A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának évi beszámolója

Átírás

1 A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának évi beszámolója Osztályelnök: Osztályelnök-helyettes: Tudományos titkár: Maróth Miklós r. tag Paládi-Kovács Attila l. tag Csokonai-Illés Sándor A tudományterület testületi létszámai (dec. 31-ei állapot): az MTA rendes tagja: 15 fő az MTA levelező tagja: 9 fő az MTA külső tagja: 10 fő az MTA tiszteleti tagja: 20 fő az osztály tanácskozási jogú tagja: 9 fő állandó meghívott: 1 fő az osztály közgyűlési doktor képviselője: 16 fő december 9-én vettünk végső búcsút az életének 93. évében elhunyt Borzsák István rendes tagtól. Az osztály tudományos bizottságai: 1. Nyelvtudományi Bizottság Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság Magyar Nyelvészeti Munkabizottság Szótári Munkabizottság Uráli Nyelvészeti Munkabizottság 2. Magyar Nyelvi Bizottság 3. Irodalomtudományi Bizottság Informatikai Irodalomtudomány Munkabizottság Neolatin Munkabizottság Textológiai Munkabizottság 4. Osztrák - Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 5. Művelődéstörténeti Bizottság

2 Élettudomány-történeti Munkabizottság Könyvtörténeti Munkabizottság Sajtótörténeti Munkabizottság Szemiotikai Munkabizottság 2 6. Néprajzi Bizottság 7. Orientalisztikai Bizottság Buddhológiai Munkabizottság Iszlámtudományi Munkabizottság 8. Klasszika-filológiai Bizottság Bizantinológiai és Középlatin Munkabizottság 9. Színház- és Filmtudományi Bizottság 10.Zenetudományi Bizottság Az osztály tudományos rendezvényei: Közgyűlési tudományos ülésszak: (2007. május 11.) Írás vallás kormányzás; Az írnok szerepe a keleti kultúrákban Az ülésszakon a következő előadások hangzottak el: Maróth Miklós, az MTA rendes tagja: Az írnok szerepe a muszlim közigazgatásban és irodalomban. Hazai György, az MTA rendes tagja: A pre-oszmán és oszmán írásbeliség Törökországban. Róna-Tas András, az MTA rendes tagja: Tudtak-e magyarok írni a honfoglalás előtt? Fodor Pál, az MTA doktora: Minden helynek meg kell legyen a maga farkasa. Írnoki szerepek a klasszikus oszmán korban ( század). Peter Zieme, az MTA tiszteleti tagja: Uigur scribes in religion and society. Luft Ulrich Hans, a történelemtudomány doktora: Egy egyiptomi írnok pályafutása a Kr.e. 19. században. Az ülésszakhoz kapcsolódóan az MTAK Keleti Gyűjteménye Kéziratos Kincsek az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményében címmel rendezett kiállítást, amelyet Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitott meg. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvénysorozat keretében, november 12-én - a Színház- és Filmtudományi Bizottsággal, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékével, valamint a Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékével közös szervezésben A színháztudomány az akadémiai diszciplínák rendjében Bécsy Tamás életművéről címmel rendeztünk konferenciát, a következő előadásokkal: Ritoók Zsigmond, az MTA rendes tagja: A cselekvés utánzása. A praxis fogalma Arisztotelész drámaelméletében. Kékesi Kun Árpád, PhD: Irodalomtudomány,

3 3 színháztudomány, ontológia. Müller Péter, az irodalomtudomány kandidátusa: A test mint egynemű közeg (Bécsy Tamás színjátékelméletében). Jákfalvi Magdolna, PhD: Drámaolvasás, színházolvasás. Kiss Gabriella, PhD: A siker receptjei. Az operettjátszás szerepe a magyar színházi hagyomány önértelmezésében. Székely György, az irodalomtudomány doktora: Egy királyfi furcsa álcát ölt. A Színész-Mű lételméletéhez. Nagy Imre, az MTA doktora: A negyedik modell? Bókay Antal, az irodalomtudomány kandidátusa: Szelfkonstrukció és a Hamlet. Kurdi Mária, az irodalomtudomány kandidátusa: Név és monológ. Nem dialógus formában írott drámák a kortárs angol nyelvű színpadon. Szendi Zoltán, az irodalomtudomány kandidátusa: A drámastruktúrák határhelyzetei a modern német irodalomban. Pintér Márta Zsuzsanna, az irodalomtudomány kandidátusa: A kétszintes dráma modellje a misztériumjátékokban. Pethőné Nagy Csilla: Szöveg séma kompetencia. Székfoglaló előadások: szeptember 24-én É. Kiss Katalin, az MTA levelező tagja: Tagadás vagy egyeztetés? A senki, semmi típusú névmásokról címmel, december 10-én Imre László, az MTA levelező tagja: Az irodalomtudomány lehetőségének és feladatainak kérdéséhez címmel tartotta meg székfoglaló előadását. Akadémikusi előadások: június 18: Köpeczi Béla, az MTA rendes tagja: Giovanni Sagredo: Zrínyi Miklós október 29: Ritoók Zsigmond, az MTA rendes tagja: Homérosz 20. századi magyar fordításai Könyvbemutató: január 24-én került sor a Jeremiás Éva szerkesztette Telegdi Zsigmond Opera omnia c. kötet bemutatására, Kiefer Ferenc és Ritoók Zsigmond, az MTA rendes tagjai közreműködésével.

4 4 Megemlékezés és köszöntés a kerek évszámú születésnapok alkalmából: január 29-ei osztályülésünkön köszöntöttük a 85 éves Benkő Lorándot (Laudáció: Kiss Jenő), június 18-ai ülésünkön pedig Hazai Györgyöt, 75. születésnapja alkalmából (Laudáció: Maróth Miklós). Az osztályüléseken tárgyalt fontosabb témák kapcsán a testület Lebonyolította a évi akadémiai tagválasztás testületi tagjelölő fordulóját. (Rendes tagságra javasolta Kiss Jenő és Kósa László levelező tagokat, levelező tagságra javasolta É. Kiss Katalint és Imre Lászlót, külső tagságra Thomas Köves-Zulaufot és Petőfi Sándor Jánost, tiszteleti tagságra pedig Herwig Maehlert, Thomas V. Gamkrelidzét és Rédey Károlyt. jóváhagyta az akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadását, módosította saját Doktori ügyrendjét, több alkalommal foglalkozott az új Akadémiai törvénytervezet előkészítő anyagaival, a törvénymódosítás elvi és gyakorlati kérdéseivel, ad hoc bizottságot küldött ki a könyvterv-készítési alapelvek áttekintésére és véleményezésére, megvitatta és jóváhagyta a évi könyvtervet, a közgyűlési- és a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó tudományos rendezvények programját. az akadémiai jelölőbizottságba akadémikus és közgyűlési doktor képviselőt jelölt, s több alkalommal hallgatott meg tájékoztatót az akadémiai tisztújítás előkészítése kapcsán a jelölőbizottsági munkáról, döntést hozott arról, hogy az akadémiai tagválasztás következtében megüresedett tanácskozási jogú helyeket kooptálással nem tölti be, napirendre tűzte a kis tudományszakok helyzetével való foglalkozást az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ennek kapcsán dékáni tájékoztatást követően hasznos eszmecserét folytatott, tájékoztatót hallgatott meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság új elnökétől a társaság múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjéről, az MTA Doktori Tanácsának kérésére, határidőre végezte el az akadémiai doktori pályázatok bizottsági véleményeztetését, pályázati folyamatot indító (22 pályázat) és lezáró (12 pályázat) osztályfórumait.

5 5 véleményezte a külföldi részvétellel zajló tudományos rendezvények támogatási kéréseit a NEI számára. A testület utazási bizottsága döntött az utazási keret felhasználásáról. javaslatot készített és vitatott meg Széchenyi-díj, Akadémiai aranyérem, Eötvös-koszorú, Akadémiai Díj, Akadémiai Újságírói Díj, és az Akadémiai Kiadó Nívódíja kitüntetésekre. (Eötvös koszorú kitüntetésre a három társadalomtudományi osztály megállapodásának megfelelően nem tett javaslatot.) Széchenyi-díjra a testület Kiefer Ferenc akadémikust, Akadémiai Aranyérem kitüntetésre Benkő Loránd akadémikust, Akadémiai Díjra Pusztai Ferenc nyelvtudóst, Akadémiai Újságírói Díjra Pásztor Zoltánt, a Magyar Rádió szerkesztőjét javasolta. A javaslatok eredményeként Pásztor Zoltán vehette át a évi közgyűlésen kitüntetését. Madas Edit, az MTA doktora: Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Sopron, valamint Vizkelety András akadémikus: Mittelalterliche lateinische Handschriften der Széchényi-Nationalbibliothek c. kötetéért az Akadémiai Kiadó Nívódíja kitüntetésben részesült ben a testület a korábban kilenc alkalommal kiosztott, Peter Munk által alapított Munkácsi Bernát-díjra kiírás hiányában nem tehetett javaslatot. Testületünk tagjainak 2007-ben a következő kötetei jelentek meg: Bitskey István: Lebensgemeinschaft und nationale Identität. Beiträge zur frühneuzeitlichen Kulturgeschichte Ungarns im mitteleuropäischen Kontext, Verlag Integratio, Wien, Görömbei András: Sütő András, (második, bővített kiadás) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Nagy Gáspár: Sárfelirat, (fel. szerk.) Nap Kiadó, Budapest, Nagy Gáspár összegyűjtött versei, (szerk.) Püski Kiadó, Budapest, Csillag a máglyán - In memoriam Sütő András, (szerk.) Nap Kiadó, Budapest, 2007.

6 Hoppál Mihály: Shamans and Traditions, (Bibliotheca Shamanistica vol. 13.) Akadémiai Kiadó, Budapest, Fehérlófia, (Szerk., bevezető és utószó) L harmattan, Budapest, Európai Folklór Intézet - MTA Néprajzi Kutatóintézet, Saman wenhua bianzheng (The origins of Shamanistic Culture: Papers of the 7th Conference of the International Society for Shamanistic Research) (Kínai nyelven - Társszerkesztő: Bai Gensheng) Beijing: Dazhong Wenji Peoples Art Publisher vol. I-II. Imre László: Felszabadult irodalom? (Műfajok válaszútján a XX. század második felében), Savaria University Press, Szombathely, Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza, Budapest, Osiris Kiadó, Kenesei István: Nyelvészeti doktoranduszok dolgozatai, LingDok 6, (sorozatszerk. tanár-szerk.) (szerkesztő: Sinkovics Balázs), JATEPress, Szeged, Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, (átdolgozott, bővített kiadás), Corvina Kiadó, Budapest, Maróth Miklós: Az iszlám, Budapest (Változó Világ), Paládi-Kovács Attila: Ipari táj. Gyárak, bányák, műhelyek népe a században, Akadémiai Kiadó, Budapest, Róna-Tas András, Kis magyar őstörténet, Balassi Kiadó, Budapest, The World of the Khazars, New Perspectives. Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium, ed. P.B. Golden, Haggai Ben- Shammai, A. Róna-Tas, Leiden-Boston Handbook of Oriental Studies Handbuch der Orientalistik, Section Eight. Central Asia, ed. Denis Sinor, Nicola Di Cosmo, vol 17.

7 7 Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene, Kalligram Kiadó, Pozsony Kemény Zsigmond, (2. jav. kiad.) Kalligram Kiadó, Pozsony, A magyar irodalom történetei, (főszerk.) Gondolat Kiadó, Budapest, Nemzeti művelődések az egységesülő világban, (szerk. és előszó) Ráció, Budapest, Kemény Zsigmond levelezése, (előszó), Balassi Kiadó ELTE, Budapest, Szörényi László: A megíratlan és a megírt magyar tárgyú eposz, (Jankovits Lászlóval együtt) in: A magyar irodalom történetei, A kezdetektől 1800-ig, szerk.: Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat Kiadó, Budapest, A szerkesztett verskötet, mint a szerző ifjúkori önarcképe, in: A magyar irodalom történetei, A kezdetektől 1800-ig, szerk.: Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat Kiadó, Budapest, Francesco Petrarca, Diadalmenetek Triumphi, Kétnyelvű kiadvány, ford. és a jegyzeteket készítette Hárs Ernő, lektorálta, az előszót, az életrajzi és bibliográfiai adatokat írta Szörényi László, Eötvös József Könyvkiadó Budapest, Tolcsvai Nagy Gábor: Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, (szerk.) Tinta Kiadó, Budapest, (Ennek a kötetnek a megjelenése átcsúszott re, tehát korábban nem szerepelt) Idegen szavak szótára, (szerk.) Osiris Kiadó, Budapest, A magyar nyelv kézikönyvtára, (sorozatszerk.) Vizkelety András: Mittelalterliche lateinische Handschriften der Széchényi- Nationalbibliothek (Cod. Lat ). Akadémiai Kiadó / Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, (Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae VI).

8 8 Az osztály külkapcsolatai kiegyensúlyozottak. Testületünk tagjai a nemzetközi tudományos szervezetek és társaságok rendezvényein jelen voltak. A részvételi támogatást leginkább ott szorgalmaztuk, ahol testületi tagjaink jelentős nemzetközi tudományos társaságban -a vezető testületek tisztségviselőjeként vagy tagjaként képviselik a magyar tudományt. Kapcsolataink akadémikusaink és köztestületi tagjaink révén folyamatosak Európa /Ausztria, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország / és az Amerikai Egyesült Államok számos egyetemével, s bővülőben vannak a romániai, szlovákiai, ukrajnai és szerbiai magyar kutatókkal és egyletekkel. Osztályunk két tagja kinevezett illetve vendégtanárként öregbíti a magyar tudomány hírnevét a világban, további négy tagunk pedig külföldi egyetemek és tudományos társaságok rendszeres előadója. Az osztály bizottsági hálózata munkájának középpontjában a doktori pályázatok véleményezése, valamint az egyes tudományterületek problémái adta feladatok álltak. Teljes munkájukról jelen terjedelemben számot nem adhatunk, csak egy-egy fontosabb feladatkör felvillantására vállalkozhatunk: A Nyelvtudományi Bizottság a doktori ügyek mellett könyvkiadási javaslatokkal foglalkozott, nyomon követte munkabizottságainak működését, s egy általános/elméleti nyelvészeti munkabizottság felállításának munkálatait is elkezdte. A Szótári Munkabizottság túl a hivatalos munkabizottsági feladatkörön tudományos munkacsoportként is működik. Révbe ért a Kiváló magyar szótár díj alapításán való fáradozásuk, a kiírást ill. a szabályzat szövegét az Akadémiai Értesítő szeptember 15-ei számában közölték. A díjért 2007-ben 14 kiadó összesen 35 szótára versenyzett! Ennek eredményeként a kitüntető címet 10 kiadó 14 szótára nyerte el. A nyertesek listáját saját honlapjukon adták közre, a hivatalos eredményhirdetés a sajtó nyilvánossága előtt a IV. Szótárnapon, október 17-én történt meg. Megjelentették a munkabizottság periodikumának (Lexikográfiai füzetek) a harmadik számát, amelyben Országh László és Szabó T. Attila előtt tisztelgett a magyar nyelvésztársadalom. Nagy sikerrel, komoly érdeklődés mellett rendezték meg a már hagyományosnak tekinthető IV. Szótárnapot is. Hálózati honlapjuk jól működik, naprakész, s a szélesebb közönség lexikográfiai vonatkozású érdeklődését is kielégíti. Az Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság megszervezte és lebonyolította az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferenciát. A programot 74 előadáskivonat és munkaterv alapján állították össze. A konferenciát követően az Alkalmazott Nyelvtudomány különszámában mintegy 160 oldalon adták közre magyar vagy angol nyelven az előadásokat, s a magyar nyelvű dolgozatokat az Interneten is megjelentették. Éves konferenciájukat

9 9 Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem néven immáron tizedik alkalommal rendezték meg. A hatnapos rendezvényen 66 résztvevő volt, neves külhoni vendégelőadókkal, számos külföldi résztvevővel. A korábbi év anyagát a Multilingual Matters kiadásában-, kötetben adták közre. Az idei konferencia anyagából válogatott tanulmánykötetet szerkesztenek majd. A Magyar Nyelvészeti Munkabizottság a magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának szükségességéről rendezett vitát, áttekintve egyúttal a jelenlegi helyzetet, a kiadást sürgető problémákat, s a szakmai véleményeket. Más alkalommal a tanári beszéd kapcsán folytatott empirikus vizsgálatok eredményeit tárgyalták meg, számos kritikai észrevételt is megfogalmazva a mai magyar iskolarendszerre de más európai oktatási rendszerre is. Az Uráli Nyelvészeti Munkabizottság hagyományosan évente rendezett Finnugor szemináriumának 2007-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszéke adott otthont. A résztvevők a kutatóhelyek beszámolói mellett projektbeszámolókat hallgattak meg, illetve tapasztalatcserét folytattak a finnugor BA-képzésről, illetve a még akkreditálás előtt álló MA-képzés részleteiről, s elkezdték a 2010-ben Piliscsabán megrendezendő XI. Finnugor Kongresszus (ICFUC) előkészítését is. A Magyar Nyelvi Bizottság az év során folytatta a magyar helyesírási szabályzat 11. kiadásának felülvizsgálatát, a 12. kiadás előkészítését. Előtanulmányok készültek a helyesírás helyzetéről, majd pedig a legtöbb vitát és felhasználói bizonytalanságot kiváltó témakörökről, mint az egybeírás, különírás, a mozgószabály alkalmazása, a rövidítések és az új nyelvi jelenségek. A cél egy tudományosan korszerű, a valós nyelvállapotot és nyelvhasználatot minél inkább szolgáló szabályzat elkészítése. A szélesebb körű szakmai konszenzus megteremtése érdekében a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya javaslatára a Nyelvtudományi Intézet munkatársai is részt vesznek a munkában. A bizottság tagjai több témakörben folytatnak önálló kutatómunkát, emellett nyelvészeti folyóiratok, periodikák szerkesztői, tagjai a Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának, valamint szerkesztői, illetőleg szereplői több rádiós és televíziós anyanyelvi műsornak. A bizottság folyóirata a Magyar Nyelvőr a művelt közönség nyelvi-nyelvművelő igényeinek kielégítésén túl törekszik a legszélesebb értelemben vett nyelvtudomány hazai és nemzetközi eredményeinek tudományos közlemények formájában való megjelentetésére is. A folyóirat a világhálón is elérhető. Az Irodalomtudományi Bizottság a számos doktori pályázat véleményezése mellett ad hoc bizottsági javaslatot készített s fogadott el a habitusvizsgálat belső eljárási rendjéről, és állásfoglalást dolgozott ki, hogy a szakmai körébe

10 10 tartozó OTKA pályázatok milyen nyelven nyújthatók be. Hasonlóképp elvégezte a szakmai folyóiratok besorolását, valamint könyv- és folyóirat-kiadási kérdésekkel foglalkozott. Az Informatikai Irodalomtudomány Munkabizottság az év során főként a Magyar történeti szövegtár anyagának építése során felmerülő problémákra koncentrálva- foglalkozott az MTA Nyelvtudományi Intézetében készülő nagyszótár szerkesztésének informatikai hátterével. Április 27-én in4 címmel, a középpontba az online (tudományos) kommunikáció és információkezelés web 2.0-es formáit helyezve, az Eötvös Loránd tudományegyetemen egész napos 12 előadást felsorakoztató konferenciát rendeztek. A konferencia anyagát a világhálón is elérhetővé tették, s terveik szerint kötetben is közreadják majd. Napirendre tűzték a hazai könyvtári adatbázisok fejlesztési és összekapcsolhatósági problémáinak megvitatását, valamint javaslatot dolgoztak ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott Elektronikus Információszolgáltatás című nemzeti program folyóiratkosarának módosítására. A Neolatin Munkabizottság az év során több ülést tartott, valamint tevékeny részt vállalt a Schola Europaea: Európa értékei az értékek Európája c. több napos konferencia neolatin blokkjának rendezésében. Szoros kapcsolatban tevékenykednek a varsói Neolatin Intézettel (OBTA), amellyel közös kötetet jelentetnek meg a magyar és lengyel neolatin kulturális kapcsolatok tárgyköréből. A Classica Mediaevalia Neolatina második számát is megjelentették. Az Irodalomelméleti Munkabizottság az Irodalomtudományi Bizottság döntésének megfelelően szüneteltette működését. A Textológiai Munkabizottság az NKA Szépirodalmi Szakmai Kollégiumának klasszikus irodalmi örökségünk kritikai kiadására meghirdetett pályázatának lebonyolításában vállalt szerepének megfelelően áttekintette és állást foglalt a beérkezett pályázatokról, valamint szavazott arról, mely kiadványok számára bocsát ki bizottsági ajánlást. Az ajánlott pályázatok: Kölcsey Ferenc minden munkái, Ungvárnémeti Tóth László összes művei (Régi Magyar Költők Tára XVIII. Század), Petőfi Sándor összes művei, Mikszáth Kálmán összes művei, Bessenyei György összes művei, illetve a Déry Archívum. Új kritikai kiadásként akkreditálták Katona József drámáinak kritikai kiadását is. Decemberi ülésükön a évi pályázatok előkészítésével foglalkoztak, valamint tájékoztatót hallgattak meg a József Attila-kiadás helyzetéről. Az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság az év során Bécsben tartott Emlékezet és emlékezés Közép-Európában címmel két napos tudományos ülésszakot, több mint húsz előadással, majd a tudományos ülést zárt munkamegbeszélés követte. Megvitatták a doktoranduszok által bemutatott dolgozatokat, majd a bizottság következő évi munkatervét is

11 11 évi konferenciájuk anyaga Zentraleuropa. Ein hybrider Kommunikationsraum címmel 2007-ben jelent meg. A bizottság jelentős szervezőmunkát vállalvasikeresen bővítette kapcsolati rendszerét, s ez évi ülésükön már romániai (román és magyar), bosnyák és horvát kollégák is részt vehettek. A Klasszika-filológiai Bizottság 2007-ben egy igen fontos nemzetközi tudományos kerekasztal és konferencia rendezését és szervezését végezte el. A rendezési jogot a Horváth László vezette kutatócsoport nemzetközi tudományos kutatási projektben elért jelentős eredményének köszönhetően kapta meg Budapest. Az intézményi hátteret az Eötvös Collegium adta, ehhez kapcsolódott az MTA erkölcsi és anyagi támogatása. Tárgyalták az illetékességi körükbe tartozó folyóiratok helyzetét, illetve az elkövetkezendő számok tartalmát, s hasonlóképp foglalkoztak az Apolló Könyvtár további köteteivel, valamint könyvtámogatási kérésekkel. A Bizantinológiai és Középlatin Munkabizottság folytatta előadássorozatának szervezését, melynek köszönhetően az év során öt alkalommal hét előadás hangzott el. A rendezvényeken vegyesen szerepeltek az idősebb és fiatalabb nemzedék tagjai, utóbbiak közül főleg a doktorandusok jutottak ily módon szereplési lehetőséghez. A Művelődéstörténeti Bizottság ülésein a tudományterület problémáival foglalkozott, véleményezte a Veszprémi Egyetem művelődéstörténeti MA képzését, beszámolót hallgatott meg a Magyar Lengyel Történeti Bizottság munkájáról, az erdélyi művelődéstörténet, valamint a tudománytörténeti kutatások hazai helyzetéről. Munkabizottságaik közül az év során a Szemiotikai Munkabizottság tevékenységének áttekintését tűzték napirendre. Foglalkoztak a 2008-as Reneszánsz év rendezvénysorozatával is. Angyal Dávid születésének 100. évfordulója kapcsán az Irodalomtudományi- és a Történettudományi Bizottsággal közösen konferenciát rendeztek. A Sajtótörténeti Munkabizottság döntött arról, hogy elnevezését Sajtó- és Médiatörténeti Munkabizottságra módosítja, nevében is tükrözve a koncepcióváltást, a bizottság tevékenységi körének kiszélesítését. Mindezek érdekében szakkonferenciák rendezését, a különböző tudományos műhelyek feltérképezését, kapcsolatteremtését és együttműködését tűzte ki célul. A Könyvtörténeti Munkabizottság ülésén a három nagy budapesti könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, az MTA Könyvtára, valamint az OSZK vezetőinek beszámolóját hallgatták meg a könyvtárak helyzetéről, gondjaikról, jelenlegi szakmai munkájukról és terveikről. Szó esett közös gondjukról, a könyvbeszerzési keretek csökkenéséről, a digitalizálás helyzetéről és az új könyvtári törvényről, valamint az együttműködési formákról is.

12 12 A Szemiotikai Munkabizottság -a Magyar Szemiotikai Társasággal, az Eszterházy Károly Főiskolával, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottsággal közösen- az idén is megrendezte a Semiotica Agriensis konferenciát, amelynek fő témája az abdukció volt. A konferenciát immáron ötödik alkalommal rendezték meg, s napjainkra a hazai szemiotikai élet legfontosabb seregszemléjévé nőtte ki magát. A konferencián bemutatták a Magyar Szemiotikai Tanulmányok újabb, kötetét Szemiotika és tipológia. A komplex jelek kutatása címmel, amely a tavalyi konferencia anyagát tartalmazza. Elkészült és működik a Magyar Szemiotikai Társaság honlapja, amely folyamatosan hírt ad a Szemiotikai Munkabizottság munkájáról és rendezvényeiről is. Az Élettudomány-történeti Munkabizottság önálló koncepciót dolgozott ki az egészségtan általános- és középiskolai oktatásának bevezetésére, valamint javaslatot tett az élettudományok történetének egyetemi oktatására, a meglévő oktatási formák bővítésére és kötelezővé tételére. Novemberben Az egészségtan oktatás története és jelentősége címmel konferenciát szerveztek, több mint tíz előadással és korreferátummal. A munkabizottság részt vállalt a Magyar Orvostörténeti Társaság és a Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság programjainak szervezésében is. Elsődleges célnak tekintik a hazai orvostörténeti PhD képzés, illetve az egyetemi orvostörténeti oktatás kialakítását, fejlesztését. Főként a munkabizottság szorgalmazásának köszönhetően sikerült elérni, hogy a Semmelweis Egyetemen ismét oktatási tárgy lett kötelező fakultáció formájában az orvostörténelem. A Néprajzi Bizottság az év során a hazai néprajzi felsőoktatás helyzetének értékelését tűzte ki elvégzendő feladatként, valamint az előző évekhez hasonlóan, kihelyezett üléseken a meglévő tudományos kapcsolatrendszer bővítését, az együttes érdekérvényesítést a szaktudomány akadémiai kutatóhelyeivel, az egyetemi tanszékekkel és a néprajz hazai közgyűjteményeivel. Megvitatták az OTKA legutóbbi átszervezését melynek során a korábban önálló néprajzi zsűrit összevonták a művészettörténeti és zenetudományi zsűrivel és a pályázati rendszer változásait is. Az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszéke helyzete kapcsán bizottsági állásfoglalással fordultak az osztályhoz, amely a kérdést napirendre tűzte, s az ELTE dékánja testületi ülésen adott megnyugtató tájékoztatást a kérdésről. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az akkreditációs eljárásokra is, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos kutatási projektekre. Az Orientalisztikai Bizottság a Magyar Orientalista Nap megrendezésével rendkívül hasznos tudományos fórumot biztosít a fiatal kutató nemzedék számára. A szervezőmunka, a résztvevők körének és a tematikának a

13 13 meghatározása teljes egészében a bizottság keretében zajlik. Tárgyalták az Acta Orientalia helyzetét, a fejlesztés lehetőségeit is. A Keleti Könyvtár helyzetét, a könyv- és folyóirat vásárlás szűkülő lehetőségeit ugyancsak megvitatták, s a helyzet javítását elősegítendő, levéllel fordultak az MTA elnökéhez. Foglalkoztak egy évente kiosztandó Orientalista díj létrehozásának tervezetével is. A Buddhológiai Munkabizottság tagjai az év során kidolgozták a Buddhizmus MA alapítási dokumentumait, amelyet a MAB 2007-ben el is fogadott. Az Iszlámtudományi Munkabizottság az iszlámtudományi kutatások lezárult első szakaszának eredményeit vitatta meg, s az immáron megszerkesztett kötet kiadási kérdéseivel foglalkozott. Terveik között szerepel, hogy áttekintik majd azokat a képzési helyeket és oktatási programokat, ahol az iszlámtudományokhoz kapcsolódó tevékenység folyik. A Színház- és Filmtudományi Bizottság 2006-os éve a működés szervezettebb, professzionálisabb kereteinek megteremtését célozta, s olyan munkát indíthatott el, amely a színháztudomány határainak átfogalmazásán, tematikájának bővítésén túl a társadalomtudományokkal való viszonyát, a diszciplínák rendjében elfoglalt helyét pontosítja. A színház és film diszciplináris viszonyát, a mediális közeg technikai újításai révén megváltozott jelenségeket, a tudományos rögzítés és értékelés lehetőségeit külön ülésen vizsgálták. Hasonlóképp foglalkoztak a színházi törvény alakulásával is. A Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékével közösen Érintés. A színház mediális határterületei címmel konferenciát szerveztek, az előadások szerkesztett változatát 2008-ban tervezik közreadni. Külön ülésen foglalkoztak lapjuk, a Theatron szerkesztési elveivel és elkövetkezendő számaival. A tudomány ünnepéhez kapcsolódóan emlékkonferenciát rendeztek Bécsy Tamás életművéről, amely alkalmat adott a színházi filológia, a színházi történetírás, a drámaolvasás kérdésköreinek áttekintésére, a színháztudomány és az akadémia viszonyrendjének modellezésére is. A Zenetudományi Bizottság az év során az OSZK Zeneműtárának működésével, helyzetével és aktuális gondjaival kihelyezett ülésen foglalkozott, lényeges lépéseket téve a zenei bibliográfiai adattár akadozó adatszolgáltatásának újraindítása, valamint a zenei források repertóriuma ügyének érdekében. Külön ülésen tekintették át a négy legfontosabb zenetudományi folyóirat helyzetét, az előrelépés lehetőségeit. Decemberi ülésükön a zenetudomány finanszírozási

14 14 kérdéseit tűzték napirendre, az MTA képviselői mellett az NKA, az NKTH, az OTKA és az OKM illetékeseit is bevonva a munkába. Végezetül essék szó a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának honlapjáról is. A 2000 februárjában indult honlapnak kezdetben a Nyelvtudományi Intézet szervere adott otthont a könyvtárban. Sánta Zoltán közreműködésével 2003 februárjában átköltöztünk az MTA-honlapnak is otthont adó SZTAKI - szerverre, s ekkortól az MTA-honlapról egy linken keresztül vált elérhetővé az osztály honlapja a könyvtárból. A felmerülő hibák javításában, valamint a módosított oldalak feltöltésében a SZTAKI munkatársai (különösen Pataky Máté) működtek hatékonyan közre őszétől egy frame-es szerkezetű megújított honlapot találhattak az Interneten barangolók áprilisában kezdődtek megbeszélések a Kommunikációs Titkárság részéről Szilágyi Zsuzsával és Sánta Zoltánnal a honlap MTA-honlapba való integrálásáról, azaz arról, hogy az MTA-honlap részévé váljon a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya honlapja. A TYPO3- rendszeren keresztül az oldal online, tehát közvetlenül szerkeszthetővé vált. A korábbi teljesen más rendszerben szerkesztett oldalakat át kellett tölteni az új felületre. Jelenleg a oldalról érhető el az új honlap, amely tartalmában nagyrészt megegyezik a korábbi verzióval. Újdonság a Hírek rovat, amely a honlapot dinamikusabbá, valamint az osztályhoz kapcsolódó eseményeket követhetőbbé, színesebbé teszi. A honlapon helyet kaptak a legfontosabb információk, az Osztályhoz tartozó tudományágak és interdiszciplináris területek, testületi, bizottsági tagi listák. A kezdő oldal röviden tájékoztatja, ill. útba igazítja a Nyelvtudományi Intézet megfelelő oldalára vezetve a napi szinten helyesírási és utónév ügyekben hozzánk forduló érdeklődőket. A Doktori ügyek menüpontban az osztály ügyrendje, valamint az értékelés szempontrendszere található. A nemzetközi zsűri listája szintén elérhető.

15 15 A Testületi munka menüpontban böngészhetőek az osztályülések határozatai 2001-től, az éves beszámolók 1997-től, ez évtől pedig a bizottságok és munkabizottságok beszámolói is. Ugyanebben a menüpontban az aktuális év tervezett programjait is közöljük. Az Előadások tára menüpontban helyet kaptak a különböző tudományos műfajok, s napjainkra már 8-10 nyomtatott kötetet kitevő anyag, 23 tudományos rendezvényünk 100 előadása, 16 székfoglaló, 10 emlékbeszéd, 12 doktori előadás és két könyvbemutató anyaga olvasható el, nyomtatható ki vagy hallgatható meg. Végezetül: Várunk, s köszönettel veszünk e tárgykörben minden véleményt, észrevételt s jobbító javaslatot. Budapest, március 27. Szerkesztette: Csokonai-Illés Sándor tudományos titkár