Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központja fıigazgatója: A Duna az Európai Unió VII. korridora

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központja fıigazgatója: A Duna az Európai Unió VII. korridora"

Átírás

1 Horváth Gyula az MTA Regionális Kutatások Központja fıigazgatója: A Duna az Európai Unió VII. korridora (Az elıadás április 25-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett A Duna hajózhatósága c. konferencián) I. A magyar geográfia, a gazdaságtudományok és a regionális tudomány több évtizede foglalkoznak a Duna menti térségek területi fejlıdésének sajátosságaival. Ez a közös célterület a három tudományágazat együttmőködésének intézményesülésében is nagyon fontos szerepet játszott. Elıadásomban az eddigi kutatási eredmények alapján szeretnék áttekintést adni arról, hogy miként néz ki ez az közép-európai térség az európai gazdasági tér szerkezetében, melyek azok a fontos térformáló erık, amelyek befolyásolják a Duna menti makroterek fejlıdését. A Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója. Kontinensünk egy tizedérıl győjti össze a vizeket. Hossza a Fekete-tengeri torkolatig 2860 km, légvonalban ugyanez a távolság 1517 km. 19 ország területérıl folynak a vizek a Dunába ezzel a világ legnemzetközibb folyója. A 19 országból a területet tekintve 10% feletti részesedése három országnak van (Románia 29 %, Magyarország 11,6 %, Ausztria 10 %), 5 ország területi aránya viszont együttesen sem éri el az 1 %-ot. A folyam tíz országon keresztül (vagy határán) folyik, a magyarországi szakasz hossza 417 km. Teljes vízgyőjtı területe 817 ezer km 2. Ezen a területen 82,7 millió ember él a 21. század elején. A Duna-medence rendkívül tagolt gazdasági tér. A differenciált szerkezetnek számos oka és következménye van. Az Európai Unió itt jelölte ki a VII. számú közlekedési folyosót, amely voltaképpen egy szimbolikus tengely. 1. ábra A Duna vízgyőjtı területe

2 Forrás: Ha áttanulmányozzuk a térséget alkotó területi egységek fejlesztési dokumentumait, a nemzeti fejlesztési tervek regionális operatív programjait, azt kell tapasztalnunk, hogy a Dunakorridor kitüntetett szerepe összességében nem érzékelhetı ezekben az anyagokban. Nagyon ritkán találunk konkrét utalásokat regionális fejlesztési tervekben, stratégiákban a Duna területfejlesztési szerepéhez kapcsolódó konkrét fejlesztési programokra. Ennek többek között az az oka, hogy közigazgatási szempontból, a hatalom területi decentralizációja tekintetében is differenciált térrıl van szó. Az osztrák és a német Landok területfejlesztési stratégiái egyértelmően alapoznak a Duna térszervezı erejére, az unitárius berendezkedéső országok területfejlesztési, gazdaságfejlesztési dokumentumaiban nem találunk operacionalizált módon nyomon követhetı utalásokat. A közigazgatási szerkezet területi alapegységei a centralizált berendezkedéső országokban (Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia és Bulgária) a magyar megyékhez hasonló nagyságú és funkciójú megyék, Szerbiában az ezeknél kisebb mérető és még erıteljesebb központi függésben lévı területi egységek. A Duna térségében 53 területi középszintő egységnek van, vagy lehetne valamifajta kompetenciája a folyó természeti erıforrásainak, vonzerejének hasznosítására. Az Európai Unió operatív programozásában 2

3 alkalmazott 21 NUTS 2 területi egység Ausztriát és Németországot leszámítva nem tekinthetı döntési jogosítványokkal rendelkezı önkormányzati szereplınek. II. A Duna menti térség gazdasági szerkezetének, térszervezı potenciáljának az elemzéséhez a regionális fejlıdés alábbi ismertetı jegyeit célszerő tekintetbe venni: A népesség területi szerkezete, a városhálózat; A gazdaság szerkezetének minısége; A megközelíthetıség; A humán erıforrások összetétele, Az innovációs potenciál, A társadalmi tıke intézményesítettségének foka. E nagyrégió nem tekinthetı dinamikusan fejlıdı európai gazdasági térségnek, hanem egy átlagos, nagyon sok mutató és térszervezı tényezı szempontjából a fejlett európai térségek átlagai alatti paraméterekkel rendelkezı térségrıl van szó. Ezért a Duna-medencét függetlenül a Duna szimbolikus erejétıl is gazdaságfejlesztési szempontból frekventált területnek lehet tekinteni. A településszerkezet szempontjából sem beszélhetünk fejlett európai térségrıl.. Az urbanizáció szintje a fejlett európai átlagnál alacsonyabb, 57%-os a városlakók aránya. Ez alacsonyabb, mint a dunai országok 67 százalékos urbanizációs rátája. Ritka városhálózatú térségekkel találkozunk a medence keleti részein (2. ábra). A Duna parti nagyvárosok (100 ezer fı feletti népességő városok) száma mindössze 13. Az egymillió lakosságszámot mindössze három fıváros (Bécs, Budapest és Belgrád) haladja meg, a negyedik fıváros, Pozsony lakossága éppen csak túllépi a 400 ezer fıt, két román város (GalaŃi és Brăila) népessége ezer fı közé esik, és 7 város (Ulm, Ingolstadt, Regensburg, Linz, Gyır, Rusze és Tulcea) lakosság van ezer fı között. A viszonylag gyenge urbanizáció következménye a térség gazdasági szerkezete is. A gazdasági ágazatokban lejátszódott átrendezıdések következtében a jövedelemtermelés meghatározó ágazatai a tercier szektorban találhatók. A Duna térség iparosodottsága az uniós átlagnál nagyobb értékeket mutat ben a 27 európai uniós tagállam gazdaságában az ipari foglalkoztatottak 28 százalékot tettek ki, a Duna térség régióinak döntı többsége ezt az átlagot jóval meghaladja. A Közép-Dunántúl, Nyugat-Szlovákia, a Temesvár központú nyugat-romániai régió magas ipari foglalkoztatottsági arányokat mutat. Iparosodott régióknak tekinthetık a 3

4 Felsı-Duna szakasz régiói és az al-dunai bolgár makrotérségek (1. táblázat). Az ipar ágazati összetétele változatos képet mutat. A Duna térségében találhatók hagyományos ipari térségek (kitermelıipar a szerbiai romániai határszakaszon), de szép számmal vannak modern ipari ágazatokra szakosodott régiók is (a Felsı-Duna völgyi autóipari klaszter: Ingolstadt, Linz, Pozsony, Gyır). A Duna energetikai tengely is, 14 nagy kapacitású vízi erımő található ebben a térségben, illetve a közép-európai országok 15 atomerımőve közül 7 a Duna mentén helyezkedik el. Az itteni országok energiaszükségletének 50 70%-át a Duna-medencei energetikai bázisok szolgáltatják. A formai tekintetben kedvezı gazdasági szerkezet minısége azonban jelentıs differenciákat mutat. Ennek hatásai a térségek jövedelemtermelı képességében nyilvánulnak meg. Nagyfokú különbségek mutatkoznak meg térségek egy fıre jutó GDP-jében. A legfejletlenebb bolgár és román, illetve a legfejlettebb osztrák és német tartományok között szörös különbségek tapasztalhatók. Lényeges eltérések regisztrálhatók a modern gazdaság fejlıdésének mutatóiban is. Például a kutatás-fejlesztési ráfordításokban a korábbi EU-tag régiók az uniós átlag feletti adatokat mutatnak, az új tagállamok régióinak mutatói nagyon gyengék. Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikája szempontjából a gazdasági potenciálnak szintetikus mutatója érdemel figyelmet, illetve azoknak a tértípusoknak a speciális fejlesztési megoldásai a differenciált gazdasági térhez kapcsolódnak. A gazdasági potenciálban megmutatkozó különbségek okai számottevıek. A foglalkoztatottak szakképzettsége, az ipari kultúra jelenléte ezekben a térségekben biztató abból a szempontból, hogy egy alkalmas reindusztrializációs stratégia kidolgozása esetén a magas hozzáadott értékő termékek elıállítására specializálódott térségek hozzájárulhatnak a korridor gazdaságának a dinamizálásához. 1. táblázat A Duna-térség régióinak fontosabb mutató, 2005 Megnevezés Terület, km 2 Népes -ség, ezer fı Egy fıre jutó GDP, ezer euró Ipari foglalko ztatottak aránya, százalék Munkanélküliségi ráta, százalék A K+F ráfordítá s a GDP százalékában Lisszaboni gazdasági mutató 4

5 Felsı-Pfalz ,9 37,2 6,5 3,0 0,72 Bajorország ,2 35,0 6,5 3,0 0,74 Felsı-Ausztria ,3 33,4 4,0 1,9 0,69 Alsó-Ausztria ,8 25,8 4,3 0,9 0,65 Bécs ,1 19,0 9,1 2,9 0,69 Burgenland ,5 29,3 6,0 0,5 0, ,4 24,8 5,3 1,0 0, ,7 42,8 12,5 0,4 0, ,4 24,3 5,1 1,3 0,61 Közép-Dunántúl ,3 43,1 6,3 0,5 0,45 Dunántúl ,7 39,2 5,9 0,4 0,47 Dél-Dunántúl ,1 32,7 8,8 0,4 0,31 Dél-Alföld ,0 33,2 8,1 0,6 0,34 Alsó- Bratislavsky kraj Nyugat- Szlovákia Közép- Magyarország Nyugat- Közép- Horvátország Kelet- Horvátország ,8 n.a. 11,5 4) n.a. n.a ,7 n.a. 19,9 4) n.a. n.a. Szerbia 1) 2,9 23,0 3) 20,6 0,6 n.a. Vajdaság 2) ,4 22,9 3) 23,2 0,3 n.a. Nyugat (RO) ,0 40,4 6,7 0,2 0,26 Délnyugat (RO) ,9 24,0 6,6 0,2 0,37 Dél (RO) ,0 31,5 9,2 0,4 0,30 Délkelet (RO) ,2 27,5 7,9 0,1 0,23 Északnyugat (BG) ,1 34,0 13,7 0,0 0,05 5

6 Közép-észak (BG) ,2 38,4 10,8 0,2 0,18 Megjegyzés: 1) Koszovo és Metohia nélkül, 2003; 2) 2003; 3) 2007; 4) Forrás: Eurostat; Fourth Report on Economic and Social Cohesion. Brussels, EC, 2007; Statistical Office of the Republic of Serbia. [2008. július 25.]. Ez az összetett gazdasági potenciál megmutatkozik a Duna-térség differenciálódásában is. A felsı- és az északi-középsı Duna-szakasz Európa legfejlettebb t érségeiközé sorolható. A Duna korridor utolsó harmadának keleti régiói pedig Európa és az Európai Unió legfejletlenebb térségeinek számítanak. Az elızı táblázat adatai szerint a bajor és az osztrák régiók az uniós átlagot százalékkal meghaladják, a román és a bolgár régiók pedig annak mindössze százalékát produkálják. A versenypotenciál erısítésének markáns eleme a megközelíthetıség. Az Európai Unió vizsgálatai azt mutatják, hogy Duna térségének a megközelíthetısége kedvezıtlen. A VII. korridor ezért nem csupán a vízi szállítás és közlekedés fejlesztésére irányul, hanem komplex közlekedéshálózat-fejlesztési elemeket is tartalmaz. Közút- és vasúthálózat-fejlesztési programok is helyet kaptak ebben a koncepcióban. A differenciált gazdaság- és településszerkezet egyben ki is jelöli a különbözı tértípusok pozícióját a Duna-medencében. A fıvárosok a nagytérség és az egyes nemzeti gazdasági terek magterületei, legfejlettebb térségei, de depressziós térségek, elmaradott, rurális vidékek, városhiányos terek is nagy számban találhatók a dunai régióban. Környezetileg leromlott területek jelentenek komoly területfejlesztési feladatokat Romániában és a szerbiai Duna-szakaszon. Az Európai Unió regionális politikájában alkalmazott valamennyi eszköz felhasználható e térség revitalizálásában. A nemzeti fejlesztési tervek és stratégiák különbözı súllyal, eltérı mértékben az újjászervezési eszközök jelenlétét egyértelmően bizonyítják. Annál is inkább, mert hogy ez a térség az Európai Unió konvergencia területei közé tartozik, szinte valamennyi régió a fıvárosokat leszámítva az újonnan csatlakozott országokban az Európai Unió strukturális politikájának kedvezményezettje 2. ábra A dunai térség városhálózata 6

7 Forrás: Mobilising the potencials of Central and South East Europe. Problémát jelent, és sajnos a nemzeti fejlesztési dokumentumokban sem jelenik meg megfelelı súllyal az átjárhatóság feltételeit megteremtı hidak építésének az igénye. A 2. táblázatban láthatjuk, hogy lényeges különbségek vannak a Duna átjárhatóságát illetıen. Magyarország mutatója látszatra kedvezı, ám ha a 10 budapesti hídtól eltekintünk, akkor máris 60 km-es lesz a magyarországi Duna-hidak közti átlagos távolság. Nem beszélve Bulgáriáról, ahol most 300 millió eurós uniós támogatással épül Vidin és Kalafat között a második Dunahíd. Nagyon komoly viták folytak a híd építésérıl, a bolgár és román kormány végül nem is tudott megállapodni, hiszen Románia közlekedési potenciáljában ennek a hídnak a forgalomba állítása súlypont-átrendezıdést eredményez majd, Bukarest környékérıl átkerülnek a forgalmi súlypontok az ország nyugati térségeibe. Uniós támogatással és a bolgár kormány finanszírozásában épült az új, másfél km-es híd. 2. táblázat A Duna-hidak száma és sőrősége az egyes országokban Ország Hidak száma Átlagos 7

8 távolság, km Németország Ausztria Ebbıl: Bécs 11 Szlovákia 9 20 Ebbıl: Pozsony 6 Magyarország Ebbıl: Budapest 10 Szerbia Ebbıl: Belgrád 4 Románia Bulgária Összesen Forrás: [2008. március 15.]. III. Az Európai Unió a speciális Interreg együttmőködési programmal kíván hozzájárulni az európai területi kohézió erısítéséhez. A 3. ábrán látható, hogy mely négy makrotérségben folytak között, illetve zajlanak között a fejlesztések. Nem jelentıs összegekrıl van itt szó, az Interreg programok alapvetı értéke a célokban kereshetı, azokat a modern gazdaságfejlesztési szempontokat kívánja az Európai Unió támogatni, amely egy versenyképes kohéziós európai gazdasági-szociális térséget alakít ki. Nagyon fontos lenne ezeknek a szempontoknak és a sorrend sem elhanyagolható tekintetbe venni az új magyar területfejlesztési stratégia kidolgozása során, hiszen el kell kezdenünk már most készülni az 2014-tıl esedékes új európai uniós programozási idıszakra. 3. ábra Az Interreg IIIC térségek 8

9 Jelmagyarázat: 1 Észak; 2 Nyugat; 3 Kelet; 4 Dél. Forrás: [2008. március 15]. A Duna menti térség intézményesülésének számtalan formája van. A Duna Bizottság, a Duna Menti Régiók Munkaközössége több évtizedre visszatekintı intézmények. Vannak más próbálkozások is. Német kutatók és területfejlesztési szakemberek intenzíven dolgoznak azon, hogy egy Duna menti makroregionális struktúrát építsenek ki és intézményesítsék azt. Stratégiai kérdés, hogy Magyarország ezt a megoldást preferálja-e, vagy pedig a Kárpátmedencei regionális gazdasági együttmőködési programot tekinti fontosabbnak. A regionális tudomány azon dolgozik, hogy e két alternatíva gazdasági következményeit alaposan elemezze, 9

10 és véleményt nyilvánítson arról, hogy a közép-európai és az európai kohézió szempontjából Magyarország számára melyik megoldás lenne az optimális. Irodalom COMPETE. Analysis of the contribution of transport policies to the competitiveness of the EU economy and comparison with the United States. Karlsruhe, Fraunhofer Institute Systems and Innovation Research Danube Space Study. Regional and Territorial Aspects of Development in the Danube Countries with Respect to Impacts on the European Union. Final Report. Wien, Österreichisches Institut für Raumplanung European Regional Development Fund, Objective 3: European Territorial Cooperation. Interregional Cooperation Programme INTERREG IVC Contributing to the European Commission Initiative Regions for Economic Change. Brussels, CEC Fourth Report on Economic and Social Cohesion. Brussels, EC, GESHEV, G. (ed.) 1997: The Geographical Space an Investment for the 21th Century. Sofia, Institute of Geography, BAS. HAJDÚ Z. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2002: A magyarországi Duna-völgy területfejelsztési kérdései. I II. Budapest, Magyar Tudományos Akadéma. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások az MTA-n. HORVÁTH, GY. 2007: Regional snapshot of the Carpathian basin. Economic Diplomacy o. ILLÉS I. 2002: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó. LINNEROOTH-BAYER, J. MURCOTT, S. 1996: The Danube River Basin : International cooperation or sustainable development. Natural Resources Journal o. Mobilising the potencials of Central and South East Europe. Chances, challenges and choices for future development. Bonn, Federal Office for Building a Regional Planning

11 Pan-European Transport Corridors and Areas Status Report. Developments and Activities between 1994 and Forecast until Hamburg, HB-Verkehrsconsult GmbH

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere

Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere 1 Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban Az Európai Unió tervezési rendszere 2 1 A programozás folyamata az Európai Unió regionális politikájában Forrás: Európa

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3. F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben

Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben Dr. Lados Mihály igazgató AZ EURES-T PANNÓNIA PARTNERSÉG KIALAKÍTÁSA Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi

Részletesebben

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...4 1 4. témakör HATÁRMENTI EGYÜTTMŐKÖDÉS AZ EU-BAN ÉS KÖZÉP-KELET

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A határon átnyúló együttműködések európai finanszírozásának lehetőségei

A határon átnyúló együttműködések európai finanszírozásának lehetőségei Két ország, egy cél, közös siker! A határon átnyúló együttműködések európai finanszírozásának lehetőségei Brosúra Tanulj és nyerj HU-RO módon HUROSTYLE HURO/1001/148/2.3.1 2 Magyarország-Románia Határon

Részletesebben

Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek

Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEKEDÉSI TAGOZATA Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualítások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek Dr. Szegvári Péter c. egyetemi

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program SEE Joint Technical Secretariat Közös Szakmai Titkárság Tartalom Bevezetés Transznacionális együttmőködés

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

P R O J E K T J E I N K A K T U Á L I S T Á J É K O Z T A T Ó J A

P R O J E K T J E I N K A K T U Á L I S T Á J É K O Z T A T Ó J A P R O J E K T J E I N K A K T U Á L I S T Á J É K O Z T A T Ó J A DATOURWAY A Datourway (teljes neve: Transnational Strategy for the Sustainable Territorial Development of the Danube Area with special

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN Lochuk Nikoletta-MRM Nagypáli 2011 BEMUTATKOZÁS Az elıadás célja: megismertetni a pályázatot, mint eszközt. Miért fontosak az Európai Uniós pályázási

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Szándéknyilatkozat a magyar-szlovák határon átnyúló együttmőködési csoportosulás

Részletesebben

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND IVC eredmények Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen INTERREG IVC/EUROPE információs nap 2015.04.28

Részletesebben

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében Szabó Sándor PhD. hallgató Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei tudományos konferencia

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Szomszédsági Program

Szomszédsági Program HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. téma: A horvát-magyar határtérség - a

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben