legszembetűnőbb a fent felvázolt embertípussal kapcsolatban az volt, hogy azon kívül, hogy egészséges, és mindig mosolyog, egyetlen pozitív emberi értéket sem találhatunk. Ez a modell ugyanis meglehetősen önző, empátiás készsége alacsony, s csak külső megjelenésében tökéletes. A fiatalok számára mégis vonzó lehet, hiszen sikeres, külsőleg hibátlan, nem csoda hát, ha ők is ilyenné szeretnének válni Jövőkép Fiatalok jövőképével kapcsolatos kutatást végzett az MTA Jövőkutatási Bizottsága, Nováky Erzsébet vezetésével, melyben szakértők, társadalomtudósok és fiatalok is megosztották elképzelésüket az egy generációval későbbi Magyarországról. A kiinduló kérdés az volt, hogy milyen területeken várhatóak változások, és kik lehetnek azok, akik változást hozhatnak az ország életébe. Mivel nemcsak a szakértők, hanem a laikusok is részesei lesznek a jövőnek, ezért aktívan kell részt venniük nekik is a jelenben! Az MTA Jövőkutatási Bizottsága elsősorban fiatalokat kérdezett meg a jövőképükről, és azt is vizsgálta, hogy a gondolkodásuk milyen típusba sorolható (pl. közösségi vagy individuális szemlélet). A jövőhöz hasonlóan viszonyuló tagokból álló csoportokra építve jövőalternatívákat dolgoztak ki, amelyek megmutatják, mi viheti előre a társadalmat, és mi nem. Azért éppen a középiskolások és 21 Dr. Sallai János: Fiatalok és médiamodellek in : Gyermekek és fiatalok a média vonzásában

19 egyetemisták és főiskolások jövőhöz való viszonyát vizsgálták, mert ez az a generáció, melynek tagjai 2025-ben Magyarország társadalmát, gazdaságát, környezetét érintő kérdésekben döntenek, befolyásolják és meghatározzák azokat. A jövőalternatívákhoz nem rendeltek valószínűséget, mert instabil világunkban a kicsi változások hatására a jövőalternatívák bekövetkezésének közel egyforma lehet az esélye. Ha viszont beindult egy folyamat, akkor az felerősödhet, és kedvező pályára állás esetén megnőhet egy pozitív vagy elfogadható jövőváltozat kialakulásának esélye. A felmérésben megkérdezett fiatalok és a felkért szakértők véleménye természetesen nem minden ponton vágott egybe a jövőt illetően. Hogy néhány eltérést említsünk, a fiatalok egyértelműen állították, hogy elfogadják a másságot, a szakértők erről nincsenek meggyőződve. Bár a globális felmelegedés létezésével tisztában vannak a fiatalok, a klímaváltozást nem élik meg tragikusan: nem érzik úgy, hogy bármit tenniük kellene. Szintén kevésbé észlelik a digitális szakadék mélyülésében rejlő veszélyeket, ezzel szemben az akadémiai bizottsági tagok szerint a társadalom további kettészakadása különösen tragikus lehet. A kutatás szerint 2025-re négyféle jövőverzió lehet érvényes. I. Egyén a közösség hálójában A középiskolások közel felét, az egyetemisták 40 százalékát adják azok, akiket a közösségi értékek és a társadalmi haladásra, fejlődésre törekvés vezérelnek. Az ő szerepük felerősödésére épít az első forgatókönyv. Jellemzők: Az egyéni felelősség érvényesül, előtérbe kerül az öngondoskodás, nagy hangsúlyt kap az egészséges környezet, az egészséges táplálkozás, az önképzés és a prevenciós szemlélet. Ugyanakkor e forgatókönyv lényegi eleme a közösségi lét. A család, a barátok mellett virtuális közösségek is létrejönnek. Az egyén és a közösség harmóniában vannak egymással, összetartó a társadalom. A közösséget segítve mindenki megtalálja a saját szerepét, minden csoport részt vállal a feladatok teljesítésében. Fokozódik a kreativitás; ez a szcenárió sok önállóságot és a közösségbe beilleszkedő munkát vár el az emberektől. II. Individuumok társadalma A vizsgált fiatalok nagyjából egynegyedére az individuális gondolkodás a jellemző, s ha e mellett úgy alakul, hogy a világ nem fogadja el a magyar együttműködést, és jobban akar hatni hazánkra mint ahogy azt mi szeretnénk, akkor jöhet létre ez a szcenárió. 19

20 Jellemzők: A saját életért való felelősség, a karrier fontossága kerül előtérbe, s az emberek minden olyan változást szívesen fogadnak, ami javíthatja életminőségüket. A közösségi élet csak átmenetileg fontos, életüket önállóan, sokszor egyedül élik, és elsősorban saját döntéseiktől várják a jövőbeli történéseket. A kreativitás egyéni, nem terjed ki a közösségre. III. Magunkra hagytak, magunkra maradtunk Megvan a lehetősége annak, hogy Magyarországon a szélsőségek felerősödnek, ami rettegővé és kallódóvá teheti az embereket. Jelenleg a fiatalok százaléka ilyen. Ha ők kerülnek többségbe, kialakulhat ez a jövőverzió. Jellemzők: Az emberek nem vállalnak, vagy nem éreznek felelősséget, félnek a jövőtől, de nem várják a megoldást, félelmeikre, rettegéseikre nem-cselekvéssel reagálnak. A kreativitás nem jellemző rájuk. IV. Együtt sodródunk és dagonyázunk Ha a világ állapota olyannyira romlik, hogy a magyarok többsége nem látja értelmét, hogy sorsát jobbra fordítsa, közönyössé válhatnak az emberek. A középiskolások 16 százaléka hajlamos erre jelenleg, az egyetemisták körében nem tapasztalható ez a felfogás. Ez a változat akkor érvényesülhet, ha a társadalom többsége közönyössé válik. Jellemzők: A felelősség kikerülése, a passzivitás lesz a domináns, az emberek sokat vannak közösségben, de egyikhez sem kötődnek. Passzív nemzettudat; zárt, délies családmodell, sok gyerek. Eltűnik a karrierizmus, a munkamánia; nem fontos a versengés. Sokan élnek egyedül. Hiányzik a kreativitás; az emberek elvégzik a feladatokat, de igénylik a kontrollt A televízió hatása a fiatalok értékorientációjára A média és a fiatalok Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekeknek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek: - a televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és érzéketlenné teszi a

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

HAVASI TAMÁS: FIATALOK DIGITÁLIS MOZGÓKÉPEI

HAVASI TAMÁS: FIATALOK DIGITÁLIS MOZGÓKÉPEI HAVASI TAMÁS: FIATALOK DIGITÁLIS MOZGÓKÉPEI LESZ-E ÚJ ESZKÖZ A MAI PEDAGÓGUS-GENERÁCIÓ KEZÉBEN? TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért

Részletesebben

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés.

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Nagy-Britanniában, Franciarszágban, Németrszágban már az 1930-as években létezett televíziós műsrközvetítés. A televíziós képátviteli technika kifejlesztésében száms magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Magyarország 2025. Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Jövőkutatási Bizottság. Dr. Nováky Erzsébet

Magyarország 2025. Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Jövőkutatási Bizottság. Dr. Nováky Erzsébet Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Jövőkutatási Bizottság Dr. Nováky Erzsébet a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi ülése 2008. március 25. Kronológia 2006: 30 éves az MTA IX. Osztály Jövőkutatási

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI Tervezés-Kutatás 5. A MÉDIA FORRADALMAI Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A sajtó közönsége 2008-ban

A sajtó közönsége 2008-ban What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Déva, 2010. november 19-21. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mottó: Az életben nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem amit tárgyalással

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. A kutatás bemutatása A TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás panelfelmérés

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/

A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/ A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/ Készült: Jacques Crevoisier előadása alapján (UEFA, Nyon, 2013) A labdarúgás környezete megváltozott Európában Új befektetők Új tulajdonosok A költségvetés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben