Találd meg az utat hozzánk!

Átírás

1 bemutatja: Találd meg az utat hozzánk! Honlapunk:

2 Bevezető Mai rohanó, digitalizált világunkban teljesen eltávolodunk a természettől. Elfelejtjük, hogy honnan jöttünk, nem figyelünk a környezetre, amelyben élünk. Pedig a környezet részei vagyunk, mi alakítjuk, vagy éppen tesszük tönkre. Ha egy kicsit odafigyelnénk, és megértenénk a működését, megtanulnánk olvasni a természet jeleit, akkor máris más szemmel látnánk a körülöttünk lévő világot, és talán egy kicsit jobban is vigyáznánk rá. Az a célunk ezzel a kis gyűjteménnyel, hogy kedvet csináljunk a kedves olvasónak ahhoz, hogy egy kicsit figyeljen a környezetére. Ne csak úgy járjon túrázni, hogy a GPS képernyőt bámulva, végiggyalogol egy útvonalon, és szinte nem is emlékszik arra, hogy igazából merre is járt. Gondoljunk bele, mi lenne ha nem lenne velünk a GPS, vagy éppen lemerült, vagy vannak akik eleve nélküle túráznak. Nem lenne nagyszerű, ha meg tudnánk állapítani a nap állásából az égtájakat, vagy az éjszakai égboltot böngészve megállapítani, hogy merre kell menni? Esetleg meg lehetne állapítani a szemközti hegycsúcson lévő turistaház távolságát, mondjuk egy doboz gyufa, vagy egy ceruza segítségével? Kíváncsiak vagyunk hány méterig látható egy mozgó ember sík terepen? Milyen idő várható, avagy mit jósol a természet? A fent említett kérdésekre VAN megoldás. Ha ezeket a technikákat megismerjük, higgyük el, hogy már csak kíváncsiságból is kipróbálja az ember, és ahogy ezeket végigcsináljuk, máris egy picit odafigyelünk a környezetünkre. Témakörök: 1. Tájékozódás 2. Világtájak megállapítása Tereptárgyakhoz, domborzathoz viszonyítva Sarkcsillag segítségével Nap állása alapján Óra segítségével Tájolóval 3. Tárgyak távolságának megmérése Látcsővel Vonalzóval Kéznél lévő tárgyakkal 4. Térkép tájolása 5. Helymeghatározás tájolóval 6. Időjárás előrejelzés, avagy jósol a természet 7. Zárszó 2

3 1. Tájékozódás Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytől milyen távolságra és milyen irányban vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk Bizonyos dolgok, tereptárgyak távolságát a legkönnyebben látással, és hallással tudjuk megbecsülni. A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk: - közelebbinek látszik, ha: világos és élénk színű, süti a Nap, alulról nézzük, síkságon szemlélődünk (a terep tagolatlan). - távolabbinak látszik, ha: sötét színű, árnyékban, ködben, esőben van, felülről nézzük, hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk. A távolságbecsléshez jó, ha ismerjük, hogy a következő tárgyak hány méterről ismerhetők fel: Templom, magas torony km Falu, nagyobb épület 8-9 km Magányos ház 7-8 km Magányos fa 3-5 km Házkémény 3-4 km Autó 3 km Mozgó ember 1-2 km Álló ember 0,5-1 km Ablakok kerete 0,5 km Ruházat 0,25 km Arc részei 0,1 km Hallásunkat két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát a következőket ennek megfelelően helyesbíteni kell: Autópálya 2-3 km Autó- és traktormotor 2 km Favágás 0,5-1 km Kalapálás és fejszehang 0,5 km Kiabálás 0,5 km 3

4 2. Világtájak megállapítása Azt jó ha tudjuk, hogy hova szeretnénk eljutni. Ahhoz, hogy odaérjünk, tudnunk kell, hogy merre kell menni. Ehhez pedig elengedhetetlen, az égtájak ismerete. Az égtájakat az alábbi módszerekkel állapíthatjuk meg: Tereptárgyakhoz, domborzathoz viszonyítva egyedülálló fák koronái délről lombosabbak a Dunántúlon É széljárás az uralkodó egyedülálló fatörzs az É-in mohás kivágott fák évgyűrűi az É-in sűrűbbek a görögkeleti templomok keresztjei K felé néznek az erdőben lévő tisztások É-i szélein a fű sűrűbb egyes állatok földbe vájt lyukai D-re néznek télen a hó az építmények É-i oldalán vastagabb (hófúváskor ez a módszer nem használható). Sarkcsillag segítségével Csillagos éjszakán tájékozódhatunk a Göncöl-szekér segítségével is. A Göncöl csillagkép "szekerének" két leghátsó csillagát képzeletben kössük össze, s a két csillag távolságát ugyancsak képzeletben az ötszörösével meghosszabbítva a Sarkcsillaghoz jutunk. Ennek a vonalnak az iránya határozza meg az északi irányt. Ha arccal a sarkcsillag felé fordulunk, akkor előttünk lesz észak. Nap állása alapján Magyarország közepes földrajzi szélessége (45-50 ) alatt általában a nap 6-kor keleten, 12 órakor délen, 18 órakor nyugaton van. Így a nap állásából hozzávetőlegesen megállapíthatjuk a világtájakat. Például délben az árnyékok pontosan észak felé mutatnak. Ezért a nap delelésekor forduljunk úgy, hogy pontosan az árnyékunk meghosszabbításának irányába nézzünk, ekkor előttünk lesz az É irány. Ez a módszer a földön nem mindenhol alkalmazható; pl. az egyenlítő környékén hiába keresi a tájékozódni kívánó turista a déli nap árnyékának irányát, mert a nap csaknem pontosan felülről süt. Figyelembe kell venni az évszakokat is, mert az előbb ismertetett időrendi sorrend csak március 21.-re (tavaszi napéjegyenlőség) és szeptember 23.-ra (őszi napéjegyenlőség) érvényes. 4

5 Óra segítségével Tartsuk a számlapos órát vízszintes helyzetben magunk előtt és fordítsuk úgy, hogy az óra kismutatója a Nap felé forduljon. A kismutató és az óra számlapján lévő 12-es szám közötti szöget felezzük meg, s a szögfelezőt a képzeletben hosszabbítsuk meg mindkét irányba. Ez a vonal határozza meg az észak-déli irányt. Tájolóval A tájolóval történő világtájalt megállapításánál a mágneses északi irányt, kapjuk. Ugyanis a tájolóban elhelyezett mágnestű nem a földrajzi sarok felé mutat, hanem a föld mágneses sarka felé. Az északi sarok közelében levő mágneses sarok (Boothia-félszigeten) felé mutató irányt mágneses északi iránynak nevezzük 3. Tárgyak távolságának mérése Túráink során fontos tudni, hogy az ahova éppen tartunk hány méterre van tőlünk. Megállapíthatjuk tárgyak távolságát az alábbi egyszerű módszerekkel - Látcsővel Ismeretes, hogy a legtöbb látcső látómezejében vonásbeosztással ellátott szálkereszt van. Az ábrán egy kis beosztás nagysága 2 vonásnak felel meg, így a beosztás fölé írt 2-es szám 20 vonást jelent. Pl. a csúcson a tárgy magassága 4 m. A tárgyat a látcső függőleges beosztásának 2 és 1/2 beosztása fedi. Mennyi a tárgy távolsága? Mivel a szálkereszt egy beosztása 2 vonásnak felel meg, tehát a rudat 5 vonásnak megfelelő szögben látjuk. A rúd távolsága tehát a következő: (1000*4)/5=800 m. - Ujjunkkal Kinyújtott jobb kezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket! A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B). A látott két "tereptárgy" (B-B,) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát. 5

6 - Egyéb módon Amennyiben semmiféle segédeszköz nem áll rendelkezésünkre, akkor felhasználhatunk bármilyen más, kéznél levő kisebb tárgyat, amelyek méreteit vonásokban ismerjük. Ennél ügyeljünk arra, hogy mérésnél a tárgyat 60 cm kartávolságra vigyük szemünktől és ezek segítségével, összehasonlítással határozzuk meg annak a tárgynak szögértékét, amelynek a távolságát meg kell állapítani. A keresett távolságot a már ismert képletből számítjuk ki. Bármilyen kéznél levő tárgy szögértékét könnyen megkaphatjuk úgy, hogy mm-es vonalzóval megmérjük. Arra ügyeljünk, hogy a 60 cm-re kinyújtott karnál 0,6 mm felel meg 1 vonásnak. Pl. a gyufásdoboz szélessége 36 mm, a szögmértékben ez megfelel 36 : 0,6 = 60 vonásnak, a ceruza vastagsága vonás stb. 4. Térkép tájolása Túránk felszereléséhez mindenkor hozzátartozik a tájoló is. Úttalan terepen vagy sötétben, rossz látási viszonyok között és általában a tájékozódásnál nélkülözhetetlen segítőnk. Hiába van a legrészletesebb és legújabb kiadású térkép a kezünkben, tájoló nélkül nem tudjuk végrehajtani feladatunkat. Kis-Ázsia sziklás hegyeiben egyszer egy Magnisz nevű pásztor nyájából elvesztett egy bárányt. Annak keresése közben úgy érezte, mintha vasszegekkel kivert lábbelije és botja hegye a kövekhez tapadna. Így fedezték fel már az Ókorban a delejes" ércnek a vasat magához vonzó tulajdonságát. De sem a görögök, sem a rómaiak nem tudták, hogy a fonálon szabadon függő, vagy a vízben úszó mágnes megmutatja a világtájakat. A kínaiak viszont már 2700 évvel időszámításunk előtt ismerték a mágnesnek ezt a meglepő tulajdonságát és a Kínai utazóknak már olyan delejes" hintóik voltak, amelyeken vízzel telt edényben fába ágyazott, déli irányba mutató különleges alakú delejes lemezecske úszott. 6

7 Ezt a kiváló készüléket előbb az arabok, majd az európaiak ismerték meg a kínaiaktól. Az olasz tengerészek az úszó delejes lemezt csúcsra felfüggesztették és puszpáng dobozba foglalt mágnestűvel cserélték fel. (A puszpáng latinul =buxus.) A manapság általában használt busszola" tájoló kifejezés valószínűleg ebből ered. Valamivel később a doboz fenekét a mágnestű alatt felszerelték szélrózsával és ezt a készüléket irányfűnek (kompasz) nevezték. Később ezt bővítették és a mágnestűn kívül a környező tárgyak megirányzására" alkalmas berendezéssel is bővítették, ezt tájolónak hívjuk. Az eddigiekben szándékosan használtuk hol az iránytű, hol a tájoló kifejezést. Nézzük meg, mi a két meghatározás közötti különbség. Az iránytű - rendszerint kör alakú szelencében elhelyezett mágnestű, amelynek segítségével, a fő és esetleg a mellék világtájak hozzávetőleges pontosságú irányait határozhatjuk meg. Az iránytűt a természetjárók általában már nem használják. A tájoló - beosztással ellátott szelencében elhelyezett mágnestű, amelynek a segítségével a fő világtájakat meghatározhatjuk és vízszintes szögeket (azimutokat) mérhetünk. A szelence beosztása lehet fok, vonás vagy kompaszvonás. A térkép tájolása az a művelet, amikor olyan helyzetbe hozzuk a térképet, hogy a térképen feltüntetett hosszúsági vonalak iránya egybeessen a földrajzi északi iránnyal. - Tájolóval A tájoló forgatható szelencéjét úgy kell beállítani, hogy a szelence É-D iránya egybeessék a tájoló irányvonalával. A tájolót úgy kell a térképre tenni, hogy irányvonala (s ez egyben É-D vonala) egybeessék a térkép É-D vonalával. A vízszintesen tartott térképen a tájolóval addig kell forogni, míg a mágnestű É-D iránya egybeesik a térkép és a tájoló egyeztetett É-D irányával. - Terepvonal segítségével Ha bármilyen egyenes terepvonalon állunk (út, vasút, erdőszegélyek stb.), a térképet az adott terepvonal segítségével tájolhatjuk, mégpedig teljes pontossággal, mert a terepvonalakat a térképen a földrajzi É irányhoz viszonyítva szerkesztették fel. Ehhez a térképet fordítsuk úgy, hogy pl. a térképen ábrázolt út iránya megegyezzen a valóságban levő út irányával. Ügyeljünk arra, hogy a terepvonaltól jobbra vagy balra eső tárgyak a térképen is a terepvonaltól jobbra vagy balra essenek. - Tereptárgyak segítségével Ha olyan ponton állunk, amely a térképen is azonosítható (magaslat, útkereszteződés) és a 7

8 terepen más tereppontot is látunk, amely szintén azonosítható, akkor ebben az esetben a térképet az első pontról a második pont segítségével tájoljuk. Ez a művelet a következőképpen történik: Helyezzünk a térképre vonalzót vagy ceruzát úgy, hogy az álláspontunk és az azonosított pont összekötő vonalán legyen: Forduljunk úgy a térképpel, hogy a kiválasztott pont és a vonalzó éle egy képzeletbeli egyenessel összeköthető legyen. Ebben a helyzetben tájoltuk a térképet. Az összes tájolási módok közül ez a legpontosabb és túráink, versenyeink alkalmával lehetőleg ezt használjuk. 5. Helymeghatározás tájolóval Miután térképünket betájoltuk, lehetőségünk van helymeghatározásra is, azaz, hogy a térképen pontosan hol is vagyunk? Vegyük sorra a lehetőségeket! - Előremetszéssel: Első feladatunk a célpont helyének meghatározása a térképen. Az előttünk látható terep egy jól felismerhető (azonosítható) pontjáról (pl. templom, vadles, vadetető, kilátó...) megmérjük a meghatározandó tereppont irányát és térképünkre berajzoljuk. A terep egy másik jól felismerhető pontjáról ugyanúgy meghatározzuk a célpont irányát és berajzoljuk a térképre. A két irányvonal metszéspontjában van a célpont helye a térképen. Második feladatunk a célpont helyének meghatározása terepen (pl. tájfutásnál...) Álláspontunktól a célpontig iránymeghatározást végzünk a térképen és leolvassuk az irányszöget. A tájoló forgatható szelencéjének segítségével a tájoló mutatótüskéje alá forgatjuk a térképen mért irányszöget (a). Ezek után addig forgunk, míg a tájoló mágnestüskéjének É-D iránya megegyezik a szelence É-D irányvonalával (b), majd a tájoló irányvonala mentén elindulunk. 8

9 - Oldalmetszéssel: Úton, nyiladékon, erdőszélen állva pontos helyünk megállapítható egy oldalt látható és a térképen is azonosítható tereptárgy segítségével. A tájoló szelencéjének É-D irányát és a mágnestű É-D irányát fedésbe hozzuk. A tájolót úgy tesszük a térképre, hogy irányéle az oldalt lévő tárgyra mutasson, és a szelence, valamint a térkép É-D iránya egybeessék. A tájoló irányéle, ill. meghosszabbítása metszi a terepvonalat, amelyiken állunk. - Hátrametszéssel Ha álláspontunk teljesen ismeretlen, 3 (esetleg 2) jól azonosítható tereppontra van szükség. Mindegyik irányba irányszöget mérünk egymás után. A célpontra állítjuk a tájoló irányélét és a szelence forgatásával a szelence É-D irányát fedésbe hozzuk a mágnestű É-D irányával. Ezt követően a tájolót a térképre tesszük úgy, hogy irányéle a célpontra kerüljön és a szelence É-D iránya egybeessék a térkép É-D irányával. A tájoló irányéle mentén az ismert pontból kiindulva egyenest húzunk. A három (esetleg kettő) egyenes metszéspontja lesz álláspontunk helye. 9

10 6. Időjárás előrejelzés, avagy jósol a természet Egy kis betekintés az növények és állatok világágába. Ők tudják mikor milyen idő várható. Tanuljunk tőlük mi is! - Esőre áll az idő ha: - ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga - ha sok földigiliszta bújik ki a földből - ha az ászkarák nappal, száraz helyen is mozog - ha a szalamandra, törékeny kuszma száraz helyen is mozog - ha a füstifecske alacsonyan száll - ha az erdei pinty nyugtalan, "izgága" - ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak - ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más - virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák...) nem nyílnak ki - ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit - ha a szentjánosbogarak nem rajzanak - ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek - ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek" - ha a kakas napnyugta után kukorékol - Jó idő várható ha: - ha a pókok szorgoskodnak - ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában - ha a kígyók nem ingerlékenyek - ha a füstifecske magasan vadászik - ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek - ha a denevérek egész éjjel repkednek - ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait 10

11 - ha a pacsirta magasan repül - Havazás lesz ha: - ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak - ha a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak. 7. Zárszó Reméljük hasznos információkat sikerült összegyűjtenünk, és azt is, hogy ezeket végigpróbálva egy kicsit izgalmasabbak lesznek majd az elkövetkezendő túrák. Ne felejtsd, hogy geocaching túráidhoz mindent beszerezhetsz webáruházunkban, legyen szó akár Travel Bugról, GeoCoinról, eredeti geocaching.com-os sapkáról vagy akár komplett éjszakai rejtőkészletről. Köszönjük, hogy végigolvastad könyvünket, reméljük túráid során továbbra is védeni fogod a természet kincseit és barátaidat, gyermekeidet is erre ösztönzöd majd. Amennyiben véleményed van e könyvről, kérünk oszd meg velünk az info@geobolt.hu címen. Minden építő kritikát szívesen fogadunk. Baráti üdvözlettel: GeoBolt.Hu Felhasznált irodalom: A Magyar Természetjárók Szövetsége engedélyével