Óratípus: Elıtanulmányi feltétel: Nincs

Átírás

1 Tantárgy neve: Társadalmi konfliktus 3 Az óra célja a társadalmi jelenségek konfliktusközpontú elméleti irányzatainak és empirikus kutatásainak megismertetése a hallgatókkal. Bemutatja a társadalmi konfliktusról alkotott jelentıs elméleti munkákat, a róluk kialakult kritika és a hatásukra végzett empirikus munkák fényében. Konfliktuselméleti szempontból tárgyalja a szegénység, a tartós munkanélküliség, az etnicitás, a kirekesztés és egyenlıtlenség, a nyílt és a zárt társadalom és a társadalmi változatlanság/változás témaköreit. Tájékoztatást ad a modern társadalom törésvonalairól, a munkanélküliség, képzetlenség, a halmozottan hátrányos helyzet okozta mélyülı szakadékról a világ egyes régiói között. Ismerteti a globális és lokális társadalmi folyamatok nyertesei és vesztesei között fokozódó jövedelmi egyenlıtlenségek lehetséges okait. - Dahrendorf, R.: A modern társadalmi konfliktus. Budapest, Gondolat, Wright, E. O.: Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez. In: Szerk.: Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest,Új Mandátum, Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Budapest, Századvég, ; Ladányi János: Szociális és etnikai konfliktusok, Budapest, Új Mandátum, ; Bourdieu, P.: Gazdasági tıke, kulturális tıke, társadalmi tıke. In.: Szerk.: Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest, Új Mandátum, Dahrendorf, R.: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus. In.: Szerk. Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest, Új Mandátum, Marx, K. Engels, F.: A Kommunista Párt Kiáltványa. In: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest,Új Mandátum, Marx, K.: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. In.: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest, Új Mandátum, Marx, K.: A tıke. In.: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest, Új Mandátum, Ladányi János Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág, ; Esping-Andersen, G.: Jövedelmi egyenlıtlenség és esélyegyenlıtlenség. In.: Szerk.: --

2 Giddens, A. Diamond, P. Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlısdirıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Dahrendorf, R.: Egy új rend nyomában. ok a szabadság politikájáról a XXI. században. Budapest, Napvilág, Bukodi Erzsébet: Társadalmunk szerkezete különbözı nézıpontokból. In.: Szerk.: Kovách Imre. Társadalmi metszetek. Budapest, Napvilág,

3 Tantárgy neve: Makrotársadalmi változások 3 A tárgy a történelmi és kontinentális vagy globális léptékő társadalmi-kulturális változások útjait rekonstruálja, különös tekintettel szemléleti, életmódbeli, civilizációs, társadalomszerkezeti és politikai változások kölcsönhatásaira. A társadalomtörténeti, politológiai és szociológiai civilizációés változáselméletek áttekintése és összehasonlítása útján a hallgatók megismerkednek a társadalmi változás különbözı értelmezési lehetıségeinek elınyeivel és korlátaival. Az újabbkori társadalmi változások regionális különbségeinek elemzése hozzásegít a makro-társadalmi változások útjainak megértéséhez, valamint a jövıbeli szcenáriók modellezésének módjaihoz. A szemléltetı példák az ókori társadalmaktól a középkoron és az újkoron át a totalitarizmusokig és a modern kor társadalmi változásaiig terjednek. - Dahrendorf, R: A modern társadalmi konfliktus. Budapest, Gondolat, Tjaden, K.H.: Szociális rendszer és szociális változás. Budapest, Közgazdasági és Jogi Zapf, W.: Modernizáció, jólét, átmenet. Budapest, Századvég, Arendt, H.: A totalitarizmus gyökerei. Budapest, Európa Eisenstadt, S. N.: Tradition, change and modernity. New York, Willey and Sons Eisenstadt, S. N.: Revolution and the Transformation of Societies. New York, Free Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University, Wittfogel, K. A.: Oriental Despotism. K.n., H.n

4 Tantárgy neve: Szociológiatörténet 4. 3 A mai szociológiaelméleti viták legfıbb törésvonala a cselekvéselméletek és a rendszerelméletek között húzódik. A kurzus célja az elsı csoportba sorolható kutatási programok bemutatása, amilyen a racionális döntések elmélete (G. C. Homans, J. Coleman, J. Elster), a fenomenológiai szociológia (A. Schütz, P. L. Berger Th. Luckmann), az etnometodológia (H. Garfinkel), az ún. filozófiai antropológia (A. Gehlen), a szimbolikus interakcionizmus (H. Blumer, G. H. Mead, E. Goffman), a kommunikatív cselekvéselmélet (J. Habermas) és a gyakorlat elmélete (P. Bourdieu). Az elemzések nagy hangsúlyt helyeznek az elméletek belsı alakulására és a szociológia klasszikus törekvéseivel (elsısorban M. Weber) való kapcsolatukra. - Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter (Szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. II. Budapest, Berger, P. L. Luckmann, Th.: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest, Jókönyv, Bourdieu, P.: Esquisse d'une théorie de la pratique. Párizs-Genf, Droz Gehlen, A.: Az ember természete és helye a világban. Budapest, Goffman, E.: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, Habermas, J.: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: uı: Válogatott tanulmányok. Budapest, Atlantisz, Hernádi Miklós (Szerk.): Fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest, Gondolat, Mead, G. H.: A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból. Budapest, Gondolat, Weber, M.: Szociológiai alapfogalmak. In: Gazdaság és társadalom.. Budapest, Közgazdasági és Jogi,

5 Tantárgy neve: Szociológiatörténet 5. 3 A mai szociológiaelméleti viták legfıbb törésvonala a cselekvéselméletek és a rendszerelméletek között húzódik. A kurzus célja az utóbbi csoportba sorolható kutatási programok bemutatása, amilyen a funkcionalizmus (B. Malinowski, T. Parsons, R. K. Merton), a strukturalizmus (C. Lévi- Strauss, M. Foucault) és a rendszerelmélet (N. Luhmann). Az elemzések nagy hangsúlyt helyeznek az elméletek belsı alakulására és a szociológia klasszikus törekvéseivel (elsısorban K. Marx és É. Durkheim) való kapcsolatukra. Az elıadást olyan kezdeményezések ismertetése zárja, amelyek cselekvés és struktúra kiegyensúlyozott közvetítésére törekszenek (P. Bourdieu, N. Elias). - Felkai G. Némedi D. Somlai P. (Szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. II. Budapest, ; ; Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletérıl. Budapest, Napvilág, Bourdieu, P.: A társadalmi egyenlıtlenség újratermelése. Budapest, Gondolat, Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról. Budapest, MTA Szociológiai Intézet, Elias, N.: A szociológia lényege. Budapest, Napvilág, Foucault, M.: A szavak és a dolgok. Budapest, Osiris, Luhmann, N.: Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest, Gondolat, Merton, R. K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat, Parsons, T.: T. Parsons a társadalmi rendszerrıl. Szociológiai Füzetek, 45. Budapest, ELTE Szociológiai Intézet,

6 Tantárgy neve: Gazdaságtörténet 3 Az elıadás a fıbb gazdaságtörténeti irányzatok, folyamatok bemutatására törekszik, a nemzetgazdaságtan történeti iskolájától a történeti ökonometrián keresztül az új intézményi szemléletig és a gazdaságantropológiáig. A folyamatok között a primitív gazdasági rendszerek mőködésére és átalakulására, a feudális gazdálkodás változataira és hanyatlására, illetve az iparosodásra és az önszabályozó piac elterjedésre, végül pedig a globalizáció okaira és következményeire, valamint Magyarország 9. és 0. századi gazdaságtörténetére összpontosítunk elsısorban. Mindeközben a gazdaságelmélet/közgazdasági eszmetörténet kiemelkedı képviselıit és eredményeit is bemutatjuk, Adam Smith-tıl Keynes-en keresztül Senig, illetve a gazdaság mőködésének ideológiai feltételeit, korlátait is tárgyaljuk a szocialista rendszer példáján keresztül. Részletesebben tárgyaljuk a gazdaság társadalmi beágyazottságát hangsúlyozó szociálantropológiai szemlélet eredményeit, különös tekintettel Polányi Károly munkásságára. - Cameron,R.: A világgazdaság rövid története. Budapest, Maecenas, Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Szerk.: Bódy Zsombor Ö. Kovács József. Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest, Napvilág, ; 75 30; Ronald H. C.: A vállalat, a piac és a jog. Budapest, Nemzeti TankönyvKiadó, Mátyás Antal: A hagyományos közgazdaságtan bírálata és kutatási körének kiszélesítése az új intézményi iskola képviselıi részérıl. Közgazdasági Szemle, 996 július augusztus, Rostow, W. W.: Theorists of Economic growth from David Hume to the Present. Oxford Oxford University Press, Mátyás Antal: A modern közgazdaságtan története. Budapest, Aula, Douglass, C. N.: Institutions, institutional change and economic performance. Cambridge, Cambridge University Press, Deane, P.: A közgazdasági gondolatok fejlıdése. Budapest, Aula, Landes, D. S.: Az elszabadult Prométheusz. Budapest, Gondolat, Wallerstein, I.: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, Gondolat, Gerschenkron, A.: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból. Budapest, Gondolat,

7 Tantárgy neve: A civilizációs folyamat 3 Az elıadás a civilizáció folyamatának különbözı értelmezéseit mutatja be, a szociológia, az antropológia, a szociálpszichológia, a megismeréstudomány, az evolúciós pszichológia és a történelemtudomány segítségével. A civilizáció, mint a különbözı mőveltségtartalmakkal jellemezhetı szociokulturális rendszerek összessége az emberi megismerés alapvetı folyamataiból táplálkozik, melyek eredményeképp az emberi társadalmak az évezredek során átörökíthetı tudást, kultúrát halmoztak fel a társadalmi szervezıdés módozataira és a környezethez történı alkalmazkodásra, egyszóval a boldogulásra vonatkozóan. A félév folyamán a kultúra alapelemeitıl, és a kisebb társadalmi csoportok szervezıdésétıl indulva próbáljuk megérteni az átfogó társadalmi és világnézeti rendszerek, a civilizációk születését, hanyatlását, mozgástörvényeit, különös tekintettel a kulturális tudás társadalomszervezı, fegyelmezı erejére, ami néha a megújulás szolgálatába állítható, néha pedig kifejezetten akadályozza azt. - Elias N.: A civilizáció folyamata. Budapest, Gondolat, Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, Sennett, R.: A közéleti ember bukása. Budapest, Helikon, ; Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, Foucault M.: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest, Gondolat, Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest, Napvilág, Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, Osiris, Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Budapest, Osiris, ; 6. - J. Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, Spengler, O.: A Nyugat alkonya: a világtörténelem morfológiájának körvonalai. Budapest, Európa, 995. I Fukuyama, F.: A nagy szétbomlás. Budapest, Európa, Foucault M.: A szexualitás története. I-III. Budapest, Atlantisz, Said, E. W.: Orientalizmus. Európa, Lukacs, J.: A XX. század és az újkor vége. Budapest, Európa, Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Budapest, Gondolat, Sperber, D.: A kultúra magyarázata. Budapest, Osiris,

8 Tantárgy neve: A Kárpát-medence társadalom- és gazdaságföldrajza 3 A tantárgy célja a közép-európai térség társadalmának és gazdaságának térbeli és idıbeli változásainak bemutatása. Kezdı idıhatára pre-modern kori Közép-Európa, azon belül elsısorban a Monarchia területe, Magyarország esetében a második katonai felmérés idıszaka; végzıdı idıhatára a közép-európai rendszerváltások idıszaka. A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a Kárpát-medence nemzeti, nemzetiségi, etnikai és vallási összetételét, ennek idıbeli változásait, az egyes államok ezzel kapcsolatos társadalom- és nemzetépítési stratégiáit és annak változásait. Több elıadás foglalkozik a kapitalizmus kialakulásának kérdésével, az agrártársadalom megjelenési formáival, átalakulásaival, az államszocializmussal. Ugyanígy hangsúlyos kérdés a közép-európai államok gazdasági kapcsolatainak témája és annak változásai. Alapvetı cél, hogy a hallgatók a kurzus végére kielégítıen tudjanak tájékozódni a Kárpát-medence közigazgatási és néprajzi kistájain. Ennek számonkérése írásban (vaktérkép) történik. - Beluszky Pál: Magyarország történeti földrajza. Budapest, Dialóg Campus, Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 950-ig. Budapest, História Szerkesztısége, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, A szociálgeográfia tegnap és ma. Szemelvények a szociálgeográfia körébıl. Szerk.: Cséfalvay Zoltán. Gödöllı, Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK Tomka Miklós: A kelet-közép-európai vallási változások szociológiája. Uo, Gereben Ferenc: Vallási és nemzeti identitás Közép-Európában. Uo, Kósa László: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, Akadémiai, Regionális elemzési módszerek. (Szerk.): Nemes Nagy József. Budapest, ELTE Regionális Földajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Régiók távolról és közelrıl. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Becsei József: Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához. Budapest, Ipszilon, Harke, H.: Geographische Aspekte der sozialistischen ökonmischen Integration. Gotha, Haack, De Blij, Harm J.: Human geography: culture, society, and space. New York, Wiley, Markos György: A földrajzi munkamegosztás alapkérdései Magyarországon. Budapest, Akadémiai, A táj változásai a honfoglalás óta a Kárpát medencében. A Gödöllın 996. június 4-6-án megtartott tudományos konferencia kiadványa Szerk.: Füleki György. Gödöllıi Agrártudományi Egyetem. Mezıgazdasági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézet, Gödöllı,

9 - Rácz Lajos: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza: az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késı középkor és a kora újkor idején. Szeged, JATEPress, Vuics Tibor: Magyar agrárgazdaság, rendszerváltozás, társadalom. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, Hoggart,K. Buller H. Black, R.: Rural Europe. Identity and change. New York, Edward Arnold Publishers., Bak Borbála: Példatár Magyarország történeti topográfiájához. Budapest, História Szerkesztısége, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet,

10 Tantárgy neve: Szociálpszichológia 4. Identitás Míg a premodern kor embere egy viszonylag készen kapott identitással rendelkezett, annak elfogadásában kapott inkább szabad kezet, addig a modern kor emberének a saját identitásának kialakításában is részt kell vennie. Az identitást a modern ember önmagában ellentmondásos folyamatnak éli meg, amelyben az önmagunk megırzése csak úgy valósulhat meg, ha közben a körülményekhez való alkalmazkodásra is képesek vagyunk, s ily módon folyamatosan változnunk is kell. Az identitás dinamikus fogalom, amelynek a társadalomban és a biográfia különbözı idıpontjaiban-helyzeteiben való megjelenési formáival és azok elméleti magyarázataival foglalkozik a kurzus. Az egyéni identitás kapcsán a személyiség kialakulása, fejlıdése és annak patológiája, mint témakörök kerülnek elı. A csoportidentitás tárgyalásakor a csoportközi viszonyok, a verseny vagy együttmőködés, a konflikusok és azok megoldásai kerülnek tárgyalásra. A társadalmi identitás egyik alapvetı kérdése, hogy az osztály/réteg struktúrához való tartozás vagy inkább a különbözı életmódcsoportok vagy egyéb tényezık játszanak-e fontosabb szerepet az identitás kialakításában. - Ricoeur, P.: A narratív azonosság. In: Narratívák. 5. Budapest, Kijárat Kiadó, Goffmann, E.: Érintkezések. Szociológiai Füzetek, 4. Budapest, OKTM, Festinger, L.: A kognitív disszonancia elmélete. Budapest, Osiris Kiadó, Sennett, R.: A közéleti ember bukása. Budapest, Helikon, Taylor, Charles: Sources of the Self. The making of the modern Identity. Cambridge, Ma., Harvard University Press Moscovici, Serge: Társadalomlélektan. Budapest, Osiris Kiadó, Erikson, E. H.: Indentity and the Life Cycle. Selected Papers. New York, International University Press,

11 Tantárgy neve: Szociálpszichológia 5. Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium a szociálpszichológia vizsgálódási körén belül az identitás jelenségkörével foglalkozik az egyén, a csoport és a társadalmi nagycsoportok összefüggésében. Az identitás felépítésével, szerkezetével, narratív struktúráival és változásaival ismerteti meg a hallgatókat, valamint az egyes szinteken megmutatkozó identitászavarok értelmezésére kerül sor.a félév végén a hallgatóknak ismerniük kell az identitás kutatásának fıbb irányvonalait, az egyes terminusok pontos használatát, remélhetıleg hasznosítani tudják a szemináriumon megbeszélteket saját kutatási területükön is. A szeminárium kapcsolódik a hasonló célú elıadáshoz. - Pataki Ferenc: Identitás személyiség társadalom. In.: Szerk.: Erıs Ferenc. Megismerés, elıítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyőjtemény. Budapest, Új Mandátum, Pataki Ferenc: Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest, Kossuth, Pataki Ferenc: Élettörténet és identitás. Budapest, Osiris, Bodó Barna: Az identitás egyetemessége. Kolozsvár, Polis, Assman, J.: A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, Atlantisz, Erikson, E. H.: Social Identity and Intergroup Relations. Cambridge: Cambridge University Press Krappman, L.: Az identitás szociológiai dimenziói. Szociológiai Füzetek, Schöpflin György: Az identitás dilemmái: kultúra, állam, globalizáció. Gödöllı, Attraktor, Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Zita (Szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Halász Iván Majtényi Balázs (Szerk.): Regisztrálható-e az identitás? Az identitásválasztás szabadsága és a nemzeti hovatartozás nyilvántartása. Szeged-Budapest, Gondolat Kiadói Kör MTA Jogtudományi Intézet, Rákai Orsolya Z. Kovács Zoltán (Szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Szeged, Gondolat Kiadói Kör, Hall, S. Du Gay, P. (Szerk.): Questions of Cultural Identity. London Thousand Oaks New Delhi, Sage Publications, Balázs Sándor: Identitástudatunk zavarai. Bukarest, Kriterion, László János: Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Scientia Humana Sorozat, Budapest, Kairosz, Erıs Ferenc: Megismerés, elıítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyőjtemény. Budapest, Új Mandátum Kiadó,

12 Tantárgy neve: Többváltozós elemzés 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat az önállóan végzett empirikus szociológiai kutatások kiértékelésének többváltozós statisztikai módszereibe. A kurzus felöleli a látens változós modellek, az oksági modellezés, a klaszter analízis, valamint a több dimenziós kereszttáblák log-lineáris modellezésének témaköreit. Az elıadások fókuszában nem a matematikai részletek, hanem az alkalmazások szempontjából fontos koncepciók állnak. Az elméleti összefüggések mellett a modellezés technikai részletei is tárgyalásra kerülnek elsısorban az SPSS és az R nyelv segítségével. - Kolosi Tamás Rudas Tamás: Empírikus problémamegoldás a szociológiában. Budapest, OMIKK, 988, - Székelyi Mária Barna Ildikó: Túlélıkészlet az SPSS-hez. Budapest, Typotex, Móri F. Tamás Székely J. Gábor (Szerk.): Többváltozós Statisztikai analízis. Budapest, Mőszaki Könyvkiadó, Aldenderfer Blashfield: Cluster Analysis.London, SAGE, Knoke Burke: Log-linear models. London, SAGE,

13 Tantárgy neve: Kutatási módszerek 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyítsék ismereteiket mind a kvantitatív mind a kvalitatív módszereket illetıen. A többváltozós elemzési technikák felhasználásának terén cél, hogy képessé váljanak annak eldöntésére, hogy a társadalomtudományi elemzésekben a különbözı eljárások, módszerek közül, melyek alkalmazhatók a legeredményesebben. A kurzus a különbözı alkalmazási területek közül elsısorban a közvélemény-kutatásra koncentrál. A félév során a hallgatók végigjárják az elméletalkotás és elmélet ellenırzés útját, az órák az ehhez szükséges elméleti megalapozás és gyakorlati alkalmazás kombinációi. A kvalitatív kutatási módszerek gazdag lehetıségei közül az élettörténeti, az oral history és a számítógépes tartalomelemzési lehetıségek kerülnek elıtérbe. - Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás. Budapest, Corvina, Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak. Budapest, Bagolyvár, Replika 9 0. szám - Tarjányi József: Módszertani problémák a telefonos közvélemény-kutatásokban. Budapest, TÁRKI Rudas Tamás: Vita a telefonos közvélemény-kutatásokról. Replika Bögre Zsuzsanna: Élettörténetek a társadalomtudományban. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Budapest, Új Mandátum, Füstös László: A statisztikai értelmezésrıl avagy lehet-e hazudni a statisztikával? Budapest, MTA Szociológiai Intézet, F. Kovács Erzsébet: Városok sokváltozós térben. Budapest, VITA Kiadó, Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Budapest, Osiris,

14 Tantárgy neve: Kisebbségkutatás. 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A kutatószeminárium bevezeti a hallgatókat a kisebbségi környezetben végzett empirikus kutatómunkába. Saját munkájukból, valamint korábbi nyári terepgyakorlatok dokumentumainak és az elérhetı adatbázisok másodelemzése útján a hallgatók megismerkednek egyebek közt a többségkisebbség közötti viszonyokkal és ezen belül a kölcsönös megértés lehetıségeivel és nehézségeivel, a kettıs társadalomszervezetbıl adódó kérdésekkel, a sztereotipek és a kölcsönös elıítéletek szerepével, a kisebbséget sújtó diszkrimináció hatásaival, a szegregáció, integráció, asszimiláció alternatíváival és az identitásképzıdés sajátosságaival. - Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi, Gereben Ferenc: Olvasáskultúra és identitás. A Kárpát-medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Budapest, Lucidus, 005. (Identitás: ; 49 6.; Nyelvhasználat: 6 80.; 85 9.; 0 05.; Olvasáskultúra: 48.; Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallás és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben.. kiad. Budapest, Teleki László Intézet, 00 - Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp Kiadó, Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, Osiris, 999. Elsısorban: Gyurgyík László Sebık László (Szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, 003. Tantárgyfelelıs: Dr. Gereben Ferenc Oktatók: Dr. Gereben Ferenc, Gáspár Kinga -- 4

15 Tantárgy neve: Konfliktusmegoldás, tárgyalás, mediálás 3 A különbözı kultúrák és a társadalom egyes szereplıi között gyakran alakulnak ki konfliktusok, A kurzus számba veszi e konfliktusok típusait, hátterüket. A kockázat körül gyakran alakulnak ki társadalmi konfliktusok, ezért a kurzus foglalkozik a kommunikáció, az érdekegyeztetés és a tárgyalás formáival. - Raiffa, H.: The art and science of negotiation. Cambridge, Harvard University Press, Tarnai Márta: A bizalom szerepe a gazdasági kapcsolatokban. In: Hunyady György, Székely Mózes: Gazdaságpszichológia Budapest, Osiris, Kulikné Láng Zsuzsa: A tárgyalás. In: Hunyady György, Székely Mózes: Gazdaságpszichológia Budapest, Osiris, Jardine, C.G., Hurdey, S.E.: Promoting active public participation. In: D. - Briggs, R. Stern et al. Environment and health for all. Dordrecht, Kluwer 999, Kasperson R.E. Six propositions on public participation and their relevance for risk communication. Risk analysis 986. Vol 6. no Tantárgyfelelıs: Dr. Faragó Klára Oktatók: Dr. Faragó Klára, Dr. Rosta Andrea, -- 5

16 Tantárgy neve: Gazdaságelemzés és társadalomkutatás. Kutatószeminárium 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók gazdaságelemzési és modellezési, valamint speciális társadalomkutatási ismereteket szerezzenek, amelyek birtokában képesek. a gazdasági-társadalmi intézményrendszer különbözı területein és szintjein önálló munkavégzésre,. a gazdasági-társadalmi intézményrendszer mőködésének, folyamatainak vizsgálatára, modellezésére 3. a gazdasági-társadalmi intézmények, folyamatok és jelenségek között összefüggések feltárására, 4. az egyes gazdasági-társadalmi folyamatok kompetens vizsgálatára, gyakorlatorientált értelmezésére és magyarázatára, továbbá 5. a gazdasági szereplık cselekvéseinek (döntéseinek) feltárására. A tantárgy keretében a hallgató megismeri a gazdasági elemzés fıbb típusait, elsajátítja a gazdaságipénzügyi-társadalmi költség-haszon elemzés és a kockázatelemzés, továbbá a vállalkozások erıforrás-elemzésének (EEG, gazdálkodás stb. elemzésének) legfontosabb módszereit. - Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, Bertalan László: A kvantitatív társadalomkutatás modelljei. Budapest, Helikon, dr Birher Ilona dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. Budapest, Perfekt, Kresalek Péter dr Pucsek József: Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez. Budapest, Pefekt, Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi ismeretek. Budapest, Perfekt, Cselekvéselmélet és társadalomkutatás. In memoriam Csontos László. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Társadalomkutatás egyes számai. Tantárgyfelelıs: Dr. Balogh Gábor Oktatók: Dr. Balogh Gábor, Dr. Bartal Anna Mária -- 6

17 Tantárgy neve: Társadalmi devianciák szociológiája. Kutató szeminárium. 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium az azonos címő elıadáshoz kapcsolódik. A devianciák megsimerése a magyarországi helyzetelemzés keretében történik. Szó esik a devianciák kezelhetıségérıl, a prevencióról, a szankcionáló és korrigáló eszközökrıl és a hazaiu deviancia-politikákról. A kurzus második felében a hallgatók általuk készített interjúk segítségével mutatnak be egy-egy deviánsnak minısített személyt. Szakirodalmi háttér: Alkoholizmus: - Bíró Sándor: Az önpusztító életmód. Budapest, Melánia Veér András, Nádori Gergely, Erıss László: Az alkoholizmus népbetegség. Bp.Animula 000 Öngyilkosság: - Durkheim, Émile: Az öngyilkosság. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kézdi Balázs: A magyar öngyilkossági helyzet. In: Kézdi B: A negatív kód. Pács, Pécsi Tudománytár 995. Mentális megbetegedések: - Buda Béla: A lélek közegészségtana. Budapest, Animula Kopp Mária Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. Budapest, Végeken Alapítvány 99. Bőnözés: - Déri Pál: A bőnözési statisztika és a valóság. Budapest, BM Kiadó Gönczöl Katalin: A bőnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon a kilencvenes években. In: Gönczöl K., Korinek L., Léval M. (szerk.) Kriminológiai ismeretekl. Budapest, Corvina, 996. Kábítószerfogyasztás: - Ritter Ildikó (szerk.): Jelentés a magyar kábítószerhelyzetrıl. Budapest. Ifjúsági és Sportminisztérium. (é.n.) Szexuális devianciák: Comer, Ronald J.: A szexuális élet és a nemi identitás zavarai. In: Comer, R.J.: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest, Osiris Homoszexualitás: Tóth László (szerk.) A homoszexualitásról. Budaspest, ELTE-TWINS 999. Prostitúció: - Forrás Judit: Szegénység és bőnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi és nıi prostitúció. Belügyi Szemle Devianciák társadalmi kezelése, devianciapolitikák: - Irk Ferenc: Közbiztonság és bőnmegelkızés. Belügyi Szemle Szőcs Anikó: Miért a DADA? Belügyi Szemle

18 Tantárgy neve: Valláskutatás. Kutatószeminárium 3 Kutató szeminárium Gyakorlati jegy A tárgy célja önálló egyéni kutatás végzése és ennek keretében felkészítés a vallási kultúra és kultúraképzıdés, az intézményesülés és a vallási intézményrendszer, a vallási közösségek és közösségképzıdés; valamint a vallási magatartás jellegzetes helyzeteinek és folyamatainak megértésére és kutatására, egy-egy konkrét eset végigjárásával. A vizsgált esetek között lehet vallási szervezet és mozgalom, új kisegyház, nagyegyházi gyülekezet, a vallásosság formáinak vizsgálata, megtérés- és kitéréstörténet, vallási indítékú életforduló, a vallás intézményesülési folyamatai, vallási tárgyú kommunikáció, a vallás és a politika összefüggésrendszere. - Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Budapest-Piliscsaba, TIMP, Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek. Budapest, ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet, ; Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Fráter Tamás (álnév): Vallási nyelv vallástalan társadalomban. Vigilia, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Vigilia, Budapest, Kardos László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban. Budapest, Kossuth, Kardos László Szigeti Jenı: Boldog emberek közössége. Budapest, Magvetı, Révay Edit Tomka Miklós: Papok, férfi szerzetesek, apácák. In: Szerk.: Kolosi Tamás Tóth István György Vukovich György. Társadalmi Riport 998. Budapest, TÁRKI, Szabó Lajos Tomka Miklós Horváth Pál (Szerk.): és akik mást hisznek? Hívek és egyházak egymásról. Budapest, Balassi, Tomka Miklós: A vallásosság mérése. Magyar Pszichológiai Szemle, l Tomka Miklós: Vallási önbesorolás és társadalmi rétegzıdés. Szociológia, Reprint in: Valuch Tibor: Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 944-tıl napjainkig. Budapest, Argumentum Osiris, Tomka Miklós: Magyar katolicizmus 99. Budapest, Országos Lelkipásztori Intézet, Tomka Miklós: A vallásosság mérése. In: Szerk.: Máté-Tóth András Jahn Mária. Szeged, Studia Religiosa, Bába és Társa,

19 Tantárgy neve: Elıítéletek I-II. Kutató szeminárium. 3+3 Szeminárium Gyakorlati jegy A társadalomtudományok klasszikus nagy témái közé tartozik az elıítéletek kérdése és kutatása. A téma társadalmi problémaként való értelmezése, valamint ennek megértésére, mikéntjére és kezelésére irányuló kísérletek jelentıs szociológiai és szociálpszichológiai kezdeményezéseket eredményeztek. Az elıítéletek szociálpszichológiai vizsgálata szoros kapcsolatot mutat a társadalom egyéb mint a társadalmi kategóriák, attitődök, sztereotípiák, közvélekedés és közvélemény, szocializáció, diszkrimináció - jelenségeinek kutatásával. Az elıítéletek egyik legjelentısebb célpontjai a kisebbségek. Az elıbbi elızményekre tekintettel, a kutató szeminárium a téma iránt érdeklıdı hallgatóknak olyan konkrét szociológiai módszerek (elsısorban interjúk és kérdıívek) felhasználásával történı vizsgálati lehetıséget kínál, melynek keretében az attitődök, sztereotípiák, elıítéletek és diszkriminációk pszichológiai és társadalmi tényezıinek, és ezek egymáshoz való viszonyainak kérdései kerülnek napirendre, mindenekelıtt a magyarországi kisebbségek viszonylatában. A kutatás sajátossága, hogy lehetıséget nyújt hallgatóinak tág érdeklıdésükre tekintettel nemcsak a hagyományos értelemben vett kisebbségek tekintetében (etnikai, vallási, nemzetiségi) az elıítélet vizsgálatokra, hanem mindenfajta másságú társadalmi csoportokkal, így olyan bizonyos értelemben kisebbségnek számító csoportokkal szemben is, mint az egyes deviáns viselkedést mutató személyek csoportjai, illetve bizonyos szubkulturális szervezıdések. A szeminárium keretében, mintegy ráhangolásként megismerkedünk és elemezzük az eddigi témában folyó magyarországi vizsgálati eredményeket is. - Barczy Magdolna Diósi Pál Rudas János: Vélemények a másságról elıítéletek a fiatalok körében. Budapest, Animula Egyesület, Erıs Ferenc: Elıítélet és etnicitás: a cigány ellenesség dimenziói a mai magyar társadalomban. In: Szerk.: Erıs Ferenc. Megismerés, elıítélet, identitás. Budapest, Új Mandátum, Moscovici, S.: A többségi csoportok reagálásai a deviáns kisebbségekre. In: Moscovici, S. Társadalomlélektan. Budapest, Osiris, Száraz György: Egy elıítélet nyomában. In: Szerk.: Hanák Péter. Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Budapest, Gondolat, TÁRKI Vélemény 00. A felnıtt lakosság etnikai és politikai attitődjeinek longitudinális vizsgálata Magyarországon. ( - Allport, Gordon, W.: Az elıítélet. Budapest, Gondolat, Erıs Ferenc: Az elıítélet-kutatás dilemmái. In: Neményi Mária Szalai Júlia: Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest, Új Mandátum, Tajfel, H.: Az elıítélet gyökerei: néhány megismeréssel kapcsolatos tényezı. In: Szerk. Csepeli György. Elıítéletek és csoportközi viszonyok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Katz, J.: Az elıítélettıl a tömeggyilkosságig. Budapest, Osiris,

20 Tantárgy neve: A vallási változás elméletei 4 A tantárgy célja a társadalmi változások vallási vonatkozásait leíró elméletek és empirikus eredmények ismertetése. Idetartoznak mindenek elıtt a szekularizációra vonatkozó különbözı tézisek, a szekularizáció fogalmának eltérı értelmezései, valamint a szekularizáció érvényességi körének korlátaira vonatkozó álláspontok és a szekularizációval ellentétes vallási változások ismertetése (deszekularizáció). A kurzus során a vallási változás egyes magyarázó tényezıire ( vallási kínálat, a felekezeti összetétel, a társadalmi fejlettség, centrum-periféria helyzet) vonatkozó elméleteket is megismerik a hallgatók. A szemeszter végén pedig nemzetközi vallásszociológiai survey-vizsgálatok eredményeinek tükrében vizsgáljuk a különbözı elméleti megközelítések helytállóságát. - Casanova, J.: Vallás és közösség Kelet- és Nyugat-Európában. In: 000, Hegedős Rita: A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi és magyar kutatások eredményeinek tükrében. In: Szociológiai Szemle, Tomka Miklós: A szekularizációs hipotézis. In: Szociológia, Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. In: Replika, Berger, P. L. (Szerk.): The Desecularization of the World. Washington, W.B. Erdmans, Berger, P. L.: The Sacred Canopy. Elements of a Sociological Theory of Religion, New York, Anchor, Dobbelaere, K.: Secularization. An Analysis at Three Levels. P. I. E. Brussels, Peter Lang, Luckmann, Th.: The Invisible Religion. The Problem of Religion in Modern Society. New York, Macmillan, Martin, D.: A General Theory of Secularization. Oxford-New York, Harper & Row, Stark, R-Iannaccone, L. R.: A Supply-side Reinterpretation of the Secularization of Europe. In: Journal for the Scientific Study of Religion, Stark, R.(999): Secularization. RIP (Rest In Peace). In: Sociology of Religion, (60) Swatos, W. H. Jr. Christiano, K. J.: Secularization Theory: The Course of a Concept, in: Sociology of Religion, (60)

21 Tantárgy neve: Vallás és politika 4 A tárgy egyrészt áttekinti a keresztény civilizáció alapszerkezetéhez tartozó feszültséget a spirituális-szakrális-vallási és a temporális-profán-politikai értékkészletek, megközelítésmódok között, a politikatörténet és a politikai gondolkodás során kimunkált lehetséges megoldási illetve értelmezési, kezelési javaslatokkal együtt. Különös figyelmet kap a problémának a magyar politikaés vallástörténetbeni jelentkezése. Másrészt a tárgy megvizsgálja a vallás és a politika kapcsolatát különbözı korok és különbözı civilizációk körülményei között. - Coleridge, S. T.: Az egyház és az állam alkotmányáról mindkettı eszméje szerint, In: Konzervatizmus. Szerk.: Kontler László. Budapest, Osiris, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Budapest, Vigilia, Lanternari, V.: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Budapest, Kossuth, Locke, J.: Levél a vallási türelemrıl. (több kiadás) - Benavides, G. Daly, M. W. (Szerk.): Religion and Political Power. New York, State University, Medhurst, K. N. Moyser, G. H.: Church and Politics in a Secular Age. Oxford, Clarendon, Norris, P. Inglehart, R.: Sacred and Secular. Religion and Politics Worldwide. Cambridge, Cambridge University Press, Robbers, Gerhard (szerk.): Staat und Kirche in der Europäischen Union. Baden-Baden, Nomos

22 Tantárgy neve: Globalizáció társadalmi dimenziói 4 A tantárgy célja, hogy bemutassa globalizáció hétköznapi és tudományos definícióit, kialakulását, gazdasági folyamatainak fıbb jellemzıit, illetve a társadalmi következményeit és az erre adott válaszokat. Az elıadás három nagyobb blokkra tagolódik. - Az elsı-második blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a globalizáció definíciós problémáit, kialakulásának sajátosságait valamint a globális gazdaság szerkezetével foglalkozik, jellemzıit tárgyalja. - A harmadik blokk a globalizáció hatásaival, fıbb kérdésivel és az erre adott társadalmi válaszokkal foglalkozik. - Aneier, H. Glasius, M. Kaldor, M.: Globális civil társadalom. Budapest, Typotex, Castells, M.: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra.. kötet. Az identitás hatalma. Budapest, Gondolat-Infónia, Cséfalvay Z.: Globalizáció.0. Budapest, Tankönyvkiadó, Giddens, A. D. (Szerk).: Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlıségrıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Artner, A.: Globalizáció alulnézetben elnyomott csoportok lázadó mozgalmak, Budapest, Napvilág, Szabó M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Budapest, Századvég, 004. Tantárgyfelelıs: Dr. Bartal Anna Mária Oktatók: Dr. Bartal Anna Mária, Dr. Balogh Gábor --

23 Tantárgy neve: Vallási változások Kelet-Közép-Európában 4 A tárgy a modernizáció, a szekularizáció, a centrum-periféria, a totalitarizmus és a társadalmi változás elméleteit szembesíti az utóbbi 3-4 évtized kelet-közép-európai társadalmi és politikai változásaira vonatkozó nemzetközi összehasonlító értékrendi és vallásszociológiai adatokkal. Célja egyrészt, hogy megmutassa a vallás többféle szervezeti és kulturális modelljét és az egyikbıl a másikba mozduló transzformáció logikáját; másrészt, hogy összevesse a nyugat- és a kelet-középeurópai fejlıdést; harmadrészt, hogy társadalmi és világnézet területen megmutassa az idıbeli összehasonlítás és a prognosztika lehetıségeit és korlátait. - Cywinski, B.: Tőzpróba. Egyház, társadalom és állam Kelet-Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Borowik, I Tomka Miklós (Szerk.): Religion and Social Change in Post-Communist Europe. Kraków, Nomos, Chirot, D. (Szerk.): The Origins of Backwardness in Eastern Europe. Economics and politics from the Middle Ages until the Twentieth Century. Berkeley, University of California Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University Press, Janos, A. C: Haladás, hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában. Budapest, Helikon, Tomka Miklós Zulehner, P. M. (Szerk.): Religion during and after Communism. London, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp

24 Tantárgy neve: Globalizáció gazdasági vonatkozásai 4 Makro és mikro közgazdaságtan A tantárgy megismertet a globális gazdaság fı trendjeivel és fejlıdésével oly módon, hogy kiemelt figyelmet fordít egyfelıl a globalizáció, a regionalizáció és a vállalati versenyképesség, másfelıl a régiók és országok közötti kapcsolatokra, kölcsönhatásokra. Az oktatás eredményeként (konklúzióként) megállapítható, hogy a hagyományos hierarchikus multinacionális vállalati szervezıdés helyett hálózatokban történı gondolkodásra, a versenyképesség új paradigmájára, az országhatárokon átnyúló koordinációs mechanizmusok kiépülésére (világkoordinációra) van szükség. - Measuring Globalisation. OECD Economic Globalisation Indicators. OECD, J. Dunning: Regions, Globalization and the Knowledge-Based Economy, Oxford, Oxford University Press, S.J. Kobrin: Sovereignty@Bay: Globalization, Multinational Enterprise, and the International Political System. In: Rugman, A. M. Brewer, T.L. (003): The Oxford Handbook of International Business, Oxford University Press, 003, Báger Gusztáv: Három lehetséges válasz a globális kihívásra. Habilitációs értekezés. Budapest, 00 - John Paul II: Centesimus Annus, Vatican, S.Pejovich: The Economic Analysis of Institutions and Systems, Kluwer, J. Dunning: Global Capitalism at Bay? London, Routledge, Parker, B.: Globalization and Business. London SAGE Publications,

25 Tantárgy neve: Gender 4 A tárgy célja megismertetni a hallgatókat a biológiai és társadalmi nem társadalomtudományi kérdéseivel, a feminista társadalomkritika elméleteivel, illetve betekintést nyújtani a gender-kutatások irányzataiba és azok eredményeibe. A félév során tematikus rendben tárgyalásra kerül a nemi különbségek biológiai alapjairól szóló vita, a társadalmi nem kérdése, a nemi szerepek, nemi identitás, a szexuális élet, a feminizmus, a férfikutatások, a nemi diszkrimináció, az esélyegyenlıség és a nemek kommunikációjának kérdése, illetve az irodalomban, képzımővészetekben és a médiában megjelenı nemek elemzése. - H. Sas Judit: Nıies nık és férfias férfiak. A nıkkel és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Budapest, Akadémiai, Lévai Katalin: A nı szerint a világ. Budapest, Osiris, Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (Szerk): Szerepváltozások jelentés a nık és a férfiak helyzetérıl. Budapest, Tárki Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkársága, Beauvoir, S.: A második nem. Budapest, Gondolat, Fromm, E.: Férfi és nı. Szexuálpszichológiai tanulmányok. Budapest, Akadémiai, Hadas Miklós: Férfiuralom. Írások nıkrıl, férfiakról, feminizmusról. Budapest, Replika Kör, Lévai Katalin Gyulavári Tamás Kiss Róbert (Szerk): Vegyesváltó. Pillanatképek nıkrıl, férfiakról. Budapest, Egyenlı Esélyek Alapítvány, Sullerot, E. (Szerk): A nıi nem. Tények és kérdıjelek. Budapest, Gondolat,

26 Tantárgy neve: Az ifjúság szociológiája és szociálpszichológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja az ifjúság szociológiai és szociálpszichológiai elméleti irodalmának és empirikus kutatásainak bemutatása, közös feldolgozása. A kurzus kitér az ifjúság életkörülményeire, napjaink problémáira, megvilágítja sajátos élethelyzetét, szokásait, szociológiai és szociálpszichológiai jellemzıit. Megismertet a magyar (anyaországi és határon túli) ifjúságra jellemzı foglalkozási, vallási, értékválasztási, munkaerıpiaci, térhasználati szokásokkal és pszichoszociális körülményekkel. Rámutat az ezredforduló társadalmi átalakulásának és következményeinek ifjúságot érintı hatásaira. Elemzi a diákéletmód jellemzı vonásait, a szabadidı felhasználásának módját, és a kulturális fogyasztás mikéntjét. - Szretykó György (Szerk.): Az ifjúság helyzete és jövıképe. Pécs, Comenius, Erikson, E. H.: Gyermekkor és társadalom. Osiris, ; Bauer Béla Szabó Andrea (Szerk.): Ifjúság 004 Gyorsjelentés ; 7 80.; Kabai Imre: Társadalmi rétegzıdés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban. Budapest, Új Mandátum, Gazsó Ferenc Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest, Napvilág, ; ; Leveleki Magdolna: Diplomások a munkaerıpiacon. In: Szretykó György: Az ifjúság helyzete és jövıképe. Pécs, Comenius, Szapu Magdolna: A zőrkorszak gyermekei. Mai ifjúsági csoportkultúrák. Budapest, Századvég, ; Gábor Kálmán (Szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság. A szabadság mint esély. Szeged, Belvedere Meridionale, ; ; 6 7.; Laki László-Szabó Andrea Bauer Béla (Szerk.): Ifjúság 000 Tanulmányok. I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, Bauer Béla Pillók Péter (Szerk.): Mozaik 00 Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpátmedencében. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Pikó Bettina: Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest, Osiris, Pikó Bettina (Szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L Harmattan, Vidra Anikó: Fiatalok térhasználata. In. Szerk.: Gábor Kálmán. Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Konferencia 00. december 8. Szeged, Belvedere Meridionale,

27 Tantárgy neve: Az idıskor szociológiája és szociálpszichológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tárgy bevezetést ad az idıskor szociológiájába és szociálpszichológiájába. Megismerteti a hallgatókkal az öregkor társadalom elméleti megközelítéseit, az öregkort, mint társadalmi konstrukciót, az öregedés társadalmi kérdéseit, a nemek, etnikumok, kultúrák és az idıskor kapcsolatát, a nemzetközi és hazai idıskutatások eredményeit. Ugyanakkor szociálpszichológiai megközelítésben betekintést nyernek a hallgatók az idıskor és identitás, intergenerációs konfliktusok, az idıskor-betegség-halál-halhatatlanság társadalmi elkerülési mechanizmusainak kérdéseibe. - Dobossy Imre S. Molnár Edit Virágh Eszter: Öregedés és társadalmi környezet. Életünk Fordulópontjai Mőhelytanulmányok. Budapest, Népességtudományi Kutatóintézet, KSH, Turgonyi Júlia (Szerk): Idıskorúak önismerete. Budapest, Nemzetközi Családév Titkársága, Bromley, D. B.: Az emberi öregedés pszichológiája. Budapest, Gondolat, Utasy Ágnes: Öregedés falun. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, Széman Zsuzsa: Kelj fel és járj. Idıskorúak mobilitási lehetıségei. Budapest, Nonprofit Kutatócsoport MTA Szociológiai Kutató Intézet, Villányi Piroska: Szociális gerontológia. Budapest, Tankönyvkiadó, Czigler István (Szerk.): Túl a fiatalságon: megismerési folyamatok idıskorban. Budapest, Akadémiai, Pataki Judit: Túl van már az innen. Vélemények és elıítéletek az öregségrıl. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bárdos György: Az élet árnyoldalai: fájdalom, öregedés, halál. Budapest, Scolar, Fennell, G. (et al.): The Sociology of Old Age. Philadelphia,Open University Press, Milton Keynes, Vincent, J.: Old Age. London New York, Routlegde,

28 Tantárgy neve: Nemzeti és etnikai kisebbségek 4 Fıleg a Kisebbségszociológia szakirányt választó, de más érdeklıdık számára is, tisztázni kívánja a kisebbségi problémakör alapfogalmait: etnikum, nemzet, kisebbségek típusai, nemzeti kisebbség, nemzetiség, asszimiláció, kétnyelvőség, autonómia stb. Különös hangsúlyt helyez a kisebbségi helyzet tudati megnyilvánulásaira (identitástudat, értéktudat, nemzeti önkép és más-kép, auto- és heterosztereotípiák, kulturális beállítódások stb.). A tárgy a fıbb fogalmak elméleti tisztázása mellett bemutatja és elemzi - fıleg a Kárpát-medencében élı határon túli magyarokra, valamint a magyarországi kisebbségekre vonatkozó - empirikus vizsgálati eredményeket, népszámlálási adatokat. - Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Szerk.: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE-BTK, Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatok vizsgálata komplex megközelítésben a szlovákiai magyarság körében. Kisebbségkutatás, Hunyady György: Nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre. Új Pedagógiai Szemle, Kántor Zoltán: Nemzet és intézményesülés. In: Szerk.: Fedinec Csilla. Nemzet a társadalomban. Budapest, Teleki László Alapítvány, Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Budapest, Gondolat MTA Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézet, Kisebbségek Magyarországon. Budapest, 005. (Fıleg: fontosabb kisebbségek 00-es népszámlálási adatai) - Szarka László: A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága. Kisebbségkutatás, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában.. Budapest Piliscsaba, Timp, Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz, Calhoun, C.: Nacionalizmus és etnicitás. In: Nacionalizmuselméletek. I.m Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, Deák Ernı: Jó kedvő, virgoncz emberek In: Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Hagyomány, közösség, mővelıdés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Budapest, 00. B. I. P Gereben F.: Vallási és nemzeti identitás Közép-Európában. In: Szerk.: Ábrahám Barna. et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Gereben Ferenc Görgıy Rita Kolozsvári Judit: A Kárpát-medencében élı magyar fiatalok értékvilága, vallásossága és identitástudata. Protestáns Szemle, Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallásosság és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben. Budapest, Teleki László Alapítvány, ;