A FELDERÍTÉS FOGALOMRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FELDERÍTÉS FOGALOMRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 DR. FÜZESI OTTÓ A FELDERÍTÉS FOGALOMRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE A MH-ban jelenleg érvényben lévő szabályzatok, tankönyvek és képzési (kiképzési) jegyzetek többsége a sokéves hagyomány alapján használt kategóriákat tartalmazzák. Ezek részben még a VSZ doktrína jellemzőit tükrözik, annak felfogása szerint íródtak(pl.: harcszabályzatok). A fogalmak a NATO elvekhez illeszkedő átdolgozását folytatják a katonai felső vezetés erre szakosodott szervei és a hadtudománnyal foglalkozó egyének és kutatóműhelyek. Ugyancsak fontos szempont a NATO csatlakozás által diktált kényszer, hiszen a fogalmak hasonló értelmezése nélkülözhetetlen ami nem jelentheti a nyugati katonai elvek sematikus másolását. A NATO-országokban érzékelhető törekvés, hogy a fogalomrendszert igyekeznek egységesíteni, azonosan értelmezni. Ennek bizonyítéka a NATO Tanács által jóváhagyott szógyűjtemény (AAP 6), amelyet a Katonai Szabványügyi Hivatal léptetett hatályba. A NATO szervezetébe való belépéssel együtt a Magyar Honvédség vállalta a szógyűjtemény használatát, amely egyben alapot szolgáltat a magyar szakterminológia kialakításához. A NATO-ba való belépést követően megkezdődött a Magyar Honvédség felépítését, alkalmazását és egyéb követelményét meghatározó összhaderőnemi doktrína kidolgozása, amelynek fontos célja a szakterminológia kialakítása és rendszerbe foglalása. Írásom célja, hogy egyrészt a 90-es évek kutatási eredményeire támaszkodva e- lemezzem a felderítés fogalomrendszerét, alapkérdéseit és a Felderítő Doktrína kidolgozásához új információkat adjak, amelyek vizsgálatokon, számvetéseken a- lapulva rögzítik a felderítés főbb fogalmait, másrészt ajánlásokat tegyek a NATOban használt szakkifejezések és a felderítés érvényben lévő fogalomrendszerének az összeegyeztetésére, hiszen a most tárgyalt fogalmak nem szerepelnek a NATO dokumentumok fogalomtáraiban. A felderítő szervek, erők és eszközök fogalma A hadműveleti és harcászati felderítés feladatainak teljesítésére különböző felderítő erőket és eszközöket rendszeresítettek. Az egyes kötelékek és berendezések döntő többsége amennyiben alkalmazásra kerül, a felderítés során felderítő szervként működik. Ezek alkalmazásának megszervezése, felkészítése, vezetése, a szabályzatokban és más utasításokban rögzített elvek szerint történik. A 128

2 felderítés eddigi elméletében és gyakorlatában vannak olyan szervezetek amelyek állandóan valamilyen folyamatosan működő rendszer részei ezek a felderítő alegységek, egységek. Ezen kívül van olyan helyzet, állapot amikor ezekből az alegységekből elkülönülten meghatározott időszakra és feladatra alkalmaznak erőket és eszközöket, amelyeket ilyen esetben felderítő szerveknek neveznek. A Hadtudományi Lexikon szerint a felderítő szerv, a felderítő rendszer eleme a konkrét felderítési feladatok végrehajtására szervezett felderítő erők állományából szervezetszerűen illetve ideiglenesen létrehozott felderítő alegység (csoport) A különböző katonai lexikonokban, szabályzatokban és tankönyvben szereplő megfogalmazások szinte azonos módon határozzák meg a felderítő szervet. Ezek összegezéséből a levont következtetéseim alapján a FELDERÍTŐ SZERV: Az elöljáró intézkedése alapján kijelölt személy vagy kötelék, amely egy vagy több felderítési feladatot old meg. A kategória első részében található a formális logika szabályai szerint használt nem fogalomban lévő elöljáró szó utal a különböző felderítési nemek és az azokat irányító személyek, szervezetek szerepére, tehát a felderítő szerv nemcsak a csapat- vagy mélységi felderítés jellemző kategóriája hanem más felderítési nemnél is igaz. Az elöljáró intézkedése pedig azt feltételezi, hogy a felderítő szerv állományát, erejét és összetételét külön meghatározzák és ez az adott feladat végrehajtásának időszakára érvényes. Ez a kijelölt állomány lehet állandó alegységből képzett vagy ideiglenes jellegű, de mindenképpen csak a felderítési feladat befejezéséig funkcionál. A kijelölt kötelék szó pár magába foglalja azt a lehetőséget, hogy a felderítő szerv lehet végső soron egy személy, egy kezelőszemélyzet vagy valamilyen szintű alegység. A fogalomban szereplő megkülönböztető jegyek esetleg bővíthetők, hiszen sok dokumentum rögzíti például a felderítési módok alkalmazását, de jobb ezt elhagyni, mert a felderítési feladat megoldása szerintem egyrészt magába foglalja a felderítési módok alkalmazását és így lehetőséget ad olyan eljárások használatára, amelyek egyediek, nem tartoznak a módok közé. A másik megállapítás az, hogy a felderítési módokat nemcsak felderítő szervek, hanem más kötelékek, katonák is alkalmazhatják. A felderítő szervek kijelölt kötelékek, mégpedig a kijelölésük a katonai szervezetek állandó elemeiből a különböző fegyvernemek és szakcsapatok erőiből eszközeiből történik. A Katonai Lexikon szerint az erők és eszközök bármely haderőnem és fegyvernem, magasabb egység, egység és alegység személyi állománya (erők) a rendszeresített haditechnikai eszközeivel és egyéb anyagaival (eszközök) együtt. Egy másik a felderítő erőkre vonatkozó meghatározás: Felderítő erők a fegyvernemek, szakcsapatok, szolgálatok felderítési feladatokra rendszeresített szervezetszerű, állandó jellegű felderítő egységek, alegységek és felderítésre kijelölt más, eredetileg nem felderítő célokra kiképzett alegységek csoportja. 129

3 A felderítő erők -be azok a nem felderítő alegységek is beletartozhatnak, amelyek más fegyvernem, szakcsapat kötelékei, de felkészültségük alapján bevonják őket felderítési feladatok megoldásába. Ezek az eszközök önmagukban nem képesek hatásosan az adatszolgáltatásra, ezért valamilyen más adatszerző szervvel (személlyel) együtt tevékenykednek. Az eszközök paraméterei olyan jellemzőkkel rendelkeznek, hogy az adatszerző szerv (személy) felderítő hatásfokát növelik. Ilyen eszköz lehet például a távcső, távmérő stb., amely a figyelő meglévő vizuális és távolságbecslő képességét, annak pontosságát és objektivitását növeli. Lehetnek olyan felderítő eszközök, amelyek a felderítő szerv hiányzó tulajdonságát pótolják (pl. éjjellátó, hőérzékelő távcső). Ezek meghatározott felderítő eszközökkel és felszereléssel is rendelkezhetnek. A FELDERÍTŐ ESZKÖZÖKÖN amely gyűjtőfogalom azokat a készülékeket, berendezéseket stb. kell érteni, amelyek elősegítik a felderítő tevékenységet. Ez kétféleképpen valósulhat meg. A berendezések egyik része ténylegesen, főleg a személyes felderítés hatásfokát növelik. Az eszközök másik része olyan, hogy a működésük során szereznek információkat. Jelenleg a felderítő rendszerben találhatók olyan eszközök, amelyek sajátos elvek alapján, testreszabott működési feltételek meglétekor képesek szinte teljesen önállóan a felderítő adatszerzésre. Ezek az adatok hosszabb-rövidebb feldolgozás után általában gépi segítséggel tehetők érthetővé, tehát a felderítő berendezés automatikusan dolgozik, majd a működés eredményét lehet hasznosítani. Ilyen felderítő eszköz például a lokátor, a hő- és szeizmikus érzékelő, a fénykép stb. A felderítő eszközök állandóan meglévő, végső soron adott szervezethez tartozó berendezések is csak a felderítőszervhez kapcsolva fejti ki az adatszerző képességét. A felderítési módok, módszerek Ez a felderítés egyik legvitatottabb és legtöbbször változtatott alapkategóriája. A címben szereplő két gondolat már önmagában is magyarázatot igényel. A különböző lexikonok, szótárak nagyon hasonló tartalommal magyarázzák a mód és módszer fogalmát. Ettől függetlenül a mód az általános jelentésből adódóan eljárás rendje, formája, ahogyan valami megcsinálható, végrehajtható. A felderítési mód végső soron egy eljárás, egy folyamat rendje. A fogalom jelzője a felderítési viszont az adatszerzéssel kapcsolatos. A katonai lexikonokban található fogalom szerint a felderítést végző alegységek (szerv) harceljárásai, módszerei, amelyek alkalmazásával megoldják feladataikat, megszerzik a felderítési adatokat. 130

4 Ezek szerint a felderítési mód és a felderítést végző alegység (szerv) összekapcsolódó fogalom, azonban ez a megállapítás nem mindig igaz, hiszen vannak olyan katonák, alegységek, csoportok, akik felderítési móddal oldják meg a feladatukat és mégsem tartoznak a felderítő szervek közé. Ez a látszólagos, de valójában a gyakorlatban is létező ellentmondás a figyelésnél, átvizsgálásnál okoz problémákat. Több esetben előfordult, sőt a harcszabályzatba is bekerült olyan téves megállapítás, hogy aki felderítési módot alkalmaz, az felderítő szerv. (Lásd Harcszabályzat II. kötet) Pedig a felderítési mód független a felderítő szervtől vagy alegységtől, és az egyik lényeges jegye inkább az adatszerzés megvalósításának rendje. A másik érdekes vizsgálat az lehet, hogy a felderítő szerv csak felderítési módot alkalmaz-e? Ha megvizsgáljuk az adatszerzés sokszínű megvalósítási módszereit, akkor egy rendkívül széles skálájú képet kapunk. Ebbe a képbe beletartoznak begyakorolt, gyakran alkalmazott eljárások, de találhatók egyedi, különleges körülmények közötti esetek. Ezért az általánosítható, törvényszerűségekkel alátámasztható, a felderítő szerv tervező-szervező munkáját igénylő eljárásokat valamilyen rendszerbe foglalva fogadjuk el felderítési módoknak, az ettől eltérő eljárásokat nevezzük adatszerzésnek. Természetesen a felderítő szervek főleg felderítési módokat alkalmaznak, de ez nem kizárólagosságot jelentő összefüggés. Szerintem az elemzések vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok alapján: A FELDERÍTÉSI MÓD: egy tervszerűen végzett, jól körülhatárolható törvényszerűségek által meghatározott felderítő eljárás, a felderítési folyamatok rendje. A felderítési módok többféleképpen megoldhatók. Tehát az egyes módok további alrendszerekre bontása feltétlenül szükséges, hiszen így vonhatók le azok a következtetések, amelyek szintézise adja a törvényszerűségeket. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szabályzatokban található megfogalmazás helyes, amely szerint az egyes felderítési módok eltérő megoldási variációi a MÓDSZEREK. A következő probléma a felderítési módok esetenként elnagyolt értelmezéséből származik. Ha a módok, az adatszerzés során használt eljárásoknak foghatók föl, akkor a tűzcsapással végrehajtott lesállás, rajtaütés (amikor nem az adatszerzés az elsődleges, hanem a rongálás) nehezen sorolhatók a felderítési módok közé. Hiszen ezeknek a felderítési módoknak a szabályzatok, tankönyvek szerint esetenként célja az ellenséges objektumok rongálása, megsemmisítése, tehát nem az adatszerzés a domináns. Véleményem szerint ezeket és az ezekhez hasonló módokat felderítő harccselekményként új fogalomcsoportba kell gyűjteni. A felderítő harccselekmények jellemzői és törvényszerűségei sajátos, a felderítési módoktól eltérő kategóriát jelentenek. Az ebbe a csoportba tartozó tevékenységek specifikuma, hogy azok a kötelékek, erők és eszközök folytatják amelyek mint felderítő szervek működnek. A felderítő harccselekményekhez hozzátartozik másodlagos célként az adatszerzés is. A másik megkülönböztető jegy az ellenség vagy az ellenség 131

5 szempontjából fontos objektum váratlan, meglepetésszerű támadása. A harmadik sajátossága lehet, hogy az esetek döntő többségében a felderítő harccselekmény előzetesen felderített, pontosított cél ellen irányul. Ebből adódik, hogy a felderítő harccselekmény: A felderítő szervek olyan tevékenysége, amely általában a kiválasztott, pontosított objektum meglepetésszerű megtámadását, rongálását jelenti. A megtámadás szó mellett célszerű a rongálás, méghozzá a meglepetésszerű rongálás kategóriáját is beépíteni a fogalom tartalmába. A felderítő harccselekmények nemcsak a csapatfelderítőkre, hanem a mélységi, esetleg diverziós erőkre is kiterjeszthetők. Dr. Kőszegváry Tibor a disszertációjában rögzíti, hogy a diverziós felderítő tevékenységek alatt mindazon az ellenség csapatainak harcrendjében, azok mögöttes területén vagy az ellenség hátországában, külön erre a célra kijelölt erők harci tevékenységét kell érteni, amelyeknek célja felderítési adatok megszerzésével párhuzamosan meghatározott objektumok rombolása és személyek harci technikai eszközök stb., megsemmisítése, illetve zavar és pánik keltése. A rögzített fogalmi rend világosan meghatározza a rongálás, megsemmisítés kapcsolódását a diverziós tevékenységek lényegéhez. Tehát ezt a gondolatot követve látható, hogy nemcsak az objektumok megtámadása, hanem azok rombolása, rongálása a felderítő tevékenységekhez, ezen belül a felderítő harccselekményekhez sorolható. Különleges felderítő szervek által végzett rombolások az esetek egy részében nem támadólagos tevékenységek, hiszen a felderítők rejtve jutnak az objektumhoz, előkészítik a rombolást, majd a helyszínt elhagyva a hátrahagyott robbantókészülék végzi a megsemmisítést, a rongálást. A felderítő harccselekmények nagyon lényeges és a felderítési módoktól eltérő sajátossága a célok megfogalmazásánál és azok összehasonlításánál látszik, amely egyben a végrehajtás törvényszerűségeit is befolyásolja. A felderítési módok lényege és célja az adatszerzés, információgyűjtés; a felderítő harccselekmények célja az ellenséges objektum rongálása, megsemmisítése, zavarása. Konkrét példán bemutatva a két tevékenység közötti különbséget: ha egy felderítő szerv egy lesállást hajt végre, tűzcsapásokkal megsemmisíti az erők, eszközök egy részét, majd okmányokat szerez az ellenségtől, foglyokat ejt, akkor ez felderítési mód. Azért, mert a tűzcsapások, az ellenség megtámadása csak a feltételek megteremtését szolgálják, a lesállás céljához ami a fogolyejtés, okmányszerzés, tehát adatszerzés. Egészen más a helyzet akkor, ha a felderítő szerv rejtetten helyezkedik el és a tőle 1 km-re lévő műúton mozgó objektumra több tűzcsapást mér, majd a lesállás helyét gyorsan elhagyja, akkor ez felderítő harccselekmény, mert célja nem az adatszerzés, hanem a menetoszlop rongálása, egyes járművek megsemmisítése, a menet ütemének lassítása. A leírt lesállások eltérő céljaiból adódik, hogy a kétfajta cselekmény teljesen 132

6 eltérő törvényszerűségeket mutat, úgy a megszervezés során, mint a végrehajtásakor. Ezért tartom célszerűnek a harccselekmények, a felderítési módoktól valamilyen formában való elkülönítését. A csapatfelderítő szervek és felderítési módok jellemzői A jelenleg érvényben lévő szabályzatok, felderítő utasítások bő terjedelemben és részletesen foglalkoznak a felderítő szervek leírásával, de csapatfelderítő szervek felosztása, egymástól való elkülönítése szerintem túlzottan elaprózott, sőt a harcfelderítő erők is a csapatfelderítők között szerepelnek. Ezért célszerű a jelenlegi szabályzók átértékelése. Ezen kívül a NATO országokban érvényes gyakorlat lényegesen eltér a magyar felfogástól. Az előzőekben leírt összefüggések alapján határozhatók meg a csapatfelderítés által használt konkrét felderítő szervek és felderítési módok. Az előző pontokban megfogalmazott kategóriák és az alkalmazási elvek elemzéséből levont következtetéseim szerint a csapatfelderítő szervek a következők lehetnek: FIGYELŐ az olyan felderítő szerv, amely meghatározott helyről vagy mozgás közben figyeléssel (füleléssel) szerez adatot az ellenségről és a terepről. Figyeléssel oldják meg a feladatot az ügyeletes tűzfegyverek kezelői, a fedezőbiztosítók, az őrök. Ebből a nagy csoportból a felderítő figyelőt az különbözteti meg a többiektől, hogy a fő feladata az ellenség helyének, többnyire speciális módszerekkel való meghatározása és jelentése. Ebből a gondolatmenetből következik, hogy vannak olyan katonák, akik figyelés közben más feladatot is teljesítenek, a fő feladatuk nem a felderítés ezért nem nevezhetők figyelőnek, és ezért nem tartoznak a felderítő szervek közé. FIGYELŐŐRS olyan felderítő szerv, amely meghatározott és műszakilag kiépített helyen, huzamosabb ideig figyeléssel és füleléssel oldja meg a feladatát. A figyelő nemfogalma (formális logika szabályai szerint) a felderítő szerv, tehát rá is vonatkozik az összes, felderítő szervre jellemző megállapítás. Érdemes kiemelni a felderítési feladat megoldását, mert a figyelő azért figyel, hogy adatot szerezzen az ellenségről. A figyelő és a figyelőőrs KÉPESSÉGE sok összetevő alapján határozható meg. A közkézen forgó szakirodalom többsége az összetevők külső körülményeit vizsgálja.(pl. látási viszonyok, háttér színe, napsugarak iránya stb.) Azonban a figyelő képessége a feladatmegoldó képességéből is levezethető. Ha a látási viszonyok optimálisak, meghatározható egy maximális távolság, ami a CÉL ÉRZÉKELÉSÉVEL fejezhető ki. Ez függ a figyelőeszköz paramétereitől, tehát a figyelőnél lévő műszerek minőségi javításával ez a távolság befolyásolható. A felfedés-érzékelés, mint maximális távolság, nagymértékben csökken 133

7 134 a FELISMERÉSI távolság értelmezésével, ami azt jelenti, hogy a figyelő milyen messze lévő eszközt képes felismerni. Ez valószínűleg az érzékelés távolságának egy része. Maga a felismerési távolság külső tényezőktől is függő, hiszen más távolságérték tartozik a harckocsi és sorozatvető, és más a harckocsi és az önjáró löveg megkülönböztetéséhez. A következő befolyásoló tényező a MÉRÉSI távolság és a helymeghatározáshoz tartozó pontossági együttható. A felismerési távolság csökken a mérési távolság értelmezésekor. A mérési távolság az a távolság, ahol a cél helye az adott optikai eszközzel mérhető. A mérőeszköz pontossági hibát kifejező együtthatói és a távolság egyenesen arányos. Tehát minél messzebb van a tárgy, annál nagyobb a pontatlanság. Ezen összefüggések ismeretében számítások és próbamérések segítségével lehet célirányosan meghatározni a figyelőőrsök képességét és feladatát. ÖNÁLLÓ FELDERÍTŐ JÁRŐR az összfegyvernemi parancsnok vagy a válságkezelés során működő vezető szerv alárendeltségében ténykedő 6-8 főtől szakaszerőig terjedő gyalog vagy járművel kiküldött felderítő szerv. Tevékenységét figyeléssel, átvizsgálással, esetleg lesállással, rajtaütéssel oldja meg. A kiküldő parancsnok intézkedése alapján felderítő harccselekményt is végrehajthat. FELDERÍTŐ JÁRŐR valamilyen működő felderítőszerv-parancsnok által kiküldött, 3-4 főtől szakaszerőig terjedő felderítő szerv, amely feladatát figyeléssel, átvizsgálással, esetleg lesállással oldja meg. TISZTI FELDERÍTŐ JÁRŐR az összfegyvernemi parancsnok vagy a válságkezelés során működő vezető szerv által bonyolult időszakokban alkalmazott felderítő szerv. Feladatát figyeléssel, átvizsgálással oldja meg. A járőrök megnevezése és besorolása alapvetően követi a jelenlegi megfogalmazásokat. A külföldi (német, osztrák, svájci) katonai szakirodalom és a két világháború közötti magyar előírások tanulmányozásából kiderül, hogy a felderítő szervek között csak egyféle felderítő járőr szerepel. Ezen belül találhatók speciális funkciók. Ha a hadtudományi munkában megengedhető az a megfogalmazás, hogy a járőr járőrt alkalmazzon ugyanis ha az ellenség mélységébe kiküldött felderítő szerv a felderítő járőr megfogalmazást kapja és a járőrparancsnok adott terület felderítésére kiküld egy 4-6 fős felderítő szervet, az is felderítő járőrnek nevezhető, akkor a felderítő témával foglalkozó lexikonokban, szabályzatokban az alapszó a felderítő járőr lehet. Ez a szerv 3-4 főtől szakaszerőig terjedhet, főleg az ellenség mélységében, esetenként saját területen figyeléssel, átvizsgálással, lesállással és rajta-

8 ütéssel oldja meg feladatát. Ebbe a megfogalmazásba belefér a tiszti felderítő járőr, a tiszt, tiszthelyettes által vezetett járőr, az önálló felderítő járőr. A felderítő képességek alapja: Egy 3-6 fős felderítő szerv gyalog egy óra alatt 3-4 km 2 -t képes felderíteni. A felderített terület nagysága függ a fedettségtől, a láthatósági viszonyoktól, a domborzattól, a járőr felszerelésétől, valamint a terep és az ellenség tevékenységének viszonyától. A nagy kiterjedésű, sok jelet adó csoportosítás felderítésekor nagyobb területet képes a járőr ellenőrizni. Abban az esetben is nő a felderítendő terület, ha az ellenség objektumai mozognak. Az átvizsgálások száma és területi nagysága nagymértékben csökkentheti a járőr által felderített területet. Ezeket a tényezőket könnyű optimalizálni az alapos terepértékeléssel, szemrevételezéssel és a felderítő járőr erejének, valamint a működési körlet nagyságának helyes arányával határozható meg a felderítő járőr képessége. FELDERÍTŐ OSZTAG a támadó hadműveletek során vagy ellencsapás előtt, összfegyvernemi magasabbegység-parancsnok által kiküldött zászlóalj-erőig terjedő felderítő szerv. Feladatát figyeléssel, átvizsgálással, lesállással, rajtaütéssel és harcfelderítéssel oldja meg. Összetétele többnyire vegyes (gl.; hk.; f. stb.). LESÁLLÁST (RAJTAÜTÉST) VÉGREHAJTÓ ALEGYSÉG az összfegyvernemi parancsnok által lesállás (rajtaütés) végrehajtására kijelölt szakaszerőig terjedő felderítő szerv. Tevékenységét elsősorban a saját, esetenként az ellenség területén oldja meg. A csapatfelderítőkkel együttműködve oldhatja meg a feladatát a LOKÁTOR-ŐRS, ami a földi mozgócél felderítő lokátorállomás segítségével deríti föl az ellenség erejét, helyét. Alkalmazása elsősorban a területek ellenőrzésénél előnyös, mivel az ellenség felé sugárzó antennája könnyen felderíthető. A HARCFELDERÍTÉS végrehajtására alkalmazható felderítő szervek összfegyvernemi (gépesített lövész, harckocsi) szakasztól zászlóalj-erőig terjedő harcfelderítő JÁRŐRÖK ÉS OSZTAGOK. Feladataikat figyeléssel, átvizsgálással és harccal oldják meg. Különleges helyzetben van a VÁLLALKOZÁST VÉGREHAJTÓ alegység. Ez a felderítő szerv elsősorban összfegyvernemi kötelékből áll, alkalmazása közvetlen harcérintkezés esetén valószínű. Ezért a harcfelderítés részeként fogható fel, bár tevékenységét rejtetten, nem harccal oldja meg. A felderítő szervek között nem szerepel a TEREPKUTATÓ HARCJÁRMŰ, mert véleményem szerint nem felderítő szerv, hiszen a fogalom követelményeit csak részben elégíti ki. A terepkutató harcjármű feladata a felderítés, valamint a kiküldő alegység 135

9 biztosítása. Tehát a terepkutató az ellenségről és a terepről az adatokat nem a harc- és tűzvezetés érdekében szerzi, hanem az ellenség felderítése mellett felkészül terepszakasz elfoglalására, tűzkiváltásra, ezzel biztosítja a kiküldő köteléket. Fontos sajátosság, hogy a menetbiztosító kötelékek is alkalmazzák, amelyek végső soron a terepkutatóval a főerők biztosítását végzik. Az állományába csak akkor osztanak be felderítőt, ha kimondottan felderítő alegység küldi ki. Az első fejezetben rögzített általános elvek, összefüggések és a felderítő szervek tevékenységének elemzése alapján levont következtetéseim szerint a csapatfelderítés módjai a következők: FIGYELÉS a terep és légtér meghatározott részének huzamosabb ideig tartó, tudatos vizuális figyelemmel kísérése. A legelterjedtebb felderítési mód, minden katona folytatja. Fontos jellemzője a közvetlen észlelés. Éjszaka füleléssel, mint módszerrel egészül ki. ÁTVIZSGÁLÁS a felderítés komplex módja, adott terület vagy objektum bejárása, részletes átkutatása. Az átvizsgálás folyamatosan a figyeléssel és füleléssel együtt valósul meg. LESÁLLÁS (fogolyejtés) olyan felderítési mód, amely során a felderítő szerv az ellenség feltételezett vagy ismert menetvonalán rejtve helyezkedik és meglepetésszerűen megtámadja az ellenséget. A RAJTAÜTÉS, olyan felderítési mód, amely során a felderítő szerv rejtve megközelíti majd és meglepetésszerűen megtámadja az ellenséget. A felderítő harccselekmények megnevezése lehet a tűzcsapásos lesállás és a tűzcsapásos rajtaütés. De a lényeges jegyeket kifejezi a rongálás szó is. A JÁRŐRÖZÉS olyan felderítési mód, amely során a felderítő szerv rejtve egy adott terület bejárása során az adatok megszerez az ellenségről. A csapatfelderítés jelenlegi elvei közül ez hiányzik, pedig ennek a felderítési módnak van létjogosultsága. A két világháború között létezett olyan eljárás, amely lényege a felderítés és jelentés; előremozgás adott terepszakaszra a közelfelderítő az útról letérve mozog úgy, hogy kerülje az ellenséget. Más haderőkben (pl. angol, német) elfogadott mód a járőrözés. Ennek lényege, hogy egy felderítő járőr tervezett menetvonalon gyalog vagy járművel mozog, eközben felderíti a terepet, megállapítja az ellenség jelenlétét vagy az arra utaló jeleket. A feladatot komplex módon figyeléssel - füleléssel, a terep bejárásával és ellenőrzésével, átvizsgálással oldja meg. A bázison végzett felkészülés után a járőr a kiválasztott menetvonalon megkezdi a járőrözést. Az útvonal lehetőleg álcázott legyen, pontosan értékelve a különböző útszakaszokat. A feltételezett, ellenség által megszállt helyeket vagy a járőr számára veszélyes körleteket a kijelölt figyelő figyeléssel ellenőrzi, majd ennek eredményétől függően folytatja a kötelék a mozgást. A járőr a veszélyes, be nem látható területeket átvizsgálással deríti fel. Más helyeken a terület személyes ellenőrzésével szerez adatot. Ezenkívül a járőrözéshez szorosan kapcsolódik a jelzőkészülékek telepítése, 136

10 a helyi lakosság kikérdezése, a nyomok felkutatása és értékelése, beszéd lehallgatása, elhagyott objektumok, műszaki munkák értékelése, esetleg tábori vezetékek lehallgatása vagy a fogolykihallgatás. Tehát ez egy komplex felderítési mód, amely segítségével bizonyos területek ellenőrizhetők. A járőrözés alkalmazható folyamatosan, periodikus mozgással vagy egyszeri menettel. A tárgyalt felderítési módok törvényszerűségeinek további elemzése, széleskörű értékelése és kipróbálása nagymértékben növeli a felderítés hatékonyságát. A leírt összefüggések helyessége esetén a felderítő szervek által alkalmazott felderítési módok közé beírható a járőrözés. A csapatfelderítő szervek és a felderítési módok újszerű vagy az elmúlt években elhanyagolt elvei, alkalmazási lehetőségei biztosíthatják a védelmi harcok és hadműveletek eredményes megoldását. Emellett folyamatosan törekedni kell az adott helyzethez illeszkedő szervezet, díszlokáció és eszközrendszer kialakítására. FELHASZNÁLT IRODALOM Haditechnikai Kislexikon. Budapest, Hadtudományi Lexikon. Budapest, Harcszabályzat I III. kötet. Ált/61, Ált211, Ált/212. A felderítés doktrínája (tervezet). KATONA I: A g.hdt. felderítő rendszerének képességei. Egyetemi doktori értekezés. Nytsz.: 685/ Katonai Értelmező Szótár. Budapest, Katonai Lexikon. Budapest, KŐSZEGVÁRY Tibor: Az ellenség div.f. tevékenysége. Kandidátusi értekezés. Magyar Nyelv Értelmező Szótár. Budapest, V. kötet. VITÉZ HALÁSZ J.: A járőrszolgálat. MKSZ 1933/11. sz. 137

Dr. Füzesi Ottó alezredes A FELDERÍTÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL, AZ EMBERI ERÕVEL FOLYTATOTT FELDERÍTÉSRE

Dr. Füzesi Ottó alezredes A FELDERÍTÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL, AZ EMBERI ERÕVEL FOLYTATOTT FELDERÍTÉSRE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR Mûveleti támogató tanszék Dr. Füzesi Ottó alezredes A FELDERÍTÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL, AZ EMBERI ERÕVEL

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson

Részletesebben

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK D. HÉJJ ISTVN nyá. ezredes 1 FELDEÍTÉS LTL BIZTOSÍTOTT DTOK TEVEZÉS ÉS VÉGEHJTS KÜLÖNBÖZŐ FZISIBN katonai felderítés feladata a terepről, az időjárásról, illetve a szembenálló

Részletesebben

REPÜLŐTEREK VÉDELME MŰSZAKI ZÁRAKKAL

REPÜLŐTEREK VÉDELME MŰSZAKI ZÁRAKKAL Dr. Kovács Zoltán mk. őrnagy (PhD) REPÜLŐTEREK VÉDELME MŰSZAKI ZÁRAKKAL A NATO műszaki doktrínája alapján a manőver a harc sikeres megvívásának lényeges eleme. Ugyanannyira szükséges az ellenséges csapatok

Részletesebben

Manőverek a korszerű harcban

Manőverek a korszerű harcban Manőverek a korszerű harcban A korszerű harc jellemzői a nyitott szárnyak és széles hézagok, valamint a csapatok magas fokú mozgékonysága. Ezek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a csapatok kihasználva

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2014. 01. 10. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI

Részletesebben

Kismagasságú katonai folyosók

Kismagasságú katonai folyosók 1 Kismagasságú katonai folyosók 2 KIINDULÁSI ALAP A fent említett szabályzók alapján jelenleg földközeli- és kismagasságú repülések végrehajtása a G típusú légtérben 250 csomó (460 km/h) sebesség alatt

Részletesebben

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

A csapatok tevékenységeinek felosztása

A csapatok tevékenységeinek felosztása 60 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. JANUÁR Juhász József A csapatok tevékenységeinek felosztása Jelen írás közlésével szerkesztõségünk folytatja azon cikkek publikálását, amelyek egy-egy szûken vett szakterület

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 22. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2013. 02. 07. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a

Részletesebben

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 2003-ban ban,, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 2008.04.11. SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy 1 A KÖZELMÚLT 20 ÉVE 1987.07.01- től. 1991.11. 01-től. 1997.09. 01-től. 2007.01. 01-től. MN LÉRE PSÁG

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2011. 01. 26. Dr. Szabó Tibor MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2011

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei: Seres György: A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER 2003-ban, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét 1. Csak emlékeztetőül mutatom be az akkori előadás néhány

Részletesebben

Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT

Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT című doktori (PhD) értekezésének

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM

A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN

A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN NAGY TIBOR dandártábornok 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN Köszönöm a megtiszteltetést,

Részletesebben

AZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER

AZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER AZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER Az ÁRPÁD M1 rendszer kifejlesztésének fő célja: a szovjet MASINA tűzvezető rendszer elavult második generációs számítástechnikai eszközeinek kiváltása

Részletesebben

SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN

SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN A KONFERENCIA VITAANYAGA Dr. FURJÁN ATTILA alezredes SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN "A tüzérség a felderítéssel megteremti a tűzharc alapjait és jelentősen hozzájárul

Részletesebben

MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ

MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ KL.: 00670/62. sz. SZIGORÚAN TITKOS!... sz. példány MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ A BM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADÁSA 1 9 6 3 \ Kapj á k : M iniszterhelyettesek H atárőrség 2500 pld.

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: Rádióvétel-technikai ismeretek gyakorlatban előforduló összefüggéseinek értelmezése és alkalmazása; Elektronikai hadviselés alapfogalmai; Elektronikai hadviselés helye, szerepe

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: Rádióvétel-technikai ismeretek gyakorlatban előforduló összefüggéseinek értelmezése és alkalmazása; Rádióelektronikai felderítő szaktechnikai eszközök felépítésének, rendeltetésének,

Részletesebben

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

2011. ÓE BGK Galla Jánosné, 2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési

Részletesebben

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN A KONFERENCIA VITAANYAGA DR. HAJDÚ ISTVÁN ezredes 1 DR. SOMORÁCZ ANDRÁS alezredes 2 FODOR JÓZSEF alezredes 3 A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

Részletesebben

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szűcs Endre alezredes A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve című doktori

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 26. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35

Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35 Tartalom Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35 Első könyv: A háború természetéről 37 Mi a háború? 39 Cél és eszköz a háborúban 57 A háborús géniusz 71 A veszélyről a háborúban 89 A testi

Részletesebben

FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 90 pont 60 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése

Részletesebben

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Sári Gábor sgkatona@gmail.com A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Absztrakt Megkezdődött a kiképzés új rendszerének fejlesztése, az MH Kiképzési

Részletesebben

AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL

AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL A XX. század utolsó két évtizedének fordulóján a bipoláris világrend

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23)

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23) HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG 2. melléklet a 1518/137/26-201/2013. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG A 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23)

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23) HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG 1. melléklet a 1518/137/26-201/2013. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG A 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek. 2. Alaki kiképzés

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek. 2. Alaki kiképzés 4. sz. melléklet a HHK/1123-1/2014. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 90. (1)

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE

A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE Az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül a Magyar Honvédség. A változás komolyan érintette

Részletesebben

KÉMIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÉMIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÉMIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek biztonságos üzemeltetési lehetőségének vizsgálata. Előadó Rinyu Ferenc

Infokommunikációs rendszerek biztonságos üzemeltetési lehetőségének vizsgálata. Előadó Rinyu Ferenc Infokommunikációs rendszerek biztonságos üzemeltetési lehetőségének vizsgálata Előadó Rinyu Ferenc A biztonság üzemeltetés (állapot) elérése nem elsősorban technikai kérdés, sokkal inkább rendszerszintű

Részletesebben

A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1

A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A Magyar Honvédség és ezzel együtt a magyar tüzérség is jelentős változások előtt áll. Ilyen

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 2014. Tartalom 1. Általános ismeretek... 2 2. Katonai vezetői alapképzési szak

Részletesebben

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria Robotika Relatív helymeghatározás Odometria Differenciális hajtás c m =πd n /nc e c m D n C e n = hány mm-t tesz meg a robot egy jeladó impulzusra = névleges kerék átmérő = jeladó fölbontása (impulzus/ford.)

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban. Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,

Részletesebben

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston**

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** *Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola H-1011 Budapest, Hungary

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil

Részletesebben

Biztosan tudja, hol folyik? Vízveszteség-felkutatás

Biztosan tudja, hol folyik? Vízveszteség-felkutatás Biztosan tudja, hol folyik? Vízveszteség-felkutatás Vízveszteség-felkutatás Társaságunk 1985 óta foglalkozik vízhálózati rejtett szivárgások körzetenkénti, tervszerű feltárásával. Ezt a tevékenységet speciálisan

Részletesebben

A REPÜLÕ CSAPATOK ALKALMAZÁSA A FELDERÍTÉSBEN

A REPÜLÕ CSAPATOK ALKALMAZÁSA A FELDERÍTÉSBEN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Horváth Zoltán mérnök õrnagy A REPÜLÕ CSAPATOK ALKALMAZÁSA A FELDERÍTÉSBEN Doktori (PhD) értekezés Tudományos vezetõ: Dr. Lükõ Dénes mérnök alezredes (CSc) -------------------------------------------

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI HADITECHNIKA ÉS MINŐSÉGÜGY A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI Zubkó Tibor-Labancz Sándor 1 Az átalakulóban lévő Magyar Honvédség javítókapacitása

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1./ részt

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE

A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE Szerkesztette: Dr. Szilágyi Tivadar ezredes Budapest, 2003. TARTALOMJEGYZÉK I. A TUDOMÁNYRÓL ÁLTALÁBAN... 3 1. A tudomány fogalma...3

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

GONDOLATOK A MŰSZAKI TÁMOGATÁS ÉS A MŰSZAKI ZÁRÁS ALAPJAIRÓL

GONDOLATOK A MŰSZAKI TÁMOGATÁS ÉS A MŰSZAKI ZÁRÁS ALAPJAIRÓL HADTUDOMÁNY KOVÁCS ZOLTÁN GONDOLATOK A MŰSZAKI TÁMOGATÁS ÉS A MŰSZAKI ZÁRÁS ALAPJAIRÓL Aki beleszeret a gyakorlatba elmélet nélkül, az úgy jár, mint a hajós iránytű nélkül nem tudja, hogy hol vetődik partra!

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *

A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése * Kiss Gergely ezredes, HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség, kiképzési osztályvezetõ-helyettes A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése * Az önkéntes haderõ

Részletesebben

A GYALOGSÁG ELLENI AKNÁK BETILTÁSÁNAK HATÁSA A FEGYVERES HARCRA

A GYALOGSÁG ELLENI AKNÁK BETILTÁSÁNAK HATÁSA A FEGYVERES HARCRA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR Műszaki építőmérnöki tanszék A GYALOGSÁG ELLENI AKNÁK BETILTÁSÁNAK HATÁSA A FEGYVERES HARCRA Dr. habil.. LUKÁCS LÁSZLÓ CSc.

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23)

KATONAI TANANYAG. Szakirodalom A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata. MH., 2007.(Ált/23) HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG 4. melléklet a 1518/137/26-201/2013. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG A 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 24. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Siku László mérnök alezredes A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS ÚJSZERŰ MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATRENDSZERE TÉZISFÜZET

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Siku László mérnök alezredes A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS ÚJSZERŰ MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATRENDSZERE TÉZISFÜZET ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Siku László mérnök alezredes A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS ÚJSZERŰ MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATRENDSZERE TÉZISFÜZET Témavezető: (Dr. Bodrogi László mk. ezredes) egyetemi tanár

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA

A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA "A sakkjáték a hadvezérek gyakorló terepe Kállai Gábor Nemzetközi nagymester A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA Előadó: Juhász István vezérőrnagy HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály főosztályvezető

Részletesebben

HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS)

HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS) NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. FURJÁN ATTILA alezredes HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS) A korszerű hadseregek működéséhez elengedhetetlenül szükséges

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE. (2008. október 22.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE. (2008. október 22.) 2008.11.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 304/63 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) a tagállamok határain a közúti és belvízi közlekedés terén végzett ellenőrzések

Részletesebben

Ált/25 A MAGYAR HONVÉDSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Ált/25 A MAGYAR HONVÉDSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZATA Ált/25 A MAGYAR HONVÉDSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MAGYAR HONVÉDSÉG KIADVÁNYA 2006 9/2005. (HK 09.) HM rendelet a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1

A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.)

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TI SZT ELT HALLGATÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlása kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS AZ INTELLIGENS KERÍTÉS Betafence a komplex megoldás Biztonsági kerítés Elektromos kerítésvédelem Elektronikus kerítés és területvédelem Videó megfigyelő rendszer Beléptető rendszer Felügyelet Márka variációk

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben