BRÜSSZELI KRISTÁLYGÖMB

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BRÜSSZELI KRISTÁLYGÖMB"

Átírás

1 Milyen is legyen a KAP 2013 után? BRÜSSZELI KRISTÁLYGÖMB Több mint ötszáz delegátus bűvölte a brüsszeli kristálygömböt a Charlemagne Palotában, az EU főépülete melletti üveg acél irodaházban. A július i grandiózus találkozó, a három plenáris, a nyolc munkacsoport ülés igazi szélessávú fórumot teremtett a Viták Vitájának. Ebben azt látták, hogy az EU évi 55 milliárd eurós költségvetésének 44% a jut a KAP finanszírozására. De a 2013 látványa bizony már most homályosodó április 12 én az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága előtt mondta el kontinentális vitaindító beszédét Dacian Ciolos, a dinamikus agrárbiztos, aki mostani felszólalásaiban, a vitanapot megnyitó és másnap összefoglaló beszédében is nagy meggyőződéssel sugározta, hogy ismeri Európa agrár és vidék gondjait és többször is magával ragadta a delegátusokat, közös tettekre serkentve mindenkit. Persze az ötszáznál több küldött miközben nagyjából azt fogalmazta meg, hogy igenis 2013 után is kell a KAP, kell annak mindkét pillére, mármint a normatív és a vidékfejlesztési pillér, de voltak a koncertből kihangzó disszonáns szólamok is. Elég, ha csak az angol farmerszövetség képviselőjét idézem, aki azt vágta a szakértők fejéhez, hogy szó sem lehet Európa mezőgazdaságát 19. századi, általa maradinak tartott technikával és farmstruktúrával versenybe állítani az amerikai szuperfarmokkal. A másik szélsőséget pedig egy német hordószónok jelentette, aki algákkal és enzimekkel látja a világélelmezés megoldását már úgy év múlva. A KAP vitája egyáltalán nem öncélú és nem csupán az agrárium és a vidék ügye. A KAP alapvetően befolyásolja az Európa 2020 program kidolgozását, az Únió gazdasági és társadalmi konszolidálását, azaz az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedés elősegítését és a foglalkoztatás növelését. De ne szaladjunk előre, menjünk sorjában Nagyapám parasztember volt. Szilágyperecsenben (Pericei) lakik, egy nyugat romániai faluban, kezdte a KAP reform témákat beharangozó beszédét pár hónappal ezelőtt Dacian Ciolos agrárbiztos az Európa Tanács előtt. Nagyapám vidéki bölcsessége végigkísérte gyermekkoromat és ifjúságomat. Ő tudja, hogyan kell a földet megművelni. Ezt megtanította nekem is. Sokat mesélt a mezőgazdaságról, és az életről is. Nagyapám gyakran idézett nekem egy régi mondást: cateodata, nu vezi padurea de copaci néha a fától nem látszik az erdő. 1

2 Amikor ma a KAP ról beszélünk, ugyanez a mondat jut eszembe. Látom, hogy néhányan már elkezdték metszeni a fákat. Kicsit távolabb pedig mások fát ültetnek. Mindenki a magáét.... Mindig közel álltam a mezőgazdasághoz, így megértem a részletekért való lelkesedést. Kora tavasszal megnyílt a vita és az interneten előbb lassan, majd felgyorsulva mintegy 6000 hozzászólás érkezett a tagországok polgáraitól, s kisebb számban európai agrár és vidéki szervezetektől. Az Európa nyugati felén immár 50 éve létező KAP máig ható meghatározó elemei a vidéki élet, a vidéki identitás megőrzésében és a lakosság biztonságos élelmiszer ellátásában gyökereznek. A versenyképesség, az élelmiszer biztonság, a környezeti fenntarthatóság, a biológiai sokféleség és a vizek megőrzése, a közjavak szolgáltatása, a vidéki foglalkoztatás fenntartása azok a sokat ismételt kifejezések, amelyek meghatározzák a gazdák és a fogyasztók teendőit. A KAP vitában legaktívabbak a németek voltak,1440 hozzászólással, őket a lengyelek követték 1053, majd a franciák 788 hozzászólással. A magyarok, nos nem igazán mondhatom, hogy elárasztották a Bizottságot a véleményükkel, hiszen hazánkból mindössze 40 hozzászólás érkezett, ennek is egy része, hogy szépen mondjam, elmaradt a várt színvonaltól, s amelyeket magyarul írtak, azok nem igazán kerültek bele az összefoglalóba. Nézzünk hát néhány magyar véleményt a jók és a mégjobban közül : A magyar vélemények szerint a KAP okvetlenül kell a fenntartható mezőgazdasághoz, a biztonságos, egészséges, jó ízű, megfizethető áru és a GMO mentes élelmiszertermeléshez, a klímaváltozás korlátozásához. De kell nekünk a szép termőtáj, a vidék és a biológiai sokféleség megőrzése is, a sokszínű mezőgazdaság, kertészet és kistérségi élelmiszerfeldolgozás. Tény, hogy a magyar hozzászólók közül elég sokan belebonyolódtak a biogazdálkodásba, valamint az apró támogatás technikai részletekbe. Arról sajnos ezúttal sem esett sok szó, hogy az EU ban jól láthatóan kétsebességű az agrár és vidékfejlesztés. Miközben a 15 ök Európájában jó 20 évvel előttünk járnak a támogatások leosztásában, az új tagországok többsége az elszegényedett, kiöregedő, a nyugati áruházláncoknak kiszolgáltatott gazdákkal esélytelenül indul a kontinentális versenyben. Tudomásul kell venni, hogy a KAP kifizetéseknek nem segély funkciót kell betölteni, hanem hozzá kell járulni a biztonságos élelmiszertermeléshez, az eddiginél sokkal jobban összehangolt területi kiegyenlítődéshez. De az is tény, hogy az elfuserált csatlakozási szerződések problémáit a KAP kifizetésekkel már nem lehet kezelni! A helyi termékek összeurópai elfogadása, a helyi élelmiszer rendszerek kiemelt támogatása, a biztonságos élelmiszerek sokféleségének hangsúlyozása. Igaz, az Európát behálózó és már már gúzsba kötő élelmiszerláncok nem fogják olcsón feladni a dömpingárú, importra alapozott gazda nyomorító politikájukat, a KAP fórum egységesen kiállt amellett, hogy a helyben termelt élelmiszereket lehetőleg kistérségen belül fogyasszák el! 2

3 A brüsszeli konferenciára jelent meg az Eurobarometer, az EU közvélemény kutató szervezetének soktényezős jelentése. Ha rápillantunk az EU tagországokban az agrárium makrogazdasági szerepét mutató beillesztett térképre, akkor láthatjuk, hogy Románia és Bulgária után Litvánia, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország a leginkább agrárországai az Úniónak. Ebből is érdemes néhány dolgot felidéznünk. Néhány vélemény abból a csomagból, amelyekben a nagyközönség és a gazdák elvárása egybeesik. A megkérdezett európai polgárok 90% a egyetért abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék sorsa nagyon fontos a jövő szempontjából. Az agráriumot Görögországban (96%), Szlovéniában és Portugáliában (95%), s figyelem, Magyarországon 92% tartja fontosnak. Az európai lakosságnak 59% a nem hallott a KAP ról. A közös agrárpolitika a legismertebb Franciaországban (66%) és Litvániában (65%), míg Magyarország az utolsó Málta (19%) előtt van mindössze 27% KAP ismertséggel. A gazdálkodás fő értéke az élelmiszer termelés és a megkérdezettek 53% a akarja nemzeti forrásból biztosítani az élelmiszert, viszont a nagyközönség 49% a azt tartja jónak, ha az agrár döntéseket európai szinten hozzák. A gazdálkodásnak 65% szerint fontos szerepe van a vidéki táj fenntartásában és a környzetvédelemben, s kérdésben Görögország, Ciprus és Ausztria lakosai járnak az élen. A jobb minőségű élelmiszereket összekapcsolják a biotermeléssel és az extenzív legelőgazdálkodással, miközben keresni kell az iparszerű állattenyésztés alternatíváit Óvatosság a gazdák által használt műtrágyával és vegyszerekkel kapcsolatban, hiszen az EU ban 120 millió tonna műtrágyát szórnak ki évente. A gazdákat a nagyközönség leginkább őszintének, keményen dolgozónak tartja és a nagyközönség 83% a egyetért a gazdák támogatásával. E téren Görögországban 3

4 A klímaváltozással kapcsolatban viszont a ciprusi, a magyar és a görög válaszadók jelzik azt, hogy a mezőgazdaság nagyon sokat fog szenvedni a közeli jövőben. A svéd, a ciprusi, a német és a dán fogyasztók hajlandók lennének 10% kal többet fizetni ahazai élelmiszerért, a ezáltal hatékonyabb lenne a klímaváltozás elleni küzdelem. Egybehangzó vélemény szerint az EU szinten végrehajtott KAP fontosabb mint a regionális és a nemzeti agrárpolitika. Csak ez a közösségi politika vezethet el az európai élelmiszerbiztonsághoz, a változatos gazdálkodás fenntartásához. Ugyanakkor a gazdák ezt a funkciót csak akkor láthatják el, ha folyamatos és kellő mértékű támogatást kapnak. Szigorú, kritikus de logikus beszédeket, hozzászólásokat hallhattunk az EU és a fejlődő országok WTO egyezményekkel fűszerezett agrárkapcsolatairól. Az agrár és vidéki szektor képviselői egyöntetűen hangot adtak azon véleményüknek, hogy az EU kereskedelempolitikája alaposan aláássa az európai élelmiszer termelést. Hogyan engedhetünk meg olyan versenyt, hogy segélyezzük a fejlődőországokat, importáljuk termékeiket, miközben ők a nálunk 20 éve betiltott vegyszerekkel permetezik a zöldséget és gyümölcsöt? Hogyan versenyezhetünk az EU által gyakran segélyezett argentín farmerekkel, akik hozamfokozókkal termelt marhahúst szállítanak Európába és ezzel lenyomják az európai marhahús árát? S a drága marha és sertéshús, vagy a drága tojás oka az állatok jogainak, tartási körülményeinek mind nagyobb szigorítása. Hogyan versenyezzen a 12 ha átlagos európai farmméret a 180 ha os USA farmokkal és az 1000 ha os brazil szójatermesztőkkel. S a brazilok eközben millió hektárokat pusztítanak ki az esőerdőkből, miközben az északi féltekén sopánkodunk a klímaváltozás borzalmain. Ezek a tények is azt a véleményt hozták ki a Fórum résztvevőiből, hogy nem adhatjuk fel a KAP I. Pillérét sem, hiszen anélkül még nagyobb ütemű lenne Európa agrárgazdaságának eróziója. Képtelenség azt hirdetni, hogy a farmerek évről évre olcsóbban termeljenek, miközben egyre kitettebbek a drasztikus időjárás változásoknak. Tudomásul kell vennünk, hogy az európai gazdák kétharmadának léte függ a KAP I. tengelyes kifizetéseitől. Elengedhetetlen lemondani az élelmiszer önrendelkezésről, a fogyasztói igényeket szem előtt tartó gazdálkodásról. Tarthatatlan, hogy az európai állattenyésztés fehérjetakarmány igényének ma 75% át importáljuk. Ugyanígy tarthatatlan az élelmiszerek szállítási távolságának csökkentése és egy valós paradigmaváltás sürgetése a helyi élelmiszer rendszerek irányába. Európában Spanyolország és Olaszország a jó 4

5 példája ennek a rendszernek, és ígéret szintjén a magyar vidék stratégiájában is fellelhető. Napjainkban már a zöldségek, gyümölcsök, vágott virágok, sőt a friss húsok is km t utaznak a déli féltekéről északra. Ezt sürgősen felül kell vizsgálni. A piac mindenhatóságát hirdető, WTO barát neoliberális gazdaságpolitika keserves helyzetbe hozta az európai gazdák millióit. De ennek a globalizált kereskedelemnek a fogyasztók is szenvedő alanyai, hiszen a profitéhes nagyipari nagykereskedő szupermarket lobby uniformizált termékekkel «táplálja» őket országhatárokon át. Ha nem térünk vissza a fenntartható, sokszínű gazdálkodáshoz, akkor elkerülhetetlen lesz a szociális és környezeti katasztrófa. Az európai gazdák képviselői is szimpatizáltak az Európai Élelmiszer és Italgyártók Szövetségének véleményével, hogy itt a kontinensen megtermett alapanyakokkal kell ellátnunk az élelmiszeripart, amelynek 99% át kis és közepes vállalkozások alkotják. A Szövetség képviselője is támogatta azt a szándékot, hogy az élelmiszeripar megújítása nem gigantikus nagyüzemekben, hanem a nyersanyagot termelő mezőgazdaság közelében valósuljon meg. Ezek az üzemek a kis szállítási távolsággal, a vidéki munkaerő foglalkoztatásával versenyképes gazdasági szereplők lesznek. S ha még helyi megújuló energiát is alkalmaznak, akkor ideális európai modellek lehetnek. S ha már megvan az egyetértés abban, hogy a vidék maradjon meg igazi vidéknek, teremjen friss helyi és térségi termékeket a helyi és térségi lakosságnak, akkor azt is elmondhatjuk, hogy a gazdák jogosan igényelnek igazságos (fair) partnerséget a helyi, térségi élelmiszerláncok képviselőitől. Határozott igényük, hogy a ma idegenként viselkedő szupermarketek is vegyék át a térségi gazdák termékeit és sürgősen változtassanak a helyi, térségi termékeket kizáró üzlet és logisztikai politikájukon. A termelők felkérik a kormányokat, hogy a kereskedőkkel olyan működési és adózási feltételeket alkalmazzanak, amelyek elősegítik a nagy élelmiszerláncok beilleszkedését Európa agrár és vidéki közösségébe. Az 500 millió európai fogyasztó szeretne jó minőségű, jó ízű, tápláló, változatos és megbízható élelmiszert vásárolni. Mindezt egy valóságosan fenntartható élelmiszer termelő és ellátó rendszer keretében képzeli el! Ezt nevezték el a Vidéki Térségek Gazdasági Újjászületésének (Economic Reneissance in Rural Areas). A gazdálkodást a lehető legfinomabb hangolással be kell illeszteni a környezetbe, hiszen a talaj, a vízgazdálkodás, az erdők, mezők elválaszthatatlan elemei a közjavakat is szolgáltató európai vidéknek. Természetesen az 500 millió európai fogyasztó egyáltalán nem egyforma. A gazdák, az élelmiszer feldolgozók és a kereskedők pontosan tudják, hogy a fogyasztókat is tiszteletben kell tartani, hiszen joguk van a napi étkeik megválasztásához 5

6 S van még egy érdekes aspektusa az európai élelmiszer fogyasztásnak, illetve élelmiszer gazdálkodásnak : ez pedig a «hűtőszekrény gazdaság», azaz a háziasszonyok figyelmének ráirányítása arra, hogy lehetőleg csak annyit vásároljanak, amennyit minőségromlás nélkül el is fogyasztanak. A friss termékekből manapság ugyanis óriási a veszteség a hűtőszekrényekben az elromlott, lejárt szavatosságú, kidobott «túlvásárolt» élelmiszerek miatt. Külön összefoglalót érdemel az immár három tervezési ciklust megért 20 éves LEADER programról elhangzott sok sok kedvező vélemény. A sikeres európai LEADER olyannyira élvezi a bizalmat az európai vidéken, hogy a hozzászólók egyöntetűen úgy látják, ezek a vidéki közösségek ma már valóban alkalmasak a vidékfejlesztésen túl más EU pénzalapok, pl. Térségfejlesztés, Területfejlesztés, EU Szociális és foglalkoztatási alapok kezelésére és érdemi felhasználására. Ezért a tagállamok a LEADER ek funkció bővítésével komolyan foglalkoznak. Ezt támasztotta alá az ELARD, az Európai LEADER Tanács jelentése, amely bemutatta, hogy több tagországban, pl. Írországban, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban már ma is széles skálán mozog a LEADER csoportok vidék és területfejlesztési tevékenysége. A köztudott LEADER alapelvek ismétlése nélkül elmondható, hogy az eljárásrendek egyszerűsítésére való törekvés az érintettek határozott szándéka. Sok tagországban olyannyira elburjánzott az Irányító Hatóságok és a Kifizető Ügynökségek bürokráciája és dominanciája, hogy helyenként ezek az intézmények valósággal megbénítják a helyi akciócsoportok önállóságát. Ezeket az anomáliákat EU szerte mindenhol fel kell tárni, s ebben a HACS ok regionális, informális együttműködése lehet a legjobb megoldás. El kell kerülni azokat az eseteket, amikor a LEADER HACS a Kifizető Ügynökség «bérmunkásává» válik, s ezáltal elsorvad annak vidékfejlesztő szakmai munkája. Ugyancsak foglalkozni kell a HACS ok pénzügyi működési forrásainak bővítésével, hiszen a 20% működési költség nem elegendő az adminisztrációs és a szakmai munkák finanszírozására. A tagországoknak lehetővé kell tenni a 15 illetve a 20% működési költségtől felfelé való eltérést. Ez rendkívül fontos üzenet a 2013 utáni időszakra, amikor a vidékfejlesztés teendői bővülnek, s e feladatok ellátására a LEADER csoportok a legalkalmasabbak. A utáni KAP II. Pillérének végrehajtásában a vidékfejlesztés és a területfejlesztés határozott közelítése a cél. Az új LEADER megközelítés a vertikálisan és horizontálisan többrétegű, többfunkciós, helyi problémákat ismerő integrált vidékfejlesztési rendszert jelent. A vidéki közösségeket összefogó, motiváló LEADER olyan végrehajtó mechanizmussá kell, hogy váljon, amely a II. Pillér 1, 2, 3 és 4. tengelyén túl más kapcsolódó EU pénzalapok célszerű felhasználását az eddigi szétaprózott módszerek helyett integráltan tudja megoldani. A mai LEADER egyoldalúságát felválthatják a térségfejlesztésre szakosodó vidékfejlesztési nonprofit cégek, amelyek átveszik a gyakran ma még a közszféra igecsak rossz hatékonysággal, közpénzeket emésztő 6

7 fejlesztési ügynökségeinek funkcióit is. Ez utóbbi különösen fontos üzenet az új tagországok vidékpolitikusainak és területfejlesztőinek, erről a témáról még érdemes lesz bővebben is beszélgetnünk. Nem lenne teljes a kristálygömbbe tekintés, ha nem szólnánk az agrár és vidékgazdaság foglalkoztatási képességéről. Arról már volt szó, hogy az európai farmerek 46% a 65 évesnél idősebb. Sok millió gazda hagyja el a farmot, a vidéket 10 éven belül, s nagyon kevés fiatal lép a helyükbe. Ezt a munkaerő helyzetet valamelyest enyhíti a keletről nyugatra irányuló vándorlás, a farmokon munkát vállalók áttelepülése. De a déli és atlanti országokban egy más összetételű farm bérmunkás migráció is megfigyelhető, amely a szükségtelenből lassan lassan szükséges elemmé kezd válni. Ezért kell kiállnunk az agrár bérmunkások és különösen a vidéken dolgozó nők jogai mellett. A foglalkoztatás szoros kísérője a jövedelemtermelő képesség. Ennek jellemzésére szolgál a következő ábra, amely régiónként érzékelteti a gazdák jövedelmét. Nos, ez az ábra kiválóan mutatja az e sorok írója által is szóvátett kétsebességű agrár Európa problémáját. Láthatjuk, hogy a Balti államok, Lengyelország, Kelet Szlovákia, Románia és Bulgária mellett Magyarország négy régiójának gazdái is az EU legalacsonyabb jövedelmű között vannak. De a kristálygömbben azt is láttuk, hogy a világon 10 évvel ezelőtt 1 hektár termőföld 4 személynek termett élelmet. Ugyanakkor a világ népessége hetente 1,5 millióval növekszik, s ha így halad, akkor 2050 re 1 hektár földnek már 6 embert kell ellátni táplálékkal. Eközben évente 9 millió erdőt váltanak fel legelők és szántóföldek, de a évente 1,5 millió ha termőföldet veszítünk az elsavanyodás miatt, de 2050 ig kb millió hektár földet veszítünk a városok terjeszkedése miatt. Belgiumban pl. A termőterület 20% a, Németországban 13% a, Hollandiában 12% a urbanizált terület. De az is figyelmeztető adat, hogy Franciaországban naponta 200 hektárral, míg Németországban napi 110 hektárral csökken a termőterület a városok, utak terjeszkedése miatt! Ehhez hasonló vészjelek jönnek a globális felmelegedésből, a 7

8 széndioxid kibocsátás évenkénti 8,8 gigatonnás növekedéséből, az óceánok rohamosan csökkenő széndioxid elnyelő képességéből. Közgazdász becslések sürgetik a hozamok növelését. S miközben 1960 és között több európai országban kb. 2% kal nőttek a gabonahozamok, addig 1995 óta leállt a hozamnövekedés! Hogyan fogunk így 9 millárd embert eltartani 2050 re? Egyik alternatíva valószínűleg a napi kalória fogyasztás 20 25% kal való csökkentése, a tápláléklánc jelentős változtatása. Ezt a területvesztést tetézi a biomassza energetikai hasznosítása iránti fokozódó igény, amit azzal kell ellensúlyoznunk, hogy a fásszárú energiaalapanyagokra és az erdők szakszerűbb, kíméletesebb hasznosítására helyezzük a hangsúlyt. Mindezt a sokrétű túlélési stratégiát a drasztikus időjárás változások, viharok, zivatarok, árvizek és aszályok közepette kell megélnünk. Ezért kell megbecsülnünk a környezetet, az erdőket, a tájat, mert a lepusztuló talajréteg már semmivel sem helyettesíthető. A brüsszeli KAP alkotók kristálygömbje persze lassan forog előttünk és képes szebb jövőt is megcsillantani. Ehhez viszont elengedhetetlen a kutatás, a szakértelem, az innováció, a modern kockázatelemzés és a válságkezelés tudományának alkalmazása. Elengedhetetlen a fenntartható környezet és a biológiai sokféleség, a megóvott táj, a vidéki foglalkoztatás és a megőrzött vidéki kulturális örökség hangsúlyozása. Olyan KAP kell, amely igazságos a családi gazdaságokkal, a mainál igazságosabb a szegény régiókkal és különösen az új tagországokkal szemben. Olyan KAP kell, amely fokozottabban elismeri a vidék fejlődési igényét és szükségleteit. Olyan KAP kell, amely átláthatóbbá teszi a termelő fogyasztó viszonyokat és jóval több beleszólást ad a termelőknek az élelmiszerlánc működésébe. Olyan KAP kell, amely tisztességesebb feltételeket teremt a hazai és az import élelmiszerek piacán, úgy, hogy a fejlődő országok gazdáinak szándékait is tiszteletben tartja. Olyan KAP kell, amely megőrzi az európai gazda élményét, örömét és boldogságát abban, hogy jó és biztonságos élelmet termel családjának, szomszédjának, városi fogyasztóinak. Dr. Hajas Pál Kandidátus, Vidékfejlesztési szakértő, Kozárd 8

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben