10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK.
|
|
- István Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése Az iparosodott országokban a lényegét tekintve mindenki tud írni és olvasni. Mindannyian tudjuk, hogy egy bizonyos társadalom tagjai vagyunk, s mindannyian rendelkezünk legalább minimális ismeretekkel országunk földrajzi helyzetéről és történelméről. Életünket a csecsemőkort követően folyamatosan formálják azok az információk, amelyeket könyvekből, újságokból, folyóiratokból, illetve a televízióból vagy az információs szupersztrádáról szerzünk. Mindannyian megkaptuk a kötelező oktatást. A nyomtatott szó és az elektronikus kommunikáció, valamint az iskolák és az egyetemek által nyújtott formális oktatás alapvetően határozza meg életformánkat. Nem mindig volt azonban ez így. A XVIII. század átlagos embere például nagy valószínűséggel nem hagyta el azt a vidéket, ahol született még a nagy német filozófus, IMMANUEL KANT sem hagyta el soha Königsberg közigazgatási területét, vélelmezhetően homályos ismeretekkel rendelkezett saját országáról, mint politikai egységről és nem állt rendelkezésére olyan információszerzési arzenál, amelyek révén tudomást szerezhetett volna a másutt zajló eseményekről. Az iskola szó gyökere egy szabadidőt vagy felfrissülést jelentő görög kifejezés. A preindusztriális társadalmakban az iskoláztatás lehetősége csak néhány kiváltságos ember számára adatott meg: azok számára, akiknek elegendő idő és pénz állt rendelkezésükre. A vallási vezetők vagy papok alkották az egyetlen, teljes egészében írástudó csoportot, akik tudásukat a szent szövegek olvasására és interpretálására használták. A népesség túlnyomó többsége számára a felnőtté válás azt jelentette, hogy az idősebbek példáinak követése révén megtanulták elődeik társadalmi szokásait és munkával kapcsolatos ismereteit. A gyermekek általában fiatal korban kezdtek el segíteni a ház körül, a földeken és a kézműves-munkában. Számukra az olvasás nem volt szükséges vagy akár csak hasznos tevékenység a mindennapi életben. Már csak azért sem tudtak sokan olvasni, mivel a szövegeket fáradságos munkával, manuális úton kellett lemásolni, aminek következtében példányszámuk kicsi volt, és az áruk igen magas. A nyomtatás amely felfedezés Kínából került át Európába azonban megváltoztatta a helyzetet. Nyugaton az első nyomdagépet JOHANNES GUTENBERG találta fel, 1454-ben. A nyomtatás révén a szövegek és a dokumentumok széles körben váltak hozzáférhetővé. E szövegek között voltak könyvek és pamfletek is, de számos olyan, mindennapi használatra szánt nyomtatvány is, amely szükséges egy minden korábbinál nagyobb méretű társadalom működtetéséhez. A törvénykönyveket például leírták, és széles körben terjesztették. A jelentések, a beszámolók készítése és a rendszeres adatgyűjtés a kormányzás, a gazdasági vállalkozás és általában a szervezet-működtetés részévé vált. (Talán első elgondolásra nem is evidens, de a nyomda-kapitalizmus (print capitalism), azaz a Gutenberg-galaxis a formálódó nemzetállamok identitás-kialakulásához is nagymértékben hozzájárult. BENEDICT ANDERSON szerint ugyanis a kapitalizmus és könyvnyomtatás technológiájának találkozása a nyelvi diverzitás adottságának talaján megteremtette annak 1
2 lehetőségét, hogy kialakulhasson az imaginárius közösség egy új formája, amely alapmorfológiájában a modern nemzet számára készítette elő a terepet. ) 1 Mivel az élet számos területén mind többen vettek igénybe írott anyagokat, az írniolvasni tudás (az alapvető olvasási és íráskészségek) szintje megemelkedett a korábbi időszakéhoz képest. Fokozatosan alakult ki az oktatás modern formája, amelynek részeként a diákok már külön erre a célra épített épületekben tanulnak. Ugyanakkor a gazdagok gyermekeit hosszú időn keresztül házitanítók tanították. A XIX. század első néhány évtizedéig amikor az európai országokban és az USA-ban elkezdték kialakítani az alapfokú oktatás rendszerét, a népesség legnagyobb része azonban továbbra sem részesült semmiféle oktatásban. Az iparosodási folyamat és a városok terjeszkedése következtében megnövekedett a specializált oktatás iránti igény. Az emberek ma már számos különféle foglalkozást űznek, s a megfelelő szaktudást a szülők sem tudják már gyermekeiknek átadni. Az ismeretszerzés mindinkább absztrakt tanulási folyamatot jelent (olyan tárgyak tanítása révén, mint a matematika, a természettudományok, a társadalomtudományok, a történelem, az irodalom és így tovább), s nem valamilyen speciális szaktudás gyakorlatias formában történő elsajátítását. A modern társadalmakban az embereknek bizonyos alapvető képességeket kell megszerezniük, meg kell tanulniuk például írni, olvasni, számolni, s bizonyos alapvető ismereteket kell elsajátítaniuk a fizikai, társadalmi és gazdasági környezetükkel kapcsolatban is ami mellett tudniuk kell tanulni is, hogy képessé váljanak új, néha erősen technikai jellegű információk feldolgozására. Az iparosodott világ iskolarendszereinek összehasonlítása Az oktatás a világ minden országában beleértve az ún. harmadik világ országait is a befektetések egyik legfontosabb területévé vált. 2 Az oktatási intézmények rendszerében, illetve a különféle típusú és szintű oktatásban részesülő népesség arányaiban azonban jelentős különbségek találhatók. Egyes oktatási rendszerek erősen központosított jellegűek. Franciaországban például minden diák központilag meghatározott tananyagot tanul, s ugyanazokat a vizsgákat teszi le. Az Egyesült Államokban viszont az oktatási rendszer sokkal decentralizáltabb, mint a legtöbb iparosodott országban. Az egyes államok jelentős mértékben hozzájárulnak az iskolák fenntartásához, a szükséges pénzforrások nagyjából 40 százalékát ők biztosítják, míg a szövetségi kormányzat mindössze 10 százalék körüli összeggel járul hozzá a költségekhez. A források fennmaradó része az adott iskolai körzetben kivetett adókból származik. Az iskolákat helyi testületek irányítják, amelyeket a közösség szavazás útján választ; e testületek számos jogosítvánnyal rendelkeznek, például ők alkalmazzák a tanárokat és a többi iskolai tisztviselőt, illetve ők ellenőrzik a tananyagot is. Az iskoláztatás közösségi ellenőrzésének többféle következménye van. Nyilvánvalóan előnyös abból a szempontból, hogy az iskolák nyitottak maradnak azon emberek igényei és érdekei iránt, akiket kiszolgálnak. Másfelől viszont e rendszer óriási különbségekhez vezet az 1 ANDERSON, BENEDICT: Képzelt közösségek, in KÁNTOR ZOLTÁN (Szerk.): Nacionalizmuselméletek (Szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004, 107. p.; EGEDY GERGELY: Gondolatok a nemzetről. A politikai és kulturális megközelítés, in SZARKA LÁSZLÓ VIZI BALÁZS MAJTÉNYI BALÁZS KÁNTOR ZOLTÁN (Szerk.): Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007, 72. p. 2 RAMIREZ, FRANCISCO O. BOLI, JOHN: The Political Construction of Mass Schooling: European Origins and Worldwide Institutionalization, in Sociology of Education, Vol. 60. (1987. January), pp
3 iskolák pénzügyi helyzetében, attól függően, hogy mennyire gazdag az adott közösség. Az osztályok nagysága, a rendelkezésre álló létesítmények száma és a jól képzett tanárok alkalmazásának esélye körzetenként igen eltérő. A legtöbb iparosodott országban a közpénzekből finanszírozott rendszer mellett magániskolák és magánegyetemek is működnek. A központi és helyi hatóságok bizonyos esetekben támogatják a vallási felekezetek által működtetett iskolákat. Írországban például minden iskola egyházi, noha mindegyik jelentős állami támogatásban részesül. Néhány más országban viszont a vallási közösségek által működtetett iskolák kevés támogatásban részesülnek a közpénzekből, és jórészt az állami rendszertől függetlenül működnek. A korábbi időszakokban a kormányzatok számos országban megpróbálták elhódítani az oktatás ellenőrzését a vallási hatóságoktól. Gyakran még azokban az országokban is, ahol az oktatási intézményeket jórészt a közigazgatás szervezi és finanszírozza, a vallási szervezetek küzdenek azért, hogy hagyományos jogaiknak legalább egy részét megtarthassák az oktatásban. A felsőoktatás Az egyes társadalmak a felsőoktatás (az alap-és középfokú oktatás utáni, főként egyetemi vagy főiskolai) oktatás tekintetében is erősen különböznek egymástól. Egyes országokban minden egyetem és főiskola állami intézmény, amelyeket közvetlenül a kormányzat finanszíroz. Franciaországban például a felsőoktatás átfogó országos rendszerben működik, s a központi irányítás csaknem olyan erős, mint a középfokú oktatás esetében. Minden tárgystruktúrát jóvá kell hagyatni egy országos irányító testülettel, amely a felsőoktatási miniszter alá tartozik. Kétféle fokozatot lehet szerezni, az egyiket az adott egyetem adja, a másikat pedig az állam. Közmegítélés szerint az állami fokozatok presztízse és értéke nagyobb, mint az egyes egyetemek fokozatai esetében, miután garantáltan egységes követelményeknek tesznek eleget. Bizonyos kormányzati helyeket csak állami fokozattal rendelkező személyek tölthetnek be, s az ipari munkahelyek esetében is ezeket a jelentkezőket részesítik előnyben. Franciaországban szinte minden általános-és középiskolai, főiskolai és egyetemi tanár állami alkalmazott. A fizetési besorolást és a tanítási kötelezettségeket központilag határozzák meg. Az USA-ban a magánfőiskolák és magánegyetemek arányát tekintve egyedülálló a fejlett országok körében. A felsőoktatási intézmények 54 százalékát magánintézmények teszik ki. Ezek közé tartozik a leghíresebb egyetemek egy része is, például a Harvard, a Princeton és a Yale. A köz-és magánintézmények azonban az amerikai felsőoktatásban nem különülnek el olyan világosan, mint más országokban. A magánegyetemek diákjai kaphatnak állami ösztöndíjakat és kölcsönöket, és ezen egyetemek kutatási pénzekben is részesülnek. Az állami egyetemek viszont gyakran jelentős adományokat kapnak, és magánvállalatok is támogathatják őket. Sokszor ipari magánvállalatoktól származó kutatási pénzekkel is rendelkeznek Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek Az oktatás fejlesztése mindig szorosan összekapcsolódott a tömegdemokrácia eszméjével. A reformerek természetesen önmagában is értékesnek tartják az oktatást, mivel lehetőséget nyújt az egyének számára képességeik és tehetségük kibontakoztatására. Ugyanakkor az oktatást minduntalan az egyenlőség megteremtését szolgáló eszköznek is tekintették. Az általános oktatás e nézet szerint csökkenteni fogja a vagyoni és hatalmi különbségeket, mivel olyan ismereteket nyújt a fiataloknak, amelyek segítségével megtalálják méltó helyüket a társadalomban. Mennyiben sikerült ez? Számos szociológiai kutatás 3
4 foglalkozott eme kérdéssel. Az eredmény egyértelmű: az oktatás sokkal inkább megszilárdítja a létező egyenlőtlenségeket, mintsem csökkentené azokat. COLEMAN vizsgálata az amerikai oktatási rendszerben megfigyelhető egyenlőtlenségekről A különféle országokban végzett kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi és a családi háttér határozza meg elsősorban az iskolai teljesítményt, s így azok az egyének későbbi anyagi helyzetére is kihatással vannak. A klasszikus vizsgálatok egyikét az 1960-as években az USAban végezték. Az évi polgárjogi törvény arra kötelezte az Egyesült Államok oktatási megbízottját, hogy jelentést készítsen az eltérő etnikai háttér, a vallási vagy nemzeti hovatartozás eredményeképpen megjelenő iskolai egyenlőtlenségekről. JAMES COLEMAN szociológust nevezték ki a kutatási program vezetőjének. Az eredményt 1966-ban publikálták, a szociológia-történet egyik legátfogóbb vizsgálatának eredményeként. 3 Több mint félmillió tanulóról gyűjtöttek adatokat, akiknek verbális és nem verbális képességeiket, olvasási készségüket és matematikai ismereteiket vizsgáló teszteket is ki kellett tölteni. Emellett négyezer iskola hatvanezer tanára is adatokat szolgáltatott iskolájáról. A vizsgálat lehetővé tette, hogy általános képet kapjanak az iskoláztatásról, s emellett néhány meglepő eredménnyel is szembesültek, amelyek jelentős gyakorlati hatással voltak az oktatáspolitikára. A jelentés szerint a gyermekek nagy többsége tisztán fekete, vagy fehér iskolába járt. A fehér tanulók által látogatott iskolák 80 százalékába csak 10 százaléknyi vagy annál is kevesebb fekete diák járt. A fehérek és ázsiai amerikaiak magasabb pontszámot értek el a tesztekben, mint a feketék vagy a többi etnikai kisebbség. COLEMAN azzal a feltételezéssel kezdte kutatását, hogy a főként feketéket oktató iskolák felszereltsége gyengébb, osztálylétszámai nagyobbak, és épületei rosszabbak, mint a főként fehérek által látogatott iskoláké. Az eredmények azonban azt mutatták, hogy a különbségek a vártnál sokkal kisebbek. COLEMAN arra a következtetésre jutott, hogy az iskola rendelkezésére álló anyagi források nemigen befolyásolták az iskolai teljesítményt. E téren a döntő tényező a gyermekek családi háttere volt. COLEMAN szavaival: A gyermek az otthonára, szomszédságára és kortárscsoportjára jellemző egyenlőtlenségeket továbbviszi magával, s ezek azok az egyenlőtlenségek, amelyekkel felnőtt életében, az iskola elhagyása után szembe kell néznie. 4 Voltak azonban arra utaló jelek, hogy azok a szegény környezetből származó diákok, akik szoros barátságba kerültek gazdagabb gyermekekkel, nagyobb teljesítményt értek el az iskolában. A COLEMAN-jelentés Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is nagy vitákat váltott ki az iskolai integrációról, hiszen azt sugallta, hogy a kisebbségi csoportokból származó gyermekek jobb teljesítményt érnek el az iskolában, ha gazdagabb környezetből származó gyermekekkel tanulnak együtt. 3 COLEMAN, JAMES S. et al.: Equality of Educational Oppurtunity. National Center for Educational Statistics U. S. Government Printing Office, Washington, D. C., 1966 Ld. (Letöltés: ) 4 COLEMAN et al.: op. cit. (1966), 325. p. 4
5 Újabb kutatások MICHAEL RUTTER londoni kutatása éveken át nyomon követte egy fiúcsoport iskolai fejlődését. A gyermekek 1970-ben, amikor először megkeresték őket, és információkat gyűjtöttek társadalmi hátterükről, illetve iskolai teljesítményükről, az általános iskola utolsó évében voltak. A felmérést 1974-ben amikor a fiúk már három éve középiskolába jártak megismételték. A csoporton belül kiválasztottak néhány iskolát, s ezeket alaposabban is megvizsgálták: interjúkat készítettek a tanulókkal és a tanárokkal, és megfigyelték az órai munkát. 5 Az eredmények azt jelezték, hogy az iskoláknak van befolyásuk a gyermekek iskolai teljesítményére. RUTTER korábban nem vizsgált szempontokat is beemelt vizsgálódásaiba, így a tanár-diák interakció minőségét, az együttműködés légkörét, a diákok s tanárok egymás iránti figyelmességét, valamint a jól előkészített órai munkát. Nem mindig azok az iskolák mutatták a legjobb eredményeket, amelyek anyagi értelemben vagy épületük tekintetében voltak jobb helyzetben. RUTTER eredményei nem vonják kétségbe, hogy az iskola előtti és az iskolán kívüli tényezők döntő szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradásában. Mivel az általa vizsgált tényezőkre gyakran azokban az iskolákban figyelnek a leginkább, amelyek erősen motivált gyermekekkel foglalkoznak, s amelyek támogatják tanáraikat, kutatásai eredményei hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy miért segíti elő az egyenlőtlenségek fennmaradását az iskoláztatás. Egy olyan iskolának, amelyet főleg hátrányos helyzetű gyermekek látogatnak, sokkal keményebben meg kell küzdenie ugyanazokért az eredményekért. RUTTER következtetései azonban valóban azt sugallják, hogy az iskolai szervezet és az iskolai légkör különbségei csökkenthetik a külső tényezők hatását. Az oktatás minőségének javítása, az iskola társadalmi légköre és az iskolai munka szerkezete hozzásegítheti a hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy jobb iskolai eredményeket érjenek el. Egy későbbi kutatásában COLEMAN maga is hasonló eredményekre jutott. 