A sokszínűség harmóniája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A sokszínűség harmóniája"

Átírás

1 A sokszínűség harmóniája A város szerepe Helyzetértékelés Városrészek Tematikus célok Stratégia Akcióterületek Kockázatok Megvalósíthatóság Partnerség Anti-szegregáció Készült Albertirsa Város Önkormányzata részére Albertirsa, január

2 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 1 A sokszínűség harmóniája avagy Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Megbízó: Albertirsa Város Önkormányzata Polgármester: Fazekas László Témafelelős: Vasvári Csaba A dokumentumot az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai készítették: Varga-Ötvös Béla (ügyvezető igazgató) Horváth Dániel, Hirtling Julianna, Horváth Gergely, Monori Mónika, Németh Adrienn Dr. Kopp Erika Dr. Osváth László Albertirsa város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása és a Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt Funkcióbővítő rehabilitáció, Pest megyei településközpontok fejlesztése Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP /B) c pályázati dokumentáció alapján készült. Az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai köszönetüket fejezik ki polgármester úrnak és Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala dolgozóinak az IVS elkészítésében nyújtott közreműködésükért.

3 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 6 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban Albertirsa Magyarország térszerkezetében Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében) Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban Helyzetértékelés Városszerkezet Albertirsa településszerkezetének fejlődése A településszerkezet mai jellemzői Gazdasági helyzet Ágazati szerkezet, gazdasági struktúra Vállalkozások helyzete Idegenforgalom K+F A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom A kultúra szerepe Társadalmi helyzet Demográfiai adatok Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Képzettség Jövedelmi és szociális helyzet Egészségi állapot Társadalmi önszerveződések Környezet A természeti adottságok vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Műemlékek és helyi értékvédelem A lakásállomány megoszlása és szerkezete Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Közművelődés, kultúra, szabadidő, sport A korábbi időszak fejlesztései Összegzés, Albertirsa SWOT-analízise Albertirsa városrészei A városrészek kijelölése A városrészek elemzése 84

4 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 3 Új városközpont 84 Alberti 93 Irsa 100 Újtelep 106 Gerje-völgye 112 Külterület és be nem sorolt terület 118 Összefoglalás Problémafa, kitörési lehetőségek azonosítása Anti-szegregációs terv Az anti-szegregációs terv készítésének indoklása Helyzetelemzés A város egésze helyzetének bemutatása Demográfiai folyamatok Foglalkoztatás Közfoglalkoztatás Lakáshelyzet Vonalas infrastruktúra A szociális háló helyi működése Oktatás A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása Az IVS-ben lehatárolt városrészek helyzetének elemzése Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, és a lehatárolt területek helyzetének elemzése Szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése A helyzetelemzés összefoglalása Integrációs terv - Anti-szegregációs program 173 I. Foglalkoztatás 176 II. Szociális ellátás 178 III. Lakhatás 178 IV. Oktatás, nevelés 180 V. Egészségügy 182 VI. Információs rendszer 183 A szegregációval veszélyeztetett területre (Kakasi dűlő) vonatkozó komplex fejlesztési program 184 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő) Stratégia A város jövőképe (15-20 év) Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Részcélok Fejlődési alternatívák, forgatókönyvek A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja Célfa - célhierarchia Célok számszerűsítése, indikátorok Beavatkozások az akcióterületek kijelölése 203 Az IVS akcióterületei 203 Új Városközpont - Akcióterület 205 Alberti - Akcióterület 209 Irsa - Akcióterület 213

5 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 4 Újtelep-1 és Újtelep-2 Akcióterületek 217 Gerje-völgye Akcióterület Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja A gazdasági fenntarthatóság szempontjai Anti-szegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel Illeszkedés, összhang a szerkezeti és szabályozási tervekkel Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Albertirsa Város Klímastratégiájával való összhang Illeszkedés a területfejlesztési tervdokumentumokhoz A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kockázatok értékelésének, kezelésének célja A kockázatok korai felismerésének szükségessége A kockázatok azonosítása és kezelése 250 Külső kockázatok 250 Belső kockázatok A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló, nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A városrehabilitáció helyi eszközrendszere A szervezeti háttér megteremtése A köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség Településmarketing Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások, az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása A projektmenedzsment szervezet tevékenysége A projektgazda kötelezettségvállalásai A településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség, társadalmasítás, nyilvánosság Az IVS megvalósításának nyomon követése, monitoring A nyilvánosság megteremtése, biztosítása A társadalmi ellenőrzés biztosítása Monitoring rendszer működtetése 269 Mellékletek 272 Az Anti-szegregációs terv során felhasznált adatforrások, dokumentumok 272 Albertirsa Város Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanvagyona 275 Dokumentumok 277

6 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 5 Bevezető Albertirsa 2003-ban kapta meg a városi címet. A tizenhét esztendeje folyamatosan gyarapodó lélekszámú település ma már több területen képes azt a szerepet betölteni és olyan szolgáltatási színvonalat nyújtani, ami egy XXI. századi magyar és európai kisvárostól elvárható. A térszerkezetben elfoglalt helye, migrációs mutatói és múltjának, jelenének gazdag multikulturális értékei egyaránt predesztinálják ennek teljessé tételére. Ugyanakkor, életében olyan elemek is felfedezhetők (a két előd település miatti központ hiány, az ingázó jelleg, egy-egy szegregációra hajlamos terület), amelyek hátráltatják előrehaladását, sőt arra bizonyos mértékű veszélyt jelentenek. Mindezek következtében Albertirsa számos vonatkozásban választáshoz érkezett. Több olyan sarkalatos kihívásnak kell megfelelnie, amelyek alapján középtávon eldől, hogy fejlődése milyen irányt vesz. Amennyiben válaszai, s azok mentén megtett lépései többségükben helyesnek bizonyulnak a ma még részben címzetesnek nevezhető város valóságossá, urbanizált, modern várossá érik. Olyanná, amely szolgáltatásainak széles skálájával és magas nívójával eléri polgárait, valamint a természetes vonzáskörzetében lévő települések lakóit is. A megcélzott urbanizációnak a természeti környezet tudatos védelme mellett kell lezajlania. Ilyen előrehaladás megalapozásához múlhatatlanul szükség van egy következetesen kimunkált dokumentumra olyan Integrált Városfejlesztési Stratégiára, amely a múlt és a jelen erősségeiből, lehetőségeiből kibontja a jövő esélyeit. Városháza ma Új Városközpont a leendő köztér, és a Városunk Háza helyszíne Új városközpont üzletsor Albertirsai Sportközpont

7 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 6 Vezetői összefoglaló Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) középtávra 7-8 évre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált, a társadalom, a gazdaság és a települési környezet folyamatait komplexen, területi alapon kezelő dokumentum. A stratégia szemlélete azt jelenti, hogy vállalja a város jövőképe hosszú (15-20 éves) távon elérendő célállapotának meghatározását. Az integrált városfejlesztési stratégia a joghatályos és a Képviselő-testület által évben elfogadott településrendezési tervek rendelkezésre álló dokumentumaira, továbbá a hatályos, évi hosszú távú városfejlesztési koncepcióra támaszkodik. Az integrált városfejlesztési stratégia a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv című dokumentum második, javított kiadásának útmutatása alapján készült. Kimunkálása során olyan beruházások kiválasztása volt a cél, amelyeket csak közösségi forrásokból lehet megoldani, mivel a piac arra nem képes. Ezzel együtt cél volt, hogy a piaci és a közösségi beruházások között egymást inspiráló, dinamikus egyensúly jöjjön létre, az integrált városfejlesztési stratégia alapján. Kedvező gazdaság- és közlekedésföldrajzi helyzetéből adódóan, Albertirsa a fejlesztések szempontjából jó adottságokkal, reményteljes lehetőségekkel rendelkező település, amely tényezőkre társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is hosszú távon fenntartható fejlődési pálya építhető. A város önkormányzatának határozott célja az európai uniós és egyéb állami támogatások bevonása mellett a magántőke, illetőleg más helyi energiák mobilizálásával, minél ésszerűbb felhasználásával, elősegíteni a település kedvező lehetőségeinek kiaknázását. Az integrált városfejlesztési stratégia a pozitív irányú, fenntartható beavatkozások átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok, továbbá azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása és egységes, megvalósítható folyamatba rendezése. Az integrált városfejlesztési stratégia részét képezi a városrészek közötti kohézió elemzése. Albertirsa városa négy, egymástól karakteresen megkülönböztethető városrészre osztható: Alberti, Irsa, Újtelep, Gerje-völgye. A stratégia alkotás egyik alappillére az összetartozás erősítése a karakterek megőrzésével. Az integráció, a minőségi várossá válás fő térbeli és funkcionális eszköze az ötödik városrész: az Új Városközpont kialakítása, benne a Városunk Háza akcióterületi projekttel. Cél, hogy az Új Városközpont területi, ágazati és intézményi integráló erőt képezzen a városrészek és a mikrotérségi települések viszonyrendszerében.

8 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 7 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1 Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban Albertirsa integrált városfejlesztési stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek meghatározását az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII.25.) OGY határozat, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról OTK) alapján fogalmaztuk meg. A város településhálózati elhelyezkedését e makroszintű összefüggésrendszerbe illesztettük be. A város településfejlesztési koncepciója, Albertirsa jelen várospolitikája, mint látni fogjuk, követi a dokumentumban megfogalmazottakat. Lehetőségei alapján pedig kiváló befogadó közege a meghatározott részcéloknak, ajánlásoknak Albertirsa Magyarország térszerkezetében Albertirsa a Duna Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál fekszik, Budapesttől mintegy 50 km-es távolságban, Ceglédtől, a kistérség központjától 17 km-re. A magyarországi településhálózatban lévő pozícióját az alábbi térképvázlat szemlélteti. 1. sz. térkép

9 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 8 Hazánk települései, a funkciók szerinti településtípusok alapján sajátos térségtípusokat alkotnak. Albertirsa fekvése ebből a szempontból különlegesnek mondható, ugyanis három településtípus-régió határán fekszik, amelyek a következők: Budapesti agglomeráció - mezővárosok-óriásfalvak - tanyás térség. A településhálózaton belüli mozgás tekintetében Albertirsa a természetes fogyással és vándorlási nyereséggel jellemezhető, főváros körüli széles, összefüggő településgyűrű szerves részét képezi, a szuburbanizációs övezet tagja. 2. sz. térkép

10 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 9 Funkcionális értelemben a területfejlesztési koncepció a metropolisz térség részének tekinti a Ceglédi kistérség településeit, így Albertirsát is. Ezt a településcsoportot a Kecskemét és Szolnok körül elhelyezkedő regionális központ és térsége települései határolják. Ebben a tekintetben Albertirsa pozíciója kedvezőnek tekinthető, hiszen a funkcionális városi térségek hierarchiájában a legmagasabb szinten helyezkedik el, regionális központok gyűrűjében. 3. sz. térkép Az Országos Területfejlesztési Koncepció prioritásai közül, a város településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok leginkább az alábbiakhoz kapcsolódnak szervesen: - A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként, az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön, illetve a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. - Az élhető város megteremtése, ami a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (szlömösödő városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése.

11 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia sz. térkép A fenti térkép a területi munkamegosztást ábrázolja, a munkaerőpiaci vonzáskörzeteken keresztül. Eszerint megállapítható, hogy az ingavándor forgalom tekintetében a kistérség települései, így Albertirsa is egyértelműen a fővároshoz vonzódik, Kecskemét, mint regionális központ vonzereje a munkaerőpiac szempontjából nem jelent erős pólust. Ez a tény a város térségen belüli pozicionálása szempontjából lényegesnek ítélhető Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében) A Közép-Magyarországi Régió területi fejlettségi különbségeinek vizsgálatára több tudományos igényű tanulmány született. E dolgozatok más és más mutatószámokat vettek figyelembe, és az adatok alapján az ország kistérségeit különböző típusokba sorolták. A témával legtöbbet Faluvégi Albert, Nemes Nagy József és Csatári Bálint foglalkozott. Nemes Nagy József számításai szerint (1998) a megyében, a legkedvezőbb helyzetben a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség van. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pedig az aszódi, a ceglédi és a nagykátai. A Csatári Bálint által publikált tanulmány (2000) szerint a megye kistérségei közül kilenc (az agglomerációs zóna kistérségei, valamint a monori és az aszódi kistérség) fejlettnek vagy viszonylag fejlettnek tekinthető, míg a szobi, a dabasi és a ceglédi kistérség kissé, a nagykátai pedig kifejezetten elmaradott.

12 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 11 Faluvégi Albert szerint Pest megye helyzete igen kedvező, mert leszakadó kistérségei egyáltalán nincsenek (Faluvégi Albert 2000). A mutatók alapján 5 kategóriát különböztet meg: dinamikusan fejlődő (szerinte ilyen a megye kistérségeinek több mint a fele), fejlődő (ilyen a gyáli kistérség), felzárkózó (ide tartozik az aszódi, a ceglédi, a dabasi, a monori, a nagykátai és a szobi kistérség), stagnáló és lemaradó kistérségeket. Vizsgálódásai szerint ez utóbbi két kategória nem található meg a megyében. A három tanulmány összevetéséből annyi mindenképpen kivehető, hogy a szobi, a nagykátai és a ceglédi kistérség mindegyikben a sereghajtók közé tartozik, ezzel ellentétben, valamennyi vizsgálatban az élmezőny tagja a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség. A Területi Statisztika év márciusi számában publikált, Pest megye területi fejlettségét vizsgáló tanulmány alapján átfogó képet kaphatunk a Ceglédi kistérség régión belüli fejlettségéről. Tekintettel arra, hogy a legmegbízhatóbb, évi népszámlálási adatok közül 27 indikátor alapján végezték el a komplex elemzést, ez a évi állapot jellemzésénél jó alapot szolgál. A komplex vizsgálat alapján a Ceglédi kistérség pozicionálása szempontjából az alábbi főbb megállapítások tehetők. A legfejlettebb területek a fővárosi agglomeráció budai oldalán találhatók (budaörsi és szentendrei kistérség). Ezeket a kistérségeket a fővárossal való intenzív kapcsolat jellemzi, gazdaságuk gyorsan fejlődik, és húzóerőt jelenthetnek a megye egészére nézve is. A dunakeszi, a gödöllői és a pilisvörösvári, ún. másodrendű kistérségek, a kedvező természetföldrajzi adottságaiknak és közlekedési helyzetüknek köszönhetően, a szuburbanizációban intenzíven résztvevő, feltörekvő térségek. Érdekes a váci, és a ráckevei kistérség helyzete, amelyek átlagos fejlettségűeknek tekinthetők, és az ezredfordulóra az ipari szerkezetváltás következtében veszítettek jelentőségükből, azonban az elmúlt években stabilizálódott helyzetük. Ezt részben az előbbi térségekhez hasonlóan, a budapesti agglomeráción belüli fekvésüknek köszönhetik. Periférikus helyzetű térségek Pest megyében: a nagykátai, a ceglédi és az aszódi kistérség. A nagykátai és a ceglédi kistérség minden vizsgálatban a sereghajtók közé tartozik. Esetükben a mezőgazdasági keresők magas aránya, az elhanyagolt infrastruktúra és a kedvezőtlen demográfiai helyzet a fő probléma. Mindkét kistérségről megállapítható, hogy már az Alföldön találhatók, és jellemző rájuk a külterületi népesség viszonylag magas aránya. Röviden úgy is jellemezhetnénk a megyei képet, hogy a Budapest környéki kistérségek fejlettek, a fővárostól távolabbiak viszont elmaradottabbak, a főváros dinamizáló hatása meghatározó, érzékelhető egyfajta nyugat-keleti fejlettségi lejtő. A tanulmány elején már említettük, hogy a jelenlegi fejlettségi állapot, a kistérségek előtt álló perspektívának csak az egyik összetevője. A másik, és talán még fontosabb az, hogy milyen hatékonysággal tudnak forrásokat szerezni, mert ez lehet fejlődésük záloga. Emiatt is meghatározó fontosságú a Ceglédi kistérségbe tartozó Albertirsa számára az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása.

13 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban Albertirsa a Ceglédi kistérséghez tartozik, a következő települések mellett: Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás. 1. sz. táblázat A Ceglédi kistérség alapadatai Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő, 2009.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (a 64/2004. Nem Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus Ipari szerkezetátalakítási térség Nem szerint Vidékfejlesztési térség Nem Mérték Hátrányos helyzetű Nem szerint Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 15 Jogállás Város 4 szerint Község 11 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (a 5 7/2003. Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó 0 Típus munkanélküliséggel sújtott település szerint Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 0 leghátrányosabb helyzetű település 2. sz. táblázat A lakónépesség településenkénti megoszlása Település Lélekszám Lélekszám Lélekszám Település Település (2009) (2009) (2009) Cegléd Törtel Újszilvás Nagykőrös Csemő Kocsér Abony Tápiószőlős Nyársapát Albertirsa Dánszentmiklós Kőröstetétlen 844 Ceglédbercel Jászkarajenő Mikebuda 732 Összesen

14 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 13 Albertirsa térségében a lakosú nagy (tanyás) községek voltak a településhálózat uralkodó elemei, s e szerkezeti sajátosság következtében a szocializmus korszakában kialakulhatott egy viszonylag kiegyensúlyozott falvasodási folyamat. Ez a szerkezet harmonizált a hierarchikus térszervező törekvésekkel mind gazdasági, mind közigazgatási oldalon, mint az átfedéses vonzáskörzeteket eredményező klasszikus mezővárosi térstruktúra Cegléd és Nagykőrös térségében. A térség más Pest megyei vidékektől elkülönítő jegye, a déli övezet tanyás szerkezete - bár már csak halvány nyomaiban őrzi az eredeti mezővárosi képletet. A térség megtartotta mezővárosi karakterét abban az értelemben, hogy városaiban a hasonló népességszámú településekhez képest még mindig jelentős agrártermelés folyik. A mezővárosi karakterrel függ össze az is, hogy az élelmiszeripari cégeknek kulcsszerepük volt a térségi székhelyű iparvállalatok között a régió iparában. A térség további sajátossága, hogy a városok vidékies jellege is megőrződött: bár a térségben lakó állandó népesség 78%-a városokban él, ebben az értelemben tehát urbánusnak mondható, a népsűrűség tekintetében mindössze négy település éri el a városias szint megszokott értékét. 5. sz. térkép Forrás: VÁTI Kht., Kistérségi helyzetkép, A térség 1970-től 1995-ig veszített népességéből, de a bekövetkezett népességvesztés mértéke nagyban eltér a városokban és a községekben. A térségi szintű népességvesztést a fenti időszakban az magyarázza, hogy a kistérség községei és még mezővárosai is csak részben voltak képesek megtartani a tanyákról elköltözőket.

15 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 14 Az ezt követő 10 évben ( ) a kistérség vándorlási nyereséget könyvelhetett el, amelynek volumene a Pest megyei 16 ezreléknek mindössze negyede, azonban országos összehasonlításban kedvezőnek mondható. A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagértéke között a regionális és a megyei átlagnál rosszabb képet mutatott, s a megye és a régió értékének mozgásától eltérő pályát járt be: növekvő tendenciájú, viszont az országos átlagnál kedvezőbb volt. Amiben jelentős lemaradással rendelkezik a kistérség, az a közműolló alakulása. Ebben, mind megyei, mind regionális, mind pedig országos összehasonlításban rosszabb képet mutat, nem éri el az 50%-ot. 1. sz. ábra

16 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága Albertirsa a funkcióellátottság térségi megoszlásában Budapest és Cegléd árnyékában helyezkedik el. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes önkormányzati feladatok, városi funkciók közül, Albertirsa viszonylatában mely település látja el a központi szerepkört. Jól látható, hogy a város az önkormányzati feladatok közül az építésügyi és a gyámhivatali teendőket látja el helyben. Kistérségi, megyei szintű feladatokat a település két, nem önkormányzati fenntartású intézménye lát el, a térségen belüli kapcsolatok összességében gyengék. A kistérségi funkciók betöltése Cegléd, mint központ köré szerveződik. Albertirsa kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és szociális ellátási feladatok tekintetében mikrotérségi központként funkcionál, amelyhez elsősorban Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda települések tartoznak. 3. sz. táblázat Intézmény típusa Központ Eljutási idő Távolság (Óra: Perc)* (km) Építésügy Albertirsa 0:0 0 Gyámhivatal Albertirsa 0:0 0 Állami Főépítész Iroda Budapest 1:02 61,58 Állategészségügy Cegléd 0:20 17,37 ÁNTSZ-regionális Cegléd 0:20 17,37 APEH Cegléd 0:20 17,37 Bányakapitányság Budapest 0:53 52,05 Erdészeti Igazgatóság Cegléd 0:20 17,37 Közigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Regionális Munkaügyi Központ Budapest 0:53 52,05 ÁNTSZ-kistérségi Cegléd 0:20 17,37 Körzeti Földhivatal Cegléd 0:20 17,37 Okmányiroda Cegléd 0:20 17,37 Országos Egyéni Választó Kerületek Cegléd 0:20 17,37 Polgárvédelmi kirendeltség Cegléd 0:20 17,37 Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kir. Cegléd 0:20 17,37 Rendőrkapitányság Cegléd 0:20 17,37 Tűzoltóság Cegléd 0:20 17,37 Városi Bíróság Cegléd 0:20 17,37 Városi Ügyészség Cegléd 0:20 17,37 Növényegészségügy Gödöllő 1:10 58,77 Forrás: GeoX Kft (2008) * Az elérési idők meghatározása során, az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal. Albertirsa Város Önkormányzata esetében egy intézmény keretében működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgálat, valamint a pedagógiai szakszolgálat, továbbá a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés. Az intézmény ellátási területe a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a pedagógiai szakszolgálat, a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés tekintetében: Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda közigazgatási területe. A házi szociális

17 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 16 gondozást a felsoroltak közül Mikebuda nem igényli, míg a tanyagondnoki ellátásban Albertirsa külterületi lakossága részesül. Országos hatókörű az Alberti Evangélikus Egyház által hat évtizede működtetett szeretetotthon, amely 60 fő befogadására képes. Az IRMÁK Nonprofit Kft. enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosokat foglalkoztató, 102 fős bentlakásos intézménye megyei hatáskörű. A térségi szerepkört ellátó Politzer Ádám Egészségügyi Központ, a városközpont akcióterületen belül helyezkedik el. Szolgáltatásai: orvosi ügyelet biztosítása, laboratóriumi vizsgálat, szakrendelések: sebészet, reumatológia, fül-orr-gégészet, kardiológia, szemészet, nőgyógyászat, fizikoterápia. A szolgáltatásokat az önkormányzat ceglédi kórházból bejáró orvosokkal oldja meg. Ellátási körzet: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda; fő. Albertirsán öt védőnői körzet került kialakításra, az 5 főállású védőnő közül az egyik Mikebuda községben is ellátja szolgálatát. Az egészségközpont épületében elhelyezett mentőállomás szintén mikrotérségi szerepkört tölt be: Albertirsa mellett Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza tartozik az illetékességi körébe. A központi irányítás Budapestről történik. Az öt családorvosi és két gyermekorvosi praxis közül egy-egy Mikebudát is ellátja. A nem kötelezően ellátandó feladatok közül az idegenforgalom tekintetében a város gyógyfürdője rendelkezik jelentős vonzáskörzettel, térségi hatókörrel. A gyógyfürdő elsődleges vonzáskörzete a várostól számított 20-25km-es körzet, illetve Budapest. A fürdő szolgáltatásait külföldről (Ausztria, Szlovákia, Németország, Olaszország, Hollandia stb.) is sokan fölkeresik. A rekreációs funkciók közül elsősorban kistérségi szinten érvényesül a Malom-tó, illetve a Hársas, a Dolina és a Gyurgyalagos vidéke. Albertirsa óta körjegyzőséget tart fenn Mikebudával. A város vonzáskörzetének funkció-ellátottsági viszonyai alapján megállapítható, hogy Albertirsa a térségi funkciók tekintetében jelentős hiánnyal rendelkezik, elsősorban a középfokú intézményhálózat és a szolgáltató infrastruktúra fehér foltjai miatt. Ez alátámasztja az Új városközpont kialakítására irányuló törekvések szükségességét. Az Új városközpont kialakítása és fejlesztése során, a megvalósítandó Új városközpont Akcióterületi Terv alapján korszerű mikrotérségi központ jön létre a Városunk Háza c. projekt keretében megépülő létesítményben. A fenti funkcióelemzés alapján kirajzolódik, hogy Albertirsa, a város népességével együtt, mintegy fős lélekszámú mikrotérségének (Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza) természetes központja. A megállapítás egyaránt igaz jó néhány közszolgáltatásra, valamint a kereskedelmi ellátás bizonyos területeire (legelsősorban az igen erős piacra). Ez, a szerves fejlődés alapján létrejött mikrotérségi együttélés jelenti a létalapját, az Albertirsa vezetésével 2001-ben megalakult Gerje Menti Területfejlesztési Társulásnak. A társulás tehát szervezeti keretet ad a város mikrotérség központi szerepének. A fős populáció szintjén óriási tartalékai vannak az együttműködésnek.

18 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia sz. táblázat Albertirsa funkcióinak területi hatóköre 1 Nemzetközi Országos Regionális, megyei Kistérségi Helyi Gazdaság Kommunális ellátás Vinyica-Albertirsa magasfeszültségű távvezeték - víz- és szennyvízcsatorna szolgáltatás Közlekedés - vasútállomás - autóbusz közlekedés Kereskedelem Államigazgatás Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Idegenforgalom, rekreáció, sport - Evangélikus Egyház Szeretetotthona - IRMÁK Nonprofit Kft. bentlakásos szociális intézménye, enyhe és középfokú értelmi fogyatékosok ellátása - Gyógyfürdő - Malom-tó - rekortán borítású atlétikai pálya - Szupermarketek (Tesco, Profi) - heti piac - Körjegyzőség Mikebudával - Gyámhivatal (illetékessége kiterjed Albertirsára és Mikebudára) Budakalász Gimnázium helyi tagozata - Egészségügyi Központ - Felnőtt és gyermek családorvos - Központi orvosi ügyelet - Mentőállomás - Védőnői szolgálat - Gyermekjóléti szolgálat - Tanyagondnoki szolgálat - pedagógiai szakszolgálat - Keresztény gyülekezetek - Gyurgyalagos - Hársas - Dolina - Kiskereskedelmi egységek - Közszolgáltatások, intézmények - Móra Ferenc Művelődési Ház - Márai Sándor Könyvtár Vendéglátóhelyek Sportlétesítménye k 1 A Városfejlesztési Kézikönyv útmutatóban felsorolt funkciók alapján

19 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a természet-, gazdaság- és közlekedés-földrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége Albertirsa szempontjából. Emellett bemutatjuk a város gazdaság- és társadalomszervező, közszolgáltató, valamint adminisztratív funkcióinak illeszkedését az országos, régiós, és a kis-, illetve mikrotérségi funkciókhoz. A jelenlegi állapot leírása mellett utalunk az elmúlt évtizedben tapasztalható változások tendenciáira is. Természetföldrajzi viszonyok Albertirsa közigazgatási területe hektár. A település Pest megye dél-keleti észén, a Budapestet Szolnokkal összekötő 4-es főút (E60) mentén, a 40-es út leágazásánál, a Duna Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál helyezkedik el. A település tájhatáron alakult ki. Legmagasabb pontja 178 méter, a déli terület magassága 134 méter körüli, a Gerje-patak völgye a 120 méter szintjénél változik. Albertirsa északi területe dombsági táj. A dombság alapját a pliocén agyag alkotja, amelyre lösz, löszös barnahomok települt. Ezért a Szentmártoni és az Irsai út mellett agyagbányászatra is lehetőség adódik. A dombságon található a legjobb minőségű talaj. A 4-es úttól északra fekvő területek agráralkalmassági értékszáma országos átlagot meghaladó, az attól délre fekvő területeké (a beerdősített részek kivételével) az országos átlag és annak 80 %-a között mozog. A dombság és a rét határán alakultak ki a szőlőtelepek. A déli homokhátsági rész laza homok és futóhomok. Kisebb, szélfúvásos dűnék teszik a felszínt változatosabbá. A dombság és a homokhát közötti vizenyős térszín a Gerje-patak ártere, amely a Marasztyi nevet viseli. Éghajlati viszonyait a mérsékelt övi, a Kárpát-medencére jellemző, sztyeppei jellegű klíma határozza meg, viszont a dombvidék is hatással van rájuk. A napsütéses órák száma kissé magasabb, mint az országos átlag, az évi csapadék mennyisége pedig valamivel az országos átlag alatt van. Az északi, dombsági és a déli, síksági területen a növénytakaró is különbözik: északon őshonos a tölgy, a cser, a hárs (mely védett, a Hársas völgy névadója), valamint jellegzetes fa az akác, a vadalma, a bokrok közül a kökény és a csipke. Délen a nyárfafélék és a nyír, valamint a homoki tölgy és az akác a jellemzőek, a rétség jellegzetes fája, a fűz. A természeti adottságok közül kiemelkedő - a településfejlesztést is befolyásoló - érték a gyógyászati alkalmasságát is bizonyító termálvíz, amelynek infrastruktúráját az elmúlt évek beruházásaival és a környezet kiépítésével megfelelő színvonalúvá alakítottak.

20 Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 19 Albertirsa népességfejlődése A népességfejlődés tendenciáinak felvázolásához az elmúlt évtized folyamatairól adunk rövid áttekintést. A régmúltról csak említésképpen megállapítható, hogy a település lakossága 1920 és 1990 között folyamatos, egyenletes, lassú csökkenést mutatott, 1990-ben fő volt. A népesség dinamikájának esetleges változásai mindenkor az országos politikai, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési elhatározások térségi vetületének következményei voltak. 2. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása történelmi léptékben 2 Lakónépesség száma Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, év adatai alapján, saját szerkesztés. Az ezt követő években Albertirsa nagyközség lakónépessége számában jelentősen tovább esett, de ez csak átmeneti hullámvölgynek bizonyult ban a lélekszám az 1990-es adattal már közel azonos, fő volt, ami az ezredfordulóra jelentősen meg is haladta ezt az értéket. Ennek hátterében új folyamatok indultak meg, hiszen a természetes szaporodás negatív értékű volt a községben, ezzel szemben a vándorlási különbözet az említett évtizedben már pozitív értéket mutatott, s a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást. Albertirsán az 1990-es években felerősödött migrációs folyamatok sajátos társadalmi következményekkel is jártak. A népesség térbeli mozgása együtt járt a fiatalabb, képzettebb rétegek fővárosba és közvetlen környezetébe történő költözésével, és a fővárosból kiáramló, kevésbé képzett, rosszabb szociális helyzetben lévő rétegek letelepedésével. 2 Az 1950-ben történt településegyesítési adatok Alberti és Irsa együttes lakosságszámát mutatják.

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

KIVONAT. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből:

KIVONAT. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből: Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. KIVONAT Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből: 24/2011. (VI. 22.) Ceglédi Többcélú

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ Erdőkertes község Képviselő testülete úgy döntött, hogy elkészítteti a község településszerkezeti tervét és szabályozási

Részletesebben