Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központja fıigazgatója: A Duna az Európai Unió VII. korridora
|
|
- Frigyes Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központja fıigazgatója: A Duna az Európai Unió VII. korridora (Az elıadás április 25-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett A Duna hajózhatósága c. konferencián) I. A magyar geográfia, a gazdaságtudományok és a regionális tudomány több évtizede foglalkoznak a Duna menti térségek területi fejlıdésének sajátosságaival. Ez a közös célterület a három tudományágazat együttmőködésének intézményesülésében is nagyon fontos szerepet játszott. Elıadásomban az eddigi kutatási eredmények alapján szeretnék áttekintést adni arról, hogy miként néz ki ez az közép-európai térség az európai gazdasági tér szerkezetében, melyek azok a fontos térformáló erık, amelyek befolyásolják a Duna menti makroterek fejlıdését. A Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója. Kontinensünk egy tizedérıl győjti össze a vizeket. Hossza a Fekete-tengeri torkolatig 2860 km, légvonalban ugyanez a távolság 1517 km. 19 ország területérıl folynak a vizek a Dunába ezzel a világ legnemzetközibb folyója. A 19 országból a területet tekintve 10% feletti részesedése három országnak van (Románia 29 %, Magyarország 11,6 %, Ausztria 10 %), 5 ország területi aránya viszont együttesen sem éri el az 1 %-ot. A folyam tíz országon keresztül (vagy határán) folyik, a magyarországi szakasz hossza 417 km. Teljes vízgyőjtı területe 817 ezer km 2. Ezen a területen 82,7 millió ember él a 21. század elején. A Duna-medence rendkívül tagolt gazdasági tér. A differenciált szerkezetnek számos oka és következménye van. Az Európai Unió itt jelölte ki a VII. számú közlekedési folyosót, amely voltaképpen egy szimbolikus tengely. 1. ábra A Duna vízgyőjtı területe
2 Forrás: Ha áttanulmányozzuk a térséget alkotó területi egységek fejlesztési dokumentumait, a nemzeti fejlesztési tervek regionális operatív programjait, azt kell tapasztalnunk, hogy a Dunakorridor kitüntetett szerepe összességében nem érzékelhetı ezekben az anyagokban. Nagyon ritkán találunk konkrét utalásokat regionális fejlesztési tervekben, stratégiákban a Duna területfejlesztési szerepéhez kapcsolódó konkrét fejlesztési programokra. Ennek többek között az az oka, hogy közigazgatási szempontból, a hatalom területi decentralizációja tekintetében is differenciált térrıl van szó. Az osztrák és a német Landok területfejlesztési stratégiái egyértelmően alapoznak a Duna térszervezı erejére, az unitárius berendezkedéső országok területfejlesztési, gazdaságfejlesztési dokumentumaiban nem találunk operacionalizált módon nyomon követhetı utalásokat. A közigazgatási szerkezet területi alapegységei a centralizált berendezkedéső országokban (Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia és Bulgária) a magyar megyékhez hasonló nagyságú és funkciójú megyék, Szerbiában az ezeknél kisebb mérető és még erıteljesebb központi függésben lévı területi egységek. A Duna térségében 53 területi középszintő egységnek van, vagy lehetne valamifajta kompetenciája a folyó természeti erıforrásainak, vonzerejének hasznosítására. Az Európai Unió operatív programozásában 2
3 alkalmazott 21 NUTS 2 területi egység Ausztriát és Németországot leszámítva nem tekinthetı döntési jogosítványokkal rendelkezı önkormányzati szereplınek. II. A Duna menti térség gazdasági szerkezetének, térszervezı potenciáljának az elemzéséhez a regionális fejlıdés alábbi ismertetı jegyeit célszerő tekintetbe venni: A népesség területi szerkezete, a városhálózat; A gazdaság szerkezetének minısége; A megközelíthetıség; A humán erıforrások összetétele, Az innovációs potenciál, A társadalmi tıke intézményesítettségének foka. E nagyrégió nem tekinthetı dinamikusan fejlıdı európai gazdasági térségnek, hanem egy átlagos, nagyon sok mutató és térszervezı tényezı szempontjából a fejlett európai térségek átlagai alatti paraméterekkel rendelkezı térségrıl van szó. Ezért a Duna-medencét függetlenül a Duna szimbolikus erejétıl is gazdaságfejlesztési szempontból frekventált területnek lehet tekinteni. A településszerkezet szempontjából sem beszélhetünk fejlett európai térségrıl.. Az urbanizáció szintje a fejlett európai átlagnál alacsonyabb, 57%-os a városlakók aránya. Ez alacsonyabb, mint a dunai országok 67 százalékos urbanizációs rátája. Ritka városhálózatú térségekkel találkozunk a medence keleti részein (2. ábra). A Duna parti nagyvárosok (100 ezer fı feletti népességő városok) száma mindössze 13. Az egymillió lakosságszámot mindössze három fıváros (Bécs, Budapest és Belgrád) haladja meg, a negyedik fıváros, Pozsony lakossága éppen csak túllépi a 400 ezer fıt, két román város (GalaŃi és Brăila) népessége ezer fı közé esik, és 7 város (Ulm, Ingolstadt, Regensburg, Linz, Gyır, Rusze és Tulcea) lakosság van ezer fı között. A viszonylag gyenge urbanizáció következménye a térség gazdasági szerkezete is. A gazdasági ágazatokban lejátszódott átrendezıdések következtében a jövedelemtermelés meghatározó ágazatai a tercier szektorban találhatók. A Duna térség iparosodottsága az uniós átlagnál nagyobb értékeket mutat ben a 27 európai uniós tagállam gazdaságában az ipari foglalkoztatottak 28 százalékot tettek ki, a Duna térség régióinak döntı többsége ezt az átlagot jóval meghaladja. A Közép-Dunántúl, Nyugat-Szlovákia, a Temesvár központú nyugat-romániai régió magas ipari foglalkoztatottsági arányokat mutat. Iparosodott régióknak tekinthetık a 3
4 Felsı-Duna szakasz régiói és az al-dunai bolgár makrotérségek (1. táblázat). Az ipar ágazati összetétele változatos képet mutat. A Duna térségében találhatók hagyományos ipari térségek (kitermelıipar a szerbiai romániai határszakaszon), de szép számmal vannak modern ipari ágazatokra szakosodott régiók is (a Felsı-Duna völgyi autóipari klaszter: Ingolstadt, Linz, Pozsony, Gyır). A Duna energetikai tengely is, 14 nagy kapacitású vízi erımő található ebben a térségben, illetve a közép-európai országok 15 atomerımőve közül 7 a Duna mentén helyezkedik el. Az itteni országok energiaszükségletének 50 70%-át a Duna-medencei energetikai bázisok szolgáltatják. A formai tekintetben kedvezı gazdasági szerkezet minısége azonban jelentıs differenciákat mutat. Ennek hatásai a térségek jövedelemtermelı képességében nyilvánulnak meg. Nagyfokú különbségek mutatkoznak meg térségek egy fıre jutó GDP-jében. A legfejletlenebb bolgár és román, illetve a legfejlettebb osztrák és német tartományok között szörös különbségek tapasztalhatók. Lényeges eltérések regisztrálhatók a modern gazdaság fejlıdésének mutatóiban is. Például a kutatás-fejlesztési ráfordításokban a korábbi EU-tag régiók az uniós átlag feletti adatokat mutatnak, az új tagállamok régióinak mutatói nagyon gyengék. Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikája szempontjából a gazdasági potenciálnak szintetikus mutatója érdemel figyelmet, illetve azoknak a tértípusoknak a speciális fejlesztési megoldásai a differenciált gazdasági térhez kapcsolódnak. A gazdasági potenciálban megmutatkozó különbségek okai számottevıek. A foglalkoztatottak szakképzettsége, az ipari kultúra jelenléte ezekben a térségekben biztató abból a szempontból, hogy egy alkalmas reindusztrializációs stratégia kidolgozása esetén a magas hozzáadott értékő termékek elıállítására specializálódott térségek hozzájárulhatnak a korridor gazdaságának a dinamizálásához. 1. táblázat A Duna-térség régióinak fontosabb mutató, 2005 Megnevezés Terület, km 2 Népes -ség, ezer fı Egy fıre jutó GDP, ezer euró Ipari foglalko ztatottak aránya, százalék Munkanélküliségi ráta, százalék A K+F ráfordítá s a GDP százalékában Lisszaboni gazdasági mutató 4
5 Felsı-Pfalz ,9 37,2 6,5 3,0 0,72 Bajorország ,2 35,0 6,5 3,0 0,74 Felsı-Ausztria ,3 33,4 4,0 1,9 0,69 Alsó-Ausztria ,8 25,8 4,3 0,9 0,65 Bécs ,1 19,0 9,1 2,9 0,69 Burgenland ,5 29,3 6,0 0,5 0, ,4 24,8 5,3 1,0 0, ,7 42,8 12,5 0,4 0, ,4 24,3 5,1 1,3 0,61 Közép-Dunántúl ,3 43,1 6,3 0,5 0,45 Dunántúl ,7 39,2 5,9 0,4 0,47 Dél-Dunántúl ,1 32,7 8,8 0,4 0,31 Dél-Alföld ,0 33,2 8,1 0,6 0,34 Alsó- Bratislavsky kraj Nyugat- Szlovákia Közép- Magyarország Nyugat- Közép- Horvátország Kelet- Horvátország ,8 n.a. 11,5 4) n.a. n.a ,7 n.a. 19,9 4) n.a. n.a. Szerbia 1) 2,9 23,0 3) 20,6 0,6 n.a. Vajdaság 2) ,4 22,9 3) 23,2 0,3 n.a. Nyugat (RO) ,0 40,4 6,7 0,2 0,26 Délnyugat (RO) ,9 24,0 6,6 0,2 0,37 Dél (RO) ,0 31,5 9,2 0,4 0,30 Délkelet (RO) ,2 27,5 7,9 0,1 0,23 Északnyugat (BG) ,1 34,0 13,7 0,0 0,05 5
6 Közép-észak (BG) ,2 38,4 10,8 0,2 0,18 Megjegyzés: 1) Koszovo és Metohia nélkül, 2003; 2) 2003; 3) 2007; 4) Forrás: Eurostat; Fourth Report on Economic and Social Cohesion. Brussels, EC, 2007; Statistical Office of the Republic of Serbia. [2008. július 25.]. Ez az összetett gazdasági potenciál megmutatkozik a Duna-térség differenciálódásában is. A felsı- és az északi-középsı Duna-szakasz Európa legfejlettebb t érségeiközé sorolható. A Duna korridor utolsó harmadának keleti régiói pedig Európa és az Európai Unió legfejletlenebb térségeinek számítanak. Az elızı táblázat adatai szerint a bajor és az osztrák régiók az uniós átlagot százalékkal meghaladják, a román és a bolgár régiók pedig annak mindössze százalékát produkálják. A versenypotenciál erısítésének markáns eleme a megközelíthetıség. Az Európai Unió vizsgálatai azt mutatják, hogy Duna térségének a megközelíthetısége kedvezıtlen. A VII. korridor ezért nem csupán a vízi szállítás és közlekedés fejlesztésére irányul, hanem komplex közlekedéshálózat-fejlesztési elemeket is tartalmaz. Közút- és vasúthálózat-fejlesztési programok is helyet kaptak ebben a koncepcióban. A differenciált gazdaság- és településszerkezet egyben ki is jelöli a különbözı tértípusok pozícióját a Duna-medencében. A fıvárosok a nagytérség és az egyes nemzeti gazdasági terek magterületei, legfejlettebb térségei, de depressziós térségek, elmaradott, rurális vidékek, városhiányos terek is nagy számban találhatók a dunai régióban. Környezetileg leromlott területek jelentenek komoly területfejlesztési feladatokat Romániában és a szerbiai Duna-szakaszon. Az Európai Unió regionális politikájában alkalmazott valamennyi eszköz felhasználható e térség revitalizálásában. A nemzeti fejlesztési tervek és stratégiák különbözı súllyal, eltérı mértékben az újjászervezési eszközök jelenlétét egyértelmően bizonyítják. Annál is inkább, mert hogy ez a térség az Európai Unió konvergencia területei közé tartozik, szinte valamennyi régió a fıvárosokat leszámítva az újonnan csatlakozott országokban az Európai Unió strukturális politikájának kedvezményezettje 2. ábra A dunai térség városhálózata 6
7 Forrás: Mobilising the potencials of Central and South East Europe. Problémát jelent, és sajnos a nemzeti fejlesztési dokumentumokban sem jelenik meg megfelelı súllyal az átjárhatóság feltételeit megteremtı hidak építésének az igénye. A 2. táblázatban láthatjuk, hogy lényeges különbségek vannak a Duna átjárhatóságát illetıen. Magyarország mutatója látszatra kedvezı, ám ha a 10 budapesti hídtól eltekintünk, akkor máris 60 km-es lesz a magyarországi Duna-hidak közti átlagos távolság. Nem beszélve Bulgáriáról, ahol most 300 millió eurós uniós támogatással épül Vidin és Kalafat között a második Dunahíd. Nagyon komoly viták folytak a híd építésérıl, a bolgár és román kormány végül nem is tudott megállapodni, hiszen Románia közlekedési potenciáljában ennek a hídnak a forgalomba állítása súlypont-átrendezıdést eredményez majd, Bukarest környékérıl átkerülnek a forgalmi súlypontok az ország nyugati térségeibe. Uniós támogatással és a bolgár kormány finanszírozásában épült az új, másfél km-es híd. 2. táblázat A Duna-hidak száma és sőrősége az egyes országokban Ország Hidak száma Átlagos 7
8 távolság, km Németország Ausztria Ebbıl: Bécs 11 Szlovákia 9 20 Ebbıl: Pozsony 6 Magyarország Ebbıl: Budapest 10 Szerbia Ebbıl: Belgrád 4 Románia Bulgária Összesen Forrás: [2008. március 15.]. III. Az Európai Unió a speciális Interreg együttmőködési programmal kíván hozzájárulni az európai területi kohézió erısítéséhez. A 3. ábrán látható, hogy mely négy makrotérségben folytak között, illetve zajlanak között a fejlesztések. Nem jelentıs összegekrıl van itt szó, az Interreg programok alapvetı értéke a célokban kereshetı, azokat a modern gazdaságfejlesztési szempontokat kívánja az Európai Unió támogatni, amely egy versenyképes kohéziós európai gazdasági-szociális térséget alakít ki. Nagyon fontos lenne ezeknek a szempontoknak és a sorrend sem elhanyagolható tekintetbe venni az új magyar területfejlesztési stratégia kidolgozása során, hiszen el kell kezdenünk már most készülni az 2014-tıl esedékes új európai uniós programozási idıszakra. 3. ábra Az Interreg IIIC térségek 8
9 Jelmagyarázat: 1 Észak; 2 Nyugat; 3 Kelet; 4 Dél. Forrás: [2008. március 15]. A Duna menti térség intézményesülésének számtalan formája van. A Duna Bizottság, a Duna Menti Régiók Munkaközössége több évtizedre visszatekintı intézmények. Vannak más próbálkozások is. Német kutatók és területfejlesztési szakemberek intenzíven dolgoznak azon, hogy egy Duna menti makroregionális struktúrát építsenek ki és intézményesítsék azt. Stratégiai kérdés, hogy Magyarország ezt a megoldást preferálja-e, vagy pedig a Kárpátmedencei regionális gazdasági együttmőködési programot tekinti fontosabbnak. A regionális tudomány azon dolgozik, hogy e két alternatíva gazdasági következményeit alaposan elemezze, 9
10 és véleményt nyilvánítson arról, hogy a közép-európai és az európai kohézió szempontjából Magyarország számára melyik megoldás lenne az optimális. Irodalom COMPETE. Analysis of the contribution of transport policies to the competitiveness of the EU economy and comparison with the United States. Karlsruhe, Fraunhofer Institute Systems and Innovation Research Danube Space Study. Regional and Territorial Aspects of Development in the Danube Countries with Respect to Impacts on the European Union. Final Report. Wien, Österreichisches Institut für Raumplanung European Regional Development Fund, Objective 3: European Territorial Cooperation. Interregional Cooperation Programme INTERREG IVC Contributing to the European Commission Initiative Regions for Economic Change. Brussels, CEC Fourth Report on Economic and Social Cohesion. Brussels, EC, GESHEV, G. (ed.) 1997: The Geographical Space an Investment for the 21th Century. Sofia, Institute of Geography, BAS. HAJDÚ Z. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2002: A magyarországi Duna-völgy területfejelsztési kérdései. I II. Budapest, Magyar Tudományos Akadéma. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások az MTA-n. HORVÁTH, GY. 2007: Regional snapshot of the Carpathian basin. Economic Diplomacy o. ILLÉS I. 2002: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó. LINNEROOTH-BAYER, J. MURCOTT, S. 1996: The Danube River Basin : International cooperation or sustainable development. Natural Resources Journal o. Mobilising the potencials of Central and South East Europe. Chances, challenges and choices for future development. Bonn, Federal Office for Building a Regional Planning
11 Pan-European Transport Corridors and Areas Status Report. Developments and Activities between 1994 and Forecast until Hamburg, HB-Verkehrsconsult GmbH
A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája II.
Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenA területfejlesztés finanszírozása
A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAz EU kohéziós politikája
Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenA Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája I.
Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenTérségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest
Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest Térségtípus - térség (területi egység): táj és körzet,
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenRegionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere
1 Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban Az Európai Unió tervezési rendszere 2 1 A programozás folyamata az Európai Unió regionális politikájában Forrás: Európa
RészletesebbenAz EU költségvetésérıl
Az EU költségvetésérıl Az EU mint gazdasági unió négy szabadság elve (áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, tıke szabad áramlása, személyek szabad áramlása) a kereskedem fizikai korlátainak
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
RészletesebbenHATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...4 1 4. témakör HATÁRMENTI EGYÜTTMŐKÖDÉS AZ EU-BAN ÉS KÖZÉP-KELET
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenMagyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK
RészletesebbenTERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés
RészletesebbenA REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN. Horváth Gyula
Regionális tudomány és területi kohézió Budapest, Magyar Tudományos Akadémia 2014. november 20. A REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
RészletesebbenF L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.
F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenRegionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenGazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió
Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenHagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben
Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben Széchenyi István Egyetem Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben A Magyar
RészletesebbenA Centrope helye az európai térben*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIV. VÁNDORGYŰLÉSE Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. A Centrope helye az európai térben* Uszkai Andrea PhD-hallgató,
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenGazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben Dr. Lados Mihály igazgató AZ EURES-T PANNÓNIA PARTNERSÉG KIALAKÍTÁSA Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenJORDES+ REPORT - HUNGARY
JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenTízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?
Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a
RészletesebbenCENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.
CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Korompai Attila
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Gazdaságföldrajz és jövőkutatás Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1963-1968 ELTE TTK, Biológia-földrajz szak Tudományos fokozatok, címek:: 1971, dr. univ
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
Részletesebben1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenA hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti
RészletesebbenP R O J E K T J E I N K A K T U Á L I S T Á J É K O Z T A T Ó J A
P R O J E K T J E I N K A K T U Á L I S T Á J É K O Z T A T Ó J A DATOURWAY A Datourway (teljes neve: Transnational Strategy for the Sustainable Territorial Development of the Danube Area with special
RészletesebbenEU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában 2007-2008 Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapvető információk A KKE teljes népessége (2008): 102,14 millió Éves GDP (2008):934,86
RészletesebbenMigrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben
Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenA határon átnyúló együttműködések európai finanszírozásának lehetőségei
Két ország, egy cél, közös siker! A határon átnyúló együttműködések európai finanszírozásának lehetőségei Brosúra Tanulj és nyerj HU-RO módon HUROSTYLE HURO/1001/148/2.3.1 2 Magyarország-Románia Határon
RészletesebbenAz állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága
Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben
RészletesebbenHardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)
Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája
RészletesebbenAz Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre
Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési
RészletesebbenRegionális politika 2. gyakorlat
1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni
RészletesebbenFÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi
RészletesebbenKutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
RészletesebbenAz EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEKEDÉSI TAGOZATA Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualítások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek Dr. Szegvári Péter c. egyetemi
RészletesebbenA nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)
A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)
RészletesebbenA GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenKárpát-medencei gazdaságfejlesztési koncepció Duna Stratégia
Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési koncepció Duna Stratégia Dr. Billo Kármen Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenA Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.
A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0
RészletesebbenA Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenTransznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program
Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program SEE Joint Technical Secretariat Közös Szakmai Titkárság Tartalom Bevezetés Transznacionális együttmőködés
RészletesebbenBUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenA szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenMTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja
MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenTransznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
RészletesebbenPest megye versenyképességi indexe
Pest megye versenyképességi indexe Pest megye önálló NUTS2 régióvá válásának szükségességét a versenyképességi tényezőket vizsgáló kompozit index is alátámasztja. A versenyképesség mérése Az EU a régiók
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Szándéknyilatkozat a magyar-szlovák határon átnyúló együttmőködési csoportosulás
Részletesebben