6 CHRISTOPHER JENCKS Egyenlőtlenség című könyve, 7 amely 1972-ben jelent meg, áttekinti az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenség kapcsolatára vonatkozó empirikus ismereteket, főként az amerikai kutatásokra koncentrálva. JENCKS megerősíti azokat az eredményeket, amelyek szerint az oktatásban és a munkában nyújtott teljesítmény főként a családi háttér és az iskolán kívüli tényezők függvénye, s hogy az oktatási reformoknak önmagukban csak csekély hatásuk lehet a fennálló egyenlőtlenségekre. Az intelligencia és a társadalmi egyenlőtlenség A társadalmi egyenlőtlenségek tárgyalása során mindeddig figyelmen kívül hagytuk az örökletes képességek különbségeit. Tegyük fel, hogy az iskolai teljesítményben, majd pedig a foglalkoztatási helyzetben és a jövedelemben mutatkozó különbségek közvetlenül tükrözik az értelmi képességek különbségeit. Ebben az esetben mondhatnánk az iskolarendszerben 5 RUTTER, MICHAEL: Emotional disorder and educational underachievement, in Archives of Disease in Childhood, Vol. 49, No. 4. (1974), pp COLEMAN, JAMES S. HOFFER, THOMAS KILGORE, SALLY: Questions and Answers: Our Response, in Harvard Educational Review, Vol. 51. (November 1981), pp JENCKS, CHRISTOPHER et al.: Inequality. Basic, New York,
6 valóban fennáll az esélyegyenlőség, hiszen az emberek velük született képességeiknek megfelelő szintre kerülnek. Mi az intelligencia? A pszichológusok sok éven át vitatkoztak azon, hogy valóban létezik-e az intelligenciának nevezett emberi képesség, s ha igen, mennyiben függ a velünk született különbségektől. Az intelligenciát nagyon nehéz meghatározni, mert számos különböző, gyakran egymástól független tulajdonságot foglal magában. Feltehetjük például, hogy az intelligencia legtisztább formája az absztrakt matematikai feladatok megoldásának képessége. Csakhogy az olyan emberek, akik ügyesen oldanak meg efféle feladatokat, más területeken (például a történelem vagy a művészetek területén) gyakran alacsonyabb teljesítményt nyújtanak és ez vice versa sem elképzelhetetlen. Mivel a fogalom ennyire nehezen definiálható, néhány pszichológus azt javasolta definícióként, hogy az intelligencia egyszerűen az a dolog, amit az IQ (intelligence quotient, intelligenciahányados) tesztek mérnek. Ez nyilvánvaló képtelenség, hiszen körben forgó definíciót ad az intelligenciáról. Az IQ és a genetikai tényezők: a JENSEN-vita. Az ilyen típusú tesztek során elért pontszám és az iskolai teljesítmény valóban szoros összefüggést mutat. A tesztek eredményei ezért a társadalmi, gazdasági és etnikai különbségekkel is korrelálnak, hiszen e különbségek összefüggésbe hozhatók az iskolai teljesítmény eltérő szintjeivel. A fehér diákok általában jobb eredményt érnek el a tesztekben, mint a feketék vagy más kisebbségek tagjai. Ezen az alapon egyenesen azt állították, hogy a feketék és a fehérek IQ-különbségei örökletes tényezőknek tulajdoníthatóak. Egy amerikai pszichológus, ARTHUR JENSEN 1967-es cikke, 8 amely a fehérek és a feketék között mutatkozó intelligenciakülönbségeket genetikai eltérésekkel magyarázta, nagy felzúdulást keltett. JENSEN nézeteit széles körben bírálták, s a legtöbb pszichológus elutasította azokat. Kritikusai tagadják, hogy a fehérek és a feketék közti általában 15 IQ-tesztpontnyi intelligenciakülönbség genetikai eredetű volna. Az IQ-tesztek bizonyos nyelvi, szimbolikus és matematikai képességeket mérnek, s a BERNSTEIN és mások által kidolgozott gondolatmenet szerint ezeket erősen befolyásolhatja a korai tanulási folyamat. A tesztek más, az iskolai tananyag szempontjából általában kevésbé fontosnak tekintett értelmi képességeket nem vizsgálnak. Ezek közé tartoznak azok a képességek is, amelyekkel az utcai bölcsességgel rendelkező személyek esetleg bőségesen meg vannak áldva. Feltehetőleg az IQ-tesztek bizonyos mértékig mindig kulturálisan meghatározottak. Olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek például absztrakt gondolkodást igényelnek, s amelyek valószínűleg ismerősebbek a középosztálybeli fehér diákok, mint a feketék vagy más etnikai kisebbségek számára. Az IQ-tesztek eredményeit olyan tényezők is befolyásolhatják, amelyeknek semmi közük a mérni kívánt képességekhez például az, hogy a tesztelést a vizsgált személy stresszhelyzetként éli-e meg. A kutatás azt mutatja, hogy a feketék az IQtesztekben 6 ponttal kevesebb eredményt érnek el, ha a tesztelő személy fehér, mint amikor fekete. Az átlagos IQ-pontszámokban mutatkozó különbségek fehérek és feketék között szinte bizonyosan társadalmi és kulturális tényezőknek tulajdoníthatóak, nem pedig a genetikai állomány különbségeinek. 8 JENSEN, ARTHUR: The Culturally Disadvantaged: Psychological and Educational Aspects, in Educational Research, Vol. 10. (1967), pp
7 A genetika és az IQ szétválasztása: egypetéjű ikrek. Nem tudjuk, milyen fokig befolyásolják a genetikai tényezők az IQ-pontszámot. Egy adott egyén esetében lehetetlen szétválasztani az örökletes tényezők és a környezet hatását. A genetikai tényezők hatásáról hozzávetőleges becslést csak egypetéjű ikrek vizsgálata révén kaphatunk, akik bizonyosan azonos genetikai jellemzőkkel rendelkeznek. Van néhány olyan tanulmány, amely születésükkor egymástól elválasztott és más-más környezetben nevelkedő egypetéjű ikrekkel foglalkozik. A vizsgált ikrek száma azonban alacsony, s még az sem mindig biztos, hogy az ikrek egypetéjűek (a kétpetéjű ikrek más-más petéből születnek, s ezért más-más veleszületett tulajdonságokkal rendelkeznek; az ikrek azonban külsőleg gyakran akkor is hasonlítanak egymásra, ha valójában kétpetéjű ikrek). Az egypetékű ikrekkel foglalkozó kutatások áttekintése után L. J. KAMIN azt a következtetést vonta le, hogy e vizsgálatok valójában semmit sem mutatnak ki. Az adatok túlságosan megbízhatatlanok, s túlságosan kevés példán alapulnak ahhoz, hogy az IQ genetikai meghatározottságának kérdését eldöntsék. KAMIN szerint nincs olyan adat, amelynek alapján elvethetnénk azt a nézetet, hogy a tesztekre adott válaszokat a válaszolók eltérő élettapasztalata határozza meg. 9 9 KAMIN, LEON J.: The Science and Politics of I.Q. Halsted Press, New York, 1977, 176. p. 7
Oktatásszociológiai kutatások
Oktatásszociológiai kutatások A iskoláztatás előtti oktatás - Ókor - iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is léteztek - Középkorban az európai oktatás fő célja a latin nyelv tanulása, változásokat
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenForray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió
1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenDOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.
DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenBenczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
Részletesebbenhuntington szennycimoldal.indd 1 2014.02.06. 15:12:06
huntington szennycimoldal.indd 1 2014.02.06. 15:12:06 Nancynek, aki az összecsapást mosolyogva vészelte át Előszó A Foreign Affairs című folyóirat 1993 nyarán közölte A civilizációk összecsapása? című
RészletesebbenA szöveg jelenlegi formájában mindössze lehetséges nyelvi fenntartásokkal valamennyi delegáció számára elfogadható.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 22. (29.10) (OR. en) 14948/10 EDUC 175 SOC 658 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács Előző
RészletesebbenA hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése
A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség
RészletesebbenERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS
Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 -
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009-1 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben
RészletesebbenVálogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
RészletesebbenA tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk
A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés c. könyvérıl Sanoma Budapest, Nık Lapja Mőhely, 2007. Kitőnı könyvet ajánlok az olvasó figyelmébe, noha a szerzı
Részletesebbenabsztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,
A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
Részletesebben2. ábra: A főmenü, illetve a 3. feladatsor
Virtuális valóság a térlátás fejlesztésében Kosztyán Zsolt, Sikné dr. Lányi Cecília, Frank Péter Veszprémi Egyetem, Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék H-8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Absztrakt
RészletesebbenEducation Policy Analysis 2004 Edition. Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul
Education Policy Analysis 2004 Edition Summary in Hungarian Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul Az OECD által először mintegy 30 évvel ezelőtt áttekintett témát felülvizsgálva
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenMeghívó. Helyszín: Pető András Főiskola - 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. "B" épület 4. tanterem
Meghívó A " Tudományos életút és tudományos karrier " programhoz kapcsolódóan a Pető András Főiskola Kutatói és Tehetséggondozó Műhelye és a TDK szervezésében szeretettel meghívjuk a tisztelt oktatókat,
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA
JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenValóban második esély a felnőttképzés a mai Magyarországon? A hátrányos helyzetűek hozzáféréséről
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Művelődés- és Társadalomtudományi Tanszék Valóban második esély a felnőttképzés a mai Magyarországon? A hátrányos helyzetűek hozzáféréséről Dr. Cseszka Éva
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
Részletesebben1 Lásd: Wikipédia; Belga Királyság címszó alatt
Csillag Ferenc: Tanulmányúton (Belgiumi tapasztalatok a szakmai ellenőrzésben, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szakmai felkészítésében, társadalmi beilleszkedésében) A Tempus Közalapítvány Leonardo
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL
281 Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL A 2008-ban kibontakozó válság jelentősen lerontotta gazdaságunk leggyengébb láncszemének, a foglalkoztatásnak törékeny adatsorait, és lázas programalkotásra
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenPillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében
1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei
RészletesebbenA tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei
314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő
RészletesebbenPszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató
Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi
RészletesebbenA magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu
A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka
RészletesebbenNők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenVerseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL
7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenA 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése
A 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény Készítette: Kristáné Soós Melinda Nagyberény, 2012. április 2. 6. osztály Matematika 3. oldal Az első grafikonon
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
RészletesebbenBevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás
A Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium második levelével. Ezért az ő szövegüket megismételni nem akarjuk, de fő pontjaikat
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenVarga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE
1. oldal AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály Magyar AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális kiépülési szintjét (ismeretét) mutatja
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenTIMSS & PIRLS 2011. Tanári kérdőív. online. 4. évfolyam. Azonosító címke
Azonosító címke TIMSS & PIRLS 2011 Tanári kérdőív online 4. évfolyam Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály 1054 Budapest, Báthory u. 10. IEA, 2011 Tanári kérdőív Az Önök iskolája hozzájárult
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenAz iskolakörzetesítés társadalmi hatásai
Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenTartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja
A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenVári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004
Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenVéletlen vagy előre meghatározott
Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon
RészletesebbenCsepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON E-VILÁGI TRENDEK 7
Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON A szakirodalom Al Gore nyomán a szakadék (gap) metaforájával írja le azt a társadalmi megosztottságot, mely nem jöhetett
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenN éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel
Lampl Zsuzsanna MUNKAERÕPIACI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A SZLOVÁKIAI MAGYAR IDENTITÁS ALAKULÁSÁNAK ÚJABB TÉNYEZÕI N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel sújtott területein
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenMAGYARORSZÁG. Ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet
Tendencia 1. Fő indikátorok és referenciaértékek MAGYARORSZÁG Az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései 2010 2013 2010 2013 1. Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18 24 év közötti korcsoport)
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
RészletesebbenMarx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
RészletesebbenÍ rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,
KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,
RészletesebbenUtasi Ágnes: Baráti kapcsolatok
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenLétezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?
(Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenAz otthoni német tanulás körülményei és eredményessége közötti összefüggések. Egy kérdőíves felmérés tanulságai
Az otthoni német tanulás körülményei és eredményessége közötti összefüggések. Egy kérdőíves felmérés tanulságai Sági Norberta Kecskeméti Főiskola, Kecskemét sagi.norberta@tfk.kefo.hu Általános iskolás
RészletesebbenAZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE
Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ
RészletesebbenReménytelen, de nem komoly
Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti
RészletesebbenMilyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI
FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK
RészletesebbenAz európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem
RészletesebbenA haldokló jóléti állam az 1990-es években
VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenA házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat-politikáról. Szerző. Huszka Jenő
1 A házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat-politikáról Szerző Huszka Jenő 2009 2 Általában a részletekről A házifeladat-politika (itt nem a napi politika) egy -egy iskolában a tanulói társadalom
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenIskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1
Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést
RészletesebbenÚj utak az óvodapedagógiában. A többszörös intelligenciák koncepció elméleti és gyakorlati keretei
Új utak az óvodapedagógiában. A többszörös intelligenciák koncepció elméleti és gyakorlati keretei Sándor-Schmidt Barbara PTE-BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs schmidt.barbara136@gmail.com
RészletesebbenPROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS
PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS Képzések Magyar nyelvű képzéseket az alábbi MSc szakokon indítunk 1. Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök 2. Agrármérnök 3. Növényorvos 4. Mezőgazdasági biotechnológus
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenOPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)
OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben