Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Átírás

1 Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája ősz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Közös agrárpolitika Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) az integráció egyik legköltségesebb / legbonyolultabb területe jelentős szerep az EU formálásában Közös agrárpolitika költségei Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

2 Közös agrárpolitika szükségessége? általában az agrárpolitika szükségessége speciális európai szükségesség belső szükségesség külső szükségesség Közös agrárpolitika kialakításának belső okai kezdetekben agrárnépesség relatív szegénysége piac- és árpolitika szükségessége + strukturális átalakítás mezőgazdasági árak stabilitásának szükségessége jövedelmezőség biztosítása társadalmi-gazdasági súly (ma már kisebb, mint az ötvenes években) egységes belső piaci érdek bérköltségek + élelmiszerárak közelítése Közös agrárpolitika kialakításának külső okai globális piac WTO Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2

3 Közös agrárpolitika kialakítása az alapító államok agrárviszonyai eltérőek + világháború utáni élelmiszerhiány agrárolló az ipari államokban vidék megtartó képessége 1957 EKSZ (Római Szerződés) cikk 2009 EUMSZ (Lisszaboni Szerződés) cikk + I. melléklet közös agrárpolitika elveinek lefektetése főbb szabályok meghatározása Közös agrárpolitika céljai EKSZ szerinti általános gazdasági cél: szabad kereskedelem + verseny DE agrárpolitika területén: kivételek lehetősége EUMSZ 38. cikk (2) bek. (volt EKSZ 32. cikk (2) bek.) Ha a cikk másként nem rendelkezik, a közös piac létrehozására megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. Közös agrárpolitika céljai Tipikus kivételek: közös piacszervezések (rendtartások) kialakításának lehetősége pénzügyi lehetőségek szabad árumozgás ellenőrzésének lehetősége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3

4 Közös agrárpolitika céljai klasszikus célok (EKSZ szerint) 1. agrármodernizációs cél termelékenység növelése (fejlesztés, racionalizálás eszközével) 2. jövedelempolitikai cél agrárnépesség helyzetének méltányos javítása 3. piacstabilizációs cél termelők + fogyasztók védelme az esetleges külső hatásoktól 4. ellátás-biztonsági cél lehetőségekhez képest mentesülni a világpiac ingadozásaitól 5. élelmiszer-politikai cél fogyasztók észszerű áron való ellátása Közös agrárpolitika céljai újabb célok (EKSZ utáni reformok) multifunkcionális mezőgazdasági politika klasszikus célok mellett + környezetvédelem fenntartható fejlődés (pl. bioenergia hasznosítása) jó környezeti állapot megtartása állatjóléti intézkedések élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség Közös agrárpolitika elvei Egységes piac elve mezőgazdasági áruk, termékek szabad mozgása + egységes árszabályozás Közösségi preferencia elve védelem (külső verseny, világpiaci árak ingadozása) Pénzügyi szolidaritás elve közös pénzügyi alap létrehozásának szükségessége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4

5 Közös agrárpolitika kialakítása 1958 Stresa-i konferencia EGK agrárminisztereinek találkozója, melyen megkezdték a rendszer felépítését megfogalmazott célkitűzések: közös árrendszer az EK-n belül az EK árait a világpiaci árszint felett kell tartani az intézményes árak tükrözzék a reális árakat ( importterhelések + exporttámogatások) értékesítéshez kapcsolódó támogatások rendszere (így a támogatások az árakban jelentkeznek) közös pénzügyi források megteremtése családi gazdaságok teljesítményének és versenyképességének javítása A közös agrárpolitika folyamatos reformja Bár alapvetően sikeres, DE lappangó feszültségek magas árak: folyamatos expanziós kényszer strukturális feleslegek költségvetési igények környezetterhelés 1980-tól kiigazítások nem elégséges megoldás A közös agrárpolitika folyamatos reformja Reform szükségességének fő okai: KÜLSŐ okok: GATT / WTO fejlődő államok BELSŐ okok: költségvetési okok Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5

6 A közös agrárpolitika folyamatos reformja évi reform (MacSharry-reform) Cél: GATT Uruguay forduló ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling) árak csökkentése (világpiaci árak felé) közvetlen támogatások (direct payments) alkalmazása a termelők jövedelmének stabilizációja érdekében A közös agrárpolitika folyamatos reformja évi reform (Agenda 2000) három főbb gondolat: 1. a reformok elégségesek, nem kell tovább képviselik: érdekszervezetek + néhány kormányzat 2. további reformokra van szükség képviselik: Bizottság + szakértők 3. radikális reformokra van szükség (liberalizáció) képviselik: elemzők, tudományos szféra A közös agrárpolitika folyamatos reformja 1999 berlini csúcs költségvetési szempontok figyelembe vétele árcsökkentések mennyiségi szabályozások vidékfejlesztés: a KAP második pillére Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6

7 A közös agrárpolitika folyamatos reformja 2003 KAP-reform újabb szakasza Bizottság: Tanács: januártól újabb javaslatok nyár, ősz folyamán fogadja el (pl. 1782/2003/EK R.) legfontosabb elemek: decoupling lezárása: egységes terület alapú kifizetések újfajta közvetlen támogatás jó mezőgazdasági és környezetben tartás kötelezettsége megerősített vidékfejlesztési politika agrárrendtartások átalakításának megkezdése Health Check A közös agrárpolitika folyamatos reformja Cukorreform Cukor kimaradt az eddigi reformokból (1992, 1999) WTO viták politikai okok miatt fontos kérdés Eszközök: Garantált ár folyamatos csökkentése Fejlődő gazdaságok hozzáférése az uniós piachoz Döntéshozatal a közös agrárpolitika területén Kezdeményezés: Bizottság (DG Agri Mg. Főigazgatóság) konzultáció más szervekkel érdekképviseletek véleménye Döntéshozatal: EUMSZ alapján: Tanács + Európai Parlament rendes jogalkotási eljárás (egyes kérdésekben a Tanács egyedül) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7

8 A közös agrárpolitika végrehajtása Bizottság + a nemzeti hatóságok feladata (+ akkreditált kifizető ügynökségek) MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) a Bizottság Tanácstól átruházott hatáskörökkel is bír termékpálya-bizottságok (man. típ. komitológia) Tagállami lehetőségek nemzeti piacszabályozás lehetőségei EB gyakorlata: szoros határok között van rá lehetőség a nemzeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályokkal DE az uniós szabályok önmagukban nem elegendők szükség van kapcsolódó tagállami szabályokra is egyes területeken pl. adózás társadalombiztosítás hitelpolitika Közös agrárpolitika szabályozásának főbb területei 1. Mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása 2. Struktúrapolitika 3. Agrárgazdaság további területei közösségi harmonizációja 1. pillér 2. pillér Mezőgazdasági piacok közös szervezése Vidékfejlesztés Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8

9 Mezőgazdasági piacok közös szervezése elsődleges szereplő régen még a Tanács EKSZ 34. cikk: három elméleti lehetőség közös versenyszabályok különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása európai piaci rendtartások kiépítése végül a 3. lett a befutó az egyes tagállami kormányzatok döntési lehetőségei korlátok közé kerültek Mezőgazdasági piacok közös szervezése tagállamok eltérő rezsimjei fokozatos közös piacpolitika CMO common market organisation mezőgazdasági közös piacszervezések közös agrárrendtartások (régebbi terminológia: közös piaci szervezetek) adott termékpályákra (termékkörökre) vonatkozó minden szükséges intézkedés, szabályozási elem összessége árszabályozások (mára már nem jellemző) támogatások export-import szabályozások stb. Mezőgazdasági piacok közös szervezése közös piacszervezések típusai (egyes terméktípusok alapján) 1. külső védelem + intervenció lehetősége alapvető fontosságú termékek esetén 2. külső védelem, de intervenció lehetősége nélkül nem alapvető fontosságú termékek esetén olyan termékek, melyek kevésbé függnek a földtől (pl. tojás) 3. külső védelem nélkül olyan termékekre nézve, melyek esetében az EU nettó importőr Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 9

10 Mezőgazdasági piacok közös szervezése agrárrendtartások: sertéshús, marha- és borjúhús, juhhús, tojás, baromfi, tej és tejtermékek, olívaolaj, olajos magvak, cereáliák, rizs, zöldség és gyümölcs, bor, dohány, len és kender, cukor stb... Tanács 1234/2007. sz. rendelete az egységes közös piacszervezésről 21 szektor-specifikus tanácsi rendelet helyett 1 átfogó rendelet Mezőgazdasági piacok közös szervezése KAP egyik fő elve: az ÁR a piaci viszonyok alapján jön létre a beavatkozás csak a normális viszonyok érdekében képzelhető el agrárárak kialakulása, kereslet és kínálat mennyiségi kiegyenlítődése cél: a verseny szabályozása, biztosítása (azaz végső soron nem más, mint magának az EKSZ szabályainak a biztosítása) Mezőgazdasági piacok közös szervezése működésének elvei termékek szabad forgalma, egységes versenyfeltételek termelők védelme (nyilván pl. ellentétes vele az olcsó import) költségeket közösségi forrásból (ld. pl. EMOGA/EMGA+EMVA) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 10

11 Mezőgazdasági piacok közös szervezése működése közösségen belüli piacon közösségen kívüli államokkal folytatott kereskedelem Mezőgazdasági piacok közös szervezése közösségen belüli piac 1968 vámunió létrejötte mennyiségi korlátozások eltörlése versenykorlátozó monopóliumok, állami támogatások eltörlése DE megmaradtak az eltérő szabályok az egyes területeken (vámkezelés, eltérő normák) 1993 egységes európai piac piaci koordináció, az államok szabályainak összehangolása Mezőgazdasági piacok közös szervezése közösségen kívüli kereskedelem Import 1995-ig lefölözés belső árak mesterségesen a világpiaci árak felett való tartása EB: árpolitikai eszköz ( tökéletes mozgóvám ) 1994 GATT uruguayi forduló lefölözés gyakorlatának vége helyette tarifikáció korábbi, nem vámjellegű intézkedések vámosítása magas induló vámterhek (EU: speciális vámok) + folyamatos csökkentés vállalása (Doha) Export kivitel korlátozása tilos exporttámogatások (visszatérítés) az alacsonyabb világpiaci árak miatt szükséges 1994-es vállalás ezeket is folyamatosan csökkenteni kell (kereskedelmet korlátozó vagy torzító támogatások tilalma) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 11

12 Mezőgazdasági piacok közös szervezésének belső eszközei 1. Árak befolyásolása 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása 3. Közvetlen támogatások (1992- ) 1. Árbefolyásolás Árrezsim szabad árrendszer (piac határozza meg) DE intézményi v. adminisztratív árak irányárak (hivatalosan optimálisnak tekintett árak) intervenciós árak ( biztonsági háló ) minimális importárak (importterhelések alapjai) Intervenciós intézkedések állami szervek VAGY magánvállalkozások útján 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása kvótarendszer kialakítása mennyiségi küszöbértékek megállapítása (már csak néhány termékkör esetén, cukor, tej, dohány) kvóta túllépése esetén: nincs garantált ár levonás a termelőtől Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 12

13 3. Közvetlen támogatások közvetlen támogatások (direct payments) egyes rendtartásokon (CMO) belül 2003-tól: SPS (Single Payment Scheme) Egységes Támogatási Rendszer referencia összegen alapuló gazdaságonkénti támogatás (egységes gazdaságtámogatás, SFP) fokozatos bevezetés, tagállami vonakodások stb. Vidékfejlesztés EUMSZ cikk (volt EKSZ cikk): lehetőségek konkrét intézkedésekre: finanszírozási lehetőségek pl. a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén fogyasztást fokozó közös intézkedések versenyszabályok eltérő alkalmazásának lehetősége Tanács által biztosított támogatások lehetősége (szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek, gazdaságfejlesztési programok) Vidékfejlesztés Agenda 2000 vidékfejlesztés, mint 2. pillér 1257/1999/EK rendelet 2003 salzburgi vidékfejlesztési konferencia (B+tá) fő célok: 1. agrárgazdaság versenyképességének növelése 2. környezetgazdálkodás és tájvédelem 3. életminőség javítása a vidéki térségekben és a gazdasági tevékenységek diverzifikációja Tengelyek 1698/2005/EK rend. vidékfejlesztési programok felt. Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 13

14 Agrárgazdaság további területeinek uniós harmonizációja Kapcsolódó területek Pl. halászat állategészségügy, termékkategóriák, minőségi előírások, stb. Közös agrárpolitika finanszírozása ( 2007) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Tanács hozza létre 1962-ben Garancia Részleg piaci és ártámogatások Orientációs Részleg agrárstruktúra finanszírozása 1988-ban részévé válik a Strukturális Alapoknak 1290/2005/EK rendelet: 2007-től: 1. Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) 2. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Közös agrárpolitika finanszírozása ( 2007) 1970-ig közvetlen tagállami befizetésekből működik, utána már közösségi forrásokból közösségi vámok, agrárlefölözések (1995-től agrárvámok) tagállami befizetések (GNI alapján 1988-tól) + egyéb (papír) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 14

15 Közös agrárpolitika finanszírozása (2007 ) Bevételi oldal közösségi vámok, agrárvámok tagállami befizetések (GNI alapján) ÁFA-alapú befizetések egyéb (cukorilletékek, büntetések) Kiadási oldal 1. pillér 2. pillér mezőgazd. vidékfejl. EMGA EMVA + közvetlen kifizetések (történelmi alapon) moduláció + pénzügyi/ktgvetési fegyelem (2013-ra 2002-es szinten max.) piaci rendtartások: termékspecifikus előírások A közös agrárpolitika jövője? költségvetési ciklus költségvetési ciklus Utána??? Renacionalizálás? KAP megszűnése? Bizonytalanság Köszönöm a figyelmet! Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 15