Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Átírás

1 Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok és a funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatok esetén nagyobb városoknak már idén (régiófüggő), de jövőre minden város számára (?) kötelező érvénnyel.

2 Mit szeretne elősegíteni az IVS? Az uniós városfejlesztési forrásokhoz való hozzáférést A magán források bevonását, Partnerség kialakítását - megteremteni egy közös felületet, ahol kommunikálni tudnak a fejlesztésben érintett érdekelt felek: a döntéshozók, a lakosság, az intézmények és helyi szervezetek, a fejlesztő és a tervező. Hogyan segíti elő ezt az IVS? Stratégiai keretbe integrálja a térszerkezeti célokat, összehangolja a fejlesztéseket, koordinálja az önkormányzati és magán forrásokat.

3 IVS Integrált: sok szereplő és szakterület céljait integrálja, területi szemléletben, városrészre lebontott célokkal, fejlesztendő akcióterületek meghatározásával, partnerségre épülő elkészítéssel (minden szereplő erőforrására tervez ); stratégia: 7-8 éves időtávon mérhető célokkal, a fejlesztés pénzügyi és szervezeti kereteinek meghatározása, testületi jóváhagyás legitimálja Akcióterületi Terv (ATT) az akcióterület fejlesztéseit határozza meg, Területileg integrált megvalósíthatósági tervként: 2-3(-5) éves időtávlatban építési, gazdaságfejlesztési, szociális stb. akciókra

4 Miben új? IVS: ATT egyben területi és stratégiai pénzügyi és szervezeti kereteket is megad középtávra fókuszál hosszú távú (cél) és rövid távú (ATT) kitekintéssel Funkcióbővítő / szociális mentori (AszT) és képviselő-testületi jóváhagyás - az IVS lebontása területi akciókra MT jellegű, mélységű idő-és pénzbeli ütemezést tartalmaz partnerséget és promóciót követel meg módszertan Hogyan illeszkedik az eddigi tervezési rendszerbe? Az IVS a fejlesztési koncepciót konkretizálja a településszerkezeti tervre lebontva; Az IVS jelöli ki az akcióterületek (és így az ATT-ek) hatókörét, ill. környezetük 7-8 éves céljait; Az ATT-nek illeszkednie kell az IVS-hez és a rendezési tervhez (de gyakran a gombhoz varjuk a nadrágot )

5 A dokumentumok közti kapcsolat Területfejlesztési koncepció Jogszabályi kötelezettség HÉSZ, Településszerkezeti és Szabályozási terv Jogszabályi kötelezettség IVS ROP pályázat feltétele ATT ROP pályázat feltétele

6 Legtöbbször miért készítenek az önkormányzatok ma IVS-t? 1. Akarnak egy fejlesztést EU-s pénzből 2. de a pályázati kiírás miatt szükségszerű készíteni egy IVS-t (és egy ATT-t), pedig már a szakhatósági engedélyeket is beszereztük. 3. Mit teszünk?: megkérjük a pályázatíró cégünket, hogy készítse el nekünk az IVS-t, 4. a pályázati beadásig hátralévő 3 hónap alatt. 5. de úgy, hogy az előre kitalált pályázatunkat támogassa. és vannak olyanok is, akik komolyan gondolják

7 Az IVS-készítés gyakorlati kérdései Ami kell ahhoz, hogy jó legyen: Sok adat (KSH) és dokumentum begyűjtése és elemzése, Legalább 4-5 műhely lefolytatása (vállalkozók, civil szervezetek, politikusok, intézményvezetők, a városban érintett kormányzati szereplők), Legalább 3 mérföldkőnél döntés (városrészi határok és célok, akcióterületek és a fejlesztések priorizálása, IVS elfogadtatása) Erőforrásigény: Kb. 100 szakértői nap + min. 5 hónap + erős politikai támogatás Ami rendelkezésre áll hozzá általában: a pályázatban visszatérithető tervezési ráfordítás összege + max. 3 hónap + politikai megosztottság

8 Az IVS tartalmi elemei I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban II. Helyzetértékelés III. Városrészek területi megközelítésű elemzése IV. Stratégia A település hosszú távú jövőképe Jövőbeli fejlesztési irányok (célhierarchia) Antiszegregációs terv V során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése VI. A Stratégia megvalósíthatósága ingatlangazdálkodás, partnerség, szervezet monitoring

9 Döntően milyen IVS-ek születnek? pályázat-orientáltak; stratégiai motiváció nélküliek; de stratégiai szemléletet imitálók; ezt a feltételt is teljesítettük hangulatúak a pályázatíró / tervező cég és a hivatali koordinációt ellátó ügyosztály céljaira (jobb esetben polgármesteri vagy alpolgármesteri támogatással).

10 Aktualitás, jelenlegi gyakorlat, tapasztalatok A gyakorlatban a tervezések során inkább úgy élték meg a tervkészítők és a megrendelők egyaránt, hogy rohamtempóban kell olyan anyagokat előállítani, amikre jó esetben minimum fél, de inkább egy évet kellene szánni, amennyiben komolyan vesszük a stratégiakészítést. Az elvárt eredmény a partnerség kialakítása, az ágazati elképzelések közötti összehangolás, egyfajta generalista látásmód meghonosítása a jelenlegi gyakorlat során nem jöhetett létre. Ugyanakkor elkezdődhetett valami, ami a stratégiai gondolkodás irányába mutat

11