I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Átírás

1 I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében SZEKSZÁRD, február 20.

2 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében Közoktatási intézményünk kidolgozta Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési tervét. Az intézkedési tervünket összehangoltuk Szekszárd Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési tervében foglaltakkal, valamint az iskolánk mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel a pedagógiai programunkra és minıségirányítási programunkra. Az intézmény rövid bemutatása: "... helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk" (Illyés Gyula) Iskolánk az 1967-es alapítástól a nyolcvanas évek közepéig Tolna megye egyetlen érettségit adó mőszaki középiskolája volt, mely az ipar változó igényeinek megfelelıen többször is profilt váltott. A Rózsa Ferenc Mőszaki Szakközépiskola néven közismertté vált intézmény, vonzó volt a megyében, de távolabbi településeken is. Sok fiatal részesült itt színvonalas képzésben és kapott személyisége formálódásához emberi indíttatást. Az elmúlt évtizedben az oktatás társadalmi - gazdasági környezete megváltozott, a közoktatás rendszere jelentısen átalakult. Az átalakulás részese az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola, mely a jó hírő mőszaki szakközépiskolából vált vegyes profilú - gimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytató - középiskolává. Az 1992-es gimnáziumi profilváltás óta intézményünk helyzete stabilizálódott. Megújulásra képes nevelıtestülete az iskolát néhány év alatt gimnáziumként is vonzóvá és elismertté tette a szülık és diákok körében. Differenciált képzést kínáltunk, családias, az egyéniséget elfogadó légkört teremtettünk. Az informatikai szakközépiskolai képzés 1996-os, majd az ezt követı érettségi utáni informatikai profilú szakképzés bevezetésével korábbi mőszaki hagyományaikhoz és a város illetve a megye fejlesztési törekvéseihez kapcsolódtunk. Az iskola elsı 25 évérıl egy 1992-ben készült jubileumi emlékkönyv ad áttekintést. A profilváltást követı átmenet elsı szakaszáról az 1999-ben megjelent Emlékkönyv számol be. A változás éveiben intézményünk nemcsak a képzés szerkezetében, objektumaiban és tárgyi feltételeiben újult meg, hanem lényegesen megváltozott a tanulóifjúság és a tantestület összetétele is. A 2004-ben megjelenı emlékkönyv az utóbbi öt év oktató-nevelı munkával telt idıszakáról ad képet. Partnereink igényeinek mind teljesebben szeretnénk megfelelni. Ezért ISO szabvány szerint kiépített minıségbiztosítási rendszert mőködtetünk, hogy alkalmazásával a partnerközpontú mőködést egyenletesebbé, megbízhatóbbá tegyük, minıségcéljaink pedig elérhetıvé váljanak.

3 Az új igényekhez képzési kínálatunk bıvítésével és a színvonalas, eredményes mőködést továbbépítı jövıkép formálásával alkalmazkodunk. 1. Helyzetelemzés Intézményünk tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzető arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálatára vonatkozóan. A helyzetelemzés célja, annak megállapítása, hogy az intézményünk folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Az 1998-ban elfogadott pedagógiai programunk 2001-es átdolgozása és az ISO szabvány szerinti minıségirányítási rendszer kiépítése intézményünkben egy idıben történt. E két önmagában is jelentıs feladat kapcsán végeztünk elıször teljes intézményi helyzetértékelést: partnereinket azonosítottuk, az oktatás-nevelés kulcsfolyamatait meghatároztuk, eljárásokat dolgoztunk ki a folyamatok mőködtetésére, megterveztük mérési-ellenırzési-önértékelési rendszerünket. Az akkori tapasztalatokat, a megfogalmazódó feladatokat a színvonalas, eredményes mőködés érdekében a tervezés során felhasználtuk, az iskolai munkát szabályozó dokumentumokat, szabályzatokat erre építve dolgoztuk ki. Az intézmény minıségpolitikájának megfelelıen vállalt feladataink teljesítéséhez minıségcélokat tőzünk ki, megvalósításukhoz rendszeresen intézkedési tervet készítünk. A minıségcélokat az érdekelt partnerek visszajelzései és saját tapasztalataink alapján folyamatosan felülvizsgáljuk. Tervszerően kétévente végzünk szülıi-tanulói kérdıíves elégedettség mérést a 9. és 12. évfolyamosok körében. A köztes években tanári kérdıíves megkérdezéssel és SWOT-analízissel próbáljuk a pedagógiai program és valódi mőködés kapcsolatát ill. a változásokhoz való hozzáállást feltárni. Méréseket a minıségbiztosítási rendszer mőködtetése óta kétszer végeztünk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a felmérések eredményeit és az ebbıl adódó elvárásokat: Diákjaink nagy többsége (93 %-a) nyilatkozott úgy, hogy nem bánta meg iskolánk választását. A követelményrendszert igényesnek tartók aránya a túl magas vagy túl alacsony követelményszintet megfogalmazókkal szemben 84:16. Tanulóink által kifejezett elégedettségnek legfıképpen a jó nevelési légkör az oka. Figyelemre méltó észrevételek érkeztek azonban a szigorra, az iskolai stresszhatásokra és a heterogén értékelési rendszerre vonatkozóan is. Pedagógiai gyakorlatunkat ennek megfelelıen még alakítanunk kell. A feldolgozott szülıi válaszok is megerısítették, hogy iskolánk legfıbb pozitívumának nevelési légkörét tartják (70 %), a reális követelményrendszer a rangsorban a második helyen szerepel (40 %). Továbbra is megırzendı tehát az egyéniséget elfogadó pedagógiai szemléletmód és a családias légkör. Úgy gondoljuk, hogy legfıképpen ennek köszönhetı, hogy legutóbbi mérésünkkor egyetlen szülı sem bánta meg, hogy gyermeke oktatását-nevelését ránk bízta. Egy 2003 szeptemberében elvégzett mérésben vizsgáltuk tanulóink iskolaválasztási motívumait is. A gyermekbarát légkör, a nyílt napokon szerzett tapasztalatok, a képzés

4 színvonala, és az iskola jó híre a szülık, ismerısök és rokonok hatása mellett a legfıbb motívum. A nevelıtestület alapvetı erısségünknek, legfıbb értékünknek a jó iskolai légkört tartja. Lehetıségeink között pedig elsı helyen a tehetséggondozás fejlesztése áll. Van még mit tennünk tehát a tehetségek kiválasztása, felkarolása és képességeik tervszerő fejlesztése terén. Ugyanakkor megfogalmazódott a felzárkóztató foglalkozások kínálatának növelése iránti igény is. A 2003/2004. tanévben fenntartónk is végzett tanügy-igazgatási ellenırzést iskolánkban. A errıl érkezett visszajelzés is pozitív. Minıségbiztosítási rendszerünk mőködését évente ellenıriztetjük. Az eddigi felülvizsgálatok a rendszer mőködésében nem tártak fel hiányosságokat. A ös tanévet az Európai Unió polgáraiként kezdjük meg. Az új igényekhez képzési kínálatunk bıvítésével és a színvonalas, eredményes mőködést továbbépítı jövıkép formálásával alkalmazkodunk. Mindezek az oktató-nevelı munka jogi kereteinek változásával együtt indokolták a 2001-ben elfogadott pedagógiai program 2004-es átdolgozását. A minıség iránti elkötelezettségünket mutatja, hogy 2005-ben már a második sikeres tanúsító audit zajlott le iskolánkban. Iskolánk a korábbi középtávú célkitúzéseivel összhangban a 2005/2006-ös tanévtıl a HEFOP keretében pályázati úton részt vesz a Dél-dunántúli régióban a kompetencia alapú oktatás, nevelés és képzés komplex bevezetésében, melynek keretében egyre nagyobb teret nyer a kulcskompetenciák fejlesztését elıtérbe helyezı pedagógiai gyakorlat, a digitális tudásanyagok és az e-learning módszerek alkalmazása. Mivel rugalmas szakképzési profilunkat folyamatosan a változó piaci igényekhez és feltételekhez igyekszünk alakítani, a felsıfokú szakképzés rendszerének átalakulása, valamint az új OKJ megjelenése miatt a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Karával együttmőködve indítjuk a mőszaki informatikai mérnökasszisztens képzést, valamint lokális oktatóközpontjává válunk a Cisco Hálózati Akadémiának, amely nemzetközileg elismert a hálózatfejlesztı szakemberek körében

5 OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola 7100 Szekszárd Kadarka u Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd Béla király tér 8. Fıállású pedagógusok száma a tagintézményben: 33 Gyermekek vagy száma az intézmény körzetében Nincs körzete Hátrányos helyzetőek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetőek (HHH)* ebbıl Nincs körzete Az intézménybe járó nappali munkarendben tanuló száma: 497 Magán száma: 1 Sajátos nevelési igényő gyermekek vagy száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 1 Integráltan 1 gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A HH / HHH gyermekek vagy száma: ebbıl 33/2 A gyermekek, létszáma az intézményben az összes feladat ellátási Összesen: HH / HHH: hely vonatkozásában Középiskolás (9-13.) 497 más településrıl bejáró /2 Tömegközlekedéssel /2 Iskolabusszal - - falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülık szgk.-val) 8 - ebbıl ebbıl Feladatellátási hely (megnevezése és címe) 7100 Szekszárd, Kadarka u Funkció Közép iskola Fıállású pedagógusok létszáma Gyermekek, száma HH / HHH gyermekek, száma SNI gyermekek, száma /2 1

6 évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI /1 32 4/ /n.a. 70 1/n.a / / /n.a /n.a. SZKI /n.a. SZKI Gyógypeda gógiai csoport, tagozat Össze sen HH / HHH Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Osztály (évf. és betőjele) vagy óvodai csoport (foka és neve) gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógi ai tagozat Összesen HH / HHH SNI 9/A 35 4/0 9/B 34 5/1 9/D 35 3/0 10/A 35 0/0 1 10/B 32 2/0 10/D 35 3/0 10/E 34 2/0 11/A 33 2/0 11/B 35 1/0 11/D 36 4/1 12/A 35 0/0 12/B 34 1/0 12/C 35 2/0 12/D 34 4/0 1/ /0

7 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata: létszáma 2004/ / / /2008 összlétszám integrációs összlétszám évfolyam 9-12 évf integrációs összlétszám integrációs összlétszám képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató integrációs Évfolyamismétlık aránya (%) Magán aránya (%) Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHH körében Összlétsz ámon belül HH / HHH körében összlétszá mon belül HH / HHH körében 2003/2004 0,4 1/n.a / /2006 0, /2007 0, / /2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37%

8 Kompetencia mérések eredményei: Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga HH / HHH átlaga HH / HHH átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam A teljesített eredményeink minden évben jobbak, mint a tılünk elvárt ban szignifikánsan jobbak lettek az eredmények az elvárthoz képest. A hozott érték kicsit csökkent, viszont a hozzáadott pedagógiai érték növekedett. A ténylegesen teljesített és a tılünk elvárt eredmények összevetése: 2003 matematika szövegértés teljesítmény elvárt érték teljesítmény elvárt érték matematika szövegértés teljesítmény elvárt érték teljesítmény elvárt érték matematika szövegértés teljesítmény elvárt érték teljesítmény elvárt érték

9 Módszertani képzettség az intézményben: Iskolánk pedagógusai az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen vettek részt (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés 3 Kooperativ tanulás 12 Projektpedagógia 24 Drámapedagógia Tanórán kívüli programokon való részvétel az iskolai oktatásban: A hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Alapfokú mővészetoktatás n.a. n.a. n.a. Kisebbségi program n.a. n.a. n.a. Napközi Szakkör 22,2 n.a. 21,14 n.a. 18,3 n.a. 20% Iskolai nyári tábor 6 n.a. 6,06 n.a. 8% 8% Erdei iskola - - Iskolán kívüli segítı programokban való részvételi arány százalékban: Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH/ HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Összlétszámon belül HH / HHH körében Útravaló Program 3,8% 100/100% 2% 100/100% 5,2% 100/100% 6% Arany János Program 0,8%

10 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben: az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, száma HH / HHH gyermekek, száma sajátos nevelési igényő gyermekek, száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba - nyelvi labor /2 Szükségtanterem - - számítástechnikai szaktanterem /2 számítógép (min. P4 szintő) /2 ebbıl internet hozzáféréssel /2 Tornaterem /2 Infrastruktúra az egyes feladat-ellátási helyeken (darabszám): Feladatellátási hely (megnevezése) építés vagy legutób bi felújítás éve logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükség - tanterem számítástechnikai szaktante rem számítógép (min. P4 szintő) tornater em vízöblíté ses WC étkezı vagy ebédlı Kadarka u A táblázatokból kiderül, hogy intézményünkben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek/ eredményes oktatásának, nevelésének alapvetı feltételei.

11 Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata: Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerő, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztı programokat ebbıl SNI gyermekek, létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar 1 Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 1 Ebbıl gyógypedagógiai csoportban, tagozaton Mivel az intézményben az országos átlagot nem haladja meg az SNI többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya, így nem kell csökkentenünk az arányokat, s a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek. Az intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata. Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttmőködı, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzető támogatása érdekében.

12 Szervezetek, intézmények Együttmőködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat Családsegítı X Gyermekjóléti szolgálat X Védınık X A Rózsa Ferenc Középiskolai X Kollégium Illyés Gyula Megyei Könyvtár X Babits Mihály Mővelıdési Ház X és Mővészetek Háza A Tolna Megyei Levéltárral és a X Wosinsky Mór Megyei Múzeum pedagógiai szakmai X szolgáltatók és a pedagógiai szakszolgálat Megyei Munkaügyi Központ X általános iskolák X város és a megye középiskolái X Pécsi Tudományegyetem és X Pollack Mihály Mőszaki Karral Nemzetközi oktatási X kapcsolataink Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) I. Béla Alapítvány X Polip Ifjúsági Egyesület X Szekszárdi Ifjúsági X Önkormányzat Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) Együttmőködés más intézményekkel az iskolánkról formált vélemény kialakulásában nagy jelentıségő. Célunk a kapcsolatok ápolása, építése. A Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégiummal: Iskolánk tanulóinak %-a kollégista. A kollégium közvetlen szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási gondjainak megoldásában folyamatos együttmőködési lehetséges és szükséges az osztályfınökök, a szaktanárok és a kollégiumi nevelıtanárok között. Nyílt napunkon és a beiratkozáskor lehetıvé tesszük a kollégium képviselıjének részvételét. Rendezvényeink megtartásában helyiségek és berendezések kölcsönadásával folyamatosan segítjük egymást. Terveink között szerepel az informatikai gyakorlati képzés támogatása számítógépes gyakorlóhelyek kollégiumi kihelyezésével. Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, mővészeti alapiskolával, civil szervezetekkel: Tanulóink harmonikus személyiséggé nevelésében fontosnak tartjuk iskolán kívüli tevékenységüket. Ezért azt támogatjuk és elismerjük. Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük ıket. A tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe bevonjuk. Az I. Béla Alapítvánnyal: Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az iskola mellett mőködı alapítvány, mely céljaink megvalósításának, hagyományaink megırzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka. A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az immár hagyományossá vált I. Béla Alapítványi bálon pedig a nevelıtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is közremőködnek.

13 Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral: Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel. A Mővészetek Házával, a Babits Mihály Mővelıdési Házzal: Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Béla Napi kulturális bemutató, szalagtőzı ünnepség) színhelyeként. A Mővelıdési Ház nyári informatikai táborának helyszínt biztosítunk. A Tolna Megyei Levéltárral és a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal: Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák látogatásával. A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv): Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk munkájának folyamatos bemutatása. A gazdálkodó szervezetekkel: A szakmai gyakorlati képzés, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés tárgyi feltételeinek megteremtésében. Fı támogatóinkat iskolánk honlapján is megnevezzük. Az együttmőködı gazdálkodó szervezetek képviselıit szakmai elıadóként is meghívjuk. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai szakszolgálattal: A szakmai szolgáltatást nevelıtestületi belsı képzéshez, továbbképzéshez vesszük igénybe. A Megyei Munkaügyi Központtal: Az osztályfınökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa segíti. Pályaválasztás címő rendezvényüknek hagyományosan résztvevıi vagyunk. Az általános iskolákkal: Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán. Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában szervezett pályaválasztási szülıi értekezleten. A nyolcadikosok osztályfınökeit és az általános iskolák vezetıit minden évben egymás munkájának megismerésére találkozóra hívjuk iskolánkba. Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános iskolások számára ún. gimnáziumi elıkészítıt. Együttmőködünk az általános iskolákkal minıségbiztosítási rendszereik mőködése terén is. Kérésre tájékoztatjuk ıket a hozzánk felvett tanulóink helytállásáról. A város és a megye középiskoláival: A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttmőködésben már vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére, pedagógiai gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek vagyunk minden további, tartalmi vagy szervezeti együttmőködésre. Pedagógusok közös foglalkoztatásában és a közös képzésekben rejlı lehetıségeket tervezzük kölcsönösen elınyös együttmőködéssel megvalósítani. Konzorciumi partnereinkkel: A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Déldunántúli régióban konzorciumi együttmőködésben veszünk részt. A konzorciumot egy óvoda, négy általános iskola és négy középiskola hozta létre. A kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok rendszeresen megosztják egymással. Nemzetközi oktatási kapcsolataink: Az Európai Unió polgáraiként elengedhetetlenül szükséges, hogy tanulóink személyesen is szerezzenek tapasztalatokat más kultúrákról, gondolkodásmódról, életstílusról. A személyes kapcsolattartás élménye gazdagítja tanulóink világképét és bıvíti ismereteiket. A kapcsolattartás során az idegen nyelv élıvé válik, a kommunikációs képesség gyorsan fejlıdik. A hatékony kommunikáció feltétele a nyelvtudás, a nyelvtanulás tehát értelmet nyer. Az elektronikus kommunikáció igénybevételével pedig az Internet-felhasználás tudatossá válik. Iskolánkban tanulóink számára tanórai keretekben biztosítjuk az élı idegen nyelvek és az elektronikus kommunikációhoz szükséges készségek elsajátítását. A nemzetközi kapcsolatokban való részvételre az elmúlt években elsısorban pályázatok

14 révén nyílt lehetıségünk. A Comenius 1.2 pályázat keretében finn, belga és spanyol középiskolákkal építettünk ki kapcsolatot, szerveztünk tanévente cserelátogatásokat. A projektnek ez a része lezárult, diákjaink ma szaktanári irányítással elektronikus úton tartják a kapcsolatot és valósítják meg a pályázati programot projektmunka keretében. Egy ravennai középiskolával is kapcsolatot tartunk, tanévente cserelátogatást ajánlunk fel, sajnos nem mindig fogadják el. Ezen túlmenıen is folyamatosan keressük az alkalmat nemzetközi diákcserékhez. Együttmőködı partnerként törekszünk egy Comenius pályázati támogatás elnyerésére is. A nemzetközi kapcsolatok megırzésében, újak felkutatásában, a lehetıségek feltérképezésében a nyelvi munkaközösség vállal vezetı szerepet. A jövıben a diákcserék mellett tágítani szeretnénk a nemzetközi együttmőködés virtuális formáit különbözı oktatási projektekbe való bekapcsolódással. 2. Az Intézkedési terv célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervünkben megállapítjuk, hogy iskolánk biztosítani kívánja az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói elımenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Személyiség- és közösségfejlesztés Célunk, hogy diákjaink a különbözı közösségek normáihoz igazodó, a közösségeikre büszke, azokhoz ragaszkodó, önálló véleményalkotásra képes, sikeres felnıttekké váljanak. A cél elérését szolgáló feladataink: együttmőködési stratégiák gyakorlása és a versenyszellem ébren tartása; a konfliktusok kezelésének megtanítása; önkorlátozásra és toleranciára nevelés; a szolidaritás elmélyítése; a sokféleség, másság elfogadtatása; aktív közösségi tevékenység szorgalmazása; a diákok önszervezıdéseinek támogatása, önkormányzati munkájának segítése; tudatosítani diákjainkban, hogy hazájuk, Európa és a világ polgárai is egyben; erısíteni kötıdésüket iskolájukhoz.

15 A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. A közösségi élet rendezvényeit a diákokkal közösen szervezzük meg (szöcsketábor, tanévnyitó, diáknap, diákközgyőlés, Béla-napok, szalagtőzı, ballagás, tanévzáró). Tanítási órákon alkalmazzuk a kiscsoportos és a projekt oktatás módszereit, iskolai házi versenyeket szervezünk. A tanórákon fejlesztjük a vitakultúrát. Az osztálykirándulásokat a közösségi kohézió megteremtése fontos terepének tekintjük. Az iskola közösségéhez tartozást erısíti az énekkar, az iskolarádió, a diákújság, a diákszínpad (Létra Színház), az iskolai sportkör, valamint az iskolai hagyományok rendszere. Az iskolai életben kialakuló konfliktusokat közösen oldjuk meg. Rendezvényeinkre külsı elıadókat, vendégeket hívunk, de saját értékeinket is megmutatjuk. Keressük a lehetıséget más közösségekkel való kapcsolatfelvételre, gyarapítjuk a külföldi kapcsolatainkat. Szorgalmazzuk a város középiskolái közötti együttmőködést. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: egészséges szellemő, egymással versengı de nem rivalizáló osztályközösségek jönnek létre, folyamatosan erısödik az I. bélás öntudat, a DÖK képes önállóan megszervezni programokat a diákok számára, a résztvevık kölcsönös megelégedésére. Célunk harmonikus testi, lelki, szellemi képességek kibontakoztatása A cél elérését szolgáló feladataink: pozitív énkép és helyes önismeret kialakítása, az önállóság, a kezdeményezı- és döntési képesség fejlesztése, a munka, az erıfeszítés megbecsülése, a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erısítése, a rendszeres testmozgás, a szabadidı értelmes eltöltése igényének kialakítása. A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységünknek feladata. Alkalmazzuk a korszerő személyiségfejlesztı tréningeket, az ön- és társismereti játékokat (tánc és dráma). Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve, folyamatosan növekvı terhelést tervezünk és valósítunk meg a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Segítjük tanulóinkat az egyéni tanulási utak megtalálásában. Követelményeink között a tanulást, a fizikai terhelést és a belsı emberi értékeket együttesen hangsúlyozzuk; ösztönözzük diákjainkat a munka, az erıfeszítések, a kiemelkedı teljesítmények megbecsülésére minden területen. Kialakítjuk bennük az állandó önmővelıdés, a tanórán kívüli ismeretszerzés igényét. Hirdetjük a mindenki tehetséges valamiben, a Te is meg tudod csinálni elvét. A tanórai, valamint a tanórán és iskolán kívüli tevékenységeket (sport, tánc, ének-zene, színjátszás, mővészeti alkotás stb.) egyaránt elismerjük, a kiemelkedı teljesítményeket jutalmazzuk. Szorgalmazzuk a csoportos színház- és hangverseny-látogatásokat, filmek közös megtekintését. Bekapcsolódunk városunk kulturális és sport életébe. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:

16 a pszichés problémával küszködı tanulóink száma nem nı, és hosszabb távon is alacsony marad, az iskolai stressz mértéke elfogadható, és diákjaink a klímatesztek során továbbra is családias hangulatúnak tartják iskolájukat, az egyéni és közösségi teljesítmények mérhetıen növekednek, a tanórán kívüli tevékenységekben, programokban a aktívan, nagyobb létszámban vesznek részt. Célunk a tudatos életpálya-tervezés kialakítása A cél elérését szolgáló feladataink: a képességek, vágyak, vonzalmak, lehetıségek folyamatos összehangolása a nál a sikeres életpálya megvalósítása érdekében. a pályamódosítások lehetıségének, illetve szükségszerőségének tudatosítása a 21. század társadalmában; a mobilitásra, az önmenedzselésre, a bizonytalanság kezelésének képességére nevelés, szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a munka világában, ezen belül a hazai, valamint az európai uniós munkaerıpiacon, valamint a továbbtanulási lehetıségekben való tájékozódás képességének kialakítása. A cél elérése a szaktanárokkal történı folyamatos konzultációval elsısorban osztályfınöki feladat, amelyet pályaválasztási felelısünk és iskolai szervezéső programok is segítenek. Pályaválasztási tájékoztatókat, fórumokat tartunk tanítványainknak és szüleiknek, elküldjük diákjainkat az egyetemi-fıiskolai nyílt napokra, fogadjuk a felsıoktatási intézmények képviselıit. Korábban végzett diákjainkat élménybeszámolóra hívjuk. Kapcsolatot tartunk a Megyei Munkaügyi Központtal. A társadalom-ismeret tantárgy/osztályfınöki órák keretében meghívott elıadókkal aktuális jogi, gazdasági (pl. vállalkozási) ismeretek megszerzését segítjük elı (a szakképzés révén a gazdasági szférához főzıdı kapcsolatainkat kihasználjuk). Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással harmonizálnak, az iskolai továbbtanulási mutatók a minıségcélokkal összhangban alakulnak, tanulóink a felsıfokú intézményekben is megállják helyüket, tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk. Célunk az egészség- és környezettudatos magatartásra nevelés Tehetség, képesség kibontakoztatása Törvényi és nem csak a tanári elhivatottságból adódó kötelezettség az iskolának és a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse a képességének, tehetségének kibontakozását. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerő mőveltséggel, legyenek képesek az egyre bıvülı ismeretek önálló és kreatív feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlıdjön egész személyiségük.

17 Hitvallásunk szerint a tehetséggondozás nem egyenértékő a tanulmányi versenyekre való kondicionálással, hanem olyan komplex tevékenység, amely a képességeihez igazodva számukra optimális fejlıdési lehetıséget teremt. Tehetséggondozásunk ezért fejlesztésközpontú: nem túl szigorú kiválasztás után a program megvalósulása során mutatott fejlıdés válik a tehetség mutatójává. Iskolánkban ennek érdekében tehetséggondozó programot mőködtetünk, amelynek intenzitása pályázati támogatásoktól is függ. A tehetséggondozás mint sajátos pedagógiai tevékenység A tehetség sok területen és gyakran egyáltalán nem a tantárgyi tanulmányi eredményekben, vagy versenyeredményekben nyilvánul meg. Iskolánknak nyitottnak kell lennie abban, hogy a bármilyen területen felbukkanó tehetséget felkarolja és támogassa. A tehetséges diák általában sajátos személyiségjegyekkel is rendelkezik, amiket csak egy nyitott és toleráns légkörő iskola valljuk, hogy a miénk ilyen képes ösztönzıleg támogatni. Az egyéniséget elfogadó iskolai légkör tehát a tehetséggondozás szempontjából is meghatározó. A tehetség felismerése, fejlesztése nem egyszerő feladat, amit már a 9. évfolyamon el kell kezdeni, sıt esetekben még korábban, az általános iskolásoknak tartott szakkörökön is. Ugyanakkor gyakori probléma, hogy egy sok területen tehetséges tanulót túlterhelnek. Minden pedagógusnak tiszteletben kell tartania a diák választási jogát ezen a területen is, a tehetséggondozásba való bekapcsolódásra diák nem kötelezhetı. Valljuk, hogy a tehetséggondozás sajátos pedagógiai tevékenység, amely ebben felkészült és ehhez elhívatott pedagógusokat is kíván. Az iskola a pedagógusokat erre a szerepvállalásra ösztönzi, senkit nem zár ki eleve ebbıl a tevékenységbıl. Az elmúlt években már bevált pályázati rendszer alapján teremtünk lehetıséget a tehetséggondozásba való bekapcsolódásba. A tanórák szerepe Valljuk, hogy a tehetséggondozás legelsı színtere maga a tanóra. Színvonalas és differenciált tanóra nélkül nincs igazi tehetséggondozás. A differenciálás célja az egyéni tanulási utak támogatása. Ugyanakkor a tehetséggondozás sajátságaiból következik, hogy külön munkaformákat is igényel. Ehhez elengedhetetlen az érzelmileg biztonságos légkör, a szabadság és elfogadottság érzése. A tehetséggondozás tanórán kívüli formái: Egyéni, kiscsoportos tehetséggondozás, verseny-elıkészítés Iskolai és országos pontversenyek, tehetséggondozó mozgalmak képességfejlesztı tréningek, felhasználva mindehhez a modern kommunikáció széles skálájú eszköztárát (pl. média) felvételi elıkészítık nyelvi elıkészítık pályázatok, pályamunkák írása mővészeti szakkörök, énekkar mővészeti bemutatóink, kiállításaink

18 Sajátos pedagógiai problémák kezelése, az esélyegyenlıség elımozdítása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködık segítése Magatartási szélsıségekkel iskolánkban alig találkozunk. A néha elıforduló ilyen jellegő problémák az adott osztályban tanári összefogással gyorsan orvosolhatók, ezek különös pedagógiai eljárásokat általában nem igényelnek. A ritkán elıforduló fegyelmi vétségek kivizsgálására az igazgatóhelyettes vezetésével fegyelmi bizottság mőködik az adott jogszabályi kereteknek megfelelıen. A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A szekszárdi iskolákból nagy számmal érkezı nak a volt osztálytársaiktól való elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. A gimnáziumi osztályban pedagógiai figyelmet igényel a mintegy kétharmadnyi szekszárdi és egyharmadnyi vidéki néha a volt iskolájából egyedül hozzánk kerülı egyenrangúságának, egyenértékőségének mielıbbi tudatosítása, az elkülönülések megelızése. Afeladat megoldásához jelentıs segítséget nyújt az augusztus végén szervezett tanévkezdı-, azaz Szöcsketábor, melynek intenzív közösségformáló programjai jótékony hatásúak a bélás öntudat kialakulásához is. A táborból kimaradt az elsı tanítási napokon külön osztályfınöki figyelemben részesülnek. A beilleszkedési nehézségek leküzdésére szolgáló pályázatokban részt veszünk. Felzárkóztatás, tanulási nehézségek A felzárkóztatás alapja a felvételi írásbeli dolgozatok eredménye matematikából és magyar nyelvbıl, valamint a 9. évfolyam elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv). Az itt szerzett információkat feldolgozva, eltérı szintő és haladási ütemő nívócsoportokat hozunk létre matematikából és az idegen nyelvekbıl. Az iskolába lépéskor mért eredményeket elemezzük, összevetjük a további teljesítményekkel és az országos mérési adatokkal. Oktatási tevékenységünknek, a fejlesztési lehetıségek feltárásának ez a kiindulási alapja. A magyar nyelvi hiányosságok megszüntetése, illetve csökkentése differenciált tanórai munkával és egyénre szabott otthoni feladatokkal történik. A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belsı képzéseket a pedagógusok számára. A szociális hátrányok enyhítése Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelıs és az osztályfınökök a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola vezetıségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél. Támogatási formák: segélyek, pénzbeli támogatások pályázatok figyelése, benyújtása tankönyvtámogatás elosztása, tanévkezdési támogatások diákétkeztetési díjkedvezmények. Az esélyegyenlıség biztosításához hozzájárul, hagy a felsıfokú szakképzésben résztvevı tanulóink élhetnek a diákhitel felvételének lehetıségével. Az ehhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet elvégezzük.

19 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Célunk, hogy olyan támogató iskolai légkört teremtsünk, ahol biztosított a testilelki fejlıdése. Segítsük a diákokat abban, hogy ne szenvedjenek hátrányt szociális okok vagy a gondoskodás hiánya miatt, hogy megtalálják helyüket a közösségükben, és minél harmonikusabb, teljes életet élı felnıtté válhassanak. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások ellensúlyozása. Tanítási órákon, szünetekben, szabadidıs programok alatt igyekszünk felfigyelni az esetleges krízishelyzet miatti magatartásváltozásokra. A problémákat pedagógiai eszközökkel orvosoljuk, súlyosabb esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük. Segítjük a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, hogy tudják, kinek jelezhetik a gondjaikat. Továbbképzéseken, szakmai értekezleteken veszünk részt annak érdekében, hogy idıben felismerjük a veszélyeztetı tényezıket, a korai tüneteket. Általános prevenciót szolgáló feladatok: A veszélyeztetettség megelızésében kiemelt feladatunk a fiatalok személyiségfejlesztése, az egészséget befolyásoló szokások, pozitív magatartásminták kialakítása. Rendszeres felvilágosító programokat, elıadásokat szervezünk orvosokat, egészségügyi szakembereket hívunk meg. (ÁNTSZ, kórház) Osztályfınöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket nyújtunk (osztályfınökök, szaktanárok). Biztosítjuk a szabadidı tartalmas eltöltésének lehetıségét az iskolában és iskolán kívül (társas környezet kontrollálása, kirándulás, színház-látogatás). Folyamatos információcsere lehetısége Együttmőködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal. Tájékoztatjuk a at és a szülıket a gyermekjóléti szervezetekrıl. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a kal, szülıkkel, kollégiumi nevelıkkel. Anonim segélykérési lehetıséget biztosítunk (SOS-láda, cím). Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: gondoskodásunk eredményeként enyhíthetjük a hátrányos és veszélyeztetett tanulóink helyzetét, problémáikat a saját pedagógiai eszközeinkkel meg tudjuk oldani. A részt vesznek a szervezett elıadásokon, versenyeken. Egyre többen élnek egészségesen, sportolnak, túráznak, megismerik és megtapasztalják az egészséges életmód örömeit, értékeit. Tudatosan óvják egészségüket, védik magukat és társaikat a káros hatásoktól. A rászorult segítséget mernek kérni tanáraiktól, a gyermek- és ifjúságvédıtıl, védınıtıl, segítenek társaiknak a helyes döntések meg-hozatalában, mernek felelısen dönteni önmagukról.

20 A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek Személyi feltételek: Az iskola minden pedagógusa, osztályfınökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, védını, orvos, elıadók. Tárgyi feltételek: Kazetták, CD-k, filmek, kölcsönözhetı könyvek, osztályterem (rendelkezésre állnak). Együttmőködési kapcsolatok: Gyermekjóléti Szolgálat Szekszárd, Nevelési Tanácsadó, ÁNTSZ, Rendırkapitányság, Vöröskereszt, Mentıállomás, Rózsa Ferenc Kollégium, Tolna Megyei Munkaügyi Központ Problémakezelés: Jogi lépések kezdeményezésére ifjúságvédelmi ügyekben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek jogosultak. Tanulók külsı szerv által történı meghallgatásán a szülı akadályoztatása estén az osztályfınök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs vesz részt. Kapcsolattartás kommunikáció Az iskola és a szülıi ház kapcsolata A szülık a legfontosabb partnereink, akik az iskolaválasztással kifejezték nevelési alapelveink és céljaink elfogadását. Az alapelvünk, hogy az oktatás és nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a tanár, a szülıkkel az egyenrangú kapcsolatra törekvés mellett érvényesül. A nevelés a pedagógus és a szülı közös feladata, az együttmőködés a tanuló alapvetı érdeke, a pedagógusnak és a szülınek pedig az oktatási törvényben is elıírt kötelezettsége. Feladataink, az együttmőködés tartalmi elemei: A szülıkkel folyamatosan konzultálunk gyermekeik fejlıdésérıl, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyérıl, kapcsolatainak jellemzıirıl. A tanulásirányítás, a tehetséggondozás, a segítı tevékenységek (szociális hátrányok, tanulási kudarcok, beilleszkedési nehézségek), a továbbtanulás, pályaorientáció, a magatartás és szorgalom formálása az együttmőködés legfontosabb területei. Célunk, hogy a szülıkkel a családdal együttmőködve segítsünk a Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását. Az együttmőködés fórumai, a kapcsolattartás formái: a szülıi önkormányzatiság a szülıi szervezet mőködésével érvényesül: iskolánkban ez a szülıi munkaközösség választmánya (SZMK), osztályszülıi keretben választott küldöttekkel (osztályonként 3-5 fı). Ennek elnökét a küldöttek maguk választják. Az SZMK meghatározza programját, de az iskolavezetés és a DÖK is kezdeményezheti összehívását. az osztályok küldöttei a szülıi értekezleteken összegyőjtik a problémákat, és ugyanezen alkalmon jelzik az ügyek elintézését vagy a velük kapcsolatos eljárásokat.

21 Az iskolavezetés és az SZMK között szervezett kapcsolattartást tanévente az iskola munkaterve rögzíti és ütemezi. Évente legalább két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról. Minden tanévben a nyílt napon részletesen tájékoztatjuk a szülıket iskolánk nevelésfilozófiájáról, céljairól, a képzési szerkezetrıl, az oktatás-nevelés eredményességérıl. Szülıi értekezletet a évfolyamon félévente egyszer (tanévente kétszer), a 12. évfolyamon tanévente háromszor szervezünk. Fogadóórát a szülıi értekezletek között, tanévente két alkalommal tartunk. A szülıket írásban, az ellenırzı könyv útján tájékoztatjuk. Az osztályfınökök a félévek zárása elıtt minimum egy hónappal levélben tájékoztatják a vártnál gyengébben teljesítı diákok szüleit, szükség esetén kezdeményezve a találkozást az osztályfınökkel, szaktanárral. A szülıket elızetes egyeztetés alapján fogadjuk. A kapcsolattartás telefonon (ha a szülı igényli, ben is) megvalósul. Az iskolai rendezvényekre az SZMK vezetıjét ill. képviselıjét minden alkalommal meghívjuk. Az iskolai Szervezeti és Mőködési Szabályzat meghatározza a szülıi közösség döntési egyetértési, javaslattételi, véleményezési jogkörét. Az igazgató a felelıs azért, hogy a szülık jogosultságaikat gyakorolhassák. A nagyobb csoportját (évfolyamok, gimnáziumi, szakközépiskolai ) érintı döntéseket hozó nevelıtestületi értekezleteken az SZMK vezetıinek részvételét (tanácskozási joggal) lehetıvé tesszük. Az együttmőködést akkor tartjuk eredményesnek, ha a kapcsolattartás rendszeres; a tájékoztatás korrekt és kölcsönös, a tanuló jogait tiszteletben tartó; tanárok és szülık egyaránt elégedettek az információk mennyiségével és mélységével, és mindezt a tanulói elégedettség is alátámasztja. 3. Kötelezettségek és felelısség: Pontosan megjelöljük, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelısek. Az intézmény vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ı felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetıje/helyettese/ egyéb tisztségviselıje felelıs a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat,

22 hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.

23 4. Akcióterv: Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Az ISO minıségbiztosítási rendszer hatékony mőködtetése Önértékelési rendszer mőködési gyakorlatának kialakítása Tanulók stressztényezıinek csökkentése Tehetséggondozás iránti igény Felzárkóztató foglalkozások iránti igény Egyéni fejlesztés szükségessége HH és SNI nál Cél konkrét szöveges megfogalmazása Megfelelés az ISO minıségbiztosítási rendszer auditján Értékelt mőködés, intézkedési javaslatokat megfogalmazó rendszer Pedagógiai módszertani megújulás Tehetséggondozó foglalkozások elısegítése Felzárkóztató foglalkozások elısegítése Egyéni fejlesztési tervek szerint a hátrányainak leküzdése Intézkedés leírása Az intézkedés felelıse Az intézkedés megvalósításán ak határideje Belsı auditok igazgató Minden év június 15. Feladat kiosztása a munkacsopor tnak Kooperatív technikák elterjesztése Szakkörök létezésének biztosítása Felzárkóztató foglalkozáso k biztosítása A patrónus tanár foglalkozáso kat vezet a tervek alapján Igazgató Igazgató január június 15. Igazgató szeptember 30. Igazgató Patrónus tanár 2009.június júnuis 30. Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Belsı ellenırzések jegyzıkönyvei Értékelés és javaslatok megléte Bemutatóórák jegyzıkönyvei Tanórán kívüli foglalkozások száma 10%-kal nı A bukások száma csökken 10%-kal Beszámolók készítése havonta Az intézkedés eredményességét mérı indikátor középtávon (3 év) tanúsítvány Munkatervbe beépülı javaslatok Tantestület legalább 40 %-a alkalmazza az új módszert Megyei, országos versenyekre való jelentkezések száma 10%-kal nı A javítóvizsgák száma csökken A tanulmányi eredményessége nem csökken Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszútávon (6 év) Megújító tanúsítvány Mutatók javulása Tantestület legalább 80%-a az új módszert alkalmazza Az iskolai versenyeredmén yek szerinti pontszáma nı Nincs évismétlı tanuló Sikeres továbbhaladás az intézményünkbıl a felsıoktatásba

24 5. Megvalósítás és monitoring Intézményünk az esélyegyenlıségi terv megvalósítását segítı konkrét feladatok végrehajtását tervezi. Év végi beszámolójában értékelni fogja azok megvalósítását. Iskolánk biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Biztosítja, és vizsgálja, hogy minden, a mőködésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minıségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések. Intézményünk folyamatosan értékeli, csatolja vissza és építi be az intézkedési terv ellenırzése során szerzett információkat, továbbá biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatni kívánjuk az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekrıl a fenntartó, a szülık és az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit. A monitoringért, az önellenırzésért és a nyilvánosság biztosításáért az iskola vezetısége a felelıs. 6. Nyilvánosság Az intézkedési terv eredményessége nagymértékben függ az érintettek folyamatos tájékoztatásától. Tudniuk kell az intézkedési terv tartalmáról, illetve a végrehajtásáról. A nyilvánosságra hozatal az iskolában megszokott helyeken történik. Az intézkedési terv megtekinthetı: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél az iskola honlapján ( A megvalósulásra vonatkozó megállapítások az iskola év végi beszámolójában lesznek megtalálhatóak. 7. Konzultáció és visszacsatolás Az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelızıen az iskola Diákönkormányzata, Szülıi Munkaközössége élt véleményezési jogával. A végrehajtás során megfogalmazódó javaslataikat a fenti szervezetek írásban az iskola vezetıségénél nyújthatják be. A szükséges módosításokról 30 napon belül a nevelıtestület dönt. 8. Szankcionálás Az éves értékelések során a vállalt célok meg nem valósulása esetén nevelıtestületi határozattal az intézkedési terv módosítására kerülhet sor. Mindenki, aki a megvalósításnak résztvevıje fegyelmi felelısséggel tartozik az intézkedési terv rá háruló feladatainak ellátásáért.

25 Záradék A fenti Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervét a nevelıtestület megvitatta és.. számú határozatával elfogadta. Szekszárd, február 27.. igazgató. Közalkalmazotti Tanács elnöke