S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM o. 2 Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S TUDIA CAROLIENSIA 2007. 2. SZÁM 101 108. 116. o. 2 Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest."

Átírás

1 S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM ACKERMANNÉ KELŐ KAMILLA DRÁMAPEDAGÓGIA A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN A dramatikus tevékenységi formák mára sok nevelő módszertani repertoárját gazdagítják. Szinte nincs olyan tantárgy, amelynek óráit ne színesíthetnék dramatikus elemekkel. A drámapedagógia célja nem a lexikális ismerethalmaz mennyiségének növelése, a puszta információátadás. Az események, tények átélését tűzi ki célul, az érzelmi fejlődésre összpontosít. A gyermek a tananyagot megtapasztalja, érzelmi viszonyba kerül azzal. Passzív befogadóból, aktív átélővé válik. Ebben az írásban, egyetlen szempont, az érzelmi hatás mentén törekszem a dráma és a tanulási motiváció közötti összefüggés feltárására. A dráma, mint módszer A közoktatásban a drámajáték, mint szervezeti forma (óra, szakkör, foglalkozás), valamint mint technika, vagyis módszer van jelen. 1 A továbbiakban a drámapedagógiát, mint a tanítást és a tanulást együttesen segítő módszerként értelmezzük. Nem hatékonyabb a többi módszernél (hiszen a módszerek hatékonyságának általános megítélését már elveti a pedagógiai gondolkodás), azt kell megvizsgálnunk, miben tér el a többitől. Elsősorban komplexitásában. Nem egy módszerről van szó, hanem módszeregyüttesről, továbbá a gyermek alapvető szükségletébe, a játéktevékenységbe ágyazott tevékenységről, amely az átélést helyezi középpontba. A módszerek kiválasztásának és alkalmazásának szempontrendszerét feltáró pedagóguskutatás során a megkérdezettek a játék, a szimuláció, a szerepjáték választását meghatározó tényezők között első helyen említették az életszerűség elvét, majd a játékos tanulás hatékonyságának szerepét. 2 A választást meghatározó szempontok között szerepelnek még fejlődéslélektani indokok, az élményszerzés, a lazítás, a pszichés oldás, az aktivizálás, és a motiválás szempontjai. E módszerek eredményességének feltételeként a konkrét célt, a fegyelmet, a szabályok betartását, a komolyságot, az élvezetet, valamint a benne rejlő tartalom felismertetését jegyezték meg. A vizsgálat nem reprezentatív, csupán a továbbgondolás irányát adhatja. A kutatók a módszereket három csoportra osztották. Klasszikus (magyarázat, előadás, megbeszélés, szemléltetés, egyéni munka), interaktív (csoportmunka, páros munka, vita, játék, tanulók kiselőadásai), és 1 Gabnai Katalin (2005): A drámapedagógia hazai honosodása és jelene. Iskolakultúra, sz o. 2 Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest o. 101

2 A CKERMANNÉ K ELŐ K AMILLA újgenerációs (kooperatív módszer, projektmódszer, számítógépes módszerek, internet, multimédia) módszerek csoportjára. Érdekes megállapításra jutottak az egyes módszerek elemzése alapján, miszerint a gyermekek belső tulajdonságaira érzékeny, a gyermekeket kedvelő, a pedagógiai tevékenység egyes komponenseiről összetettebb képet rajzoló pedagógusok az interaktív és újgenerációs módszereket alkalmazók körében nagyobb számban fordulnak elő. Az egyes módszerek választásánál előtérbe kerültek a didaktikai feladatok, a módszer belső tulajdonságai, az életkori sajátosságok, a gyerekek tulajdonságai, a tananyag jellege, és általános nevelési szempontok. A kutatás alapján láthatjuk, hogy az iskolai munkáról, a gyermekről, a tervezésről vallott komplexebb, árnyaltabb, tudatosabb felfogás általában több módszer alkalmazásával jár együtt, s különösen igaz ez az interaktív módszerekre. Hangsúlyozandó, hogy a módszer a pedagógiai kultúra része. Az alkalmazott új módszerek a pedagógiai kultúra változását feltételezik. Az iskola a módszertani sokféleség elé korlátokat emel. A dráma nem a direkt oktatásra épülő, előre meghatározott, megkívánt eredményekre, vagy végszókra tervezett óra. A drámapedagógia alapvető jellemzője a tanulói egyéniség, egyediség figyelembe vétele. Vagyis annak tudomásul vétele, hogy nincs két egyforma gyermek. Eltérő képességek, tudásszint, tantárgyi érdeklődés, motiváció és szociális, érzelmi háttérrel érkező gyermek nevelésére vállalkozunk. Az eltérő tulajdonságok diagnosztizálása vezethet a későbbi feladatok (felhasználás, fejlesztés, kompenzáció) tervezésében. Az iskolai mindennapokban az olvasás, vagy írás órák rendjében bekövetkező kis módszerbeli változás már jeles eredményeket hozhat. Persze a módszertani kultúra gazdagítása alapos pedagógiai és pszichológiai felkészültséget feltételez, s nem szabad alábecsülni a pedagógusképző intézmények felelősségét, lehetőségeit sem. Minőségi tanítás interaktív fejlesztés A dráma hatékony alkalmazásának eredményeként attitűdváltozás érhető el a gyermeki személyiségben. Változás következhet be a nyelvi tapasztalatok terén, a szociális viselkedésben, a megértésben, a gondolkodásban, az önálló, felelős munkavégzés terén, vagy az aktivitásban. Játékszituációban tanulja meg a gyermek a társadalmi normákat, szabályokat, viselkedési mintát kap. Alkalmazható, felhasználható ismeretek elsajátítására törekszünk. Az oktatási folyamat célja az önállóan tanulni tudás kialakítása, melynek része az önellenőrzés, az önértékelés mellet a motiváció képessége is. A motiváció célja, eszköze, feltétele és egyaránt következménye az oktatásnak. 3 Minden gyermek számára biztosítanunk kell, ezzel segítve elő, hogy saját tanulási folyamatainak aktív részesévé váljon. A tanulási folyamatot nem pusztán az iskolai 3 Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól, vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 80. o. 102

3 DRÁMAPEDAGÓGIA A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN ismeretelsajátítás formáira értjük, tehát a motiváció fejlesztésénél az iskolai eredményesség javulása nem kizárólagos cél. Ugyanakkor a tanulási motivációt nem csak a tanulási, hanem a teljes nevelési folyamatra definiáljuk. A tanulási motivációt befolyásoló tényezők a minőségi tanításon keresztül alakíthatók. A minőségi tanítást biztosító eljárások: A tanulók egyéni különbségei, és az ezekből adódó speciális feladatok A tanítási anyag általi ösztönzések (változatosság, nehézségi erő, problémásítás, tanulókkal történő közös tervezés) Tevékenységi formák elemzése (csoportalakítás, munka felosztása, visszajelzések, értékelési módok) Szituációtól függő ösztönzések (egyéni aktivizálás módja, kooperáció ösztönzése) Kognitív ösztönzők átgondolása (tanulás tanítása, metakogníció fejlesztése) Morális ösztönzők tervezése (szabályok, csoportnormák létrehozása, felelősség, kötelességtudat, önállóság fejlesztése) Érzelmi ösztönzők beiktatása (élmények biztosítása, a tanulók befolyásolása külső tényezőkkel, hangnem, légkör, adekvát érzelmi reagálások). 4 A tanulást több tényező befolyásolja. A gyermekek megismerése által tudunk az egyes tanulók számára személyre szabott, ösztönző, megerősítő eljárásokat alkalmazni. Az egyes tanulók sajátos tulajdonságaihoz igazodó oktatási stratégiák eredményeznek optimális tanulói teljesítményt. A tevékenységorientált tanulási stratégia a személyes fejlődést, megértést tekinti alapnak munkája során, differenciált eljárásokat feltételez. A drámapedagógia, mint módszer a differenciálást szolgálja. A mesterséges távolság létrehozásával (tér, idő) az esetleges kedvezőtlen tanulási tapasztalatok gátló hatásai megszűnnek, s a hierarchia (társadalmi, csoportbeli) feloldásával, a közösségben aktívan megnyilvánuló egyén kompetenciaérzése fejlődik, ami a munkához, a tanuláshoz s az iskolához való pozitív beállítódást segíti elő. A játékos tanulás nem kelt teljesítményszorongást, segíti az önbizalom kialakulását, új feladatok megoldására késztet, bátorít az ismeretek alkalmazni tudásában, a közösségben való szerepvállalásban, szerepet játszik a mentális egészség megőrzésében. A dráma, mint módszer alkalmazása során a versengés éle tompul. Az osztályzás helyébe a tanár-tanuló közös értékelő tevékenysége lép. A reformpedagógia elévülhetetlen érdeme, hogy minden jelentős képviselőjének munkásságában felismerhetők a gyermeket tevékenységre késztető belső energiák aktivizálása. Legyen ez a játék, a kíváncsiság, vagy az érdeklődés, amely hajtja a gyermeket a megismerés felé. Mindez érvényesülhet a tananyag 4 im.: 84. o. 103

4 A CKERMANNÉ K ELŐ K AMILLA kiválasztásában, a módszerek és a munkaformák alkalmazásának terén. A motivációval kapcsolatos hazai törekvések talán legismertebb korai képviselője Nagy László, aki felismerte az érdeklődés formálódásának szerepét az oktatásban. Didaktikai rendszere és tanterve alapján, Domokos Lászlóné által megvalósított iskola legfőképpen az érdeklődéshez igazított tananyag és módszer választásában hozott újat a pedagógiai gyakorlatba. Céljuk az egyes gyermek személyes változóihoz való alkalmazkodás, a tevékenység, valamint a problémamegoldó cselekedtetés elvének megvalósítása volt. Arra törekedtek, hogy az iskola döntő benyomásokat alakítson ki a tanulók belső világában. A meglelkesítő, beleélő, intuitív módszerek, mint alapvető motivációk alkalmazását tekintették feladatnak, elsősorban az irodalom és a történelem tanításában. Az élményszerzés, az érzékenység kialakítását aktív tanulás által. Napjainkban a motiváció értelmezésében mind a pszichológiai, mind a pedagógiai elméletalkotás terén paradigmaváltás figyelhető meg. A pedagógiában komplex összefüggésrendszerként definiálható, amelyben mint a tanulásra késztető belső feszültség jelenik meg, amely a speciális tapasztalatok eredményeként létrejövő, a tanulás okaként számba veendő befolyásoló erő, mely tanult, aktívan alakul, szituációfüggő, relatív tartóssága az önmegerősítő folyamatok függvénye. 5 A tanár saját személyiségével, a pedagógiai stimuláló környezet kialakításával, a szervezeti formák, a feladatnyújtás, a módszerek, az eszközök, és a visszacsatolás változatosságával alakíthatja a gyermek egyéni motivációját. A folyamatos tanulás igényét a gyermekben meglévő motívumok felszínre hozása, újak ébresztése révén alakíthatjuk ki, tudatos pedagógiai tevékenység által. Motiválás játékkal A gyermeknek sok különféle tevékenysége lehet elsődlegesen játék, de a leglényegesebb az, hogy nincs a gyereknek olyan élménye legyen az kínos, vagy kellemes, amely ne válhatnék bármikor egy játék kiindulópontjává. [ ] A gyermeknél minden lehet játék, de nem minden az. Sőt, egy formájában és gesztusrendszerében azonos viselkedés is lehet egyszer játék, másszor céltudatos, helyzetmegoldó cselekvés. [ ] A kicsiknél a cselekvés, a nagyobbaknál a tárgy, a legnagyobbaknál a szerep hozza a témát. 6 A drámapedagógia a gyermeki játékból eredeztethető. Ugyanazt a fantáziakészséget és önkontrollt feltételezi, mint minden gyermeki játék, ebben az esetben azonban a játék egyéb szabályai mellett a színházi konvenciók is érvényesülnek. A mintha jellegű tevékenységben úgy cselekszem, mintha valaki más lennék, mintha valahol máshol lennék, mintha ez a tárgy más lenne. A játék lehetőséget kínál, hogy fantáziánkat szabadon használjuk, ugyanakkor bizonyos távolságból szemléljünk egy adott kapcsolatrendszert. A tanítási dráma során a gyermekek meglévő tapasztalatait 5 im.: 43. o. 6 Mérei Ferenc V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest o. 104

5 DRÁMAPEDAGÓGIA A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN és képzelőerejét akarjuk beépíteni az új tapasztalatok megszerzésének folyamatába. A gyerekek játszanak, a tanár pedig a közös játék során tanít. Közös játékról van szó, ahol a játék nem cél, hanem a személyiségfejlesztés eszköze. A dráma során a pedagógus nyelvi, viselkedési mintát nyújt, lassítja, vagy éppen gyorsítja az eseményeket, provokál, véleményeket hív elő. Saját személyiségébe is enged belelátni, tudatosan törekszik az iskolai / társadalmi hierarchia megbontására. Játszótárs. Motiválás a tanári szerep új értelmezésével A tanárhoz fűződő személyes kapcsolat fontos eszköz a gyermeki személyiség fejlesztésében. Rendszerint a spontán empátiás tanári személyiség képes arra, hogy a tanulókat érzelmileg magához vonzza. Az ilyen személyiség a gyermekeket egyéniségükben szemléli, megérti önállósodási törekvéseiket, csoportbeli viszonyaikat. Az iskola gyakran uniformizálja az egyént szabályrendszerével, konvencióival, megpróbálja egységesíteni a személyiségeket. A tanulói szerep átvétele gyakran konformizálódáshoz vezet. A megfelelően alakított tanártanuló, tanuló-csoport kapcsolat, ezeket az ellentmondásokat korrigálhatja. A tanár-tanuló viszony klasszikus felfogása nehezen változtatható meg. A tanulási folyamat tervezését, szervezését, irányítását, értékelését egy személyben magához ragadó pedagógusi személyiség, vagyis a tanárközpontú, zárt oktatási forma a drámaórán elképzelhetetlen. Nem lehet a pedagógus a tudás egyetlen forrása. A dráma, mint módszeregyüttes legfőbb hozadéka a tanítótanítvány kapcsolat sajátos átalakulása. Partnerviszony alakul ki. A tanár a cselekvési, mozgási, választási szabadságot biztosítja, aki orientálja a gyermek saját ismeretszerzését. A tanító éppen úgy szabad önkifejezést alkalmaz, és önmaga épp úgy nevelődik, mint tanítványai, nevelői munkájában új perspektívák nyílhatnak meg. A helyzetgyakorlatok mindkét félnek a közvetlen tapasztalatszerzés élményét nyújtják. A drámában nem lehet elkülöníteni tanári, vagy tanulói szerepeket. Nincs csupán az egyik, vagy másik által alkalmazott forma. A szerepben megjelenő tanári példaképpel való azonosulás változást idézhet elő a gyermek-gyermek, a gyermek-csoport, valamint a gyermek-felnőtt kapcsolatrendszerben. Motiváció a művészet által A dráma tanítása közben alapvető célunk a gyermek és a művészet találkozásának megteremtése. A passzív néző helyett teremtővé, alkotóvá, átélővé válás segítése, mely magával hozza az értő műélvezetet, a befogadás, a művészettel való élni tudás képességét. Az iskolában kevés lehetőség nyílik a cselekvésben megvalósuló esztétikai nevelésre. Az információközvetítés leginkább lexikális tudás központú, az érzékszervek tudatos fejlesztése elmarad. Nem csupán a vizuális nevelésről van szó, hanem az esztétikai típusú ismeretszerzés nyelvben, zenében, mozgásban megnyilvánuló formáiról is. 105

6 A CKERMANNÉ K ELŐ K AMILLA Az esztétikai nevelés célja annak a belső igénynek, késztetésnek a kialakítása, hogy a gyermek a művészetet felhasználva tudja önmagát meghatározni. További cél a műértés képességének kialakítása. A motiváció és az átélés. 7 Mit tűzünk ki célként a dráma tanítása során? Egyfelől, hogy a gyermek el tudja önmagát helyezni a szociális terében, társaihoz, a társadalom sokaságához képest, tudja kifejezni saját belső világát a mozgás, a zene, az irodalom nyelvén és tudjon katarzison átesni egy színházi élmény során. Nem csupán a tanórai foglalkozásokról, a tervezetbe, az óra menetébe beépíthető játékok, gyakorlatok sokaságáról beszélünk tehát, hanem a tanórán, valamint az iskolán kívüli művészetközvetítés alkalmairól. A drámapedagógia, mint művészetpedagógia, értékközvetítés, amelyben az esztétikumot maga a művészet jelenti. A dráma megújulása, újjáéledése nem az iskola falain belül kezdődött. Sok évtizedes munka eredménye, míg az amatőr színjátszás tréningjeiből módszer és tantárgy született. A tanterv is nehezen nyílt, nyílik meg a drámapedagógia előtt. Az 1995-ben megjelent Nemzeti alaptanterv a művészetek műveltségi területen belül fogadta be, mintegy a többi tantárgyba integrálva jutott szerephez. Pedig a kisgyermekkor játék-, mozgás-, ritmus-, társas együttlét, valamint alkotásigényét a dramatikus képességfejlesztés lehetőségeivel tökéletesen be tudnánk tölteni. Mi hiányzik kisiskoláinkból, hogy a művészetet valóban átélni képes nevelő tevékenység folyjék? A nevelők továbbképzése szakadatlanul zajlik. De a végzett drámajáték-vezetők képesek-e a művészeti élmény közvetítése? Ők maguk műértők-e? Nem célja ennek a dolgozatnak ezeknek és az ilyen jellegű kérdéseknek a megválaszolása. Mi az, amit javasolni tud? Az alkotási láz, a közösségben végzett munka örömének átélésére. A humor, a személyes kapcsolatok mélyítése. Csak hozzáértő, hiteles, szakmailag jól felkészült pedagógusok képesek ennek a feladatnak a betöltésére. Már kisiskolás korban meg kell alapozni a művészet és a gyermek kapcsolatát. Véleményem szerint a komplex művészeti nevelés (zene, tánc, báb, irodalom, vizuális kultúra, mozgóképkultúra, dráma) vezethet csak valós eredményre. Köztudomású, hogy a dráma lényege nem a produkciókészítés, hanem a valóság közös felfedezése, a megfigyeléstől a kifejezésig megtett út átélése, a jelenlét, az odafigyelés, és a találkozás megtanítása. 8 A dolgok mély megértése érdekében a rejtett tartalom felszínre hozása, ennek tudatosítása. A dráma azért alkalmas a tanításra, mert szubjektív dolgokat mutat meg. A valóságot hozza közelebb a személyhez, a gyermek világmegértését mozdítja elő. Ez tulajdonképpen érzelmi töltetű nézőpont, amely a csoporttagok számára közös kiindulópontot biztosít, hisz a dolgok értékelésében kíván változásokat elérni. 7 Trencsényi László (2000): Művészetpedagógia. Elmélet, tanterv, módszer. OKKER Kiadó, Budapest. 28. o. 8 Gabnai Katalin (2005): 118. o. 106

7 DRÁMAPEDAGÓGIA A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN Az iskola évtizedeken át csak a színjátékot várta el a gyermekek, s a tanárok bizonyos körétől. Előadást, ünnepi műsort. A drámapedagógia nem ezt jelenti. Az eredménynél fontosabb az oda vezető út. A beleélés, együttélés, formázás. A dráma megjelenése a tantervben A 2003-ban közzétett Nemzeti alaptanterv általános alapelvnek tekinti a művészeti nevelés értékközvetítő szerepét. 9 Az értékközvetítés meg kell, hogy valósuljon a gyermek-gyermek, és a gyermek-pedagógus viszonyában is, méghozzá cserekapcsolat formájában, s törekedni kell a kialakult folyamat fenntartására. A Művészetek műveltségi területei az Ének-zene, a Dráma és tánc, a Vizuális kultúra, a Mozgóképkultúra és médiaismeret. Habár a tanterv mindezeket önálló művészeti ágazatként definiálja, egymásra vonatkozó hatásukat kiemeli, s a művészeti nevelést, mint alkotó tevékenységet, mint sajátos kommunikációs forma komplex képesség-, és személyiségfejlesztő hatását mindezen ágak együttes jelenlétének tekinti. A művészeti nevelés céljaként a legkülönbözőbb képességek fejlesztését, a fantázia, az esztétikai érzékenység fokozását határozza meg. Ez a gondolatsor folytatódik a Dráma és tánc részterületének általános bemutatásakor, kiemelve a közösségi jelleget, amelyben az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szinten kialakulhat. A tánc, a dráma és a bábjáték egységesen jelenik meg a műveltségi területben, és ez az egységesség folytatódik a kerettantervi szerkezetekben. 10 Cél, hogy a tartalmak létrehozásában lehetőleg mindhárom formanyelv eszköztárát használjuk. A dráma és tánc modul az 1-4. évfolyamon nem kapott önálló órarendi keretet, így egyéb tantárgyi tartalmakba kell azt integrálni. A dramatikus alkotó tevékenység lehetőséget biztosít arra, hogy a befogadó tárgyak ismeretanyagai, a különböző műveltségi tartalmak közötti összefüggést felszínre hozzuk, ezzel életszerűbbé, a gyermekek számára feldolgozhatóbb, átélhetőbb formában tegyük megtanulhatóvá az ismerettartalmakat. A motiváció fejleszthető, ha a tanuló megerősítő visszajelzést kap saját tevékenységét illetően. A sikerélmény birtokában, a kompetenciaérzés pozitív hatását felhasználva, további cselekvésre, tanulásra késztető motiváció alakul ki. Felhasznált irodalom 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Oktatási Minisztérium, Budapest /2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Oktatási Minisztérium, Budapest. 10 A NAT Művészetek műveltségi területéhez több kerettanterv készült. Némelyekre tanmenetjavaslatok, drámaóra tervezetek születtek. Az elsők között jelent meg a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ által összeállított kerettanterv, 1997-ben. 107

8 A CKERMANNÉ K ELŐ K AMILLA Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest. Gabnai Katalin (2005): A drámapedagógia hazai honosodása és jelene. Iskolakultúra, sz Kaposi László (2005, szerk.): A dráma tanítása. Segédlet 1 4. évfolyamon tanítók számára. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Szada. Mérei Ferenc V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól, vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Trencsényi László (2000): Művészetpedagógia. Elmélet, tanterv, módszer. OKKER Kiadó, Budapest. 108

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben