A sokszínűség harmóniája

Átírás

1 A sokszínűség harmóniája A város szerepe Helyzetértékelés Városrészek Tematikus célok Stratégia Akcióterületek Kockázatok Megvalósíthatóság Partnerség Anti-szegregáció Készült Albertirsa Város Önkormányzata részére Albertirsa, január

2 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 1 A sokszínűség harmóniája avagy Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Megbízó: Albertirsa Város Önkormányzata Polgármester: Fazekas László Témafelelős: Vasvári Csaba A dokumentumot az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai készítették: Varga-Ötvös Béla (ügyvezető igazgató) Horváth Dániel, Hirtling Julianna, Horváth Gergely, Monori Mónika, Németh Adrienn Dr. Kopp Erika Dr. Osváth László Albertirsa város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása és a Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt Funkcióbővítő rehabilitáció, Pest megyei településközpontok fejlesztése Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP /B) c pályázati dokumentáció alapján készült. Az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai köszönetüket fejezik ki polgármester úrnak és Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala dolgozóinak az IVS elkészítésében nyújtott közreműködésükért.

3 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 6 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban Albertirsa Magyarország térszerkezetében Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében) Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban Helyzetértékelés Városszerkezet Albertirsa településszerkezetének fejlődése A településszerkezet mai jellemzői Gazdasági helyzet Ágazati szerkezet, gazdasági struktúra Vállalkozások helyzete Idegenforgalom K+F A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom A kultúra szerepe Társadalmi helyzet Demográfiai adatok Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Képzettség Jövedelmi és szociális helyzet Egészségi állapot Társadalmi önszerveződések Környezet A természeti adottságok vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Műemlékek és helyi értékvédelem A lakásállomány megoszlása és szerkezete Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Közművelődés, kultúra, szabadidő, sport A korábbi időszak fejlesztései Összegzés, Albertirsa SWOT-analízise Albertirsa városrészei A városrészek kijelölése A városrészek elemzése 84

4 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 3 Új városközpont 84 Alberti 93 Irsa 100 Újtelep 106 Gerje-völgye 112 Külterület és be nem sorolt terület 118 Összefoglalás Problémafa, kitörési lehetőségek azonosítása Anti-szegregációs terv Az anti-szegregációs terv készítésének indoklása Helyzetelemzés A város egésze helyzetének bemutatása Demográfiai folyamatok Foglalkoztatás Közfoglalkoztatás Lakáshelyzet Vonalas infrastruktúra A szociális háló helyi működése Oktatás A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása Az IVS-ben lehatárolt városrészek helyzetének elemzése Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, és a lehatárolt területek helyzetének elemzése Szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése A helyzetelemzés összefoglalása Integrációs terv - Anti-szegregációs program 173 I. Foglalkoztatás 176 II. Szociális ellátás 178 III. Lakhatás 178 IV. Oktatás, nevelés 180 V. Egészségügy 182 VI. Információs rendszer 183 A szegregációval veszélyeztetett területre (Kakasi dűlő) vonatkozó komplex fejlesztési program 184 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő) Stratégia A város jövőképe (15-20 év) Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Részcélok Fejlődési alternatívák, forgatókönyvek A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja Célfa - célhierarchia Célok számszerűsítése, indikátorok Beavatkozások az akcióterületek kijelölése 203 Az IVS akcióterületei 203 Új Városközpont - Akcióterület 205 Alberti - Akcióterület 209 Irsa - Akcióterület 213

5 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 4 Újtelep-1 és Újtelep-2 Akcióterületek 217 Gerje-völgye Akcióterület Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja A gazdasági fenntarthatóság szempontjai Anti-szegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel Illeszkedés, összhang a szerkezeti és szabályozási tervekkel Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Albertirsa Város Klímastratégiájával való összhang Illeszkedés a területfejlesztési tervdokumentumokhoz A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kockázatok értékelésének, kezelésének célja A kockázatok korai felismerésének szükségessége A kockázatok azonosítása és kezelése 250 Külső kockázatok 250 Belső kockázatok A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló, nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A városrehabilitáció helyi eszközrendszere A szervezeti háttér megteremtése A köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség Településmarketing Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások, az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása A projektmenedzsment szervezet tevékenysége A projektgazda kötelezettségvállalásai A településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség, társadalmasítás, nyilvánosság Az IVS megvalósításának nyomon követése, monitoring A nyilvánosság megteremtése, biztosítása A társadalmi ellenőrzés biztosítása Monitoring rendszer működtetése 269 Mellékletek 272 Az Anti-szegregációs terv során felhasznált adatforrások, dokumentumok 272 Albertirsa Város Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanvagyona 275 Dokumentumok 277

6 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 5 Bevezető Albertirsa 2003-ban kapta meg a városi címet. A tizenhét esztendeje folyamatosan gyarapodó lélekszámú település ma már több területen képes azt a szerepet betölteni és olyan szolgáltatási színvonalat nyújtani, ami egy XXI. századi magyar és európai kisvárostól elvárható. A térszerkezetben elfoglalt helye, migrációs mutatói és múltjának, jelenének gazdag multikulturális értékei egyaránt predesztinálják ennek teljessé tételére. Ugyanakkor, életében olyan elemek is felfedezhetők (a két előd település miatti központ hiány, az ingázó jelleg, egy-egy szegregációra hajlamos terület), amelyek hátráltatják előrehaladását, sőt arra bizonyos mértékű veszélyt jelentenek. Mindezek következtében Albertirsa számos vonatkozásban választáshoz érkezett. Több olyan sarkalatos kihívásnak kell megfelelnie, amelyek alapján középtávon eldől, hogy fejlődése milyen irányt vesz. Amennyiben válaszai, s azok mentén megtett lépései többségükben helyesnek bizonyulnak a ma még részben címzetesnek nevezhető város valóságossá, urbanizált, modern várossá érik. Olyanná, amely szolgáltatásainak széles skálájával és magas nívójával eléri polgárait, valamint a természetes vonzáskörzetében lévő települések lakóit is. A megcélzott urbanizációnak a természeti környezet tudatos védelme mellett kell lezajlania. Ilyen előrehaladás megalapozásához múlhatatlanul szükség van egy következetesen kimunkált dokumentumra olyan Integrált Városfejlesztési Stratégiára, amely a múlt és a jelen erősségeiből, lehetőségeiből kibontja a jövő esélyeit. Városháza ma Új Városközpont a leendő köztér, és a Városunk Háza helyszíne Új városközpont üzletsor Albertirsai Sportközpont

7 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 6 Vezetői összefoglaló Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) középtávra 7-8 évre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált, a társadalom, a gazdaság és a települési környezet folyamatait komplexen, területi alapon kezelő dokumentum. A stratégia szemlélete azt jelenti, hogy vállalja a város jövőképe hosszú (15-20 éves) távon elérendő célállapotának meghatározását. Az integrált városfejlesztési stratégia a joghatályos és a Képviselő-testület által évben elfogadott településrendezési tervek rendelkezésre álló dokumentumaira, továbbá a hatályos, évi hosszú távú városfejlesztési koncepcióra támaszkodik. Az integrált városfejlesztési stratégia a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv című dokumentum második, javított kiadásának útmutatása alapján készült. Kimunkálása során olyan beruházások kiválasztása volt a cél, amelyeket csak közösségi forrásokból lehet megoldani, mivel a piac arra nem képes. Ezzel együtt cél volt, hogy a piaci és a közösségi beruházások között egymást inspiráló, dinamikus egyensúly jöjjön létre, az integrált városfejlesztési stratégia alapján. Kedvező gazdaság- és közlekedésföldrajzi helyzetéből adódóan, Albertirsa a fejlesztések szempontjából jó adottságokkal, reményteljes lehetőségekkel rendelkező település, amely tényezőkre társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is hosszú távon fenntartható fejlődési pálya építhető. A város önkormányzatának határozott célja az európai uniós és egyéb állami támogatások bevonása mellett a magántőke, illetőleg más helyi energiák mobilizálásával, minél ésszerűbb felhasználásával, elősegíteni a település kedvező lehetőségeinek kiaknázását. Az integrált városfejlesztési stratégia a pozitív irányú, fenntartható beavatkozások átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok, továbbá azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása és egységes, megvalósítható folyamatba rendezése. Az integrált városfejlesztési stratégia részét képezi a városrészek közötti kohézió elemzése. Albertirsa városa négy, egymástól karakteresen megkülönböztethető városrészre osztható: Alberti, Irsa, Újtelep, Gerje-völgye. A stratégia alkotás egyik alappillére az összetartozás erősítése a karakterek megőrzésével. Az integráció, a minőségi várossá válás fő térbeli és funkcionális eszköze az ötödik városrész: az Új Városközpont kialakítása, benne a Városunk Háza akcióterületi projekttel. Cél, hogy az Új Városközpont területi, ágazati és intézményi integráló erőt képezzen a városrészek és a mikrotérségi települések viszonyrendszerében.

8 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 7 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1 Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban Albertirsa integrált városfejlesztési stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek meghatározását az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII.25.) OGY határozat, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról OTK) alapján fogalmaztuk meg. A város településhálózati elhelyezkedését e makroszintű összefüggésrendszerbe illesztettük be. A város településfejlesztési koncepciója, Albertirsa jelen várospolitikája, mint látni fogjuk, követi a dokumentumban megfogalmazottakat. Lehetőségei alapján pedig kiváló befogadó közege a meghatározott részcéloknak, ajánlásoknak Albertirsa Magyarország térszerkezetében Albertirsa a Duna Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál fekszik, Budapesttől mintegy 50 km-es távolságban, Ceglédtől, a kistérség központjától 17 km-re. A magyarországi településhálózatban lévő pozícióját az alábbi térképvázlat szemlélteti. 1. sz. térkép

9 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 8 Hazánk települései, a funkciók szerinti településtípusok alapján sajátos térségtípusokat alkotnak. Albertirsa fekvése ebből a szempontból különlegesnek mondható, ugyanis három településtípus-régió határán fekszik, amelyek a következők: Budapesti agglomeráció - mezővárosok-óriásfalvak - tanyás térség. A településhálózaton belüli mozgás tekintetében Albertirsa a természetes fogyással és vándorlási nyereséggel jellemezhető, főváros körüli széles, összefüggő településgyűrű szerves részét képezi, a szuburbanizációs övezet tagja. 2. sz. térkép

10 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 9 Funkcionális értelemben a területfejlesztési koncepció a metropolisz térség részének tekinti a Ceglédi kistérség településeit, így Albertirsát is. Ezt a településcsoportot a Kecskemét és Szolnok körül elhelyezkedő regionális központ és térsége települései határolják. Ebben a tekintetben Albertirsa pozíciója kedvezőnek tekinthető, hiszen a funkcionális városi térségek hierarchiájában a legmagasabb szinten helyezkedik el, regionális központok gyűrűjében. 3. sz. térkép Az Országos Területfejlesztési Koncepció prioritásai közül, a város településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok leginkább az alábbiakhoz kapcsolódnak szervesen: - A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként, az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön, illetve a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. - Az élhető város megteremtése, ami a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (szlömösödő városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése.

11 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia sz. térkép A fenti térkép a területi munkamegosztást ábrázolja, a munkaerőpiaci vonzáskörzeteken keresztül. Eszerint megállapítható, hogy az ingavándor forgalom tekintetében a kistérség települései, így Albertirsa is egyértelműen a fővároshoz vonzódik, Kecskemét, mint regionális központ vonzereje a munkaerőpiac szempontjából nem jelent erős pólust. Ez a tény a város térségen belüli pozicionálása szempontjából lényegesnek ítélhető Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében) A Közép-Magyarországi Régió területi fejlettségi különbségeinek vizsgálatára több tudományos igényű tanulmány született. E dolgozatok más és más mutatószámokat vettek figyelembe, és az adatok alapján az ország kistérségeit különböző típusokba sorolták. A témával legtöbbet Faluvégi Albert, Nemes Nagy József és Csatári Bálint foglalkozott. Nemes Nagy József számításai szerint (1998) a megyében, a legkedvezőbb helyzetben a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség van. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pedig az aszódi, a ceglédi és a nagykátai. A Csatári Bálint által publikált tanulmány (2000) szerint a megye kistérségei közül kilenc (az agglomerációs zóna kistérségei, valamint a monori és az aszódi kistérség) fejlettnek vagy viszonylag fejlettnek tekinthető, míg a szobi, a dabasi és a ceglédi kistérség kissé, a nagykátai pedig kifejezetten elmaradott.

12 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 11 Faluvégi Albert szerint Pest megye helyzete igen kedvező, mert leszakadó kistérségei egyáltalán nincsenek (Faluvégi Albert 2000). A mutatók alapján 5 kategóriát különböztet meg: dinamikusan fejlődő (szerinte ilyen a megye kistérségeinek több mint a fele), fejlődő (ilyen a gyáli kistérség), felzárkózó (ide tartozik az aszódi, a ceglédi, a dabasi, a monori, a nagykátai és a szobi kistérség), stagnáló és lemaradó kistérségeket. Vizsgálódásai szerint ez utóbbi két kategória nem található meg a megyében. A három tanulmány összevetéséből annyi mindenképpen kivehető, hogy a szobi, a nagykátai és a ceglédi kistérség mindegyikben a sereghajtók közé tartozik, ezzel ellentétben, valamennyi vizsgálatban az élmezőny tagja a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség. A Területi Statisztika év márciusi számában publikált, Pest megye területi fejlettségét vizsgáló tanulmány alapján átfogó képet kaphatunk a Ceglédi kistérség régión belüli fejlettségéről. Tekintettel arra, hogy a legmegbízhatóbb, évi népszámlálási adatok közül 27 indikátor alapján végezték el a komplex elemzést, ez a évi állapot jellemzésénél jó alapot szolgál. A komplex vizsgálat alapján a Ceglédi kistérség pozicionálása szempontjából az alábbi főbb megállapítások tehetők. A legfejlettebb területek a fővárosi agglomeráció budai oldalán találhatók (budaörsi és szentendrei kistérség). Ezeket a kistérségeket a fővárossal való intenzív kapcsolat jellemzi, gazdaságuk gyorsan fejlődik, és húzóerőt jelenthetnek a megye egészére nézve is. A dunakeszi, a gödöllői és a pilisvörösvári, ún. másodrendű kistérségek, a kedvező természetföldrajzi adottságaiknak és közlekedési helyzetüknek köszönhetően, a szuburbanizációban intenzíven résztvevő, feltörekvő térségek. Érdekes a váci, és a ráckevei kistérség helyzete, amelyek átlagos fejlettségűeknek tekinthetők, és az ezredfordulóra az ipari szerkezetváltás következtében veszítettek jelentőségükből, azonban az elmúlt években stabilizálódott helyzetük. Ezt részben az előbbi térségekhez hasonlóan, a budapesti agglomeráción belüli fekvésüknek köszönhetik. Periférikus helyzetű térségek Pest megyében: a nagykátai, a ceglédi és az aszódi kistérség. A nagykátai és a ceglédi kistérség minden vizsgálatban a sereghajtók közé tartozik. Esetükben a mezőgazdasági keresők magas aránya, az elhanyagolt infrastruktúra és a kedvezőtlen demográfiai helyzet a fő probléma. Mindkét kistérségről megállapítható, hogy már az Alföldön találhatók, és jellemző rájuk a külterületi népesség viszonylag magas aránya. Röviden úgy is jellemezhetnénk a megyei képet, hogy a Budapest környéki kistérségek fejlettek, a fővárostól távolabbiak viszont elmaradottabbak, a főváros dinamizáló hatása meghatározó, érzékelhető egyfajta nyugat-keleti fejlettségi lejtő. A tanulmány elején már említettük, hogy a jelenlegi fejlettségi állapot, a kistérségek előtt álló perspektívának csak az egyik összetevője. A másik, és talán még fontosabb az, hogy milyen hatékonysággal tudnak forrásokat szerezni, mert ez lehet fejlődésük záloga. Emiatt is meghatározó fontosságú a Ceglédi kistérségbe tartozó Albertirsa számára az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása.

13 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban Albertirsa a Ceglédi kistérséghez tartozik, a következő települések mellett: Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás. 1. sz. táblázat A Ceglédi kistérség alapadatai Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő, 2009.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (a 64/2004. Nem Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus Ipari szerkezetátalakítási térség Nem szerint Vidékfejlesztési térség Nem Mérték Hátrányos helyzetű Nem szerint Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 15 Jogállás Város 4 szerint Község 11 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (a 5 7/2003. Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó 0 Típus munkanélküliséggel sújtott település szerint Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 0 leghátrányosabb helyzetű település 2. sz. táblázat A lakónépesség településenkénti megoszlása Település Lélekszám Lélekszám Lélekszám Település Település (2009) (2009) (2009) Cegléd Törtel Újszilvás Nagykőrös Csemő Kocsér Abony Tápiószőlős Nyársapát Albertirsa Dánszentmiklós Kőröstetétlen 844 Ceglédbercel Jászkarajenő Mikebuda 732 Összesen

14 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 13 Albertirsa térségében a lakosú nagy (tanyás) községek voltak a településhálózat uralkodó elemei, s e szerkezeti sajátosság következtében a szocializmus korszakában kialakulhatott egy viszonylag kiegyensúlyozott falvasodási folyamat. Ez a szerkezet harmonizált a hierarchikus térszervező törekvésekkel mind gazdasági, mind közigazgatási oldalon, mint az átfedéses vonzáskörzeteket eredményező klasszikus mezővárosi térstruktúra Cegléd és Nagykőrös térségében. A térség más Pest megyei vidékektől elkülönítő jegye, a déli övezet tanyás szerkezete - bár már csak halvány nyomaiban őrzi az eredeti mezővárosi képletet. A térség megtartotta mezővárosi karakterét abban az értelemben, hogy városaiban a hasonló népességszámú településekhez képest még mindig jelentős agrártermelés folyik. A mezővárosi karakterrel függ össze az is, hogy az élelmiszeripari cégeknek kulcsszerepük volt a térségi székhelyű iparvállalatok között a régió iparában. A térség további sajátossága, hogy a városok vidékies jellege is megőrződött: bár a térségben lakó állandó népesség 78%-a városokban él, ebben az értelemben tehát urbánusnak mondható, a népsűrűség tekintetében mindössze négy település éri el a városias szint megszokott értékét. 5. sz. térkép Forrás: VÁTI Kht., Kistérségi helyzetkép, A térség 1970-től 1995-ig veszített népességéből, de a bekövetkezett népességvesztés mértéke nagyban eltér a városokban és a községekben. A térségi szintű népességvesztést a fenti időszakban az magyarázza, hogy a kistérség községei és még mezővárosai is csak részben voltak képesek megtartani a tanyákról elköltözőket.

15 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 14 Az ezt követő 10 évben ( ) a kistérség vándorlási nyereséget könyvelhetett el, amelynek volumene a Pest megyei 16 ezreléknek mindössze negyede, azonban országos összehasonlításban kedvezőnek mondható. A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagértéke között a regionális és a megyei átlagnál rosszabb képet mutatott, s a megye és a régió értékének mozgásától eltérő pályát járt be: növekvő tendenciájú, viszont az országos átlagnál kedvezőbb volt. Amiben jelentős lemaradással rendelkezik a kistérség, az a közműolló alakulása. Ebben, mind megyei, mind regionális, mind pedig országos összehasonlításban rosszabb képet mutat, nem éri el az 50%-ot. 1. sz. ábra

16 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága Albertirsa a funkcióellátottság térségi megoszlásában Budapest és Cegléd árnyékában helyezkedik el. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes önkormányzati feladatok, városi funkciók közül, Albertirsa viszonylatában mely település látja el a központi szerepkört. Jól látható, hogy a város az önkormányzati feladatok közül az építésügyi és a gyámhivatali teendőket látja el helyben. Kistérségi, megyei szintű feladatokat a település két, nem önkormányzati fenntartású intézménye lát el, a térségen belüli kapcsolatok összességében gyengék. A kistérségi funkciók betöltése Cegléd, mint központ köré szerveződik. Albertirsa kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és szociális ellátási feladatok tekintetében mikrotérségi központként funkcionál, amelyhez elsősorban Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda települések tartoznak. 3. sz. táblázat Intézmény típusa Központ Eljutási idő Távolság (Óra: Perc)* (km) Építésügy Albertirsa 0:0 0 Gyámhivatal Albertirsa 0:0 0 Állami Főépítész Iroda Budapest 1:02 61,58 Állategészségügy Cegléd 0:20 17,37 ÁNTSZ-regionális Cegléd 0:20 17,37 APEH Cegléd 0:20 17,37 Bányakapitányság Budapest 0:53 52,05 Erdészeti Igazgatóság Cegléd 0:20 17,37 Közigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Regionális Munkaügyi Központ Budapest 0:53 52,05 ÁNTSZ-kistérségi Cegléd 0:20 17,37 Körzeti Földhivatal Cegléd 0:20 17,37 Okmányiroda Cegléd 0:20 17,37 Országos Egyéni Választó Kerületek Cegléd 0:20 17,37 Polgárvédelmi kirendeltség Cegléd 0:20 17,37 Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kir. Cegléd 0:20 17,37 Rendőrkapitányság Cegléd 0:20 17,37 Tűzoltóság Cegléd 0:20 17,37 Városi Bíróság Cegléd 0:20 17,37 Városi Ügyészség Cegléd 0:20 17,37 Növényegészségügy Gödöllő 1:10 58,77 Forrás: GeoX Kft (2008) * Az elérési idők meghatározása során, az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal. Albertirsa Város Önkormányzata esetében egy intézmény keretében működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgálat, valamint a pedagógiai szakszolgálat, továbbá a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés. Az intézmény ellátási területe a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a pedagógiai szakszolgálat, a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés tekintetében: Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda közigazgatási területe. A házi szociális

17 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 16 gondozást a felsoroltak közül Mikebuda nem igényli, míg a tanyagondnoki ellátásban Albertirsa külterületi lakossága részesül. Országos hatókörű az Alberti Evangélikus Egyház által hat évtizede működtetett szeretetotthon, amely 60 fő befogadására képes. Az IRMÁK Nonprofit Kft. enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosokat foglalkoztató, 102 fős bentlakásos intézménye megyei hatáskörű. A térségi szerepkört ellátó Politzer Ádám Egészségügyi Központ, a városközpont akcióterületen belül helyezkedik el. Szolgáltatásai: orvosi ügyelet biztosítása, laboratóriumi vizsgálat, szakrendelések: sebészet, reumatológia, fül-orr-gégészet, kardiológia, szemészet, nőgyógyászat, fizikoterápia. A szolgáltatásokat az önkormányzat ceglédi kórházból bejáró orvosokkal oldja meg. Ellátási körzet: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda; fő. Albertirsán öt védőnői körzet került kialakításra, az 5 főállású védőnő közül az egyik Mikebuda községben is ellátja szolgálatát. Az egészségközpont épületében elhelyezett mentőállomás szintén mikrotérségi szerepkört tölt be: Albertirsa mellett Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza tartozik az illetékességi körébe. A központi irányítás Budapestről történik. Az öt családorvosi és két gyermekorvosi praxis közül egy-egy Mikebudát is ellátja. A nem kötelezően ellátandó feladatok közül az idegenforgalom tekintetében a város gyógyfürdője rendelkezik jelentős vonzáskörzettel, térségi hatókörrel. A gyógyfürdő elsődleges vonzáskörzete a várostól számított 20-25km-es körzet, illetve Budapest. A fürdő szolgáltatásait külföldről (Ausztria, Szlovákia, Németország, Olaszország, Hollandia stb.) is sokan fölkeresik. A rekreációs funkciók közül elsősorban kistérségi szinten érvényesül a Malom-tó, illetve a Hársas, a Dolina és a Gyurgyalagos vidéke. Albertirsa óta körjegyzőséget tart fenn Mikebudával. A város vonzáskörzetének funkció-ellátottsági viszonyai alapján megállapítható, hogy Albertirsa a térségi funkciók tekintetében jelentős hiánnyal rendelkezik, elsősorban a középfokú intézményhálózat és a szolgáltató infrastruktúra fehér foltjai miatt. Ez alátámasztja az Új városközpont kialakítására irányuló törekvések szükségességét. Az Új városközpont kialakítása és fejlesztése során, a megvalósítandó Új városközpont Akcióterületi Terv alapján korszerű mikrotérségi központ jön létre a Városunk Háza c. projekt keretében megépülő létesítményben. A fenti funkcióelemzés alapján kirajzolódik, hogy Albertirsa, a város népességével együtt, mintegy fős lélekszámú mikrotérségének (Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza) természetes központja. A megállapítás egyaránt igaz jó néhány közszolgáltatásra, valamint a kereskedelmi ellátás bizonyos területeire (legelsősorban az igen erős piacra). Ez, a szerves fejlődés alapján létrejött mikrotérségi együttélés jelenti a létalapját, az Albertirsa vezetésével 2001-ben megalakult Gerje Menti Területfejlesztési Társulásnak. A társulás tehát szervezeti keretet ad a város mikrotérség központi szerepének. A fős populáció szintjén óriási tartalékai vannak az együttműködésnek.

18 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia sz. táblázat Albertirsa funkcióinak területi hatóköre 1 Nemzetközi Országos Regionális, megyei Kistérségi Helyi Gazdaság Kommunális ellátás Vinyica-Albertirsa magasfeszültségű távvezeték - víz- és szennyvízcsatorna szolgáltatás Közlekedés - vasútállomás - autóbusz közlekedés Kereskedelem Államigazgatás Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Idegenforgalom, rekreáció, sport - Evangélikus Egyház Szeretetotthona - IRMÁK Nonprofit Kft. bentlakásos szociális intézménye, enyhe és középfokú értelmi fogyatékosok ellátása - Gyógyfürdő - Malom-tó - rekortán borítású atlétikai pálya - Szupermarketek (Tesco, Profi) - heti piac - Körjegyzőség Mikebudával - Gyámhivatal (illetékessége kiterjed Albertirsára és Mikebudára) Budakalász Gimnázium helyi tagozata - Egészségügyi Központ - Felnőtt és gyermek családorvos - Központi orvosi ügyelet - Mentőállomás - Védőnői szolgálat - Gyermekjóléti szolgálat - Tanyagondnoki szolgálat - pedagógiai szakszolgálat - Keresztény gyülekezetek - Gyurgyalagos - Hársas - Dolina - Kiskereskedelmi egységek - Közszolgáltatások, intézmények - Móra Ferenc Művelődési Ház - Márai Sándor Könyvtár Vendéglátóhelyek Sportlétesítménye k 1 A Városfejlesztési Kézikönyv útmutatóban felsorolt funkciók alapján

19 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a természet-, gazdaság- és közlekedés-földrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége Albertirsa szempontjából. Emellett bemutatjuk a város gazdaság- és társadalomszervező, közszolgáltató, valamint adminisztratív funkcióinak illeszkedését az országos, régiós, és a kis-, illetve mikrotérségi funkciókhoz. A jelenlegi állapot leírása mellett utalunk az elmúlt évtizedben tapasztalható változások tendenciáira is. Természetföldrajzi viszonyok Albertirsa közigazgatási területe hektár. A település Pest megye dél-keleti észén, a Budapestet Szolnokkal összekötő 4-es főút (E60) mentén, a 40-es út leágazásánál, a Duna Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál helyezkedik el. A település tájhatáron alakult ki. Legmagasabb pontja 178 méter, a déli terület magassága 134 méter körüli, a Gerje-patak völgye a 120 méter szintjénél változik. Albertirsa északi területe dombsági táj. A dombság alapját a pliocén agyag alkotja, amelyre lösz, löszös barnahomok települt. Ezért a Szentmártoni és az Irsai út mellett agyagbányászatra is lehetőség adódik. A dombságon található a legjobb minőségű talaj. A 4-es úttól északra fekvő területek agráralkalmassági értékszáma országos átlagot meghaladó, az attól délre fekvő területeké (a beerdősített részek kivételével) az országos átlag és annak 80 %-a között mozog. A dombság és a rét határán alakultak ki a szőlőtelepek. A déli homokhátsági rész laza homok és futóhomok. Kisebb, szélfúvásos dűnék teszik a felszínt változatosabbá. A dombság és a homokhát közötti vizenyős térszín a Gerje-patak ártere, amely a Marasztyi nevet viseli. Éghajlati viszonyait a mérsékelt övi, a Kárpát-medencére jellemző, sztyeppei jellegű klíma határozza meg, viszont a dombvidék is hatással van rájuk. A napsütéses órák száma kissé magasabb, mint az országos átlag, az évi csapadék mennyisége pedig valamivel az országos átlag alatt van. Az északi, dombsági és a déli, síksági területen a növénytakaró is különbözik: északon őshonos a tölgy, a cser, a hárs (mely védett, a Hársas völgy névadója), valamint jellegzetes fa az akác, a vadalma, a bokrok közül a kökény és a csipke. Délen a nyárfafélék és a nyír, valamint a homoki tölgy és az akác a jellemzőek, a rétség jellegzetes fája, a fűz. A természeti adottságok közül kiemelkedő - a településfejlesztést is befolyásoló - érték a gyógyászati alkalmasságát is bizonyító termálvíz, amelynek infrastruktúráját az elmúlt évek beruházásaival és a környezet kiépítésével megfelelő színvonalúvá alakítottak.

20 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 19 Albertirsa népességfejlődése A népességfejlődés tendenciáinak felvázolásához az elmúlt évtized folyamatairól adunk rövid áttekintést. A régmúltról csak említésképpen megállapítható, hogy a település lakossága 1920 és 1990 között folyamatos, egyenletes, lassú csökkenést mutatott, 1990-ben fő volt. A népesség dinamikájának esetleges változásai mindenkor az országos politikai, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési elhatározások térségi vetületének következményei voltak. 2. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása történelmi léptékben 2 Lakónépesség száma Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, év adatai alapján, saját szerkesztés. Az ezt követő években Albertirsa nagyközség lakónépessége számában jelentősen tovább esett, de ez csak átmeneti hullámvölgynek bizonyult ban a lélekszám az 1990-es adattal már közel azonos, fő volt, ami az ezredfordulóra jelentősen meg is haladta ezt az értéket. Ennek hátterében új folyamatok indultak meg, hiszen a természetes szaporodás negatív értékű volt a községben, ezzel szemben a vándorlási különbözet az említett évtizedben már pozitív értéket mutatott, s a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást. Albertirsán az 1990-es években felerősödött migrációs folyamatok sajátos társadalmi következményekkel is jártak. A népesség térbeli mozgása együtt járt a fiatalabb, képzettebb rétegek fővárosba és közvetlen környezetébe történő költözésével, és a fővárosból kiáramló, kevésbé képzett, rosszabb szociális helyzetben lévő rétegek letelepedésével. 2 Az 1950-ben történt településegyesítési adatok Alberti és Irsa együttes lakosságszámát mutatják.