40 kérdés és válasz a transzferár dokumentációról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "40 kérdés és válasz a transzferár dokumentációról"

Átírás

1 40 kérdés és válasz a transzferár dokumentációról Adótanácsadás Transzferár szolgáltatások

2 Kedves Olvasóink! 2005-től a gazdasági társaságoknak kötelező transzferár (Transfer Pricing, röviden TP) dokumentációt készíteniük a kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződéseikre vonatkozóan. A nyilvántartási kötelezettséget a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao) írja elő, a dokumentáció elkészítésére vonatkozó szabályokat részletesen a 18/2003.(VII.16.) PM rendelet (továbbiakban PM Rendelet) tartalmazza. Terjedelmét tekintve mind a Tao törvény vonatkozó szakasza, mind a PM Rendelet igen rövid (lásd Mellékletek), mégis, vagy talán pont ezért számos kérdés merül fel e szűkszavúan megfogalmazott jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan. Ezen kérdések megválaszolásához más jogszabályok, vagy APEHiránymutatások nyújthatnak segítséget, de felmerülhetnek olyan kérdések is, amelyekre csak a gyakorlat adhat választ. Jelen kiadványunkban összegyűjtöttük a 40 kedvenc kérdésünket, amelyekkel ügyfeleink kerestek fel minket a közelmúltban, és úgy ítéltük meg, hogy megválaszolásukkal a sajtó munkatársainak is segíthetünk. Jelen kiadványunkban összegyűjtöttük a 40 kedvenc kérdésünket, amelyekkel ügyfeleink kerestek fel minket a közelmúltban, és úgy ítéltük meg, hogy megválaszolásukkal a sajtó munkatársainak is segíthetünk. Célunk, hogy átfogó gyakorlati útmutatást adjunk a magyar transzferár szabályozással, különösen a transzferár nyilvántartási kötelezettség helyes teljesítésével kapcsolatosan. A téma aktualitását mi sem jelezhetné jobban, mint az APEH azon törekvése, hogy egy speciális csoportot állított fel a transzferár szabályok betartásának ellenőrzésére. Az útmutató olyan kérdéseket vet fel, és válaszol meg, amelyekkel tapasztalataink szerint számos társaság szembesül a transzferár dokumentáció elkészítése során. A 40 kérdést három csoportba soroltuk: Az első a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség felmérésével kapcsolatos kérdéseket vet fel: MIKOR, illetve milyen esetekben szükséges a transzferár dokumentációt elkészíteni? A második kérdéscsoport azt vizsgálja, MIÉRT fontos elkészíteni a nyilvántartást, azaz milyen következményekkel járhat, ha nem készült el, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően készült el a transzferár nyilvántartás? A harmadik kérdéscsoport arra keresi a választ, HOGYAN készíthető el a megfelelő nyilvántartás, azaz hogyan határozható meg a nyilvántartásban bemutatandó szokásos piaci ár? Reméljük, kiadványunkat hasznosnak ítéli és talál benne a munkájához fontos információkat. VESZPRÉMI ISTVÁN, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere kérdések esetén szívesen áll Ön és kollégái rendelkezésére. Kérjük, amennyiben kérdéssel, kéréssel fordulna a szakértőhöz, azt a Privy Councilnál, a Deloitte PR-ügynökségénél jelezze. (Telefon: , 06/ ; )

3 1. MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni? A transzferár nyilvántartást a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekre, illetve megállapodásokra vonatkozóan kell elkészíteni Ha nem kötöttünk írásos szerződést kapcsolt vállalkozásunkkal, de attól időnként termékeket szerzünk be, akkor is kell dokumentációt készítenünk? A transzferár nyilvántartást a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekre, illetve megállapodásokra vonatkozóan kell elkészíteni. Sem a társasági adóról szóló törvény 1 (továbbiakban Tao törvény), sem a transzferár nyilvántartási kötelezettséget előíró 18/2003-as PM rendelet 2 (továbbiakban: PM rendelet) nem mondja ki, hogy a transzferár nyilvántartást csak az írásban megkötött szerződésekre vonatkozóan szükséges elkészíteni, így a nyilvántartási kötelezettség a szerződési formától függetlenül fennáll, ahogyan azt a 2004/37-es Adózási kérdés is megerősíti Külföldi kapcsolt vállalkozásainkkal folytatott ügyleteinket is kell-e dokumentálnunk, vagy csak a belföldi kapcsolt vállalkozásainkkal bonyolított ügyleteket? A Tao törvény értelmében a kapcsolt vállalkozási viszony valamely személy közvetlen vagy közvetett többségi befolyásán keresztül valósul meg az adózó és egy másik személy között. A Tao törvény értelmében személynek minősül a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély is. A kapcsolt vállalkozási viszony, és ezáltal a dokumentációs kötelezettség tehát nem függ a másik fél illetőségétől, azaz a külföldi kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyleteket is szükséges dokumentálni. 1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény. 2 A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003.(VII.16.) PM rendelet. MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni? 3

4 1.3. Társaságunk konszolidált beszámolót készít. Ez azt jelenti, hogy azokkal a társaságokkal bonyolított ügyleteinkről kell transzferár dokumentációt készítenünk, amelyek szerepelnek konszolidált beszámolónkban? A konszolidált beszámoló készítésekor a konszolidációba bevonandó társaságok körét a Számviteli törvény 3 határozza meg, amelynek értelmében a konszolidálásba bevonandó az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalat, továbbá nem teljeskörűen - a társult vállalkozás is. Az első két esetben (anya- és leányvállalat) nincs lényegi eltérés a Tao törvény és a Számviteli törvény által alkalmazott fogalmak között, így valóban szükséges minden ilyen társasággal folytatott ügyletet dokumentálni, míg a közös vezetésű vállalat és a társult vállalkozás a Tao törvény rendelkezései szerint nem feltétlenül minősül kapcsolt vállalkozásnak (ez áll fenn például akkor, amikor azok más tulajdonosaikon keresztül nem kapcsolódnak sem közvetlenül, sem közvetve a társasághoz). Ennél is lényegesebb különbség azonban, hogy míg a Számviteli törvény az anyavállat és a vele alárendelt viszonyban álló társaságok vonatkozásában írja elő a konszolidációt, a Tao törvény kapcsolt vállalkozás definíciója az anyavállalat szempontjából a fölérendelt vagy mellérendelt viszonyban álló társaságokra (pl. testvérvállalatokra) is kiterjed, ha a közvetlen vagy közvetett többségi befolyás feltételei teljesülnek. Ezért, amennyiben társaságuk nem a teljes vállalatcsoport élén áll, olyan vállalkozásokkal kötött szerződéseikre is szükséges lehet elkészíteniük a transzferár dokumentációkat, amelyek nem szerepelnek konszolidált beszámolójukban. A konszolidációban szerepelhetnek, továbbá számviteli szempontból olyan közös vezetésű vagy társult vállalkozások amelyekkel bonyolított ügyletekre nem terjed ki a dokumentációs kötelezettség A magánszeméllyel kötött ügyleteket is szükséges dokumentálnunk? A PM rendelet értelmében a nyilvántartást a kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződésekre kell elkészíteni. A Tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony fennállhat egy társaság és egy magánszemély között is. Azonban, mivel a PM rendelet kimondja, hogy nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, a magánszemélyekkel folytatott ügyleteket nem szükséges dokumentálni. 3 A számvitelről szóló évi C. törvény. 4 MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni?

5 1.5. Mely ügyleteire vonatkozóan kell a dokumentációt társaságunknak elkészítenie? Azokra, amelyekben szállítóként, vagy azokra, amelyekben vevőként szerepel? A dokumentációs kötelezettség célja, hogy megállapítható legyen a kapcsolt ügyletek során alkalmazott árak piaci mértéke. Ettől eltérő ár alkalmazása esetén ugyanis a társasági adó alapját - és sok esetben más adók alapját is a felek el tudnák téríteni attól az adóalaptól, amit a szokásos piaci árak alkalmazása esetén érhettek volna el. Mivel a fenti eltérés származhat a társaság költségeiből és bevételeiből is, a szállítóként és vevőként bonyolított ügyletekre egyaránt vonatkozik a transzferár nyilvántartási kötelezettség. A 2004/37-es Adózási kérdés ezért egyértelműen kimondja, hogy a kapcsolt vállalkozással kötött szerződésről attól függetlenül kell nyilvántartással rendelkezni, hogy az adózó azt vevőként vagy eladóként kötötte. Amennyiben a szerződés futamideje határozatlan, és ezért a szerződés alapján létrejövő ügyletek összértéke nem állapítható meg, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető 1.6. Társaságunk és kapcsolt vállalkozásunk is felhasználhatja ugyanazt a transzferár dokumentációt? A transzferár dokumentáció alkalmas lehet arra, hogy általa mindkét fél eleget tegyen nyilvántartási kötelezettségének, továbbá segíthet a transzferár kockázatok minimalizálásában is, amennyiben a két fél által alkalmazott módszer, és a módszer alapján meghatározott szokásos piaci ártartomány nem eltérő. Amennyiben azonban az ügyletben részt vevő másik fél külföldi illetőségű, a dokumentációt a másik országban nagy valószínűséggel szükséges módosítani, kiegészíteni. A felek saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy egymás rendelkezésére bocsátják-e az elkészített transzferár nyilvántartást, és arról is, hogy azt melyikük készíti el (illetve készíti el elsőként). Amennyiben a kapcsolt vállalkozások megosztják egymás között a transzferár nyilvántartások elkészítésének terhét, az a csoport számára költségmegtakarítást eredményezhet. Ezért célszerű egy ügyletre vonatkozóan a dokumentációt előbb az egyik félnek elkészítenie, majd azt a másik fél rendelkezésére bocsátania Ha a kapcsolt vállalkozásunkkal folytatott ügylet értéke nem éri el az évi 50 millió Ft-ot, akkor készíthetünk-e arra egyszerűsített dokumentációt? A PM rendelet abban az esetben teszi lehetővé egyszerűsített dokumentáció készítését, ha az ügylet értéke szokásos piaci áron (általános forgalmi adó nélkül) nem haladja meg az 50 millió forintot. Az 50 millió forintos értékhatár megállapításához mindig a szerződés hatálya alatti teljesítések összértékét - és nem a teljesítések évenkénti értékét szükséges figyelembe venni. A 2007/48-as Adózási kérdés egyértelműen kimondja azt is, hogy amennyiben a szerződés futamideje határozatlan, és ezért a szerződés alapján létrejövő ügyletek összértéke nem állapítható meg, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető. Szintén lényeges, hogy az 50 millió forintos értékhatár megállapításánál a lehetséges összevonásokat is figyelembe kell venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan ügylet értékét is hozzá kell számítani a vizsgált ügylet MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni? 5

6 értékéhez, amely azzal szorosan összefügg, vagy amelynek tárgya a vizsgált ügyletével azonos és ahhoz teljesítésének feltételeiben is hasonló. Amennyiben az ilyen ügyletek összértéke együttesen meghaladja az 50 millió forintot, nem készíthető egyszerűsített dokumentáció az ügyletek egyikére vonatkozóan sem, még abban az esetben sem, ha azok egyébként külön-külön kerülnek dokumentálásra Társaságunk regionális központként működik, a nem saját érdekből megrendelt szolgáltatások költségeit átterheli kapcsolt vállalkozásaira. Az ilyen közvetített szolgáltatásokra vonatkozóan is kell készítenünk transzferár dokumentációt? A 2004/37-es Adózási kérdés külön foglalkozik azzal az esettel, amikor kapcsolt vállalkozások között szolgáltatások közvetítésére került sor. Tekintettel arra, hogy a közvetített szolgáltatások is szerződésen alapulnak, a kapcsolt vállalkozások közötti költségátterhelések is a PM rendelet hatálya alá tartoznak. Ezért minden költségátterhelésre vonatkozóan szükséges elkészíteni a transzferár dokumentációt, amelyet kapcsolt vállalkozás irányába (vagy irányából) számláznak. A dokumentációs kötelezettség szempontjából nincsen jelentősége annak sem, hogy a költségek átterhelése rendszeresen történik, vagy csupán eseti jelleggel fordul elő A Munka Törvénykönyve szerinti kirendelésre is kell készítenünk transzferár dokumentációt? A dokumentációs kötelezettség minden kapcsolt vállalkozások közötti szerződésre kiterjed, amely alapján teljesítés történik, kivételt ez alól csak azok az esetek képeznek, amelyeket külön nevesít a PM rendelet. A PM rendelet szerint nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót, ha hatósági árat vagy jogszabályban meghatározott más árat alkalmaz kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében. Kirendelés esetén a Munka Törvénykönyve 4 (továbbiakban MT) legfeljebb a kirendeléssel kapcsolatos költségek (munkabér, járulékok, stb.) érvényesítését engedi meg azzal a társasággal szemben, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Az MT-ben meghatározott felső korlát azonban nem minősül sem hatósági árnak, sem jogszabályban meghatározott árnak, így kirendelés esetében ugyanúgy szükséges elkészíteni a transzferár nyilvántartást, mint bármely más kapcsolt vállalkozások közötti ügylet esetében. 4 A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény. 6 MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni?

7 1.10. Anyavállalatunktól kamatmentes kölcsönt kaptunk. Mivel a kölcsönszerződés alapján nem történik kamatfizetés, arra nem kell transzferár dokumentációt sem készítenünk? A transzferár dokumentációs kötelezettség kiterjed minden kapcsolt vállalkozások közötti ügyletre, függetlenül attól, hogy alkalmaznak-e ellenértéket a felek, és hogy ez az ellenérték szokásos piaci árnak minősüle. Ezért a szokásos piaci árat ingyenes ügyletek esetében is szükséges bemutatni egy megfelelő transzferár dokumentációban. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az ingyenes ügyletek kapcsolt vállalkozások között - ide értve az ingyenes szolgáltatásokat, köztük a kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsönt - számos további kérdést vethetnek fel mind számviteli, mind adózási szempontból, beleértve a Tao törvény 18. által előírt adóalap módosítási kötelezettséget/lehetőséget. A társasági adóalap módosítása a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alól nem mentesít Társaságunk bankhitelét anyavállalatunk garantálja, az anyavállalati garanciáért díjat nem fizetünk. A garanciavállalásra is kell készítenünk transzferár dokumentációt? A garanciavállalás során az anyavállalat szolgáltatást nyújt társaságuknak, így arra vonatkozóan transzferár dokumentációt is szükséges készíteniük. Amennyiben ez a garancianyújtás ellenérték nélkül történik, az ügyletnek - a mulasztási bírságon túlmenően - további számviteli, illetve adózási hatásai is lehetnek, hasonlóan a fenti kamatmentes kölcsön esetéhez A Tao törvény 18. alapján a társasági adó alapját korrigáltuk nem piaci áron folytatott kapcsolt ügyletünk nem érvényesített bevételével. Ebben az esetben is kell készítenünk transzferár dokumentációt? A társasági adóalap módosítása a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alól nem mentesít. Amennyiben társaságuk módosította társasági adóalapját a szokásos piaci ártól való eltérés következtében, még inkább kiemelt jelentősége van a megfelelő transzferár dokumentációnak. Egy ellenőrzés során ugyanis az adóhatóság kérheti annak bizonyítását, hogy módosított adóalapját valóban piaci árak alkalmazásával határozta meg a társaság, amelynek bemutatására egy megfelelő transzferár dokumentáció alkalmas. A nem piaci áron folytatott ügyletekkel kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem csak a Tao törvény, de az Adózás rendjéről szóló törvény 5 (továbbiakban: Art) alapelvei is kimondják, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket adózási szempontból a szokásos piaci árat alapul véve kell minősíteni. Ezért előfordulhat, hogy más, a társasági adótól eltérő adónemek szempontjából is kezelni szükséges, ha a kapcsolt vállalkozások a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak szerződésükben. 5 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény. MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni? 7

8 1.13. Külföldi társaság fióktelepeként működünk Magyarországon. Kell transzferár dokumentációt készítenünk a központtal folytatott tranzakcióinkra? A Tao törvény értelmében a külföldi adózó és belföldi telephelye (beleértve a fióktelepet is) kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, a transzferár nyilvántartást pedig a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekre és megállapodásokra vonatkozóan szükséges készíteni. A Pénzügyminisztérium értelmezése szerint a megállapodás lefedi a fióktelep és a külföldi vállalkozó közötti ügyleteket is, ezért azokra szintén kiterjed a dokumentációs kötelezettség Ha társaságunk kisvállalkozás, nem kell transzferár nyilvántartást készítenünk? A Tao törvény az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő társaságoknak felmentést ad a transzferár dokumentációs kötelezettség alól. A vonatkozó jogszabály 6 kisvállalkozás definíciója értelmében kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek (1) éves foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és (2) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Lényeges azonban, hogy e törvény 5. -a alapján a vállalatcsoportba tartozó társaságok esetében nem a társaságra, hanem a teljes vállalatcsoportra vonatkozóan szükséges értelmezni a fenti határértékeket (azaz, vagy a konszolidált beszámoló adatait szükséges figyelembe venni, vagy - ha konszolidált beszámoló nem készül - minden partner- illetve kapcsolódó vállalkozás 7 adatait is figyelembe kell venni a fenti határértékek kiszámításakor); továbbá, hogy két egymást követő beszámolási időszak adatai alapján kell meghatározni, változik-e a vállalkozás minősítése évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. 7 A kapcsolódó és partnervállalkozások kategóriájába beletartoznak a kapcsolt vállalkozások, és minden olyan társaság, amelyben a vállalkozásnak (vagy amely a vállalkozásban) a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-val rendelkezik. A 25%-os korlát megállapításakor a közvetlen és közvetett befolyást egyaránt szükséges figyelembe venni. 8 MIKOR, milyen esetekben kell a dokumentációt elkészíteni?

9 2. MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt? január 1-jén pontosításra került az Art vonatkozó rendelkezése azzal, hogy a maximum 2 millió forintos mulasztási bírság nyilvántartásonként értendő. Avagy, milyen következményekkel jár a különböző dokumentációs kötelezettségekre vonatkozó előírások megsértése? 2.1. Milyen mértékű bírságra számíthatunk az adóhatósági gyakorlat alapján, ha a dokumentációt nem készítjük el? A transzferár nyilvántartás elkészítésének hiányában kiszabható mulasztási bírságról az Art rendelkezik. Az Art a mulasztási bírság maximumát határozza meg, ez összegét tekintve 2 millió forint január 1-jén pontosításra került az Art vonatkozó rendelkezése azzal, hogy a maximum 2 millió forintos mulasztási bírság nyilvántartásonként értendő. Az adóhatóság jelenlegi gyakorlata alapján általában a bírság maximuma kerül kivetésre az ellenőrzéseken, és amennyiben több kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre nem készült el a dokumentáció, a fenti összeg hiányzó dokumentációnként kerül kivetésre Mekkora a kivethető bírság összege, ha elkészítettük a transzferár nyilvántartást, de az nem felel meg az előírásoknak? Az adóhatóság nem csupán a hiányzó transzferár dokumentációkért szabhatja ki a fenti mulasztási bírságot, de a jogszabályi (PM rendelet szerinti) előírásoknak nem megfelelő, vagy a késedelmesen elkészített dokumentációkért is. Az APEH által kiadott 2008/17. Adózási kérdés kimondja, hogy az adóhatóságnak a mulasztási bírság kiszabásakor méltányosan kell eljárnia, azaz mérlegelnie kell a jogsértések súlyát, és a bírságot a nyilvántartási hibák, hiányosságok súlyához igazodva kell megállapítania. Nincs azonban konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a különböző mulasztások, hiányosságok esetében mekkora összegű bírság tekinthető méltányosnak. Ezért szélsőséges esetekben akár apró formai hiányosságokért is kivetésre kerülhet a bírság maximuma, a szerződésenkénti 2 millió forint. MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt? 9

10 2.3. Ha nem készítettük el a transzferár dokumentációt kapcsolt felekkel kötött szerződéseinkre, de azokra összevont nyilvántartást készíthettünk volna, csak egyszer (az összevont nyilvántartás hiánya miatt) jár a bírság? Összevont dokumentáció abban az esetben készíthető, ha a PM rendeletben meghatározott összevonási feltételek fennállnak. Az összevont nyilvántartás elkészítése azonban csupán lehetőség, és nem kötelezettség. Így az adóhatóság nem köteles az ellenőrzés során az összevonhatóság feltételeit vizsgálni és a bírságot úgy megállapítani, hogy az az összevonható szerződésekre vonatkozóan csak egyszer (az összevont dokumentáció hiányáért) kerülhessen megállapításra. Mivel a jogszabály csak a nyilvántartásonkénti mulasztási bírság maximumát rögzíti, az adóhatóság az ellenőrzés során saját belátása szerint dönt arról, hogy figyelembe veszi-e az összevonás lehetőségét, illetve arról, hogy e feltételek teljesülése esetén milyen fokú méltányosságot gyakorol a bírság kiszabása során Ha összevont nyilvántartást készítettünk, de az nem felel meg az előírásoknak, a hiányos/hibás nyilvántartásért járó bírság egyszer vethető-e ki? Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az összevont nyilvántartásban bemutatott szerződésekre vonatkozóan nem teljesülnek az összevonás PM rendelet által előírt feltételei, és ezért a nyilvántartásokat szerződésenként kellett volna elkészíteni, a mulasztási bírságot is ennek megfelelően, azaz szerződéseként maximum 2 millió forint összegben állapíthatja meg. A dokumentáció összevont formában történő elkészítése tehát önmagában nem csökkenti a mulasztási bírság kockázatát. Amennyiben az összevonás feltételei fennállnak, de az összevont dokumentáció nem felel a PM rendelet egyéb előírásainak, a mulasztási bírság csak egyszer, az előírásoknak nem megfelelő dokumentációért szabható ki, maximum 2 millió forintos összegben Az egyszerűsített dokumentáció hiányáért mekkora összegű bírságra számíthatunk? Az Art mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezése nem tesz különbséget az egyes transzferár nyilvántartások típusai között. Ezért főszabály szerint a kiszabható bírság összege ebben az esetben is nyilvántartásonként maximum 2 millió forint. Mivel a 2008/17. Adózási kérdés előírja, hogy az adóhatóságnak a bírságot differenciáltan, a mulasztás súlyához igazodva kell megállapítania, az egyszerűsített dokumentáció elkészítésének elmulasztásáért, véleményünk szerint, kisebb összegű bírságot indokolt kiszabni, mint a maximálisan megállapítható 2 millió forint. Mivel azonban jogszabály vagy iránymutatás nem rendelkezik a különböző súlyú mulasztások, hiányosságok esetében kiszabható bírságok összegéről, szélsőséges esetben akár az egyszerűsített dokumentáció hiányáért is megállapításra kerülhet a maximális összegű, 2 millió forintos bírság. 10 MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt?

11 2.6. A dokumentáció elkészítésének határideje az adóévet követő év május 31.? A Tao törvény szerint a transzferár dokumentációk elkészítésének határideje az adott évre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának időpontja, és nem a társasági adóbevallás benyújtásának határideje (amely naptári éves adózók esetében május 31., egyéb esetekben az üzleti év végétől számított 150. nap). Amennyiben tehát a társaság a törvény által előírt határidő előtt nyújtja be társasági adóbevallását, a transzferár nyilvántartásokat is eddig a napig kell elkészítenie. A nyilvántartásokat nem kell benyújtani az adóhatóságnak, de azoknak egy utólagos ellenőrzés során rendelkezésre kell állniuk. A transzferár dokumentációk elkészítésének határideje az adott évre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának időpontja Amennyiben az APEH bekéri a transzferár nyilvántartásokat, mennyi idő áll rendelkezésünkre azok elkészítésére? Mivel a transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje az adott adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának napja, a nyilvántartásoknak a lezárt adóévekre vonatkozóan már az ellenőrzés megkezdésekor rendelkezésre kell állniuk. Amennyiben a vállalkozás nem tudja az adóhatóság rendelkezésére bocsátani az elkészített dokumentációkat, a mulasztási bírság további határidő kitűzése nélkül, már az ellenőrzés megkezdésekor kiszabható. Tapasztalataink alapján azonban vannak olyan esetek is, amikor az adóhatóság ad néhány nap haladékot a dokumentációk bemutatására. Ez a néhány nap elegendő lehet arra, hogy például a dokumentációkat külföldi kapcsolt vállalkozásától bekérje a társaság, és azokat saját erőforrásaival, vagy tanácsadó segítségével honosítsa, arra azonban kevés lehet, hogy komplett dokumentációkat készítsen, illetve készíttessen Akkor is kivethető a bírság, ha nem készítettük el az előírt határidőre a dokumentációt? Amennyiben a dokumentáció nem készült el a törvényben foglalt határidőig, vagy késedelmesen készült el és ezért nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, az adóhatóság kivetheti a mulasztási bírságot, amelynek összege ahogyan korábban említettük hiányzó/hibás transzferár nyilvántartásonként legfeljebb 2 millió forint lehet. Különösen fontos tehát a transzferár dokumentációt időben elkészíteni, és az elkészítés dátumát napra pontosan feltüntetni a dokumentáción, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a félreértések elkerülhetőek legyenek és a mulasztási bírság kockázatát a társaság minimalizálni tudja. MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt? 11

12 A csoportszintű transzferárszabályzatok sok esetben nem alkalmasak az alkalmazott árképzés piaci jellegének bemutatására A transzferár dokumentációt évente kell elkészíteni? A magyar transzferár szabályozás értelmében a transzferár dokumentációt szerződésenként kell elkészíteni azon évek vonatkozásában, amelyekben az adott szerződés alapján teljesítés történt. Amennyiben a dokumentáció tárgyát képező szerződés változatlan formában érvényes több éven keresztül, és a teljesítés lényeges feltételei, körülményei sem változnak, a transzferár dokumentációt nem szükséges adóévenként elkészíteni, vagy módosítani. Ilyen esetekben az elkészített dokumentáció több adóéven keresztül felhasználható. Amennyiben azonban olyan változás következik be - akár a szerződéses feltételekben, akár a piaci körülményekben - amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének, az adózó a PM rendelet értelmében köteles a nyilvántartást módosítani, illetve új szerződés kötése esetén köteles új nyilvántartást készíteni Vállalatcsoportunk transzferár-szabályzata bemutatja a csoporton belüli ügyleteket és azok árazását. Ez helyettesítheti a transzferár dokumentációt? Tapasztalataink alapján a csoportszintű transzferár-szabályzatok a vállalatcsoport tagjait, a közöttük megvalósuló jellemző ügyleteket és azok árazási módszereit mutatják be. A csoportszintű transzferár-szabályzatok sok esetben nem alkalmasak az alkalmazott árképzés piaci jellegének bemutatására, mert nem mutatnak be összehasonlító adatokat, csupán tényszerűen közlik a csoporton belüli ügyletek során alkalmazott árat, vagy az árrés/haszon százalékos mértékét, anélkül, hogy azt elemzéssel, vagy egyéb indokolással alátámasztanák. A szabályzatban bemutatott árazás esetenként nincs is összhangban a magyar társaság által, vagy a magyar társasággal szemben alkalmazott gyakorlattal. Még ha alkalmas is egy szabályzat az alkalmazott árak piaci mértékének bemutatására, az formailag szinte biztos, hogy nem felel meg a PM rendelet előírásainak. A magyar szabályozás ugyanis részletesebb információszolgáltatást ír elő mind a kapcsolt felekre, mind a kapcsolt szerződésekre vonatkozóan, mint ami a csoportszintű szabályzatokban általában feltüntetésre kerül. További kockázatot jelent, hogy a PM rendelet szerződésenként írja elő a dokumentációs kötelezettséget, míg az ilyen szabályzatok együttesen mutatják be a vállalkozás, sőt, sok esetben a teljes cégcsoport kapcsolt felekkel folytatott ügyleteit. A különböző tranzakciók együttes bemutatása pedig már önmagában maga után vonhatja a mulasztási bírság többszörös kivetésének kockázatát A külföldi anyavállalatunk által elkészített transzferár dokumentációt elfogadja a magyar adóhatóság? A külföldön készített transzferár dokumentációk ellentétben egy csoportszintű transzferár-szabályzattal jellemzően tartalmaznak transzferár-elemzést is. Ez az elemzés részletesen bemutatja az alkalmazott transzferár-módszert, és az annak eredményeként kapott piaci árat, amelyet ideális esetben a belső szabályzatnak megfelelően, 12 MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt?

13 csoporton belüli ügyleteik során alkalmaznak a felek. Tapasztalataink alapján azonban gyakran előfordul, hogy a magyar társaság különböző okok miatt nem a belső szabályzatnak megfelelő árazással bonyolítja ügyleteit. Ezekben az esetekben a külföldi dokumentációban bemutatott elemzés nagy valószínűséggel nem használható a magyar társaság ügyletei során alkalmazott árak piaci mértékének bemutatására. Ennél is gyakoribb probléma, hogy a külföldi dokumentáció a magyar társaság kapcsolt ügyleteit egyáltalán nem, vagy csak részben mutatja be, ezért a további ügyletek dokumentációiról a magyar társaságnak kell gondoskodnia. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy még ha tartalmában le is fedi a külföldi dokumentáció a társaság csoporton belüli ügyleteit, azt formai szempontok miatt módosítani, kiegészíteni szükséges, hiszen az nem a magyar transzferár szabályok, hanem külföldi jog, vagy általános transzferárazási alapelvek (például OECD Irányelvek) alapján készül Magyar nyelven kell elkészítenünk a dokumentációt? A vonatkozó szabályozás nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a transzferár nyilvántartásokat milyen nyelven kell elkészíteni. Fontos megjegyezni azonban, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a bizonylatok hiteles magyar nyelvű fordítását, ha úgy ítéli meg, hogy az az adójogi tényállás tisztázásához szükséges. Mivel az Art a bizonylat fogalmát nem határozza meg, az adóhatóság minősítheti a transzferár nyilvántartást is bizonylatnak, és kérheti annak hiteles fordítását. Tekintettel arra, hogy a hiteles fordítás elkészítése egy terjedelmesebb dokumentáció esetében igen jelentős idő- és költségráfordítással jár, célszerű a transzferár dokumentációt magyar nyelven elkészíteni. Célszerű a transzferár dokumentációt magyar nyelven elkészíteni A kapcsolt vállalkozás adószámát vagy cégjegyzékszámát kell feltüntetni a transzferár dokumentációban? A PM rendelet előírása alapján a transzferár dokumentációban a kapcsolt vállalkozás adószámának kell szerepelnie, ennek hiányában a kapcsolt vállalkozás cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), valamint a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) nevét és székhelyét is szükséges feltüntetni a dokumentációban. Magyar vállalkozások esetében az APEH által nyilvántartott azonosító számot, az adószámot szükséges megadni. Külföldi kapcsolt vállalkozások esetében tekintve, hogy azok a magyar adójogszabályok szerinti adószámmal nem rendelkeznek - mind a cégjegyzékszám, mind egyéb nyilvántartási szám (beleértve a külföldi adószámot) feltüntethető. Bármelyik is szerepel a dokumentációban, meg kell adni a külföldi kapcsolt vállalkozás feltüntetett azonosító számát vezető bíróságra, hatóságra vonatkozó adatokat is. MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt? 13

14 2.14. Kinek kell aláírnia a transzferár dokumentációt? A PM rendelet részletesen felsorolja azokat az adatokat, információkat, amelyeket a transzferár dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell. Ezek között nem szerepel, hogy azt a dokumentáció készítőjének, a társaság vezetőjének vagy bármely más személynek alá kellene írnia. Továbbá, egyéb jogszabály alapján sem vezethető le, hogy a transzferár dokumentációt aláírással kellene hitelesíteni. Ezért a transzferár dokumentációt nem szükséges senkinek sem aláírnia. 14 MIÉRT szükséges elkészíteni a dokumentációt?

15 3. HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat? A magyar transzferár szabályozás alapját képező PM rendelet is utal arra, hogy nem csupán szokásos piaci ár, de szokásos piaci ártartomány is létezhet Csak egyetlen piaci ár létezik egy ügylet esetében vagy lehet egy ügyletnek több piaci ára is? Szokásos piaci árnak azt az árat tekintjük, amelyet független felek érvényesítenek (érvényesítenének) egymás között a kapcsolt vállalkozások közötti ügylettel összehasonlítható feltételek mellett. Egyes esetekben a szokásos piaci ár egyetlen árat jelent. Ez az eset áll fenn például akkor, amikor egyetlen tökéletesen összehasonlítható ügyletre vonatkozóan állnak rendelkezésre információk. Azonban ugyanannak a terméknek, szolgáltatásnak még tökéletesen összehasonlítható körülmények esetén is lehetnek eltérő árai a piacon, továbbá, a piaci árak szóródását okozhatja az is, hogy ésszerű erőfeszítések mellett nem lehet biztosítani az adatok tökéletes összehasonlíthatóságát. Ezért sok olyan helyzet is adódik, amikor a legmegfelelőbb transzferár-módszer alkalmazása is egy értéktartományt, azaz egy piaci ársávot (vagy árrés- illetve haszonkulcs-sávot) eredményez. A szokásos piaci ársáv létezését az adóhatóságok is elfogadják figyelembe véve, hogy összehasonlító ügyletekről jellemzően korlátozottan hozzáférhetőek az információk és elismerik, hogy a transzferár-képzés nem egzakt tudomány. Ennek megfelelően a magyar transzferár szabályozás alapját képező PM rendelet is utal arra, hogy nem csupán szokásos piaci ár, de szokásos piaci ártartomány is létezhet Anyavállalatunkkal kötött szerződésünk több szolgáltatásról is rendelkezik. Elég a szerződésről egy dokumentációt készítenünk? A dokumentáció készítési kötelezettséget a magyar szabályozás szerződésenként írja elő, ezért amennyiben egy szerződés több szolgáltatásról is rendelkezik, arra készíthető egyetlen transzferár nyilvántartás. A kérdés inkább az, hogy az azonos szerződés hatálya alá tartozó különböző szolgáltatások lefedhetőek-e egyetlen transzferárelemzéssel. Ez pedig attól függ, hogy ezek a szolgáltatások, és azok nyújtásának feltételei mennyire hasonlóak. Lehetnek esetek, amikor a különböző szolgáltatások egymáshoz olyan mértékben hasonlóak, hogy azokra vonatkozóan ugyanaz a transzferár-elemzés alkalmazható (például több, jellegét tekintve üzletviteli tanácsadási típusú szolgáltatás esetén). Más esetekben azonban, amikor a különféle szolgáltatások típusukban (és/vagy más lényeges jellemzőjükben) jelentősen eltérnek, azokra nem alkalmazható egyetlen transzferár-elemzés. Ezekben az esetekben a különböző elemzések eredményeként kapott szokásos piaci ársáv is eltérő HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat? 15

16 A szokásos piaci ár fogalmának lényeges kitétele, hogy azt összehasonlítható feltételek mellett érvényesítsék egymás közötti ügyleteikben független felek. lehet. Ezért amikor az egymástól különböző szolgáltatások piaci árát különkülön transzferár-elemzésekkel lehetséges csak alátámasztani, több transzferár-elemzést is szükséges bemutatni ugyanazon transzferár dokumentációban Anyavállalatunk minden szolgáltatására egységesen 8% hasznot számít fel. Ez piaci mértékű haszon? A szokásos piaci ár fogalmának lényeges kitétele, hogy azt összehasonlítható feltételek mellett érvényesítsék egymás közötti ügyleteikben független felek. Az összehasonlíthatóságnak az ügylet számos feltételére, körülményére vonatkozóan fenn kell állnia. Ezek közül lényeges a végzett tevékenység, tranzakció tartalma. Az említett esetben ez az anyavállalat által nyújtott szolgáltatás típusát jelenti. Más és más lehet ugyanis a szokásos piaci mértékű haszon különböző típusú szolgáltatások esetében. Így például vélhetően nem volna azonos a piaci mértékű haszon egy adminisztratív szolgáltatás, és egy nagyobb kockázatvállalással járó kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetén. A szolgáltatás típusán túlmenően számos további tényező is befolyásolhatja a haszon szokásos piaci mértékét (speciális szerződéses kitételek, megrendelt mennyiség stb.). Éppen ezért az, hogy a 8%-os haszon szokásos piaci mértékűnek tekinthető-e az anyavállalat által nyújtott különböző szolgáltatások esetében, további részletes vizsgálatot igényel Anyavállalatunk korábban 3% hasznot számított fel a társaságunk felé nyújtott szolgáltatásokra, 2006-tól azonban 6% hasznot számít fel, mert a külföldi adóhatóság a 3%-ot túl alacsonynak találta. A 6%-os haszon piaci mértékét akkor is szükséges bemutatni, ha azt a külföldi adóhatóság állapította meg? A szokásos piaci ár meghatározásához olyan ügyletekre vonatkozó információkat szükséges felkutatni, amelyeket független felek bonyolítanak (bonyolítanának) egymással összehasonlítható feltételek mellett. Az összehasonlító elemzés nem helyettesíthető azzal az indokolással, hogy az adott árat a kapcsolt vállalkozás adóvizsgálata során a külföldi adóhatóság állapította meg, a magyar adóhatóság ugyanis nem köteles a másik állam hatósága által tett megállapításokat elfogadni. Amennyiben egy ország adóhatósága megállapítja egy határon átnyúló ügylet szokásos piaci árát, de azt a másik ország adóhatósága nem fogadja el, több lehetőség is az érintett társaság rendelkezésére áll, hogy az ebből származó kettős adóztatás elkerülésére eljárást indítson (akár a két ország közötti, kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény, akár az EU tagállamok közötti, ún. választottbírósági egyezmény alapján). Ezeket az eljárásokat azonban az adózónak kell kezdeményeznie. Az ár szokásos piaci mértékét tehát szükséges bemutatni, és a választott módszer függvényében összehasonlító adatokkal alátámasztani azon ügyletek esetében is, amelyek árát más államok hatóságai már elfogadták, vagy éppen elutasították. 16 HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat?

17 3.5. Társaságunk a hazai piacon értékesített termékeket az anyavállalattól szerzi be, a piacon érvényesíthető egységár alatt 10%-kal. Ezt az árat kifogásolhatja az adóhatóság? Az ügyletre jellemző szokásos piaci árat (konkrét esetben árrést) összehasonlítható ügyletek árrései alapján lehetséges meghatározni. Amennyiben ilyen ügyletekre vonatkozóan táraságuk nem rendelkezik információkkal, ez a gyakorlatban hasonló nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaságok árrései alapján történhet. Összehasonlító elemzés nélkül azonban nem állapítható meg, hogy a 10%- os árrés piaci mértékűnek minősül-e, ezért az sem állapítható meg, hogy azt várhatóan elfogadja-e majd egy ellenőrzés során az adóhatóság. A fenti példában társaságuk 10%-os árrése a termékek eladási és beszerzési ára közötti különbözetből (számvitelileg az értékesítési árbevétel és az elábé különbözetéből) származik. Ennek az árrésnek azonban a működés során felmerülő további költségekre is fedezetet kell nyújtania (mint például bérköltségek, adminisztráció, stb.). E költségek figyelembe vételével azonban társaságuk akár veszteséget is realizálhat. Ezért lényeges, hogy az árrést a vizsgált társaság és az összehasonlító ügyletek/vállalkozások esetében mindig azonos módon számítsák. Amennyiben hasonló vállalkozásokról információk csak korlátozottan hozzáférhetőek, és emiatt csak nettó árrésük kiszámítására van lehetőség (amelyet nem csak az elábé, hanem minden üzemi/üzleti szintű költség figyelembe vételével számítanak), társaságuk esetében is az azonos módszerrel számított nettó árrést szükséges vizsgálni az összehasonlítás során, nem pedig a 10%-os ( bruttó módon számított) árrést. Megjegyezzük, hogy a megfelelő költségszint megválasztása nem csupán a viszonteladói árrés, hanem a költségek arányában számított százalékos mértékű haszon piaci mértékének vizsgálatakor is lényeges szempont Bizonyos költségeink arányos részét átterheljük kapcsolt vállalkozásunkra (pl. a közösen bérelt ingatlan bérleti díjának, üzemeltetési díjának arányos részét). Az átterhelt költségekre szükséges hasznot is felszámítanunk? Az, hogy egy költségátterhelés esetében szükséges-e hasznot is felszámítani, attól függ, milyen funkciókat és kockázatokat visel a költségeket átterhelő fél, és milyen egyéb díjak elszámolására kerül sor a felek között. Amennyiben társaságuk pusztán a bérbeadó és az üzemeltető által kiszámlázott összegeket (vagy azok egy részét) számlázza tovább eseti jelleggel, valószínűleg nem indokolt hasznot is felszámítania az átterhelt költségekre, de indokolt lehet bizonyos mértékű díjat érvényesítenie az ellátott adminisztratív feladatok ellenében. Amennyiben azonban társaságuk az ingatlanbérlethez kapcsolódóan hozzáadott értékkel rendelkező funkciót is ellát (pl. az olyan üzemeltetési feladatokat, mint a karbantartást, takarítást vagy őrzést társaságuk szervezi meg), indokolt lehet egy megfelelő mértékű hasznot is felszámítania költségeire, feltéve, hogy más tranzakció díjába nem építi be azok díját. HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat? 17

18 3.7. Társaságunk speciális tevékenységet folytat Magyarországon, összehasonlítható ügyletekről nem állnak rendelkezésünkre információk. Ez felmenti Társaságunkat az összehasonlító adatok keresése alól? A dokumentációt akkor is el lehet készíteni, ha a hazai piacon hasonló ügyletekre, hasonló termékeket/szolgáltatásokat értékesítő vállalkozásokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk. Több olyan transzferár-módszer is rendelkezésre áll, amelyek esetében az összehasonlíthatóságnak nem is a termékre vagy szolgáltatásra, hanem a végzett tevékenység jellemzőire (így például az ellátott funkciókra és a kockázati profilra) vonatkozóan kell fennállnia. Ezért tökéletesen összehasonlítható ügyletek hiányában is lehet módot találni arra, hogy a szokásos piaci ár, vagy a szokásos piaci ársáv meghatározásra kerüljön. Ezért az, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre összehasonlító ügyletekről információk, nem menti fel a társaságot a transzferár dokumentáció készítése alól Ha találunk összehasonlítható ügyletet, a kapcsolt vállalkozások közötti ár és az összehasonlításra felhasznált ügylet ára között milyen mértékű eltérést fogad el az adóhatóság? Amennyiben a vizsgált ügylet és az összehasonlításra felhasznált ügylet tökéletesen összehasonlítható, nem indokolt az árak közötti eltérés. Ezért amikor egyetlen összehasonlító ügylet áll csak rendelkezésre, a két ügylet árai közötti eltérést a különböző szerződéses feltételekre, körülményekre tekintettel, és azok számszerűsítésével szükséges megindokolni. Ahogy azonban korábban említettük, sok esetben a transzferár-elemzés eredménye nem egyetlen piaci ár, hanem egy szokásos piaci ársáv. A megfelelő flexibilitás érdekében ezért érdemes törekedni arra, hogy lehetőség szerint egy piaci ártartomány kerüljön meghatározásra a transzferár dokumentációban A rendelet szerint a szokásos piaci ár meghatározása során figyelembe vehetőek nyilvános adatbázisban tárolt adatok is. Milyen adatbázist használjunk? A nyilvános egyben ingyenest is jelent-e? A PM rendelet nem mondja ki, hogy az összehasonlító adatok forrásaként felhasználható nyilvános adatbázisnak egyben ingyenesnek is kell lennie, és a 2004/37-es Adózási kérdés is megerősíti, hogy minden nyilvános adatbázis alkalmas lehet a szokásos piaci ár meghatározására. Az adóhatóság egy előfizetéses adatbázist alkalmaz az ellenőrzések során. Ez az adatbázis az AMADEUS nevű adatbázis, amely európai társaságok pénzügyi adatait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes tevékenységekre jellemző szokásos piaci jövedelmezőség szintje. A tanácsadók többsége szintén az előfizetéses AMADEUS adatbázist alkalmazza, és jellemzően az ismert egyéb adatbázisok (belföldi vagy nemzetközi adatbázisok) sem ingyenesek. 18 HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat?

19 3.10. Mindkét félnek ugyanazt a módszert kell használnia a dokumentációban? Nem kötelező, de célszerű az ügyletben résztvevő két félnek ugyanazt a módszert használnia a transzferár dokumentációban. Elképzelhető ugyanis, hogy a különböző transzferár-módszerek használata más eredményre vezet, és ilyen esetekben a két módszer valamelyikét megkérdőjelezheti az adóhatóság. Amennyiben egy határon átnyúló tranzakció esetében kerül sor különböző módszerek használatára, amelyek különböző piaci ártartományt is eredményeznek, az a két ország adóhatósága között vitát válthat ki, és akár a tranzakció kettős adóztatásához is vezethet. További lényeges szempont, hogy ugyanazon transzferár-módszer, illetve transzferár dokumentáció használata a társaságok, és ezáltal a csoport számára is költségmegtakarítást jelenthet. A 2004/37-es Adózási kérdés is megerősíti ezt, kimondva, hogy bár az eladó és a vevő önállóan készítik el a nyilvántartást, a célszerűség és a költségkímélés azt indokolja, hogy azonos módszerrel, azonos adatok alapján készüljön el a nyilvántartás. Amennyiben egy határon átnyúló tranzakció esetében kerül sor különböző módszerek használatára, amelyek különböző piaci ártartományt is eredményeznek, az a két ország adóhatósága között vitát válthat ki, és akár a tranzakció kettős adóztatásához is vezethet Kölcsönt vettünk fel kapcsolt vállalkozásunktól, az ügylet során az MNB alapkamatot alkalmaztuk. Ez piaci árnak minősül? Csoporton belüli kölcsönügyletekhez hasonló, független felek közötti tranzakciók bankok és vállalkozások között jönnek létre. A bankhitelek esetében alkalmazandó szokásos piaci ár azaz szokásos piaci kamatláb az adós fél hitelképessége és a hitelügylet feltételei alapján kerül megállapításra. Minél jobb hitelminősítéssel rendelkezik az adós, annál alacsonyabb az a felár, amelyet a bank a referencia-kamatlábra (pl. a bankközi kamatlábra, forinthitel esetében a BUBOR-ra) felszámít. A kamatlábat piaci körülmények között jellemzően nem a jegybanki alapkamat mértékében állapítják meg, illetve nem is ahhoz kötik, ezért az MNB alapkamat egy csoporton belüli kölcsönügylet esetében valószínűleg nem minősül szokásos piaci árnak (kamatlábnak), bár az adott ügylet további vizsgálata nélkül ennek lehetőségét teljességgel kizárni sem lehet Az anyavállalatnak nyújtott kölcsönről készítendő transzferár dokumentációban felhasználhatjuk-e összehasonlító adatként a cégünk bankban elhelyezett betétje után kapott kamatot? A csoporton belüli kölcsönök esetében valóban bankok és vállalatok közötti tranzakciók vehetőek figyelembe összehasonlító ügyletekként. A fenti esetben azonban kapcsolt vállalkozásának nyújt kölcsönt társaságuk, a bankban pedig különleges, szabályozott körülmények között, betét formájában helyezi el szabad pénzeszközeit. A két ügylet között alapvető különbség van, hasonlóan a bankok által végzett betétgyűjtés és hitelnyújtás közötti különbséghez. A csoporton belüli hitelviszonyokat kölcsönnyújtásként értelmezzük, hiszen az ügylet tartalma általában jogilag HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat? 19

20 sem lehetne betétgyűjtés. Ahogyan a banki betéti- és hitelkamatlábak nem hasonlíthatóak össze egymással, a társaságuk által a kapcsolt vállalkozásának nyújtott kölcsön kamatlába sem hasonlítható össze társaságuk bankbetétjének kamatlábával. Összehasonlító ügyletként csak olyan tranzakció vehető figyelembe, amely során független felek közötti hitelnyújtásra (nem pedig betételhelyezésre) kerül sor, méghozzá a kapcsolt felek közötti ügylethez hasonló feltételek mellett. 20 HOGYAN határozzuk meg a szokásos piaci árat?

21 4. Mellékletek 1. Melléklet A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. Törvény vonatkozó rendelkezései Kapcsolt vállalkozások kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására, db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni; Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása 18. (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - Mellékletek 21

22 az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. (2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg. (3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a 22 Mellékletek

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat Budapest Lízing Zrt. Pénzügyi lízingtevékenységre vonatkozó Üzletszabályzat Hatályos 2009. augusztus 1-jétől www.budapestlizing.hu 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...3 1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 3 1.2. Az

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1

6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1 6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1 a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól

Részletesebben

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő

Részletesebben

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16.

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16. Termékismertető 1. A termék megnevezése OTP Otthonteremtési Hitel új lakás vásárlásra építésre 3 vagy több gyermekes család esetén A három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását

Részletesebben

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

Ózd, 2015. szeptember 3. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály

Ózd, 2015. szeptember 3. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /..(..) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 38/2007. (XII.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ózd, 2015. szeptember 3. Előterjesztő: Polgármester

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK GELBERT ECO PRINT KFT.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK GELBERT ECO PRINT KFT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK GELBERT ECO PRINT KFT. Gelbert Eco Print Kft. székhely: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-93. cégjegyzékszám: 01-09-071874 adószám: 10448986-2-41 képviselő: Gellér Róbert

Részletesebben

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. S Z Á M V I T E L P O L I T I K A ÉS É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T S z ö v e g e s s z á m l a k e r e t t e

Részletesebben

Támogatási Szerződés

Támogatási Szerződés Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró Oktatási és Kulturális

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Az elektronikus számlázás alkalmazása Magyarországon napjainkban

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Az elektronikus számlázás alkalmazása Magyarországon napjainkban Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Az elektronikus számlázás alkalmazása Magyarországon napjainkban Név: Bán Roland Szak: Forgalmi adó szak Konzulens: Domsa Ágnes Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 1. AZ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(V.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(V.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(V.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Edelény Város

Részletesebben

amely készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Ifjúsági és Sportbizottsága 2012. április 27-én (péntek) 10.00 órakor tartott rendkívüli ülésérıl

amely készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Ifjúsági és Sportbizottsága 2012. április 27-én (péntek) 10.00 órakor tartott rendkívüli ülésérıl 8401-4 J E G Y Z İ K Ö N Y V amely készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Ifjúsági és Sportbizottsága 2012. április 27-én (péntek) 10.00 órakor tartott rendkívüli ülésérıl Jelen voltak: Dr. Szentgyörgyi

Részletesebben

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT. Hatályos: 2016. július 1-től

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT. Hatályos: 2016. július 1-től AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2016. július 1-től Jelen Agrár Széchenyi Kártya Kezességi Üzletszabályzat (a továbbiakban: ASZK Kezességi Üzletszabályzat) az Agrár Széchenyi

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

Támogatási Szerződés

Támogatási Szerződés Azonosító szám: TÁMOP-2.4.3/B-2-10/2-2010-0013 Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató)

Részletesebben

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban 2 A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigazgatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések

Részletesebben

REPREZENTÁCIÓS ÉS AJÁNDÉK KIADÁSOK SZABÁLYZATA

REPREZENTÁCIÓS ÉS AJÁNDÉK KIADÁSOK SZABÁLYZATA FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL REPREZENTÁCIÓS ÉS AJÁNDÉK KIADÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos 2013. március 1-től REPREZENTÁCIÓS ÉS AJÁNDÉK KIADÁSOK SZABÁLYZATA Ι. A szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2014. (I.22.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2014. (I.22.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2014. (I.22.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról...

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2013/22. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2 26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

A projektek megvalósítására minimum 9 hónap, de maximum 15 hónap áll rendelkezésre.

A projektek megvalósítására minimum 9 hónap, de maximum 15 hónap áll rendelkezésre. portfólió Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 A pályázat célja A pályázat elsődleges célja, hogy a fiatalok számára közvetlen módón munkahelyet teremtsen, valamint az iskolai rendszerű

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. július 11.-én 11.30 tartott rendkívüli ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. július 11.-én 11.30 tartott rendkívüli ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. július 11.-én 11.30 tartott rendkívüli ülésén. Határozat száma Tárgya 137 /2011.(VII.11) Műszaki ellenőrzésre történő

Részletesebben

Eljárást megindító felhívás "A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása" tárgyú közbeszerzési eljárásban

Eljárást megindító felhívás A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása tárgyú közbeszerzési eljárásban Eljárást megindító felhívás "A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása" tárgyú közbeszerzési eljárásban Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/125 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik szakasz I. pillér (forint alapú finanszírozás) Eszközfinanszírozás

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik szakasz I. pillér (forint alapú finanszírozás) Eszközfinanszírozás ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik szakasz I. pillér (forint alapú finanszírozás) Eszközfinanszírozás Finanszírozás célja és az NHP program határideje 2016.01.18-tól hatályos

Részletesebben

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani.

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 8/2012. (VII. 11.) számú ajánlása a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról

Részletesebben

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA M I N T A S Z A B Á L Y Z A T adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók számára a pénzmosás és terrorizmus

Részletesebben

Termékismertető. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp. Nádor utca 16. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp. Nádor utca 21.

Termékismertető. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp. Nádor utca 16. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp. Nádor utca 21. Termékismertető 1. A termék megnevezése Családok otthonteremtési kedvezménye A családok otthonteremtési kedvezményének nyújtását a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6) Kormányrendet (a továbbiakban:

Részletesebben

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft Adószám: 20999476 2 19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Törvényszék Cégjegyzékszám: 19-09-511588 Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft 8200. Veszprém, Rákóczi u. 1. 1.em. 1. Kiegészítő melléklet

Részletesebben

Módosítás: a) 14/2012. (IV. 26.) 1 b) 28/2012. (IX. 27.) ör. c) 5/2013. (II.28.) ör. /2013. III. 10 -

Módosítás: a) 14/2012. (IV. 26.) 1 b) 28/2012. (IX. 27.) ör. c) 5/2013. (II.28.) ör. /2013. III. 10 - Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 55/2011. (XII. 19.) rendelete a társasházaknak nyújtható felújítási támogatásokról Módosítás: a) 14/2012. (IV. 26.) 1 b) 28/2012.

Részletesebben

(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni.

(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérletéről, elidegenítéséről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Egységes elszámolási útmutató. a Nemzeti Tehetség Program 2015. évi forrásból meghirdetésre került pályázataihoz

Egységes elszámolási útmutató. a Nemzeti Tehetség Program 2015. évi forrásból meghirdetésre került pályázataihoz Egységes elszámolási útmutató a Nemzeti Tehetség Program 2015. évi forrásból meghirdetésre került pályázataihoz Tartalomjegyzék 1.BEVEZETÉS... 4 2. SZAKMAI BESZÁMOLÓ... 4 3. PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS... 6 3.1

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (II. 25.) Kgy. rendelete. a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (II. 25.) Kgy. rendelete. a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről 2005. február 25. 3. szám Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (II. 25.) Kgy. rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a

Részletesebben

PÉNZÜGYI KALAUZ. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához. Készítette az

PÉNZÜGYI KALAUZ. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához. Készítette az PÉNZÜGYI KALAUZ a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához Készítette az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Igazgatósága megbízásából a Perfekt

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2008. szeptember 25-én tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2008. szeptember 25-én tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2008. szeptember 25-én tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

Ügytípus megnevezése: Mobilitási támogatások (lakhatási támogatás) Ügytípus rövid leírása:

Ügytípus megnevezése: Mobilitási támogatások (lakhatási támogatás) Ügytípus rövid leírása: Ügytípus megnevezése: Mobilitási támogatások (lakhatási támogatás) Ügytípus rövid leírása: A mobilitási támogatások: - helyközi utazás támogatása - csoportos személyszállítás - lakhatási támogatás A mobilitási

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Valkonya Község Önkormányzata 8885 Valkonya Fő út u. 4. Tel: +36-93-351-003 Fax: +36-93-351-003 E-mail: valkonya@valkonya.hu AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Vállalkozási szerződés keretében Valkonya község

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1 BIZONYLAT Rezsabek Angéla 1 A számviteli bizonylat és a számla kapcsolata Számviteli bizonylat Számla Rezsabek Angéla 2 Számviteli bizonylat kötelező tartalmi előírása Mikor kell bizonylatot kiállítani?

Részletesebben

Egységes elszámolási útmutató. az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogram 2015/2016. tanév pályázathoz

Egységes elszámolási útmutató. az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogram 2015/2016. tanév pályázathoz Egységes elszámolási útmutató az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogram 2015/2016. tanév pályázathoz Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. SZAKMAI BESZÁMOLÓ... 3 3. PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS...

Részletesebben

I. A pénzügyi támogatás módja: 1 éven belül megvalósuló II. A pályázat benyújtására jogosult:

I. A pénzügyi támogatás módja:  1 éven belül megvalósuló II. A pályázat benyújtására jogosult: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi alapjából gazdaság-, kereskedelemfejlesztési és innovációs témában pályázati úton elnyerhető támogatás igénylésére 2016. év I. forduló

Részletesebben

21558/2015/START. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Lakatosipari eszközök, szerelő célszerszámok beszerzése tárgyú beszerzéshez

21558/2015/START. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Lakatosipari eszközök, szerelő célszerszámok beszerzése tárgyú beszerzéshez 21558/2015/START PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Lakatosipari eszközök, szerelő célszerszámok beszerzése tárgyú beszerzéshez Budapest, 2015. - 1 - Tartalomjegyzék P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S... 3 M Ű S Z A

Részletesebben

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS...4 KÖZVETLENÜL A SAJÁT TŐKÉBEN ELSZÁMOLT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNY...5 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG...6 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA...7 KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS...8

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amelyet egyrészről másrészről a Magyar Labdarúgó Szövetség székhely: 1112 Budapest, Kánai út 2. D. levelezési cím: 1386 Budapest 62. Pf. 906/1 képviselő: Dr. Vági Márton főtitkár bejegyző végzés száma:

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. Érvényes: 2015. január 1-jétől BV. HOLDING VÁLLALATCSOPORT

SZÁMVITELI POLITIKA. Érvényes: 2015. január 1-jétől BV. HOLDING VÁLLALATCSOPORT BV. HOLDING VÁLLALATCSOPORT SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2015. január 1-jétől 8/2015. (05.12.) számú uralkodó tagi határozat A Bv. Holding elismert vállalatcsoport létrehozásáról, az uralkodó tag irányítási,

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy. Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu TÁJÉKOZTATÓ A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ A

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA BUDAPEST 2001. december TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1.HATÁSKÖRÖK... 5 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZÁMVITELI POLITIKÁJA 2016. június 27. Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Általános rendelkezések... 2 A szabályzat hatálya... 2 A szabályzat célja, követelményrendszere... 2 Felelősségi

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

CIB Költözési Lakáshitel

CIB Költözési Lakáshitel CIB Költözési Lakáshitel Megtalálta álmai otthonát, ahova jelenlegi lakásából szeretne átköltözni és ehhez lakáshitelre van szüksége? A CIB Költözési Lakáshitellel új lakását tudja megvásárolni úgy, hogy

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER 56941/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS. Készült 2015. november 19-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az előadó-művészeti

Részletesebben

Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai. konszolidált éves beszámoló 2005. december 31. Az angol eredeti magyar fordítása

Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai. konszolidált éves beszámoló 2005. december 31. Az angol eredeti magyar fordítása Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámoló. Az angol eredeti magyar fordítása Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai Auditált konszolidált éves beszámoló. Tartalomjegyzék:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-839 Telefon: (66) 452-252

Részletesebben

4. ELSZÁMOLÁS SORÁN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE KÖLTSÉGENKÉNT...16

4. ELSZÁMOLÁS SORÁN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE KÖLTSÉGENKÉNT...16 Útmutató a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetésre került Tehetséges magyar fiatalok nemzetközi tanulmányi és művészeti versenyeken, diákolimpiákon való részvételének támogatása című pályázathoz

Részletesebben

SEGÉDLET A PÁRTOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK PÉNZÜGYI SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A PÁRTOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK PÉNZÜGYI SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉSÉHEZ SEGÉDLET A PÁRTOK GAZDÁLKODÁSA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK PÉNZÜGYI SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉSÉHEZ 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport 1311. Pártok és

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó Az Európai Szociális Alap támogatásával A monitoring célja a megvalósuló projektek folyamatos nyomon követése. Ez több okból szükséges.

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Váltósínek, keresztezések (keresztezési csúcsbetét), váltóállító rúd és más kereszteződési darabok 2015/S 250-459404

Magyarország-Budapest: Váltósínek, keresztezések (keresztezési csúcsbetét), váltóállító rúd és más kereszteződési darabok 2015/S 250-459404 1 / 14 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:459404-2015:text:hu:html Magyarország-Budapest: Váltósínek, keresztezések (keresztezési csúcsbetét), váltóállító rúd és

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ 1 T A RT ALOMJ E GYZÉK I. AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP... 3 I.1. Általános

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

CSOK Termékismertető. Tájékoztató készítésének dátuma: 2016. január 6. 1. oldal

CSOK Termékismertető. Tájékoztató készítésének dátuma: 2016. január 6. 1. oldal Tájékoztató készítésének dátuma: 2016. január 6. 1. oldal CSOK Termékismertető 1. A termék megnevezése Családok otthonteremtési kedvezménye A családok otthonteremtési kedvezményének nyújtását a lakásépítési

Részletesebben

37. számú tananyag Projekt neve: Készítette: Készült:

37. számú tananyag Projekt neve: Készítette: Készült: A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Útmutató a Nemzeti Együttműködési Alap 2013. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Útmutató a Nemzeti Együttműködési Alap 2013. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ Útmutató a Nemzeti Együttműködési Alap 2013. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához Kiadás dátuma: 2013. december Tartalomjegyzék Az Útmutató célja...4 1.

Részletesebben

Kertészet korszerűsítése ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével

Kertészet korszerűsítése ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Kertészet korszerűsítése ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.3.2.-16 A vissza

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 2013.09.01 5 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások 15/2013. (III. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

HIRDETMÉNY. A Polgári Bank Zrt. (a továbbiakban Polgári Bank) hivatalos tájékoztatója a lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról

HIRDETMÉNY. A Polgári Bank Zrt. (a továbbiakban Polgári Bank) hivatalos tájékoztatója a lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról HIRDETMÉNY A Polgári Bank Zrt. (a továbbiakban Polgári Bank) hivatalos tájékoztatója a lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról Érvényes: 2014. június 02. A Hirdetmény közzététele: 2014. június

Részletesebben

(hatályos: 2016.02.01-től) TERMÉKISMERTETŐ

(hatályos: 2016.02.01-től) TERMÉKISMERTETŐ ERSTE BANK HUNGARY ZRT. OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATOTT LAKÁSHITEL (hatályos: 2016.02.01-től) 3 vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott lakáshitele A hitelt igényelheti minden 18.

Részletesebben

Külső Határok Alap IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ AZ IRM/EUTAMO/33-3/2008. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

Külső Határok Alap IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ AZ IRM/EUTAMO/33-3/2008. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ Külső Határok Alap IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP 2007 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ AZ IRM/EUTAMO/33-3/2008. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ I. Külső Határok Alap I.1. Általános információk

Részletesebben

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról 03.01.21 8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról A tájékoztató a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

Kezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap

Kezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap Kezelési Szabályzat a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap mint nyíltvégű, határozott futamidejű, az ÁÉKB Irányelv alapján nem harmonizált értékpapír befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

T/11112. számú. törvényjavaslat. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról

T/11112. számú. törvényjavaslat. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11112. számú törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. május 2013. évi

Részletesebben

Jelentős változások a számviteli törvényben

Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. július 7. Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. június 23-án a Parlament elfogadta a T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület számviteli politikája, értékelési, pénzkezelési, leltározási és selejtezései szabályzata Jelen Szabályzatot a Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző Egyesület

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA (Elfogadva a Szenátus 157/2015. (XII.09.) sz. határozatával) 2015. 2 Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. A számviteli politika jogforrásai... 4 2. A szabályzat

Részletesebben

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016.

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016. A számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint

Részletesebben

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének

Részletesebben

A kifizetés, valamint a támogatás lehívás szakaszához kapcsolódó tanácsok (ÚMFT)

A kifizetés, valamint a támogatás lehívás szakaszához kapcsolódó tanácsok (ÚMFT) A kifizetés, valamint a támogatás lehívás szakaszához kapcsolódó tanácsok (ÚMFT) 1. Kötelezettségek utólagos fedezeti számlanyitás esetén. A 191/2009. Korm. Rendelet szerinti építtetői fedezetkezelés esetén

Részletesebben

Bérleti és Bizományi Szerződés

Bérleti és Bizományi Szerződés Polc: Név: Szerz. vége: Bérleti és Bizományi Szerződés Mely létrejött egyrészről Bérleti és Bizományi Szerződés Név: _ lakcím: személyigazolvány szám: adóazonosító jel:, mint áru tulajdonos és polc bérlő,

Részletesebben

Társulási megállapodások felülvizsgálata (2013. június 27-i jegyzői értekezletre) I. Feladat- és hatáskör ellátása társulásban.

Társulási megállapodások felülvizsgálata (2013. június 27-i jegyzői értekezletre) I. Feladat- és hatáskör ellátása társulásban. Társulási megállapodások felülvizsgálata (2013. június 27-i jegyzői értekezletre) Tekintettel arra, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat és szerveinek

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Közhasznú szervezet neve: MŰHELY PRODUKCIÓ Adószáma: 22631792-1-42 Cégjegyzék száma: 01-09-936654 Statisztikai számjele: 22631792-9001-113-01 Címe: 1117. Budapest, Galambóc u. 34.

Részletesebben

teljesítési hely: Eger, Eszterházy tér 3-4. III. teljesítési hely: Salgótarján, Kassai sor 10. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:

teljesítési hely: Eger, Eszterházy tér 3-4. III. teljesítési hely: Salgótarján, Kassai sor 10. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága telephelyein adatrögzítés és kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek ellátása Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/116 Beszerzés

Részletesebben