Átírás

1

2

3

4

5

6 A felelősségvállaló egyedül az Amszterdami Egyetem/AIAS. Az Európai Bizottság nem felel a jelen kiadványból, vagy bármely más kiadványból származó információ felhasználásáért.

7

8 2 Van den Berghe (2003, 14) ezt a relokáció ötödik hullámának nevezi, ami a berlini fal ledöntésével vette kezdetét (1989). 3 Ruigrok & Van Tulder, 1995.

9 Hoffmann, 2002, 2; Marginson & Sisson, 2004, Ch. 2. Galgóczi, A.o. Hoffmann, Arrowsmith & Marginson, 2006, 246. Coates, 1992.

10 9 Martin & Beaumont, 1998; Sisson, 2003; Edwards, Arrowsmith & Marginson, 2006, Van der Meer, Ebbinghaus & Visser, 2000; Boeri et al, Lichtenstein, 2006, Fishman, 2006, 5.

11 15 Christopherson, 2007, Hoffmann, Cf. Cohen & Roussel, Cf. Wad, Cf. Schipper & Haan, Ortega, 1998; Bair & Bernstein, Leisink, 1997; Hoffmann Hoffmann 2002, 90.

12 23 Cf. Van Eijnatten, 1993; EC, 1997; Appelbaum, Cf. Thompson, Hyman, 2007, 15.

13 26 allie, 1998; Thompson & McHugh, Galgóczi, 2007, Scharpf, Visser, Hoffmann 2002, 33; Visser, 2005, 297.

14 31 Raess, 2006, A.o. Foden, 2001; Hoffmann, 2002; Galgóczi 2006.

15 33 Christopherson, 2007, Grahl & Teague, 2003, Jacobi, 2003, Scharpf, Gill, 2001; Teague & Donaghey, Visser, Kirton-Darling, 2003,

16 40 Fuchs, Marginson, 2005, Geyer, 2000, 101; De Boer, 2005, Az építőiparban és a szállításban, a növekvő munkaügyi mobilitás szintén közre játszik a megállapodások sürgetéséhez. Ebben a témában az EU szintű ágazat-specifikus szabályozás szintén fejlődött. 43 Arcq, 2003; Marginson, 2005, 519.

17 44 Marginson, 2005, 324; De Boer, 2005, Leisink, 2002; Jacobi, 2003, 19; De Boer, 2005, Marginson, 2005, Cf. Marginson, 2005, Marginson, 2005, 523, 534.

18 49 Sisson, 2003, 19-20; Marginson, 2005, Schulten, Marginson, 2005, Cf. Schulten, 2003, Waddington, 2005, 520.

19 54 Vaughan-Whitehead, Kohl & Platzer, 2003, ; Waddington, 2005, Waddington, 2005, Hoffmann, 2002,

20 58 Cf. Porter, 1998: Az ágazat az ( ) ahol a versenyelőnyt megnyerik vagy elvesztik (xiii). 59 Kittel, A szakszervezeti politika-alkotáshoz az új gazdasági konfigurációk, mint (részben virtuálisan) az értékláncok vagy rendszerek, a szervezetközi hálózatok, a folyósok és klaszterek, bizonyos feltételek mellett jóval hasznosabbak (Cf. Van Klaveren, 2002). Mindazonáltal, a nemzeti és nemzetközi statisztikák nem foglalkoznak fejlődésükkel, így a klasszikus NACE besorolás használata maradt a legjobb megoldás. 61 Sisson & Marginson, 2002, 204.

21 62 Marginson, 2005, 535.

22

23

24

25 63 Bővebb információért lásd: 64 Az eredményeket lásd:

26

27

28 65 Az internet hozzáférési arány (a lakosság egészéhez mérten) 2007 szeptemberében eltérést mutatott a kilenc vizsgált országban, a magyar és lengyel 30%-tól a spanyol 44%-on, a belga 49%-on, a német 61%-on, a finn és brit 62%-on át, a dán 69%-ig és a holland 73%-ig ( terjed.

29 66 De Pedraza, 2007.

30

31

32

33

34 67 Cf. Bosch, 2001.k

35 68 Az Egyesült Királyság (konzervatív) kormány határozottan ellenezte az as WDT-t, többe között az EC Egyezmény jogi alapjait is, mint egészségügyi és biztonsági alapvetést márciusában az Európai Bíróság elutasította az angol reklamációt (Geyer, 2000, 88) /25/EC Irányelv. A közúti szállítási ágazatban ez az irányelv helyettesíti a 3820/85 (OJ L 370, , 1 7) számú (EGK) szabályozást, mely már meghatározta a maximális napi volán mellett eltölthető időt és a pihenési szakaszokat. 70 EC 2006 alapján.

36 71 Keune, 2006a, COM(2004)607 végleges, ennek módosítása, COM(2005)246 végleges. 73 EB október 3-i döntése. 74 EB szeptember 9-i döntése.

37 75 Az Európai Parlament az első olvasatról május 11-én hozta meg véleményét (8725/05) 76 Ezt a módosítást az ETUC is szorgalmazta, azon az alapon, hogy a munkaidő korlátok közé szorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozó szülők össze tudják egyeztetni a munkát a családi élettel, valamint ahhoz, hogy a nők munkaerő potenciálja teljes mértékben kiaknázható legyen ami egyébként az EU Lisszaboni Stratégiájának egyik kulcseleme. A munka és a családi élet összeegyeztethetőségének hivatkozási alappá tétele különösen fontos a kérdés átfogó megközelítéséhez, ahogy ezt szükségessé teszi a családi élethez való jog biztosítása, melyet az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezménye 8 fejezetében szentesít.

38 77 ETUC, 2006d

39 78 Európai Bíróság szeptember 7-i ítélete.

40 79 Az 1998-as WERS-en alapuló, a DTI számára készült IES felmérés ( Kodz, 2003) szerint a dolgozók 11%-a jelezte hogy több. Mint 48 órát dolgozik hetente; Kersley et al, (2006), a 2004-es WERS aadati alapján ugyanezt az adatot említi. Mindazonáltal, egy novemberi TUC kiadvány aadati szerint a heti 48 óránál többet dolgozók aránya fokozatosan csökken, az 1998-ban mért 4 millióról (16,6%) 3,3 millióra (13,1%) ben (LFS mic roadatok alapján: TUC, 2006).

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52 80 A Bizottság eredeti javaslatában szereplő 65 órás maximum heti munkaidő lecsökkentésére az ETUC tiltakozása után került sor. 81 Exell, 2006, 275.

53 82 ETUC, 2006c. 83 Barnard, 2003a, 2003b. 84 Lásd: Kodz, 2003, ; ILO, 2004; Európai Bizottság, 2005d 85 A heti 48 óránál többet dolgozó brit munkavállalók esetében háromból egy mindössze 1 vagy 2 pluszórát dolgozik hetente. Közel egymillió brit dolgozó részesülne továbbra is mentességben a 48 órás keret alól (fő leg rangidős vezetők, szakemberek). Ha a mentesség továbbra is fennmarad, biztosra vehető, hogy megegyezés tárgyát képzi majd az átlag 48 órás időhatár referencia-időszakának 17 hétről 52 hétre történő növelése. Ezzel 1,5 millió meghosszabbított munkaidőben dolgozó brit munkavállaló maradna ki a 48 órás munkahét fedezete alól, olyanok, akik megnövekedett munkaidejüket nem egy teljes éven keresztül tartják fenn. (TUC, 2006, 2) 86 Lásd még: inspiráló példák hangzottak el az ETUC 2005 novemberi konferenciáján: Pillinger, 2006.

54 87 Ez alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban általában mért érték, de a mentességet aláíró dolgozók előfordulásának aránya nagyon eltérő. Legutóbb egy, a Felsőházban ismertetett jelentés szerint a 48 óránál általában többet dolgozók 66%-ánál szerződésbe foglalva a mentesség ami az általános előfordulási gyakoriság kevesebb, mint 5%-a. (Minutes, 2006)

55 88 Melis, 2007.

56 89 ETUC, 2003b. 90 ETUC, 2005b.

57

58

59

60

61

62 91 COM (2005) 246 final.

63 92 Ez a helyesbítés a Bizottság részéről igazolt, máskülönben a rendelkezésre állás ideje pihenőidőnek számítana. Ez a lehetőség pedig nem lenne korrekt. 93 ETUC, 2005a.

64 94 A spanyol adatok nagyjából megfelelnek a 2005-ös Eurostat Munkaerő-felmérés (LFS) aadatival, a belga és dán adatok azonban jóval magasabbak a Eurostat aadatinál. (Hollandiával kapcsolatban nem áll rendelkezésre Eurostat adat) (EC, 2006, 50).

65

66

67

68

69

70

71 95 Ami, az európai szegénységi kockázati határértékeket követve a háztartási jövedelem medián értékének kevesebb, mint 60%-át kitevő jövedelmet jelent. 96 Pena-Casas & Latta, Az aktív jelentése, a vizsgált évben legalább hat hónapon keresztül vett részt a foglalkoztatásban. Vö.: Pena-Casas & Latta, 2004, Vö.: az 1989-es a Dolgozók Alapvető Szociális Jogainak Európai Kartája ( Szociális Karta ), az 1993-as Európai Bizottsági vélemény a méltányos fizetésekről, és a Bizottság 1997-es helyzetjelentése (Lásd még:

72 99 Keune, 2005, 4. rész. 100 Schulten, 2006, 371 ff.

73 101 ETUC, 2006b. 102 Schulten, 2006a, Cikkely: Az ILO minden tagja, mely aláírja a Megállapodást, vállalja, hogy a minimálbérek rendszerét kidolgozza, mely érvényes a keresetben részesülők minden csoportjára, ahol a foglalkoztatási feltételek ezt lehetővé teszik. 104 Schulten, 2006a, 8 ff; Funk & Lesch, 2005; Eirofound, 2005.

74 105 Schulten, 2006a, 10 ff. 106 Keune, 2005, Section Salverda, 2007, Chapter A vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Standard) mes terséges közös valuta, melynek segítségével semlegesíteni lehet az országok árszintje közti különbségek hatásait, úgy, hogy a háztartások végső fogyasztási kiadásait vesszük alapul.

75

76 109 A definíciókról lásd: Pena-Casas & Latta, 2004, 5 ff. A benchmarking kérdésében lásd: Salverda, EC, 2004a, 167 ff. 111 Cf. Vaughan-Whitehead, Eurostat, 2006a.

77 113 EC, 2004a, 168 ff.

78 114 Másodfokú képzésnél alacsonyabb szint (ISCED 0-2). 115 A fizetett gyakornoki állásban lévők és speciális képzési tervben foglalkoztatottak nem tartoznak a vizsgált körbe. 116 Schulten, 2006a, Schulten, 2006a, 18. Az EU-s Structure of Earning Survey elnevezésű felmérés aadati alapján 2002-ben a minimálbér szintje Franciaországban (62%) és Görögországban (51%) szintén az 50%-os küszöb alatt volt (Kalina & Weinkopf, 2006, 7).

79

80 118 A 2004-es és 2005-ös ETC kérdőív alapján Keune (2005, 4. rész) lényegesen magasabb adatot említ 2004/2005-re Magyarországgal kapcsolatban (53%), valamint 37% -ot Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal kapcsolatban. Miközben Neuman (2005) szerint a magyar Központi Statisztikai Hivatal aadati alapján a Magyarországgal kapcsolatos 2004 januári adat 36%. Recio (2006, 162) Spanyolországgal kapcsolatos aadat 29% ben. Az Egyesült Királyságra vonatkozó 2004-es adat az Institute of Fiscal Studies alapján 40% (Burgess, 2006, 47n).

81 119 Schulten, 2006b, Mint az itt elemzett országokra vonatkozóan, munkaórák vonatkozásában, OECD adatok alapján [ 121 Lismoen, 2006, 272

82 122 Westergaard-Nielsen, Forrás: Danish National Bank [ 124 Lilja, Lilja, 2005;

83 126 Bispinck & Schaefer, 2006, 336ff 127 Bispinck & Schaefer, 2006, 336ff. 128 Lásd: júliusában a Foglalkoztatási és Technológiai Intézet (IAT) közzé tette egy tanulmány eredményeit, melyben a 7.50 euró/óra kötelező minimálbér bevezetésének hatásait vizsgálták. A tanulmány szerint mintegy 4,6 millió dolgozó (14,6%) lenne így jogosult béremelésre. A foglalkoztatási költségek millió euróval növekednének. Mindez azonban pozitív hatással lenne az állami adóbevételek alakulására és a társadalombiztosítási rendszerre, ahol megemelkedne a hozzájárulások mértéke (Kalina & Weinkopf, 2006). 129 (Deutsche Welle),

84 130 Forrás: EIRO. 131 (Deutsche Welle), Számítások a GSOEP foglalkoztatási panel alapján: Bosch & Weinkopf, 2007, 1. Fejezet. 133 Forrás: WSI Tarifarchiv.

85 134 Neumann, Forrás: EIRO. 136 Rutkowski, 1997.

86 137 Salverda, 2007, Chapter 3; Schulten, 2006b, 97 ff., CBS, 139 Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium (Dept. of Social Affairs and Employment), 2005.

87 140 Salverda, 2007, Chapters Forrás: CBS, 142 Kohl & Platzer, 2006, ; Funk & Lesch, Köszönetet mondunk Magda Andrałojćnak, (Poznani Közgazdaságtudományi Egyetem). 144 Rutkowski, 1997.

88 145 Recio, 2006, , Recio, 2006, , Köszönettel tartozunk José-Ignacio Antón Péreznek ( Departamento de Economía Aplicada, Universidad de Salamanca). 148 Forrás: EIRO.

89 149 Burgess, 2006, 27 ff.

90 150 Lloyd, 2007, 1., 2. Fejezet.

91

92

93

94

95

96 151 Lásd: Cf. Waddington, 2005, 536.

97

98 153 Az Európai Unió Tanácsa, EC, 2003a.

99 155 OJ C 104 of EC, 2001b. 157 OJ C 79 of

100 158 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, 2005a. 159 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, 2005b.

101 160 ETUC, 2006a. 161 ETUC, 2007.

102 162 Eurostat, Parent-Thirion, 2007, 48; Negyedik EWCS Resume, 2007, Parent-Thirion, 2007, Annex 3: Statisztikai táblázatok, q28a_1. Az EU15-ben az arány, 27%, csak kicsivel volt magasabb. 165 Parent-Thirion, 2007, Fig Parent-Thirion, 2007, Annex 3: Statisztikai táblázatok, q28a_1.

103 167 Negyedik EWCS Resume, 2007, Parent-Thirion, 2007, Table Negyedik EWCS Resume, 2007, Parent-Thirion, 2007, 5.3. Táblázat 171 Fourth EWCS Resume, 2007, 6.

104 172 Parent-Thirion, 2007, Annex 3: Statisztikai táblák, q27.

105 173 Heyes, 2007, Idézi: Vogel, The Cologne Institute, 2005.

106 176 Vogel, 2006.

107 177 Webster, European Social Partners, 2006.

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134 179 Keese, 2006, Eurostat, 2007b. 181 Eurostat, 2007a, 2-3. alapján

135 182 Taylor, Eurostat, 2007a, 5-6.

136 184 Henkens & Van Solinge, 2003, Henderikse, Cf. Keese, 2006; Loretto & White, Naegele, ECJ ítélete.

137 189 Waddington, A 2000 november 27./2000/78/EC Tanácsi Határozat létrehoz egy általános keretrendszert az egyenlő bánásmódról foglalkoztatásban, OJ L 303, , Thüsing, Fredman, sikertelennek ítéli ezt.

138 bekezdés. 194 ECJ ítélete

139 195 Cf. Blanpain, EP Committee on Employment and Social Affairs, 2006a. 197 EP Committee on Employment and Social Affairs, EP Committee on Employment and Social Affairs, 2006b.

140 199 Samorodov, 1999, ETUC, 2006a. 201 ETUC, 2005b.

141 202 ETUC, 2005c. 203 Visser (2006, 47) szerint a fiatalok között mérhető szakszervezeti sűrűségi csökkenés meglehetősen univerzális kutatási eredmény.

142

143 204 A nyolc tagállamra kiszámítottuk, hogy az együttes éves munkaerő létszáma nagyjából 55 százaléka a évesének (az Eurostat, 2006b alapján, a részletes LFS eredményeket ld:

144

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

156

157

158

159 205 Schulten, 2005; Keune, 2006b.

160 206 Bispinck, Brown, 2003.

161 208 OECD, 1997, 70-71; Keune, 2006b, OECD, 1994, 175; Schulten, 2005, Table 4.

162 210 Keune, 2006b, Dribbusch, Kersley, 2006, Parent-Thirion, 2007, Annex 6.

163 214 ECHP, codebook Wave 8, Ellguth & Kohaut, 2004; Gürtzgen, 2005; Schnabel, Keune (2006b, 8) azt állítja, hogy Finnország, Németország és az Egyesült Királyság tartozik az országok azon csoportjába, ahol azon munkavállalókra terjed ki a kollektív szerződés hatálya, akik a szerződést aláíró felek közé tartoznak. Ezzel szemben az olyan országok közé, ahol minden munkavállaló, aki kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál dolgozik, a szerződés hatálya alá esik, Belgium, Dánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország tartozik. Mi a magunk részéről megkérdőjelezzük Dánia és Hollandia ez utóbbi csoportba való besorolását.

164 217 OECD, 1994, 172.

165

166

167

168 218 OECD, 1994, 183.

169 219 Grainger, 2006.

170 220 OECD, 1994, 181. Az állami szférát itt úgy definiálja, mint a közigazgatás, egészségügy, oktatás, szociális szolgáltatások és egyéb köztevékenységek, mint például a postai szolgáltatások és a közlekedés együttesét. 221 OECD, 1994, 182.

171

172 222 OECD, 1994, 183.

173

174 223 ((53-20=33)*.03%)+1= (10*.57%)+1=6.7

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188 225 EC, 2001a, Bouwman, EF, 2006, Az Európai Unió dokumentumaiban néha a minőség a munkában (cf. EC, 2001a, 2003b) kifejezés használatos; a régebbi meghatározás, mely Skandináviából származik a munka minősége, míg a jelenlegi amerikai kifejezés az pedig az állás minősége.

189 229 Parent-Thirion, Bouwman, EC, 1997; Van Klaveren, 1997.

190 232 Elnökségi konklúziók, 2004, EC, 2005b. 234 Karasek, EC, 2001a, 7, 11 ff.

191 236 EC, 2003b, EC, 2001a, Cf. Business Decisions Ltd, 1999; Ennals, Cf. Savage, 2001; Wiezer, 2001.

192 240 EC, 2005a. 241 Council, EC, 2000, 5, European Agency, 2002a, 2002b.

193 244 In Resolution A4-0050/ Bouwman, ETUC, 2003a, 12, ETUC, ETUC, 2006a.

194 249 ETUC, 2006b. 250 Mureau, 2001; Koukoulaki, 2002, 8; various EIRO information. 251 Jansen, 2005, 5.

195 252 Koukoulaki, 2002, Gauthy, 2004.

196 254 EF, 2001; különböző EIRO információk

197 255 EF, 2002, 17-18; EF, Kompier, Smulders & Houtman, 2004; Houtman, Wiezer, 2005.

198 259 Cf. Wiezer 2001; Savage, 2001.

199 260 Parent-Thirion, 2007, 58. Hollandia esetében ez a trend a gyors munkatempóval dolgozók arányának kismértékű csökkenésének és a nagy időbeli nyomás alatt dolgozók arányának jelentős csökkenésének eredménye, mindkét tendencia 1999 óta látható. (Smulders, 2006, 48).

200 261 Parent-Thirion, 2007, 59; EF, 2007b, Parent-Thirion, 2007, 55; EF, 2007b. 263 Parent-Thirion, 2007, 59.

201 264 Parent-Thirion, 2007, See also Smulders, 2004,

202 265 A faktoranalízis azt mutatta, hogy mind az öt változó egy faktorra tömörül ( Cronbach s alpha = 0.67). A Nem tudja és Nem vonatkozik válaszokat nem vettük figyelembe, csak a mind az öt változón érvényes értékkel rendelkező esetek szerepeltek az elemzésben.

203

204

205

206

207

208

209

210

211

212

213

214

215

216

217

218

219

220

221

222

223

224

225

226

227

228

229

230

231

232

233

234

235

236

237

238

239

240

241 266 Fellini, See also EMCC, 2005a.

242

243

244 267 Van Klaveren & Tijdens, 2005.

245

246

247

248 268 EMCC, 2005b.

249

250

251

252

253 269 EMCC, 2004.

254

255

256 270 NACE 3-digit codes , Computer and related activities. 271 NACE 3-digit code 747, Industrial cleaning. Ezt az alszektort nem tudtuk különválasztani, mivel Németországban és Lengyelországban a válaszadók kis száma ezt nem tette lehetővé. 272 NACE 4-digit code 7486, Call centres, ide tartoznak a call-centre foglalkozások más ágazatokban is, amint azt a válaszadók jelezték.

257 273 Tijdens & Van Klaveren, 2007.

258

259

260

261

262

263

264

265

266

267

268

269

270

271 274 EMCC, 2005c.

272

273

274

275

276

277

278

279

280

281

282

283

284

285

286

287

288

289

290

291

292

293

294

295

296

297

298

299

300

301

302

303

304

305

306

307

308

309

310

311

312

313

314

315

316

317

318

319

320

321

322

323 AIAS BDA CBI CEDEFOP DGB EC ECJ EES EF EIRO Eironline EMCC EMF EMU EP EPSU Amsterdam Institute for Advanced Labour Studies: Amszterdami Bundesvereinigung Deutscher Arbeitgeberverbaende (Confederation of German Employers Associations): Munkaadók Országos Szövetsége Confederation of British Industry: Brit Iparszövetség European Centre for the Development of Vocational Training: Deutscher Gewerkschafts Bund (German Trade Union Confederation Német European Commission: European Court of Justice: European Employment Strategy: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions: Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért European Industrial Relations Observatory (related to EF): (az EF-hez kapcsolódik) European Industrial Relations Observatory on-line: E F European Monitoring Centre on Change (related to EF): (az EF-hez kapcsolódik) European Metalworkers Federation: European Monetary Union: European Parliament: European Federation of Public Service Unions:

324 ESD ESM ETUC European Social Dialogue: European Social Model: European Trade Union Confederation: ETUI-REHS European Trade Union Institute for Research, Education and Health and Safety: EWC EWCS FNV GBP HPWO HPWS HR HRM HUF ICT ILO LFS NGG NMW OECD PPP PPS RSF European Works Council: Tanács European Working Conditions Survey: Felmérés Netherlands Trade Union Confederation: brit font magas teljesítményű munkaszervezet(ek) magas teljesítményű munkarendszer(ek) humánerőforrás magyar forint International Labour Organisation: Labour Force Survey: Európai Munkaerő felmérése Nahrung-Genuss Gewerkschaft (Food, Beverages and Catering Union) nemzeti minimálbér Organisation for Economic Co-ordination and Development: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vásárlóerő-paritás vásárlóerő-színvonal Russell Sage Foundation:

325 SME(s) SMW TUC UK UvA WERS WTD kis- és középvállalat(ok) törvényben meghatározott minimálbér Trades Union Congress: Kongresszus Egyesült Királyság Amszterdami Egyetem Workplace Employment Relations Survey: Working Time Directive:

326

327