B. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel.

Átírás

1 1 / 9 Pietas et litterae Fekete-fehér fotók színezése» Német mesterlövészek Időpont: Szerző: decker Kategória: Cikkek 1 hozzászólás» A következő cikk először az osztrák TRUPPENDIENST című katonai folyóiratban látott napvilágot 1967-ben egy osztrák tiszt, Hans Widhofner százados tollából. Mások mellett a megkérdezettek között volt a két legeredményesebb német mesterlövész, valamint egy harmadik is, akiknek válaszain keresztül kerek képet kaphatunk a mesterlövészek Wehrmacht-beli alkalmazásának előnyeiről. A cikk elektronikus formájában a Snipers Paradise nevet viselő honlapon jelent meg (eredetileg angol nyelven). Widhofner egyenként kérdezte ki a mesterlövészeket, akik a cikkben A, B és C jelzést viselnek. A II. világháborúban mindhárman a Wehrmacht 3. Hegyivadász Hadosztályában teljesítettek szolgálatot. A.) Matthäus Hetzenauer, Tirol. A Keleti Fronton szolgált 1943-tól a háború végéig és 345 igazolt találattal a legeredményesebb német mesterlövész volt. B.) Sepp Allerberger, Salzburg decemberétől a háború végéig a Keleti Fronton teljesített szolgálatot, 257 igazolt találattal a második legjobb mesterlövészként tartják számon. C.) Helmut Wirnsberger, Steyr. A Keleti Fronton szolgált 1942 szeptemberétől a háború végéig, 64 igazolt találattal. (Sebesülését követően egy ideig egy mesterlövészeket képző kurzus oktatója volt.) 1. Milyen fegyvert használt? A. K98 hatszoros nagyítású távcsővel, G43 négyszeres nagyítású távcsővel. B. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel. C. K98 másfélszeres, illetve négyszeres nagyítású, G43 négyszeres nagyítású távcsővel. 2. Milyen távcsövet használt? A. A négyszeres távcső megfelelő volt kb. 400 méterig, a hatszoros 1000 méterig. B. A zsákmányolt szovjet puska távcsöve kitűnően működött, két évig használtam. A hatszoros távcsővel szerelt K98 jó volt. C. A másfélszeres nagyítás nem volt elégséges; a négyszeres nagyítású távcső jó volt és remek eredményeket hozott.

2 2 / 9 3. Igényelt volna erősebb nagyítású távcsövet? A. & B. A hatszoros elég volt, nem volt szükség erősebbre. C. A négyszeres minden esetben elég volt. 4. Milyen maximális távolságról nem hibázta el a következő célokat? A. Fej: 400 méter; Törzs: 600 méter; Álló alak: méter. B. Fej: 400 méter; Törzs: 400 méter; Álló alak: 600 méter. C. Fej: 400 méter; Törzs: 400 méter; Álló alak: 600 méter. 5. Ezek a távolságok csak a legjobb mesterlövészekre igazak, vagy a mesterlövészek többségére? A. & B. Csak a legjobbakra. C. Személy szerint rám és a mesterlövészek többségére. A legkiválóbbak nagyobb távolságból is sikeresek lehetnek. B hozzátette: Egészen biztos találat csak 600 méterig lehetséges. 6. Mi volt a legtávolabbi cél, amire leadott célzott lövést és az a cél milyen méretű volt? A. Úgy 1000 méter, egy álló katona. A találat egyáltalán nem biztos, de bizonyos körülmények között szükséges annak érdekében, hogy az ellenséggel éreztessük, még ilyen távolságból sincs biztonságban! Vagy csak azért, hogy tudjuk, képesek vagyunk rá. B méter. C. Kb. 600 méter, talán kicsivel több. Rendszerint megvártam, amíg a célpont közelebb ér, hogy biztosabb legyen a találat. Így a találat igazolása is könnyebb volt. A G43-at csak 500 méterig használtam, rossz ballisztikai jellemzői miatt. 7. Tíz célpont leküzdéséhez hányszor kellett további lövés(eke)t leadnia? A. Szinte soha. B. Egyszer-kétszer. Egy második lövés nagyon veszélyes, ha van ellenséges mesterlövész a területen. C. Többnyire egyszer-kétszer. 8. Ha választhatott volna, milyen fegyvert használt volna? A. K98. Az akkor létező összes fegyver közül ez volt a legpontosabb, ráadásul nem is könnyen ragadt be. A G43 csak 400 méterig volt megfelelő; meglehetősen pontatlan volt. B. A K98 volt a legjobb. A G43 túl nehéz volt. C. A G43 ha nem hibásodott volna meg olyan gyakran és a kapacitása is olyan jó lett volna, mint a K98-é. 9. Ma mit választana? A K98-at, vagy egy félautomata fegyvert, ami nem hibásodik meg és olyan tulajdonságai vannak, mint a K98-nak? A. A mesterlövésznek nincs szüksége félautomata fegyverre, ha a feladatának megfelelően alkalmazzák. B. A félautomatát, ha a súlya nem nagyobb emiatt. C. A félautomatát. Gyorsabb tüzelést tesz lehetővé, ha az ellenség támad. 10. Be volt osztva valamilyen alegységbe?

3 3 / 9 Mindhárman a zászlóaljuk mesterlövész szakaszába tartoztak. C szakaszparancsnok volt. A szakaszban legfeljebb 22-en voltak; hatan rendszerint a zászlóaljjal maradtak, a többiek a századokhoz voltak beosztva. A megfigyelésekről és a lőszer-felhasználásról, úgyszintén a találatokról a zászlóaljnak kellett jelentést tenni. Kezdetben egyértelműen a zászlóalj kötelékéhez tartoztak, azonban ahogy csökkent a mesterlövészek száma, az utasításokat már a hadosztálytól kapták. Ezen felül minden századból néhány katona is távcsöves puskákat kapott. Ők nem vettek részt speciális kiképzésen, de 400 méteres távolságon belül pontosak voltak és képesek voltak levenni a teher egy részét a valódi mesterlövészekről. Mivel ezek a férfiak egyszerű katonaként teljesítettek szolgálatot, mester- lövészként nem értek el magas találati számokat. 11. Stratégiák és célpontok? Támadáskor: A, B, C, Párban alkalmaztak; az egyik tüzelt, a másik figyelt. Az általános sorrend: A figyelők, nehézfegyverek, parancsnokok, más vezetők kiiktatása; amikor minden fontos, vagy értékes célpont megsemmisült (pl. páncéltörők, géppuskák), a mesterlövészek a saját erők támadását támogatták, szükség esetén a nehézfegyvereket kezelő személyzetet, vagy az egyéb, veszélyt jelentő ellenséges erőket támadták. A hozzátette: Néhány esetben a saját támadásunkat megelőző éjszakán az ellenség vonalait kellett megtörnöm. Amikor a tüzérségünk megkezdte a tüzelést, én a parancsnokokra és az ágyúkezelőkre lőttem, mivel a csapataink e támogatás nélkül a támadáskor számban és fegyverzetben is hátrányban lettek volna. Éjszakai támadáskor: A, B, C: Amennyire emlékszünk, a nagyobb támadó manőverek nem éjszaka kerültek kivitelezésre, a mesterlövészeket pedig ilyenkor sem vetették be, mivel túl értékesek voltak. Téli támadáskor: A: A főcsapatok mögött haladtam téli álcaruházatban. Amikor a roham elakadt, az ellenséges géppuskák, parancsnokok kiiktatásával segítettem az előrehaladást. B, C: A megfelelő álcázás és a hideg elleni védelem elengedhetetlen volt. Nagyobb rejtőzködő műveleteket nem végeztünk télidőben. Védekezéskor: A, B, C: Rendszerint egyedül,, századkötelékben; leginkább tűzvvezető szerepkörben. AZ ellenséges támadásokkor viszonylag könnyű volt sikert elérni, mivel ilyenkor az ellenséges parancsnokok könnyebben felismerhetők voltak eltérő ruházatukról, vállszíjaikról, télen álcaruhájukról, ezáltal felismerhető célpontokká váltak. A legtöbb esetben az ellenség támadását sikerült megtörni. Egy alkalommal egymás után nyolc vezénylő parancsnokot likvidáltam. Ha ellenséges mesterlövészt találtunk, mindenek előtt őt kellett kiiktatni. Főszabályként a mesterlövész hajnalban már a megfigyelőposzton volt célpont után kutatva és sötétedésig ott is maradt kisebb megszakításokkal. Gyakran a saját vonalaink előtt foglaltunk tüzelőállást a még hatékonyabb harc érdekében. Ha az ellenség megtalálta a tüzelőállásunkat, minden támogatás nélkül kellett velük felvennünk a harcot. Riadó, vagy ellenséges támadás alkalmával a mesterlövész csak az értékes célokra, géppuskákra, parancsnokokra tüzelhetett. Védelem éjszaka: A, B, C: A mesterlövészeket éjszaka nem vetették be; őrséget, vagy más feladatot sem kellett ellátniuk. Ha szükséges volt a saját vonalaink előtt foglaltunk tüzelőállást még éjjel, hogy a nappali harc sikeresebb lehessen. Ért el találatot csak holdfénynél? A: Elégséges holdfény esetén gyakran voltam tüzelőállásban, mivel hatszoros nagyítású távcsővel elég pontosan lehetett célozni holdfénynél is. Sima irányzékkal lehetetlen.. B, C: Nem. Késleltetéskor: A, C: Legtöbb esetben négy-hat mesterlövészt hagytak hátra, hogy minden felbukkanó ellenséges erőt iktassanak ki ez nagyon

4 4 / 9 jó eredménnyel működött. A géppuskák, mint hátvéd alkalmazása jóval ritkább volt, mivel a mesterlövész egy-két lövéssel fel tudta tartóztatni az ellenséget anélkül, hogy a pozícióját felfedné. B: Mozgó harcban a mesterlövész alkalmazása értelmetlen volt, mivel a felbukkanó ellenséges erőkre mindenki más is tüzelt. 12. Milyen műveleteknél volt legsikeresebb a mesterlövész alkalmazása? A: A mesterlövész haszna nem a találatokban volt mérhető, hanem abban, mekkor kárt okoztak az ellenségnek parancsnokaik, illetve az egyéb értékes személyek leküzdésével. A mesterlövésznek a védekező harcban elért találatok voltak a leginkább értékesek, hiszen itt volt a legnagyobb értéke a gyors és pontos célzásnak, a reakciók helyességének. A védekező harc során lehetett elérni a legtöbb találatot is, mivel ilyen esetekben az ellenség naponta többször is rohamozott. B: A védelemnél. Az egyéb esetekben elért találatokat nem igazolták. C: Az előretolt állásból való tüzeléskor és a védekezés során, valamint a késleltető harcnál. 13. Milyen százalékkal talált különböző távolságokból? 400 méterig A: 65% C: 80% 600 méterig A: 30% C: 20% További információ: A: A találataim 65%-a 400 méter alatti célpontnál történt. B: Nem emlékszem. A találatok többsége 600 méter alatti volt. C: Leginkább csak 400 méternél közelebbi célpontra lőttem. Efelett a találatok igazolása is nehézségekbe ütközött. 14. Ezek a százalékos arányok csak a sajátjai, vagy jellemzőek a mesterlövészek többségére? A: Az arány a mesterlövészek többségére igaz. A legtöbben egyébként is csak 400 méternél közelebbi célokra tüzeltek, mivel itt már viszonylag biztos volt a találat. A legjobbak is jellemzően megvárták, hogy a célpont közelebb érjen, mivel az azonosítása és értékének meghatározása közelebbről könnyebb volt. B: Személy szerint úgy gondolom, a mesterlövészek legtöbbjére igazak a számarányok. C: Rám és a többi mesterlövészre is helyesek a fenti számok. 15. Átlagban hány lövést adott le egy tüzelőállásból? a. Támadás: A, B, C: Amennyi szükséges volt. b. Védelem biztonságos tüzelőállásból: A, B, C: Rendszerint 1-3. c. Ellenséges támadás: A, B, C: Az értékes célpontok számától függött. d. Ellenséges mesterlövészek elleni harc: A, B, C: Többnyire 1-2. e. Késleltetés: A, B, C: Jellemzően 1-2 lövés elég volt, hiszen a mesterlövész nem volt egyedül. B hozzátette: Ilyenkor és saját támadáskor a találatokat nem igazolták. 16. A kiváló lövészeten kívül milyen egyéb feltételeknek kellett megfelelni?

5 5 / 9 A: A kiválóságon kívül az is szükséges volt, hogy a mesterlövész türelmesebb legyen az ellenségnél. A mesterlövészek közötti harcnál a jobb taktikus volt a nyertes. Szükség volt arra is, hogy más szolgálatot a mesterlövésznek ne kelljen ellátnia, ez nagyban hozzájárult a sikeres találatok számához. B: Nyugodtság, jó ítélőképesség, bátorság. C. Türelem és kitartás, kitűnő megfigyelőképesség. 17. Milyen csoportokból választották ki a mesterlövészeket? A: Az önálló harcban jártas emberek (vadászok, prémvadászok, erdészek) közül, tekintet nélkül arra, mióta szolgáltak. B: Nem emlékszem. Nekem 27 találatom volt egy orosz mesterlövészpuskával, mielőtt átirányítottak volna a kiképzésre. C: A fronton kiválóan teljesítő lövészek közül, rendszerint kétéves szolgálat után. Több különböző lövészettel kapcsolatos követelménynek kellett megfelelni, mielőtt az embert a mesterlövész-kurzusra küldték. 18. Milyen mesterlövész képzéseken vett részt? A, B, C: A Seetaleralpe-i mesterlövész kiképző központén. C: Később ugyanott kiképző is voltam. 19. Szüksége volt a mesterlövésznek távcsőre? Milyen nagyítású volt a távcső? A: A 6 30 nagyítás nagyobb távolságokra nem volt megfelelő. Később egy es távcsövem volt, ami már jó volt. B: A távcső ugyanolyan fontos volt, mint a puska. Nincs információm a nagyításról. C. Mnden mesterlövésznek volt távcsöve. Hasznos és szükséges is volt. A 6 30-as nagyítás 500 méterig kielégítő volt. 20. Használt periszkópot? A: Nagyon hasznos kiegészítő volt (orosz, lövészárkokban használatos periszkóp). B: Nem. C: Akkor használtam, amikor körbezártak. 21. A szétnyitható (sztereó) távcsövet használta a meghatározott helyről való tüzeléskor? A, C: Igen, amikor megtehettem. A tüzérek és a mesterlövészek is azt használták. B: Nem. 22. Milyen álcázást használt? A, B, C: Az ál-tuskót sosem használtam, de az álcaruhát igen. Álcáztam az arcomat és a kezemet, valamint télen a fegyveremet is. (Fehér huzat, gyolcs, vagy festés) B hozzátette: Két éven keresztülk használtam egy esernyőt, ami a terepnek megfelelő színűre volt festve. Kezdetben az arcomat és a kezemet is álcáztam, később már nem.

6 6 / Használt eltereléseket az ellenség megtévesztésére? A: Igen; bábukat, egyebeket. B: Igen; például bábukat töltött fegyverrel, amit egy madzag meghúzásával el lehetett sütni. C: Nem. 24. Használt személyi védőfelszerelést a meghatározott helyről való tüzeléskor? A, B, C: Nem. 25. Mi a véleménye a nyomjelző lövedékekről? A, B, C: Harcban ha csak lehetett elkerültük a használatukat, mivel könnyen felfedték a mesterlövész pozícióját. A nyomjelző lövedékeket inkább csak gyakorláskor, vagy a különböző távolságok felmérésekor alkalmaztuk. Erre a célra minden mesterlövész tartott magánál néhány effajta töltényt. 26. Használt jelző, például a becsapódáskor felrobbanó lövedéket? A, B, C: Igen; ha a becsapódáskor láng vagy porfelhő csapódott fel, az segített a pontos célzásban. Ezzel a módszerrel rákényszeríthettük az ellenfelet, hogy elhagyja a fedezékét amiatt, hogy pl. rájuk gyújtottuk a házat. A jelzős lövedékeket legfeljebb 600 méterig használtuk; a szóródásuk nagyobb volt, mint a normál, kemény magvas lovedékeknek. 27. Hogyan kalkulált az oldalszéllel? A: Saját tapasztalataim alapján vettem figyelembe. Amikor szükséges volt, nyomjelző lövedéket használtam az oldalszél mértékének megállapításához. A Seetaleralpe kiképzése alaposan felkészített az oldalszélre, mivel ott gyakran erős oldalszélben kellett gyakorolnunk. B: Saját érzésem alapján. Ha túl erős volt az oldalszél, nem tüzeltünk. C: Erős szélben a mesterlövész nem tüzel. 28. Mik voltak a mozgó célpontra való tüzelés szabályai? A, B, C: Nem voltak ilyenek. Ami ilyen esetben számít, az az ítélőképesség és a tapasztalat, valamint a gyors célzás és tüzelés. 29. Van tapasztalata páncéltörő puskával? A. Igen, többször előfordult, hogy védőpáncéllal ellátott géppuskás célom volt. Kisebb célokra csak 300 méteren belül tüzeltem vele mivel a szórása jóval nagyobb volt, mint a K98-é. Ráadásul nehéz és kényelmetlen is volt, ezért mesterlövész fegyvernek nem volt megfelelő. Páncéllal nem védett célpontokra nem is használtam. B, C: Nincs. 30. Milyen módon igazolták a találatait? A, B, C: Egy tiszt, illetve tiszthelyettes, vagy két rendfokozat nélküli katona megfigyelése és nyugtázása alapján. Emiatt az igazolt találatok száma alacsonyabb a ténylegesen elérteknél.

7 7 / 9 A M E S T E R L Ö V É S Z E K Név: Matthäus Hetzenauer Rendfokozat: Gefreiter Kitüntetései: Vaskereszt II. osztály Sebesülési Jelvény (fekete) Gyalogsági Rohamjelvény Vaskereszt I. osztály Mesterlövész jelvény (arany) Közelharc Pánt Vaskereszt Lovagkeresztje Név: Josef Sepp Allerberger Rendfokozat: Obergefreiter Kitüntetései: Vaskereszt II. osztály Sebesülési Jelvény (ezüst) Gyalogsági Rohamjelvény Vaskereszt I. osztály Mesterlövész jelvény (arany) Vaskereszt Lovagkeresztje

8 8 / 9 Comments RSS 1 válasz erre a cikkre»német mesterlövészek«1. # 1 Markgraf írja: február :43:33 Érdekes és értékes cikk! Kösz a fordítást! Szóljon hozzá a cikkhez! Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie. Legutóbbi cikkek A Magyar Királyi Légierők dísztőrének leírása Az Osprey könyvei Tábornok hadbíró zubbonya és sapkája Játszottam Inglourious Basterds Néhány irat a családból Mostanában történt A katonai egyenruhák civil gyűjtője Archívum július június május április november október szeptember augusztus július június május április március február január december november október Galériák Saját gyűjteményem Mások gyűjteményei Háborús emlékművek Háborús filmek Kategóriák Cikkek DVD Egyéb Könyvek Portrék

9 9 / 9 Partnerek Decker s Militaria theme created by decker 2007 Site Feed (RSS) Adatbázis Regisztráció Log in