PANNON EGYETEM Georgikon Kar, Keszthely Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
|
|
- Csongor Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM Georgikon Kar, Keszthely Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd: Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Szabó Ferenc DSc.) A PONTY (Cyprinus carpio L.) PIKKELYMINTÁZAT ÖRÖKLŐDÉSI MODELLJÉNEK REVÍZIÓJA Készítette: Cserveni-Szücs Réka Keszthely 2013
2 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLOK A ponty (Cyprinus carpio) földünkön legszélesebb körben elterjedt, étkezési szempontból jelentős édesvízi halfaj (Nelson 1994). A pikkelymintázatát szabályzó genetikai mechanizmusokról meglehetősen keveset tudunk. Kutatásainkat is ennek jegyében és ennek a gazdaságilag jelentős halfajnak jobb megismerése érdekében, a pikkelyezettség és az ezzel kapcsolatos mennyiségi paraméterek öröklődésének vizsgálata céljából végeztük. Doktori munkám során a ponty fenotípusos megjelenésének miértjeire, a pikkelyzet alakulásának genetikájára kerestem a választ, párhuzamot vonva más gerincesekben ugyanezen gének mutációi okozta rendellenességekkel, felhívva ezzel a figyelmet ezen gének fejlődésbiológiai jelentőségére is. A közel 80 éve Kirpichnikov és Balkashina által előjelzett két gén (s és N) megismeréséhez az értekezés is hozzájárul. Indukált mutációval létrehozott tükrös zebradánió (spigeldanio) segítségével egy németamerikai -magyar kutatócsoport pontyban is azonosította a részleges pikkelyhiányért felelős s gént (Rohner és mtsai., 2009). A mostani tanulmány főként a másik, teljes pikkelyvesztésért felelős gén, az N gén megtalálására tett kísérleteket írja le. Különböző fenotípusú pontyokat kereszteztünk, majd vizsgáltuk az F1 és F2 nemzedék fenotípusos megoszlását, ennek genetikai hátterét. A kísérleteket Magyarországon és Szingapúrban párhuzamosan végeztük. Összesen több, mint 30 keresztezést hajtottunk végre. A - 2 -
3 vizsgálatok kiterjedtek a pikkelyméretek, úszósugarak/ úszódeformitások, garatfogak, kopoltyútüskék, és egyes termelési paraméterek vizsgálatára is. Kísérleteink közben derült fény az ázsiai és európai pontyfajtákban eltérő súlyosságú genetikai deformitást okozó, teljes pikkelyhiányért felelős feltételezett N gén különbözőségeire is. A kutatás céljai az alábbiak voltak: Nemzetközi csoportokkal együttműködve felülvizsgáljuk és pontosítsuk a ponty pikkelymintázatának genetikájáról alkotott képet, és ha lehet, olyan új modellt alkossunk, amelyik a régihez képest jobban leírja a sokféle fenotípus megjelenését, és a korábbi modellben várt letalitások elmaradását. Nemzetközi csoportokkal együttműködve kísérletet tegyünk a pikkelymintázatért felelős másik gén (az N gén) felkutatására. Összefüggést keressünk a pikkelymintázat és más jellemzők, mint pl. a garatfogak, a kopoltyúfésű tüskéi vagy az úszók alakulása között. Megvizsgáljuk a megszokottól eltérő (oldalvonalsoros, bőrponty) hazai pontyok tenyésztésének jogosultságát a növekedési, vagy megmaradási mutatók tekintetében
4 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleti halak előállítását három szaporítás során, különböző fenotípusú anyapontyokkal végeztük: 1.) 2008-ban, Százhalombattán (TEHAG Kft-ben), standard üzemi technológia szerint. A keresztezésekhez két oldalvonalsoros és egy tükrös ikrást és két oldalvonalsoros, valamint egy-egy bőr és tükrös tejest használtunk. 2.) 2009-ben, Szarvason (HAKI-ban) standard üzemi technológia szerint, de a letalitás vizsgálatához az ikrákat keretes hálóra ragasztottuk. 3 ikrást (tükrös, oldalvonalsoros, bőr) és 3 tejest (tükrös, oldalvonalsoros, bőr) használtunk. 3.) 2010-ben Szarvason (HAKI-ban) standard üzemi technológia szerint. A keresztezésekhez 5 anyahalat használtunk (pikkelyes, tükrös és bőr ikrásokat; pikkelyes és oldalvonalsoros tejeseket). A kísérletekhez használt anyahalak közül a pikkelyesek a HAKI élő génbankjából Amuri vad típusú pontyok és Tatai pontyok, a tükrös pontyok a No2 vonalból voltak. Az oldalvonalsoros pontyok a Tiszaker halgazdaságból (Kőröstarcsa, Magyarország); a bőrpontyok pedig a Béke halgazdaságból (Hajdúböszörmény) származtak. A halakat úszócsonkolással, később PIT tag jelöltük a gyártó ajánlásai szerint. A szingapúri keresztezésekhez egy európai bőrpontyot szállítottunk Magyarországról Szingapúrba, amelynek spermáját több keresztezéshez használták. A többi anyahal a négy fő fenotípusú koi-pontyok közül került ki
5 A kísérleti halakat a Pannon Egyetem, Georgikon Kar keszthelyi hallaborjában, két ismétlésben, 4 hónapos korukig, a világosan és szabad szemmel is jól látható pikkelymintázat eléréséig neveltük tovább. Az N gén kereséséhez az alábbi vizsgálatokat végeztük: - pikkelyezettségi, fenotípusos vizsgálatokat - termékenyülési, túlélési vizsgálatok - kopoltyúfésűk tüskéinek számolása, az úszók szemrevételezése - garatcsont és garatfog vizsgálata - eltérő pikkelyezettségű ponty változatok keresztezéséből származó utód nemzedék növekedésének vizsgálata zárt tartásban A fenotípus kiértékeléséhez szükséges egységes rendszert alakítottunk ki: Kirpichnikov scattered szórt fenotípusát három, (majd végül kettő) fenotípusra osztottuk: szabálytalan, hiányos pikkelyes és klasszikus tükrös típusokra, majd a szabálytalan és a hiányos pikkelyes kategóriákat egybevontuk a szabálytalan (irregular) kategória nevén. Szabálytalan = Irregular (Ir): a testfelszínen több pikkely található, mint egy klasszikus tükörpontyén. Továbbá vannak olyan egyedek, amelyek testének nagy részét pikkelyek borítják, de ezek a pikkelyek többnyire nem fednek át, gyakran el sem érik egymást, így a bőrt köztük szabadon hagyják. További kategóriák: Pikkelyes = Scaled (Sc); Oldalvonalsoros = Linear (Li); Bőr = Nude (Nu); Tükrös = Mirror (Mi) A szabad szemmel is jól kiértékelhető pikkelymintázatú pontyokról - 5 -
6 papíron, sablonokra rajzolt mintázattal, vizuális számolással, egyed mindkét oldaláról fényképes dokumentációval készítettünk kimutatást (Olympus E-460 digitális fényképezőgéppel). A kopoltyúfésűk tüskéinek számolásához egyed kopoltyúívén lévő tüskékről Olympus Sz61 sztereo mikroszkóp és hozzá csatlakoztatható Olympus E-460 digitális fényképezőgép segítségével készítettünk képeket/felmérést. Minden hal 4. kopoltyúívének külső ívét vizsgáltuk. Szegfűszegolajas altatás és a halak fényképezése után a kopoltyúfedő mögött leválasztottuk a fejet. Az alsó állkapocsrész felvágása után kisollóval kivettük a 4-es kopultyúívet tartalmazó páros szervet. A kopoltyútüskék vizuális számolását ez esetben is fényképezés követte. A kifeszített kopoltyúívet gombostűvel rögzítve a mikroszkóp alatt próbáltunk kiértékelhető képeket nyerni, bár ez nem mindig sikerült, így elsősorban a mikroszkóp alatti számolásra hagyatkoztunk. A hátúszó, hasúszók, mellúszók, farok alatti és a farokúszó meglétéről, épségéről szemrevételezéssel győződtünk meg, néhány egyednél a garatfog kiszedése előtt, az anyahalaknál és az F1 nemzedék egyedeinél a pikkelymintázat fényképezésével egyben az úszókról is fotódokumentáció készült. Szingapúrban az úszóhibák, hiányosságok gyakoriak voltak. Az úszóhibákat (beleértve a hiányukat is) /hal alapon, összeadódó pontozással értékelték: hiányzó úszó: 1 pont, satnya úszó: 0,75 pont, - 6 -
7 csökevényes úszó: 0,5 pont, kissé csökevényes úszó: 0,25 pont. A garatfog kiszedéséhez és vizsgálatához a magyarországi kísérletekben a fejet a kopoltyú mögött választottuk le. Vízben való perces főzés után a garatcsont könnyedén eltávolítható volt a környező szövetek közül. A garatcsont hosszát/szélességét milliméterpapír segítségével mértük. A garatfogakról FUJIFILM FinePix S7000 fényképezőgéppel fotódokumentáció készült. Szingapúrban a fej eltávolítása után azokat 4%-os KOH oldatba tették 2-3 napra, hogy a lágy részek feloldódjanak. Ezután a garatcsontot már könnyen izolálták, majd vízzel átmosták és megszárították. Az eltérő pikkelyezettségű ponty változatok 2009-es keresztezéséből (7 csoport: LixLi, LixNu, LixMi, MixNu, NuxMi, NuxLi, NuxNu) származó F1 nemzedék növekedésének vizsgálata során azt néztük, hogy van-e növekedésbeli (SGR) és takarmány-értékesítésbeli (FCR) különbség zárt tartásban a csoportok között (1., 2. ábra). Az anyahalaktól, és a fényképezett F1 nemzedék tagjaitól úszómintát vettünk DNS izolálás céljából. Ezt a felhasználásig 95%-os etanolban, hűtőben 4 C-on tároltuk. A genomiális DNS-t a standard fenolkloroformos eljárással (Sambrook és Russell, 2001) Szingapúrban tisztították
8 Az RNS izoláláshoz regenerálódó szövetmintát gyűjtöttünk. A farokúszó végét sterilizált, éles szikével levágtuk, ezután 3-5 napig regenerálódni hagytuk, majd a regenerálódott részt Trizolba (Invitrogen, Carlsbad, CA, USA) tettük, és -196 C-on (folyékony nitrogénben) tároltuk felhasználásig. A teljes RNS-t a Trizolban (Invitrogen, Carlsbad, CA, USA) tárolt szövetekből a gyártó utasítása szerint vonták ki. A molekuláris vizsgálatokat, a ponty feltételezett további két paralógjának (fgfr1b1; fgfr1b2) keresését, a klónozást, szekvenálást, és az így nyert adtok kiértékelését Dr. Orbán László vezetésével Szingapúrban a Temasek Life Sciences Laboratóriumában végezték/végzik. Az adatok előkészítéséhez a Microsoft Excel XP (2010) és a Microsoft Word XP (2010) programokat használtam. A termékenyülési ráták összehasonlításához egytényezős ANOVA analízist alkalmaztam. Kirpichnikov és mtsai. által leírt (elméletileg várt) és az általunk tapasztalt utódok fenotípusos megoszlása közötti különbség értékeléséhez, az öröklési arányokra a khi-négyzet próbát alkalmaztam. 2 x 2 -es kontingenciatáblázatokban. A specifikus növekedési rátákat (SGR), a takarmányértékesítési rátákat (FCR) Student féle t-próbával vizsgáltam. A garatcsontok, és a garatfogak számára vonatkozó értékeléshez - a viszonylag alacsony adatszámra való tekintettel - nemparaméteres Kruskal-Wallis ANOVA-t és post-hoc Mann-Whitney U-próbát alkalmaztam, Statistica for Windows szoftver használatával (8.0. verzió, StatSoft, Inc., 2007)
9 3. EREDMÉNYEK 3.1. Magyarországi keresztezések Összesen 38 keresztezést hajtottunk végre, ebből Magyarországon az előzetes keresztezéseket nem számolva (Czucka 2002) 16-ot. A magyarországi szaporítások során az ikrák jól termékenyültek és keltek (89.84+/-2.56%), a csoportok között az azonos alkalmakkori termékenyülésben szignifikáns eltérés nem volt. A Kirpichnikov szerint várt 25%-os letalitást egyik csoportnál sem tapasztaltuk. Továbbá számos esetben jelentős volt az eltérés a Kirpichnikov modellje által várt fenotípusos arányoktól (1. táblázat). Keresztezés Pikkelyes Oldalvonalsoros Szórt Bőr Letális F1_No LiLi7 (2008) 0,0017 0,5419 0,0000 0,0115 0, LiLi8 (2008) 0,035 0,0406 0,0375 0,0723 0, LiMi9 (2008) 0,2733 0,4142 0, LiNu10 (2008) 0,0223 0,0013 0,0000 0,0013 0, MiNu21 (2009) 0,0002 0, LiNu22 (2009) 0,0115 0,0001 0,0000 0,0021 0, LiMi23 (2009) 0,0000 0,0000 0,0000 0, LiLi24 (2009) 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0, NuMi25 (2009) 0,0000 0, NuNu26 (2009) 0,4086 0,3135 0, NuLi27 (2009) 0,1449 0,0332 0,0000 0,1463 0, táblázat: Khi-négyzet próba az öröklési arányokra. A Kirpichnikov féle (várt) értékeket vetettük össze az általunk tapasztaltakkal, 2 x 2 -es kontingenciatáblázatokban. Ebben a táblázatban csak a p-értékek láthatók. A sárga cellák esetében p<0,05, ezek szignifikánsan eltérnek a Kirpichnikov szerint várt értékektől. Pikkelyes keresztezéseink: Sc x Sc, Mi x Sc, Sc x Li, Nu x Sc (2010) az irodalommal egyezően a pikkelyesség dominanciáját mutatták
10 Tógazdasági és előzetes keresztezéseink azt mutatták, hogy a klasszikus MixMi keresztezések 100% tükrös fenotípust adnak, így ezeket a keresztezéseket nem ismételtük meg. A LixLi keresztezéseknél kaptuk a legváltozatosabb fenotípusokat, a két új kategóriába sorolt egyedek legtöbbjét ezek a csoportok adták. A régi modell szerint minden genotípus mellett várható volt 25% letalitás és pikkelyes egyed megjelenése, azonban a háromszor is elvégzett LixLi keresztezések egyikénél sem kaptunk normál pikkelyes egyedet és a letalitást sem tapasztaltuk. A LixNu; LixNu keresztezéseknél a várt 25% letalitást, a pikkelyesek és oldalvonalsoros egyedek megjelenését sem tapasztaltuk. Az F1 nemzedék szinte egészét (99%) a tükrös fenotípusba soroltuk. A LixMi; MixLi keresztezéseknél a várt pikkelyesek megjelenését nem tapasztaltuk, helyette az incomplete scaled kategóriába tudtunk egyedeket sorolni az oldalvonalsoros és tükrös utódok mellett. NuxNu keresztezésnél a várt 25% letalitást nem tapasztaltuk, azonban 2-3 mutáns egyedet találtunk. A bőr és tükrös egyedek aránya Kirpichnikov modelljéhez hasonlóan alakult. A NuxMi; MixNu keresztezéseknél sem mutatkozott a várt 50% tükrös 50% bőr arány. Ettől az aránytól minden keresztezés során eltértek az egyedszámok. Az általunk végzett keresztezéseknél a tükrös fenotípus dominált. A NuxMi6-os keresztezést előzetes keresztezésekkor, 2006-ban végezték. Itt 100% bőrponty
11 utódgenerációt kaptak. A bőr x tükrös keresztezésekkor kapott szinte teljesen tükrös fenotípusú egyedek megjelenését az is okozhatta, hogy egy szokványos tükrös pontyot és egy, két ezidáig ismeretlen erősebb s allélt (amely megakadályozta a bőr fenotípust) hordozó egyedet kereszteztünk. A másik lehetőségként a magyarországi bőrpontyokban egy gyengébb N allél okozta a pikkelyzet csökkenését, letalitás elmaradását, és (már egyáltalán ha van) a garatfogakra, az úszókra gyakorolt hatását. Ha feltételezzük, hogy a magyar bőrpontyok mindegyike hordozza az NN genotípust, ez magyarázná a bőr fenotípusú utódok csökkent arányát a magyar bőr x tükrös és oldalvonalsoros x bőr keresztezésekben A pikkelyezettséggel összefüggő más paraméterek, szervek vizsgálati eredményei A korábban leírt adatokkal ellentétben a has- és hátúszók csökevényesedését a Magyarországon végzett keresztezéseknél nem tapasztaltuk egyik csoportnál sem. A hátúszó középső részéből nem hiányzott úszósugár, és a szingapúri pontyokkal ellentétben nem fordult elő, hogy akár egy úszó hiányozna. A kopoltyúfésű fogazatszámában és a garatfogak mennyiségében nem tapasztaltunk akkora mértékű csökkenést, mint Szingapúrban, noha a hasonló tendencia szépen kirajzolódik: a normál pikkelyes pontyokhoz viszonyítva (átlag 10 db garatfog) a bőrponty utódoknál
12 a garatfog szerkezetének gyengülése, számuk csökkenése (átlag 6 db) mutatkozott (2. táblázat). A) B) Átlagos Fenotípus kopoltyútüske garatfog testhossz Bőr 21, ,02 Pikkelyes 25, táblázat: A) A bőr és a pikkelyes fenotípusú európai pontyok adatainak összehasonlítása B) A garatfogak számának csökkenése a pikkelyborítottság csökkenésével. A különböző betűk az oszlopdiagrammon statisztikailag szignifikáns különbséget mutatnak p<0,01 (Student féle t-próba). A kopoltyúfésűk fogazatszáma között változott, a garatfogak száma pedig: Észrevételünk szerint a 4-5 hónapos halaknál még nem fejlődött ki a kopoltyútüskék maximális száma, és a garatfogak sem csontosodtak meg eléggé, így a preparálás során hibák keletkezhettek. A vizsgált csoportok garatcsontjainak hossza között nem, csak szélességükben tapasztaltunk szignifikáns különbséget a Kruskal- Wallis ANOVA-val (p=0,0096). Az európai bőrpontyoknak egészséges, gyakran teljes fogképletet mutató garatfogaik vannak. Ezt bizonyítja az a garatfog is, amit egy több éves bőrponytól izoláltunk és akár a kapitális méretű bőrpontyok is, amelyek bojlisok zsákmányaiként kerülnek kézre. A teljes pikkelyvesztésért felelős N gén az európai pontyokban nem olyan erős, hogy a halak életképtelenségét okozza
13 3.3. Eltérő pikkelyzettségű ponty változatok keresztezéséből származó utódnemzedék növekedésének kiértékelése A kísérlet 50. napjára a csoportok átlagtömege emelkedő sorrendet mutatott az LiLi LiNu LiMi MiNu NuMi NuLi NuNu genotípusú csoportok szerint. 1. ábra: A takarmányértékesítés mutatója (FCR) csoportonként. A kiszámításhoz a kísérlet teljes ideje alatt feletetett takarmánymennyiséget és a beméréskor valamint az 50. napon mért csoporttömegek különbségét vettük alapul. 2. ábra: Az ötvenedik napra számolt SGR (specifikus növekedési ráta) értékek. A magasabb befejező tömegekhez magasabb SGR értékek tartoznak. Ugyanakkor a legjobb takarmányértékesítés is a legnagyobbakra növő csoportokban lehetséges
14 Az oldalvonalsoros ikrás anyáktól származó utódok növekedési képessége valamivel gyengébb volt, mint a bőr fenotípusú anyától származó csoportoké. A szingapúri keresztezések kiértékelése A Szingapúrban végzett keresztezéseknél a túlélési ráta adatai alapján a Kirpichnikov modellje szerint várt 25% letalitást mindegyik bőr x bőr (két N allélt hordozó) keresztezésnél tapasztalták. A fenotípusos változások fokozatosságot mutatnak: Megállapították, hogy az úszódeformitások súlyosbodtak a pikkelyek számának csökkenésével, így pl. a szabálytalan fenotípusú egyedek legalább egy úszója csökött vagy satnya lett, vagy hiányzott. A bőr fenotípusú egyedeknél találtak legnagyobb számban ilyen deformitásokat, átlagosan 4,5 pontot kaptak. Student-féle t-próbával szignifikáns különbségeket mutattak a fenotípus pároknál (P<0,01). A hátúszót érintették leginkább a deformitások, a fennmaradó úszókat csupán 10%-ban érték károsodások. A pikkelyborítottság mértékének csökkenésével a garatfogak számának csökkenését figyelték meg. A pikkelyes pontyoknak átlag 9,34 garatfoguk volt (8-10 db), a szabálytalan és a tükrös fenotípusú pontyok átlagos garatfog száma hasonlóan alakult (7 db), míg a bőr pontyoké sokkal kevesebb (<1) volt. A bőr fenotípusú pontyok mintegy 70%-ának egyáltalán nem volt garatfoga, a maradéknak pedig csupán 1-4 db garatfoguk volt. A garatfogak számának
15 csökkenése mellett a garatív csökevényesedése, elvékonyodása is megfigyelhető volt. Az európai pontyok bőrponty utódai erőteljes növekedési erélyű, társaiktól le nem maradt, normális testfelépítésű halak, míg az ázsiai alfajok utódai életképtelen, csökött jószágokká váltak feltehetőleg a teljes pikkelyvesztést okozó mutáns N allél különböző erősségű hatásai miatt. Az európai allél pikkelyvesztést okoz, míg az ázsiai allél markánsan kihat a garatfogakra, úszókra is, úgy, hogy az esetlegesen túlélt utódok szinte úszni sem tudnak (3. ábra). Bőrponty Magyarországon Bőrponty Szingapúrban 3.ábra: Eltérések az európai bőrponty és az ázsiai bőrponty utódok között. (Fotó: Laura Cassas; Szücs Réka)
16 4. KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK Genetikai vizsgálatok Szingapúrban Az N gén keresésekor szóba kerülhető kaszkádok néhány génjének expressziós szintjét hasonlították össze, tükrös,- és a bőrpontyoknál (pl.: Eda kaszkád: edar1, edar2; FGF kaszkád: fgfr1b1, fgfr1b2, dusp6, erk1, fgfr4, fgfr2, fgf20a; wnt kaszkád: birc5b, axin2, birc5a; RA: crabp1, trbp1; RA-wnt-tbx5/tbx5: prdm1a, shha, tbx5, sal1a). A tükrös és a bőrpontyok között az eddig tesztelt gének expressziójában sajnos nem találtak lényeges különbséget. A ponty fgfr újabb paralógjainak felfedezése A szingapúri TLL intézet Reprodukciós Genomikai kutatócsoportja felfedezte a ponty ezidáig hiányzó, további két fgfr paralógját. Az eddig ismert két paralóg, az fgfr1a1 és fgfr1a2 (Rohner és mtsai., 2009) mellett felfedezésre került az fgfr1b1 és fgfr1b2 (Laura Cassas., unpublished data 2013). Bár megtalálták a paralógokat, de feltételezhetően ezek egyike sem az N gén, így egyelőre az N gén továbbra is ismeretlen. Magyarországi kiegészítő vizsgálatok: -A különböző fenotípusú pontyok pikkelyeinek alaktani vizsgálatakor a pikkelyes, tükrös, keretes pontyok pikkelyméreteit összehasonlítva megállapítottuk, hogy a pikkelyes pontyoknak voltak a legkerekebb, kissé ovális formájú (megközelítőleg azonos szélességű, hosszúszágú) pikkelyei, a tükrös és az oldalvonalsoros halak pikkelyei legtöbbször hosszirányban megnyúltak. Az oldalvonalon gyakran fuzionált pikkelyekkel találkozhattunk. A hátélen és a hasi oldalon levő pikkelyek is többször összeolvadtak. - Karcolásos kísérlet: A karcolásos kísérlet után várakozásaink ellenére nem keletkeztek újabb pikkelyek, pikkelykezdemények a pontyokon. A sebek begyógyultak
17 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Az N gént még nem sikerült megtalálni, keresése tovább folytatódik. Kísérleteink adatait összehasonlítva, két mutáns változat valószínűsíthető: egy gyengébb (európai) és egy erősebb (ázsiai) mutáns N allél. Az európai allél pikkelyvesztést okoz, míg az ázsiai allél markánsan kihat a garatfogakra és úszókra is, úgy, hogy az esetlegesen túlélt utódok úszni sem tudnak. Úgy gondoljuk, hogy: - az N gén az s génnel összehangoltan működhet - a két gén változatos hatásainak kombinációjából alakulhatnak ki a köztes fenotípusok, a modellben helye van a köztes fenotípusoknak. Egy reosztát jellegű modellt (4. ábra) szeretnénk javasolni az öröklődés megértéséhez. A modellben a pikkelymintázat teljessége a pikkelyek keletkezésének helyén lévő Fgf szignál szintjétől függ. Feltevésünk szerint a köztes fenotípusok megjelenését a tükrös és bőr fenotípusokhoz képest az Fgf jelszint növekedése eredményezhette. A halak testének pikkelyesedésre leginkább hajlamos részei: a hát, az oldalvonal és a hasi rész. Ezeken a részeken az Fgf receptorok sűrűbben helyezkednek el, az Fgf szignál alacsonyabb szintje is elegendő a pikkelyek megjelenéséhez. Vannak olyan egyedek, ahol a hátúszó hiányzik, de a pikkelyvonal alatta megvan. Az ilyen jelenségek két lehetséges magyarázata: a) az úszók kialakulásához
18 magasabb Fgf küszöbszint szükséges, mint a pikkelyzet képződéséhez, vagy b) a mutáció korai hatása erősebb, mint a későbbié. 4. ábra: Egy képzeletbeli hát-hasi keresztmetszet felső része mutatja a testfelszín D: dorsal=háti L- lateral=oldalsó és V-ventral=hasi részeken a pikkelyképződés tipikus helyeit, míg a zöld vonal a A) pikkelyes, B) szabálytalan és a C) tükrös pontyok kialakulásához szükséges jelerősség küszöbszintjét mutatja. Az N gén megtalálásához nagy segítséget jelenthet a családba tartozó egyszerűbb genetikai háttérrel rendelkező egyedek vizsgálata: pl. egy oldalvonalsoros amur (2n=48) (5. ábra). 5. ábra: Sári János és Simonics Géza találtak egy korához képest elmaradt növekedésű, oldalvonalsoros amurt a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. egyik tavában (Bercsényi és mtsai., 2011)
19 6. TÉZISPONTOK 2. Kirpichnikov modelljének újragondolása végett elsőként végeztem nagyobb számú, módszeresen kidolgozott tesztkeresztezéseket. 3. A fenotípusos arányok, letalitás megállapításához 16 keresztezést végeztem el, melynek során megállapítottam, hogy a magyarországi keresztezésekkor az európai pontyok között a Kirpichnikov modellje szerint várt letalitást nem tapasztaltam. 4. A fenotípusos besorolásokat, az új kategóriák megjelenésének figyelembevételével két új kategória (incomplete és irregular kategóriák) bevonásával hat kategóriára bővítettem ki. 5. Megállapítottam, hogy a Magyarországon és Szingapúrban végzett keresztezések eredményeiként eltérő súlyosságú deformitások és csökevényesedések jelentek meg az utódoknál. 6. Megállapítottam, hogy az európai bőrponty alkalmas a tógazdasági haltenyésztésre
20 7. A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Tudományos folyóiratban megjelent cikkek Laura Casas, Szücs R., Shubha Vij, Natascha May Thevasagayam, Chin Heng Goh, Purushothaman Kathiresan, Jeney Zs., Németh S., Bercsényi M., and Orbán L. (2013) Disappearing scales in carps: Re-visiting Kirpichnikov s model on the genetics of scale pattern formation. PlosONE (Közlésre elfogadva.) IF: 4,07 Szakmai folyóiratban megjelent cikkek Bercsényi M., Szücs R., Orbán L., Lehoczky I., Jeney Zs. (2011) Halgenetikai kutatások fajtajavítási és állomány-megőrzési céllal. Állattenyésztés és Takarmányozás, Előadáskötetben megjelent magyar nyelvű közlemények Szücs R.; Budaházi A.; Merth J.; Bercsényi M. (2008), A ponty pikkelymintázat öröklődésének revíziója. 50.Georgikon Napok Keszthely digitális kiadvány, ISBN Szücs R., Merth J., Budaházi A., Gorzás A., Orbán L., Jeney Zs., Bercsényi M. (2009), A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas Szücs R., (2013) I. Halászati Felsőoktatási Workshop; Konferencia kiadvány, Szent István Egyetem, Gödöllő ISBN
21 8. A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉTŐL ELTÉRŐ FONTOSABB PUBLIKÁCIÓK Tudományos folyóiratban megjelent cikkek Saju JM, Szücs R, Németh Sz, Sukumaran R, Lim ZJ, Wong LS, Orbán L and Bercsényi M. (2014) PCR-based identification of Adriatic specimen of three scorpionfish species (Scorpaenidae, Teleostei). Acta Biologica Hungarica 65 (2). (Közlésre elfogadva.) IF: 0,504 Németh Sz., Budaházi A., Szücs R., Bercsényi M. (2008) Out of the season artificial propagation of the black scorpionfish (Scorpaena porcus) in captivity. Mediterranean Aquaculture Journal 1: 1-8. Onara D., Taflan E., Cocias Ş., Bercsényi M., Szücs R., Suciu R., (2012) Comparative genetic diversity study of two European populations of pikeperch using PCR-RFLP. Scientific Annals of the Danube Delta Institute Tulcea, Romania vol.18. Szakmai folyóiratban megjelent cikkek Németh Sz., Budaházi A., Szücs R., Bercsényi M. (2008) Egy földközi-tengeri sziklahal faj (Scorpaena porcus) mesterséges szaporítása, Halászat, 2008/02 szám Németh Sz., Budaházi A., Szücs R., Bercsényi M. (2009) A kis sziklahal (Scorpaena porcus) extrém ivararánya, és az ivarszervek mikroszkópos felépítése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 2009/01 szám Összesített impact factor: 4,
A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:73-78 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA (készült a Pannon Egyetem Doktori Szabályzat 7. és 9. mellékletei szerint)
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA (készült a Pannon Egyetem Doktori Szabályzat 7. és 9. mellékletei szerint) A doktori értekezés szerzője: Cserveni-Szücs Réka A doktori értekezés címe: A PONTY (Cyprinus
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) TÉZISEK Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd:
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenBiomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 15. Nemparaméteres próbák Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date: November
RészletesebbenA süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei
A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenXXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május
Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenDomináns-recesszív öröklődésmenet
Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns recesszív öröklődés esetén tehát a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz (példánkban AA, Aa,
RészletesebbenA japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán
A japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán A koi eredete Tenyésztése terén Japán vezető hatalom Koi kultusz Szimbólum XIX század elején különleges egyedek Niigata
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenJuhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC
Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus
RészletesebbenPopulációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák
Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk
RészletesebbenBemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..
Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenT 038407 1. Zárójelentés
T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális
RészletesebbenENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR
ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR Németh Sándor, Ifj. Horváth Zoltán, Felföldi Zoltán Pannon Egyetem,
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2018. 03. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2018. március 1-én Színkód 1: narancs = szakosított
RészletesebbenAZ ARANYKÁRÁSZ (CARASSIUS CARASSIUS L.) INTENZÍV NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓ INTÉZET SZARVAS 2009 AZ ARANYKÁRÁSZ (CARASSIUS CARASSIUS L.) INTENZÍV NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Sudár Gergő 1, Molnár Tamás 1, Demény Ferenc
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenSzelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013
Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenISMÉTLŐDŐ STRESSZ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ZEBRADÁNIÓN (DANIO RERIO)
ISMÉTLŐDŐ STRESSZ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ZEBRADÁNIÓN (DANIO RERIO) Buza Eszter, Váradi László, Csenki Zsolt, Müller Tamás, Jeney Zsigmond, Mézes Miklós Szent István Egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
RészletesebbenA VELENCEI-TAVI VADPONTY FAJTA ELISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE
A VELENCEI-TAVI VADPONTY FAJTA ELISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE 2012-2013 2 ÖSSZEÁLLÍTOTTA Dr. Gorda Sándor HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET Borbély Andrea NEMZETI ÉLELMISZERLÁNC
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenNormál látók és színtévesztők szemkamerás vizsgálatainak statisztikai megközelítése
II. Magyar Szemmozgáskutatás Konferencia / II. Hungarian Conference on Eye Movements 2016. június 10. Kecskemét Cím: Normál látók és színtévesztők szemkamerás vizsgálatainak statisztikai megközelítése
RészletesebbenLIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata
LIV. Georgikon Napok Keszthely, 0.0.. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata Kacsala László Vajda Tamás Rekedtné Fekete E. Áprily Szilvia Szabó András Andrássyné Baka Gabriella Romvári Róbert Kaposvári
RészletesebbenStatisztika I. 10. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 10. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Varianciaanalízis A különböző tényezők okozta szórás illetőleg szórásnégyzet összetevőire bontásán alapszik Segítségével egyszerre több mintát hasonlíthatunk
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenKülönböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére
Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond
RészletesebbenGenetika 3 ea. Bevezetés
Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK
ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen
RészletesebbenHáromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára
Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina
RészletesebbenJOURNAL CITATION REPORTS Tóth Szász Enikő Customer Education Specialist
JOURNAL CITATION REPORTS 2014 Tóth Szász Enikő Customer Education Specialist eniko.szasz@thomsonreuters.com InCites: Journal Citation Reports JCR több mint 11 000 folyóirat cikkeit 25 millió idézettségi
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
Részletesebben9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.
9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenHonlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenÚj alapokon az egészségügyi informatika
Új alapokon az egészségügyi informatika XXVIII. Neumann Kollokvium Új alapokon az egészségügyi informatika A XXVIII. Neumann Kollokvium konferencia-kiadványa Pannon Egyetem, Veszprém, 2015.november 20-21.
RészletesebbenRadics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenGenomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Semmelweis Egyetem
Tisztelt Hölgyem, Tisztelt Uram! Örömmel jelentjük be Önöknek, hogy a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének egyik új projektje azon betegségek genetikai hátterének feltérképezésére irányul,
RészletesebbenMIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN
MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN Molnár Tamás 1, Lanszki József 1, Magyary István 1, Jeney Zsigmond 2, Lehoczky István 2 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar,
RészletesebbenHalvizsgálati eredményközlés
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS AKVAKULTÚRA ÉS KÖRNYZETBIZTONSÁGI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28)
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai
RészletesebbenMTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban
IS IM 2012 szeptember 28. Holl A.: MTMT 1 MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban Holl András - MTMT ITSzB, MTAK, MTA CsFK CsI Informatio Scientifica Informatio Medicata 2012 szeptember
RészletesebbenEchográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben
Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Kotrik László, Lefler Kinga Katalin, Hetyey Csaba, Hegyi Árpád, Gál János, Urbányi Béla Probléma Téma indoklása I. a halak nemének pontos
RészletesebbenŐshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Müller Tamás
Őshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre Müller Tamás vizes élőhelyeinken 2016. május 20 Lápi póc Endemikus Fokozottan védett (TÉ: 250.000 HUF) Berni Egyezmény II. függelék IUCN
RészletesebbenMTA Doktori értekezés
MTA Doktori értekezés Összefoglaló-Tézis füzet Egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékeinek mélyhűtése, a technológia standardizálásának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása Dr. Urbányi Béla Gödöllő
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv
RészletesebbenA célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015.
RészletesebbenDodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17
Doménspecifikus korpusz építése és validálása Dodé Réka ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program 2017. február 3. Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott
RészletesebbenMagyarország - Bátonyterenye, Maconkai-víztározó ( , összesen 47 verseny adatai) ÖSSZEVONT STATISZTIKA
I. Összesített eredménytábla 2/1. I.1. Maconka Nemzetközi Bojlis Kupák (Professzionális Bojlis Európa Kupák) Verseny sorszáma; Σ idő 1 Csapat/bot Σ fogott Σ átlag 2 Bajnok mutatói Legjobb E-mutató 4 versenykód;
RészletesebbenAZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenHÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai)
ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) HÁZI DOLGOZAT Érmefeldobások eredményei és statisztikája Készítette: Babinszki Bence EHA-kód: BABSAET.ELTE E-mail cím: Törölve A jelentés
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell
Példa STATISZTIKA Egy gazdálkodó k kukorica hibrid termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a hibridek termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.
RészletesebbenBUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,
Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának
RészletesebbenQ1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft
Gyak1: b) Mo = 1857,143 eft A kocsma tipikus (leggyakoribb) havi bevétele 1.857.143 Ft. c) Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak2: b) X átlag = 35 Mo = 33,33 σ = 11,2909 A = 0,16 Az
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenVeszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme
Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme Müller Tamás Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pályázathoz kiegészítőanyag Magyar vadponty Cyprinus
RészletesebbenStatisztikai módszerek 7. gyakorlat
Statisztikai módszerek 7. gyakorlat A tanult nem paraméteres próbák: PRÓBA NEVE Illeszkedés-vizsgálat Χ 2 próbával Homogenitás-vizsgálat Χ 2 próbával Normalitás-vizsgálataΧ 2 próbával MIRE SZOLGÁL? A val.-i
RészletesebbenAkvakultúra és biodiverzitás
Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye
RészletesebbenA HARCSA (SILURUS GLANIS) ÉS A SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) SPERMA MÉLYHŰTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA GYAKORLATI SZEMPONTOK ALAPJÁN
Szent István Egyetem A HARCSA (SILURUS GLANIS) ÉS A SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) SPERMA MÉLYHŰTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA GYAKORLATI SZEMPONTOK ALAPJÁN Doktori értekezés tézisei Bokor Zoltán GÖDÖLLŐ 2009 A doktori
Részletesebben1.táblázat A fürtkezdemények számának átlaga 1.rügyemelet 2.rügyemelet
Az áttelelő szőlőkárosítók és a rügyek állapotának vizsgálata (2015 február) Éles Sándorné és Balling Péter A 2014-15-ös tél végén az idén is megvizsgáltuk mikroszkóppal a rügyekben lévő fürtkezdeményeket,
RészletesebbenA Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenOrszágos kompetencia-mérés Létszámadatok
A mérésben résztvevő tanulók száma: Országos kompetencia-mérés. Létszámadatok : 71fő (mérésre jogosult 77 fő), azaz a mérésre jogosultak kb. 8-a részt vett a mérésben. (CSH-index-szel rendelkezik 61 fő)
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok
Hipotézis vizsgálatok Hipotézisvizsgálat Hipotézis: az alapsokaság paramétereire vagy az alapsokaság eloszlására vonatkozó feltevés. Hipotézis ellenőrzés: az a statisztikai módszer, amelynek segítségével
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult
RészletesebbenAz emberi vér vizsgálata. Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése
Az emberi vér vizsgálata Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat fehérvérsejt (granulocita) vérplazma
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenAz aranyhal tenyésztése 2.
Az aranyhal tenyésztése 2. Genetika 1. Az aranyhalban a mutáns gének gyakorisága jóval nagyobb, mint más díszhal fajokban, ez az életképességet csökkenti (pl. matt szín) Az úszók öröklődése Hossza: poligénes,
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
Részletesebben