A menedzsment. A PDCA ciklus. A PDCA ciklus. Folyamatközpontúság. Folyamatmenedzsment. Tervezés. Ellenőrizés. Folyamatstruktúra. Nagyítón át nézve...

Átírás

1 A menedzsment Griffin (1987) megfogalmazása szerint: A menedzsment egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai tervezésének, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében. Menedzser az a személy, akinek elsődleges tevékenysége a menedzselés folyamatának részét képezi. Alapvetés! A fogalom meghatározással függ össze módszerünk, a PDCA ciklus logikája szerinti építkezés. 1 2 A PDCA ciklus A PDCA ciklus Plan - Tervezés: azoknak a céloknak és folyamatoknak a megállapítása, amelyek a szervezet környezeti politikájának megfelelő eredmények eléréséhez szükségesek. Intézkedés Tervezés Ellenőrizés Végrehajtás Do - Végrehajtás: a folyamatok bevezetése. Check - Ellenőrzés: a folyamatok figyelemmel kísérése, mérése, az eredmény összehasonlítása a környezeti politikával, célokkal, az előirányzatokkal, a jogszabályi és egyéb követelményekkel, valamint jelentéstétel az eredményekről. Act - Intézkedés: intézkedések megtétele a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményének folyamatos fejlesztésére. (ISO szabvány!) 3 4 Folyamatmenedzsment Alapvetés! Elemzési módszerünk a PDCA ciklus logikája szerinti építkezés. Folyamatközpontúság Folyamatstruktúra Alapvetés! A másik fontos alapvetés a folyamatmenedzsment alkalmazása a PDCA ciklus egészére és minden egyes elemére vonatkoztatva. Ez a megközelítés az ISO szabványban folyamatközpontú megközelítés néven jelenik meg. A szabvány további megállapítása, hogy mivel a PDCAciklus alkalmazható az összes folyamatra, a két módszertan kompatibilisnek tekinthető. Nagyítón át nézve

2 Az ellátási lánc Környezeti tényezők és hatások Az ellátási lánc értékteremtő termelési és logisztikai folyamatok együttműködő szervezeteken (vállalatokon) átívelő sorozata, amely vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre (Chikán, 1999.). Az ellátási lánc a gyártás és ellátás egyes elemeit a nyersanyagtól a végső felhasználóig összekötő lánc (Chikán, 2006.). Életciklus egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől a hasznosításig, vagy az ártalmatlanításig (MSZ ISO 14040, A környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. (ISO szabvány!) A környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik. (ISO szabvány!) 1997). 7 8 A környezetvédelmi szervezet feladatai A vállalati környezetmenedzsment jellemzői A környezetvédelmi szervezet tevékenységének fő területei: A környezetvédelmi érdekek képviselete a vállalati politikában. A jogszabályi és egyéb kötelezettségek teljesítése. A külső kapcsolatok menedzselése. A vállalati tevékenység folyamatos ellenőrzése. Beszerzés Anyag raktár Folyamatszervezés Termelés Munkavállalók Értékesítés Késztermék raktár Szervezeti felépítés Érdekelt felek elvárásai 9 Technika Anyag és információs folyamatok KIR rendszer 10 Funkciókon átnyúló folyamatok Termék-bevezetés Projektmenedzsment Információáramlás Anyagáramok Terméktervezés Hulladékkezelés Folyamatközpontúság Panaszok kezelése Terméktervezés Szennyvíz -kezelés Érdekelt fél Az érdekelt felek (érdekcsoportok): azok az egyénekből, vagy szervezetekből létrejött csoportosulások, laza szerveződések, amelyek befolyásolják az adott gazdálkodó szervezet céljait, a célok elérésének eszközeit, vagy amelyek a szervezeti célok által érintettek.. (ISO szabvány!) Nagyobb fejlesztési lehetőségek. Kedvezőbb környezetminőség elérése!

3 KÜLSŐ ÉRDEKELT FELEK Az anyagáram elemzés ÜGYFELEK VEVŐK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRDEKCSOPORTOK KÖZVÉLEMÉNY BEFEKTETŐK TERMELŐ/ SZOLGÁLTATÓ CÉG BIZTOSÍTÓK ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÁNTSZ Növény- és talajvédelmi szolgálat HATÓSÁGOK Az anyagáram elemzés (Material Flow Analysis, MFA) fogalma alatt számos olyan módszertan ismert a nemzetközi gyakorlatban és irodalomban, amely alkalmas az ipari metabolizmus folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására. Az ipari metabolizmus: az energiák és anyagok azonosítását elvégezve, nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követni mind az ipari rendszeren belüli, mind kifelé a természet rendszerébe történő áramlásokat). HELYI LAKOSSÁG BANKOK, PÉNZINTÉZETEK Az ipari metabolizmus Mire terjed ki az anyagáram elemzés? Anyag és energia (fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.) GAZDASÁG és TÁRSADALOM Anyag és energia (termékek, emissziók, ok stb.) Az anyagáramok elemzése kiterjed a nyersanyagok kinyerésére, feldolgozására, a termelési folyamatokra, a termékek előállítására, a fogyasztásra, a hasznosításra és az anyagok lerakására, mint pl. egyes vegyi anyagok, nyersanyagok, alapanyagok, termékek, ok és a környezeti elemekbe történő emissziók. Az anyagáram elemzés végezhető különböző szinteken és részletességgel: nemzetközi, nemzeti és regionális, helyi (pl. települési önkormányzatok) vagy akár vállalati telephely szintjén Az anyagáram elemzés szintjei Az MFA elvén alapul például az egyedi anyagáramok elemzése (Substance Flow Analysis, SFA), termékek anyagáram elemzése (Life Cycle Assesment, LCA) és anyagmérlegének felállítása valamint a tömegesen használt anyagok (bulk materials) áramlásainak elemzése. Az egyedi anyagáramok elemzésével nyomon követhető egyedi vegyi anyagok vagy anyagcsoportok cink, higany, foszfor, nitrogén útja a társadalmi-gazdasági rendszerben. A teljes gazdaság anyagáramlási számlái A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (Economy-wide material flow accounts, EW-MFA) és az ebből képzett mutatók a nemzetgazdaságok teljes metabolizmusának monitorozására szolgálnak. Ezeknek az áramlásoknak kiemelten fontos szerepük lehet az ökológiai és a társadalmi-gazdasági rendszer közötti kapcsolat pontosabb, számszerűsített leírásában, továbbá a jólét és a gazdaság fizikai növekedése közötti kapcsolatok szétválasztásának (decoupling) követésében, a szétválás felé vezető helyes út megválasztásában

4 A teljes gazdaság anyagáramlási számlák Integrált nemzeti számlák INPUT Belföldi kitermelés Fosszilis erőforrások Ásványkincs Biomassza Kihasználatlan belföldi kitermelés Import Társadalom-gazdasági rendszer Akkumuláció Anyagátvitel (per év) OUTPUT Természetbe: Emissziók Hulladékok Disszipált áramok Kihasználatlan belföldi kitermelés Export A nemzeti számlák (System of National Accounting, SNA) rendszeréhez hasonló módon a statisztikai rendszerek keretében működtethető a környezeti számlák rendszere: Integrált Gazdasági és Környezeti Számlák Rendszere (System of Economic and Environmental Accounts, SEEA). A SEEA számlái tehát képesek leírni és fizikai egységekben is mérni az erőforrások állományát és változását a gazdaság pénzállományának és áramlásának mintájára. Indirekt áramok az importhoz kapcsoltan recycling Indirekt áramok az exporthoz kapcsoltan Forrás. Eurostat Az ipari ökológia Az ipari ökorendszer elemei Az ipari ökológia az ipari rendszerek és az ökológiai rendszer közötti fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatások és összefüggések tanulmányozása. Az ipari ökológia fejlesztése egy kísérlet, új fogalmi alapok kialakítására, melynek segítségével az ipari rendszerek környezeti hatásai átláthatóak, megérthetőek. Az ipari ökológia az ipari rendszert elhagyó, a természeti környezetet károsan befolyásoló anyagok mennyiségének csökkentése. 21 A modell alkotóelemei a következők: a nyersanyagokat előállító szektor, az energiatermelő szektor, az anyag-átalakító és termék-előállító szektor, a fogyasztói szektor és, a okat kezelő és feldolgozó szektor. A következőkben vizsgáljuk meg egy komplex ipari ökorendszer folyamatábráját: 22 Az ipari ökorendszer fő elemei Az ipari ökológia célja Anyag-átalakítás és termékgyártás Az ipari ökológia elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása. A cél eléréséhez szükséges az ipari rendszer lineáris természetének megváltoztatása, tehát a gazdaság nyitott láncának zárása. Nyersanyag- és energiatermelés Energia Felhasználók A cél tehát a termelés során keletkező ok, melléktermékek nyersanyagként történő hasznosítása a nyersanyagokból történő termék előállítás helyett. Hulladékkezelés Forrás: Szépvölgyi János 23 Ipari anyagcsere: az ipari ökológia alapvetően az energiák és anyagok azonosítását követően, nyomon követi az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követi mind az ipari rendszeren belüli, mind kifelé a természet rendszerébe történő áramlásokat). 24 4

5 Az ipari ökológia alapvető módszere Az ipari ökorendszer sajátosságai Az ipari ökológia módszere: az anyag és energiaáramok, és azok termékké, melléktermékké, ká történő átalakulásának nyomon követése. Az ipari ökológia párhuzamot von az ipari és természeti rendszer közé. Első lépés egy olyan rendszer kialakítása, ahol megszűnik az erőforrások korlátozás nélküli használata, és a környezetbe kibocsátandó ok mennyisége is limitált. Ezért az ipari rendszerben visszacsatolásokat kell kialakítani, azaz bizonyos okat nyersanyagként kell hasznosítani. 25 A modell a természeti környezetet és az ipari termelést egyazon rendszer részeinek tekinti: Az egyik részfolyamat kilépő árama egy másik részfolyamat belépő áramaként, a rendszeren belül hasznosul. A rendszer rendelkezik megújuló energiaforrással. A rendszeren belül megvalósul az anyagok teljes visszaforgatása. A rendszer sokféle elemből épül fel, emiatt jól ellenáll a külső, zavaró hatásoknak. 26 Kalundborg egy létező rendszer Kalundborg egy létező rendszer (2) A rendszer két fő eleme: az 1500 MW teljesítményű, ASNAES széntüzelésű erőmű és a 4-5 millió tonna/év kapacitású STATOIL kőolaj finomító. A hőerőmű technológiai gőzt ad el a finomítónak, ahonnan fűtőgázt és hűtővizet kap. A kőolajból kinyert kenet a KEMIRA kénsavgyár használja fel. A hőerőmű és a finomító hőjével lakásokat és kereskedelmi egységeket fűtenek. Ahőerőműben termelt gőz egy másik részét az évi 2 milliárd USD termelési értékben ipari enzimeket és inzulint előállító NOVO NORDISK gyógyszergyárban használják fel. A világ inzulintermelésének 40%-a ebből a gyárból származik. A gyógyszergyárban keletkezett biológiai iszapot a környékbeli mezőgazdasági üzemek műtrágyaként hasznosítják Kalundborg egy létező rendszer (3) Kalundborg egy létező rendszer (4) Az erőmű véggáz-tisztítójából származó gipszet a GYPROC cég használja fel építőelemek gyártásához. KEMIRA kénsavgyár Kén STATOIL olajfinomító Hulladékhő Melegházak Ugyanez a cég használja fel a finomítóból származó fűtőgáz egy részét is. Gőz Hűtővíz Hulladékhő Lakóházak Fűtőgáz Az erőműben képződő pernyéből pedig cementgyártási és építőipari adalékanyagokat állítanak elő. TISSO tó Friss víz ASNAES széntüzelésű erőmű Gázmosói iszap GYPROC építőelem gyár Halastavak Hulladékhő Gőz Erőműi pernye Farmok NOVO NORDISK gyógyszergyár Cement- és útépítőadalékgyártás egházak Kezelt iszap

6 Anyagáramok a termelési folyamatban KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA input Bemenő anyag tömege Bemenő energia IPARI RENDSZER Környezet Eladható termék mennyisége tonna, m 3 stb. Anyagveszteség tonna, m 3 stb. Energiaveszteség MJ output Részegységek Segédanyag Nyersanyag Oldószer Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem TARTÁLY RAKTÁR Levegő Forrasztás Összeszerelés SZENNYVÍZTISZTÍTÁS HULLADÉKKEZELÉS Külső csatorna Levegő Folyó Hulladék veszélyes kommunális hasznosított Végtermék INPUT-OUTPUT ELEMZÉS Termelési folyamat mérlegelemzése INPUTOK Anyagok, víz Energia Folyamatok termelő/nem termelő fő-, al-, munkafolyamatok OUTPUTOK Termékek Szolgáltatások Hulladékok Szennyezőanyagok Input Bemenő nyersanyagok tömege Bemenő víz m 3 Bemenő energia Bemenő segédanyagok A folyamat 1. művelet 2. művelet 3. művelet Egyéb szennyező anyagok levegőbe Szennyvíz m 3 Hulladékok tonna, m 3 Energiaveszteség MJ Output 33 Termék db, kg, m 3 stb. 34 A KÖRNYZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Környezeti szempontok a hatás erőssége, mértéke a hatás súlyossága, veszélyessége a hatás időtartama a bekövetkezés valószínűsége, gyakorisága Jelentőségi kritérium Üzleti szempontok a kapcsolódó szabályozások szankciói a hatás megváltoztatásának nehézsége a változtatás hatása más tevékenységekre (folyamatokra) imázsra gyakorolt hatás kapcsolat az üzleti partnerekkel 35 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Az értékelés előtt az auditor (értékelő) csoportnak meg kell állapodnia a környezeti hatások erősségét jelző skála fokozatokra osztásában és az egyes fokozatok tartalmában. A következő mátrixban alkalmazott skálabeosztás: 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű A technológiák környezeti hatásainak értékelése egy gépipari vállalat példája alapján a következő lehet: 36 6

7 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL TEVÉKENYSÉG HATÁS Fémfeldolgozás Galvanizálás Festés levegő talaj zaj bűz szennyvíz egészség menny. veszélyesség ÖSSZ HATÁS TEVÉKENYSÉG 1. Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Értékelés egy vállalat egészére aggregáltan levegő talaj zaj bűz ökoszisztéma Forgácsolás, öntés Műanyagfeldolgozás szennyvíz egészség menny. veszélyesség ökoszisztéma ÖSSZ. Kovácsolás Irodák Zsírtalanítás ÖSSZESEN stb. ÖSSZESEN SWOT - elemzés SWOT MÁTRIX Környezeti elemek és önálló hatótényezők Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Természeti adottságok Társad.-gazdasági adottságok Energiafelhasználás LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK Lehetőségek-erősségek Fenyegetések-erősségek Lehetőségek-gyengeségek Fenyegetések-gyengeségek Vízhasználatok Anyaghasználatok Kibocsátások: Levegő Víz-felszíni Víz-felszín alatti Talaj Élővilág Hulladék Zaj, rezgés SWOT MÁTRIX Menedzsment tevékenységek Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség Felső vezetés elkötelezettsége Környezetvédelmi szervezet Jogszabályi megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás, dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem-megfelelőségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások 41 7