Bevezetés az általános kémiába
|
|
- Borbála Gálné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés az általános kémiába 3. előadás (A legfontosabb szervetlen és szerves vegyületek áttekintése) Előadó: Krámos Balázs Segédanyag: Benkő Zoltán és mtsai: Kémiai alapok Diák és egyéb infók: => Bevezetés az általános kémiába
2 Szervetlen vegyületek képlete A képletben először az elektropozitívabb elemeket, ezt követően az elektronegatívabb elemeket soroljuk fel. (Elektropozitív elemek: EN<1,5; elektronegatív elemek EN >2,0) Ha egynél több elektropozitív és/vagy elektronegatív elem alkotja a vegyületet, ezeken a csoportokon belül ábécé sorrendben soroljuk fel az elemeket. NaNH 4 SO 4 (az NH + 4 egy vegyjelnek számít.) A savanyú sók hidrogénjét mindig közvetlenül az anion elé helyezzük [LiHO 3 ]. Az egyes elemek és összetett ionok arányát arab számokkal jelöljük a vegyjel jobb alsó indexében. amg(o 3 ) 2, Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2, a 5 (PO 4 ) 3 F, Pb 5 (VO 4 ) 3 l, KNaNH 4 PO 4, NaNH 4 HPO 4, NaH 2 AsO 3, Ba(HO 3 ) 2, MnO(OH) 2, FeO(OH) Addíciós vegyületek: Több molekula vagy ion lazán kötött vegyületei. aso 4 2H 2 O, 2aSO 4 H 2 O = aso 4 0,5H 2 O, 3dSO 4 8H 2 O, Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 6H 2 O, K 4 [Fe(N) 6 ] 10H 2 O, H 3 PO 4 H 2 O, ol 2 6H 2 O, All H 5 OH, ao SiO 2 (= asio 3 ) Komplex vegyületek képletében is elöl áll a kation. A komplex ionon belül a ligandumokat a központi atom mögött soroljuk fel. Először az ionosakat, aztán a semlegeseket (a névben azonban betűrendben vannak a ligandumok a töltéstől függetlenül.): [rl 3 (H 2 O) 3 ] 0 [triakva-trikloro-króm(iii)] [Al(OH)(H 2 O) 5 ]l 2 [pentaakva-hidroxo-alumínium(iii)]-klorid
3 Szervetlen vegyületek elnevezése Először megnevezzük az elektropozitív csoportokat, majd az elektronegatív csoportokat, és ezek arányát: mono-1, di-2, tri-3, tetra-4, penta-5, hexa-6, hepta-7, okta-8, nona-9, deka-10 S 2 l 2 : dikén-diklorid, Fe 3 O 4 : trivas-tetraoxid, KMgF 3 : kálium-magnézium-trifluorid, P 4 O 10 : tetrafoszfor-dekaoxid, Ni(OH) 3 : nikkel-trihidroxid Abban az esetben, ha két vagy több számnevet kell alkalmaznunk a képletben, a második számnév helyett az alábbiakat kell alkalmazni: bisz-2, trisz-3, tetrakisz-4, pentakisz-5, hexakisz-6, heptakisz-7, oktakisz-8, nonakisz-9, dekakisz-10 a[pf 6 ] 2 : kalcium-bisz[hexafluoro-foszfát], Fe 2 (r 2 O 7 ) 3 : divas-triszdikromát (mivel a r 2 O 7 2 ion neve dikromátion)
4 Kationok elnevezése Egyszerű (egyatomos) kationok elnevezése: Név nem változik, de a töltést jelöljük. Fe II -kation vas(ii)kation Fe 2+ -ion vas(2+)ion Br I -kation bróm(i)kation Br + -ion bróm(1+)ion Összetett kationok: Azonos atomokból álló: Hg 2+ 2 dihigany(i)kation dihigany(2+)kation Az egyéb többatomos kationokat -ónium végződéssel szoktuk ellátni: H 3 O + oxóniumion NH + 4 ammóniumion N(H 3 ) + 4 tetrametil-ammónium-ion Pl + 4 tetrakloro-foszfónium-ion Triviális elnevezésű kationok: NO + nitrozilkation NO + 2 nitrilkation SbO + antimonil(1+)kation BiO + bizmutil(1+)kation UO 2+ 2 uranil(2+)kation Komplex kationok: [Fe(H 2 O) 6 ] 2+ [hexaakva-vas(ii)] [hexaakva-vas](2+) [u(nh 3 ) 4 ] 2+ [tetraammin-réz(ii)] [tetraammin-réz](2+) [Al(H 2 O) 6 ] 3+ [hexaakva-alumínium(iii)] [hexaakva-alumínium](3+)
5 Anionok elnevezése Egyszerű (egyatomos) anionok elnevezése: Az egyszerű anionok -id végződést kapnak. F fluorid, O 2 oxid, l klorid, S 2 szulfid, Br bromid, N 3 nitrid, I jodid, P 3 foszfid, H hidrid, 4 karbid Összetett (többatomos) anionok elnevezése: Azonos atomokból álló: S 2 2 diszulfid(2 )ion I 3 trijodid(1 )ion Más esetben az anion át végződést kap: A következő dián lévő táblázatban szereplő anionok triviális neveit korlátozás nélkül használhatjuk, tehát nem kötelező a (hosszabb és nehezebben felismerhető) szisztematikus elnevezéseket alkalmaznunk. (lásd a példákat a következő dián) Triviális elnevezésű anionok: OH hidroxid N cianid SN tiocianát NH 2 amid Komplex anionok: [BF 4 ] [tetrafluoro-borát(iii)] [tetrafluoro-borát](1 ) [Al(OH) 4 ] [tetrahidroxo-aluminát(iii)] [tetrahidroxo-aluminát](1 ) [Ptl 6 ] 2 [hexakloro-platinát(iv)] [hexakloro-platinát](2 ) [Ag(S 2 O 3 ) 2 ] 3 [ditioszulfáto-argentát(i)] [ditioszulfáto-argentát](3 ) [Pb(OH) 4 ] 2 [tetrahidroxo-plumbát(ii)] [tetrahidroxo-plumbát](2 ) [Fe(N) 6 ] 4 [hexaciano-ferrát(ii)] [hexaciano-ferrát](4 ) [BiI 4 ] [tetrajodo-bizmutát(iii)] [tetrajodo-bizmutát](1 )
6 Képlet Szisztematikus nevek Triviális név O 2-3 [trioxo-karbonát(iv)] [trioxo-karbonát] (2-) karbonát NO - 3 [trioxo-nitrát(v)] [trioxo-nitrát] (1-) nitrát PO 3-4 [tetraoxo-foszfát(v)] [tetraoxo-foszfát] (3-) foszfát SO 2-4 [tetraoxo-szulfát(vi)] [tetraoxo-szulfát] (2-) szulfát BO 3-3 [trioxo-borát(iii)] [trioxo-borát] (3-) borát SiO 2-3 [trioxo-szilikát(iv)] [trioxo-szilikát] (2-) szilikát NO - 2 [dioxo-nitrát(iii)] [dioxo-nitrát] (1-) nitrit AsO 3-4 [tetraoxo-arzenát(v)] [tetraoxo-arzenát] (3-) arzenát AsO 3-3 [trioxo-arzenát(iii)] [trioxo-arzenát] (3-) arzenit SO 2-3 [trioxo-szulfát(iv)] [trioxo-szulfát] (2-) szulfit S 2 O 2-3 [trioxo-tio-szulfát(iv)] [trioxo-tio-szulfát] (2-) tioszulfát lo - 4 [tetraoxo-klorát(vii)] [tetraoxo-klorát] (1-) perklorát lo - 3 [trioxo-klorát(v)] [trioxo-klorát] (1-) klorát lo - 2 [dioxo-klorát(iii)] [dioxo-klorát] (1-) klorit lo - [oxo-klorát(i)] [oxo-klorát] (1-) hipoklorit VO - 3 [trioxo-vanadát(v)] [trioxo-vanadát] (1-) vanadát ro 2-4 [tetraoxo-kromát(vi)] [tetraoxo-kromát] (2-) kromát r 2 O 2-7 [heptaoxo-dikromát(vi)] [heptaoxo-dikromát] (2-) dikromát MnO 2-4 [tetraoxo-manganát(vi)] [tetraoxo-manganát] (2-) manganát MnO - 4 [tetraoxo-manganát(vii)] [tetraoxo-manganát] (1-) permanganát
7 Néhány ismert sav szisztematikus elnevezése Képlet Szisztematikus név Triviális név HOl hidrogén-[monooxo-klorát(i)] hipoklórossav HlO 2 hidrogén-[dioxo-klorát(iii)] klórossav HlO 3 hidrogén-[trioxo-klorát(v)] klórsav HlO 4 hidrogén-[tetroxo-klorát(vii)] perklórsav HNO 2 hidrogén-[dioxo-nitrát(iii)] salétromossav HNO 3 hidrogén-[trioxo-nitrát(v)] salétromsav H 2 SO 3 dihidrogén-[trioxo-szulfát(iv)] kénessav H 2 SO 4 dihidrogén-[tetroxo-szulfát(vi)] kénsav
8 Addíciós vegyületek elnevezése Amennyiben addíciós vegyületeket nevezünk el, jelölnünk kell a molekulák (vegyületek) mennyiségének arányát is: aso 4 2H 2 O kalcium-szulfát víz (1/2) 2aSO 4 H 2 O kalcium-szulfát víz (2/1) aso 4 0,5H 2 O kalcium-szulfát víz (1/0,5) 3dSO 4 8H 2 O kadmium-szulfát víz (3/8) Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 6H 2 O vas(ii)-ammónium-szulfát víz (1/6) K 4 [Fe(N) 6 ] 10H 2 O kálium-[hexaciano-ferrát(ii)] víz (1/10) H 3 PO 4 H 2 O foszforsav víz (1/1) ol 2 6H 2 O kobalt(ii)-klorid víz (1/6) All H 5 OH alumínium-klorid etanol (1/4) ao SiO 2 kalcium-oxid szilícium-dioxid (1/1) GYAKORLÁS: Tankönyv (Benkő Z.: Kémiai alapok) oldal
9 Szervetlen vegyületek csoportosítása soportosítás a periódusos rendszer alapján: s-mező elemeinek vegyületei: alkálifémek vegyületei alkáliföldfém vegyületek p-mező elemeinek vegyületei: bórvegyületek, földfémvegyületek, stb. szénvegyületek, szilíciumvegyületek, stb. nitrogénvegyületek, foszforvegyületek, stb. oxigénvegyületek, kénvegyületek, stb. halogénvegyületek nemesgázok vegyületei d-mező elemeinek (átmenetifémek) vegyületei f-mező elemeinek (lantanidák és aktinidák) vegyületei
10 Szervetlen vegyületek csoportosítása soportosítás az alkotóelemek elemi összetétele szerinti Hidridek: hidrogént tartalmazó vegyületek. - kovalens hidridek (pl. hidrogén-klorid (Hl), metán (H 4 )), - sószerű hidridek (pl. nátrium-hidrid (NaH)) (a H oxidációfoka -1) - komplex hidridek pl. Na[BH 4 ] (a H oxidációfoka -1) - intersticiális hidridek pl. a Pt-ban a H 2 atomos formában oldódik Halogenidek: olyan vegyületek, melyekben -1-es oxidációfokú (F -, l -, Br -, I - ) található - ionos halogenidek pl. NaF, al 2, stb. - kovalens halogenidek pl. HI, Pl 3, metil-klorid (H 3 l), stb. - átmeneti kovalens-ionos pl. Agl, PbI 2, stb. (vízben rosszul oldódó csapadékok) Oxidok: (formálisan) oxidiont (O 2 ) tartalmazó vegyületek - savas oxidok: ezek vízzel reagálva savakat képeznek pl. SO 2, O 2 (sok nemfémes oxid) - bázisos oxidok: vízzel reagálva bázisokat (lúgokat) képeznek pl. ao (sok fémes oxid) - amfoter oxidok: erős savakkal bázisként, erős bázisokkal savként viselkednek ZnO, Al 2 O 3, H 2 O - egyéb (nem besorolható) pl. O ZnO + 2 H + = Zn 2+ + H 2 O ZnO + 2 OH - + H 2 O = [Zn(OH) 4 ] 2-
11 Szervetlen vegyületek csoportosítása Hidroxidok: Hidroxidion-tartalmú (OH ) vegyületek. pl. nátrium-hidroxid (NaOH), réz(ii)-hidroxid (u(oh) 2 ), vas(iii)-hidroxid (Fe(OH) 3 ) Karbonátok: Karbonátiont (O 3 2 ) tartalmazó vegyületek. Ezekkel rokon vegyületek a hidrogén-karbonátok (HO 3 ). pl. nátrium-karbonát (Na 2 O 3 ), kálium-hidrogénkarbonát (KHO 3 ) Szulfátok: Szulfátiont (SO 4 2 ) tartalmazó vegyületek. (Ismertek hidrogén-szulfátok is: ezek HSO 4 - iont tartalmaznak.) pl. alumínium-szulfát (Al 2 (SO 4 ) 3 ), ammóniumhidrogén-szulfát (NH 4 HSO 4 ), vas(ii)-szulfát (FeSO 4 ) Nitrátok: Nitrátiont (NO 3 ) tartalmazó vegyületek. pl. magnézium-nitrát (Mg(NO 3 ) 2 ), króm(iii)-nitrát (r(no 3 ) 3 ), ezüst(i)-nitrát (AgNO 3 ) Foszfátok: Foszfátiont (PO 4 3 ) tartalmazó vegyületek. Ismerünk hidrogénfoszfátokat és dihidrogén-foszfátokat is. pl. nátrium-foszfát (Na 3 PO 4 ), kalciumdihidrogén-foszfát (a(h 2 PO 4 ) 2 ), diammónium-hidrogén-foszfát ((NH 4 ) 2 HPO 4 )
12 Szervetlen vegyületek csoportosítása Szulfidok: Szulfidiont (S 2 ) tartalmazó vegyületek. pl. nátrium-szulfid (Na 2 S), alumínium-szulfid (Al 2 S 3 ), vas(ii)-szulfid (FeS), arzén(iii)-szulfid (As 2 S 3 ) Szulfitok: Szulfitiont (SO 3 2 ) tartalmazó vegyületek. A hidrogénszulfitok HSO 3 -iont tartalmaznak. pl. nátrium-szulfit (Na 2 SO 3 ), kálium-hidrogén-szulfit (KHSO 3 ) Számos egyéb vegyületcsoport ismert: - borátok pl. nátrium-tetraborát: Na 2 B 4 O 7 - nitridek pl. lítium-nitrid: Li 3 N) - karbidok például kalcium-karbid: a 2, szilícium-karbid: Si - nitritek például nátrium-nitrit: NaNO 2 - cianidok pl. kálium-cianid: KN Ezekkel részletesen majd a későbbi szervetlen kémiai tanulmányok során foglalkozunk.
13 Szervetlen vegyületek csoportosítása Vegyülettípus szerinti csoportosítás: - savak - bázisok - sók - komplex vegyületek Savak - Arrhenius elmélete (lásd előző óra) - Brønsted Lowry elmélete (lásd előző óra) - Savanhidridnek nevezzük az a vegyületet, melyet vízzel reagáltatva savat (oxosavat) kapunk: O 2 + H 2 O = H 2 O 3 SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4 N 2 O 5 + H 2 O = 2 HNO 3 P 4 O H 2 O = 4 H 3 PO 4 Vannak szerves savanhidridek is pl. ecetsav-anhidrid: + H 2 O = 2 H 3 OOH
14 Savak A sav disszociációjának vagy deprotonálódásnak nevezzük azt a folyamatot, mely során a savból H + -ion és savmaradék anion keletkezik: HA = H + + A - Savgyök: egy (vagy több) hidroxilcsoport eltávolításával keletkező gyök. Például az ecetsavból az OH-gyököt eltávolítva acetilgyököt (H 3 O) kapunk. Savak csoportosítása: - Értékűség szerint: egy- vagy többértékű (egy- vagy több bázisú savak) (lásd előző óra) - Erősség szerint: erős vagy gyenge (lásd előző óra) - Típus szerint: Oxosavak pl. H 2 SO 4 Hidrogén-halogenidek (hidrid típusú savak) pl. Hl, HI Egyéb savak (komplex savak, tiosavak) H[Aul 4 ], H 2 S 2 O 3
15 Hidrogén-klorid (Hl) Sósav Egyértékű (hidrid típusú) erős sav Színtelen, szúrós szagú gáz, vízben kiválóan oldódik (lásd szökőkútkísérlet; videó az elektronikus tankönyvben 114. oldal) Vizes oldatát sósavnak nevezzük A tömény sósavoldat kb. 36 tömegszázalékos, levegőn füstölög, mert a levegő páratartalmával ködöt képez Előállítás: többnyire szerves anyagok klórozásának mellékterméke Sói a kloridok (pl. kalcium-klorid: al 2 ) Nincs savanhidridje (nem oxosav)
16 Kénsav (H 2 SO 4 ) Kétértékű oxosav, első disszociációs lépcsőjében erős, a másodikban pedig középerős savnak tekinthető Tömény vizes oldata (kb tömeg%-os) nagy sűrűségű, viszkózus, színtelen folyadék Előállítható 100%-os kénsav is, melynek elnevezése füstölgő kénsav. Óleumnak nevezzük a fölös kén-trioxidot tartalmazó kénsavat (ez 100%-osnál töményebbnek tekinthető). A kénsav vízzel korlátlanul elegyedik. Vízelvonó hatású (higroszkópos) H 2 O + A kénsavban a kén oxidációfoka +6 Töményen erős oxidálószer (oldja a rezet) Előállítás: a kén-dioxid katalitikus (V 2 O 5 katalizátor) oxidációjával keletkező kéntrioxidot tömény kénsavban oldják, majd ezt hígítják. Szabályos sói a szulfátok (például kálium-szulfát: K 2 SO 4 ), savanyú sói a hidrogénszulfátok (például nátrium-hidrogén-szulfát: NaHSO 4 ) A kénsav anhidridje a kén-trioxid: SO 3 H 2 O + SO 3 = H 2 SO 4 =
17 Salétromsav (HNO 3 ) Egybázisú erős oxosav Tiszta állapotban (szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson) színtelen, szúrós szagú folyadék, ám állás hatására barnás színűvé válik (ennek oka a bomlás közben keletkező nitrogén-dioxid) A kereskedelemben kapható salétromsav 68 tömeg%-os A tömény (86 tömeg%-nál töményebb) salétromsavat füstölgő salétromsavnak nevezzük Választóvíz: 50 tömeg%-nál töményebb salétromsav, mely még az ezüstöt is oldja (de az aranyat nem) A salétromsavban a nitrogén oxidációfoka +5. Elsősorban tömény vizes oldatban erős oxidáló sav Előállítás: ammóniagáz katalitikus (platina katalizátor) oxidációjával nitrogéndioxidot állítanak elő, majd ezt permetezőtornyokban levegővel és vízzel reagáltatva keletkezik a salétromsav (Ostwald-eljárás) Sói a nitrátok pl. alumínium-nitrát: Al(NO 3 ) 3 Savanhidridje a dinitrogén-pentoxid (N 2 O 5 ) H 2 O + = 2
18 Szénsav (H 2 O 3 ) Kétbázisú gyenge oxosav A szénsavoldat tulajdonképpen a szén-dioxid gáz vizes oldatának tekinthető (a beoldódott szén-dioxid túlnyomó része hidratált szén-dioxid formában van jelen az oldatban. Emellett főleg hidrogén-karbonátionokat tartalmaz. Disszociálatlan szénsav rendkívül kis koncentrációban található az oldatban, ahogy a karbonátion koncentrációja is elhanyagolható. H 2 O + O 2 H 2 O 3 H + + HO 3 ( 2 H + + O 3 2- ) A szénsav szabályos sói a karbonátok (például kalcium-karbonát: ao 3 ), savanyú sói a hidrogén-karbonátok (például nátrium-hidrogén-karbonát: NaHO 3 ) Savanhidridje a szén-dioxid (O 2 ) H 2 O + =
19 Foszforsav (H 3 PO 4 ) Hárombázisú oxosav, az első disszociációs lépésben középerős, a második két lépésében gyenge, illetve igen gyenge savnak tekinthető Régi magyar elnevezése: vilsav, szokás ortofoszforsavnak is hívni A tiszta foszforsav szobahőmérsékleten színtelen, víztiszta, kristályos, viszonylag kemény anyag, olvadáspontja 42, megolvadva színtelen viszkózus folyadék A foszforsav vízben kiválóan oldódik Előállítás: a fehérfoszfor oxidációjával keletkező foszfor-pentoxidot elnyeletik foszforsavban, majd a keletkezett tömény savat vízzel hígítják Szabályos sói a foszfátok vagy tercier foszfátok (például nátrium-foszfát: Na 3 PO 4 ), kétféle savanyú sója is ismert: hidrogén-foszfátok vagy szekunder foszfátok (például dikálium-hidrogén-foszfát: K 2 HPO 4 ) és a dihidrogén-foszfátok vagy primer foszfátok (például kalcium-dihidrogén-foszfát: a(h 2 PO 4 ) 2 ) Savanhidridje a foszfor(v)-oxid (P 2 O 5 ) vagy molekuláris formájában tetrafoszfordekaoxid (P 4 O 10 ) 6 H 2 O + = 4
20 Bázisok Bázisok - Arrhenius elmélete (lásd előző óra) - Brønsted-Lowry elmélete (lásd előző óra) - Bázisanhidridnek nevezzük az olyan anyagot, mely vízzel reagálva bázist (oxobázist) eredményez: Na 2 O + H 2 O = 2 NaOH ao + H 2 O = a(oh) 2 A bázisok disszociációja vagy vízzel történő reakciója során hidroxidionok keletkeznek: BOH B + + OH B: + H 2 O BH + + OH Bázisok csoportosítása: - Értékűség szerint: egy- vagy többértékű (egy- vagy több savú bázisok) (lásd előző óra) - Erősség szerint: erős vagy gyenge (lásd előző óra) - Típus szerint: Ionos (pl. KOH) Molekuláris (:NH 3, piridin (:N 5 H 5 ))
21 Alkálifém-hidroxidok Közülük a két legfontosabb hidroxid a nátrium-hidroxid, triviális nevén nátronlúg vagy marónátron (NaOH) és a kálium-hidroxid, triviális nevén kálilúg (KOH). Egyértékű erős bázisok Szobahőmérsékleten és normál nyomáson szilárd halmazállapotúak, levegőn elmálló, átlátszatlan fehér kristályokat képeznek, vízben jól oldódnak. Szilárd halmazállapotban higroszkóposak, megkötik a levegő szén-dioxid tartalmát (még oldatban is). pl. 2 NaOH + O 2 = Na 2 O 3 + H 2 O Anhidridjeik az alkálifémek oxidjai (például a kálium-hidroxid anhidridje a káliumoxid: K 2 O).
22 Alkáliföldfém-hidroxidok A magnézium-hidroxid igen gyenge bázis, a kalcium-hidroxid középerős, a stroncium- és bárium-hidroxid erős bázisok* (ez utóbbi vizes oldatának közismert neve baritvíz). Vízben csak korlátozottan oldódnak. Megkötik a levegő szén-dioxid-tartalmát. Például: Ba(OH) 2 + O 2 = BaO 3 + H 2 O. Gyakorlati szempontból fontos vegyület: kalcium-hidroxid, triviális nevén oldott mész, mely kalcium-oxid (égetett mész) vízben való oldásával keletkezik. A kalcium-hidroxid lassan megköti a levegő szén-dioxid-tartalmát, miközben kalcium-karbonáttá (triviális néven mészkő) alakul. Anhidridjeik az alkáliföldfém-oxidok (például a kalcium-hidroxid anhidridje a kalciumoxid (ao). *Megjegyzés Amennyiben nem telített az oldat, az alkáliföldfém-hidroxidok disszociációja teljesnek tekinthető. Azonban nem lehet tömény oldatot készíteni belőlük, mert nem oldódnak túl jól vízben. A telített a(oh) 2 oldat ph-ja 12,6 és a koncentrációja 0,020 M. Ennél a Mg(OH) 2 rosszabbul, a Sr(OH) 2 és a Ba(OH) 2 jobban oldódik. Sok esetben emiatt a Sr(OH) 2 és a Ba(OH) 2 ot is középerősnek mondják.
23 Ammónia (NH 3 ) Egyértékű gyenge bázis Az ammónia szobahőmérsékleten és normál nyomáson szúrós szagú, színtelen gáz Vizes oldatát szokták ammóniaoldatnak vagy szalmiákszesznek hívni A ammónium-hidroxid téves kifejezés, valójában az ammóniagáz vizes oldatáról van szó, melyben részlegesen lejátszódik az alábbi folyamat: NH 3 + H 2 O NH OH Tehát az oldatban nem NH 4 OH molekulák vannak, hanem hidratált ammónia molekulák (NH 3 ), ammóniumionok (NH 4+ ) és hidroxidionok (OH ) találhatóak Az ammónia sóit ammónium-vegyületeknek nevezzük (pl. NH 4 l ammóniumklorid) Nincs bázisanhidridje
24 Másodfajú fémek hidroxidjai Ide sorolható például az alumínium-hidroxid, az ón(ii) és ón(iv)-hirdoxidok, az ólom-hidroxid Vízben rosszul oldódó csapadékok, ezért oldatuk kémhatása sem lúgos Rendszerint amfoter karakterűek, mind ásványi savakban, mind erős bázisok (például nátrium-hidroxid) oldatában oldódnak (ez utóbbi esetben a megfelelő hidroxo-komplex keletkezik). Például az alumínium-hidroxid esetén: Al(OH) H + Al H 2 O Al(OH) 3 + OH [Al(OH) 4 ]
25 Sók Sóknak nevezzük a kationokból és anionokból felépülő vegyületeket. A savak és bázisok közömbösítési reakciójából keletkező vegyületek sóknak tekinthetők. Savanyú sóról beszélünk, ha a többértékű sav nem minden savas protonját helyettesítjük kationnal. pl. kálium-hidrogén-szulfát (KHSO 4 ), diammóniumhidrogén-foszfát ((NH 4 ) 2 HPO 4 ) Többértékű szerves savaknak is ismertek savanyú sói. pl. kálium-hidrogén-tartarát (HOO H(OH) H(OH) OOK), kálium-hidrogénftalát (HOO 6 H 4 OOK) Bázisos sóról beszélünk, ha a többértékű bázisnak nem minden OH -ionját helyettesítjük anionnal. pl. kalcium-klorid-hidroxid (al(oh)), réz(ii)-karbonát-dihidroxid (u 2 (O 3 )(OH) 2 ), cink-hidroxid-jodid (ZnI(OH)) Szabályos sók esetén a sav összes protonját más kationnal helyettesítjük, valamint a bázisnak az összes hidroxid ionját anionnal helyettesítjük. pl. kálium-szulfát (K 2 SO 4 ), ólom(ii)-karbonát (PbO 3 ), alumínium-szulfát (Al 2 (SO 4 ) 3 ), báriumjodát (Ba(IO 3 ) 2 )
26 Sók Kettős sónak nevezzük azokat a sókat, melyek kétfajta kationt és egyfajta aniont, vagy egyfajta kationt és kétfajta aniont tartalmaznak. A hármas sók ennek a megfelelő kibővítését jelentik. Például: alumínium-kálium-szulfát (AlK(SO 4 ) 2 ), pentakalcium-flourid-trifoszfát (a 5 F(PO 4 ) 3 ), magnézium-ammónium-foszfát (MgNH 4 PO 4 ), nátrium-ammónium-hidrogén-foszfát (NaNH 4 HPO 4 ), káliummagnézium-fluorid (KMgF 3 ). Gálicok (esetleg vitriolok): a kétértékű fémek szulfátjai, melyek rendszerint 7 kristályvízzel kristályosodnak. Elsősorban a magnézium-, kalcium-, mangán-, vas-, cink- és réz-szulfát tartozik ide. pl. cink(ii)-szulfát (ZnSO 4 7H 2 O), magnézium-szulfát (MgSO 4 7H 2 O), réz(ii)-szulfát (uso 4 5H 2 O), kalcium-szulfát (aso 4 2H 2 O) Timsók: egy egyértékű és egy háromértékű fém szulfátjából álló kettős sók. Az egyértékű kation gyakran kálium (K + ), ammónium (NH 4+ ), tallium (Tl + ), esetleg más alkálifémion, a háromértékű pedig alumínium(iii) (Al 3+ ), króm(iii) (r 3+ ), vas(iii) (Fe 3+ ), mangán(iii) (Mn 3+ ) stb. Általános képletük rendszerint M(I)M(III)(SO 4 ) 2 12H 2 O. pl. króm(iii)-kálium-szulfát víz (1/12) rk(so 4 ) 2 12H 2 O alumínium-ammónium-szulfát víz (1/12) AlNH 4 (SO 4 ) 2 12H 2 O
27 Komplex vegyületek A komplex vagy koordinációs vegyületek központi atom(ok)ból vagy ion(ok)ból és ligandum(ok)ból állnak. Az atom, melyből a komplex vegyület központi atomja lesz, üres pályákkal rendelkezik (elektronpár-akceptor), a központi atom és a ligandumok között datív (koordinációs) kötés található (ezért a ligandumnak rendelkeznie kell magános elektronpárral, tehát elektronpárdonor). A komplex vegyületek képletében a központi atomot a ligandumokkal szögletes zárójelbe tesszük. Koordinációs szám: A központi atomhoz kapcsolódó datív kötések száma. pl. [Fe(N) 6 ] 3 koordinációs száma 6 (hexakoordinált Fe 3+ ), [u(nh 3 ) 4 (H 2 O) 2 ] 2+ koordinációs száma 6 (hexakoordinált), [Aul 4 ] - koordinációs száma 4 (tetrakoordinált) Alapvetően a koordinációs vegyületeket a ligandumok szerint szoktuk csoportosítani A ligandumok lehetnek semlegesek, de rendelkezhetnek töltéssel is (ez általában negatív töltés).
28 Komplex vegyületek Töltéssel rendelkező ligandumok: halogenidionok (F, l, Br, I ) => halogeno- (fluoro-, kloro-, bromo-, jodo-), hidridion (H ) => hidro-, oxidion (O 2 ) => oxo-, hidroxidion (OH ) => hidroxo-, szulfidion (S 2 ) => szulfido-, cianidion (N ) => ciano-, tiocianátion (SN ) => tiocianáto-, tioszulfátion (S 2 O 2 3 ) => tioszulfáto- stb. Semleges, magános párral rendelkező molekulák: víz (H 2 O) => akva-, ammónia (NH 3 ) => ammin-, szén-monoxid (O) => karbonil- stb. koordinációs szám: 6 Kelát ligandum: Többfogú ligandum, mely gyűrűs vagy kalitka szerkezeteket hoz létre a központi atommal. pl. oxalátion ((OO) 2 2 ), etilén-diamin (H 2 N H 2 H 2 NH 2, rövidítve: en)
29 Szerves vegyületek csoportosítása Szénhidrogének ( x H y ) - Alkánok vagy paraffinok: telített vegyületek, melyek lehetnek gyűrűsek is (cikloalkánok vagy cikloparaffinok) - Alkének vagy olefinek: egy = kettős kötést tartalmazó vegyületek kettőt tartalmaznak a diének vagy diolefinek stb. - Alkinek vagy acetilénszármazékok: egy hármas kötést tartalmaznak - Aromás szénhidrogének: aromás rendszert tartalmaznak Halogéntartalmú szénhidrogének - Aromás halogénszármazékok - Nem aromás halogénszármazékok (nyílt láncú azaz alifás, vagy gyűrűsek azaz ciklusosak (nem aromás gyűrű)) Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Hidroxi vegyületek (-OH): alkoholok és fenolok - Éterek (-O-) - Oxo vegyületek (=O): aldehidek és ketonok - Karbonsavak - Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - aminok és kvaterner ammóniumsók - amidok - nitrogéntartalmú heteroaromás rendszerek (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin, ) Egyéb szerves vegyületek, melyekkel a későbbiekben fogtok megismerkedni.
30 Alkánok ( n H 2n+2 ) H H H H H H H H 2 H 3 H 3 metán etán propán H H H Elnevezés: Homológ sor + -án Az első négy tagnak triviális neve van: metán, etán, propán, bután A többinek a szénatomok számát jelöli görög számnév + -án Tulajdonságok: - A forráspontjuk és az olvadáspontjuk a molekulák közötti diszperziós kölcsönhatások miatt alacsony, de a szénatomszám növekedésével nő. (pl. a metán gáz, a hexán folyadék és a paraffingyertya szilárd) - Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak - Kevéssé reakcióképesek, így pl. az alkáli fémeket is petróleum alatt lehet tárolni. H 3 H 2 H 2 bután H 3 ikloalkánok: n H 2n Égés: n H 2n+2 + (3n+1)/2 O 2 = n O 2 + (n+1) H 2 O H 2 H 2 H 2 H 2 H 2 H 2 H 2 H 3 H 3 H H H 2 H 2 H 2 H 2 ciklopentán ciklohexán 1,3-dimetilciklopentán H 2 H 2 H 2
31 Alkének n H 2n Elnevezés: Homológ sor + -én Tulajdonságok: - Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak - Az alkánoknál reaktívabbak addíció (pl. propén sósavaddíciója) H 2 H H 2 but-1-én H 3 H 3 H H but-2-én H 3 polimerizáció (pl. propilén => polipropilén) Fontosabb alkenék: etén (etilén), propén (propilén), buta-1,3-dién Égés: n H 2n + 3n/2 O 2 = n O 2 + n H 2 O etén: buta-1,3-dién
32 Alkinek n H 2n-2 Elnevezés: Homológ sor + -in Tulajdonságok: - Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak - Az alkéneknél reaktívabbak addíció H H 2 but-1-in H 3 Legfontosabb alkin: etin (acetilén, 2 H 2 ) Égés: n H 2n-2 + (3n-1)/2 O 2 = n O 2 + (n-1) H 2 O
33 Aromás szénhidrogének Elnevezés: triviális nevekkel illetve szisztematikusan (lásd később Szerves kémia) Tulajdonságok: - Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak - A cikloalkánoknál reaktívabbak, de aromás stabilizáció jelentkezik a speciális elektronszerkezet miatt. Ezért az addíció helyett a szubsztitúció jellemző: Fontosabb arének: benzol toluol naftalin
34 Halogénszármazékok l Elnevezés: szubsztitúciós nomenklatúra szerint Tulajdonságok: szerves kémián majd részletesen Fontosabb halogénszármazékok: H H 3 H 3 2-klórpropán diklórmetán triklórmetán tetraklórmetán (metilén-klorid) (kloroform) (szén-tetraklorid) klórbenzol
35 Oxigén tartalmú szerves vegyületek Hidroxivegyületek (funkciós csoportjuk hidroxi-csoport (-OH)) Alkoholok: - Elnevezés: homológ sor + -ol - A hidroxi-csoport nem aromás gyűrűhöz kapcsolódik - A metanol és az etanol és propanol korlátlanul elegyedik vízzel (hidrogénhidas kölcsönhatás) Fenolok: - Elnevezés: lásd Szerves kémia tárgy - A hidroxi-csoport aromás gyűrűhöz kapcsolódik Éterek (funkciós csoportjuk éter csoport (-O-)) - Vízben rosszul oldódnak, illékonyak - Elnevezés: pl. etil-metil-éter
36 Oxigén tartalmú szerves vegyületek Oxovegyületek (funkciós csoportjuk oxo-csoport (=O)) Aldehidek: - Az oxo-csoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik - Elnevezés: homológ sor + -al - Tulajdonságok: mérettől függően vízben oldódnak - Kimutatásuk: Fehling-próba, ezüsttükör-próba Oxo-csoport Karbonil-csoport H H H H 3 H H 2 H 3 Formil-csoport O formaldehid metanal O acetaldehid etanal O propanal Ketonok: H 3 H 3 O - Az oxo-csoport láncközi szénatomhoz kapcsolódik - Elnevezés pl. etil-metil-keton vagy homológ sor + -on - Nehezebben oxidálhatók, mint az aldehidek, nincs bennük formilcsoport aceton dimetil-keton propán-2-on propanon H 3 O H 2 H 3 etil-metil-keton bután-2-on butanon H 3 H3 O H 2 H 2 O H 3 metil-propil-keton H 2 pentán-2-on H 2 H 3 dietil-keton pentán-3-on
37 Oxigén tartalmú szerves vegyületek Karbonsavak (funkciós csoportjuk a karboxil-csoport (-OOH)) - Elnevezés: homológ sor + -sav - Mérettől függően vízben jól oldódnak - Gyenge savak, vizes oldatban részlegesen disszociálnak - Metánsav (hangyasav) HOOH; etánsav (ecetsav) H 3 OOH; oxálsav (sóskasav) HOO-OOH; benzoesav 6 H 5 OOH Észterek (funkciós csoportjuk az észter csoport (-OO-)): - Elnevezés: savszármazékként (pl. metil-acetát (H 3 OOH 3 )) - Mérettől függően vízben oldódnak, de rosszabbul, mint a karbonsavak - Előállítás pl. direkt észterezéssel (alkohol + karbonsav reakciója): OOH benzoesav karbonsav alkohol észter R: alkil csoport általános jelölése pl. metil-, etil-, - Fontosabb észterek: R-formiát, R-acetát, R-R-oxalát, R-benzoát (R: metil, etil, ), zsírsavészterek, neutrális zsírok (trigliceridek)
38 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminok: - Elnevezés: pl. etil-metil-amin - Fontosabb alkoholok: metil-amin, fenil-amin (anilin) - Tulajdonságok: szerves kémián majd részletesen - Előállítás: pl. alkil-halogenidekkel az ammónia hidrogénjei alkilcsoportokra cserélhetők: NH 2 R NHR 2 NR 3 NR 4+ l - primer amin szekunder amin tercier amin kvaterner ammónium só (elsőrendű) (másodrendű) (harmadrendű) (negyedrendű) Savamidok: - lásd Szerves kémia tárgy - pl. etánamid Nitrogéntartalmú heterociklusok: - lásd Szerves kémia tárgy
39 Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást a ZH-hoz!
Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenElső alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák
Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenKÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
Részletesebben1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenKémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja
Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk
Részletesebben2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.
2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»
ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenÁltalános és Szerves Kémia II.
FÖLDTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYZETMÉRNÖKI BSC SZAKOK SZÁMÁRA SZAKMAI TÖRZSANYAGKÉNT OKTATOTT TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
RészletesebbenTömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )
Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91
RészletesebbenSzervetlen vegyületek sa
Szervetlen kémiak Szervetlen vegyületek csoportosítása sa Csoportosítás s a periódusos rendszer alapján: s-mezı elemeinek vegyületei: alkálif lifémek vegyületei, alkálif liföldfém m vegyületek. p-mezı
RészletesebbenTartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1
Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
Részletesebben2. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez
1. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei A B C D 1. Légszennyező anyag [CAS szám] Tervezési irányértékek [µg/m 3 ] Veszélyességi 2. 24 órás 60 perces fokozat 3. Acetaldehid [75-07-0] 0,2 1
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998
1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)
2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenTisztító- és fertőtlenítőszerek
Tisztító- és fertőtlenítőszerek Tisztítószerek A szennyező anyagok eltávolítására felhasznált vegyszerek. Követelmények: hideg, illetve meleg vízben maradéktalanul oldódjék, oldja és lazítsa fel az eltávolítandó
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenKémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások
Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások 1. A) A hidrogén és vegyületei a hidrogén atomszerkezete, molekulaszerkezete, izotópjai színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége reakciója halogénekkel,
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló A VERSENYZŐ ADATAI KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP A
RészletesebbenKétfogú N-donor ligandumok által irányított C-H aktiválási reakciók vizsgálata
Tudományos Diákköri Dolgozat ZWILLINGER MÁRTON Kétfogú N-donor ligandumok által irányított C-H aktiválási reakciók vizsgálata Témavezetők: Dr. Novák Zoltán, egyetemi adjunktus Dr. Kovács Szabolcs, tudományos
Részletesebbena NAT-1-1088/2008 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1088/2008 számú akkreditált státuszhoz A Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Kémiai Laboratórium (1096 Budapest,
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
RészletesebbenKÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenBevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)
Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
RészletesebbenSBR Sztirol-butadién gumi SBR SBR 6. NR Természetes gumi NR NR 6. NBR Akrilnitril-butadién gumi NBR NBR 7. EPDM Etilén-propilén-dién gumi EPDM EPDM 8
CALVOSEALING Plancha Gumi síktömítés de caucho Elasztomer: A CALVOSEALING gumitömítések széles skáláját kínálja általános ipari felhasználásra. Jelenleg 10 fajta elasztomerünk van, mindegyik minőséget
Részletesebbenb./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?
1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront
RészletesebbenMolekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás
Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenA szervetlen vegyületek
5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves
Részletesebben24000000-4 Vegyipari termékek 24100000-5 Gázok 24200000-6 Festékek és pigmentek 24300000-7 Szervetlen és szerves alapvegyületek
24000000-4 Vegyipari termékek 24100000-5 Gázok 24110000-8 Ipari gázok 24111000-5 Hidrogén, argon, nemesgázok, nitrogén és oxigén 24111100-6 Argon 24111200-7 Nemesgázok 24111300-8 Hélium 24111400-9 Neon
RészletesebbenA kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei
A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,
RészletesebbenJavítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p
Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák
RészletesebbenSZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenXX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK
XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenXV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK
XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK XV. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 D C C D D A B D D 1 D B E B D D D A A A A B C A D A (C) A C A B XV.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az ammónia és a salétromsav
RészletesebbenA szervetlen vegyületek
5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenKémiai alapismeretek 11. hét
Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenA 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ
Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)
RészletesebbenAzonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 31. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!
A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged..... Lektorálta: 2012. május 12. Szieglné Kovács Judit, Szekszárd Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének
Részletesebben01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK
Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő
RészletesebbenA 14. csoport elemei. anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbco 3 ) Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler
A 14. csoport elemei anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbc ) Felfedezésük: Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler A szén allotróp módosulatai gyémánt legnagyobb:
RészletesebbenA standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenIRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE. (2008. augusztus 27.) (EGT-vonatkozású szöveg) (kodifikált változat)
2008.9.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 253/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE (2008.
RészletesebbenHEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996
1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.
RészletesebbenKARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)
KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenElméleti próba X. osztály
MINISTERUL EDUCAłIEI NAłIONALE OLIMPIADA NAłIONALĂ DE CHIMIE PIATRA-NEAMł 31.03. 06.04. 2013 Elméleti próba X. osztály I Tétel (20 de pont) A rácsban, mindegyik kérdésnek egy helyes válasza van. Jelöld
RészletesebbenA korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása
A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-2000/63 számú előírás Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben
ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek
RészletesebbenSzerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán
ormál alkánok n H 2n+2 alkán paraffin 4 metán H 3 3 etán H 3 3 propán 3 H 3 2 n-bután H 3 2 3 n-pentán H 3 3 2 2 n-hexán H 3 2 2 3 n-heptán H 3 3 2 2 2 n-oktán H 3 2 2 2 3 n-nonán 3 H 3 2 2 2 2 n-dekán
Részletesebben