I. félév. Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr"

Átírás

1 Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról I. félév Jászberény Karcag Szolnok Mezőtúr Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Adatforrások Demográfiai helyzet A lakosság korösszetétele Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Születéskor várható átlagos élettartam Lakosság egészségét befolyásoló tényezők Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Egy főre jutó GDP alakulása Halandóság Általános halandóság Legfőbb halálokok A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Daganatos megbetegedés okozta halandóság Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság A légzőrendszer okozta halandóság Emésztő rendszer okozta halandóság Külső okokra visszavezethető halandóság Önártalom, önsértés okozta halandóság A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A megbetegedések főbb mutatói a megyében A 0-18 évesek legfőbb betegségei A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A 19-X évesek legfőbb betegségei A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben Az allergiás eredetű betegségek Asztma, rhinitis allergica Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés Táplálkozás Fizikai aktivitás Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság Dohányzás Alkoholfogyasztás Mentális zavarok Kábítószerfogyasztás A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei Emlőszűrés Méhnyakszűrés Vastagbélrák szűrése

3 11. Fertőző betegségek morbiditása Fertőző betegségek: Védőoltások Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése HIV tanácsadás Fejtetvesség Rágcsálók elleni védekezés Kórházhigiénés tevékenység Hatósági tevékenység Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység Egészségfejlesztés Környezeti tényezők Környezet és telepegészségügy Vízhigiéne, ivóvíz Vízhigiéne, fürdővíz Művese állomások Szennyvízhigiéne Talajhigiéne Aerobiológiai hálózat működése Élelmezés-és táplálkozásegészségügy Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok Étrendkiegészítők Kozmetikumok Élelmiszer eredetű megbetegedések Kémiai biztonság Gyermek és ifjúságegészségügy JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása Alapellátás Otthoni szakápolás, hospice Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg ellátás Mentés, betegszállítás Gyógyszerellátás Hatósági aktivitás Összefoglaló Szükséges tennivalók

4 1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek évi, illetve első félévi munkáját, így többek 4

5 között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült. 3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma január 1-jén fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben fő, addig 1990-ben fő, 1980-ban pedig fő volt a megye lakosságának száma évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. A népsűrűség 71,5 fő/km 2. A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is. 5

6 1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint január 01. Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01. Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a évesek ( ben születettek) és az évesek ( ban születettek) viszonylag nagy, valamint a évesek ( ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények - Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra). 6

7 3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása január 01 és január 01. között Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-Nagykun- Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között év fő Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH 7

8 2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében között fő év halálozás születés szaporodás/fogyás Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között fő év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás ben 7,41, 2010-ben már 8,3, vagyis az előző évhez képest is magasabb óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra) 8

9 7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között fő év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ) addig 2010 évre már 8,3 re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében között Évek Élveszületések száma (fő) Csecsemő halottak száma (fő) Csecsemő halottak száma ( ) Perinatális halálozás ( ) Koraszülöttfrekvencia (%) Forrás: KSH ,25 11,82 8, ,07 11,22 8, ,11 10,3 8, ,13 11,63 8, ,2 14,6 8, ,02 9,2 8, ,7 9,7 8, ,6 6,2 7, ,5 * 9, ,3 * 9,4 *adathiány Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással. 9

10 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint évben év ,4 82,4 77,8 83, ,9 77, Európai Unio (27) Eurozóna (17) Magyarország Jász-Nagykun- Férfi Nő Szolnok Megye Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben fő Forrás: KSH Férfi Nő Észak-Alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Megye Magyarország 10

11 A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. Jász- Nagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is. 4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki. 4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra) 11

12 12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében között ezer fő év aktív népesség foglalkoztatott munkanélküli Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a éves munkanélküliek számát a éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon között 80 % év Észak-alföldi Régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra) 4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva Ft volt, Magyarországon pedig Ft. Közép Magyarországon ezzel szemben Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet 12

13 kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő Észak- alföldi Régió Hajdú-Bihar Megye Jász-Nagykun- Szolnok Megye Szabolcs- Szatm ár- Bereg Megye Magyarország Közép Magyarország Forrás: KSH 4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben Forrás: OSZMK 13

14 5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete. 5.1.Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében között a 0-X évesek körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra) 14

15 17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban x Forrás:OSZMK külső ok daganat keringési légzőrendszer emésztőrendszer Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő keringési daganat légzőrendszer emésztőrendszer külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás:OSZMK 15

16 5.3.A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. ( ábra) Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás:OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 16

17 A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése. 5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra) 17

18 22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban között 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak. A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést. 18

19 23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban között 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát. 19

20 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 20

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet 1 Tartalomjegyzék oldalszámok 1. Bevezetés....4. 2. Adatforrások....4. 3. Demográfiai helyzet...4. 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa...6. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás...8.

Részletesebben

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján)

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 29.szeptember Statisztikai Hivatal ISSN 978-963-235-253-4 Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA TATABÁNYA TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Összeállította: Kisföldi Beáta egészségfejlesztő 2800 Tatabánya, Győri út 13. 2801 Tatabánya, Pf.: 162. Tel: (36 34) 309-448 Fax:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Mintamenza program bevezetése Jász-Nagykun-Szolnok Megyében

Mintamenza program bevezetése Jász-Nagykun-Szolnok Megyében Mintamenza program bevezetése Jász-Nagykun-Szolnok Megyében Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos JNSZM KH NSZSZ Szolnok, 2013. augusztus 27. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv MEGYEI INTÉZET Egészségfejlesztési

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 2013 Tájékoztató adatok

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Készült: 2009. március Készítette: Dr. Borbély Zsuzsanna kistérségi tisztifőorvos Földrajzi adottság, településszerkezet

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 www.egeszsegprogram.eu EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A Programban résztvevők egészségi állapotára irányuló statisztikai jelentés Projekt:

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon A keleteurópai egészségparadoxon társadalmigazdasági és területi összefüggései Magyarországon DR. EGRI ZOLTÁN PHD A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE HELYI FEJLESZTÉS VESZPRÉM, 2014.

Részletesebben

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2012 Szerkesztette: Dr. Ádány Róza

Részletesebben

TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM

TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Bevezetés... 4 Demográfia, társadalmi-gazdasági mutatók... 5 Születéskor várható élettartam...7 Halálozás... 8 Általános halandóság... 8 Csecsemôhalálozás...9 Ok-specifikus

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 414-1/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

Tájékoztatója. Szolnok, 2014. október 20. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos

Tájékoztatója. Szolnok, 2014. október 20. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos Tájékoztatója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PARADOXON MAGYARORSZÁGON A magyar lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányul a népegészségügyre,

Részletesebben

EGÉSZSÉGES VÁSÁRHELY PROGRAM (EVP)

EGÉSZSÉGES VÁSÁRHELY PROGRAM (EVP) EGÉSZSÉGES VÁSÁRHELY PROGRAM (EVP) Preambulum Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata már az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a lakosság számára az egészségügyi ellátórendszer

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben