Minőségirányítási program. Minőségirányítási Program. Összeállította: Andrásiné Szép Marianna óvodavezető. Szombathely, 2010.

Átírás

1 Minőségirányítási Program Összeállította: Andrásiné Szép Marianna óvodavezető Szombathely, Május 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 ÁLTALÁNOS RÉSZ AZ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVŐÁRÁSOK ÓVODÁK INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS MÉRÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS..18 ZÁRŐRENDELKEZÉSEK..22 MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet számú melléklet..29 1

3 Bevezetés A közoktatásról szóló LXXIX. Törvény 2003.évi módosítása előírta az intézmények számára minőségirányítási programjuk elkészítését. Az elősírások alapján intézményünk eleget tett ezen törvényi kötelezettségnek. A Törvény 40. -a (11) ( 12 )bekezdése úgy fogalmaz, hogy az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. Ezen törvényi előírásoknak kíván megfelelni intézményünk, azzal hogy működteti a minőségirányítási programot amelybe beépítettük teljesítmény értékelés szempontjait és az értékelés rendjét. Az eltelt időszakban a fenntartó és az intézmények minőségirányítási tevékenységét befolyásoló jelentős jogszabályi változások történtek. A fentiekre tekintettel az intézményi minőségirányítási programot felülvizsgálni, aktualizálni volt szükséges. A program az alábbi részekből áll: Általános rész Az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások Intézményi minőségpolitikai Minőségirányítási rendszer Ellenőrzés, értékelés, mérés Teljesítményértékelés Partnerközpontú működés 2

4 Általános rész Intézményi bemutatás Intézményünk 1974 óta működik, a város délnyugati városrészén lakótelepi óvodaként. A lakóterület jellegéből adódóan óvodánkban a társadalom minden rétegének gyermeke jelen van, és ez egy egészséges szociokulturális összetételt jelent. Ugyanakkor feltételez az óvoda részéről egy nagyon tudatos nevelőmunkát úgy a tehetséggondozásban, mint a hátránykompenzálásban. Intézményünk hosszú évek óta színvonalasan és eredményesen működik. Igazolják ezt partnereink spontán visszajelzései. A kialakult versenyhelyzet, szabad óvodaválasztás szakmai autonómia, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy különös figyelmet fordítottunk fejlesztő nevelőmunkánkra. Alapvetőnek tekintjük, hogy partnereink elvárásának, elégedettségének megfeleljünk. Intézményünk tevékenységét az alábbi nevelési programban megfogalmazott alapelvek határozzák meg: - a gyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés eszközrendszerével. - esélyegyenlőség elve - egészséges életmódra nevelés elve - érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése Alapelveinkhez kapcsolódó céljainkat, céljaink sikerkritériumát, céljainkból következő feladatainkat a Helyi nevelési programunk tartalmazza. Intézményünk legfőbb szellemi tőkéjének Egészségközpontú Helyi nevelési Programunkat, és Minőségirányítási Programunkat tartjuk. 3

5 1. Az intézményekre vonatkozó általános fenntartói elvárások Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézményrendszere tekintetében folyamatosan ellenőrzi és értékeli a fejlesztési tervben megfogalmazott célok teljesülését. A változó igényekhez és feltételekhez, jogszabályi követelményekhez alkalmazkodva, valamint a folyamatos fejlesztés lehetőségeit keresve az önkormányzat közoktatási intézményeivel szembeni elvárásait a következőkben fogalmazza meg: A központi oktatásirányítás, valamint a fenntartó fejlesztési tervében és minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásai jelenjenek, meg az intézmények dokumentumaiban ( az intézményi minőségirányítási programokban ) és mindennapi munkájában. Az intézmények gazdálkodása és ügyrendje feleljen meg a hatályos jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak. Az intézményrendszerben a biztosítani kell a rendszer rugalmas átjárhatóságát. Az intézmények működjenek együtt az átjárhatóság megvalósítása érdekében. Az intézmények feladata az alapító okiratnak megfelelően különleges pedagógiai támogatást igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadása, az esélyegyenlőség biztosítása. Törekedni kell a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulók esélyteremtésének biztosítására, a megoldási lehetőségek felkutatására és alkalmazására. Valósuljon meg hatékony együttműködés a közoktatási intézmények között a gyermekek, tanulók problémáinak kezelésében, a hátrányok kompenzációjában a prevencióban, valamint a hátrányos helyzetű, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában. Alap-és középfokon egyaránt törekedni kell az idegen nyelv és az informatika eszközként való alkalmazására. Az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi és informatikai programjainak összehangolásával emelkedjen a tanulók kimeneti képzettségi szintje. Kapjon hangsúlyt a kiemelkedő képességű gyermeke, tanulók tehetséggondozása. Javítani kell a mindennapos testmozgás feltételeit, és továbbra is biztosítani kell a szervezett úszásoktatás lehetőségét. Hatékonyabbá kell tenni az egészségnevelés programját különös tekintettel a megelőzésre - annak érdekében, hogy az egyes korosztályok egészségi mutatói javuljanak. Minden intézményben törekedni kell a diákok személyiségfejlesztésnek biztosítására 4

6 Valamennyi intézményben erősíteni kell a korszerű pedagógiai és módszertani eszközök alkalmazására. A pedagógusok módszertani kultúrájuk fejlesztésével szakmai képzésekkel, továbbképzésekkel, önképzéssel folyamatosan emeljék a szakmai munka színvonalát. Erősíteni kell az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációját és együttműködését. Az intézmények járuljanak hozzá működési feltételeik javításához, pályázati lehetőségek felhasználásával. Az intézmények aktívan működjenek közre a városi ünnepségeken, rendezvényeken. Továbbra is hatékonyan kell működtetni az információs rendszert a fenntartó és az intézmények között, továbbá biztosítani kell a különböző szinteken keletkező információk cseréjét, megismerhetőségét. A kisebbségi oktatás-nevelés igénybevételére minden igénylő számára a továbbiakban is legyen lehetőség. Minden intézmény működtesse intézményi színtű mérés-értékelési és minősítő rendszerét, amely az intézmény minden tevékenységi területére terjedjen ki. Az intézmények rendszeresen értékeljék minőségirányítási programjuk, megvalósulását és szükség estén ennek megfelelően módosítsák tevékenységüket.. 2.Egyes intézménytípusokra vonatkozó elvárások 2.1.Óvodák Az óvodai rendszer a valós igényeknek megfelelően, ahhoz folyamatosan igazodva, a szakmai és gazdaságossági szempontok figyelembevételével biztosítsák a felvehető gyermekek számára szükséges óvodai gyermekcsoportok működését. Az óvodák folyamatosan működtessék minőségfejlesztő, teljesítményértékelő és minősítő rendszerüket Az óvodák gondoskodjanak helyi nevelési programjuk színvonalas megvalósításával a gyermekek szociális, testi, értelmi képességeinek egyéni és életkor specifikus fejlesztéséről. Az óvodák programkínálatukkal, családias légkörükkel, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítsék elő, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban, teljeskörűen kerüljenek az óvodába. Az óvodai idegen nyelv feltételeinek biztosításával egyre több gyermek játékos módon ismerkedjen az angol és német nyelvvel. Az óvodák törekedjenek rendszeres kapcsolattartásra a gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal. 5

7 2.2. Intézményünkre vonatkozó elvárások Az óvoda törekedjen arra, hogy az egészséges életmód és környezetegészség szokásai beépüljenek a gyermekek életmódjába, a szülők szemléletének formálására. Erősítsék a testi nevelés ezen belül a gyógytestnevelés - hatékonyságát a gyermekek egyéni és életkorának megfelelően. Törekedjenek a másság elfogadására, valamint az integrált nevelést igénylő gyermekek befogadásának erősítésére. 6

8 3. Minőségpolitikai nyilatkozat Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted van itt minden ami szép mottója óvodánknak. /Várnai Zseni/ Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe vesszük a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnerek elvárását, amelyet szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztéssel kívánjuk biztosítani. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, társadalmi és partneri igényeknek megfelelően, szeretetteljes légkörben végezzük. Nálunk a minőségi munka, a megújulás alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Elkötelezzük magunkat a partnerközpontság és a folyamatos fejlesztés stratégiája mellett. Fáradhatatlanul törekszünk a helyi nevelési programunkban megfogalmazott célok teljesítésére. Óvodapedagógusaink a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva közvetítik kultúránkat, hogy ez által az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodnak. Törekszenünk, hogy az óvodások okos szeretetben, érzelmi biztonságban, az őt megillető különleges védelemben, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkörben, sok élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveiket. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak megalapozására, hiszen az egészség érték számunkra. Jól felkészült, szakmailag igényes megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal, és velünk együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Hisszük, hogy szakmai felkészültségünk és lehetőségeink maximális kihasználásával meg tudjuk teremteni az esélyegyenlőséget minden gyermek számára. 7

9 4. Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási rendszer szervezeti keretei: Óvodánk 2003-ban kiépítette a COMENIUS I. modell alapján, a Partnerközpontú Működést. A modell 4 fő eleme: Tervezés, Megvalósítás, Ellenőrzés, Beavatkozás Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. Munkánk megkönnyítése és pontosabbá tétele érdekében készítjük el a fő és kulcsfolyamatokat Minőségcélok Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a nevelőtestületünk, szakmai továbbképzéssel, önképzéssel, folyamatosan emeljék a szakmai munka színvonalát. Óvodapedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek, a partnereikkel szemben. Az óvodánkban megvalósuló minőségirányítás célja: Annak garantálása, hogy óvodánk a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtsa. Ennek érdekében intézményünk folyamatos, önértékelésen és külső értékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet végez. A minőségfejlesztés feladatait a helyi program alapján elkészült minőségirányítási programunk tartalmazza. A minőségirányítási program feladatai az óvoda valamennyi folyamatát érintik és a helyi programban meghatározott célnak megfelelő minőség kialakításában és fenntartásában az óvoda valamennyi dolgozója részt vesz. A vezetés felelőssége A minőségirányítási program működéséért az intézményvezető a felelős. Cél: Az intézmény vezetése biztosítja, a minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét. A folyamatos fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat, a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 8

10 A minőségirányítási csoport tagjait az intézményvezető bízza meg, melynek élén minőségügyi felelős áll, akinek feladata és felelőssége a csoport tagjaival közösen a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása a minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az alkalmazotti körnek. Minőségirányítási csoport jogköre/tevékenysége: Elkészítik munkatervüket Rendszeresen üléseznek Elkészítik a folyamatleírásokat Mérések lebonyolítása, elemzése, értékelése Tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére A munkacsoport zárójelentést, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a testület megvitatja, majd konszenzus formájában elfogadja Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartói önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályzói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát rendszeresen lehetőségeinkhez mérten frissítjük, aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny nyomtatott példányban biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy példány az óvodavezetői irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Óvoda Vezetési Ismeretek kötetei. A megismerés biztosítása Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. 9

11 A Közlönyökben, illetve postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát az óvodavezető tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismerés céljából heti / óvodapedagógusoknak / illetve kétheti / nevelőmunkát segítő dolgozóknak/ munkatársi értekezlet keretében a nevelőtestület illetve alkalmazotti közösség elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismeretét. Amennyiben az előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezi. A friss információk megjelenéséről folyamatosan tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó anyagokat egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása a vezetői ellenőrzés feladata, a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérésével. Az érdekképviseleti fórumok Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács szá mára egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Melléklet: Intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumok listája. Stratégiai tervezés Az intézmény annak érdekében, hogy fejlesztéseit céljainak megfelelően fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza hosszutávú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát, amely meghatározza az intézmény működését. Melyben leírjuk azokat a dokumentumoknak az elkészítési rendjét, célját, tartalmát, melyek hosszú távon meghatározzák az intézmény működését: Stratégiai tervezés Éves tervezés folyamatszabályozása Irányított önértékelés folyamatszabályozása Ellenőrzése, értékelés, mérés Azt ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. A vezetői ellenőrzés folyamata: A pedagógiai munkáért az óvodavezető a felelős, ebből eredően a pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése első szinten a vezető kompetenciája. 10

12 Az objektív értékelés feltétele az alaposság és a körültekintés. A pedagógiai munka ellenőrzésére azért van szükség, hogy értékelésével, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés, értékelés kiterjed: a nevelés, fejlesztés feltételeinek vizsgálatára; a pedagógiai dokumentációk ellenőrzésére, elemzésére; a gyermekek fejlettségének mutatóira: a gyermeki tevékenységekre és egyéb munkák gyűjteményére; a gyermekek fejlettségének értékelésére; az óvónő gyakorlati munkájának megfigyelésére, értékelésére. A pedagógiai dokumentációk ellenőrzésének, elemzésének szempontjai: a gyermekek fejlettségi szintjére alapozott célok és feladatok; a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységek; az életkori sajátosságokra épülő készségek - képességek fejlesztése; a tervezési ciklusok tervezési határidejének betartása; a csoportok neveltségi szintje. A dokumentumok ellenőrzését az óvoda vezetője végzi, ezt követően a csoport óvónőivel közös megbeszélés alapján történik a korrekció, ha szükséges. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: a gyermekek tevékenységének és fejlettségének értékelése az óvónői gyakorlati munka szintje. A gyermekcsoport fejlettségének értékelése a gyermekek tevékenységeinek megfigyelésein, az óvónők fejlettségmérő elemzésein, az egyéni megfigyelési feljegyzések, az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel az óvónők a gyermekek megfigyelését, fejlesztését folyamatosan végzik, az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempont az önálló pedagógiai munka tiszteletben tartása, pozitív megerősítése, a nevelési programunkban elfogadott elvek számonkérése. Az ellenőrzés a nevelési év folyamán előre ütemezetten, az óvoda éves munkatervében meghatározottak szerint történik. 11

13 Csoportonként minden év végén elemezzük és értékeljük a nevelési - fejlesztési célkitűzések megvalósulási szintjét. Ezek alapján év végén készítjük el az összegező értékelést és ez adja a következő év nevelési - fejlesztési feladatainak meghatározását és az ellenőrzési munkájának a szempontjait. Az egész óvodát érintő folyamatban kiemelt a bemenet, az óvodába lépés, és a kimenet, az iskolába lépés, valamint az egészségnevelő munkánk szorosabb ellenőrzése és értékelése. Az óvodába lépés meghatározó a gyermek egész óvodai életére. A kimenet, az iskolába lépés időpontjának eldöntésében nagyon fontos a több szempontú elemzés a fejlettség megítélésében. Kiemelt nevelési területünk az egészséges életmódra nevelés. Az eredményességének folyamatos segítése céljából szükséges a rendszeres elemzése, ellenőrzése, értékelése. A nevelés hatékonysága akkor realizálódik, ha a gyermekek személyisége harmonikus egyensúlyban, előre mutatóan fejlődik. A csoportok fejlettségének mutatói: - a szokás-szabály rendszer működése, a játék kiegyensúlyozottsága, a gyermekek közötti társas kapcsolatok. -A reális értékeléshez elengedhetetlen az életkori sajátosságok ismerete, valamint a csoportra jellemző speciális információk figyelembevétele. -A csoportok neveltségi szintjének vizsgálatához szükséges mindkét óvónő munkájának megfigyelése. A csoport neveltségi szintje igen jellemzően mutatja az óvónői munka hatékonyságát. -A csoportfejlettségi mutatók alapján készült értékelést az óvónőkkel közösen végzi a vezető óvónő, s ha szükséges tanácsokat, útmutatásokat, nyújt a csoport neveltségi szintjének emeléséhez. A gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése: Minden nevelőmunka tudatos végzése magában foglalja a gyermek fejlődésének nyomon követését, elemzését, az elért eredmények figyelemmel kísérését. A fejlesztés menetét ez alapján határozzuk meg. Kiemelt jelentőségű a spontán és az irányított szempontok alapján szerzett információk folyamatos rögzítése. Az egyéni fejlődés - fejlesztés kiinduló pontja az anamnézis. 12

14 A gyermekek megfigyelését a programunkhoz igazodó saját szempontjaink alapján végezzük. Az újonnan érkező gyermekek fejlettségi szintjét felmérjük és értékeljük az általunk készített egyéni fejlettség és fejlesztési lap szerint, majd középső csoport évvégén és nagycsoportban decemberben ellenőrizzük és értékeljük. A problémát mutató gyermekeknél teszteket végezzük el és a gyermek fejlődési szintjét félévente ellenőrizzük. Ha a gyermek iskolakészültségében mutatkozó lemaradásokat nem sikerült maradéktalanul felzárkóztatni, javasoljuk, hogy a gyermek a nevelési tanácsadó vizsgálatán vegyen részt. Amennyiben a gyermek fejlettsége további speciális fejlesztést igényel, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatára javasoljuk. A csoport óvónői és az óvodavezető közös döntése alapján teszünk javaslatot a szülőnek gyermeke beiskolázására. Az intézmény működésének értékelése. Belső értékelési rendszer működtetése. Az intézményvezetés az általa meghatározott szabályozás szerint belső értékelést végez, felméri hogy alkalmazott folyamatok mennyire hatékonyak, célszerűek, segítik az intézményi célok megvalósulását. Az eljárás az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak teljes tevékenységére alkalmazandó. Tartalma: Pedagógusok értékelésének folyamata (Éves munkatervben található) Mellékletek: (feljegyzés a látogatásról, tanulói, szülői kérdőív, önértékelő lap, összefoglaló értékelő lap. A nem pedagógus munkatársaknál, az előzőeknél felsorolt mellékletekben megjelenő információk értelemszerűen nem szerepelnek. 13

15 4.2. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS Szempontjai és az értékelés rendje A Kőrösi Csoma Sándor Utcai Óvoda minőségirányítási programjában már rögzítésre került az intézmény egészét érintő teljes körű intézményi önértékelés. Az intézményünkre vonatkozó önértékeléseket összhangba kívánjuk hozni a teljesítményértékeléssel. A teljesítmény értékelés az egyén teljesítményét hivatott vizsgálni és értékelni. Az intézményi önértékelés feladata és periódusa már korábban rögzítésre került a minőségirányítási programunkban. Ennek megfelelően, elindítottuk az óvoda egészére vonatkozó folyamatos éves vizsgálatainkat. Az intézményi önértékelésre évente kerül sor, a vizsgálatok menetét az értékelés rendjét minden év elején rögzítjük és az év végén összegezzük a mérés, értékelés megállapításait. Az óvodánkban megvalósuló teljesítményértékelés célja: - A teljesítmény értékelés általános célja a humán erőforrás-rendszerek megreformálása, a teljesítmények és az anyagi erőforrások, elismerések összhangba hozása - A közoktatásról általában és az óvodáról különösen elmondható, hogy inkább folyamat, mint eredményorientált. A teljesítmény értékeléssel igyekszünk ezen a szemléletben és gyakorlaton alakítani, változtatni - A teljesítményértékeléssel azt kívánjuk elérni, hogy a szervezeti és az egyéni célok lehetőleg egy irányba hassanak, egymást erősítsék - További célunk, hogy megerősödjön a visszajelzés, visszacsatolás rendszere a beosztottak és az intézmény vezetése között - A teljesítmény értékeléssel a teljesítmények és az elismerés differenciáltságát kívánjuk meghonosítani intézményünkben A teljesítményértékelés és a minőségirányítási program kapcsolata, helye a MIP rendszerében A teljesítmény értékelés a minőségirányítás része. Óvodánk minőségirányítási programja elsősorban az intézmény egészének minőségi munkáját kíséri 14

16 figyelemmel. Ennek keretei között vizsgáljuk az intézmény helyzetét, fogalmazunk meg feladatokat a jövőre vonatkozóan. A MIP dinamikus és kölcsönös kapcsolatban van a teljesítmény értékeléssel, mely kifejezetten az óvoda dolgozóinak egyéni teljesítményét hivatott figyelemmel kísérni és értékelni. A teljesítményértékelés helye a MIP utolsó fejezete, azaz a folyamatos fejlesztés során begyűjtött információk feldolgozása, az eredmények rögzítése és a következő évre vonatkozó feladatok meghatározása után következik. A teljesítmény értékelés önálló rendszerének kidolgozására az erre vonatkozó jogszabály megjelenésével kerül sor. Óvodánk teljesítmény értékelési rendszere az alábbiakban felsorolt alkalmazottak rendszeres, egyéni értékelését tűzi ki célul: a.)a teljesítmény értékelésben részt vevő alkalmazottak névsora: Intézményvezető/óvodavezető: Andrásiné Szép Marianna Óvodavezető- helyettesek: Munkaközösségvezetők: Kovácsné Süle Ágnes Schimmer Lászlóné Horváth Edéné Dr. Baánné Dénes Gabrielle b) Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok névsora: Andrásiné Szép Marianna Baán Mihályné Bábel Józsefné Guczoginé Varga Mária Hajduné Major Adrien Horváth Edéné Kálmán Ferencné Kissné Sipos Brigitta Kovácsné Süle Ágnes Küllei Lászlóné Nagy Eszter Rohonczi Lászlóné Samu Csilla 15

17 Schimmer Lászlóné Szegletes Ottóné c) Az intézményben dolgozó dajkák névsora: Balaton Gáborné Kajcsosné Nagy Edina Klujber Rita Móriczné Takács Mária Márfi Szilvia Molnár Lászlóné Szombath Marietta d) Az intézményben a technikai dolgozó névsora Horváthné Süle Veronika Incédi László A folyamat lényege A teljesítmény értékelés dolgozói önértékelésen alapul, amely a vezetői értékeléssel való összehasonlítással válik objektívvé. Az önértékelés és a teljesítményértékelés is azonos kérdőívvel történik, azért hogy az mindenki számára egyértelmű, áttekinthető legyen, és a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. A folyamathoz szorosan kapcsolódik: a vezetői ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, a helyi nevelési program beválásának vizsgálata, az intézmény működésének éves értékelése, az éves erőforrásterv készítése, az ösztönzőrendszer működtetése Közvetve kapcsolódik mindehhez a partneri elégedettség, a továbbképzési rend vagy a kiválasztás és a betanulási rend szabálya is. 16

18 A folyamat célja az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése - önértékelésre alapozva - a még eredményesebb és hatékonyabb munkavégzés érdekében A teljesítmény értékelési rendszer szempontjai és tervezett időpontjai : A teljesítmény értékelésbe bevont dolgozók vizsgálatára évente egyszer februármárcius hónapban kerül sor. A vizsgálat és az értékelés tervezett általános elvei: Év elején megfogalmazott és kijelölt mérhető tartalmi célok alapján zajlik a vizsgálat Az értékelő megbeszélések személyre szóló időpontját szeptemberben mindenki megismerheti A teljesítmény értékelés az adott év elején a kiemelt feladatok és a munkaköri leírás figyelembe vételével határozzuk meg A szempontsorokat, vizsgálati anyagokat folyamatosan bővítjük, javítjuk a minél reálisabb és konkrétabb értékelés érdekében Az év végén zajló teljesítmény értékelő megbeszélések fontos feladata lesz az értékelésen túl, a fejlesztendő kompetenciák és készségek, valamint a jövőbeni feladatok meghatározására A teljesítményértékeléshez használható szempontsorok A szempontsorok felhasználásáról adott év elején döntünk, ugyanis a minőségirányítás számára kijelölt és adott évben kiemelt feladatok meghatározására mindig év elején kerül sor. Ezek a feladatok pedig meghatározzák az intézményben dolgozó alkalmazottak teljesítmény értékelésének szempontjait is. Ugyanakkor, tekintettel kell lennünk arra, hogy jelenleg törvényi szabályozás híján nem rendelkezünk a teljesítményértékelés közoktatásra vonatkozó elvárt, ismert rendszerével A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjai, szempontsorait mellékletben közöljük az alábbi csoportosításban: Önértékelés (4 db) Szülői elvárások (3 db) 17

19 Vezetők és helyettesek (5 db) Beosztott óvodapedagógusok (6 db) Pedagógiai dokumentáció Tartalmi elvárások (2 db) Gazdasági, pénzügyi kimutatások (1 db) 5. PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS Célunk a partnerközpontúság kialakítása: a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés beépítése mindennapi nevelőmunkánkba, valamint a team munka. Legfőbb prioritás a belső információáramlás javítása és fejlesztése, valamint a partneri kommunikáció javítása. Óvodai nevelésünk akkor lehet sikeres, ha építünk a kapcsolatokra, folyamatos párbeszédet folytatunk partnereinkkel. A partnerek felé tudatosan törekszünk az igények megismerésére és teljesítésére. Így a minőség tudatos kezelése az intézmény eredményes és sikeres működésének eszköze. Minőségfejlesztés látható jelei: javul az intézményen belüli kommunikáció, kialakul az intézmény belső nyelve átlátható irányítási elvek megjelennek, feladat, felelősség-megosztás valamint a döntéshozatal rendjének kialakítása az intézmény legfontosabb partnerei a kisgyermek, a szülők egyértelműen visszaigazolják a változásokat a folyamatos párbeszéd eredményeként javul a kapcsolat az iskolával, megszületik az együttműködés lehetősége az intézmény képes megfogalmazni tevékenységének lényegét, sajátosságait, más intézményektől való különbözőségének elemeit beépül a partneri igény és elégedettségmérés formális rendszere kialakul az önértékelés iránti belső igény Partnerközpontú működésünk szabályozását az 1. számú melléklet tartalmazza. A folyamatos fejlesztés fenntartásának módja, a kommunikáció formái Ezen fejezet és a folyamatos fejlesztés érdekében olyan intézményi működési keret fenntartása indokolt, mely segíti, erősíti partnerközpontú működésünket. Lényege, hogy minden, az óvodával bárminemű kapcsolatban álló partner-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatát kövesse ok feltárás, mely ok feltárás nyomán kijelölhetők 18

20 azok az irányok, melyek megvalósítása segíti az intézmény cél- és értékrendszerének érvényesítését. Fenntartása folyamatos fejlesztést indukál, rendszeressé, folyamatossá, kiszámíthatóvá teszi működésünket. Mi, akik a szolgáltatást nyújtjuk, csak közösen elhatározott, felvállalt célok, értékrend közös képviseletével, közös felelősségvállalással tudunk minőségi szolgáltatást nyújtani. A közös célok, a közös felelősség, közös, együttes munkát kíván, ezért ebben mindenki aktív, támogató részvétele nélkülözhetetlen. Munkánk minőségének kulcskérdése a partnerekkel, különösen a közvetlen partnerekkel való folyamatos párbeszéd. Minőségrányitási rendszer dokumentumkezelési eljárása Minőségirányítási dokumentumokkal kapcsolatos követelmények a minőségirányítási eljárások, a Minőségügyi Dossziéban találhatók. Meghatároztuk az intézkedési tervek formáját és tartalmát, megtalálhatók a különböző sablonok, formanyomtatványok. Szabályozóink tartalmazzák a keletkezett dokumentumok és bizonylatok rendjét, ahol nyomon követhető a bizonylat neve, a kitöltő/készítő, a megőrzési hely, a megőrzési idő. Információáramlás Az intézmény közvetlen és közvetett partnereire vonatkozik. Itt szabályoztuk a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumait, gyakoriságát, a belső információáramlás és információ szükséglet kielégítésének módjait. (kommunikációs csatornák, információk, informált, felelős, idő/gyakoriság, bizonylat melyet egy mátrixban rögzítettünk) A fentieket az 1. számú melléklet tartalmazza. Panaszkezelési eljárás Mely vonatkozik az intézmény alkalmazottaira, a gyermekekre és a szülőkre. Meghatároztuk a panasz fogalmát, a panaszkezelés szintjeit és leírtuk a panaszkezelés folyamatát, a feljebbviteli szinteket, mind a gyerekek, a szülők, a pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak körére. Az intézményvezetés törekszik a panaszok legalsóbb szinten történő rendezésére. Ennek érdekében elkészült a panaszkezelési eljárás. A fenti eljáráson kívül a területre vonatkozó szabályozást az SZMSZ tartalmazza. 19

21 Intézményi marketing Melyben leírjuk azon tevékenységeinket mellyel mind a belső (gyermekek, szülő, munkatársak) mind a külső partnerek számára bemutatjuk az intézmény arculatát, eredményeit azért, hogy sikereink széles körben ismertté váljanak. Megjelenítjük azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken az információk eljutnak a partnerekhez, ezek időpontját, az érintetteket, a felelősöket és az informáltak. Szabályoztuk a jóváhagyási és nyilvánosságra hozatal rendjét. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az intézmény az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási, betanulási rendet működtet. A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak felvétele ennek érdekében szabályozott. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy a felvételre kerülő munkatársak az intézmény értékeit elfogadják, szokásaival megismerkedjenek. A pedagógusok esetében tartalmaz továbbá egy kiválasztási szempontlistát, egy interjútervet, egy betanulási rendet, megbízólevelet. Nem pedagógus munkatársak esetében ugyan ez, de nincs interjúterv és megbízólevél. Továbbképzési rendszer működtetése Az eljárás a pedagógus és az intézmény vezetőjére vonatkozik. Leírásra került a továbbképzési program elkészítésének folyamata, és az éves beiskolázási terv. Ösztönző rendszer működtetése A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat. A szabályozás tartalmazza a pedagógusok minőségi munkájáért járó kereset kiegészítés odaítélésének eljárásrendjét (tevékenység/feladat, idő, gyakoriság, érintettek, felelős, bizonylatok). Mellékletként ehhez kapcsolódik egy szempontsor pontértékekkel, pénzjutalom, magasabb színtű elismerések, címek adományozása, helyi ösztönzések módja. Nem pedagógus munkatársak esetében kereset-kiegészítés, pénzjutalom, és egyéb ösztönzések szerepelnek. 20

22 Az intézmény működtetése Intézményi eszközbeszerzés működtetése Az intézményvezető a fenntartóval együttműködve az eszközeinek biztosítása érdekében számba veszi a meglévő eszközeit, ennek megfelelően tervezi a beszerzéseket. A folyamat tartalmazza a lépéseket azok ki-és bemeneteit a felelősség és hatáskörüket, keletkezett bizonylatokat, a folyamat részletes leírását. Továbbá belső szabályozókat (pl. ügyrend, számviteli szabályzat, leltározás, selejtezés, pénzkezelés, iratkezelés stb.) azok tartalmát, érvényességi idejét, a megújításért felelős személyt, és a tárolás helyét. Pénzügyi, gazdasági működtetés Az intézmény pénzügyi, gazdasági működtetésének, folyamatának feltérképezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Ingatlan, infrastruktúra biztosítása Az intézményvezető a fenntartóval együttműködve biztosítja az ingatlant, infrastruktúrát, és ezek aktuális karbantartását. Ingatlan, infrastruktúra biztonsága Egészséges és biztonságos munka-és nevelési körülmények biztosítása. Az intézmény vezetése gondoskodik az óvodahasználó partnerek egészséges és biztonságos munka-és nevelési körülményekről. Ennek érdekében felméri a veszélyforrásokat, amelyek a gyermekek és dolgozók fizikai biztonságát érinti és preventív intézkedéseket hoz. A tervezett folyamat lépései be-és kimenetekkel, döntési pontokkal, felelősség és hatáskörökkel, dokumentumokkal, és a folyamat leírásával, továbbá a fentiekhez kapcsolódó dokumentumokban található (pl. munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat, stb). 21

23 ZÁRÓRENDELKEZÉS 1. Felülvizsgálata: 4 évente 2. Nyilvánossága: Az óvoda dokumentumai a helyi nevelési program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és Minőségirányítási Program az Óvoda nevelői szobájában a szülők bármikor megtekinthetik. Az óvodavezető fogadóóráján (minden hónap első hétfőjén 14 órától 16 óráig) tájékoztatást kaphatnak az óvoda dokumentumairól. 3. Hatályba lépése: A fenntartó jóváhagyását követően lép hatályba. Érvényes: szeptember 1.-ig Szombathely, május 31. Andrásiné Szép Marianna Óvodavezető 22

24 JÓVÁHAGYÁSI, EGYETÉRTÉSI VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉK 1. Az intézmény Minőségirányítási programját az Alkalmazotti Közösség 2010.Május 31. napján elfogadta. 2. Hatályba lépés időpontja.2010.szeptember A Minőségirányítási program hatálybalépésével egyidejűleg hatályát az intézmény korábbi MIP-je. Szombathely, május 31. Készítette:. az intézmény vezetője Elfogadta: Szombathely, május Alkalmazotti közösség nevében Egyetértek: Szombathely, május 31. Szülői szervezet képviselője Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében A Kőrösi Csoma Sándor Utcai Óvoda Minőségirányítási Programját jóváhagyom. Szombathely, Fenntartó képviselője 23

25 1.sz. MELLÉKLET Partnerközpontú működésünk szabályozása A megvalósításban közreműködik A partnerkapcsolatok teamje Felhatalmazásuk, hatáskörük: A Minőségügyi Csoport teamje (továbbiakban M.Cs.) jelen szabályzatban szabályozott kérdésekben jogosult az óvoda képviseletére, ellenőrzésre, értékelésre, javaslattételre. A M.Cs vezetője: A M.Cs. tagjai: A partnerközpontú működéssel összefüggő feladatok koordinálása, éves partnerkapcsolati munkaterv (programnaptár) elkészítése, az igényfelmérések szervezése, irányítása, intézkedési terv megfogalmazása, ismertetése, véleményeztetése a folyamatos fejlesztés fenntartására. A feladatok teljesülésének nyomon követése, értékelése. Negyedévenként tájékoztatják az óvoda dolgozóit munkájukról, eredményeikről. Támogatásuk: Feladataikat megbízólevél alapján, rendszeres kereset-kiegészítésért, telező óraszám kedvezmény mellett látják el. Óvodánk nevelőtestülete Feladata: Óvodánk partnerközpontú működésében mint minőségfejlesztési, minőségbiztosítási programunkban való aktív részvétel, pedagógiai, munkaköri kötelessége. Ezen feladatok részben kötelező óraszámon belül (lásd: gyermeki igényfelmérés), részben kötelező óraszámon kívüli, pedagógiai fejlesztéssel összefüggő feladatnak minősülnek. Az éves partnerkapcsolati munkatervben, s jelen szabályzatban rögzítettek szerint látják el feladataikat. Részt vesznek a mérésekben, elemzésekben, értékelésekben, különös tekintettel a gyermeki és szülői elvárásokra, elégedettségre. Jogkörük és felelősségük: 24

26 Az igényfelmérések értékelése nyomán javaslattétel megfogalmazása a teljesíthető igények kielégítésére, különös tekintettel a nevelés folyamatával (pedagógiai) összefüggő kérdésekre. Mint közvetlen belső partnerek, aktívan és támogatóan vegyenek részt az intézmény önértékelésében. Javaslatot tehetnek minden olyan kérdésben, mely az intézmény partnerközpontú működését segíti. Magatartásukkal, munkájukkal a szolgáltatói attitűd érzékeltetése, példaértékű kapcsolattartás óvodánk minden partnerével. Óvodánk egyéb munkakört betöltő alkalmazottai Feladatuk: Együttműködni a szakmai célkitűzések megvalósításában, a működés fejlesztésében, különös tekintettel a gyermekcsoportokkal kapcsolatos feladatokra. Részt venni a munkatervek, intézkedési tervek munkakörüket érintő feladatainak megvalósításában. Jogkörök és felelősségük: Véleményükkel (lásd. Belső partnerek igényfelmérése) hozzájárul a lehetőség talaján, az intézményi célok figyelembe vételével, a fejlesztéshez. Rendszeres visszacsatolást kapjanak az értékelések eredményeiről, a fejlesztési irányokról, feladatokról. Munkájukkal, magatartásukkal járuljanak hozzá óvodánk kedvező megítéléséhez. Partner azonosítás szabályozása A partnerazonosítást minden tanév elején /szeptember hónapban, kivétel 4 évenként önkormányzati választáskor október hónapban/ végezzük. Részvevő: az óvoda valamennyi dolgozója Módszer: Brainstorming /ötletroham/ Súlyozott szavazás Partner igény felmérés módját, módszerét a mintavételi eljárást annak gyakoriságát valamint a visszajelzés módját a Minőségügyi Kézikönyvben dokumentáljuk. A partnerlistán szereplő valamennyi partnernél külön meghatározzuk az igényfelmérés módját, módszerét amelyet a partnerigény összesítő táblázat tartalmazza. Az igényfelmérést: M.Cs. és az óvodavezető végzi. 25

27 Irányított önértékelés szabályozása Az irányított önértékelés célja hogy az óvoda teljes körűen felméri adottságait és elért eredményeit és ezáltal: Azonosítja erősségeit és a javítandó területeit Kijelöli a legfontosabb fejlesztési területeket Meghatározza a továbbfejlődés irányait AZ irányított önértékelés irányítását a Minőségügyi Csoport tagjai végzik. teljes munkatársi körben elvégezzük. Az irányított önértékelés mintavételi eljárásnak redje: Módszer -kérdőív -dokumentum elemzés Teljes munkatársi körben végezzük gyakorisága 4 évente nevelési év január, február hónapjába. Elégedettséget az 5-ös, 4-es, elégedetlenséget a 3-as, 2-es, 1-es. 0 jelölések fejeznek ki, valamint a 4.0 illetve ennél magasabb, elégedetlenséget a 3.9, vagy ennél alacsonyabb átlag. Területei A.) Adottságok 1. A vezetés értékelése 2. Stratégiai operatív vezetés 3. A dolgozók irányításának értékelése 4. Erőforrások felhasználása 5. A folyamatok szabályozottságok értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. A szervezeti kultúra értékelése 26

28 B.) Eredmények 1. A munkatársak bevonásának mértéke 2. A külső partnerek elégedettsége 3. A belső partnerek elégedettsége 4. Társadalmi szerepvállalás 5. Az intézmény nevelési oktatási eredményei Az irányított önértékelés eljárásrendjére vonatkozó egyéb szabályzókat a Minőségügyi Dosszié tartalmazza. (adottságaink, eredményeink) 27

29 2.sz. MELLÉKLET Információáramlás Kommunikációs csatorna Tanévnyitó Tanévi értekezlet feladatok Nevelési Szakmai értekezlet ismeretek bővítése Munkaközösségi Ülések értekezlet munkaterv szerint Esetmegbeszélés Aktuális témák megbeszélése Munkatársi Aktuális témák megbeszélés megbeszélése Faliújság Felhívások, információk Posta Információ Informált Felelős Idő/gyakoriság Bizonylat Önkormányzati információk, feladatok Információk, feladatok Nevelőtestület Óvodavezető Szept. 1.hete Jegyzőkön Nevelőtestület Óvodavezető Nevelőtestület Munkaközösség vezetője Munkaterv szerint Jegyzőkön Munkaterv szerint Munkaterv Nevelőtestület Óvodavezető szerda ó Emlékezte Alkalmazotti Óvodavezető Kéthetente.kedden ó Emlékezte Felelős Óvodavezető Aktuálisan Emlékezte érintett személy Érintett Óvodavezető Aktuálisan Iktató személyek Érintett személyek Óvodavezető Aktuálisan Iktató 28

30 3.sz. MELLÉKLET Az óvodavezető Kérdés: Hogyan vélekedik a nevelőtestület az óvodavezető tevékenységéről? Jelölje a megfelelő számok bekarikázásával. Résztvevők: pedagógusok Módszer: attitűdskála Instrukció: Jellemezze vezetőjét az alábbi állítások alapján. A számok jelentése: 5 = igen jellemző 4 = jellemző 3 = közepesen illik rá 2 = kevésbé jellemző l = egyáltalán nem jellemző 1. Az óvodavezető magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik 2. Az óvodavezető jó szervező 3. Az óvodavezető közvetlen, nem tart távolságot 4. Az intézményvezetés fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését 5. Az óvodavezető bírálatában igyekszik tapintatos lenni 6. Az óvodavezető 5 új módszerek, eljárások, megoldások keresésére ösztönzi a nevelőket 7. Az óvodavezető világosan, egyértelműen határozza meg a nevelőtestület feladatait 8. Az óvodavezető önálló véleményalkotásra, vitára ösztönzi a nevelőket 9. A pénzjutalmak elosztása igazságosan történik 10. Az óvodavezető nem terheli a nevelőket fölösleges feladatokkal 11. Az óvodavezető tájékozott az intézményben történtekről 12. Az óvodavezető segíti a pedagógusokat a problémák megoldásában 13. Az óvodavezető nemcsak saját álláspontját tekinti egyedül érvényesnek 14. Az óvodavezető ismeri az intézmény növendékeinek jelentős részét 15. Az óvodavezető megköveteli, hogy mindenki képességei legjavát nyújtsa 16. Az óvodavezető mielőtt dönt, tanácsot, véleményt kér a testülettől 17. Az intézményvezetés törődik azzal, hogy a nevelőtestület tagjai jól érezzék magukat 18. Az óvodavezető a ténylegesen elvégzett munka alapján értékeli a nevelőket 19. A pedagógusok nem félnek az óvodavezetőtől 20. Az óvodavezető tájékozott munkatársai személyes problémáiról 21. Az óvodavezető és a testület között nevelési kérdésekben nincsenek alapvető ellentétek 22. Az értekezletek jól irányítottak, nincsen felesleges szócséplés 23. Az óvodavezető jól ismeri egyénileg is a nevelőket 24. Az óvodavezető szobájába bárki, bármilyen problémával nyugodtan bemehet 25. A testület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket Szempontok az értékeléshez: 1. Számítsuk ki az igazgatóra vonatkozó vélemények átlagos pontszámát! 2. Számítsuk ki az egyes tartalmi csoportokra vonatkozó vélemények átlagos pontszámát! A csoportok a következők: a) Követelményelvárás, elvárások, teljesítményigény: 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15., 17. b)szakmai kompetencia: 1., 2., 10., 18., 21., 22. c) Informáltság: 11., 24., 20., 23. d) Demokratizmus: 16., 24., Ha őszinte véleményeket akarunk kapni, akkor név nélkül töltessük ki a kérdőívet! 29

31 A nevelőtestület Kérdés: Hogyan látja a nevelőtestület önmagát? Résztvevők: pedagógusok, igazgató Módszer: attitűdskála Instrukció: A megfelelő számok bekarikázásával jellemezze a nevelőtestületét az alábbi állítások alapján A számok jelentése: 5 = igen jellemző 4 = jellemző 3 = közepesen illik rá 2 = kevésbé jellemző l = egyáltalán nem jellemző 1. A testületben nincsenek klikkek 2. A nevelők a testületben jól érzik magukat 3. A nevelők között az intézményen kívül is kialakultak baráti kapcsolatok 4. A pedagógusok szívesen fordulnak problémáikkal az igazgatóhoz 5. A nevelőtestület jó közösség 6. A fiatalabb és az idősebb pedagógusok jól megértik egymást 7. A tanári szoba barátságos légkörű 8. Amikor a testület együtt van, jó a hangulat 9. A pedagógusok többsége lelkesedéssel dolgozik 10. A nevelők között nincsenek személyes ellentétek 11. Közös feladatok esetén a testület jól együttműködik 12. A nevelőket érdekli, ami a kollégákkal az intézményen kívül történik 13. A testület tiszteli az újat javasló kollégákat 14. A pedagógusok gyakran megbeszélik egymással nevelési problémáikat 15. A pedagógusok szívesen vállalnak - ha szükséges - nehezebb feladatokat is kollégáik helyett 16. A nevelők személyes problémáikat is gyakran megbeszélik egymással 17. A nevelők nem szeretnének más intézményben dolgozni 18. Előfordul, hogy a testület tagjai otthonukba is meghívják egymást 19. A testület a legfőbb nevelési kérdésekben egységes álláspontot képvisel 20. A pedagógusok szívesen ellátnak munkaidőn túl is iskolai feladatokat 21. A pedagógusok elégedettek az intézményvezetéssel Szempontok az értékeléshez: 1. Számítsuk ki az igazgatóra vonatkozó vélemények átlagos pontszámát! 2. Számítsuk ki az egyes tartalmi csoportokra vonatkozó vélemények átlagos pontszámát! A csoportok a következők: a) Együttműködés segítségnyújtás: 10., 12., 15., 16., 24. b) Szakmai önmegvalósítás nevelési egység: 9., 13., 20. c) Szociális kohézió: 1., 5., 6. d) Személyes kapcsolatok: 3., 1., 14., 17., 19. e) Közérzet: 2., 7., 8., 18. f) Viszony az intézményvezetéshez: 4., Szintén névtelen válaszadás javasolt 30

32 Teljesítmény mérés tartalma óvónőknél 1. Pedagógiai munka színvonala, minősége - Nevelői stílus megengedő, parancsoló, utasító, túl hangos, túl halk, engedi-e a gyermek önállóságának kibontakozását, túl szabályozza a gyermek életét, együttérző, megértő, konfliktus kerülő, azonnal beavatkozik, kivár, menekül a probléma elől, észre sem veszi stb) - Neveltségi szint Képes társára figyelni, alkalmazkodik a szabályokhoz, képes lemondani a játékról, elfogadja mások ötleteit - Képességfejlesztés - Differenciálás egyéni bánásmód - Együttműködés Gyermekekkel, szülőkkel, kollégákkal, vezetővel - Be és kimenetmérések Testi fejlettség, mozgás, fő tevékenységi formák, értelmi képességek, nyelvi kommunikációja, beszéde, érzelmi, szociális sajátosságai - Beszoktatás - Szokásrendszer alakítás - Nevelési terv színvonala - Beszéd stílusa 2. Egyéb adminisztrációs feladatok ellátása, színvonala - pontosság - kivitelezés (küllem) - naprakész állapot - stb 3. Kötelező feladaton túli vállalás - gyakorisága - milyen feladatokat vállal - kezdeményezései - szervező készsége - eredményessége 4. Munkafegyelem, munkatempó - munkakezdés előtt ott van-e az intézményben és elkezdi-e a munkát időben - csoportban tartózkodik-e - késik (ritkán, gyakran) - sokat beszélget-e a szülőkkel munkaidőben - lassú, ráérős, ezért szétfolyik az idő, a tervezett feladatokat nem tudja megvalósítani - túl gyors, nem enged időt a gyermekeknek az elmélyülésre, kapkod 31

33 Óvodapedagógusi munka teljesítmény mérésének szempontjai Értelmi nevelés, tanulási tevékenység: óvónői ismeretek, képességek Az óvónői kérdései a gyermek érdeklődésének, kreativitásának, gondolkodásának fejlődését segíti Önállóságot, saját véleményt ösztönző kérdések Gondolkodtató, problémafelvető, kreativitást kiváltó kérdések aránya az összes kérdésen belül A foglalkozásokon, tevékenységeken kapott feladatok a gyermek értelmi képességének fejlesztését segíti A feladatadás módja: tárgyi cselekvéses, képi rajzos, szóbeli Nyitott, vagy zárt feladatot alkalmaz Alkotó gondolkodást kíván a gyermektől a feladat Egyéni helyzetben történik a feladat megoldás Páros helyzetben történik a feladatmegoldás Kiscsoportos helyzetben történik a feladatmegoldás Teljes csoport végzi a feladatmegoldást Tanulási lehetőségek a játékban: ismeretek mozgósítása Fantázia, gondolkodás fejlesztése Kritikai gondolkodás, kreativitás megjelenése Biztosított Részben biztosított Nem biztosított Ének, énekes játékok, zenehallgatás: óvónői ismeretek, képességek Pontosan ismeri a megtanítandó dalokat, mondókákat. Megfelelő hangmagasságban, tisztán el tudja énekelni a dalokat. Ismer zenehallgatási anyagot, melyet szituációhoz bármikor képes kapcsolni. Gyűjti a magyar és világ zeneirodalmának anyagait, melyet óvodai ünnepélyeken, rendezvényeken, tevékenységekhez felhasznál. Képes motiválttá tenni a gyerekeket a zenei tevékenységekben. Ének-zenei továbbképzésen frissíti tudását. Ismeri az összes óvodai dalanyagot. Biztosított Részben biztosított Nem biztosított Munka jellegű tevékenység: óvónői ismeretek, képességek Olyan jellegű munkatevékenységek összeállítása, amit a gyermekek. örömmel végeznek. Körültekintően megszervezett, sok eszközt igénylő tevékenységek. Bátortalan gyermekek. ösztönzése Biztosított Részben biztosított Nem biztosított 32

34 Motiváltság megteremtése a munkához. A munka értékelése. A másokért végzett munka elismerése. Mese-vers: óvónői ismeretek, képességek Biztosított Részben biztosított Tagolt, szép magyar beszéd jellemzi Élményszerű mesemondásra képes Hangsúlyos versmondásra odafigyel Évszakonként összegyűjtött irodalmi anyaggal rendelkezik Irodalomszeretet jellemzi Mindennap mesél a gyermekeknek A témával kapcsolatos továbbképzésen részt vesz Rendelkeznek a dramatizáláshoz és a bábozáshoz megfelelő eszközökkel Nem biztosított Ábrázoló tevékenység: óvónői ismeretek, képességek Biztosított Biztosítja az óvodai nevelés időszakában /program alapján/ a képalakítás, plasztikai munka, és a kézimunka feltételeit. Folyamatosan gyűjti az alkalmazható technikákat és mindenki számára elérhetővé teszi. Alternatív ötletekkel biztosítja, hogy a gyermekek különböző témájú alkotásokat hozzanak létre. Folyamatosan elemzi, értékeli a gyermek munkáit és az eredményt a szülőkkel folyamatosan közli. Folyamatosan szem előtt tartja a gyermek szépérzékének kibontakoztatását. Részt vesz olyan továbbképzésen, ahol új ötletekhez juthat. Eszközök hozzáférhető helyen vannak. Változatos eszközöket biztosít folyamatosan. Részben biztosított Nem biztosított Környező világ megismerése: óvónői ismeretek, képességek Összegyűjti az évszakhoz és a jeles napokhoz tartozó témákat és tevékenységeket. Megláttatja a környezet változásait, esztétikai értékekre felhívja a gyermek figyelmét. Beépíti a tevékenységekbe a matematikai képességek fejlesztését tapasztalati úton. Élményszerző sétákkal biztosítja a sokféle tapasztalatszerzést, ismeretgyűjtést. A motiváltságot más nevelési terület összekapcsolásával biztosítja. Biztosított Részben biztosított Nem biztosított 33