A NÉMETH LÁSZLÓ ÁMK. DR. VÉGH JÁNOS ÓVODA IGARI TAGINTÉZMÉNYE: CSIPET CSOPORTJA

Átírás

1 A NÉMETH LÁSZLÓ ÁMK. DR. VÉGH JÁNOS ÓVODA IGARI TAGINTÉZMÉNYE: CSIPET CSOPORTJA Készítette: Tóth Ágota Krisztina Tagintézmény vezető Dallos Lászlóné Óvódapedagógus

2 SZEMLÉLETVÁLTÁS AZ INTÉZMÉNYBEN MEGVALÓSULÓ PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK SORÁN (INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ) A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké. (Hermann Alice) A sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésére irányuló fejlesztési tervek, játékgyűjtemények Mozgásfejlesztésre irányuló projektek A konfliktus kezelés alternatívái az óvodai nevelés során Óvoda- szülő kapcsolattartását segítő projektek, a megvalósulást segítő eszközök Témaválasztás indoklása: I. Az intézményünkbe járó vegyes életkorú és eltérő képességű gyermekek egyéni fejlesztése megköveteli, nemcsak az életkor, hanem a képességek szerinti differenciálást, az inkluzív pedagógiát, az óvoda-iskola átmenet segítését a szülőkkel együttműködve (a családi nevelés kiegészítéseként). Ehhez szükséges: a sajátos nevelési igényű gyermekek szakemberek által történő vizsgálata az összes gyermek mozgásfejlettségének feltérképezése (pl. ortopédiai szűrővizsgálat, gyermekek megfigyelése)

3 elengedhetetlen a gyermekekkel való személyes kapcsolatok erősítése ( gyermekgyermek, gyermek-dajka, gyermek- óvónő, gyermek-szülő, szülő-óvónő, szülő- dajka) a kölcsönös, bizalomra épülő kapcsolat kialakítása (szülő- az óvoda dolgozói, szülőszakszolgálat pedagógusai) II. A szemléletváltás Ehhez szükséges: MÁS gyerek, MÁS szülő, MÁS pedagógus= SZEMLÉLETVÁLTÁS (dr. Kolozsváry Judit hasonló című könyve alapján) Az inkluzív pedagógiai ismeretek megszerzése, alkalmazása (folyamatos önképzés, képzés), továbbadása szülők és az intézményben dolgozók felé a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag bevezetése a pedagógus legyen birtokában a mindennapi élethez szükséges használható tudásnak, ismereteknek (pl. események a világban ) igényeknek megfelelő feltételek biztosítása A Helyi Óvodai Nevelés Programunkban megfogalmazott nevelési rendszer, a: JÁTÉK, MOZGÁS KOMMUNIKÁCIÓ, amelynek megvalósítását segíti a választott többlépcsős saját intézményi innováció.

4 I. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSI TERVEK, JÁTÉKGYŰJTEMÉNYEK mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. (Weöres Sándor: A teljesség felé) A sajátos nevelési igény definíciója; a sajátos nevelési igényű gyermek oktatásához szükséges feltételek: Közoktatási Törvény 121. (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros

5 aktivitászavar); (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni Egyéni fejlesztési terv: Ciklikus folyamat Státusz (szakértői vélemény jelen állapot, diagnózis, mérés, megfigyelés) Fejlesztendő terület (hiányosságok megállapítása) Fejlesztő tevékenységek (komplex személyiség fejlesztés eszközei)

6 Fejlesztés időtartama (optimális idő meghatározása) Minőségi kritérium- fejlődés várható mutatói Státusz felállítása II. I. Fejlesztendő területek Státusz V. Minőségi kritérium SNI-s gyermek egyéni fejlesztési terve III: Fejlesztendő tevékenységek IV. Fejlesztés időtartama

7 Terápiás szolgáltatás Szakvéleményre építve Ellátás formája Napirendbe építve Prevenció, korrekció EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÜLŐ PEDAGÓGUS SZAKEMBEREK Szakemberek, akik a fejlesztést segítik, végzik: Logopédus-gyógypedagógus heti 2alkalommal, gyermekpszichológus 2 hetente, egy órában max.két fő, gyógytestnevelő heti egy alkalommal.

8 JÁTÉKGYŰJTEMÉNY: Szimulációs játékok: Pl.növények fejlődése, időjárás elemei, terepasztalon természeti jelenségek szimulációja, számítógépes szimulációs játékok, tűztánc, víztánc Drámajáték, szerepjáték: Bábozás( ismert mesék, gyerekek által kitalált történetek ) Mentálhigiénés játékok: Mi lennél ha? (virág, állat, tárgy víz lennél stb ), Te voltál!, Hogy vagy? Üdvözöllek Névkör játék, Rád vagyok kíváncsi, Érzés- színjáték, Tetszik a szomszédod? ( Forrás: Antal Judit : Mentálhigiéné az óvodában c. könyvéből), Képességfejlesztő játékok: asztali lépegetők, kirakók, mesekockák, hívó kártyák, memória kártyák, mátrixok, golyóvezető, egyszerűbb és bonyolultabb társas játékok, érzelem kártyák,stb. Szimmetria összerakók, Mi tartozik össze? Formában a forma, Formakirakók, Beazonosítók, Formák a környezetben, Vonal kiegészítések, folt kiegészítések, különböző vizuális technikák elsajátítása, alkalmazása (nyomatok, pecsételők, kréták, festékek, tollak, nyírás, ragasztás, hajtogatás, kiszúrás, fűzés) Auditív észlelés: különböző beszédpercepciós játékok ( ajak gyakorlatok, nyelvgyakorlatok, légző gyakorlatok, játék a hangokkal )

9

10 MOZGÁSFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ PROJEKTEK A mozgás maga az élet. A mozgás kommunikáció, interakció és kapcsolatteremtés, kontroll és elengedés, érzelmeink és szenvedélyünk szavakon túli kifejeződése, próbálkozás és gyakorlás, felfedezés, önmagunk elhelyezése a világban, önkifejezés, önmegismerés. MOZGÁS= TANULÁS (Békési Zsuzsi cikke alapján) Mozgásfejlesztés fontossága intézményünkben: Az évek során megtapasztaltuk, hogy az óvodába járó gyermekek egy része, vagy nem szeret mozogni (okai lehet :pl. túlsúlyosság, családi minta, pszichés problémák ), más része egyfolytában mozog( okai: idegrendszeri ill. habitus). Feladatunk a két véglet közötti különbségek leküzdése, a mozgás megszerettetése illetve a lemozgatás. A mozgás megszerettetésének módszerei: folyamatos, pozitív megerősítés, élményt nyújtó mozgásos játékok, egyszerűbben végezhető mozgásformák különböző mozgásfejlesztő eszközök kipróbáltatása, majd egyéni használata

11 A lemozgatás módszere:, olyan mozgás sorozat egymás utáni többszöri ismétlése, amely során a gyermek mozgásigénye kielégül. Ezt követően relaxációs gyakorlat segíti az ellazulást és ezáltal, az önuralom képességének kialakulását. (Lehetőség szerint napi szinten minden tevékenységet megelőzve, mikrocsoportban szerveződve) Szenzomotoros koordináció: Minden olyan cselekvésnél, ahol a tárgyakhoz, eszközökhöz, vagy társakhoz kell alkalmazkodni, szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. A szem-kéz, szem- test funkcionális egységet alkot. Téri tájékozódás fejlesztése:a téri tájékozódás önmagunk térben való elhelyezkedését, a tér érzékelését és azt, hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva hol lokalizáljuk ( elöl-hátul, alul-felül, lent fent.).fejlesztése: testséma fejlesztéssel együtt, mozgásos tevékenységeken keresztül, majd a mozgás és a sík összekapcsolásával, végül a síkra való kivetítéssel. Téri tájékozódás mozgásfejlesztő program felhasználásával. Testséma:Önmagunkról alkotott kép, a test és környezete, a test és a testrészek közötti térbeli viszonyok leképezése, tudatos ismerete, funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. A testi én érzése 3éves korra alakul ki, differenciált fejlődése 4-9 éves kor között zajlik. A fejlett testséma kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. Testséma fejlesztése: játékos mondókák segítségével, ujjolvasók, tenyérsimogatók, mozgásos játékok, testnevelés foglalkozás keretében, a napi tevékenységek során. Fontos eszköz: Nagy tükör Pszichomotoros zavarok és fejlesztés: az egész személyiséget érintő tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. Tünetei: motoros zavarok, finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek, a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok, a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések, a laterizáció és dominancia zavara, az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. Fejlesztése: fejlesztő eljárások, mozgásos cselekvések tervezése amelyek összességében, komplex módon az egész személyiséget fejlesztik. Sztereotíp túlmozgások: feszültséglevezető, ismétlődő, berögzült mozgások, amelyek nem célirányosak Vizuomotoros koordináció: azt a képességet jelenti, hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. Beszélhetünk szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb koordinációról. Majdenm minden

12 emberi cselekvésnél szükség van a vizuomotoros koordinációra. Alapvető képesség, amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégézésének. Óvodánkban a mozgásfejlesztés elengedhetetlen feltételei: jól felszerelt tornaszobánk, amelyben elegendő tér és a mozgásfejelsztő eszközök széles tárháza áll a rendelkezésünkre a fejlesztéshez, gyógytestnevelő segíti munkánkat és heti egy alkalommal tartás és lábboltozat javító tornát tart a rászoruló gyermekeknek. (Orvosi szűrővizsgálat és javaslat alapján) Néhány gyakorlat: I. Iránykövetés, ugrálás különböző alakzatokon füles labdával. Szöcskék a fűben játék Fecskék a dróton játék Egyensúlyérzék, figyelem kitartás, türelem, szocializáció fejlesztése. Füles labdák, pad, heveder, karikák II. Természetes mozgások gyakorlása babzsákkal Szem-kéz koordináció fejlesztése. Testséma fejlesztése. Türelem, alkalmazkodás a társakhoz, az óvónő utasításaihoz. Szabályok betartása. Téri orientáció fejlesztése a játékok során. Babzsák,karika,tornapad, körkötél, zsámolyok hangszerek. III. Gyakorlatok tornabottal

13 Játék: Tűz elől menekülő állatok. Szem-kéz koordináció fejlesztése. Testséma fejlesztése. Türelem, alkalmazkodás a társakhoz, az óvónő utasításaihoz. Szabályok betartása. Téri orientáció fejlesztése a játékok során. Babzsák,karika,tornapad, körkötél, zsámolyok hangszerek. IV. Gyakorlatok tornabottal és babzsákkal (egyensúlyozás, tolás húzás) Szem-kéz koordináció fejlesztése. Testséma fejlesztése. Türelem, alkalmazkodás a társakhoz, az óvónő utasításaihoz. Szabályok betartása. Téri orientáció fejlesztése a játékok során. Tornabot, babzsák V. Bordásfalon végzett gyakorlatok (Fel-le mászás, lábfelhúzás, húzódzkodás, függeszkedés, támaszkodás) Szem-kéz koordináció fejlesztése. Egyensúlyérzék, bátorság, ügyesség, kitartás, figyelem, koncentráció fejlesztése. Testséma fejlesztése. Türelem, alkalmazkodás a társakhoz, az óvónő utasításaihoz. Szabályok betartása. Téri orientáció fejlesztése a játékok során.

14 Bordásfal VI. Sávok között haladás iránytartással, téri orientáció fejlesztése: közötte, rálépéssel, vonalon sorakozás, vonalon haladás, megkerülés; ellenkező irányban is végezve a gyakorlatokat. Téri orientáció, oldalság fejlesztése, szem-kéz koordináció, Bátorság, ügyesség, kitartás, kondíció fejlesztése. Kar és hátizom erősítése. Színes hevederek, tornapadok, húzókötelek. VII. Sávok között haladás iránytartással, téri orientáció fejlesztése: közötte, rálépéssel, vonalon sorakozás, vonalon haladás, megkerülés; ellenkező irányban Színes hevederek, tornapadok, húzókötelek VIII. Szökdelések, átlépések egyszerűbb karikaalakzatokon. Karikahajtás futás közben ugróiskola Szem-kéz koordináció fejlesztése karikahajtással padok között.

15 Szem-láb koordináció fejlesztése karika be- és kilépéssel, ugrással. Egyensúlyérzék fejlesztése: testrészek mozgatása, elülső és hátulsó testzóna érzékelése. Bőr- és izomérzékelés fejlesztése: karika szétfeszítése kézzel, lábbal. Verbális fejlesztés: keresztülfutás, le, oldalra, alatt, előre, hátra, Gyermeklétszámnak megfelelő számú 60cm karika, tornapadok. X. Mászás rézsútos létra fokain előre és hátra, csúszás hason és háton szerek alatt. Íves mélyugrás helyből. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztés: létra fokain haladás. Kötél érintéssel, sávon haladással. Térészlelés fejlesztés: emelt szeren mozgással. Térmélység fejlesztés. Testséma fejlesztés: testrészekre koncentrálás, testzónák rögzítése, lateralitás: jobb és bal oldalak. Egyensúlyérzék fejlesztése: talajfogással. Verbális fejlesztés: nyújtott kar, alatt, homorítás, előtt, fölött, lábfej. Tevékenység: Csúszás hason a létrák alatt. Mászás talpon, tenyéren, rézsútos létrán fölfelé, csúszás háton saroktolással, létrák alatt. Mászás talpon, tenyerén hátrafelé, rézsútos létrán föl. Zsámoly, tornaszer létrája, 3-4m hosszú kötél.

16 KONFLIKTUS KEZELÉS ALTERNATÍVÁI AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN A pedagógus király lehet a gyermekek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. (Ancsel Éva) Óvodánk összességében jól felszerelt, a tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítottak, és a gyermekek számára a biztonságos, harmonikus, családias légkörről, mi óvodapedagógusok, a dadus nénink, és a nevelést segítő személyzet teljes mértékben gondoskodik. Alapkonfliktus: a családi modell és az óvodai modell különbözősége. Az óvodába kerüléskor a gyermekeknek a kialakított szokásrendszerbe való beilleszkedés okozza a legnagyobb problémát. Ennek okai lehetnek: elszakadás az otthontól, szokások, értékek, szülői elvárások teljesen más jellegűek, mint az óvodában. Legfontosabb feladatunk ennek megoldására: a szülőkkel való kölcsönös bizalom kialakítása, az együttműködés elérése család és óvoda között, a gyermek megismerése. Alternatívái: Családlátogatás során Beszoktatási időszak legyen folyamatos és fokozatos

17 Gyermek számára könnyítsük meg a szülőtől való elválást ( szülős beszoktatás) Egyéni bánásmód szemelőtt tartása Elegendő idő és élmény biztosítása Szükség szerint segítségadás A gyermekek beilleszkedésének megfigyelése Óvodanyitogató a még nem óvodás gyermekek és szüleik számára Mindennapi konfliktusok: Heterogén csoportunkban elkerülhetetlenek a konfliktusok, egyrészt a mindenkori csoportösszetétel miatt, másrészt a gyermekek szociokultúrális háttere miatt. Feladatunk: alkalmazkodni a megváltozott környezethez, a megváltozott értékrendhez. Alternatívák: Mentálhigiénés játékok- csoportalakító játékok pl.: Név-kör játék, Jel-kör játék, Rád vagyok kíváncsi játék! Játék, Azt tudtam meg rólad! Játék stb. Szabad játék során olyan tevékenységek szervezése, ahol minden gyermek megtalálja azt, ami életkorának megfelelő. Pl.: társas játékok, kártya-játékok, szerepjátékok, egyénileg játszható játékok (különböző képességeket fejlesztő, mátrixok, képek, kirakók stb.) Közös kirándulások a közvetlen környezetünkben és a tágabb környezetünkben. Személyes percek kialakítása a gyermekkel- beszélgetés agresszív magatartású gyermekek számára feszültségoldó játékok: bábozás, mozgásos játékok a tornaszobában illetve a csoportban Egy kisgyermeknek a biológiai szükségletein túl igénye van a szeretetre, ragaszkodásra, érintésre, dédelgetésre, játékra. A konfliktusokban, önmagában semmi rossz nincs, a közös problémákat együtt kell megoldani. Minden résztvevő szükségleteire gondolnunk kell.

18

19 ÓVODA-SZÜLŐ KAPCSOLATTARTÁSÁT MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK SEGÍTŐ PROJEKTEK, A A gyermekeknek egészséges környezetre van szükségük, és a közösségben nem lehetnek egészségesek szülői támogatás nélkül. (Trish Magee) Az élethosszig tartó tanulás egyik nélkülözhetetlen állomása az óvoda, az óvodában eltöltött évek, az itt szerzett tapasztalatok, lefektetett szabályok. Ezeknek a megvalósulásához elengedhetetlen együttható a családi nevelés és az óvodai nevelés, hiszen nem egyedül az óvoda nevel, az csak kiegészíti a családi nevelést. A gyermek akkor fogja magát jól érezni, ha a két fél összhangban van. Célunk: az óvoda-szülő jó kapcsolat, a kölcsönös bizalom kialakítása. Eszköz: csoportépítő délutánok szervezése: 1. előadók hívásával (logopédus, gyógypedagógus, védőnő stb.)

20 2. kézműves foglalkozások (Advent, Húsvét, Gyereknap stb.) 3. közös kirándulások szervezése 4. bográcsolás nyíltnapok szervezése közös ünnepek szervezése (Idősek köszöntése, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Apák napja, Ballagás, Évzáró)

21 Felhasznált irodalom: Antal Judit: Mentálhigiéné az óvodában BARBORI BT.,Győr, Dr. Kolozsváry Judit: Más Gyerek, Szülő, Pedagógus OKKER KFT. Budapest, 2002.

22 Aszalai Anett- Horváth Judit- Horváthné Csapucha Klára- Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni FLACCUS Kiadó Budapest, Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest, Némethné Dr. Réz Ilona: Téri Tájékozódás Fejlesztő program Óvodai Nevelés Szakmai folyóirat