A TTK képzés és a munkaerőpiac néhány kapcsolata. Mezősi Gábor SZTE

Átírás

1 A TTK képzés és a munkaerőpiac néhány kapcsolata Mezősi Gábor SZTE

2 A kétciklusú képzés Menyire kell Bologna szabatosnak lenni? Előkészület B, M-re külföldi tapasztalat alig Hazai B (és M) szerkezet egyedi - modul rendszer hiánya - kimenet szabályozás elmaradása - munkaadók bevonásának hiánya minden szinten - intézményi/nemzetközi kooperáció idehaza NEM támogatott a Joint Master Degree miért? Munkaer-piaci elbeszélés remény

3 Kell-e foglalkozni a munkapiac - képzés kapcsolattal? Esetleg Igen - mennyi felelősséget vállalunk - mennyire foglalkoztat, hogy kiknek milyen tartalmú képzést nyújtunk - a hallgatók 35 (50) %-a tud M-re lépni - érték-konfliktus képzés és munkaadó között - információs és kommunikációs hiány Nem - biztos szakmai alapon nyugszik a képzés - a munkaadók, és azok kívánalma jól definiált

4 Szereplők A triád: A - Képzést nyújtó intézmény B - Munkaadó (~vállalat) C Hallgató Térbeli viszony Érdekérvényesítés A B C

5 A munkaerőpiac és a B képzések kapcsolata a TTK-s álláspont Gondok a B-vel a képzés oldaláról - Nincs tapasztalat a szerkezetre, gondok az adaptációval - Bizonytalanság - a la carte B - Bizonytalan MAB vezérlés (pl. gyakorlati elméleti kimenetek, más-más scenáriók), merev, szűk keretben elgondolt szabályozás - Információ és kommunikáció hiány kimenet? - A szakmai és munkaerő-piaci kompetencia féloldalas (az utóbbit alig tudja választani a hallgató) - Nincs felhasználói kapcsolat Gondok a B-vel a munkaadó oldaláról - Átláthatatlan képzés - Nincs piacelemzés - Tudás piacképes tudás - Nincs sok információ a képzés tartalmáról - Rang szerinti intézményválasztás - Munkaadói kompetenciák hiánya - Elbeszélés (pl. szakképzési regiszter nincs)

6 Munkaadók tanulásra való képesség ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képessége analizálásszintetizálás képessége Hallgatók analizálásszintetizálás képessége tanulásra való képesség ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képessége Oktatók alapvető diszciplináris ismeretek analizálásszintetizálás képessége tanulásra való képesség

7 A TTK képzések néhány sajátossága Szakképzési igény - a természettudományok területén a felhasználói szféra kevésbé képez homogén egységet Egy fizikus, vagy vegyész végzettségű szakember leginkább kutatóként fog idehaza és külföldön elhelyezkedni, ami még külföldön is csak alakuló de széles bázisú szakmacsoport NSZI - Egy szakmán belül a szakma különböző szintjeit kellene megadni EU ekvivalenciákat kialakítani OKJ szakmák modernizációjához illeszteni

8 A munkaadók A munkaadó fogalma nehezebben értelmezhető, az átlagos szaksemleges - kompetenciákon túl, nagyon szerteágazó a követelményrendszer

9 Vegyészmérnök ismereteinek, készségeinek értékelése Értékelés Fontosság nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség önálló munkavégzés nagy munkabírás precíz munkavégzés szervező készség idegennyelvtudás szakmai anyagok írása analítikus szemlélet új készségek elsajátítása számítógépes ismeret gyakorlati jártasság elméleti alapok fontos 3 2, ,8 3,2 3,6 3,8 3,6 3,8 3,8 3,8 3,8 3,8 3,8 4 nagyon fontos 5 4,2 4,2 4,2 4 4,2 4,6 4,5 4,6 5 egyáltalán nem elégedett nagyon elégedett Vegyészmérnök pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése - MKIK GVI

10 A vállalatok és a felsőoktatás néhány jellemző 1 Nincs nagyon különbség főiskolai és egyetem preferenciájában Inkább rövidebb távú előre tekintés van viszonylag stabil a pályakezdő diplomások kilátása, pozitív a cégek kilátása A vállalatok felének nincs kapcsolata a felsőoktatással Kb. 5 % a felsőoktatás közvetlen részesedése az innovációs járulékból

11 nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség önálló munkavégzés nagy munkabírás precíz munkavégzés szervező készség idegennyelvtudás szakmai anyagok írása analítikus szemlélet új készségek elsajátítása számítógépes ismeret szakmai gyakorlati szakmai alapok fontos 3 3,03 3,57 3,46 3,75 3,78 4,05 4,52 3,84 3,89 4,22 4,14 3,65 Értékelés 4,08 Fontosság 4,06 4,48 3,76 nagyon fontos 5 4,11 4,26 4,3 4,5 4,62 4,52 4,8 4, egyáltalán nem elégedett nagyon elégedett Elégedettség a diplomás pályakezdők készségeivel ismereteivel és ezek fontossága - MKIK GVI

12 A vállalatok és a felsőoktatás néhány jellemző 2 Mérnöki, műszaki, informatikai szakma iránt stabil, vagy enyhe növekvő kereslet Elsősorban: precíz munkavégzés, számítógépes ismeretek, nagy munkabírás, idegennyelv-tudás, csapatmunka Aztán: önálló munkavégzés, szakmai alapok ismerete, szakmai gyakorlat (???) Erősödő verseny kiszorítósdi A cégek kívánalmai még: - Átlátható képzés - Szakmai gyakorlat (1 év alatt csak szociális kompetencia) - Képzések világos szakmai és piaci kompetenciái

13 Miért érdekeltek a vállalatok a felsőfokú képzésben, ill. a kooperációban? - Versenyképesség nagyobb - Kreativitás, innováció növelése - Tudástranszfer - Tantárgy, tananyag befolyásolása - Pozíciónövelés a kutatásban (együttműködés) - Humán erőforrás fejlesztés

14 Mik a munkaadók kompetenciái? Pályakezdők, foglalkozás szerint Legfontosabb elvárások (fontosság) Legnagyobb erősségeik (osztályzat) Legnagyobb gyengeségeik (osztályzat) Villamosmérnök Nagy munkabírás (4,78) Precíz munkavégzés (4,78) Új készségek elsajátítása (4,78) Csapatmunka (4,56) Számítógépes ismeretek (4,66) Önálló munkavégzés (4,56) Idegennyelv-tudás (4,52) Új készségek elsajátítása (4,27) Számítógépes ismeretek (4,27) Csapatmunka (3,91) Gyakorlati jártasság (3,09) Önálló munkavégzés (3,36) Gépészmérnök Csapatmunka (5) Precíz munkavégzés (5) Nagy munkabírás (5) Új készségek elsajátítása (4,76) Önálló munkavégzés (5) Idegennyelv-tudás (4,5) Gyakorlati jártasság (4,5) Számítógépes ismeretek (4,25) Gyakorlati jártasság (2,88) Idegennyelv-tudás (3,13) Vegyészmérnök Precíz munkavégzés (5) Önálló munkavégzés (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Idegennyelv-tudás (4,5) Elméleti alapok (4) Számítógépes ismeretek (4) Analitikus szemlélet (3,8) Szakmai anyagok írása (2,6) Gyakorlati jártasság (2,8) Önálló munkavégzés (3,2) Informatikus, programozó Csapatmunka (4,6) Precíz munkavégzés (4,6) Idegennyelv-tudás (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Gyakorlati jártasság (4,6) Csapatmunka (4) Számítógépes ismeretek (3,8) Új készségek elsajátítása (3,8) Szakmai gyakorlat (3,2) Precíz munkavégzés (3,6) Idegennyelv-tudás (3,6)

15 A munkaerő-piaci helyzet TTK-s szemmel 1 a munkanélküliség 6-12 %, diplomás körben 2-4 %, TTK-ra még nincs adat a gond nem a diplomások számával van, foglalkozatási szempontból, hanem az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával (Kertesi - Varga 2005) Polónyi (2002) szerint az ország gazdasági fejlettségéhez mérten nagy a számosságuk és főként rossz a képzés szerkezete (főiskolai tanárképzés szerinte a leginkább túldimenzionált) Meghirdetett álláshelyek 2-3 %-a diplomás (a tanár keresett, nem mind a szakpártól függ)

16 A munkaerő-piaci helyzet TTK-s szemmel 2 - Cégek kilátása többnyire pozitív - Foglalkoztatottak száma stabil, vagy kissé növekvő - A kezdőkre is hasonló képet becsülnek - A főnél többet foglalkoztatottak a kedvező kör - Ism: mérnök, műszaki, informatika a preferált szakma - Diplomás ügyintéző és asszisztens

17 * diplomások összesen főiskolai végzettségűek egyetemi végzettségűek * jan.-aug. átlaga Forrás: ÁFSZ

18 A beruházás hány fővel növeli a diplomás pály akezdők létszámát? Foglalkoztatottak és diplomás foglalkoztatottak felvétele a beruházás hatására trendvonal A beruházás hány fővel növeli a foglalkoztatottak lészámát? In: Galasi Varga 2005

19 gépészmérnök villamosmérnök, informatikus 0,0 0,0 13,1 22,7 77,3 86,9 nő nem változik csökken logisztikus 1,3 13,9 87,3 pénzügyes, kontroller 7,2 1,2 91,6 elemző közgazdász 4,9 1,2 93,8 marketinges 4,9 2,5 92, % Diplomás pályakezdők iránti kereslet a következő 4-5 évben MKIK GVI

20 Intézmények kutatói munkájának támogatása 30 Prezentációk, előadások 23 Diákok kutatói munkájának támogatása 23 Részvétel kutatások elvégzésében 14 Ösztöndíjak támogatása 13 Cég alkalmazottja tanít egy intézményen 12 Részvétel tananyag kidolgozásában 6 Részvétel vizsgáztatásban, vizsgaanyag kidolgozásában 4 Tanulmányi versenyek 4 Tanácsadás, gyakorlati tapasztalatok megosztása megnevezések száma Az egyetemekkel, főiskolákkal fenntartott kapcsolatok formái Selmeczy 2005

21 Ami kimaradt Eszközök átadása Innovációs járulék Szakképzési támogatás (fund raising, szakmai gyakorlat) Beruházások Vállalati igényeknek megfelelő továbbképzés

22 Előfordult, hogy a befizetendő innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 5,4 21,6 73 Igen, főiskolát vagy egyetemet is bíztak már meg Igen, de főiskolát vagy egyetemet még nem bíztak meg Nem Az innovációs járulék felhasználása (Selmeczy 2005)

23 Az információ juttatáshoz Tájékoztatás - Hallgató - Munkaadó - Tanár/szülő

24 A kooperációhoz Közös B és M képzések Országos, regionális és helyi együttműködés Kutatási eredmények vállalati visszacsatolása Képesítések a munkaerőpiac szempontjából Intézményi stratégia újragondolása Üzleti és intézményi eredményesség összehangolása