Szonda István Csizmadiák és cipészek Endrődön
|
|
- Erika Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szonda István Csizmadiák és cipészek Endrődön BEVEZETÉS Előadásomban bemutatom a Békés megyei Endrőd község lábbeli készítő iparának fejlődését a XIX. század végétől a XX. század közepéig terjedő időszakban. A csizmadia iparban, más iparágakkal ellentétben csak lassan lazulnak a céhesszabályok, és nem változnak jelentősen a termék-előállító technológiák, munkafolyamatok. Míg más iparágaknál az ipari tevékenység már nem az egész termék előállítását jelenti, hanem a személy számára csupán, egy-egy részmunka elvégzését. Endrőd község életében, tanúi lehetünk, hogy a nagy múltú csizmadia mesterség céhes formái, hogyan konzerválódtak szinte a XX. század első feléig. S a csizmadia iparból kinövő cipőipar már mennyire a modern manufakturális rendszerű termelés elindulását és térhódítását eredményezte. Körvonalazódik a településen (Endrődön), melyik részen és hány lábbeli készítő műhely működött. A megkérdezettek személyes élményén keresztül elénk tárják a század borzasztó traumáit, az ipari tevékenység vegetálását, virágzását, majd újabb hanyatlását. Hogy egy-egy életen belül is hányszor került a szakma a mélypontra és a bizakodás, a lehetőségek maximális kihasználása, mily gyorsan virágzásnak indította a mesterséget. Gyönyörűen fogalmaz adatközlőnk: És akkor megindultunk. 1 Endrőd község, amely erősen mezőgazdasági jellegű és a kézműiparon kívül más ipari tevékenység nem tudott megragadni, miként volt képes eltartani a virágzó időszakban több mint, 92 lábbeli készítő önálló iparost. A vásározással Biharnagybajomtól az egész Sárrétet beleértve ellátták a területet a jó minőségű endrődi csizmákkal. Egy-egy képkocka erejéig, bepillantást nyerhetünk a parasztság és a csizmadiaipar szoros kapcsolatába. A paraszti kultúra 1 Szurovecz László csizmadia visszaemlékezései (interjú) 1
2 dekadenciái sorsdöntő csapást mértek a nagy múltú csizmadia mesterségre és ez által az egyre erősödő cipőipar - melyben jelentős strukturális változások történtek- virágzásnak indult. A szövetkezetek megalakulása idején 22 fős munkaközösségek alakultak, s a XX. század második felében, ezer főnél több munkást foglalkoztató cipőgyárrá fejlődtek. Endrőd lábbeli készítését vizsgáló munkák felől, sajnos nagyon kevés közléssel és egyéb kutatással találkozunk. Az Endrődi füzetek, helyi kiadvány, iparosokat bemutató kötetében találunk adatokat, leginkább a II. világháború előtti csizmadia és cipész mesterekről. 2 A szövetkezetesítés virágkorát bemutató füzet Az Endrődi Cipész Szövetkezet 25 éve ( ) a cipőgyár reprezentációs bemutató anyaga volt, sajnos kevés használható adattal. 3 A Békés Megyei Levéltárban az endrődi iparosság (IX. 210/5 fond) címszó alatt lévő levéltári fondban találhatunk, az endrődi iparosság hétköznapjairól értékes dokumentumokat. 4 Az anyaggyűjtés leginkább a szóbeli közlésre hagyatkozik, hiszen a kisipari időszakból néhány idős csizmadia adatközlő él és számol be életéről. Az ők elmondásaik a századfordulóról is 2 Hornok Lajosné Sárhegyi BML. Gyula IX/215/5. szolgáltatnak értékes adatokat, hiszen kettejük csizmadia dinasztia tagja. Így az emlékezetük megőriz információkat a XIX. század végi endrődi lábbeli gyártásról. A szerszám készlet szinte teljességgel összegyűjtésre került és folyamatosan megtekinthető az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény kiállításán. A két háború közötti időszakból dinasztikus fotók, mesterlevelek, segéd- és inas levelek gyűjthetők. A szövetkezetesítés időszakáról nagyszerű anyagot biztosított a munkámhoz a szövetkezet első elnöke Sárhegyi András. CSIZMADIÁK, CIPÉSZEK MINDKETTEN SUSZTEREK Ha a két szakmát vizsgáljuk a régebbinek mindenképpen a csizmadia mesterséget, kell tekintenünk. A magyar területen a középkorban terjedt el a csizma viselése a török hódoltság időszakában. A kezdeti formák a keleti típust tükrözték, s majd 2
3 csak a XIX. század végén kezdenek elterjedni a nyugati típusú csizmák a parasztság körében. 5 A csizmadia mesterség folyamatos megújulását a XX. század élénkülő cipődivatja állítja meg, ennek következtében a század közepére a mesterség megszűnik. A parasztság hagyományos kultúrájának elsorvadásával párhuzamosan kiveszik a csizmadia mesterség is. Persze felfoghatjuk ezt okokozati folyamatnak, miszerint ha nincs ki a csizmát lábára, húzza a csizmadiának új kenyérkereset után kell néznie. S ez az új kenyérkereset a cipészetben találtatott meg. A két szakma édes unokatestvére egymásnak, mégis a csizmadiaság szakmai elsőbbsége ma is kitűnik az idős mesterekkel beszélgetve, akik azt mondják: A cipész az suszter, de nem csizmadia! A cipész, az nem tudja megcsinálni a csizmaszárat. A csizmadia, az meg tudja 5 Csipes csinálni a szárat is, a talpat is. Két tűvel kell varrni egyszerre, ezt csak a csizmadia tudja. 6 Érdekes jelenség, hogy a XX. századtól kezd általánossá válni, mind a két szakmára vonatkozó suszter elnevezés. A suszter szó lexikoni jelentése cipész, eredendően német kifejezés. De egy másik megközelítést is olvashatunk, mely azt mondja: a suszter kontárt, a mesterségéhez nem értő személyt jelöli. 7 Erre utal egy helyi kifejezés az összesuszterol valamit, vagyis csak úgy hellyel-, közzel összeüt. Azt hiszem az elnevezés megváltozása hűen követi a bekövetkezett változásokat a csizmadiaság és a cipészet terén. Ennek kapcsán faggattam adatközlőmet, hogy melyik szakma az előrébb való?- s megdöbbenésemre azt felelte: A cipészé, mert az-az uraknak készíti a cipőt, s ha tetszik a vevőnek nagy árat kérhet érte. Míg a csizmadia, ha felemeli az árat a parasztok morogva más portéka után néznek. 8 6 Hornok Lajosné Bakos Szurovecz László elmondta, hogy a cipész szakma a falvakban megjelent egyre nagyobb számú falusi elitnek dolgozott, illetve a vásárokban a fő vásárlói kört a munkásság képviselte. Azt is meg kell jegyezni, hogy a cipőket inkább nők vásárolták és már akkor is; hamarabb cserélték a divatnak megfelelően, mint a manapság. 3
4 CSIZMADIA ÉS CIPÉSZ MESTEREK ÉS MŰHELYEK ENDRŐDÖN Endrődön több dinasztikus csizmadia család volt. A legkorábbra visszavezethető a Juhász dinasztia, első ismert képviselője az 1850-ben született Juhász Mihály volt, akinek minden gyermeke csizmadia lett, vagy csizmadiához ment férjhez. Unokái, pedig mind cipészek lettek. Az iparoscsaládokban, szokásban volt, hogy a mester lányainak férjei a mesternél dolgozó segédek közül kerültek ki. 9 Érdekes ebből a szempontból megvizsgálni az előbb említett Juhász Mihály csizmadia mester leszármazottainak házasodási szokásait. Első szempont a szakma tovább vitele volt. Ezért gyakoriak voltak az egy szakmán belül dolgozó családok összeházasítása. 9 Gyetvai Vendel közlése: Ő is az apósánál tanulta a mesterséget, s mint jókezű segédet megtartotta a lányának, férjnek. A nagyobb dinasztiáknál is nyomon követhető ez a tendencia, hiszen a Juhász műhelyből került ki, mint benősült segéd Bukovi Imre, Gyuricza Mátyás, Duda Lajos, Kurilla István csizmadiák. A csizmadia fiaiból általában csizmadia lett, hiszen már tíz éves koruktól tevékenyen részt vettek édesapjuk munkájában (csizmapucolás, sarokragasztás, szegő fonás, fonalsodrás stb.) A bőrös-bálokon bemutatkozó fiatal eladó menyecskék mind, csizmadia vagy cipész gyerekei; a bálban levő segédek és mesterek is mind ennek a szakmának a képviselői voltak. Mindent együtt véve egy bőrszakosztálybeli iparosnak a gyermeke biztos, hogy azon a szakosztályon belül választott párt magának. A későbbiekben és ezt a cipőgyártásra értem, a nők szerepe felértékelődött, hiszen a felsőrészt ők varrták, célszerű volt egy cipész mesternek, olyan feleségnek valót keresni, akivel együtt tudják űzni az ipart. a.) Juhász Mihály csizmadia (1850-ben született), gyermekei és foglalkozásuk: - Miklós csizmadia - Lajos csizmadia - Etelka, a férje Bukovi Imre csizmadia - Jusztina, a férje Kurilla István csizmadia - Margit, a férje Gyuricza Mátyás csizmadia - Erzsébet, a férje Duda Lajos csizmadia Juhász Mihály unokái, akik a szakmában dolgoztak: - Bukovi Imre cipész - Bukovi József cipész 4
5 - Kurilla Imre cipész - Kurilla Vince cipész - Ifj. Juhász Miklós cipész Másik família a Szurovecz csizmadiák, akiknek utódai jelentős mértékben folytatták a szakmát. Sok lábbeli készítőt adott a szakmának utódaik révén Giricz Bálint és Bela József is. c.) Giricz Bálint csizmadia ( ), gyermekei és foglalkozásuk: - Bálint cipész - Bella József (nevelt fia) csizmadia - Viktória, a férje Gyebnár János cipész - Ilona, a férje Panyicza Imre cipész - Teréz, a férje Búza István csizmadia - Veronika, a férje Hegedűs Lajos cipész b.) Szurovecz István csizmadia (1872- ben született), gyermekei és foglalkozásuk: - István csizmadia - Máté csizmadia - László csizmadia - Eszter, a férje Szurovecz János csizmadia - Juszti, a férje Kiszely Ferenc csizmadia Szurovecz István unokái, akik a szakmában dolgoztak (-nak): - Szurovecz János csizmadia - Kiszely Ferenc cipész - Kiszely István cipész d.) Bella József (Giricz Bálint nevelt fia) gyermekei és foglalkozásuk: - József cipész, a felesége Szakállas Róza cipész - Imre cipész, a felesége Szakállas Jolán cipész - Mária cipész, a férje Gellai Miklós cipész - Ferenc cipész, a felesége Hegedűs Irén cipész Bella József unokái, akik a szakmában dolgoztak (-nak): - Bela Imre cipész - Bela Ferenc cipész - Bela József cipész - Gellai Katalin cipész, a férje Gellai László cipész több mint, 92 csizmadia és cipész dolgozott Endrődön, akik saját műhellyel rendelkeztek, vagy más műhelyébe 5
6 bedolgoztak. A csizmadia és cipészipar között virágzásnak indult. A vásári élet megpezsdült, az endrődi lábbeli készítőknek körülbelül a fele, a vásári felvevőpiacra dolgozott. Bizonyos mesterek (1945-ig) Duda Lajos, Szurovecz István, Gyebnár János, Koós László, Gubucz Vendel, Juhász Lajos, Gellai József megerősödtek. Közülük Duda Lajos, Koós László és Gyebnár János voltak a legtehetősebbek 9-10 segéddel dolgoztattak. A kisebb vállalkozók 2-3 segéddel dolgoztak. Külön csoportba kell vennünk a segéddel és a segéd nélkül, vagy egy segéddel dolgozó kisiparosokat. Meg kell jelölni a külön műhellyel rendelkező mestereket (külön épületben), illetve a lakóház egyik sarkában levő dobogón dolgozó, műhely nélküli mestereket. e.) Saját műhellyel rendelkező csizmadia mesterek ( ): - Duda Lajos (Damjanics-Apponyi u.sarkán) - Id. Szurovecz István (Napkeleti u.) - Szurovecz Máté és Szurovecz László (Apponyi u.) - Kis Juhász Lajos (Deák u.) - Tóth Mihály ( Apponyi-Selyem u. sarkán) - Bukovi Imre (Deák u.) - Varjú Fülőp (Fő út, Hídfő vendéglő helyén) - Gubucz Vendel (Juhász Gy. U.) - Id. Szujó Antal (Kenderáztató-Korányi F. u sarkán) - Kenyeres András (Fő u.) - Id. Szonda István (Kinizsi-Fő u sarkán, bérelt műhely) - Farkasinszki Ede (Kinizsi-Fő u. sarkán, bérelt műhely) - Uhrin István és Uhrin Sándor (Baross u.) - Id. Bella József (Könyves K. u.) - Iványi Imre (Baross u.) Saját műhellyel nem rendelkező csizmadia mesterek: - Nagy Lajos (Zrínyi u.) - Búza István (Napkeleti- Fő út sarkán) - Szurovecz János (Szarvasi u. külterület) - Forgács Lajos (Selyem u.) f.) Saját műhellyel rendelkező cipész mesterek: - Koós László (Apponyi u.) - Vaszkó Mihály (Hídfő u.) - Valach Ákos (Hídfő u.) - Gyuricza Lajos (Blaha u.) - Gyebnár János (Fő u.) - Spilberger József (Endrődi u.) - Hegedűs Imre (Apponyi u.) - Kiszely Ferenc (Deák u.) - Szelei Vince (Deák u.) - Murzsi Sándor (Endrődi u.) 6
7 - Giricz Vendel (Lábas u.) - Gellai József (Szabadság u.) - Kenyeres Imre (Dózsa u.) - Koloh Imre (Fő u.) - Bela József (Toronyi u.) - Hegedűs Lajos (Selyem-Blaha u. sarkán) - Matuska Imre (Zrínyi u.) - Dinya József (Sugár u.) - Sztanyik Károly (Baross u.) Saját műhellyel nem rendelkező cipész mesterek: - Truba Imre (Zrínyi u.) - Lipták Lajos (Zrínyi u.) - Panyicza Imre (Zrínyi u.) - Kurilla Bálint (Endrődi u.) - Juhász Miklós - Keszthelyi János (Blaha u.) g.) Bedolgozók valakinek a műhelyébe (csizmadiák, cipészek): - Sajti Károly - Bela István - Tímár Imre - Id. Fekécs Gergely - Szujó Antal - Almási István - Uhrin György - Gyuricza Vince - Farkasinszki Mihály - Timafalvi István - Gyetvai Vendel - Bótos Lajos - Bótos Vilmos - Sárhegyi András - Véha József - Pelyva Pál - Ifj. Koós László - Polányi Imre - Vinkovics István - Tímár Gyula - Giricz András - Farkas Imre - Gubucz János - Tímár László - Tímár János - Talán Mátyás - Kiss János - Bencúr László - Fekete Elek - Lizicai József - Szurovecz Elek - Kuna Mátyás - Héja Sándor - Büngösdi Béla - Szafián Lajos - Duda Imre - Lipták Elek - Fülöp András - Pintér László - Hunya János - Ifj. Kiszely Ferenc - Varjú Péter - Fülöp Miklós - Fülöp László - Tímár Miklós 7
8 - Tímár László - Tímár Elek - Id. Bela Imre - Id. Bela Ferenc - Ifj. Bela József - Német György - Német Gyula - Gellai Miklós Közös vállalkozást indítottak Hegedűs Imre és Dinya József (Hegedűs-Dinya cég) 1940-ben, ők nem csak lábbeli készítéssel foglalkoztak, hanem cipőkereskedő üzletet tartottak fent a Bajcsy- Zsilinszki utcán. 10 A Hegedűs-Dinya cégből, az ott dolgozó segédekből alakult a Segédek Szövetkezete (1947.) A nagy műhelyek az es évek végére teljesen megszűntek. Duda Lajos egyik gyermeke sem folytatta szakmát, így a műhely a mester megöregedése és halála után bezárt. A Gyebnár-műhely a vásározási időszak végéig működött (1957- ben megszűntek a vásárok). 11 Szurovecz István műhelyét a két fia Máté és László vették át, de a maszek világ végén visszaadták az ipart, mással foglalkoztak utána. 44 után sokan beadták az ipart. Persze ezek nagy része vásározásból élt. 12 VÁSÁROK ÉS VÁSÁRLÓI KÖRÖK Egy idő után a szakma túl volt terhelve, a helyi kereslet már nem tudta eltartani a csizmadiákat, ezért egy részüknek új 10 Sárhegyi András közlése Bela József közlése Szurovecz László visszaemlékezései (interjú) felvevő piac után kellett néznie. A helyi csizmadiák és cipészek két részre különültek. Az egyik csoport a vásározó, a másik a megrendelésre dolgozók. A megrendelésre dolgozó lábbeli készítők rangosabb helyet kaptak a szakmai hierarchiában. A vagyonos családok, illetve a falusi elit nem vásárokban szerezte be a lábbelijét, hanem elment egy jó nevű mesterhez és méretre csináltatott magának cipőt vagy csizmát. Apám elismert volt a szakmában, olyan értelemben, hogy az endrődi elitnek dolgozott. Rendeltek nála csizmákat a rendőrségnek, Kalmároknak, Kovácséknak, szóval a falú módos családjainak dolgozott. Apám nem járt vásárba, de mindig volt megrendelése. 13 Ha nem a módosak készíttettek csizmát, cipőt, akkor a szegényebbek foltoztatták a lábbelijüket. A gyomavégi részen nagyszámú munkás lakott, akik nap, mint nap felkerestek egy-egy mestert, hogy foltozza meg a csizmájukat, bakancsukat. Hétvégén hazajöttek a béresek és a cselédek a tanyából, vagy más szolgáló helyről, s azoknak azonnal kellett a javítást 13 Bela József közlése
9 elvégezni. Tehát volt az endrődi csizmadiáknak és részben cipészeknek egy olyan rétege, aki csak otthoni megrendelésekre dolgozott. Itt hozzá kell tennem, hogy ezek közül jelentősebb számban voltak a csizmadiák. A csizmák vevőköre elég zárt volt, a legnagyobb felvevő piacot a parasztság jelentette, ezért a vásározók között több cipészt találhatunk. A csizmadiák és cipészek messzi vásárokba kezdtek járni. 9
10 A sok csizmadia a faluban óriási konkurenciát jelentett minden egyes csizmakészítőnek, hiszen, aki egyszer egy rossz minőségű munka miatt elvesztette a vevőkörét nagyon nehezen vagy egyáltalában nem tudta újra visszaszerezni. A megnövekedett minőségi igények miatt, az endrődi csizmák országosan ismert, kiváló termékeivé váltak az iparágnak. A vásározás az években érte el a csúcspontját, a szakmában alapvető változás történt. Egy-egy nagyobb műhely több segédet dolgoztatott, megnövekedett a bedolgozók száma. ( ziccre dolgozók ) A Mester munka rendje is megváltozott, egyre több időt töltött a munkaszervezéssel, hogy a megnövekedett termelés folyamatosságát biztosítani tudja. A bőrrendelések, a vásárok előkészítése, a piac felmérés, valamint az anyagi erők biztosítása lekötötték a Mester idejének nagy részét. Sok dógot, sok jövés-menést követelt a megélhetőség a vásárosoktú. Meg kellett venni az anyagot, akkor itthon kiszabni, megcsinálni, rakni összefele, hogy mikor elgyün a hét utója, a vásárba legyen mit eladni. Fel vótak akasztva a csizmák a rúdra, oszt mikor vásár vót Endrődön, egy rúd csizma a vállra, mentünk. 14 A vásározó csizmadiák közül néhányan összefogtak, béreltek egy szekeret, felrakták rá a trapéz alakú vásározó ládáikat, amelybe szépen belepakolták a csizmákat, még vasalás nélkül. Mert a vasalás megsértette a bőrt, így kevésbé tudták volna eladni. 15 Azt hiszem ebben az időszakban, beszélhetünk a hagyományos (céhes) forma megváltozásáról, ugyanis már a csizmadiák a nagyszámú bedolgozó segítségével nem egyedül, hanem egy-egy munkafázist csinálva készítették a csizmákat. A cipészetben még jobban kimutatható a cipőkészítés munkafázisainak szétválása. Voltak bedolgozók, akik csak a felsőrészt varrták, mások csak talpaltak. A folyamat végeredménye, hogy a negyvenes évek végén két cipész szövetkezet alakult a községben. 14 Hornok Lajosné Bakonyi
11 A csizmadia szakma elsősorban a paraszti vevőkör igényeit elégítette ki, s a paraszti társadalom utolsó virágzásakor az es években, a szakma is óriási lendületet kapott. Viszont a második világháború ínsége, valamint az új megváltozott szemlélet nem kedvezett sem a parasztságnak, sem a csizmadia iparnak. A hagyományos paraszti rend felbomlott. Helyükbe az egyre nagyobb, erőteljesebb agrárproletárság került, akik kis vagy földbirtok nélküli földművesek voltak. Megélhetésük fejében munkaerejüket adták bérbe, sokszor csoportokban vándoroltak egyik munkalehetőségtől a másikig. Hamar levetették viseletüket, helyébe az olcsó gyári termékek kerültek. A csizmákat bakancsra cserélték; s a jobban keresők egy-egy szép cipővel lepték meg feleségeiket. A kor divatja, a polgárosult szemlélet is a csizmák levetését sugallta a falusi embereknek. Az ötvenes évek zord koszakai pedig a szép parasztcsizmákban a kulákot, a nép ellenségét vélték felfedezni. Szipolyt, a zsíros parasztot, aki a néptől elszívja az életet adó nedvet. És itt be is fejeződött a csizmakorszak. A falusi ember cipőt húzott vagy a mezőgazdasági munkákban felvette a gyáripar csodáját, az egészségtelen gumicsizmát. A cipész mesterség tovább virágzott, hiszen a szemléletváltás a cipőhasználat teljes körű elterjedését eredményezte. A munka nélkül maradt csizmadiák nagy számmal álltak be a cipészműhelyekbe és suszterokká váltak. Levetették kék csizmadia kötényüket, s felvették a cipészek fehér kötényét.(az igazsághoz tartozik, hogy igen jó cipészek lettek.) A cipészet hamar szakosodott, s ez a negyvenes évek végén szövetkezeti formát öltött fel. ÖSSZEGZÉS Az előadásomnak a célja az volt, hogy összegezze az endrödi csizmadia és cipész ipar kutatásának fontosabb pontjait. A történelmi áttekintés megvilágított számomra néhány válaszlehetőséget arra vonatkozóan, hogy Békés megye kézműipara és ezen belül a lábbeli készítő iparágak kifejlődése egy történelmi folyamat eredménye. A suszter minőség kialakulásának néhány fontos kritériumával mutattam be a szakmákon bekövetkező változásokat, amelynek végeredménye a csizmadia szakma megszűnése és a cipész mesterség virágzása lett. Tanúi lehettünk, hogy a nagy konkurencia eredményeképpen kialakult vásározások, miként alakították át a termelés folyamatát, melynek végeredménye lett az egyes munkafolyamatok szétválása, az addigi céhszerű termelés megváltozása a manufakturális termelés irányába. 11
12 A változás az első szövetkezetek kialakulását eredményezte. A folyamat gyorsan zajlott szinte egy nemzedék váltás keretén belül. Így napjainkban is fellelhető céhes termelési módok ismerete és a modernebb szövetkezeti termelés széleskörű elterjedése. A paraszti társadalom hanyatlása, dekadenciába sodorta a csizmadia ipart, s az új élethelyzet, a modernitás szele a világban, végleg a kamrák üres kolbászrúdjaira akasztotta a valamikor büszkén csillogó, gazdájának szép tartást adó endrődi csizmákat. A cipész szakma óriási fejlődése nem állt meg az apró szövetkezeti formákban, melynek eredménye, az európai cipőgyártásban elismert és sokat dicsért Endrődi Cipőgyár-röviden ENCI lett, amely megszűnéséig a falu és a környező települések lakóinak jelentős megélhetési forrása volt. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1.) Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára Budapest, Akadémiai Kiadó (788.) 2.) Bakonyi Béla Adatok az abaújszántói csizmadiaipar múltjához In: Szabadfalvy József szerk. Herman Ottó Múzeum évkönyve XXIV. Miskolc (142.) 3.) Békés Megyei Levéltár Gyula, IX/210/5/1873; IX/210/5/1897; IX/210/5/1898; IX/210/5/1904; IX/210/ ) Bela József csizmadia visszaemlékezései (interjú) saját gyűjtés 5.) Csipes Antal Békés megye élete a XVI. Században Békéscsaba Békés Megyei Levéltár módszertani füzete (35-36.) 6.) Gyetvai Vendel csizmadia közlése (Saját gyűjtés) 7.) Hornok Lajosné Endrődi Füzetek Az endrődi kézműipar, kereskedelem és a közlekedés a századfordulón Honismereti Egyesület Gyomaendrőd 12
13 (70; 73; 96) 8.) Sárhegyi András Az Endrődi Cipész Szövetkezet 25 éve Gyoma-Endrőd 9.) Sárhegyi András az ENCI első elnökének visszaemlékezése (interjú) saját gyűjtés ) Szurovecz László csizmadia visszaemlékezése (interjú) saját gyűjtés ) Az illusztrációként felhasznált képek az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény anyagából származnak, valamint a szerző saját felvételei. 13
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM
Részletesebben2008. évi Ifjúsági alapra beérkezett pályázatok értékelése 1. számú melléklet Pályázati cél: Hagyományos n yári táborok ssz Pályázó neve Kötelez
2008. évi Ifjúsági alapra beérkezett pályázatok értékelése 1. számú melléklet Pályázati cél: Hagyományos n yári táborok ssz Pályázó neve Kötelező mellékletek csatolása (civil szervezetek esetén bírósági
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenGyomaendrőd Város Polgármestere 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Tel./Fax: (66) 386-122, (66) 283-288 Web site: e-mail: M E G H Í V Ó
Gyomaendrőd Város Polgármestere 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Tel./Fax: (66) 386-122, (66) 283-288 Web site: www.gyomaendrod.hu e-mail: polgarmester@gyomaendrod.hu M E G H Í V Ó Gyomaendrőd Város Polgármestere
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenA BÁCSKAI ASZTALOSOK
Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag
Részletesebben65,76 MILLIÓ FORINT. 2015. III. ÉVFOLYAM 05. szám 5000 Szolnok, Tószegi út 43. A TámogATás Összege:
A TÁMOP 5.3.8.A2-13/1-2013-0004 jelű KOMP - a Contact Nkft. képzési projektjének megvalósítása során nyolcadik alkalommal számolunk be programunkról, szakmai feladatainkról. Hírlevelünkben ezúttal tájékoztatást
RészletesebbenKészült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2009. április 30-i üléséről a Városháza Nagytermében. Dr. Csorba Csaba jegyző, Megyeri László aljegyző,
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Gyomaendrőd 9/2009. JEGYZŐKÖNYV Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2009. április 30-i üléséről a Városháza Nagytermében. Jelen vannak: Várfi András polgármester,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A Képviselő-testület 2006. november 30.-i ülésére
TÁJÉKOZTATÓ A Képviselő-testület 2006. november 30.-i ülésére 26. Napirendi pont Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Tájékoztató a 2006. évi járda és útjavításokról Szujó Zsolt osztályvezető,
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Dr. Csorba Csaba jegyzı; Kis Éva jegyzıkönyvvezetı
Gyomaendrıd 18/1999. JEGYZİKÖNYV Készült 1999. július 29-i kihelyezett ülésérıl a gyomaendrıdi Barátság Sport Egyesület újonnan épített székházában (Gyomaendrıd, Népliget). Jelen vannak: Dr. Dávid Imre
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenBeszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével
Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba
RészletesebbenForray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió
1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,
RészletesebbenDokumentum típusa: fotó. Állomány: Digdok/Endrőd/Magánélet/Családi fotók. Leírás: Bálint Tivadarné. Dokumentum típusa:
Cím: Szerző:? Leírás: Édesapám nővére Eszter két szép fiával. Géza fia Olaszországban halt meg. A Piava folyóban sok szép magyar katona halt meg. Laci fia hazakerült, félszemmel. Cím: Szerző: Ganz L. fényképészeti,
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenFALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA
FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült 2011. május 11. napján Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli üléséről.
Hunya Község Képviselő-testülete H u n y a 9/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2011. május 11. napján Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Körjegyzőség
RészletesebbenMarek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés
Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti
RészletesebbenÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több
RészletesebbenA fazekasság, az agyagmûvesség az emberiség õsi kézmûves mestersége.
68 Fazekasság A fazekasság, az agyagmûvesség az emberiség õsi kézmûves mestersége. A népi kerámia vidékünkön már a múlt század végén fontos helyet foglalt el a falusi és a városi lakosság mindennapi életében,
RészletesebbenA VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956
A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Dr. Uhrin Anna jegyző, Megyeri László aljegyző,
GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5500 GYOMAENDRŐD, SELYEM ÚT 124. 24/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. október 29-i üléséről a Városháza
RészletesebbenKészült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről.
Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3-9/2008./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete:
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenA betlehemi csillag és Jézus születésének rejtélye
A betlehemi csillag és Jézus születésének rejtélye 2013-12-23 12:13:19 Karácsony közeledte a betlehemi csillagot, Jézus születését, a napkeleti bölcseket juttatja az ember eszébe. De mi is lehetett valójában
RészletesebbenAtudatunkban mintegy összetartozik
Cigányok és oktatásuk Svédországban Együtt a változás útján szemle A nemzetközi tapasztalatok szempontjából nem hagyható figyelmen kívül Svédország cigánysága sem. A svédországi cigányok tanulságos története,
RészletesebbenA magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉKE KÖZOKTATÁSI VEZETŐ ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés Konzulens:
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenMACHER GÁBOR LAKÁSHIÁNY LAKHATÁSHOZ VALÓ JOG
MACHER GÁBOR LAKÁSHIÁNY LAKHATÁSHOZ VALÓ JOG Tanulmányomban a lakáshoz, lakhatáshoz való jog értelmezésével, vizsgálatával foglalkozom, áttekintve annak a tartalmában, minőségében bekövetkezett változást,
RészletesebbenSajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben
Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 27-én megtartott ülésén, a Városháza 18-as sz. helyiségében.
I-1/17-20/2008.ikt.sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 27-én megtartott ülésén, a Városháza 18-as sz. helyiségében. Jelen vannak: Pap Tibor polgármester
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. 3.1.4.B Partnerség és hálózatosodás modul közösségi események I-IV. ütem Heves megye
BESZÁMOLÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT FEJLESZTÉSI ÉS PROJEKTIGAZGATÓSÁG 1051 Budapest, Nádor u. 32. www.klik.gov.hu 3.1.4.B Partnerség és hálózatosodás modul közösségi események I-IV. ütem Heves
Részletesebbenhttp://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval
http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés
RészletesebbenNapirendi pontok tárgyalása
Bezi Község Német Kisebbségi Önkormányzatának Elnökétől 9162 Bezi, Szabadság u 59. 2/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült: Bezi Község Német Kisebbségi Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 28-án 17:00
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenGYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa
RészletesebbenAz olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu
DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,
RészletesebbenNőtincs és a pecsétes téglák
Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenÚjratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve
Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ
MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 31-én megtartott üléséről. Mutató:
Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 31-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. A Képviselő-testület 2013. október 31.-i
Részletesebben2014. június. Nagypall Község Önkormányzatának lapja
Nagypalli Hírhozó Nagypall Község Önkormányzatának lapja Elballagtak nagycsoportos óvodásaink. Búcsút vettek az óvodától, az óvó néniktől, kispajtásoktól és a játékoktól. Szeptembertől várja őket az iskolapad.
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
Részletesebben,,Tele vagyunk fiatallal,,
t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem
RészletesebbenERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.
RészletesebbenCigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.
Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és
RészletesebbenSZASZÁÉK gondoskodnak.
ÉBREDÉS A PÁRI IFJÚSÁGI ÉS NEMZETISÉGI EGYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ SZÓRÓLAPJA 2009. JÚNIUS PÁRI, Nagy utca 24. Teleház Telefon: 74/887-391 E-mail: ebredes.pari@vipmail.hu Meghívó PÖRKÖLTFŐZŐ VERSENY A Pári Ifjúsági
RészletesebbenÉlménybeszámoló Berlinről
Élménybeszámoló Berlinről Az Erasmus ösztöndíj keretén belül lehetőségem nyílt arra, hogy a 2013/2014-es őszi/téli szemesztert Berlinben töltsem. A választásom azért erre a városra esett, mert a német
RészletesebbenJÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL
JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL Sződi Sándor (IFKA - Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. minőség szakértő) A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az okos vállalatvezetők körében a benchmarkingnak, mivel a verseny
RészletesebbenFŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN
Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2014. november 27-i üléséről az Új Városháza üléstermében.
GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5500 GYOMAENDRŐD, SELYEM ÚT 124. 26/2014. JEGYZŐKÖNYV Készült 2014. november 27-i üléséről az Új Városháza üléstermében. Megjelent képviselők: Toldi
RészletesebbenErasmus+ beszámoló. Nagy László András Franciaország, Angers
Erasmus+ beszámoló Nagy László András Franciaország, Angers Erasmus+ program Úgy gondolom az természetes volt, hogy mint mindenkiben, bennem is felmerült pár kérdés, amikor a GDF honlapján átnéztem az
RészletesebbenVMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György
Matolcsy György Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014 Kairosz Kiadó, 2015 VMegvalósult tervek Vannak a magyar történelemnek meghatározó gazdaságpolitikai fordulatai.
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenA Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos
RészletesebbenA népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt
A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenSZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.
SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1
Részletesebben10/2011. Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 28- án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyve
10/2011. Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 28- án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyve J e g y z ő k ö n y v Készült Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Részletesebben2012. január XXII. évfolyam 1.szám JANUÁRI JELES NAPOK A BAJÓ TI ÖNKO RMÁNYZAT LAPJA. 1 Bajóti Kisbíró. Január 6. Vízkereszt
1 Bajóti Kisbíró JANUÁRI JELES NAPOK A BAJÓ TI ÖNKO RMÁNYZAT LAPJA 2012. január XXII. évfolyam 1.szám Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb
RészletesebbenAz európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem
RészletesebbenSIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----
SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
Részletesebben2016. február INTERJÚ
INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az
RészletesebbenSomlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban
Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25.
ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. augusztus 25. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenKözigazgatás Csengelén
Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.
RészletesebbenIDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B
IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.) SPANYOL A szerzők
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült Hidegkút települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 29-én 17 órai kezdettel megtartott rendes üléséről.
Jegyzőkönyv Készült Hidegkút települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 29-én 17 órai kezdettel megtartott rendes üléséről. Az ülés helye: Hidegkút Faluház Jelen vannak: Pénzes Erzsébet
RészletesebbenFERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További
RészletesebbenNépi kultúra vagy populáris kultúra?
84 tiszatáj POVEDÁK ISTVÁN Népi kultúra vagy populáris kultúra? BIRKÓZÁS A FOGALMAKKAL A néprajz a múlttal foglalkozó tudomány, ennek következtében a történettudományok közé sorolandó. Sokáig tartotta
RészletesebbenA vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón-
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2007. május 26-27. A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón- Témavezető: Kovács Zsolt egyetemi tanársegéd BBTE, Történelem-
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Központi Ügyfélszolgálati Iroda J E L E N T É S
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Központi Ügyfélszolgálati Iroda J E L E N T É S A Központi Ügyfélszolgálati Iroda 2013. szeptember 2. 2013. december 31. között végzett munkájáról és tapasztalatairól A
RészletesebbenTárgyalkotó népművészet. Szerkesztette: Bellon Tibor - Fügedi Márta - Szilágyi Miklós
Tárgyalkotó népművészet Szerkesztette: Bellon Tibor - Fügedi Márta - Szilágyi Miklós Tartalom Bevezető. I. fejezet Mi a népművészet? Lexikon-szócikk a magyar népművészetről 7 Fél Edit-Hofer Tamás-K. Csüléry
RészletesebbenTájak Korok Múzeumok Egyesület
HARASZTI GÁBOR Tájak Korok Múzeumok Egyesület Mint negyedik éve ügyvezetõ elnök, korábban évekig választmányi tag, egyben évtizedes résztvevõ és klubvezetõ, vázlatosan bemutatom a Tájak Korok Múzeumok
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Ifj. Kozák János elnök, Holdosiné Bánhegyi Ildikó elnökhelyettes, Kozák János, Markos Róbertné, Kalló Zoltán, Babai János
Szám:12/12-6/2010 JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. július 26-án a Megyeháza Képviselő irodájában 9 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen vannak:
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenSzékelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
Részletesebben52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar fejlõdése
Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar fejlõdése Szerzõ dezs dezs.extra.hu tételek gyûjteménye Történelem tétel Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar
Részletesebben18. óra MAGYAR NÉPI FAZEKASSÁG
18. óra MAGYAR NÉPI FAZEKASSÁG A kerámia cserépedények ismertetésekor már szóltunk néhány szót a fazekasságról, most lássunk néhány dolgot részletesebben is. A több mint 60 magyar fazekas központban, eltérő
RészletesebbenGyőrzámoly Község Önkormányzata
Győrzámoly Község Önkormányzata JEGYZŐKÖNYV A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL Készült: 2015. február 17. napján a 16.30 órakor kezdődő ülésen Helye: Győrzámoly Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának
RészletesebbenTartalom. Bevezető / 7
bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba
RészletesebbenIntenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások
ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenZöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről
Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről Projektek A 2014-es év ismét számos élménnyel és eredménnyel járt a Zöldutak Módszertani Egyesület életében. Ebben az évben befejeztük
Részletesebben