A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG LEHETŐSÉGEI A XXI. SZÁZADBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG LEHETŐSÉGEI A XXI. SZÁZADBAN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció Szak Nappali tagozat Export- Import menedzsment szakirány A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG LEHETŐSÉGEI A XXI. SZÁZADBAN Készítette: Pap Melinda Budapest, 2007

2 TARTALOM BEVEZETŐ Magyarország mezőgazdaságáról általában A magyar mezőgazdaság adottságai A mezőgazdaság szerkezete: Földhasznosítás szerint A mezőgazdaság által termelt termékek szerint Mezőgazdaság, mint nemzetgazdasági szektor Az agrárgazdaság szereplői Őstermelő fogalma és tevékenységének adóvonzata A magyar mezőgazdaság hét fő értéke Az Európai Unió agrárpolitikája régen és ma A Közös Agrárpolitika kialakulása A Közös Agrárpolitika célkitűzései A Közös Agrárpolitika döntéshozatali rendszere A KAP végrehajtása Agrárrendtartások és a szabályozás elemei Az agrárrendtartás típusai A szabályozás elemei...23 A) A közös piaci szervezetek szabályozásának belső eszközei A/1. Az árak befolyásolása A/2. A mennyiség szabályozása B) A szabályozás külső eszközei B/1. Agrárimport rezsim B/2. Az általánostól eltérő importrezsim C) Exportra vonatkozó szabályozás 2.4. A KAP finanszírozása A Közös Agrárpolitika reformja A KAP első három évtizedének értékelése a reformot kikényszerítő tényezők A reform elvi lehetőségei A KAP évi reformja A MacSharry reform eredményei Az Agenda 2000 agrárpolitikai intézkedései A félidejű felülvizsgálat A évi reformdöntés A KAP kilátásai, lehetséges irányzatok Health Check Magyarország és az EU a mezőgazdaság tükrében A magyar csatlakozás előzményei Magyarország és az EU között húzódó érdekellentétek a csatlakozást megelőzően Megterhelések és problémák az EU és az újonnan csatlakozók részéről Magyarország fő agrárcsatlakozási feltételei Csatlakozási tárgyalások A csatlakozási tárgyalások eredményei Nemzeti agrártámogatás az EU-ban Kormányprogram a mezőgazdaság fellendítéséért

3 3.4. A magyar termőföld Ingatlan értékesítéséből, illetve a vagyoni jog átruházásából származó adókötelességek a termőföld vonatkozásában Területalapú támogatások A magyar agrár-külkereskedelem Az Európai Unió szabályozása a külkereskedelem vonatkozásában Általános preferenciarendszer (GSP) Preferenciális övezetek Agrárkereskedelmi preferenciák övezetek szerint Kereskedelmi kapcsolatok egyéb (Európán kívüli országokkal) Az új WTO-forduló Falconer-javaslat Magyarország EU-csatlakozásának agrár-külkereskedelmi hatása A XXI. század kihívásai Felmérés a magyar gazdákkal...81 ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLET 4

4 BEVEZETŐ A mezőgazdaság évszázadokon keresztül Magyarország húzó ágazata volt. Hazánk a Török Hódoltság, az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Szovjet éra idejében ezen birodalmak éléstáraként szolgált, az ipari fejlődésünket nem segítették elő. A Trianoni béke következményeként az ásványkincsekben gazdag területeket elcsatolták, így a szocializmus alatt Magyarországot hiába akarták a vas és acél országává tenni, az ipari termelésre mondhatni alkalmatlanná vált. Három lehetőség nyílt tehát a fejlődésre: a szolgáltatóipar, a feldolgozóipar, illetve az agrárium. A rendszerváltást követően az első két terület rohamos fejlődésnek indult, míg az agrárium rövid visszaesés után ismét egyre fontosabb szerepet tölt be. Meggyőződésem, hogy a XXI. század folyamatait tekintve, a mezőgazdaság kulcspozíciót fog betölteni a gazdaságban. A szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen adottságokkal rendelkezik hazánk, és ezeket hogyan tudná kiaknázni a további fejlődés/ növekedés érdekében? Milyen változások várhatóak a KAP működésében, és ezek hogyan befolyásolják a hazai gazdák tevékenységét? Hogyan látják a gazdák a mezőgazdaság helyzetét, miben látják a legfőbb gondokat, és hogyan vélekednek a szektor jövőjéről? A mezőgazdasági kereskedelem terén milyen távlati lehetőségek vannak, mik befolyásolják azt? Ennek megfelelően a szakdolgozatot hat nagyobb részre osztottam. Az első fejezetben a magyar mezőgazdaságról kívánok egy helyzetképet adni, hazánk mezőgazdasági adottságairól, a földek hasznosításának szerkezetéről, a legfőbb gabonafélék tulajdonságairól, a mezőgazdaságban tevékenykedőkről, illetve az őstermelői tevékenység fogalmáról és adóvonzatáról. Kitérek továbbá a szektor által 2006-ban elért eredményekre is. A második fejezetben a Közösségi Agrárpolitika rendszerét elemzem részletesebben a reformokkal együtt. Mint tudjuk, Magyarország május 1-vel csatlakozott az Európai Unióhoz. Ettől kezdve a magyar agrárpolitika kizárólag a KAP keretén belül értelmezhető, ezért szükségesnek tartom, hogy megismerjük a rendszer működését, felépítését, döntéshozatalát. A dolgozat során részletesen bemutatom a reformokat, valamint eredményeiket, beleértve a lehetséges jövőbeli KAP- irányzatokat is. 5

5 A harmadik fejezetben a magyar csatlakozás előzményeit, az agrárcsatlakozás feltételeit, a KAP adaptációját, illetve a kormányszintű támogatásokat mutatom be. Ebben a részben külön kiemelést érdemel a magyar termőföld, mint tulajdon. Behatóbban foglalkozom annak adás-vételével, a területalapú támogatás feltételeivel, továbbá a termőföld befektetési célú vásárlásával és hasznosításával. A negyedik részben a magyar mezőgazdasági kereskedelemre térek ki. Bemutatom a kereskedelmet befolyásoló EU- szabályozást, valamint a legújabb WTO-forduló hatásait az agrár-külkereskedelemre. Kitérek az EU- csatlakozásunk agrár-külkereskedelmi hatásaira, valamint arra, milyen további lehetőségeink vannak a világkereskedelemben. Eddig a fejezetig a XX. századot is érintő problémákkal, kérdésekkel, változásokkal foglalkoztam, azonban az ötödik fejezetben kifejezetten a XXI. század kihívásait tárgyalom, amelyek nagyban befolyásolják a további tevékenységünket, illetve elgondolkoztatnak, milyen irányba kellene haladni. Ebben a részben bemutatom az éghajlatváltozás lehetséges következményeit hazánk vonatkozásában, amelyeket figyelembe kell vennünk a gazdálkodás során. Az energiafüggőség is egyre sürgetőbb problémaként jelentkezik, amelynek enyhítésében a mezőgazdaság is jelentékenyen részt tudna venni. Ennek lehetőségét kutatom az energiafűz, valamint a bioetanol hasznosítását illetően. A génmanipulációt szintén a XXI. század egyik legfenyegetőbb problémájának tartom, így az azzal kapcsolatos kutatások külön bemutatásra kerülnek. A hatodik részben Magyarország Vas megyei és tápiói régiójában végzek felmérést egyéni gazdákkal. A felmérés célja annak feltárása, hogyan értékelik a gazdák egyéni helyzetüket és csatlakozásunkat az Európai Unióhoz. A kérdések nagy része arra irányul, honnan értesülnek a változásokról, kik nyújtanak segítséget számukra, részt vesznek-e pályázatokban, milyen rendszerességgel tájékozódnak et írunk. Három év eltelt a csatlakozásunk óta, s noha a maximális támogatási szintet még mindig nem értük el, jelentős átalakításokat kellett végrehajtani, hogy adaptáljuk a KAP rendszerét. A téma választásakor célom volt, hogy feltárjam az elért eredményeket, rávilágítsak a problémákra, lehetőségekre. Mint említettem, úgy vélem, hogy a mezőgazdaság a jövőben sikerágazattá válhat, és kulcsfontosságú szereplője lehet századunknak. Emellett kiváló befektetési lehetőség is, ami nem elhanyagolható tényező. 6

6 A számos forrás közül igyekeztem kiválasztani a 2004 óta megjelent publikációkat, elemzéseket, tanulmányokat, kritikákat. Amiből lehetett, a 2007-es kiadást vettem alapul, hogy a tanulmányom naprakész és pontos legyen. Egyúttal szeretném köszönetemet kifejezni belső konzulensemnek, Káldyné Esze Magdolnának és külső konzulensemnek, Pap Györgynének, akik hasznos tanácsaikkal és jóindulatú bírálataikkal segítettek a szakdolgozat elkészítésében. Hálás köszönetem mindazon gazdáknak is, akik megtiszteltek a kérdőív kitöltésével, és időt szántak a beszélgetésekre is. Nélkülük a szakdolgozat nem lett volna teljes, és teljesen más színezetet kapott volna. 7

7 1. MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGÁRÓL ÁLTALÁBAN 1.1. A magyar mezőgazdaság adottságai Magyarország a történelem során többnyire mezőgazdaságból élt. Hosszú évszázadokon keresztül nagy birodalmak éléstáraként szolgált, amit annak is köszönhetett, hogy a magyar élelmiszerek, termények kiváló minőségűek. A mezőgazdaság feladata, hogy az élelmiszeripart nyersanyaggal, a lakosságot friss élelmiszerrel lássa el. Hazánk adottságai pedig a mezőgazdaság tekintetében mondhatni egyedülállóak. A magyar mezőgazdaság (növénytermesztés) adottságainak feltárásánál elsősorban három tényezőt kell vizsgálni: 1. a termőterületek földrajzi adottságait (éghajlat, talaj, domborzat), 2. a növények genetikai adottságait, 3. a földhasznosítás gazdasági, technológiai feltételeit. Ezen adottságok az országban területenként, agrártájanként különböznek. Az első pontot vizsgáljuk meg részletesebben: Magyarország éghajlata összességében kedvez a mezőgazdasági tevékenységnek, azonban mint azt az 5. fejezetben látni fogjuk, az éghajlatváltozás (pl. globális felmelegedés) minket sem hagy érintetlenül. Csapadékviszonyainkat elsősorban az Atlanti-óceán felől áradó légtömegek befolyásolják, és ez a légtömeg hozza a jégesők többségét is. Az ország területére hulló csapadék időben közel egyenletesen oszlik el az év folyamán. Május-júniusra esik a maximum (országosan mm-es átlaggal), míg a legkevesebb csapadék januárban tapasztalható (40-50mm). 1 Magyarország éghajlata aszályra hajlamos, az ország területe hóban szegény. Mezőgazdasági szempontból jelentős a fagymentes napok száma is, amely a déli határvidéken átlagosan 210 nap, azonban a magasabb hegyvidékekben még a 160 napot sem éri el. 2 A napsütéses órák száma körül alakul, amely igen kedvező. A legmagasabb értékeket az Alföldön, a legalacsonyabbakat a nyugati és az északi országrészekben mérték. Figyelembe véve a felhőzet mennyiségét, legderültebb időszakunk a nyár vége, december pedig a legfelhősebb. A napsütéses órák magas számának köszönhetően gyakorlatilag az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető szeptember : szeptember :30 8

8 Magyarország legfontosabb megújuló természeti erőforrása a talaj. Várallyay György akadémikus szerint a magyar föld az egyik legtermékenyebb és legtisztább a földrészen. Általánosságban elmondható, hogy Magyarország talaja lényegesen tisztább, mint a nyugat-európai földek, mert az ipar csődje révén a hazai szennyezés-kibocsátás csökkent, és a nagy szénbányák is bezártak. 3 Azonban az elmúlt rendszerben eltorzult az ésszerű talajhasználat, indokolatlanul sok műtrágyát szórtak ki a földekre a termésátlag növelése érdekében, ezáltal hosszú távon rontva a talaj minőségét. Nagy előrelépést jelent a precíziós mezőgazdaság, amelynek lényege az, hogy GPS műholdas navigáció, számítógép, valamint egy pontos talajtérkép segítségével meghatározzák a traktor helyzetét, illetve azt, hol szükséges műtrágya kiszórása. Domborzat: Hazánkban a legjellemzőbb felszíni forma a síkság. Túlsúlyban vannak az alföldek, illetve az 1000méter alatti hegységek. A felszín három részbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tengerszint 500 méternél magasabb térség. Ezzel is magyarázható, hogy miért olyan magas a szántóterület aránya. Megjegyzendő, hogy a síkság, mint felszíni forma kedvez a mezőgazdasági gépesítésnek, ami jelentősen könnyíti a munkavégzést A mezőgazdaság szerkezete Földhasznosítás szerint: Magyarország összes területe 9,3 millió hektár. Az egy lakosra jutó 0,6ha mezőgazdasági földterülettel hazánk Európa legjobb földellátottságú országai közé tartozik. Az utóbbi évszázad folyamatait tekintve megállapítható, hogy folyamatosan csökkent a gyepterület aránya (egy részüket feltörték szántónak), illetve növekedett az ún. művelés alól kivont területek aránya (utak, vasutak, beépített területek, stb.). Pozitív változás történt az erdőterületek arányát illetően, amely növekedett az új erdők telepítéséhez gyengébb talajú szántót, rossz legelőt vettek igénybe. Az alábbi ábra a mezőgazdaság szerkezetét mutatja a földhasznosítás szerint 2006-os adatok alapján augusztus :23 9

9 1. sz. ábra A mezőgazdaság szerkezete földhasznosítás szerint Szőlő; 1,20% 94 ezer ha Konyhakert; 1,30% 96 ezer ha Gyümölcsös; 1,30%; 103 ezer ha Gyep; 13%; 1 millió ha Nádas; 0,80% 61 ezer ha Erdő; 23% 1777 ezer ha Szántó; 59% 4,5 millió ha Halastó; 0,40% 34 ezer ha Forrás: KSH A mezőgazdaság által termelt termékek szerint 2. sz. ábra Cukorrépa; 0,90% A mezőgazdasági terület fontosabb növényeinek vetésterület-megoszlása (2006) Napraforgó; Burgonya; 0,40% 9,20% Repce; 2,50% Kukorica; 5,20% Zab; 1,10% Árpa (őszi, tavaszi); 5,20% Egyéb; 40% Rozs; 0,70% Búza; 18,80% Forrás: KSH A gabonafélékhez a lisztes magvú növények tartoznak. Ezen növények fontosak mind az emberiség, mind az állatok élelmezésében, így a világon mindenhol nagy területen termesztik. Az ábra tanúsága szerint Magyarországon is a gabonafélék teszik ki a vetésterület legnagyobb részét (kb.60%-ot, ami 2,5-2,9 millió hektárt jelent). A búza, rozs és rizs kenyérnövények, míg a kukorica, az árpa és a zab takarmánygabonák. A gabonafélék termesztésében az összes agrotechnikai művelet gépesíthető, aminek Magyarország adottságai kedveznek, mivel a sík és kis lejtőszögű dombvidékeknek köszönhetően a gépesítésnek nincsenek akadályai. Jelentőségüknek megfelelően a következőkben tekintsük át néhány gabonaféle jellemzőit. 10

10 A búza a magyar mezőgazdaság hagyományos növénye. Az őszi vetésű búza a legelterjedtebb, tavaszi búzát ritkán, leginkább hosszabb, hideg, de hótakaró nélküli tél után vetik, ha az őszi búzát nagyobb területen érte fagykár. Nagy a hőigénye, csapadékigénye azonban mérsékelt. A májusi eső aranyat ér! szólás erre a növényre is érvényes, amelynek hiányában a termésátlagok rosszabbak. Júniusban azonban sok napsütést és meleget igényel, mivel ettől nagymértékben függ a minősége. A búza talajra igényes, mélyrétegű, humuszban gazdag, löszön képződött fekete, mezőségi talajon ad jó termést. Legfontosabb termelési körzetei a Tiszántúl lösztábláin (Körös-Maros köze, Szolnoki-, Hajdúsági löszhát), a Mátra és a Bükk előterében a Heves-borsodi-síkságon, az Észak-bácskai-löszháton, a Mezőföldön, Dél-Tolna, Baranya megyékben és a Kisalföldön alakultak ki. 4 Magyarország Európa kukoricatermelésében előkelő helyet foglal el. Termelése iparszerűen történik; jelentős változást hozott az ún. hibridkukorica-fajták bevezetése, amivel a tenyészidő lecsökkent, a termésátlag nőtt, a termelés az összességében alacsonyabb hőmérsékletű országrészekre is átterjedt. Fagyra érzékeny, nagy nyári meleget kíván, de a búzáénál kisebb a csapadékigénye. A legmagasabb a termésátlag a humuszban gazdag agyagos és fekete mezőségi talajon, de termelhető jobb táperejű homoktalajon is. Kukoricát gyakorlatilag az egész ország területén termelnek, mindazonáltal két legkiemelkedőbb termelőövezete a Tiszántúlon, a Körös-Maros közén és ettől északra a Szolnoki- és a Hajdúsági-löszhát mezőségi vályogtalajain található, illetve a Duna északdéli folyása mentén magában foglalja a Mezőföldet, Tolna és Baranya megyék déli részeit, a bal parton a dunai árteret és Észak-Bácskát. 5 A rozs kizárólag őszi vetésű, vetésterülete sokat csökkent. A talajra kevésbé igényes, azonban a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Ezért is került homoktalajra, ahol a búza már nem teremne megfelelően. Jellemző a Duna-Tisza közén, a Nyírség középső és déli részén és a Délnyugat-Dunántúl csapadékosabb kilúgozott erdei talajú tájain. Hozamai elmaradnak a búzáétól. A rizs termesztése hazánkban visszaszorulóban van, nem képes versenyezni a Távol- Keleti országok kínálta árakkal. Víz - és hőigényes, csak öntözhető területen marad meg, ami azt jelenti, hogy termeléséhez öntözőrendszerek, csatornahálózat és a rizsföldeket körülvevő gátak építése szükséges. A tenyészidő alatt a rizsföldeket hosszú ideig cm szeptember : szeptember :40 11

11 magasan vízzel kell borítani. A Magyarországon termesztett növények közül a rizsnek a legmagasabb a hőigénye, viszont a talajra nem igényes, ezért olyan szikes talajon termesztik, amely más növények számára kevésbé alkalmas. Legkiterjedtebb termőterületei a Tisza-völgy középső szakaszán (Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye) találhatók. Az árpának őszi és tavaszi változatát vetik. A két fajta eltérő igényű és földrajzi elhelyezkedésű. Az őszi árpa keményítőben és fehérjében gazdag, termelési feltételei hasonlóak a búzáéhoz, de igényesebb, a téli hótakaró nélküli fagyokat jobban megsínyli. Fő termőterületei a Délkelet-Dunántúlon (Baranya és Tolna megyék), a Mezőföldön és kisebb mértékben a Körös-Maros közén vannak. A tavaszi árpa kevésbé igényes, ennek a gabonafélének a legrövidebb a tenyészideje. Kevesebb meleget igényel, mint az őszi árpa, viszont egyenletesebb csapadékeloszlást kíván. Takarmányozásra és sör-, valamint malátagyártásra használják. Előfordulási területei: Kisalföld és az Északi-középhegység alföldi előtere. A zab a lótenyésztés legfontosabb takarmánya. A talaj iránt nem igényes, viszont az egyenletesen hűvös, csapadékos éghajlatot kedveli ez a tavaszi vetésű gabona. Magyarországon tehát kevésbé kedvezőek számára a földrajzi adottságok. Leginkább a Kisalföldön és Zala megye nyugati részein, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén fordul elő Mezőgazdaság, mint nemzetgazdasági szektor 6 A mezőgazdaság a nemzetgazdaság meghatározó szektora. Noha a rendszerváltás évében még a GDP sokkal nagyobb százalékát adta (13,7%), rövid visszaesés után újra egyre fontosabb pozíciót tölt be a gazdaságban ban az FVM adatai szerint a kibocsátás elérte az 1600 milliárd forintot, ami hat százalékkal magasabb a 2005-ös kibocsátásnál. A GDP-ből a mezőgazdaság 3,6%-kal részesedett, azonban ha ehhez hozzáadjuk az agrárbiznisz, azaz az élelmiszeripar és a takarmánygyártás teljesítményét is, ez az arány 12-13%-ra nő. Az előző évi 47 milliárd forintos agrárágazati eredményhez képest milliárdos növekedés volt tapasztalható (60-65 milliárd forint). Mindezen adatok jelzik, hogy az agrárium teljesítménye folyamatosan javul. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a következő tíz évben harminc százalékos emelkedés 6 Az adatokat Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szóvivői sajtótájékoztatója alapján a internetes oldalról töltöttem le. 12

12 várható. Kiemelte, az élelmiszer az energiahordozókkal és a vízzel együtt a közeljövőben stratégiai árucikké válik. Ugyanakkor a tavaly elért összeredmény még mindig nem teszi lehetővé az önerőből történő fejlesztést. Ehhez mintegy százmilliárd forintos ágazati összeredmény szükséges, amely várhatóan két-három éven belül elérhető. Tavaly a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 239,3 milliárd forint uniós, 167,5 milliárd nemzeti támogatás volt. A magyar gazdák az unió tizenöt régi tagállamának támogatottságát körül érhetik el, a jelenlegi támogatottsági szint 64 százalékos Az agrárgazdaság szereplői A magyar mezőgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében az egyik legszínesebb ágazat. Nagyobb méretű gazdaságoktól az egyéni gazdaságokig minden vállalkozási forma megtalálható. A középüzemek száma a rendszerváltozást követően emelkedett meg. Azonban továbbra is döntő többségben az egyéni gazdaságok vannak, akik az összes földterület 41%-án gazdálkodnak. Céljaikat tekintve: csak saját fogyasztásra termelnek (51,3%) a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítik (33,1%) elsősorban értékesítésre termelnek (15,5%) mezőgazdasági szolgáltatást végeznek (0,1%). 7 Az agrárpolitika ösztönzi a szövetkezést, amelynek hatására nő a termelői szerveződések szerepe. Leggyakrabban a gazdák beszerzési és értékesítési szervezetekben vesznek részt. Emellett még meghatározóak a gépkörök és a termelői csoportok. A cél azonban a mezőgazdaságban is a magángazdaságok arányának növelése, végső soron a farmgazdaságok létrejötte. A mezőgazdaságból származó árbevétel 71%-a növénytermelésből, 17%-a állattenyésztésből, 2%-a kertészetből és 10%-a egyéb mezőgazdasági tevékenységből adódik. A növénytermelésből származó árbevétel legfőbb hordozói mintegy 90%-os részesedéssel a kalászos gabonafélék, a kukorica, valamint az olajos-növények. 8 7 Gráf József: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban oldal 8 Alvincz József - Varga Tibor: A családi gazdaságok helyzete és versenyképességük javításának lehetőségei június :24 13

13 Az agrártárca adatai szerint a mezőgazdaságban 2006-ban mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az átlagos jövedelem bruttó 112 ezer forint volt, ami a nemzetgazdasági átlag 65 százaléka. A munkaerő ráfordítás jelentős eltéréseket mutat a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok között. Míg a gazdasági szervezetekben napi átlag nyolc órát dolgoznak a munkavállalók, ez a szám az egyéni gazdaságoknál kevésbé megállapítható - hol többet, hol kevesebbet dolgoznak. A foglalkoztatottak alig tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, kb. 60%-uk pedig középfokú végzettséggel. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás azonban ma kedvezőbb, mint a kilencvenes évek elején volt Őstermelő fogalma és tevékenységének adóvonzata 9 A gazdaságok 79%-a őstermelőként van nyilvántartva. Mezőgazdasági őstermelő az, aki a 16. évét betöltötte, nem egyéni vállalkozó, aki a saját gazdaságában élő állat, tej és tejipari termékek, zöldségfélék, gyümölcs és dió, gabonafélék szemtermését állítja elő. Adózási szempontból őstermelő a családi gazdálkodó és nála foglalkoztatott családtagja is. Ha többen folytatnak ugyanazon területen őstermelői tevékenységet, ezt kérelmükben jelezni kell, és fel kell tüntetni a terület nagyságát, vetésszerkezetét, vagy az állatállomány nagyságát és összetételét, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy mindannyian részt vesznek a közös üzemeltetésben. Őstermelői igazolvány A mezőgazdasági őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített okirat, amely az adóigazolvány egyidejű felmutatásával igazolja, hogy tulajdonosa mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat és jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. Az igazolvány kiállításáért a kiállítót 1000 forint díj illeti meg. A betétlap lepecsételésével érvényesíthető minden évben. Ha ez március 20-a előtt megtörténik, az érvényesség folyamatos, és január 1-jétől tart. Ha nem, akkor a kiállítás napjától érvényes az igazolás. A mezőgazdasági őstermelőnek vissza kell 9 Forrás: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeptember :12 14

14 adnia az igazolványt, ha tevékenységét beszünteti, ha tevékenységét nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni, ha közös őstermelői igazolványt vált ki. Ha a tevékenységét beszünteti, de az igazolványt nem adja vissza az őstermelő, akkor nem részesülhet sem szociális, sem társadalombiztosítási ellátásban. Az igazolványhoz tartozó értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelői tevékenység során előállított terméket (a továbbiakban: őstermelői termék) vásárló kifizető és a mezőgazdasági őstermelő jegyezhet be adatokat. Az őstermelői igazolvány kedvezményei Nem kell adót fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek, ha ebből a tevékenységéből származó jövedelme a forintot nem éri el. Ha eléri, akkor ez is személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek minősül. Egyszerűsített bevallást tehet a kistermelő, ha jövedelme és 4 millió forint közötti, ha bevételei 20%-a erejéig fel tud mutatni a tevékenységével összefüggő számlát (esetlegesen útnyilvántartással alátámasztott benzinszámlát). Ha közös igazolvány alapján folytatják az őstermelést, minden termelőt megillet ez a kedvezmény. Az adóalapot csökkentő tényezők: 1.a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott bére, 2.szakmunkástanuló foglalkoztatása és képzése esetén a minimálbér 20, illetve 12%-a, 3.a helyi iparűzési adó befizetésekor elszámolt költség 50%-a, 4.szakmunkástanuló, börtönből szabadult, pártfogói felügyelet alatt lévő személy után legfeljebb 12 hónapig fizetett tb. járulék. Ha tételes költségelszámolást alkalmaz, bevételei terhéig elszámolhatja a költségeit, ha több költsége van, azt a következő évi bevételei terhére vesztségként elhatárolhatja. Érvényesíthető 10% adókedvezmény, vagy tételes költségelszámolás esetén könyvelői díjkedvezményként max Ft. 1. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, az élő állat és állati termékek értékesítése esetén a bevétel 6 százaléka a jövedelem. 2. Az átalányadó mértéke forint jövedelemig 18 százalék, forint feletti jövedelem esetében forint és az forinton felüli rész 36 százaléka. 15

15 1.4. A magyar mezőgazdaság hét fő értéke Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság hét fő értékkel rendelkezik: 1. A természeti adottságok a mezőgazdaságot tekintve kiemelkedők mind európai, mind világviszonylatban. A világ legjobb termőterületének három százaléka Magyarországon van, emellett pedig az ország geopolitikai helyzete is kiváló. 2. Évszázadokon keresztül az agrárszektor volt a húzóágazat a nemzetgazdaságban, amelynek köszönhetően több évszázados agrárszakértelemmel és termelési hagyománnyal rendelkezik hazánk. 3. A többi európai uniós tagországhoz viszonyítva kisebb a környezeti leterheltség, amely következtében Magyarország részt tud venni minőségi termékek előállításában. (A műtrágya, illetve növényvédőszer-felhasználás csak az EU átlag 50%-a) 4. A fenti komparatív előnyökből fakadóan nemzetközi szinten is versenyképes a magyar agrárium (az EU 15-kel egyenlő feltételek esetén). 5. Sokszínű, diverzifikált a termelési szerkezet, fajta- és ízgazdagság jellemző. 6. Az agrárium húzó ágazat hazánkban, egyre jelentősebb a GDP-ben képviselt aránya. 7. A hazai igények kielégítése mellett exporttevékenység is lehetséges, amely által hozzájárul az ország külkereskedelmi aktívumához. 16

16 2. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA RÉGEN ÉS MA 2.1. A Közös Agrárpolitika kialakulása Az agrárpolitika minden állam gazdaságpolitikájában méretétől és gazdasági részarányától függetlenül külön helyet foglal el. Oka a mezőgazdaság stratégiai jelentőségében keresendő (élelmiszerellátás és önellátás, mezőgazdasági népesség foglalkoztatása, vidék jellegének megőrzése). Különösen igaz volt ez a második világháborút követően, a hidegháború intenzív korszakában, amikor a kis gazdaságok nem tudtak annyi élelmiszert termelni, ami elegendő lett volna a hazai fogyasztás fedezésére, s jövedelmük is jelentősen elmaradt a más szektorokban foglalkoztatottakétól. A közös agrárpolitika kialakítását ebből következően az importfüggő élelmiszerellátás megszüntetése és a gazdálkodók helyzetének javítása ösztönözte. A tagállamok eltérő mezőgazdasági adottságokkal és gazdasági viszonyokkal rendelkeztek, az agrárpolitikájukat azonban így sem akarták a többi szektorral azonos feltételekkel közösségi szintre emelni. A KAP speciális jellegének kialakulásához nagyban hozzájárult Franciaország, amely jelentős mezőgazdasági exporttevékenysége miatt olyan agrárpiaci rendtartást igyekezett elfogadtatni, ami védi és támogatja az agrárszektort. Ezzel kívánta kompenzálni azt, hogy a közös piac vívmányai elsősorban az erős német iparnak nyújtanak előnyt. Az sem elhanyagolható tény, hogy a KAP létrehozásánál az agrárgazdaságban tevékenykedők száma jóval nagyobb volt, mint napjainkban, s így a szektor jelentős társadalmi, gazdasági és politikai súllyal bírt. Ezért érdekeit az integrációs rendszer kiépítésénél nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A KAP kialakításánál az is szerepet játszott, hogy az európai mezőgazdaság főként családi gazdaságokra épül és főként sűrűn lakott területeken működik, míg az egyesült államokbeli, kanadai, argentin, ausztrál és új-zélandi gazdaságok főként nagyüzemekre épülnek és ritkán vagy viszonylag ritkán lakott területeken működnek. Az agrárpolitika klasszikus célkitűzéseit két pontban foglalhatjuk össze: 1. mezőgazdasági árak és a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilizálása 2. túlzott kilengések, krónikus hiányok és feleslegek elkerülése, végső soron az instabilitás csökkentése. 17

17 A Közös Agrárpolitika célkitűzései Az EK- Szerződés 32. cikkelye előírta, hogy a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékekkel történő kereskedelmet be kell vonni a Közös Piacba. A Római Szerződés (1957. március 25.) 39. cikkelye az alábbi célokat fogalmazta meg: 10 agrármodernizáció: a mezőgazdaság termelékenységének növelése (a műszaki fejlődés elősegítése, a termelés arányos fejlesztése, valamint a munkaerő optimális hasznosítása által), jövedelempolitikai cél: méltányos életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságból élők számára, piacstabilizáció: mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása, ellátásbiztonság: élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása, élelmiszer-politikai cél: az élelmiszerek reális árakon való elérhetősége a fogyasztók részére. A közösségi agrárpolitika működtetésére a tagállamok mezőgazdasági miniszterei alapelveket dolgoztak ki, amelyet az 1958-as olaszországi stresai konferencián fogadtak el: az agrárpiac központi szabályozó eleme az ár; az EK árait a világpiaci árak felett kell meghatározni; a szükséges támogatás az értékesítéshez kapcsolódik; közös pénzügyi forrás; szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra alakulása és a piacpolitika között; az agrárstruktúra javítása; fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét. Ennek alapján a KAP alapelvei a következők: Az egységes piac elve: ez azt jelenti, hogy a tagországok egységes belső piacot alkotnak, így sem vámok, sem más kereskedelmi akadály vagy szubvenció nem terheli a belső kereskedelmet. Az egységes piac megvalósításához elengedhetetlen közös árak és versenyszabályok bevezetése, valamint az állat- és növényegészségügyi előírások összehangolása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az unió területén azonos szabályzókat követnek. 10 Ezer kérdés-ezer válasz az Európai Unióról Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2003 Alkotó szerkesztők: Izikné Prof. Dr. Hedri Gabriella, Hargita Árpádné Dr. 62. o. 3. bekezdés 18

18 Közösségi preferencia elve: a tagállamok termékei elsőbbséget élveznek a harmadik országokból származó importtal szemben. Az EU védi a tagállamok agrártermékeit az alacsonyabb világpiaci árakkal, valamint az áringadozásokkal szemben. Pénzügyi szolidaritás elve: a költségek finanszírozására az EU létrehozta az ún. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA), amelybe történnek a befizetések függetlenül a tagország mezőgazdasági termelésének nagyságától és nemzetgazdasági súlyától, valamint innen történnek a kifizetések is. Egységes, közösségi szinten megszabott normatívák szerinti támogatások kerülnek kifizetésre a termelőknek A Közös Agrárpolitika döntéshozatali rendszere 12 A döntéshozatali rendszer egy többlépcsős folyamat, amely az előkészítés fázisával kezdődik. A Bizottság saját kezdeményezésre, vagy mások (pl. a Tanács) felkérésére készíti el a javaslatát. A javaslat előkészítésében részt vesznek a Bizottság igazgatóságai és a tagállamok szakértőinek konzultációja. Már a kezdeti szakaszba bevonják a szakmai szervezeteket és érdekképviseleteket. A Bizottság a tervezetet vagy bizottsági ülésen tárgyalja a 27 tag részvételével, vagy írásban előterjeszti a tagoknak, és írásos szavazást kér. Az utóbbi időben az írásos szavazás vált általánossá. A bizottsági tagok egy meghatározott határideig ellenvetéssel élhetnek; egyetértés esetén a Bizottság Titkársága elkészíti a végső szöveget, amelyet már a Tanácsnak, mint javaslatot küldenek el. A Tanács elnöke egyetértésével a főtitkár a javaslatot napirendre tűzi, majd egyidejűleg elküldi azt az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz. A javaslatot első ízben a munkacsoportok vizsgálják meg, és ezt követően kerül a Mezőgazdasági Különbizottság (SCA) elé. Amennyiben az SCA egyetért, a Tanács A napirendi pontként azaz vita nélküli eljárásban a javaslatot elfogadja. Egyet nem értés esetén B napirendi pontként kerül a Tanács elé megvitatásra. Ha szükségesek további egyeztetések, sor kerül magas rangú tisztviselők tárgyalási fordulóira, amelyen részt vesz a Bizottság mezőgazdasági főigazgatója, vagy előzetes dokumentumot dolgoznak ki az 11 Pete Nádor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió Kiadó: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma oldal 12 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere Szerkesztette: Halmai Péter Mezőgazda Kiadó Budapest, oldal, a 2.5. fejezet összefoglalása 19

19 előzetes egyeztetések alapján, végső esetben pedig a Bizottság egyenként egyeztet a tagországokkal többoldalú vagy kétoldalú találkozók során. Az Európai Parlamentnek véleménynyilvánítási kötelezettsége van, amennyiben ezt elmulasztja, késlelteti a javaslat elfogadását, illetve végrehajtását. A Tanács egyre kevésbé döntéseit több évre szóló stratégia alapján igyekszik meghozni. A reformszerződés hatályba lépése esetén jelentős változás történik az EKszerződés rendelkezéseihez képest. A hatályba lépést követően a célkitűzések megvalósításához szükséges rendelkezéseket rendes jogalkotási eljárással fogadják el, ami az Európai Parlamentnek valódi szerepet kölcsönöz a KAP formálásában. Az árak, támogatások és mennyiségi korlátozások meghatározására vonatkozó döntéseket azonban továbbra is a Tanács hozza a Bizottság javaslata alapján, és ezen kérdésekben továbbra sem kell majd az EP-vel konzultálnia. A Tanács döntését minősített többséggel hozza. A teljes eljárás 3-6 hónapot vesz igénybe A KAP végrehajtása 13 A KAP működését a Bizottság folyamatosan nyomon követi. Irányítása lényegében technikai feladat, de egyes esetekben a Tanács felruházza döntési jogkörrel (pl. intervenciós és a támogatási rendszer). A Bizottság munkáját segítik a tanácsadó bizottságok, és szorosan együttműködik az ún. menedzsment bizottságokkal, amelyek az egyes tagállamok delegáltjaiból tevődnek össze. Amennyiben a menedzsment bizottság egyetért a Bizottság tervezetével, az végleges jogszabállyá válik. Ha nem ért egyet, a Bizottság a jogszabálytervezetet elküldi a Tanácsnak, amely dönt annak támogatásáról vagy elutasításáról. Támogatás esetén a Bizottság elfogadhatja a jogszabályt. Rendkívüli sürgősség esetén a menedzsment bizottságok megkerülhetőek, de általában az ilyen döntéseknek csak időleges hatályuk van. Ha a Tanács elutasítja a tervezetet, a Bizottság új vagy megváltoztatott javaslatot tesz, amelyet már közvetlenül a Tanácsnak nyújt be. A tagállamokban a kifizetéseket csak megfelelő intézményi háttérrel lehet kivitelezni. Szükségesek a tagállamok által akkreditált és az Unió Bizottsága által ellenőrzött kifizető ügynökségek és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) létrehozása és működtetése. A kifizető ügynökségeknek meghatározott feltételeknek kell eleget tenniük és vagy adott termékre (pl. Franciaországban, Hollandiában) vagy földrajzi alapon szerveződnek (pl. Németországban, Spanyolországban, Ausztriában). Alapfeladatai 13 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere Szerkesztette: Halmai Péter Mezőgazda Kiadó Budapest, oldal, a 2.5. fejezet összefoglalása 20

20 az engedélyezés; kifizetés; kifizetések, illetékek elszámolása, nyilvántartása; ellenőrzés; beszámolók, jelentések készítése; horizontális feladatok elvégzése. Az ellenőrzések költségeit a tagállamok viselik, míg a bevételeket az EU közös költségvetése kapja. Az adminisztratív ellenőrzések leginkább azt vizsgálják, hogy a kifizetések, illetve a támogatási kérelmek jogosak voltak-e. Az ellenőrzés szükséges, hiszen mint az a 2005-ös költségvetés revíziója során kiderült, az összesen 48,7 milliárd eurót kitevő földalapú támogatás körülbelül 40%-a esetében a kérelem alapjául szolgáló területeket a valóságosnál nagyobbként jelentették be. A kifizetések 42,3%-a jogtalan az Unió régi 15 tagállamában, míg Magyarországban ez az érték a 15,7%-kal a legalacsonyabb. 14 Problémát jelent, hogy a jogosulatlanul kapott támogatásokat a gazdák nem fizetik vissza (a legnagyobb jogtalan támogatáshoz jutó tagállamok a legkevésbé). Éppen ezért a jövőben jobb szabályzókat kellene kialakítani, felmerült például annak a gondolata, hogy azoknak a gazdáknak a névsorát, akik nem fizetik vissza a jogtalanul kapott támogatást, az interneten fogják közzétenni. A nemzeti szervezeteknek a KAP lebonyolításában főként technikai feladatai vannak: intervenciós vásárlások, támogatások és importterhelések lebonyolításában vesznek részt, emellett működtetik a nemzeti kvótarendszert és elszámolási, valamint regisztrációs feladatokat látnak el Agrárrendtartások és a szabályozás elemei A tagállamok folyamatosan építették ki a KAP-ot. A Tanács a Szerződés rendelkezései értelmében önállóan választhatja meg, milyen célokkal kívánja elérni a célját. Szabályozási szempontból ennek három lehetséges módja volt: közös versenyszabályok, egyes államok piaci rendtartásainak kötelező koordinációja, európai piaci rendtartás kiépítés. 15 A három lehetőség közül elsősorban és szinte kizárólag a harmadik valósult meg. Az agrárpiaci rendtarás az évi VI. törvény alapján olyan szabályozási rendszer, amely egyes termékekre vonatkozik azoknak sajátos termelési és piaci viszonyait, jellegét, előállítási sajátosságait, külkereskedelmi sajátosságait figyelembe véve. Az egyes agrárpiaci rendtartások jelentősen különböznek egymástól. Jelenleg a következő termékeknek van piaci rendtartásuk: gabonafélék, sertéshús, marha- és borjúhús, juhhús, 14 Világgazdaság 2007.március 22.-i száma, Cím: Elfolyó uniós agrárpénzek - 5. oldal 15 Márton András: Az Európai Unió agrárszabályozása (2001/2002) Kiadja: Szaktudás Kiadó Rt. 2. oldal 4.bekezdés 21

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Közös agrárpolitika Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) 2012. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék az integráció egyik

Részletesebben

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája 2012. ősz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Közös agrárpolitika Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) az integráció egyik legköltségesebb

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár Milyen adózási eszközökkel segíti a kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 7,0 6,0 % 5,0 4,0 3,0 2,0 2000 2001 2002

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

export-visszatérítés intervenció vidékfejlesztés területalapú támogatás állatteny. támogatás egyéb cukor gyümölcs és zöldség bor olívaolaj juh- és kecskehús tej szántóföldi növények vidékfejlesztés egyéb

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben