Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor"

Alíz Papné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor tervező menedzser Pécs, november 18.

2 A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A városrehabilitációs kiírások a ROP-ok legkomplexebb kiírásainak tekinthetők, amelyek már a projekteken belül is egymásra épüléseken, kölcsönhatásokon, szinergiákon nyugszanak. A Dél-dunántúli régióban a következő pályázati konstrukciók meghirdetésére került sor eddig: Városfejlesztési akciók támogatása (funkcióbővítő beavatkozások) Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja (szociális célú városrehabilitáció) Pécs EKF 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása

3 A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A ROP eddig eltelt időszakban tapasztalt szemléletformáló hatását tovább kell folytatni a következő időszakban is, így alapvetően a következő két elv figyelembe vétele mentén érdemes továbbhaladni: Együttműködések ösztönzése a köz- és magánszféra között településfejlesztési akciók közös lebonyolításában, hiszen el kell kerülni azt a folyamatot, melyben a magántőke bevonásra képes önkormányzatok sokszor jelentéktelen, összegében irreleváns, gazdaságfejlesztést alig eredményező projektelemeket kívánnak érvényesíteni a kötelező gazdaságfejlesztés témakörében Az integrált településfejlesztési stratégiák további erősítése elengedhetetlen.

4 A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A fenti alapelvek mentén a következő új irányvonalak jelölhetők ki a városfejlesztésben: A JESSICA visszatérítendő támogatási rendszerre való felkészülés. Az integrált településfejlesztési stratégiák hatékonyságának növelése érdekében olyan konstrukció megjelentetésére van szükség, amelyik a közösségi részvétellel megvalósuló stratégiai tervezés technikáját segíti elsajátítani a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében. A városközpontok és alközpontok mellett egyéb depressziós, slumösödő, szegregálódó, városképileg leromlott, rehabilitációs beavatkozásra váró területek fejlesztését is elő kell segíteni. Fékeket kell beilleszteni a rendszerbe annak érdekében, hogy ne lehessen a bújtatott intézményfejlesztési szándékokat városrehabilitáció címén megvalósítani.

5 A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A szociális városrehabilitáció esetében el kell ismerni a sokkal hosszabb előkészítő munka szükségességét, valamint a gyors eredmények helyett inkább éves távlatokban való gondolkodás szükséges a beavatkozások eredményességének mérése kapcsán. A soft típusú beavatkozások terén a tanulási folyamat elején állunk, így az infrastrukturális beavatkozásokat kiegészítő tevékenységek vonatkozásában további tapasztalatgyűjtésre, szakmai fórumok szervezésére van szükség. Az otthonteremtés elve mentén megvalósuló bérlakásépítési kedv növekedésére számítunk mely mind a köz-, mind a magánszektorban érezhető lesz. Az ERFA forrásból megvalósuló új építések lehetővé tételével számos új városfejlesztési projektötlet fog napvilágot látni. Az energiahatékonysági beavatkozásokat kivétel nélkül meg kell majd követelni minden építési beruházás esetében, így a fűtéskorszerűsítések, a hőszigetelések és a megújuló energiák hasznosítása előtérbe kell kerüljön.

6 Általános tapasztalatok a városrehabilitációs pályázatok kapcsán A pályázók a pályázatuk beadása előtt előzetes egyeztetéseket kérnek a KSZ-től. Ezeken az egyeztetéseken nagyon sok sarkalatos kérdés tisztázható, ezzel a pályázatok minősége javul. A műszaki tervek tervpályázat útján történő kiválasztása előnyt jelent a pályázat szakmai értékelése során. Lehetőség van arra, hogy a pályázatok műszaki terveit az állami főépítész által működtetett terület építészeti-műszaki tervtanácson bemutassák. A tervtanács pozitív véleménye plusz pontot jelent a pályázat értékelésénél.

7 A városrehabilitáció új útja VÁROSMEGÚJÍTÁS KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejlődésben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráerősít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösség bevonásával amely egyszerre forrása és kedvezményezettje e tevékenységnek úgy módosítsa a városfejlődési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat.

8 A városrehabilitáció új útja VÁROSMEGÚJÍTÁS KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

9 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS