A betű- és szótagszavak neme (^-D 07). A betű- és szótagszavak hangsúlya ( B 38 e).

Átírás

1 * A betű- és szótagszavak neme (^-D 07). A betű- és szótagszavak hangsúlya ( B 38 e). A betű- és szótagszavak továbbképezhetők: FDJ FDJler (kiejtése: efd é-jo t/ier) Freie D eutsche Jugend (a Szabad Német Ifjúság szervezet tagja) Velük összetételek alkothatok: S-Bahn Schnellbahn, Stadtbahn (gyorsvasút, városi vasút) U-Bahn Untergrundbahn (földalatti vasút) A hím- és semlegesnemű betűszavak az egyes számban birtokos esetben -s ragot kaphatnak: des LKW vagy des LKWs. A többes szám végződése ezeknél a szavaknál: -s die LKWs {d iel a stk ra ftw a g en tehergépkocsik) die LPGs (die landw irtschaftlichen Produktionsgenossenschaften mezőgazdasági termelőszövetkezetek) die PK Ws (die P erson en kraftw agen személygépkocsik)

2 TÁRGYMUTATÓ a hang (rövid) B 04 ábécé B 02 Akkusativ - tárgyeset alany (s Subjekt) M alanyeset (r Nominativ) C 03; M alany kifejezése zu -I- Infinitiv szerkezettel M 124 alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 alárendelő Összetett mondat (s Satzgefüge) M állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 aller, alle, alles, alle; all E 55; állítmány (s Prädikat) M 02 07; állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 als hasonlító kötősző F 30 34; I 08 als időhatározó kötőszó M 107 als ob, als wenn kötőszópárok M 108 általános és határozatlan alany E 51; M 43 anstatt -1- zu -l- Infinitiv M 132 anstatt daß... mellékmondat M 132 B betűkapcsolatok B 03 betűsor (s Alphabet) B 02 betűszavak (Initialwörter) N 14 nemük D 07 hangsúlyuk B 38 e)

3 birtokos eset (r Genitiv) C 03; a tulajdonnevek birtokos esete D birtokos eset helyettesítése von + részeshatározó esettel (Dativ-val) D 31 birtokos eset használata birtokviszony kifejezésére D 30 elöljárószók (viszonyszók) mellett J 06 igék kiegészítőjeként (Genitivergänzung, Genitivobjekt) M 15, 22 - jelzős szószerkezetekben M 54 birtokos jelző (s Genitivattribut) M birtokos névmás (s Possessivpronomen) E bis, bis an, bis auf, bis in, bis über, bis zu elöljárószók J 03 bis kötőszó M 107 brauchen ige használata H 103 Brechung (e> i, e>ie-hang változás) kijelentő mód jelen időben H 10 felszólító módban H 60 célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 célhatározó kifejezése um -f zu + Infinitiv szerkezettel M 130 ch-hangok képzése B 12 CS cselekvő igeragozás (s Aktiv) H kijelentő mód (indikativ) H kötőmód (Konjunktiv) H felszólító mód (Imperativ) H 60 cselekvő szerkezetű mondatok átalakítása szenvedő szerkezetei mondatokká H 66 D Dativ -* részeshatározó eset der, die, das határozott névelő (r bestimmte Artikel) C 02, 04 der, die, das mutatónévmás (s Demonstrativpronomen) E der, die, das vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45 46; M 99 der eine, der andere E 65 derjenige, diejenige, dasjenige mutató névmás E derselbe, dieselbe, dasselbe mutató névmás E

4 dieser, diese, dieses mutató névmás E doch és ja használata az igenlés kifejezésére I 16; L 02 durch és über jelentéskülönbsége J 03 dürfen ragozása H 92, 118 használata H 98 E e hangok ejtése B egyenes beszéd (direkte Rede) átalakítása függő beszéddé (indirekte Rede) M egyidejűség M 107 egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M ein, eine, ein határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel) C 02, 08 ein, eine, ein; eins tőszámnév G 05 einander kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen) E 13 einer, eine, eines határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E einige határozatlan számnév G 31 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 hanglejtése B 53 szórendje M 61 átalakítása mellékmondattá M 104, 118 életkor kifejezése G 10 ellentétes mondatok M 92 előidejűség M 107, 133, 136 elöljárószó vagy v'iszonyszó (e Präposition) tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Akkusativ) J 03 részesethatározó esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ) J 04 részes- vagy tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ oder Akkusativ) J 05 birtokos esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Genitiv) J 06 kettős elöljárószók J 07 elválasztás B 27 erős ragozású főnevek D 23, 26 erős ragozású igék H 05, 10, 17, 51, 78, 106 erős és rendhagyó igék szótári alakjai H 107 erős igék ragozási táblázata H 112, 114 erős (névelőpótló) melléknévragozás F értelmező (e Apposition) M es névmás használata M 42 es gibt + Akk. M

5 F felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 felszólító mód (r Imperativ) H 60 körülírása M 87 felszólító mondat (r Aufforderungssatz) M ;B 51 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 feltételes mód kifejezése H főnév (s Substantiv) D nyelvtani nem D 01 fontosabb nemi szabályok D az összetett főnevek neme D 06, N 03 a rövidített és betűszók neme D 07 azonos nemű, de kétféle többes számú és különböző jelentésű főnevek D 18 az egyes számban azonos alakú, de különböző nemű és jelentésű gyakoribb főnevek D 17 a többes szám képzésének módjai (e Pluralbildung) D a -mann utótaggal összetett főnevek többes száma D 19 a többes számú főnevek magyartól eltérő használata D 13 csak többes számban használt főnevek D 16 főnévragozás (e Deklination des Substantivs) D a főnév szótári alakja D 21 a hímnemű főnevek ragozása D erős ragozású hímnemű főnevek D 23 gyenge ragozású hímnemű főnevek (-en Deklination) D 24 vegyes ragozású hímnemű főnevek D 25 a nőnemű főnevek ragozása D 28 a semlegcsnemű főnevek ragozása D eltérő ragozású főnevek D 29 a tulajdonnevek birtokos esete D főnévként használt főnévi igenév (substantivierter Infinitiv) N 09 főnévként használt melléknév (substantiviertes Adjektiv) F főnévként használt tőszámnév G 16 főnevek képzése N főnévképzés szótagokból és betűkből N 14 főnévi igenév (r Infinitiv) H cselekvő jelen idejű H 71 cselekvő múlt idejű H 72 szenvedő jelen idejű H 73 szenvedő múlt idejű H *

6 főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M puszta (zu nélküli) főnévi igenév (Infinitiv ohne zu) M zu + főnévi igenév (zu + Infinitiv, Infinitiv mit zu) M főnévi igeneves szerkezetek múlt ideje M 133 Futur I (folyamatos jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 30, 33 kötőmód (Konjunktiv) H 45, 47 Futur II (befejezett jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 31, 34 kötőmód (Konjunktiv) H függő beszéd (Indirekte Rede) M a kijelentő mondat a függő beszédben M 116 a felszólító mondat a függő beszédben M 117 a kérdő mondat a függő beszédben (függő kérdés - indirekte Frage) M 118 Genitiv birtokos eset gót betűk (fraktúra) B 02 gyenge ragozású hímnemű főnevek D 24 gyenge ragozású igék H 05, 16, 50, 78 gyenge igék ragozási táblázata H 113, 115 gyenge (névelőkísérő) melléknévragozás F 07 H h betűvel jelölt hang ejtése B 07 c), B 18 Imbeii ragozása táblázatban H használata H 12, 18, 20, 22, 24, 89; M 12 habén H- zu -I- Infinitiv M 128 hanglejtés (c lntonation) B hangsúly (c Betonung) szóhangsúly B mondathangsúly B

7 í hangtani eltérések a német és a magyar nyelv között B hang változás (lásd: Umlaut, Brechung) hasonlító kötőszók F 30 35; I 08; M 108 hasonlító szerkezet F hasonlító mellékmondat M 108 hasonulás B 20 határozók M mint az igék kötelező kiegészítői (Adverbialergänzungen) M mint szabad bővítmények (freie Angaben) M 35, 46 helyhatározó (Lokalangabe) M 47 időhatározó (Temporalangabe) M 48 módhatározó (Modalangabe) M 49 okhatározó (Kausalangabe) M 50 célhatározó (Finalangabe) M 51 határozói mellékmondatok M helyhatározói mellékmondat (Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (Konzessivsatz) M 112 határozószó (s Adverb) névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, 22, 50, határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 ~* használata C határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) ragozása C 05, 08 használata C határozatlan névelő tagadott alakja ragozása C 05,06,08 használata C 17 a határozott és a határozatlan névelők közötti különbség C 07 határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E határozatlan számnevek G *

8 főbb helyesírási szabályok B nagy kezdőbetű B 21 e vagy á, eu vagy áu? B 22 /, v vagy ph? B 24 fi vagy ss? B 23 w vagy v? B 25 mássalhangzók kettőzése B 26 szavak elválasztása B hoch ragozása F 10, fokozása F 28 c) horen 4- főnévi igenév H 102, M 120 időbeli segédigék H 01 (-* haben, sein, werden) időpont jelölése G 11 13; M 48 ige (s Verb) H mint a mondat magja M mondatalkotó képessége M 07 kiegészítői (Ergänzungen) M vegyértéke, valenciája (e Valenz) M igék felosztása erős, gyenge és rendhagyó igékre H 05 igemódok, igeidők H 04 kiejentő mód (r Indikativ) H jelen idő (Präsens) H múlt idők: Präteritum (Imperfekt) H Perfekt H Plusquamperfekt H jövő idők: Futur I H 30,33 Futur IIH 31, 34 kötőmód (r Konjunktiv) H Konj. I.: Präsens H Perfekt H Futur I - I I H Konj. II: Präteritum (Imperfekt) H Plusquamperfekt H felszólító mód (r Imperativ) H 60 igék képzése N 13 igekötős igék H 84 hangsúlyos igekötők H 84 hangsúlytalan igekötők H 85 hol hangsúlyos, hol hangsúlytalan igekötők H 86; B 41

9 igenevek (lásd: főnévi igenév, melléknévi igenév) igeneves szerkezetek főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen) M igeragozás (e Konjugation) H cselekvő igeragozás (s Aktív) H szenvedő igeragozás (s Passiv) H igeragozás táblázatokban H ige szótári alakja H 05, Imperfekt (lásd: Präteritum, igemódok, igeidők) indulatszó L 01 Indikativ -* kijelentő mód, igemódok, igeidők Infinitiv főnévi igenév intonáció -*> hanglejtés írásjelek használata B irgend határozószóval összetett határozatlan névmások E 68 J ja doch használata az igenlés kifejezésére 1 15; L 02 je..., desto, je... umso kötőszópár F 35; M 108 jeder határozatlan névmás E jedermann határozatlan névmás E 52 jelen idő (s Präsens) kijelentő mód (Indikativ) H kötőmód (Konjunktiv) H jelző (s Attribut) M jelzői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 (lásd még: vonatkozó mellékmondat Relativsatz M 99) jemand határozatlan névmás E 53 jener mutató névmás E jövő idők képzése és használata - Futur I, Futur II kapcsolatos mondatok M 92 * kein, keine, kein tagadó határozatlan névelő C 02, 05 08,17; 1 12 keiner, keine, keines határozatlan névmás E 63 keltezés G 09, 20; B

10 kérdő mondat (r Fragesatz) M eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83; B 53 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82; B 44,52 kérdő mondat mint alárendelt mellékmondat M 104,118 kérdő névmás (s Fragepronomen) E keretes mondat (r Rahmensatz) M 63 kettős alanyesettel álló igék M 16 kettős ejöljárószők (viszonyszók) J 07 kettős magánhangzók (die Diphthonge) B 09 kettős tárgyesettel álló igék M 21 kiejtés és írás B 01 kijelentő mód (r Indikativ) H * igemódok, igeidők kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79; B 50 Konjunktiv -* kötőmód kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 können ragozása H 92,118 használata H 97 kötelező igei kiegészítők (notwendige Ergänzungen) M kötőmód (r Konjunktív) H * igemódok, igeidők kötőmód használata a függő beszédben M 114 kötőszó (e Konjunktion) mellérendelő kötőszók K 01 04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 alárendelő kötőszók K 05; M 97 alárendelő mondatok más kapcsoló szavai : kérdő névmások és határozószók ( w-fragen ) M 98 vonatkozó névmások M 99 következtető mondatok M 92 L lassen ige használata H ; M 87

11 M magánhangzók (die Vokale) B magánhangzók időtartamának jelölése B 07 a szó- és szótagkezdő magánhangzók képzése B 10 a rövid és hosszú magánhangzók mennyiségi és minőségi különbsége B 08 a rövid a hang ejtése B 04 az e hangok ejtése B 05 a csökkentett nyomatékú, mormolt o B 06 a kettős magánhangzók B 09 magyarázó mondatok M 92 magyartól eltérő igei kiegészítők, igevonzatok M 05» 0 9,1 2,1 4,1 5,2 0, ,3 2 man határozatlan névmás (és általános alany) E 51; M 43 mássalhangzók (die Konsonanten) B a b,d, g hangok szóvégi zöngétlenedése B 15 a eh betűkapcsolat kiejtése B 12 a g ejtése a szóvégi -ig szótagban B 16 a h kiejtése B 18 az ng betűkapcsolat B 13 a p, tt k hangok hehezetes ejtése B 14 az s betű hangértékei B 17 mássalhangzó-hasonulás B 20 * a német nyelvben nincsenek hosszú mássalhangzók B 19 a mássalhangzók kettőzése B 26 matematikai műveletek kifejezése G 15 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 mehr és mehrere használata G mellékmondat (r Nebensatz) M alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104 jelzői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 vonatkozó mellékmondat (r Relativ«satz) M 99 helyhatározói mellékmondat (r Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (r Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (r Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (r Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 függő beszéd (indirekte Rede) M

12 a mellékmondat helye az alárendelő Összetételben M 95 a mellékmondat kapcsolószavai M alárendelő kötőszók M 97 kérdő névmások és határozószók ( w-fragen ) M 98 vonatkozó névmások M 99 / vonatkozó mellékmondat (Relativsatz) kapcsolószó nélküli mellékmondat (r uneingeleitete Nebensatz) M 100 a mellékmondat szórendje M 62, 94 melléknév (s Adjektiv) F melléknevek képzése N 12 melléknév szerepe a mondatban és a melléknév alakjai F a jelzőként álló melléknév ragozása F erős (névelőpótló) ragozás F gyenge (névelőkísérő ragozás) F 07 * vegyes (névelőkiegészítő) ragozás F 08 a melléknévragozás néhány sajátossága F az -e- kiesése F 09 a hoch ragozása F 10 ragozhatatlan melléknevek F nem ragozott melléknevek F 14 a többszörös melléknévi jelző ragozása F 15 melléknév a nyelvek jelölésére F 19 melléknév fokozása (e Komparation der Adjektive) F jelzőként álló melléknév fokozása F 22 módhatározóként álló melléknév fokozása F 24 összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása F 23 a melléknévfokozás néhány sajátossága F rendhagyó fokozású melléknevek F 28 hiányos fokozású melléknevek F 29 melléknevek hasonlító szerkezete F melléknévi igenév (s Partizip) H folyamatos melléknévi igenév (Partizip Präsens) H 77,80 befejezett melléknévi igenév (Partizip Perfekt) H 78,81 melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen) M mellérendelő Összetett mondat (e Satzverbindung) M mellérendelő kötőszók K 04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 mellérendelő Összetételek osztályozása tartalmi szempontból M 92 (kapcsolatos, választó, ellentétes, következtető, magyarázó mondat)

13 módbeli segédigék (Modalverben) H ,118 - ragozási jellegzetességei H 92 ragozása táblázatokban H ragozása szenvedő szerkezetben H 93; müvelteto igével H jelentése: müssen H 95, sollen H 96, können H 97, dürfen H 98, wollen H 99, mögen H 100 mondat (r Satz) M mondatértékű szavak (Satzäquivalente) L mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 mondatrészek (Satzglieder) M állítmány (s Prädikat) M az igei állítmány mint a mondat magja (das Verb als Satzkern) M 02 03, M 37 az állítmány névszói része (s Prädikativ) M 06,38 alany (s Subjekt) M 0 5, tárgy (s Objekt) M tárgyesetben álló igei kiegészítő (Akkusativergänzung,' -objekt) M , M részes esetben álló igei kiegészítő (Dativergänzung, -objekt) M 13 14, M 20, 24 birtokos esetben álló igei kiegészítő (Genitivergänzung, -objekt) M 15, M 22 viszonyszós névszóval álló igei kiegészítő (Präpositionalergänzung, Präpositionalobjekt) M határozók M igei kiegészítőként álló határozó (Adverbialergänzung) M szabad bővítményként álló határozó (freie Angabe) M 35,46 a határozók felosztása tartalmi szempontból - határozók jelző (s Attribut) M értelmező (e Apposition) M az egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79 felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 kérdő mondat (r Fragesatz) M 81 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 felszólító monda t (r Aufforderaungssatz) M az egyszerű mondat szerkezeti alaptípusai M kéttagú mondatszerkezet M 09 háromtagú mondatszerkezetek M négytagú mondatszerkezetek M

14 mondat hangalakja B 42 mondathangsúly B mögen ragozása H 92,118 használata H 100 múlt idők - igemódok, igeidők mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E müssen ragozása H 92,118 használata H 95 műveltetés kifejezése H 104 N nein használata 1 10; L 02 névelő (r Artikel) C a határozott és a határozatlan névelő C 02,07 a határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 a határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) és tagadott alakjának ragozása C névmás (s Pronomen) E személyes névmás (s Personalpronomen) E visszaható névmás (s Reflexivpronomen) E kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E kérdő névmás (s Fragepronomen) E vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, E 22, E 50, E névszóragozás (e Deklination) esetei C 03 ng betűkapcsolattal jelölt hang képzése B 13 nicht használata 111 nichts határozatlan névmás E 54 niemand határozatlan névmás E 53 Nominativ - alanyeset nőnemű főnevek ragozása D 28 nyelvtani nem D a német nyelv eredete A a német nyelv történeti áttekintése A

15 módbeli segédigék (Modalverben) H , ragozási jellegzetességei H 92 ragozása táblázatokban H ragozása szenvedő szerkezetben H 93; műveltető igével H jelentése: müssen H 95, sollen H 96, können H 97, dürfen H 98, wollen H 99, mögen H 100 mondat (r Satz) M mondatértékű szavak (Satzäquivalente) L mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 mondatrészek (Satzglieder) M állítmány (s Prädikat) M az igei állítmány mint a mondat magja (das Verb als Satzkern) M 02 03, M 37 az állítmány névszói része (s Prädikativ) M 06,38 alany (s Subjekt) M 05,39 43 tárgy (s Objekt) M tárgyesetben álló igei kiegészítő (Akkusativergänzung,' -objekt) M 11 12, M részes esetben álló igei kiegészítő (Dativergänzung, -objekt) M 13 14, M 20, 24 birtokos esetben álló igei kiegészítő (Genitivergänzung, -objekt) M 15, M 22 viszonyszós névszóval álló igei kiegészítő (Präpositionalergänzung, Präpositionalobjekt) M határozók M igei kiegészítőként álló határozó (Adverbialergänzung) M szabad bővítményként álló határozó (freie Angabe) M 35,46 a határozók felosztása tartalmi szempontból határozók jelző (s Attribut) M értelmező (e Apposition) M az egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79 felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 kérdő mondat (r Fragesatz) M 81 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 felszólító mondat(r Aufforderaungssatz) M az egyszerű mondat szerkezeti alaptípusai M kéttagú mondatszerkezet M 09 háromtagú mondatszerkezetek M négytagú mondatszerkezetek M

16 mondat hangalakja B 42 mondathangsúly B mögen ragozása H 92,118 használata H 100 múlt idők igemódok, igeidők mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E müssen ragozása H 92,118 használata H 95 műveltetés kifejezése H 104 N nein használata 1 10; L 02 névelő (r Artikel) C a határozott és a határozatlan névelő C 02, 07 a határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 a határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) és tagadott alakjának ragozása C névmás (s Pronomen) E személyes névmás (s Personalpronomen) E visszaható névmás (s Reflexivpronomen) E kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E kérdő névmás (s Fragepronomen) E vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, E 22, E 50, E névszóragozás (e Deklination) esetei C 03 ng betűkapcsolattal jelölt hang képzése B 13 nicht használata 111 nichts határozatlan névmás E 54 niemand határozatlan névmás E 53 Nominativ -+ alanyeset nőnemű főnevek ragozása D 28 NY nyelvtani nem D a német nyelv eredete A a német nyelv történeti áttekintése A

17 o ob kötőszó M 104,118 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 ohne + zu 4* Infinitiv M 131 ohne daß... mellékmondat M 131 okhatározói mellékmondat (r Kausalsatz) M 109 országnevek neme D 05 használata hely- és irányhatározói szerkezetekben M 46 Ö összetett mondatok M alárendelő összetett mondat (s Satzgefüge) M mellérendelő Összetett mondat (e Satzverbindung) M összetett főnevek N 03 összetett igék N 05 összetett melléknevek N 04 P Perfekt (I. összetett múlt idő) igemódok, igeidők kijelentő mód (Indikativ) H 19 23, 27 kötőmód (Konjunktív) H Plusquamperfekt (II. összetett múlt idő, régmúlt) kijelentő mód (Indikativ) H 24, 28 kötőmód (Konjunktív) H 57,59 Präsens Gelen idő) kijelentő mód (Indikativ) H kötőmód (Konjunktiv) H Präteritum (Imperfekt, egyszerű múlt, elbeszélő múlt) kijelentő mód (Indikativ) H 15 18, 26 kötőmód (Konjunktiv) H ,5 6 Präposition -> elöljárószó (viszonyszó) J Präpositionalergänzung (Präpositionalobjekt) az ige viszonyszós névszói kiegészítője M 17,

18 R ragozatlan melléknevek F 11 Relativsatz (vonatkozó mellékmondat) M 99 rendhagyó fokozású melléknevek F 28 rendhagyó igék (unregelmäßige Verben) H 0 5,12» 18,52,106,107 részeshatározó eset (Dativ) használata elöljárószók (viszonyszók) mellett J igék kiegészítőjeként M ,1 9 20,2 4 (Dativergänzung, Dativobjekt) S s betű hangértékei B 17 segédigék (die Hilfsverben) H 01 időbeli segédigék haben, sein, werden módbeli segédigék -* müssen, sollen, können, dürfen, wollen, mögen sehen + főnévi igenév H 102; M 120 sein ragozása táblázatban H használata H 12,18,20, 22,24, 67, 88; M sein + zu + Infinitiv M 129 seit elöljárószó (viszonyszó) J 04 seit, seitdem kötőszó M 107 selbst, selber; a személyes és a visszaható névmás nyomatékosító alakja E 12 selbst, selber mutató névmás E 28 semlegesnemű főnevek ragozása D sich visszaható névmás E sich-cs igék (ttca-verben) H 82 sich helye a mondatban M 73 sollen ragozása H 92,118 használata H 96; M 87 SZ számnév G tőszámnevek G sorszámnevek G törtszámnevek G osztószámnevek G 23 szorzószámnevek G 24 ismétlőszámnevek G 25

19 sorszám-határozószók G 26 fajtajelölő számnevek G 27 határozatlan számnevek G személyes névmás (s Personalpronomen) E a személyes névmás ragozása E 04 a személyes névmás használata E az udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 a személyes és visszaható névmás nyomatékosító alakja E 12 személytelen igék H 83 szenvedő igeragozás (s Passiv) H folyamatot kifejező szenvedő igeragozás (s Vorgangspassiv) H állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 a kétféle szenvedő igeragozás táblázatokban H szóelválasztás B szóhangsúly B szóképzés (e Wortbildung) N főnevek képzése N 07 11,14 melléknevek képzése N 12 igék képzése M 13 betűszavak (Initialwörter) N 14 szóösszetétel (e Zusammensetzung) M összetett főnevek N 03 összetett melléknevek N 04 összetett igék N 05 szórend (e Wortstellung) M az ige rögzített helye a mondatban M 59 I. szórendi típus (Zweitstellung) M 60 II. szórendi típus (Spitzenstellung) M 61 III. szórendi típus (Endstellung) M 62 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 a mondatkeretből való kiemelés (e Ausklammerung) M 65 az ige kiegészítőinek és szabad bővítményeinek fontosabb szórendi szabályai M 64, a névmási helyettesítés hatása a szórendre M 71 a sich visszaható névmás helye a mondatban M 73 szótári alak a főnév szótári alakja D 21 az ige szótári alakja H 106 a leggyakoribb erős és rendhagyó igék szótári alakjai H

20 T tagadószók használata (nein, nicht, kein) ; L 02 tagadás kifejezése névmásokkal és határozószókkal 1 13 (schon noch nicht; noch -+ nicht mehr; sogar -* nicht einmal) tárgy (s Objekt, die Ergänzung) mondatrészek tárgyeset (r Akkusativ) használata elöljárószók (viszonyszók) mellett J 03,05 igék kiegészítőjeként (Akkusativergänzung, Akkusativobjekt) M , , 22, 23, 26 időhatározóként M 48 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104, M telefonszámok olvasása G 14 tizedes törtek olvasása G 22 többes szám képzése (e Pluralbildung) főneveknél D többes számú főnevek használata D csak többes számú főnevek D 16 tulajdonnevek birtokos esete D \ U udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 udvariassági formák: bitte, danke L 03 um -f zu 4- Infinitiv M 130 Umlaut (a > ä, au >- äu, o > ö, u >- ü hangváltozás) a főnév többes számának képzésében D 08 a kijelentő mód jelen idejében H 10 a Konjunktiv Präteritum (Imperfekt) alakjának képzésében H a melléknév fokozásában F 25 utóidejűség M 107 V -val, -vei fordítása um + tárgyesettel J 03 valencia (e Valenz) az ige vegyértéke, a szükséges kiegészítők meghatározása M 07 választó mondatok M 92 vegyes ragozású igék rendhagyó igék H 05,18,52,78, vegyes ragozású hímnemű főnevek D 25 vegyes ragozású semlegesnemű főnevek D vegyes (névelőkiegészítő) melléknévragozás F viel használata G

21 visszaható igék sich-es igék visszaható névmás E viszonyszó -> elöljárószó vonatkozó mellékmondat (r Relativsatz) M 99 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E W während elöljárószó J 06 während kötőszó M 107 wenig, weniger használata G 30 wenn és als időhatározói kötőszók használata M 108 wer, was kérdő névmás E wer, was vonatkozó névmás E werden ragozása táblázatban H használata H 12,18,30-3 1, ,6 3,9 0 wie hasonlító kötőszó F 30 34; 1 08 wissen ragozása és használata H 101 wollen ragozása H 92,118 használata H 99 würde-form H würde 4 Infinitiv Präsens (a magyar feltételes jelen kifejezésére) H würde 4 Infinitiv Perfekt (a magyar feltételes mült kifejezésére) H zu 4 Infinitiv-szerkezet M mint a mondat alanya M 124, mint a mondat tárgya M 125, mint jelző M 126 scheinen + zu + Infinitiv M 127 haben 4 zu 4- Infinitiv M 128 sein 4 zu + Infinitiv M 129 um 4 zu 4 Infinitiv M 130 ohne 4 zu 4* Infinitiv M 131 anstattlstatt 4 zu 4 Infinitiv M

22 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM E. Agrícola- W. Fleischer H. Protze W. Ebért: Die deutsche Sprache (Kleine Enzyklopädie in zwei Bänden). Leipzig, J. Buscha: Deutsche Übungsbuch. Leipzig, J. Buscha G. Heinrich L Zoch: Modalverben. Leipzig, G. Desselmann F. Kempter: Übungen mit Sprachmustern zum gesprochenen Deutsch. Leipzig, 1974, W. Franke F. Birke J. Wenzel: Übungen zu Schwerpunkten der deutschen Grammatik, Leipzig, H. Fleischer A. Herzog H. Riedel: Starke und unregelmäßige Verben im Deutschen. Leipzig, W. Fleischer: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. Leipzig, G. Helbig J. Buscha: Deutsche Graipmatik. (Ein Handbuch für Ausländer unterricht). Leipzig, G. Helbig J. Buscha: Kurze deutsche Grammatik für Ausländer. Leipzig, G. Helbig J, Buscha: Deutsche Übungsgrammatik. Leipzig, G. Helbig: Probleme der deutschen Grammatik für Ausländer. Leipzig, G. Helbig W. Schenkel: Wörterbuch zur Valenz und Distribution deutscher Verben. Leipzig, G. H elbig F. Kempter: Die uneingeleiteten Nebensätze. Leipzig, <?. Helbig G. Heinrich: Das Vorgangspassiv. Leipzig, J. Juhász: Richtiges Deutsch. 2. kiadás. Budapest, /. Juhász: Probleme der Interferenz. Budapest, H. Koblischke: Abkürzungsbuch. Leipzig, H. Liebsch H. Döring: Deutsche Sprache. Leipzig, Markó Ivánné: Német ige, német mondat. Budapest, R. Rössler: Beiträge zur funktionalen Sprachlehre. Zum Gebrauch des Konjunktivs in der deutschen Sprache der Gegenwart. Sprachpflege, 1964/7. G. Schreinert: Von Verb, Satzbau und Stil. Berlin, Z. Stötzer und Autorenkollektiv: Wörterbuch der deutschen Aussprache. Leipzig,

23 1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó a nyolcadik kiadáshoz Általános tudnivalók a német nyelvről (A)... 7 Hangtani ismeretek (B) Alaktani ismeretek A névelő (C) A főnév (D ) A névmás (E) A melléknév (F ) A számnév (G ) Az ige (H) A határozószó (I)...' Az elöljárószó (J) A kötőszó (K) Mondatértékű szavak (L ) Mondattani ismeretek (M ) Szóalkotási ismeretek (N) Tárgymutató Felhasznált és ajánlott szakirodalom