Koldulunk ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. erre-arra-amarra MELLÉKLET. Ferge Zsuzsával Szegvári Katalin beszélgetett

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Koldulunk ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. erre-arra-amarra MELLÉKLET. Ferge Zsuzsával Szegvári Katalin beszélgetett"

Átírás

1 MELLÉKLET ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Esélyegyenlőségi melléklet január február A 2010-es évet az Európai Parlament és az Európa Tanács A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évévé nyilvánította. Célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és társadalmi kirekesztődés tényére és veszélyeire az EU tagállamaiban, és közvetítse azt az üzenetet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés a társadalmi és a gazdasági fejlődést is veszélyezteti. Emellett lehetőséget kell nyújtania arra is, hogy a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők is kifejezhessék véleményüket. Az év előkészületeivel, a nemzeti program kidolgozásával kapcsolatos munkák a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinációjában megkezdődtek. A program kidolgozását végző munkacsoportnak tagja a Magyar Szegénységellenes Hálózat delegáltja is. A nemzeti program elfogadására és végrehajtásának nyomon követésére megalakult egy széles körű, az illetékes tárcák, közigazgatási szervezetek, civil szereplők és a témát a tudományok oldaláról megközelítő szakembereket tömörítő Nemzeti Konzultatív Testület. A tagállamoknak az európai év végrehajtására vonatkozó nemzeti programot kell benyújtaniuk az EU Bizottságnak, amelyben kommunikációs, figyelemfelhívó és az érintettek bevonásán alapuló tevékenységeket kell tervezni. A programok benyújtási határideje május 15.; a figyelemfelhívó akciók 2010-ben zajlanak. A Nemzeti Konzultatív Testület május 12-i ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a magyar nemzeti programot. A Társadalompolitikai Kabinet május 26-i ülésén tárgyalta és hagyta jóvá a programot, amelyet május 30-án küldtek el az Európai Unió Bizottságának. Koldulunk erre-arra-amarra Ferge Zsuzsával Szegvári Katalin beszélgetett Lehet, hogy tévedek, de határozottan úgy emlékszem, hogy a szocializmusban öntől hallottuk, hogy abban a társadalmi rendszerben is létezik szegénység. Mit neveztünk a szocializmusban szegénységnek? Ne becsüljük túl a bátorságomat! Néhányan kezdtük el ezt a szót használni. aminek nyilván nem örült a hatalom A KSH 1968-ban készítette az első szegényvizsgálatot, de akkor rögtön eldöntötték az illetékesek, hogy szegény ember nincs, csak alacsony jövedelmű. Amikor Kemény István egy pécsi konferencián ismertette a vizsgálat ered- ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 19

2 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ferge Zsuzsa 1931-ben született Budapesten ban szerez diplomát a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Rövidesen a statisztika, a szociológia, a szociálpolitika terén szerzett szakmai hírnevet. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál- és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai. A kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) után 2002 óta a MTA rendes tagja. Tagja az Európa Akadémiának, a European Academy of Yuste-nak, az Edinburgi Egyetem díszdoktora ben Széchenyi-díjat, 1996-ban Pro Urbe-díjat, 2001-ben Hazám-díjat, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 2007-ben Nagy Imre Érdemrendet kap és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató osztály vezetője és 1988 között MTA Szociológiai Kutató Intézete társadalompolitikai osztályának vezetője, tudományos főmunkatárs és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézete Szociálpolitika Tanszékének vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től Professor Emeritus. Több külföldi egyetemen tanított. 15 könyv, mintegy 300 tanulmány szerzője. Számos civil szervezet alapítója, tagja, vezetője, 2005 óta a gyerekszegénység elleni munkában vesz részt, az MTA Gyermekeszegénység Elleni Nemzeti Programiroda vezető szakértője. ményét, és kimondta a szegény szót, olyannyira megorroltak rá, hogy el is távolították a KSH-ból. Az első olyan nyomtatott írás, amelynek a szegénység szó benne volt címében, emlékezetem szerint Bokor Ágnes tollából született. Tehát egyfelől igaz, hogy a hatvanas évek végétől néhányan, SZETA-sok, statisztikusok, szociológusok elkezdtük a dolgot piszkálni, de a nyolcvanas évek elejéig kellett várni arra, hogy többé-kevésbé szabadon lehessen szegénységről beszélni. Akkoriban elsősorban az a kérdés foglalkoztatott minket, miként lehetséges, hogy miközben a társadalom azt mondja magáról, hogy ő az egyenlőség társadalma, mert megszünteti a szegénységet, a terepen is, meg a háztartási statisztikákban is egészen más volt tapasztalható. Milyen volt a szegények aránya a hatvanas, hetvenes években? Még a teljes foglalkoztatottság kialakulása előtt bár akkoriban nem számolták százalék volt a létminimum körül élők aránya. Amikor mi a hatvanas évek végén elkezdtük kutatni a szegénységet, akkor a mintegy ezres cigányságnál még azért sok-sok formában megvolt a mélyszegénység, és mellettük ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan szegény volt talán 800 ezer ember. A KSH első szegénység vizsgálata 1968-ban a legkisebb jövedelmű, azaz legszegényebb egymillió embert fogta át, de a szegénység ennél még kiterjedtebb lehetett. Az arány fokozatosan csökkent a teljes foglalkoztatás, a lakásbiztonság, a bérek lassú emelkedése, a mezőgazdaság talpra állása következményeként. Ezzel együtt csökkentek, bár igen jelentősek maradtak a társadalmon belüli és nem csak a vagyoni egyenlőtlenségek. Az igazság az, hogy mi a kérdés egyik felét azt, hogy miért nagyok az egyenlőtlenségek vizsgáltuk, de azt a kérdést mind a mai napig nem tettük föl, hogy mi volt ennek az ára, mi volt ennek a módja, és mik voltak ennek a pozitív és a negatív oldalai. A gyerekek helyzetét csak később kezdték el vizsgálni A gyerekek és a gyerekesek jövedelmi helyzetét minden jövedelemfelvétel részletesen elemezte, sőt az iskolai eredmények és kudarcok társadalmi okairól is készült tanulmány már a hatvanas évek elején. A koncentráltabb iskolakutatásokat a nyolcvanas évek elején kezdtük el egy csapattal: Pataki Ferenc, Várhegyi György, Tánczos Gábor, Háber Judit, Gazsó Ferenc és én. Akkoriban természetesen abba ütköztünk, hogy az iskola továbbörökíti, sőt még erősíti is az induló egyenlőtlenségeket. A javuló tendenciákat megint inkább természetesnek tekintettük. Például még 1990 táján se tette föl senki azt a kérdést, hogy no de mégis, hogy van az, hogy a cigány gyerekek már elvégzik a nyolc osztályt, holott azelőtt be sem kerültek az iskolába. Tehát ennek a rendszernek két arca volt, amiből mi csak az egyiket vizsgáltuk. És a jobbik arcára ma nosztalgiával emlékezünk. Annyiban teljes joggal, hogy aki akart dolgozni, az kapott is munkát. Ma meg attól, hogy a hatalom azt mondja: dolgozz, még nem biztos, hogy munkahelyet is teremt hozzá. Persze tudjuk, a szocializmusban sok volt a mesterségesen létrehozott munkahely. Bírálták is sokan a pazarló kapun belüli munkanélküliséget. Mára megtudtuk, hogy ez még mindig kevésbé pazarló az emberi és anyagi erőforrásokkal, mint a kapun kívüli. Akkoriban az is ritkán fordulhatott elő, hogy valakit cigány származása miatt nem vettek föl valahová. Mert arra a munkára, amit a cigányok többsége tudott végezni, tehát különböző segéd- és betanított munkákat, kereslet volt. És hogy mitől volt kevesebb rasszista megnyilvánulás? A többi között attól, hogy egy építkezésen együtt dolgozott roma és nem roma. Márpedig azt régóta tudjuk, 20 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

3 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK hogy az ember előítéletei attól csökkennek, hogy valakit megismer, együtt dolgozik vele, közösek az élményeik, örömeik és bánataik. Akkortájt a fizikai távolságok cigányok és nem cigányok között erősen csökkentek, ezáltal természetes módon fogadták el egymást. Az én gyerekkoromban az iskolában nem volt probléma, ha egy cigány gyerek járt az osztályba. Azt sem tudtuk, hogy ki zsidó, és ki nem. Nem volt ez kérdés. Hívhatod lefojtottságnak, bírálhatod, hogy miért nem játszhattunk nyílt lapokkal, és hívhatod úgy is, hogy ez elősegítette a társadalmi összetartozást. Visszatérve a szegénységhez: a nyolcvanas évek közepén-végén körülbelül százalék szegény ember élt Magyarországon. Akkor is jelentős arányban cigányok, akik telepeken laktak, a falu határán túl. És szegények voltak azok is, akik a majorokban ragadtak. Volt tehát dolga a SZETA-nak. Ami akkor még illegálisan működött. Voltak a hatalomban, akik próbálták legálissá tenni, de nem sikerült. Ön kapcsolatban volt velük. Igen, de nem voltam SZETA-s. Szerettem Solt Ottit, akivel egy ideig együtt is dolgoztunk a KSH-ban. Ön élt igazi szegénységben? Tekintettel arra, hogy átéltem a háborút, igen, éltem. Éhesen is, meg szegényen is, meg semmi nélkül is, de mindig úgy, hogy tudtam, ha a dolgok jobbra fordulnak, akkor én ebből ki fogok kerülni. Épp ezen gondolkodtam, hogy én, aki egy nagyon szegény családba születtem, a körgangos folyosóról ma nem tudnék kikeveredni, és egyetemet végezni. Sokkal reménytelenebb lett a helyzet. És talán ez a legkeservesebb része ennek a mai világnak. Hol tartunk most? A mélyponton vagy lehet még mélyebb? Van kiút? Mélypont mint olyan soha nincs, mert mindig lehet még mélyebbre kerülni. Még többen lecsúszhatnak, nőhet a gyűlölet. Kopik-pusztul a civilizáció páncélja, ami segítette az együttélést, mert a decivilizációs folyamat során megszűnnek a normák, és már csak erőszakkal lehet valamit fönntartani. Amikor csak büntetem a normaszegést, ami lassan normává válik, az nagyon veszélyes. Ez a folyamat egy-két kelet-európai országban már jól megfigyelhető. Ahogy az állam gyengíti magát, meg ahogy a kétoldalú bizalom hamvad, úgy válik egyre elterjedtebbé, hogy ha nem tartom be a normákat, nem tudnak velem mit csinálni. A rendőrség is tehetetlen lesz, a bíróságokról és egyebekről nem is beszélve. Ahogy Spíró György írja Feleségverseny című regényében: ha nincs pénz, akkor a villamossínt szedik fel, és adják el ócskavasnak. A folyamat már elkezdődött. Azért volt az elmúlt évek során néhány olyan intézkedés, amely némi bizakodásra ad okot. Ez vitathatatlan, bár olykor egyet előre, egyet hátra léptünk és 2007 között, amikor jobban ment a gazdaság, több volt a lehetőség ban kért fel a miniszterelnök, hogy csináljunk szegénységellenes programot. Azt mondtam, hogy olyat nem tudunk, mert így a világon sehol nem sikerült. A gyerekszegénységgel még valamit tudunk kezdeni, mert azt látjuk, hogy az máshol is központi kérdés ban elkészült az a program, amely egy emberöltőre, huszonöt évre szól, ennyi idő alatt kellene valamilyen fordulatot elérni a gyerekszegénység csökkentésében meg abban, hogy megszakadjon a szegénység újratermelődésének ördögi köre. Ennek alapján a kormány kidolgozta a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát, amelyet az Országgyűlés el is fogadott. Idáig minden nagyon szépen alakult. De akkor elkezdődött egyrészt nehezedni a helyzet, másrészt nagyon sok más érdek nyomult előtérbe, így ez a gyerekprogram soha nem kapott sem annyi kormányzati hátszelet, sem annyi erőforrást, sem annyi társadalmi támogatást, se publicitást, hogy valóban hatásos legyen. Hogyan lehetne javítani a gyerekek esélyeit? Most válság van. Két év alatt legkevesebb tíz százalékkal csökkent a családok reáljövedelme, és egyre több a nehézség. Erre valami választ kellene adni. Például a többi között emelni kellene a három- és többgyerekesek családi pótlékát. Fenyeget és terjed az alultápláltság, az éhezés. Igaz, egyre szélesebb körben van ingyenes iskolai étkeztetés a legszegényebbeknek, és elkezdődött a nyári étkeztetés is. De sokan így sem tudnak fizetni, ez a kör bővül. Baj van a minőséggel, baj van, ha a gyerekek nem iskolások, baj van, ha szünet van. Mindezen először legalább a legrosszabb helyzetű kistérségben kellene javítani. Hosszabb távon központi kérdés az oktatás-nevelés minden formája. Viszonylag gyorsan el kellene kezdeni a Biztos Kezdet program szélesebb körű bevezetését. A tudomány ugyanis rájött: nem három-ötéves korban, hanem már a születéstől el kell kezdeni a gyermekek fejlesztését. Az iskola egyre inkább csak tanít, a gyerekek jól-léte háttérbe szorul. Óriási probléma a növekvő szegregáció. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor most mutatták ki, mennyire felerősödött a jelenség a rendszerváltás óta. A kudarc okait ki kell kutatni, meg kell érteni. Úgy tűnik, hogy a rideg integráció, amikor előkészítés nélkül, egy adminisztratív lépéssel, például a körzethatárok átrajzolásával akarják ezt megoldani, nem nagyon hoz eredményt. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 21

4 ESÉLYEK ÉSLEHETŐSÉGEK Koldulunk erre-arra-amarra Beszélgetés Ferge Zsuzsával A jól előkészített integráció, amikor szülő, gyerek, pedagógus tudja, hogy miről van szó, működhet. Erre példa Hódmezővásárhely, és országszerte jó néhány fantasztikus iskola, csodálatos, elkötelezett pedagógusokkal. Az előkészítetlenségből, pláne, ha rossz feltételekkel működik az iskola, csak az következik, hogy a szándék visszájára fordul. A vegyesnek szánt iskola helyett a jobb helyzetű szülők elviszik a gyerekeiket más városba, vagy akár alapítanak maguknak egy új iskolát. A körzeti iskolában meg ott maradnak a cigány és a nem cigány szegény gyerekek, akik mellé, kevés pénz híján, nehéz felkészült, elhivatott pedagógusokat találni. Nem így Finnországban, ahol a pedagógusok az ország legmegbecsültebb és legjobban fizetett közalkalmazottai. Borús a kép. Lát-e kiutat, lehet-e valamiben reménykedni? Csak abban, hogy a válság elmúltával folytatódik a gyerekszegénység elleni program. Hosszú távon ez nem jelent kevesebbet, minthogy hozzá kell kezdeni a gyerekközpontú iskolarendszer megteremtéséhez, ha tetszik, az Oktatási Kerekasztal Zöld Könyvének, a Bölcsek Tanácsa iskolareform-tervének, a gyerekszegénység elleni program vonatkozó elemeinek a megvalósításához. Rövid távon a program újrakezdése olyasmiket jelenthet, hogy indexálják a segélyeket és a családi pótlékot, felülvizsgálják az iskolába nem járókkal szembeni rendelkezéseket. Igen, a gyerekek egy része rendetlenül jár iskolába. De soha nem azon gondolkozunk, hogy miért, és mit lehetne tenni, hanem megbüntetjük a családot. Pedig gyakorta az iskola veti ki magából, üldözi el a gyereket. Én nem hiszem, hogy az a normális, hogy előbb büntetünk, minthogy megismernénk a bajok forrását. Az is szegényellenes, ahogy az Út a munkához program működik. Sok tekintetben többet ártott, mint használt. Ez igazán meglep A program kettéosztotta a munkanélkülieket. A nagy többség ettől kezdve munkára kötelezett, rendelkezésre állási támogatáson (RÁT) van. Nekik még együtt kell működniük a munkaerő-kirendeltségekkel, ami azt jelenti, hogy el kell fogadniuk, ha van olyan állás, amit be tudnak tölteni. Ha dolgoznak mintegy évi 4 hónap kötelező, akkor legtöbbjük a minimálbért kapja. A többiek forint rendelkezésre állási támogatást. Ez azért a semminél több Ez igaz, de nem sokkal. Ha tilos feketemunkát végezni, más meg nincs, a forint és a két gyerek családi pótléka együtt sem éri el a létminimum harmadát-negyedét. A közmunkát elég részletesen megvizsgáltuk, és kiderült, hogy minél szegényebb egy település, annál több közmunkást kéne foglalkoztatnia, és annál kevésbé van megfelelő munka. Egy kis település források, szakemberek és eszközök nélkül nem tud komoly értéket létrehozó munkákat szervezni. Márpedig ezek a források a közmunka mellől jórészt hiányoznak, marad az ároktisztítás, a fűnyírás. Persze, erre is szükség van, de minthogy más foglalkoztatási lehetőség nincs, a megoldás kísértetiesen emlékeztet a kapun belüli munkanélküliség megoldásaira, amikor egy udvart öten sepertek. Most öten lapátolják a havat a községháza előtt. Vagyis a munka értelme, értéke, ritmusa, minimális méltósága elvész. A továbbra is szakképzetlen százezrek számára ez a fajta közmunka sehol nem jelent utat az igazi munkaerőpiacra, de a kapun belüli munkanélküliségnél sokkal láthatóbbá teszi a kiszolgáltatottságot. Az a furcsa, hogy bár szakmai zsákutcá- ról van szó, az emberek sokkal jobban igényelték, mint ahogy azt a kormányzat eredetileg hitte. Ez a kis jövedelem is fontos volt, a munka pedig helyben. (Hasonlóan díjazott munkát a 20 kilométerre lévő településen sokan azért nem vállalnak el, mert a közlekedés és távollét költségei a fizetés felét felemésztik.) A nagy igények következtében pillanatok alatt nagyon megnőtt a közmunkaköltség. Jóval több lett, mint tervezték. Ezért 2010-től módosították a közmunkához jutás lehetőségét: január elsejétől egy családban már csak egy ellátott lehet: vagy egy RÁT-os, vagy egy segélyezett. Egy RÁT-os és egy segélyezett együtt szoros kivétel. Segélyt csak egy kisebbség kaphat, aki öreg, beteg, vagy végképp nem tudja a gyerekét nap közben elhelyezni. A segély forint, de 2006 óta ehhez az eltartottak számától függően jár egy kis családi kiegészítés. Ezt a RÁT mellett csak 2009 végéig lehetett megkapni. Az egy család-egy ellátott elv, ami alól nagy valószínűséggel kevés kivétel lesz, ezért sokaknak veszteséget jelent. Ahol férj-feleség RÁT-on volt, ott elvész a második RÁT-os forintja és alkalmankénti keresete. Ahol egy RÁT-os volt és maradt, ott elvész a korábbi családi kiegészítés. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a munka nélküli rászorulók mintegy fele, ezer ember mindenféle ellátásból, segélyből, közmunkából kimarad. Sokféle megoldás merült már föl. Igazán jó talán nincs, de a jelenleginél jobb biztosan volna, ha ez valakinek fontos lenne. Hogyan tovább az értékelő bizottság munkájában? Nemsokára elkészül az első éves jelentésünk, amely elérhető lesz az interneten is. Ebben Magyarországon először közöljük a gyerekek helyzetét mérő, közösen elfogadott indi- 22 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

5 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK kátorokat Magyarországról is, meg az EU-27 országaiban is. Több tanulmány világítja meg a gyerekszegénység egyik vagy másik oldalát. Bemutatjuk két követéses vizsgálat eredményeit az Út a munkához program és az óvodáztatási támogatás bevezetésének időszakáról. Több civil szervezet a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Roma Parlament, a Szociális Szakmai Szövetség foglalja össze a szegény családokkal kapcsolatos tapasztalatait. És néhány adatot ismertetünk egy 2009 végén készült országos vizsgálatból, amely már alkalmas a válság legfontosabb hatásainak bemutatására. Igaz, nekünk is tudomásul kell vennünk a válság okán létrejött megszorítások szükségességét és válság tényét. De valami kis mozgástér mindig van. Ez lehetővé tett volna nagyobb védelmet a gyerekes, főleg a többgyerekes családok számára. Az nincs rendben, hogy a gyerekesek az átlagosnál is kevesebb ellentételezést kaptak, azaz helyzetük jelentősen romlott. Sem a segélyek, sem a családi pótlék nem követte az áremelkedést. Ez két év alatt tíz százalék volt. A szegényeknél ennél azért több, mert ők a pénzük nagyobb részét élelmiszerre és energiára költik, ezek árai pedig iszonyúan fölmentek. Tehát a családosok életszínvonala százalékkal csökkent. Aki eleve rossz helyzetben volt és ilyen a nagycsaládosok többsége ott lassan elkerülhetetlenek az olyan bajok vagy katasztrófák, mint a gyerekek minden külön foglalkoztatásának (pl. nyelvóra) megszüntetése, az uzsora igénybevétele, a közművek kikapcsolása, lakások elvesztése és sok helyen az éhezés. Reménytelennek látja a helyzetet? Ha reménytelennek látnám, nem csinálnám. Most megint ráakasztottuk valamire a reményünket. A programirodán úgy éreztük, hogy ha nem kezdjük el valahol kipróbálni az elképzeléseinket, javaslatainkat, akkor nem tudunk továbblépni. Az egyik, akkor még leghátrányosabb helyzetű kistérségben, Szécsényben, a helyiekkel együttműködve elkezdtünk egy programot, ami sok erőt ad nekünk, ugyanakkor állandóan tanít minket is. Nevezhetjük akciókutatásnak is. Szécsényben a magunk bőrén tapasztaljuk, hogy mit lehet és mit nem lehet, hogy milyen nehéz feldolgozni, ha valami elindul a siker útján, de egy ponton visszafordul; hogy a helyiek nélkül semmi nem megy, de a helyieket megnyerni nem olyan könynyű. Nagyon sokszor mi is szembesülünk azzal a szemlélettel, hogy ha a cigányok is nyernek ezzel a programmal, akkor már nem is kell. És akkor újra és újra elölről kell kezdeni a megbeszéléseket, hogy kinek, miért érdeke, hogy az egész falu fejlődjön. De itt van sikerélmény? Nagyon sok. Közben megnyertünk egy norvég pályázatot, amiből már iskolai koordinátort, néhány más szociális szolgálatot, biztos kezdet gyerekházat is tudunk fizetni. Koldulunk erre-arra-amarra, a kormánynál és másutt is. Folyamatosan értékeljük a munkánkat, és levonjuk a tanulságot abból, ami nem sikerül, és megpróbáljuk újrakezdeni. Fantasztikus helybeli emberek dolgoznak velünk együtt, egyre többen. Az Európai Unióban is kelt valami kis híre. A tapasztalatok megismertetése arra mindenképpen jó volt, és ez a remény másik szála, hogy elfogadják úgy, mint a Nemzeti Fejlesztési Tervből támogatandó tíz további hátrányos helyzetű kistérség kísérleti mintáját. Már több helyen folynak is az előkészületek. Soha nem akarta abbahagyni, nem mondta még, hogy elég volt, nem foglalkozom tovább a szegénységgel, mert reménytelen és lehangoló? Felháborodom, tehát vagyok. Így vagyok megcsinálva. Irigylésre méltó. Ugyanazt a lendületet érzem, mint amikor húsz-harminc évvel ezelőtt készítettem Ferge Zsuzsával interjút. A Szécsényi Gyerekesély Program mára már hét, kistérségi szinten is értelmezhető fejlesztési területet fed le, amelyeknek együttműködése, komplexitása a megvalósítás szempontjából alapvető fontosságú. A szülők foglalkoztatási esélyeinek javítása, munkahelyteremtés elsősorban a szociális gazdaságban. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése a szegénységben élő gyerekes családok problémáinak hatékonyabb kezelése érdekében. A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása. A korai képességfejlődés biztosítása és a sikeres iskolakezdés előkészítése a Biztos Kezdet Program működtetésével és óvodai fejlesztéssel. A közoktatás fejlesztése a deszegregáció és a sikeres középiskolai továbbtanulás érdekében. Ifjúságfejlesztés, közös terek, szolgáltatások és programok a fiatalok társadalmi részvételének javítása érdekében Az információs társadalom fejlesztése. A Szécsényi Gyerekesély Program célja, hogy szolgáltatásokat nyújtson egy szolgáltatáshiányos kistérségben, elősegítve ezzel a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentését, illetve azok újratermelődési mechanizmusainak megszakítását. A hét fejlesztési terület összhangban a Nemzeti Stratégiával a gyerekes családok számára vagy eddig nem létező szolgáltatásokat nyújt, vagy kiegészíteni-fejleszteni kívánja a működő intézményeket és szolgáltatásokat. A program a gyerekek életkorának megfelelően korcsoportonként a 0 18 év közötti gyerekeket és fiatalokat, az őket nevelő családokat, valamint a velük kapcsolatban lévő szolgáltatásokat, intézményeket szólítja meg. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 23

6 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK EUROBAROMETER Vélekedések az európai szegénységről Az Európai Unió tagállamaiban évente kétszer végeznek közvélemény-kutatást az Európai Bizottság nevében, és az eredményeket Eurobarométer néven teszik közzé, ami kifejezi szándékukat, hogy a jól látható trendekre kívánnak fényt deríteni. Az 1973 óta rendszeresen végzett kutatások keretében a múlt év őszén készült kontinens méretű átfogó felmérés a szegénységrõl. E szerint az európaiak különbözõképpen értelmezik a szegénység fogalmát. A megkérdezettek csaknem háromnegyede vélekedik úgy, hogy saját országában sokakat érint a szegénység problémája. Az viszont már országonként eltér, hogy saját hazájukban menynyire tartják elterjedtnek a szegénységet. Az európaiak több mint nyolcvan százaléka értékeli úgy, hogy az elmúlt három évben országában nõtt a szegénységben élők száma. Magyarországon, Lettországban és Görögországban a megkérdezettek több mint fele állítja, hogy a szegénység határozottan nõtt. Az összegzés így is egyértelműen azt mutatja, hogy az EU-ban a teljes lakosság 16 százaléka, majdnem 80 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Az okokról A szegénység okai közt társadalmi és egyéni tényezők is megtalálhatók. A közvélekedés szerint társadalmi szinten elsősorban a magas munkanélküliség, az alacsony bérek és fizetések, az elégtelen szociális ellátások és nyugdíjak, valamint a megfelelő életvitelhez szükséges lakhatás magas költségei állnak a szegénység kialakulásának és terjedésének hátterében. Az egyén felelősségét általában az oktatás, a szakképzés vagy a készségek hiányában, illetve a szegénység és a függőség átörökítésében látják. Ön szerint hazánk mely társadalmi csoportját fenyegeti a legjobban a szegénység? Munkanélküliek 56% Idősek 41% 1. A szegénység hazánkban Oktatási, olyan szakképzési problémát vagy jelent, készségbeli hiányosságokkal küzdők 31% amelyet a kormánynak sürgősen kezelnie Bizonytalan kell. munkaviszonyban foglalkoztatottak 29% 9% 2% Fogyatékkal élők és tartós betegségben szenvedők 29% Függőségben szenvedők (kábítószer, alkohol) 26% Egyedülálló szülők 23% Fiatal felnőttek 21% Gyermekek 20% Bevándorlók 15% Mentális problémában szenvedők 13% Nők Romák 6% 6% A probléma nem egyetlen csoportot érint, hanem mindenkit (SPONTÁN) 2% 89% Egyéb (SPONTÁN) 1% Hollandiában a megkérdezettek 53 százaléka, Dániában és Németországban pedig százaléka vélekedik úgy, hogy a szegénység mögött oktatási, szakképzési vagy készségbeli hiányosságok állnak. Dél-Európában különösen Cipruson (44%) a szegénységet főként öröklődő problémának tekintik. A dél-európaiak emellett nagyon fontosnak tartják a családi és közösségi kapcsolatokat is (pl. Portugáliában a megkérdezettek egyharmada szerint azért szegények az emberek, mert családjuktól vagy barátaiktól nem kapnak elegendő támogatást). A magas lakhatási költségeket számos országban tekintik a szegénység okának: az európaiak 67 százaléka szerint Egyetértek Nem értek egyet Nem tudom Ön mennyire ért egyet a következő állításokkal? Az ön véleménye szerint az alábbiak közül elsősorban kinek a feladata a szegénység 1. A szegénység hazánkban olyan problémát jelent, 2. Ön szerint összességében Ön mennyire szerint játszik az alábbiak fontos szerepet közül melyik visszaszorítása két társadalmi vagy jelenség felszámolása áll hazánkban? amelyet a kormánynak sürgősen kezelnie kell. az Európai Unió a szegénység elleni küzdelemben? elsősorban a szegénység mögött? 9% 2% 89% Egyetértek Nem értek egyet Nem tudom 6% Túl nagy a munkanélküliség (HAZÁNKBAN) 52 A %(NEMZETI) kormány 53% A bérek és fizetések nem biztosítják az egyének megélhetését (HAZÁNKBAN) 49 % Maguk a polgárok 13% 20% A szociális ellátás/nyugdíj összege nem biztosítja az egyének megélhetését (HAZÁNKBAN) 29 % Az Európai Unió 9% A megfelelő életvitelhez szükséges lakások túl drágák (HAZÁNKBAN) A regionális 26 vagy % helyi hatóságok 7% Az egészségügyi ellátás különösen a megelőző szolgáltatások túl drágák (HAZÁNKBAN) A nem kormányzati 8 % szervezetek vagy 7% a jótékonysági szervezetek Egyéb (SPONTÁN) 3 % A vállalatok 3% A szegénység szükségszerű (SPONTÁN) 3 % A vallási intézmények 2% Nincs ilyen (SPONTÁN) 1 % Egyéb (SPONTÁN) 1% 74% Nem tudom 1 % Nem tudom 5% A Fontos szegényekből Nem fontos mint Nem egyénekből tudom kiindulva, Ön szerint az alábbiak közül melyik két indok magyarázza elsősorban a szegénységet? (ROTÁLJA MAX. 2 VÁLASZ) 2. Ön szerint összességében mennyire játszik fontos szerepet Az ön véleménye szerint A az szükséges alábbiak oktatás, közül az Európai Unió a szegénység elleni küzdelemben? szakképzés vagy készségek hiánya 37 % 24 ÖN KOR KÉP január február elsősorban ESÉLYEK kinek ÉS LEHETÕSÉGEK a feladata a szegénység melléklet Szegény családban nőttek fel 25 % 6% visszaszorítása vagy Függőségben felszámolása (alkohol, kábítószer vagy egyéb) szenvednek 23 % Az ön véleménye szerint az alábbiak közül elsősorban kinek a feladata a szegénység visszaszorítása vagy felszámolása hazánkban?

7 a megfelelő életvitelt biztosító lakások túl drágák. Ezt a vélekedést különösen Csehország és Ciprus (89 89%), továbbá Luxemburg, Málta (86 86%) és Szlovákia (84%) lakosai osztják. A fenyegetettek Az európaiak több mint fele véli úgy, hogy elsősorban a munkanélkülieket fenyegeti a szegénység. A megkérdezettek 41 százaléka viszont úgy látja, hogy leginkább az idősek veszélyeztetettek, 31 százalékuk szerint pedig elsősorban az oktatási, szakképzési, készségbeli hiányosságokkal küzdőket fenyegeti a szegénység. Az európaiak emellett a bizonytalan munkaviszonyban foglalkoztatottakat, a fogyatékkal élőket és a tartós betegségben szenvedőket látják a legveszélyeztetettebbeknek. A felmérésből az is kiderül, hogy az életkor is befolyásolja a véleményeket: a fiatalok jóval kevesebben látják úgy, hogy a szegénység az öregeket fenyegeti, mint maguk az idősek. Az európaiak csaknem 90 százaléka szerint nemzeti kormányaiknak sürgős intézkedéseket kell tenniük a szegénység problémájának kezelésére. Ezt nemcsak azok vélik így, akik számára a mindennapi megélhetés is gondokat okoz, hanem a háztartásuk jövedelme szerint tehetősnek minősülő válaszadók 85 százaléka is egyetért azzal, hogy a szegénység problémája azonnali kormányzati beavatkozást igényel. Habár az európaiak nem elsősorban az Európai Unió feladatának tartják a szegénység elleni küzdelmet, szerepét mindenesetre sokan látják fontosnak. Egész Európa lakossága egyetért abban, hogy az EU-nak fontos szerepe van a szegénység elleni küzdelemben. Ez a vélekedés elsősorban Máltán és Szlovákiában erős, ott a megkérdezettek több mint 90 százaléka tarja fontosnak az unió szerepét. Európa lakosainak több mint fele vélekedik úgy, hogy a szegénység elleni küzdelem főképpen a nemzeti kormányok feladata. Nemzeti szinten a válaszadók ezt a véleményt legalább 24 százalékban (Franciaország) és legfeljebb 85 százalékban (Bulgária) osztják. Magyarországon a lakosság 80 százaléka tartja elsődlegesnek a kormány szerepét. Forrás: szmm.gov.hu ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Esélyegyenlőségi terv nélkül esélytelenek az önkormányzatok? Tavaly a 2010-es költségvetési törvény előkészítésekor módosították az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló antidiszkriminációs törvény. A változtatás egyik célja az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika érvényesülése volt. Az önkormányzatok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy július 1-től közel nyolcszáz önkormányzat pályázati úton csak akkor juthat forrásokhoz, ha egy esélyegyenlőségi szakértő által támogatott esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik, de február 15-én, egy országgyűlési módosító indítvány eredményeként csak 2011-től érvényes a rendelkezés. Hacsak, nem történik változás! Jövőre az önkormányzatok pályázatot csak úgy nyújthatnak be, ha az esélyegyenlőségi tervet is tartalmaz. Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szakértőre is szükség lesz (a szakértőkre vonatkozóan külön jogszabály rendelkezik majd). Ugyancsak végrehajtási rendeletben kell majd meghatározni, hogy ki lehet szakértő, milyen követelmények, milyen vizsgakövetelmények, milyen feltételek stb. mellett válhat valaki szakértővé, és kerülhet a szakértői névjegyzékbe. Az esélyegyenlőségi tervet szintén a végrehajtási rendelet mellékletében szereplő útmutató alapján kell majd elkészíteni. És miről szóljon majd az esélyegyenlőségi terv? Alapvetően három társadalmi csoportot vagy három társadalmi problémát kell nevesíteni: a roma lakosság társadalmi integrációját, a fogyatékossággal élők támogatását, valamint a nők és férfiak helyzetének a kérdését. Természetesen a helyi esélyegyenlőségi tervek bármilyen más társadalmi csoportra reagálhatnak, lényeg, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően készüljenek. Egy kívülálló számára az említett szempontok akár még dícséretesek is lehetnének, de más a véleményük az önkormányzatok képviselőinek. Ők az újabb feladat miatt joggal tiltakoznak, hiszen az említett törvény nagyon sok buktatót rejt magában. Például megnehezíti számukra a pályázatokon való részvételt, és akkor még a legsúlyosabb problémáról nem is beszéltünk! Ugyanis a törvény azt is szabályozza, hogy bizonyos önkormányzatok, például a leghátrányosabb helyzetű települések és a húszezer főnél magasabb lakosságszámú települések július elseje után már csak úgy adhatnak be pályázatot, hogy rendelkeznek ezzel az esélyegyenlőségi tervvel, de ez a jelenlegi körülmények miatt szinte lehetetlen! Szakértők véleménye szerint a kormányzat és a szaktárca álláspontjával ellentétben a közlönyben kihirdetett törvény szövege már nem tükrözi az eredeti szándékot, ugyanis a különféle lobbiérdekeket képviselő politikusok által benyújtott módosító indítványok átszabták a kormányzat szándékát, amelynek eredményeként a született törvény lehetetlen határidőkkel és lehetetlen elvárásokkal rendelkezik. Bár információnk szerint vannak olyan szakértői csoportok, amelyek készen állnak a feladat megoldására. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 25

8 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A végrehajtás ilyen feltételekkel reménytelen Problémát jelent a határidő, ugyanis az említett önkormányzatoknak május 1. és július 1. között kellene szakértőt igényelniük, és a szakértő segítségével elkészíteni az esélyegyenlőségi tervet. Ez a kapkodás nemcsak az érintett nyolcszáz önkormányzatot érinti hátrányosan, hanem a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak is állnia kell majd a sarat, hiszen a tárcának kellene biztosítania azokat a szakértőket, akiket 60 nap alatt (július 1-ig) kiképeznek, szakértői névjegyzékbe vesznek. Továbbá a szaktárcának kell kidolgoznia egy olyan szervezeti egységet is, amely koordinálja a szakértők munkáját, és a szakértői névjegyzéket is karbantartja stb. A törvény megjelenését követően az önkormányzatok képviselői rengeteg kérdést tettek fel, nagyon sok önkormányzat értetlenül áll a feladat előtt. Komoly aggodalomként fogalmazták meg, hogy a pluszfeladat elvégzéséhez a jogszabály nem biztosítja a forrásokat. Mivel valóban nagyon rövid a hatálybalépés és az első jogalkalmazás közötti időszak, az Országgyűlés Szociális Bizottsága kormánypárti képviselő kezdeményezésére módosító indítványban kezdeményezte, hogy valamennyi önkormányzatra január 1-től vonatkozzon a törvényi rendelkezés. A bizottsági ülésen elhangzott indoklásból kiderült, hogy a kormányzat nagyon fontosnak tartja, hogy az önkormányzatoknak legyen elég idejük a felkészülésre. Február 15-én a parlament ezt a módosító javaslatot meg is szavazta. Egy hét múlva lesz a különböző törvényeknek a végszavazása, és akkor még sajnos arra is lesz lehetőség, hogy egy ügyes jogi csűrcsavarral, koherencia keretében kivegyék ezt a módosítást. Információnk szerint működik egy olyan politikai lobbi, amelynek sokkal inkább az áll érdekében, hogy egy nem teljesen precízen kidolgozott, félkész rendszer induljon el. Ezzel szemben a szakértők szerint az önkormányzatokkal egyeztetni kell, és az önkormányzatoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az újabb feladatra felkészüljenek, hogy a jogalkotók egy nagyon körültekintő végrehajtási rendeletet készítsenek, hogy majd csak ezt követően képezzék a szakértőket, állítsák össze a névjegyzéket. Ha minden megy a maga útján, akkor is a rendelkezésre álló idő csak fél év, ez azt jelenti, hogy január 1-ig 3200 önkormányzatnak kell rendelkeznie esélyegyenlőségi tervvel, és 3200 önkormányzat számára kell biztosítani szakértőt február 17. Csiky Ildikó, ÖNkorNET Lapzárta után A fentiekben arról írtunk, hogy a február 15-én elfogadott módosító indítványt még érheti baleset. Sejtésünk beigazolódott. Február 22-én a parlament megszavazta az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. Ennek értelmében: május 1-től minden önkormányzat öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készít, amely a január 1. után meghirdetett pályázatokon való részvétel feltétele július 1-től a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben lévő és a 20 ezer fő feletti településeken a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonnia január 1-től minden településnek esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonnia a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe. A törvény további, ide vonatkozó rendelkezései nem változtak a novemberi módosításhoz képest. Segíti-e a mindennapokban való eligazodást a manapság oly népszerű, team building-nek nevezett agymosás? Segít-e megválaszolni életünk alapvető kérdéseit? Mennyire képes egy Nagy- Britanniából importált tréner megérteni az olykor túlságosan is más kelet-európai viszonyokat? Mennyire képes egy volt kommunista ország embere elsajátítani a szép új világ diktálta értékrendet? Társadalomrajz egy országról, amely kivívta a szabadságát. Valóban sikerült...? Almási Rékával, a film rendezőjével Szegvári Katalin beszélgetett. Pénzszűke világunkban milyen esélyekkel indultál? Nő vagy, fiatal, kezdő a szakmában. A mai fiatal filmesek hogy jutnak filmhez a nagy öregek és a középgeneráció árnyékában? Mi, a legendás Simó osztály tagjai, miután tisztelt és szeretett osztályfőnökünk meghalt, nem maradtunk árván. Grunwlsky Ferenc filmrendező vette át a csapatot, és akkor sem engedte el a kezünket, miután elvégeztük az egyetemet. Komoly szerepe van abban, hogy mindannyian megkaptuk az első lehetőséget. De az osztály összetartása, az egymás iránti figyelem is erőt adott a küzdelemhez. Mert filmkészítési lehetőséghez jutni bizony csak harcok árán lehet. Kevés a pénz, sok a jelentkező Ahogy az élet más területein is Az első film olyan lehet, mint az első szerelem Ha jó a kezdet, jó lehet a folytatás is, esetünkben a film Igazán megszenvedted, hogy elkészíthesd a Team Buildinget óta hiszek benne. Mások kevésbé. Többször is viszszautasították a forgatókönyvet Amit nem volt könnyű feldolgozni. Nem szégyellem: többször összeomlottam, de valahogy mégis talpra álltam, talán azért, mert nagyon hittem benne. Most, hogy túl vagyok a 26 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

9 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Team Building bemutatón, és megkaptam a díjat, azt mondom, jót tett a hosszú vajúdás. Ugyanis amikor újra és újra visszadobták, bár nyalogattam a sebeimet, tovább érett bennem a történet. Ahogy változott körülötted a világ Egyre keményebb lett a film is, de nem a klasszikus értelemben. Ma másként zajlik a lélekgyilkosság, mint korábban. Egyre élesebb helyzetek elé állít bennünket a sors, még akkor is, ha a filmben a trénerek, a valóságban életünk hivatalos irányítói, pajkos játékoknak álcázzák a kegyetlenséget. Meglepően érzékeny megértéssel láttatod a filmben szereplő időseket, holott az ember azt gondolná, neked a fiatalokhoz van inkább közöd Sok éves embert ismerek. Nagy formátumú, racionálisan gondolkodó, erejük teljében élő férfiak és nők nem találják helyüket a világban, amelyről pedig sokat és számunkra is hasznosat tudnak. Már egy állásinterjúra sem hívják be őket, ha megtudják az életkorukat. Tengenek-lengenek kis hazánkban, és nem értik, miért nem kellenek senkinek. Aztán egy részük feladja, beleöregszik, belebetegszik a kilátástalanságba. Hát ha még naponta hallja, hogy a fiataloknak hány nyugdíjast kell eltartaniuk! A fiataloknak sem sokkal könynyebb Van, aki meg sem ismeri a valódi értékeket, aki meg igen, az azért csalódott, mert naponta tapasztalja, hogy az értékekre nincs igazán kereslet. És mégis, mi ad neked hitet az újabb munkákhoz? Például a díj. Ennek birtokában remélem, jobbak lesznek az esélyeim, könnyebben jutunk pénzhez. Gyakori kérdés, minek a magyar filmekre pénz, hiszen úgysem nézik meg őket? A mostani filmszemle mintha új utat nyitott volna a magyar filmgyártásban. A filmek többsége a közönséget is érdeklő társadalmi problémákról szól, közérthető feldolgozásban. És csábító lehet a sok remek színész, aki például az én filmemben is játszik. Csupa nagyágyú, nekik is sokat köszönhetek. Almási Réka filmje kapta a 4. Magyar Filmszemlén a legjobb első filmnek járó díjat ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Vizsgafilmje (Tangó) és diplomafilmje (Más-világ) több nemzetközi fesztiválon szerepelt ben a Fimszemle legjobb első filmjének járó Simó Sándor díjat nyerte el. Játékos, szellemes film a Team Building, mely voltaképpen a szabadságról és annak határairól szól. Megsérti-e valaki a másik szabadságát azzal, ha elveszi a szabadidejét? És ha manipulálja és megalázza? És ha a gerincén ugrál? Könnyed, szórakoztató ez a film, életszerű párbeszédekkel, kiváló alakításokkal. Almási Réka Team Buildingjét laza profizmus, könnyedség, humor és népmesei igazságszolgáltatás jellemzi: szeretni fogják a nézők. Tóth Ágnes Veronika, Kultúra.hu 27

10 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat Első alkalommal adták át a Raoul Wallenberg-díjat Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az elismerést Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Rozner László, az Újpesti Zsidó Hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Dr. Szécsi József, a Keresztény Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus vehették át. Az elismerés odaítéléséről az oktatási és kulturális miniszter, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bizottság döntött. A díjat azok kapják, akik tevékenységükkel, életútjukkal a Magyarországon hátrányos helyzetben élőket, a diszkriminációt elszenvedni kényszerülő embereket segítik. A díjakat Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Rauh Edit, a bíráló bizottság elnöke, az SZMM esélyegyenlőségi szakállamtitkára és Anders Karlsland, a Svéd Nagykövetség tanácsosa, ügyeletes ügyvivő adták át. A díjazottakkal Szegvári Katalin beszélgetett. Dr. Szécsi József katolikus teológus, a Keresztény Zsidó Társaság főtitkára. Alapítástól főtitkára a Keresztény Zsidó Társaságnak, amely kiemelten fontos civil tevékenységet végez a hitközség és a különböző felekezetek kapcsolatában. Széleskörűen elismert oktatási, szervezői és tudományos munkája is. A Raoul Wallenberg Egyesülettel való együttműködése során soha, semmilyen felkérést, közreműködést nem utasított el, az egyesület céljainak érdekében számos feladatot végzett el kiválóan. Észhez kellene térni, de a világ olyan, amilyen Arra kérem, beszéljen a társaságról. Előbb tisztázzunk néhány fogalmat. A vallásközi párbeszéd nem egy régi fogalom, hanem nagyon is új. Keresztény zsidó dialógusról valójában csak a második világháború, illetve a vészkorszak, a soá után lehet beszélni. Az ókor népeinek vallásai, hiedelemvilága ma is velünk élő valóság. Az ókori kelet minden népének, államának, városának külön istenei voltak. Ettől némileg eltérő volt a görög istenek panteon-világa. Az ókori kelet gondolkodása nem vonta kétségbe más istenek létét, csupán azt állította, hogy övé az igazi, a legerősebb és legyőzi a többit. Mai vallási fogalmaink, hitünk fejlődés, alakulás eredménye. Bármit teszünk, mondunk, új elemekkel bővül, változik a múló időben, mindig újraértelmezésre szorul. A katolikus egyház például vallja azt, hogy a hittételek, a dogmák is mindig újraértelmezésre szorulnak, hiszen egy adott időben, kulturálisfilozófiai fogalmak körében születtek meg, jóllehet belső magjuk, tartalmuk megőrzi azonosságát. A zsidó vallás és a kereszténység között az egyik különbség az, hogy nem azonos módon egymásra utaltak. A zsidóság önértelmezésében nem szorul a kereszténységre, míg a kereszténységnek eredete maga a zsidóság. Van egy kétezeréves együttélés, amely az azonos történeti korszak pozitív és igen sok negatív történését tartalmazza. A holokauszt után megindult egy folyamat a nyugat-európai kereszténységben, amely a zsidóság XX. századi tragédiáját értelmezni akarta, és tisztázni a két vallás helyes kapcsolatát. Így indult el a keresztény zsidó vallásközi párbeszéd, ami különböző nyilatkozatok, állásfoglalások után a Nemzetközi Keresztény Zsidó Tanács, az ICCJ megalakulásához vezetett, amelynek napjainkban mintegy 30 országban van nemzeti szervezete. Ezen szervezetnek tagja Magyarországról a Keresztény Zsidó Társaság és a Magyar Keresztény Zsidó Tanács is. A kettő között az a különbség, hogy a tanácsban csak néhány vallási vezető van, és időszakosan foglalkoznak a hivatalos megnyilvánulásokkal. Míg a társaság, amelynek elnökségében benne vannak a tanács vallási vezetői is, a kérdéskört napi szinten társadalmasítja. Így például minden hónapban rendezvényeket tart Budapesten és szerte az országban, valamint a hatá- 28 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

11 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK raink mentén és elsősorban a Középkelet-európai térségben. Folyamatosan részt vesz a nemzetközi dialógusban, elsősorban nemzetközi konferenciákon. A Keresztény Zsidó Társaság ben jött létre. A rendszerváltás után egy soha nem látott médiaszócséplés indult el zsidó ügyben, ami annak volt következménye, hogy a háború óta gyakorlatilag erről nem lehetett beszélni, vitatkozni. Napjainkban, két évtizeddel a rendszerváltás után, ez már nem központi probléma, hanem inkább mellékes, de létező eleme a magyarországi napi politikának. Milyen a vallásközi párbeszéd ma Magyarországon? Ezt egyedül a Keresztény Zsidó Társaság végzi elfogadható módon. Mint említettem, a Keresztény Zsidó Társaság minden hónapban tart rendezvényt Budapesten és vidéken. Egyre több egyéni kezdeményezés is van már, egy plébánia, egy hitközség, egy-egy lelkész saját maga szervez vallásközi alkalmakat. Ez, ami bíztató és szerintünk az előrelépés jele. A tragédia az, hogy 2000 év alatt nem tudott a kereszténység és a zsidóság közös hangra találni. Ez még napjainkban sem történt meg, annak ellenére, hogy sok jó dolog volt és van. Mint a Nostra aetate, egyházi bocsánatkérés a történelmi bűnökért, van diplomáciai kapcsolat a Vatikán és Izrael között, folyamatosnak mondhatók a világban a találkozások egyházak és zsidóság között, mégsem érezzük azt, hogy érdemben előre léptünk volna. Ehhez járul, hogy tényezőként megjelent a világban a fundamentalista, militáns iszlám és az iszlámmal való párbeszéd sokszor a megfelelő alapismeretek híján katasztrofális helyzetben van, illetve nem is létezik. Vagyis fejünkre omlott a ház. Egy Titanic hajó fedélzetén táncolnak a különböző vallások, miközben már nekimentünk a jéghegynek. A világ sok tekintetben a vallási szélsőségek, a fundamentalizmus irányába tolódik el, átszövik világunkat a szekták, a vallási parajelenségek. Mi a teendő? Mindenkinek tisztességesen kell tennie a dolgát, az egyházaknak 24 óra alatt fel kell számolniuk múltbéli történelmi, teológiai tévedéseiket, hibáikat, és elsődleges létkérdéssé tenni az ökumenét keresztény téren, a vallásközi kapcsolatokban pedig a dialógust. Az egyházak abban a hitben ringatják magukat, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt rajtuk az Újszövetség szerint. Ez persze zsidó gondolat: a végidők előtt a nem hívők megtérnek. A zsidók szerint a nem zsidók, a keresztények szerint pedig a zsidók és a többiek Észhez kellene térni, de a világ olyan amilyen: csak Noé épített bárkát, a többiek nem Mit tud ön tenni ebben a nehéz helyzetben? Az események szervezése mellett tudományos munkáimban foglalkozom zsidó keresztény, keresztény zsidó vallástörténeti párhuzamokkal. Például a Mi Atyánk és a Kaddis, tehát egy zsidó és egy keresztény ima összehasonlításával ben szerveztem Budapesten egy úgynevezett keresztény zsidó teológiai hetet, ahol katolikus, református, evangélikus, baptista, illetve zsidó egyházak vettek részt, mégpedig a Hősök zsinagógájában, ahol én a Bar Mitzvahról (felnőtté avatás) és a 12 éves Jézusról beszéltem. Voltaképpen engem inkább az elméleti, ha úgy tetszik, a tudományos vizsgálódás, tehát az elvi dolgok érdekelnek, amiknek a gyakorlati következményei talán nem közömbösek. Sőt, sok területen ezeken múlik a világ sorsa, az embereknek az élete. Sajnos nagyon kevés, ami ebben az ügyben Magyarországon történik. Mert nincs nagyon más szervezet, amelyik ezt a két vallás közti kapcsolódást folyamatában végezné, különösen Budapesten. Vidéken havonta vannak rendezvények, konferenciák, illetve létezik némi nemzetközi kapcsolatunk is a térségben Aradtól Bécsig, a Kárpát-medencében, nemzetközi konferenciákon veszünk részt. Tehát a mi tevékenységünk elsősorban valamiféle építkezés. Tehát nem a negatívumok ellen való harc, nem mintha nem vennénk föl a kesztyűt, ha kell, de a lét értelme maga a pozitívum és nem valamiféle keserű harc. A mai közéletben a kirekesztés, az antiszemitizmus, a cigányellenesség egyre erősebb. Ön hogyan gondolkodik ezekről a jelenségekről? Vannak felületi jelenségek, és vannak, amik azokat kiváltják. Tehát sokféle feladata van az embernek. Van, aki a gyógyítás, a jobbítás egy részével foglalkozik, és van, aki a másikkal. Én azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy megkeressem a jelenségek okait. Nem elég azt mondani, ne lengess egy ilyen vagy olyan zászlót, ne tedd ezt vagy azt, hanem el kell mondani, meg kell magyarázni, hogy mi mit jelent, és hogy mi hogyan alakult ki. A következő lépés pedig, hogy elősegítsük a változást. Most mivel foglalkozik? Most éppen a Keresztény Zsidó Társaság rendezvényeinek szórólapját szerkesztem, és tanulmányt írok a nemrégiben bemutatott Mózes és Áron című Schönberg operáról. Ez lesz a témája a Keresztény Zsidó Társaság következő rendezvényének. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 29

12 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Hetvenhárom évesen fáradhatatlanul dolgozik... Kétféle munkát végzek: előjáró vagyok a Zsidó Hitközségben, ahol főként kárpótlásokkal foglalkozom. Idős embereknek segítek hivatalos iratokat beszerezni, és közreműködöm a kárpótlási kérelmek benyújtásában. Emellett ugyancsak társadalmi munkában segítem a kerületi roma kisebbségi önkormányzatot. Gondolom, sok tragédiával, nehéz helyzettel találkozik. Az ön családját hogy érintette a holokauszt? Édesapám munkaszolgálatos volt, 1943-ban került ki a bori bányába. Szerencsére túlélte, és 1945-ben sikerült hazajönnie. Az édesanyámat, a kishúgomat, az öcsémet és engem a buchenwaldi táborba deportáltak. Itt halt éhen a húgom. Édesanyám, kisöcsém és én megmenekültünk. Hogyan segít a kerületi romáknak? A kisebbségi önkormányzatban jogi tudásomat hasznosítom. Mindenféle segítséget megadok a hozzám fordulóknak. Vannak lakással kapcsolatos témák, adósságrendezési ügyek és kilakoltatások. Van bőven teendő, sajnos, de igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni. Sok esetben sikerült már kilakoltatást is megakadályozni. Dr. Rozner Lászó, az Újpesti Hitközség elöljárója óta, megalakulásától társadalmi munkában segíti az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat tevékenységét. Számos családot az ő közbenjárása mentett meg attól, hogy utcára kerüljön. Fáradhatatlanul és nagy lelkesedéssel mindenkinek abban segít, amire éppen a legnagyobb szükség van: bírósági keresetleveleket és fellebbezéseket ír, a nyugdíj előtt állóknak kiszámítja a szolgálati időt, ruhasegélyeket oszt. Kiváló empátiás és kommunikációs készségét a rászorulóknál és a hivatalos szerveknél is remekül hasznosítja. Nekem öröm, ha valakinek segíteni tudok Hogyan? Szerencsére Újpesten, különböző adósságkezelési szolgáltatás jogcímen, nagyon sok pályázat van, elsősorban ezek igénybevételével tudok segíteni. Ha egy család bekerül ebbe a szolgáltatásba, akkor már van remény arra, hogy megakadályozzuk a kilakoltatást. Ugyanakkor felhívjuk az érintett figyelmét, hogy neki is vannak kötelezettségei. A lakás költségeit fizetni kell. Eljár roma családokhoz? Vagy ők keresik fel önt? Minden szerdán fogadóórája van a kisebbségi önkormányzat elnökének. Általában akkor jönnek az ügyfelek. Én majdnem minden nap kijárok a családokhoz. Környezettanulmányozást is végzek, és elbeszélgetek velük. Nem nagyon szokványos dolog Magyarországon, hogy az egyik kisebbségi segítse a másik kisebbségit. Egyetért ezzel? Teljes mértékben egyetértek. Ön miért gondolkozik másként? Ma már nyugdíjas vagyok, de korábban, mint szövetkezeti elnök harminc évig foglalkoztam emberekkel. Sok volt köztük a rászorult, az elesett. Tehát van tapasztalatom ezen a téren. Ezért is jelentkeztem a kisebbségi önkormányzatnál, hogy szívesen segíteném a munkájukat. És persze nem utolsó szempont az sem, hogy nekem is szükségem van sikerélményre. Milyen a viszonya az újpesti önkormányzattal? Teljes őszinteséggel mondom, hogy elfogadták a személyemet. Közvetlen kapcsolatom van a polgármesterrel, az alpolgármesterekkel és a különböző osztályvezetőkkel, a szociális osztály munkatársaival, a családsegítőkkel, a gyermekjólétis szakemberekkel. A munkámat maximálisan elfogadják. Minden kérelmemet, iratszerkesztésemet, amiket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítek, megtárgyalják, elfogadják, mi több: lehetőségünk van közreműködni a különböző jogszabály-változások előkészítésében is. Vannak olyan akut helyzetek, peres ügyek, amelyeknek a megoldása érdekében hozzám küldik az érintetteket, mondván, én biztosan tudok nekik segíteni. Büszke is vagyok, hogy ebben a közösségi munkában részt veszek. Hadd dicsekedjek! augusztus 28-án pontosan a kisebbségi és a zsidó hitközségbeli munkám elismeréseképpen Újpest-díjban részesültem, amelyet a polgármester személyesen adott át nekem. Wallemberg emlékmű 30 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

13 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Honnan van a sok energiája? Mindig is volt. Világéletemben szorgalmas voltam, többet dolgoztam, mint amit elvártak tőlem. Most is a feladatok inspirálnak. Megtanult a számítógéppel is dolgozni? Nem, nem, hagyományos módon, írógépen dolgozom. De elhatároztam, hogy megismerkedem a számítógéppel is. Van családja? Hogyne! A feleségem nyugdíjas, a kislányom, tanárnő és van két unokám, egy 12 éves kisfiú és egy 7 éves kislány. Mindketten jó tanulók, kiegyensúlyozottan élünk. A család mit szól ahhoz, hogy a nagypapa ennyit dolgozik? Megszokták. Mindig sokat dolgoztam. Nekem öröm, ha valakinek tudok segíteni Ruhasegélyeket is szokott osztani. Van itt, Újpesten egy alapítvány, amivel nagyon jó a kapcsolatom. Rajtuk keresztül juttatunk ruhaneműt a rászorultaknak. De más adományokat is szerzünk. Jönnek a romák, feldiktálják, hogy mosógép, farmernadrág, hűtőgép kell, én meg igyekszem megszerezni ezeket. Tud-e lelki támaszt is adni a roma családoknak? Mert arra sokszor talán még nagyobb szükség van. Remélem, igen. Nagyon őszinték hozzám. Minden bajukat, bánatukat elmesélik Laci bácsinak. Így hív mindenki a kerületben. Úgy érzem, hogy elfogadnak. Sokat megéltem, tudok olyan tanácsokat adni, amik a családoknak is megfelelnek. Hogyan érinti önt az, hogy a magyar közbeszédben egyre több a rasszista hang? Sok oka van ennek. Úgy gondolom, hogy ha intenzívebb lenne a romák felzárkóztatása, többen tudnának tanulni, talán csillapodna a közhangulat is. Önről mint a szakma egyik úttörőjéről beszélnek Kevés ember vállalja örömmel, hogy cigány gyerekek felzárkóztatásával foglalkozzon. Nem az én érdemem, hogy kitüntetést kaptam. Az életemet, a munkámat a gondviselés irányította. Tettem a dolgomat, mint sok más óvónő Pécs bel- és külvárosában, akik azon fáradoznak, hogy a gyerekeknek boldog napjaik legyenek. Ezt tette annak idején Brunszvik Teréz is, amikor megalapította az óvodát. Minden gyerek boldogságra születik, mindegyik más, nincs két egyforma. A másság minden emberben megtalálható. Az óvónőnek az a feladata, hogy a gyermekekben a másságot alakítsa harmóniává. A hatásos óvodai nevelés csak a szülőkkel együttműködve történhet, és integrált csoportokban. Hozzám mindig sokféle nemzetiségű gyerek járt, mert meggyőződésem, hogy a szocializációjuk az egymásra gyakorolt hatásban alakul ki. Az óvónőnek vagy a nevelőnek az a dolga, hogy ehhez biztosítsa a lehetőségeket, ismerje meg a gyermeket, és annak a szükségletei alapján teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek között a gyermek fejlődni tud. Igen ám, de a nem cigány szülők egy része nehezen tűri, ha a gyereke cigány gyerekekkel van egy közösségben. Tóth Józsefné pedagógus. Pedagógusként a beás cigányság legjobb ismerője. Az első iskolaelőkészítő program társszerzője és gyakorlati megvalósítója. Félévszázados pedagógiai munkássága alatt a gyermekek fejlesztésének új formáit és eszközeit valósította meg. Nemcsak az óvodás korosztállyal, hanem az iskoláskorúak nevelési problémáival is foglalkozott. Fáradhatatlanul járta a beás településeket, ma is figyelemmel kíséri tanítványai sorsát. Tapasztalatairól rendszeresen publikált, szerkesztője volt a roma Családi Lapnak. A romák elhitték nekem: a tanulás lényeges Nehéz nekem erről elfogultság nélkül beszélni, mert ma értékeket veszített világban élünk, amelyben talán hihetetlen, hogy én csak boldogsággal tudok a cigány gyerekekről beszélni. Mindig megértettem őket, és láttam az értékeiket, ahogy a szüleikét is. Ha a pedagógus harmóniában van a szülőkkel, akkor a gyerek lelke nem károsodik. Ez a pedagógia és a lélektan lényege. Nekem nem voltak se a szülőkkel, se a gyerekekkel konfliktusaim. Az óvónőnek sok szabad módszertani lehetősége van, és én mindig megkerestem azokat a pozitív értékeket, amelyeket be lehetett vinni a gyerekek és a szülők közösségébe. Pécsszabolcson, ahol huszonhét évig dolgoztam, de a Melinda utcai óvodában és másutt is, mindig a szülők segítettek abban, hogy a nehéz körülmények között élő gyerekek egyenrangúak legyenek jobb körülmények között élő társaikkal. Azt is olvastam önről, hogy szakköröket szervezett, napközis foglalkozásokat is tartott, és figyelemmel kísérte a tanítványai sorsát. A gyerekek nem engedték el a kezemet. Idősebb korukban már velük együtt jártam azokra a cigánytelepekre, ahonnan annak idején bejártak ban szerveztem az első iskola-előkészítést, ami pécsszabolcsi telepeken élő ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 31

14 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Lapzárta után 32 szülőknek köszönhetően igen sikeres volt. Akkoriban nem a képességfejlesztés volt az elsődleges cél, hiszen ehhez túl rövid idő áll rendelkezésemre. Arra készítettük fel a gyerekeket, hogy az iskolába Bognár Pistiként, Kalányos Jancsiként, és ne megvetett cigány gyerekként kerüljenek. Ezt nekem sikerült megvalósítani. Minden nemzetiség bizonyos kultúráját beépítettem a természetes tevékenységükbe, a játékba is. És egy más szinten, de hasonló módon, foglalkoztam a szülőkkel is. A szülőprogram is sikeres volt. Ma is tartja a régi tanítványokkal a kapcsolatot? Tartom, és nagyon büszke vagyok arra, hogy egykori sásdi cigány óvodásaim közül többen óvónők lettek. De szeretném újra hangsúlyozni, hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem azon roma és nem roma embereké is, akik segítették a kezdeményezéseim megvalósulását, akik hajlandóak voltak egymás felé nyitni, és elfogadni a másságot. A romák elhitték nekem, hogy a tanulás lényeges és szükséges, a nem romák pedig, hogy érdemes megismerkedni egy másik kultúrával. Mostanában mivel foglalkozik? Húsz éve nyugdíjas vagyok, de változatlanul szoros kapcsolatom van az Eötvös József Cigány Magyar Pedagógiai Társasággal, amelynek alapító tagja vagyok. Szabadidőmben leírogatom azokat az élményeimet, amelyek meghatározták az életemet. Így telik életem utolsó szakasza. Hároméves szabadságvesztéssel lehet büntetni, ha valaki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az Országgyűlés a ciklus utolsó napján elfogadta a holokauszt-tagadásról szóló büntetőkönyvi módosítást. Igennel szavaztak: a szocialisták a szabad demokraták és a független MDF-esek. A javaslatot Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje terjesztette a ház elé. A névszerinti szavazáson a Fidesz azzal indokolta tartózkodó szavazatait, hogy az Országgyűlés nem fogadta el javaslatát, mely szerint kerüljön a Büntető törvénykönyvbe a kommunista diktatúra bűneinek tagadási tilalma is. Önnek köszönhetően már két gondozási központ is működik a környezetében. Honnan volt forrás ezekhez? A kaposvári püspök adott hozzá anyagi lehetőséget, valamint a német katolikus püspöki kar segélyszervezete, amely hat ember munkabérét biztosítja. Hogyan zajlik a munka? Kaposfőn négy pedagógus délután diákokat korrepetál, délelőtt szociális munkát végez. Baglyaspusztán pedig egy pedagógus van és egy szociális munkás, akik szintén gyerekekkel foglalkoznak. De mind a két helyen és a környező falvakban is mindenben segítünk, amiben tudunk, és nem csak gyerekeknek. Olykor jogsegélyszolgálatként működünk, vagy éppen orvoshoz kísérünk egy beteget, és ha kell, eljárunk a hivatalokban is. Az általunk segített két cigánytelepen sok olyan ember él, aki nem tudja érvényesíteni a jogait. Gondolom, sok a munkanélküli, aki mélyszegénységben él. Százszázalékos a munkanélküliség. Az önkormányzat időnként háromvagy hat hónapra egy részüknek ad valami munkát, de ez csak időleges megoldás. Nyáron könnyebb a helyzet, amikor gyógynövényt tudnak gyűjteni, de ilyenkor télen nagyon sanyarú az élet. Élelmiszert is osztanak meg ruhát Somos János, Kaposfő és a hozzá tartozó öt település esperes plébánosa, a kaposvári katolikus gimnázium tanára. A Kaposvár közelében lévő Baglyaspusztán gondozási központot hozott létre. Az általa életre hívott alapítvány élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával, pénzzel, jogi tanácsadással segíti a környéken élő több száz, részben írástudatlan, gyakran éhező cigány testvérét. Megnyert pályázatokkal és hívei önkéntes munkájával sikerült plébániája kertjében tanodát építenie. Hat éve délutánonként ötvenöt roma diákot tanít és korrepetál négy pedagógus. A jó szó olyan, mint a kovász a tésztában A német segélyszervezet évente ötször hoz tiszta, használható ruhákat, amiket ki tudunk osztani, azon kívül pénzt adnak gyógyszerre. Baglyaspusztán a közösségi házban van egy fürdővizes blokk, ahol fürdeni lehet, de mosógépeket is kaptunk, és mosószerrel is ellátnak bennünket. Mivel a telepeken nincs víz a házakban, itt moshatnak és fürödhetnek. Mennyire együttműködőek a romák? Ó, nagyon. Igen szeretnek minket. Személyesen is találkozik velük? Minden családról tudok, ismerem a problémáikat. Tizenöt és fél éve vagyok itt. Lelkileg nem lehet könnyű a sok nyomort elviselni. Nézze, én vallásos ember vagyok, nekem a hitem ad erőt és újabb lendületet. Igen, nehéz a nyomort elviselni, mert az ember nem tud mindent megoldani. De azért igyekszünk Minden délben találkozom a szociális munkásokkal, akikkel megbeszéljük a feladatokat. És ha kell, személyesen megyek ki a családokhoz. Milyen eredményeket tud felmutatni? Mi ad sikerélményt önöknek? Hat éve, amióta a Tanoda működik, egyetlen egy roma gyerek sem maradt ki az iskolából. Ez óriási eredmény. Ha egy

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Rauh Edit szakállamtitkár az emlékmű koszorúzásánál Azért függetlenítette az egyház, hogy csak a romák segítésével, integrációjával foglalkozzon? Igen, és mivel ezt a lehetőséget megteremtették nekem, a díj nemcsak engem illet, hanem Dr. Beer Miklós váci püspököt is, aki fölismerte annak a szükségességét, hogy a cigányok és nem cigányok közti feszültség feloldása érdekében célszerű egy papot függetleníteni. Úgy tudom, Közép-Európában én vagyok egyedül ilyen státusban. A napi feladataimat a Váci Egyházmegyében végzem. Tehát nem egy plébániához kötődik a munkám, hanem egy egész egyházmegyéhez, ahol hetvenezernél is több cigány ember él. Ez az országos átlagnak megfelelő, tehát 7-8 százalék között van. A függetlenítésem oka volt az is, hogy az amúgy is túlterhelt papokra nem háríthattuk a cigányok gondozását is. Akinek 6-8 közössége van, rengeteget dolgozik. Inkább azt a megoldást választottuk, hogy cigány és nem cigány világi önkénteseket, illetve világi segítőket kerestünk és képeztünk ki. A csoportunkban most harmincan dolgoznak. Társadalmi munkát végeznek? Részben. De vannak főállásúak is. Miben tudják segíteni a cigányokat? Mi elsősorban nem szociális munkát végzünk, de az elől sem térünk ki. Jönnek hozzánk ruha- és egyéb adomáiskolás korú lány férjhez megy, és gyereke lesz, akkor magántanulóként végzi el az iskoláját. Tehát a nyolc általánosa meglesz. Minden gyerekünk továbbtanul. Évismétlésre egyetlen egy gyerek sem bukott még meg. Mivel biztatja ezeket a gyerekeket? Milyen jövőt tud felmutatni nekik? Elmagyarázom nekik, hogy a kitörésre az egyetlen lehetőség, ha valamilyen szakmát tanulnak. A leggyengébb tanulók is. Majd el is tudnak helyezkedni? Igyekszünk a hiányszakmák tanulására ösztönözni. Mifelénk a kőműves, az asztalos talál munkát. A nyári ifjúsági tábort is Németországból segítik? Igen, de magyar pályázatokon is elindulunk. Csak az a baj, hogy például HEFOP-pályázatot nem évente írják ki. Olykor kimarad egy év, ezért nehéz rá alapozni. A másik probléma, hogy utófinanszírozott, és az állam csak másfél-két év múlva adja meg a költségeket. Ezért itt, Magyarországon rengetegen abbahagyták a programot. Volt olyan idő, amikor kilencven-száz Tanoda működött, most már alig van tizenegy-tizenkettő. Mit tud az előítéletek ellen tenni? Én elsősorban a cselekedeteimmel próbálok az előítéletek ellen küzdeni, és mint pap, a szószékről beszélni. Úgy érzi, hogy van foganatja? Nagyon lassú ez a folyamat. Évszázados berögződésekről van szó, a zsidósággal szemben is, nem csak a cigányokkal. De én úgy látom, hogy vannak egy páran, akik azért hajlandóak változtatni a véleményükön. Ennek is örülni kell. A jó szó olyan, mint a kovász a tésztában. Lassan ugyan, de hat Dúl Géza atya, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumi elnöke, országos cigány pasztorális referens. Az atya korábban mint valkói plébános a községben sokat tett a romák integrációjáért óta a Magyar katolikus Egyház országos cigány pasztorális referense. A váci egyházmegyében számos kis, cigányokból és nem cigányokból álló csoport nyújt segítséget a rászorulóknak. Tanodát létesítettek, munkahelyeket teremtettek. A cigányság érdekében széles közösségi hálót és olyan koncepciót dolgozott ki. Nem halat kell adni az éhezőnek nyok, amiket továbbadunk, de meggyőződésünk: nem halat kell adni az éhezőnek, hanem hálót, hogy halat tudjon fogni. Mi igyekszünk az ifjúság felé fordulni. Tehát több önkéntesünk, illetve főállású munkatársunk gyerekcsoportokat hozott létre a saját településén, ahol először is a cigány önazonosságot ápolják, azután a tanulást segítik, s arra is törekszenek, hogy a gyerekek, fiatalok fizikai állapota is javuljon. És javul? Látják a munkájuk eredményét? Igen. Például a nyári koorepetáció eredményeképpen minden bukott gyerek átment a pótvizsgákon. Fejlesztő pedagógusunk segít ebben a munkában. Persze nagy kérdés, hogy egy éhező gyereknek, hogyan lehet elmagyarázni, hogy tanulni kell. Aki egy ilyen közösséget vezet, egy kicsit az anyja is, apja is azoknak a gyerekeknek, akikkel foglalkozik. Mindig készít valami ennivalót. Ne tanulószobát képzeljen el, hanem egy meleg gyerekközösséget, ahol játszanak a gyerekek, időnként együtt sütnek-főznek, beszélgetnek, és persze tanulnak is. Az önkormányzatok partnerek ebben a munkában? Én nem találkoztam olyan önkormányzattal, amelyik ne lett volna partner. Van, amelyik termet adott a gye- ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet január február ÖN KOR KÉP 33

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A melléklet a és weboldalakról letölthető. rekeknek, máshol jutányos áron telket kaptunk egy majdani foglalkoztató létrehozásához, hogy bővíthessük a közösségi hálót. Amit Brüsszelben is bemutattak. A harminc segítőből tizennégy mutatta be hároméves tevékenységünket. Ez egyedülálló Európában? Azt hiszem, igen. Merem ezt azért mondani, mert mint a nemzetközi cigánypreferációs egyesület tagjának, rálátásom van más országok gyakorlatára. Egy banális kérdés: miért vállalta ezt a nagyon nehéz munkát? Több indokot is mondhatnék, de a leglényegesebb, hogy engem az evangélium útmutatása vezetett erre az útra. Jézus azt mondta, hogy szolgáljuk az emberek harmonikus együttélését. Ez a szeretet nem egy érzelem csupán, hanem az emberek közötti normális kapcsolatot is jelenti. Keresztény ember vagyok, Jézus Krisztust próbálom követni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a cigányok és a nem cigányok között súlyos konfliktus van, amit orvosolni kell. Úgy érzem, nem lennék hiteles, ha nem ezen a nyomon indulnék el. Közéletünkben, a közbeszédben egyre több a rasszista megnyilvánulás. Ez hogyan érinti önt? Éppen ezért érzem feladatomnak, hogy egy másik példát mutassak föl. Hogy igenis, létezik cigány és nem cigány emberek között testvériség. Tehát a tevékenységemnek, ha szabad így mondani, következménye a tanulószoba. Ugyanakkor azon is törjük a fejünket, hogy miként lehetne segíteni az embereket, hogy munkához jussanak. Van egy próbálkozásunk, amit még nem akarok elkiabálni, de annyit elmondok, hogy gazdasági és agrárszakemberek segítségével egy csirkenevelési vállalkozást próbálunk létrehozni, ahol értelmes munkát végezhetnének a cigányok. Most készítjük elő a csirkeólakat, remélem, hamarosan beindul a munka. A választók neme Az Európai Bizottság kihirdette a közötti időszakra szóló ütemtervét, amely a nemek egyenlőségével kapcsolatos uniós intézkedések hat prioritását vázolja fel. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő arányú részvételének biztosítása a döntéshozatalban. A téma fontossága, valamint hogy 2011-ben Magyarország tölti be az Európai Unió elnöki tisztét, különösen indokolttá tette, hogy a szociális tárca megszervezte a Választók neme című konferenciát. A február 18-i rendezvény célja az volt, hogy felhívja a politikusok, a média, a közéleti személyek, az egyetemisták, a szakemberek és az érdeklődők figyelmét a nemek társadalmi egyenlőségének fontosságára. Az eseményen köszöntőt mondott Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, majd a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia célkitűzéseiről Konferencia a nemek egyenlőségéről tartott előadást Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár. Az államtitkár előadását Cecilia Björner, svéd nagykövet beszámolója követte, aki az Európai Unió svéd elnökségéről, illetve az EU gender mainstreaming stratégiájáról beszélt. Az Európai Női Lobby tevékenységéről egy hazai és egy külföldi szakértőt is hallhattak a résztvevők. Brigitte Triems EWL-elnök és Keveházi Katalin, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség titkára Mit tesz az Európai Női Lobby? címmel tartottak előadást. A prezentációkat a Nemek társadalmi egyenlősége felé című beszélgetés követte, melyen meghívott vendégként vett részt négy parlamenti képviselő: Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), Balog Zoltán (Fidesz), Török Zsolt (MSZP), Vidorné Szabó Györgyi (MSZP). A beszélgetést Magyar Kornélia (Progresszív Intézet) és Halasi Endre (Méltányosság Politikai Elemző Központ) moderálták. A témára a következő számunkban visszatérünk. A mellékletet írta és szerkesztette Szegvári Katalin A rovat fotóit Kolin Péter készítette Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. 34 ÖN KOR KÉP január február ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

DR. GÖNCZÖL KATALIN egyetemi tanár miniszteri biztos, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság szakmai elnöke

DR. GÖNCZÖL KATALIN egyetemi tanár miniszteri biztos, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság szakmai elnöke DR. GÖNCZÖL KATALIN egyetemi tanár miniszteri biztos, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság szakmai elnöke A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSULÁSI FELTÉTELEI A NAGYVÁROSOKBAN Köszönöm a meghívást.

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONFÜRED Szám: 1054- /2008. Előkészítő: Horváth József E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2008. március 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2013. TULAJDONOS NEVE BEOSZTÁSA ÁTVÉTEL DÁTUMA PÉLDÁNY SORSZÁMA ÉRVÉNYESÍTŐ PECSÉT HELYE Karbantartásra kötelezett példány: Karbantartásra nem kötelezett példány:

Részletesebben

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A Szécsényi Gyerekesély Program háttere és előzményei

A Szécsényi Gyerekesély Program háttere és előzményei A Szécsényi Gyerekesély Program A Program ismertetése az EU Peer Review résztvevői számára, 2010. március A Szécsényi Gyerekesély Program háttere és előzményei (1) Gyermeki jogok és az EU. 1989. november

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről

A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről Számviteli beszámoló A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről Kaszap István Alapítvány Költségvetési támogatás felhasználása Tárgyévben Alapítványunk nem részesült költségvetési

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak szegény/roma diákok maradtak, hagyja tönkremenni? Június

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV sorszám EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram! Kérjük, válaszolja meg ezeket a kérdéseket is. Munkatársunk megvárja, amig Ön befejezi a válaszadást.

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Pódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója

Pódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója Pódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója - Amikor megterveztük ezt a Szakmai disputát, akkor úgy látszott,

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben