1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet"

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék oldalszámok 1. Bevezetés Adatforrások Demográfiai helyzet A lakosság korösszetétele- korfa Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Házasságkötés, válás Lakosság egészségét befolyásoló tényezők Születéskor várható átlagos élettartam Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Egy főre jutó GDP alakulása Halandóság Legfőbb halálokok megyénkben Keringési rendszer megbetegedése okozta halálozás Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás Agyér-betegség okozta halálozás Daganatos megbetegedés okozta halandóság Összes daganatos megbetegedések okozta halálozás Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganat okozta halálozás Nyelőcső rosszindulatú daganata okozta halálozás A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás Méhnyakrák és a prosztata daganat okozta halálozás A légzőrendszer okozta halálozás Az emésztő rendszer okozta halálozás Külső okokra visszavezethető halálozás Önártalom, önsértés okozta halálozás Egyéb halálokok Dohányzás okozta halálozás Az alkohol okozta halálozás Veleszületett rendellenességek okozta halálozás Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozás A megbetegedések főbb mutatói a megyében A -18 évesek legfőbb betegségei A felnőttek legfőbb betegségei A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei Emlőszűrés Méhnyak-szűrés Fertőző betegségek morbiditása Fertőző betegségek: Influenza Védőoltások Terhes nők Hepatitis B virus által okozott fertőződések kiszűrése HIV tanácsadás Fertőtlenítő tevékenység, sterilizálás Tetvesség Hajléktalanszállók ellenőrzése Rágcsálók elleni védekezés Egyéb kártevők Kórházhigiénés tevékenység Hatósági tevékenység

3 9. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység Egészségfejlesztés Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel Az Egészség koaliciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése Nem fertőző epidemiológia Veleszületett Rendellenességek Országos NYilvántartása (VRoNY) Környezeti tényezők Környezet és telep-egészségügyi szakterület Vízhigiéne, ivóvíz Vízhigiéne, fürdővíz Művese állomások Szennyvízhigiéne Talajhigiéne Aerobiológiai hálózat működése Nemdohányzók védelme Élelmezés-és táplálkozás-egészségügyi szakterület Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek Kozmetikumok Élelmiszer eredetű megbetegedések Kémiai biztonság Gyermek és ifjúságegészségügy JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása Alapellátás Megoldásra váró problémák Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes településeinek alapellátási feladataiban Otthoni szakápolás, hospice ellátás Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg ellátás Mentés, betegszállítás Gyógyszerellátás Hatósági aktivitás Szükséges tennivalók Összefoglaló

4 1. Bevezetés A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv fontos feladata a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és a politikai döntéshozók és szakemberek tájékoztatása. Fontos, hogy emellett a közvéleményt tájékoztassuk a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Az összeállított anyaggal a célunk a lakosság egészségi állapotának elemzése, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása, kormányzati, önkormányzati, szükség esetén szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. A WHO által elfogadott adat, hogy a genetikai tényezők valamint az egészségügyi ellátás, eltérő arányban határozzák meg az egészségi állapotot. A legnagyobb súllyal a társadalmi-gazdasági tényezők és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők bírnak. Az egészségfejlesztési szakterületnek ebben kiemelten fontos és hangsúlyos feladatai vannak, vagyis elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a figyelmet Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre, az egészségi-, társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamataira. Ezen tényezőkre befolyással bíró egészségpolitikusok, döntéshozók figyelmét felhívni szándékozunk, úgy, hogy hangsúlyozzuk, minden politikai döntés befolyásolja az ott élő lakosok egészségi állapotát is. Célunk tehát, hogy a megye lakosságának egészségi állapotát az önkormányzat képviselői megismerjék és az adatok ismeretében a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tegyenek. Az alábbi anyagban többek között bemutatjuk a megye demográfiai helyzetrajzát, a megye morbiditási és a mortalitási mutatóit, áttekintjük az egészségügyi alap- és szakellátást, a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységet, a 211. évi közegészségügyi és járványügyi adatokat, emellett pedig az elvégzett feladatainkat is. Javaslatokat teszünk a szükséges tennivalókra. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A standardizált halálozási arányszámokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) bocsátotta rendelkezésünkre, mely mutatószámokat az országos, illetve régiós adatokhoz viszonyítottuk. 3. Demográfiai helyzet A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 6%-a városban él. Jász-Nagykun- Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon, Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. A megye népsűrűsége 71,5 fő/km². Területe km², az ország területének 6 %-a. Lakóinak száma 21 évben fő, mely lakosok 2 városban és 58 községben élnek. A 78 település 7 jellegzetes kistérségbe szerveződött. A jászberényi, a karcagi, a kunszentmártoni, a mezőtúri, a szolnoki, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi kistérség összetartozó történelmi, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi területek. A legnagyobb számú a szolnoki fővel, míg a legkisebb a mezőtúri fővel. (1. ábra) 4

5 1. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek lakosság száma 21. évben Törökszentmiklósi Tiszafüredi Szolnoki 1285 Mezőtúri Kunszentmártoni Karcagi Jászberényi Forrás: KSH A megye székhelye Szolnok Megyei Jogú Város, amely jelentős közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központ. A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 211. január 1-jén fő volt, az előző évhez viszonyítva mintegy 4.23 fővel kevesebb. Az összlakossága minden évben kevesebb, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás tapasztalható. 198-ban még (21-ben ) fő volt a megye lakosságának népszáma. A csökkenés egyrészt a természetes fogyás, a születéseknek a halálozásokénál kisebb száma, másrészt a vándorlási veszteség okozza. A lakónépesség számát korcsoportos bontásban is vizsgáltuk, illetve megnéztük megyénkben az öregedési index mutató számait is. A megye lakónépesség számát korcsoportos bontásban megvizsgálva látható, hogy a régióban a három megye közül megyénkben kevesebb a -14 éves korosztály száma a 65-x éves korosztálynál, míg a másik két megyében ez az arány fordított. Megyénkben -14 éves korú fő, míg a 65 év feletti fő, így a különbség fő, a többlet az idősebbek javára írható. (2. ábra) 2. ábra A teljes lakónépesség száma korcsoportos bontásban, a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 211 évben Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg 14 éves éves 65 X éves 5

6 Forrás: KSH Az öregedési index az idős korú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez ( 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Jász-Nagykun-Szolnok Megye öregedési indexe a régió megyéi között is rosszabb mutatókkal rendelkezik. A vizsgált időszakban Jász-Nagykun-Szolnok megyében az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya a legnagyobb. Ez az arány az évek folyamán tovább növekedett, ugyanis 211 évben az 121,5, míg 199-ben 61,7 volt ez az indexszám, vagyis folyamatos romlás tapasztalható. (3. ábra) 3. ábra Öregedési index a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében között , ,1 6 61,7 4 2 Forrás: KSH Észak -Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa, lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek, és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. A Korfa alakulása nemzetközi kitekintésben A politikai és gazdasági egységbe tömörült országok a népesség száma és a demográfiai mutatók szempontjából változatos képet mutatnak (4. ábra). A legkisebb régi tagállam, Luxemburg mindössze 45 ezer főt számlál, Németországban ennél 183-szor többen: 82,5 millióan élnek. Az új tagországok közül Málta a legkisebb, lakóinak száma 397 ezer fő, és Lengyelország a legnagyobb 38,2 millió lakossal. Akár a régi, akár az új tagokat tekintjük, Magyarország a középmezőnybe, a 8 11 milliós országok közé tartozik Ausztriával, Belgiummal, Csehországgal, Görögországgal, Svédországgal és Portugáliával együtt. A 25 korfa a tagállamok népességének nem és életkor (ötéves korcsoportok) szerinti százalékos megoszlását ábrázolja. A kékek a régi, a pirosak az új tagországok korfái, amelyek saját csoportjukon belül a népesség nagysága szerinti sorrendben követik egymást. A férfiak tekintetében megjelenő arányszámok a korfák bal oldalán, sötétebb színnel, a nőké a jobb oldalon, világosabb színnel szerepelnek. A korfák által lefedett terület tehát minden ország esetében ugyanakkora (1%), csak a korfák alakja más. A fa alján a 4 évesek, a tetején a 95+ évesek helyezkednek el. Szabályos karácsonyfa vagy háromszög-alakot akkor kapnánk, ha mintegy száz éven keresztül évről-évre (legalább) ugyanannyian születnének, az azonos korosztályban minden évben ugyanolyan arányban halnának meg, és nem lenne vándorlás (illetve annak eredménye nem módosítaná az arányokat). Viszonylag szabályosnak 6

7 mondható Írország korfája a 2 évesek feletti tartományban, Ciprusé a 4 évesek felett, több országé (például Dánia, Hollandia, Málta) az 5 évesek felett. 4. ábra Néhány ország korfája a magyarországi adatokhoz viszonyítva Forrás: KSH Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (5-6. ábra) A korfa hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny, felfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken. A várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-2%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedő népességről beszélhetünk, a létszám stabilizálódik, majd csökken. A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához viszonyítva is hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. 5. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 211. január 1. Forrás: KSH 7

8 A korfán két nagyobb kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: 4-31 évesek ( ben születettek) és az 6-56 évesek ( ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 5-46 évesek ( ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. 6. ábra Jász-Nagykun-Szolnok Megye népességének száma nem és életkor szerint 211. január 1. Forrás: KSH E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek ( az 5-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények az úgynevezett Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. A 8-as évek óta a népesség korösszetételének átrendeződése tapasztalható. A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 211. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul át, amely a korfa ábráin is jól nyomon követhetőek. (6. ábra) 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban és néhány országban is több évtized óta tartó folyamat. Magyarországon fogyás tapasztalható éppúgy, mint például Németországban, Bulgáriában vagy Litvániában is. Ezzel szemben Egyiptom, Svájc, Norvégia területén a szaporodás tapasztalható. Jász-Nagykun-Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is rosszabb. Szemben az Eurozóna-17 tagállamaiban megfigyelhető tendenciával ahol szaporodás figyelhető meg. (7. ábra) 8

9 Bulgária Lettország Magyarország Románia Németország Litvánia Oroszország Olaszország Észtország Ausztria Lengyelország Eurózóna 17 Dánia Szlovénia Szlovákia Spanyolország Svédország Belgium Svájc Hollandia Luxemburg Norvégia Franciaország Koreai K. Ciprus Új-Zéland Írország Törökország Izrael Egyiptom 7. ábra Természetes szaporodás/fogyás néhány országban és Magyarországon 211. évben , -5-4,1-1 Forrás: KSH A természetes szaporodás tekintetében megyénkben 21 évtől folyamatos fogyás tapasztalható. 211 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5432 (21-ben 5515) fő volt, és 323 gyermek született (21-ben 3319), így ez évben 222 (21-en 2 196) fővel csökkent a népességszám megyénkben. Az előző évhez viszonyítva is nőtt a csökkenés aránya. Az adatok vizsgálatát követően megállapítható, hogy évről évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik, de a fogyás a megyénkben a legnagyobb mértékű. (8-9. ábra) 8. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak-Alföldi Régióban között év SzSzB term. szaporodás/fogyás SzSzB halálozás év 29. év SzSzB élveszületés JNKSz term. szaporodás/fogyás JNKSz halálozás Forrás: KSH év 27.év JNKSz élveszületés Hajdú-Bihar term. szaporodás/fogyás Hajdú-Bihar halálozás Hajdú-Bihar élveszületés 9

10 9. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében között év 28 év 29 év 21 év 211 év élveszületés halálozás term. szaporodás/fogyás Forrás: KSH Halálozás tekintetében elmondható, hogy hazánk nem a legkedvezőbb helyen van, ugyanis Lettországot, Romániát, illetve Litvániát is megelőzzük kedvezőtlen halálozási statisztikánkkal. Az Eurozóna-17 országa adatai hazánkétól lényegesen kedvezőbbek. (1. ábra) 1. ábra Halálozás néhány országban, Magyarországon és az Eurozóna-17 országában 211 évben Koreai K Izrael Egyiptom Törökország Luxemburg Svájc Hollandia Spanyolország Franciaország Ausztria Eurózóna 17 Finnország Svédország Belgium Olaszország Lengyelország Csehország Németország Észtország Románia Litvánia Magyarország Oroszország Lettország Bulgária Forrás:KSH 5,1 5,2 6,1 6,3 7,4 7,8 8,1 8,4 8,6 9,1 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 9,8 1,2 1,4 11,4 11,8 12,7 12,9 13,5 13,9 14,7 1

11 Jász-Nagykun-Szolnok Megye halálozási adatai jobbak, mint amit a régió másik két megyéjében mértek. Megyénkben ugyanakkor 211 évben kevesebben haltak meg, mint 21-ben. (11. ábra) 11. ábra Halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak - Alföldi Régióban 211 évben Szabolcs- Szatmár-Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar Forrás: KSH Csecsemőhalálozás, perinatális ok miatti halálozás Bármely társadalom fejlettségének fokmérője az 1 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások számának alakulása, vagyis a csecsemőhalálozás. A KSH adatai alapján elmondható, hogy míg 21-ben 29 csecsemő halt meg megyénkben, addig 211 évben 14 fő, így az előző évhez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható. Ilyen javulás 26 óta nem fordult elő, ugyanis ez évben 1 csecsemőkorú haláleset fordult elő. (12. ábra) 12. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régióban között Szabolcs- Szatmár-Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar Forrás: KSH 11

12 ábra Standardizált Halálozási Hányados (SHH) a Perinatális ok miatti halálozások tekintetében a régió megyéiben 26 és 21 év között nő férfi 74,1 181,7 Országos nő 1,9 férfi nő 92 98,9 Szabolcs- Szatmár-B férfi nő 65,1 115,6 Jász-Nagykun-Sz férfi 1,3 nő 1,8 Hajdú-Bihar férfi 82,2 Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A perinatális ok miatti halálozás tekintetében elmondható, hogy a 21 évi adatok jobb eredményeket mutatnak megyénkben mint, a 29 évben volt. A nőknél az országosnál kissé kedvezőbb, a férfiaknál kedvezőtlenebb, mint az országos adatok. A régióban a férfiaknál 21 évben a legkedvezőbbek adataink a többi megyéhez képest, a nőknél a középmezőnybe tartozunk, Szabolcs lényegesen rosszabb és Hajdú jobb adataival. A régióban mindkét nemnél legmagasabb Szabolcs megyében a halálozási statisztika. A régió adatait figyelembe véve Szabolcs és Hajdú megye perinatális halálozása kedvezőtlenebb megyénk statisztikai adataitól. (13. ábra) 3.3. Házasságkötés, válás A csökkenő születésszám mellett a házasságkötések száma is évről évre csökken, mint országosan, mint a régiónkban is. Ugyanakkor elmondható, hogy a házasságkötések száma a régióban a legkevesebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében. (14. ábra) 14. ábra A házasságkötés és válás alakulása 27 és 211 év között a régió megyéiben Válás 828 Házasságkötés Válás Szabolcs- Szatmár- Bereg Házasságkötés Válás Házasságkötés Jász- Nagykun- Szolnok Válás 934 Házasságkötés Válás Hajdú- Bihar Házasságkötés Forrás: KSH 12

13 4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a születéskor várható átlagos élettartam, a jövedelmi viszonyok, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között szoros kölcsönhatás mutatható ki Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható átlagos élettartam azon - egy adott naptári évre vonatkoztatott - életévének a száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmi-gazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek számítanak, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő embereknek. Ugyanakkor elmondható, hogy az évek folyamán nőtt a várható élettartam országosan és megyénkben is évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A 29 évben készült olyan felmérés ahol az EU országainak adatait is megvizsgálták. Sajnálatos tény, hogy a magyarországi érték messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. (15. ábra) 15. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és néhány országban 29. évben Egyesült Államok Japán Oroszország nő Horvátország Eurózóna 17 Európai Unió 27 Románia Olaszország 76,7 82,6 férfi Forrás: KSH Németország Magyarország Lettország Franciaország Észtország Csehország Belgium Ausztria 7,3 78,4 A 211. évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása. A várható élettartam mindkét nem tekintetében rosszabb, mint az országos. Elmondható az is, hogy a várható élettartam az elmúlt évek során nőtt. 199-ben a férfiaknál 65,6 év, a nőknél 73,24 év volt, ezzel szemben 211- ben férfiaknál 7,5 év, nőknél 77,79 év volt. A 21 év alatt a férfiaknál 4,9 évvel, nőknél 4,5 évvel nőtt. Megyénkben a férfiak esetében 7,5 év, nőknél 77,79 év volt a várható élettartam 211 évben, míg országosan 7,93 és 78,23 év, tehát kissé alacsonyabb a várható élettartam az országoshoz képest. (16. ábra) 13

14 férfi nő 16. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon között ,23 77,67 77,79 78,5 76,46 75,74 76,25 76,63 73,71 73,25 73,24 73, ,93 69,75 7,5 7,82 68,15 65,78 67,43 68,4 65,13 63,34 65,6 65,72 Forrás: KSH Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország 4.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt időszakban emelkedett. Megyénkben a 21 évi adatokhoz viszonyítva is, mert míg 21-ben 16,9 ezer fő volt munkanélküliek száma, addig 211-ben 17,3 ezer fő. A régió adatai összességében is romlottak. Munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. Megyénk adatai az országos adatokhoz viszonyítva rosszabbak, de a régióban viszont a legjobb számadatokkal rendelkezik. (17. ábra) 17. ábra Munkanélküliségi ráta a régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében között Ország összesen 1,9 11,2 211 Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok 11,1 1,9 21 Hajdú-Bihar Észak-Magyarország Forrás: KSH 27 és 211 között megvizsgálva látható, hogy a munkanélküliségi ráta megyénkben 29 évben kicsit rosszabb volt, mint 211 évben, de 21 évihez viszonyítva viszont romlás következett be. (18. ábra) 14

15 18. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a régióban és Magyarországon között 211 Országosan Dél-Alföld Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Magyarország 11,1 1,9 8,5 9,4 11,4 Dél-Dunántúl 28 Nyugat-Dunántúl 27 Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Forrás: KSH 4.3. Jövedelmi viszonyok Magyarországot megvizsgálva látható, hogy évek óta Közép-magyarországon a legmagasabbak a havi nettó átlagkeresetek. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megyénkben 21-ben Ft volt, Közép-magyarországon ezzel szemben pedig Ft. A régió adatait áttekintve Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet kaptak havonta egy főre vetítve. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, azaz Ft a nettó átlagkereset. (19. ábra) 19. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében év között Dél-Alföld Észak-Alföld Szabolcs- Szatmár-Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Forrás: KSH 15

16 4.4. Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott ország gazdaságának egy év alatt mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók a vásárlóerő paritás alapján. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A referenciavaluta általában az amerikai dollár (USD) egy adott évre számítva. Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni. Egyrészt a valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Ugyanis egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával. Másrészt a szegény országok valutáit rendszerint alulértékelik a piacon a gyenge termelékenységük miatt A vizsgált országok közül 211 évben a legnagyobb az egy főre jutó GDP Luxemburgban (89.81 USD) Norvégiában (61.87 USD), az eurozóna-17 ( USD) Európai Unió -27 ( USD). Magyarországon ennél kevesebb, azaz USD az egy főre jutó GDP. (2. ábra) 2. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása néhány országban az Eurozóna-17, az Európai Unió - 27 és Magyarországon (USD) 211. évben India Egyiptom Kína Dél-afrikai Köztársaság Románia Bulgária Lettország Oroszország Horvátország Litvánia Magyarország Észtország Szlovákia Málta Görögország Koreai Köztársaság 1 Spanyolország Olaszország Európai Unió 27 Japán Franciaország Eurózóna 17 Finnország Belgium Németország Dánia Svédország Ausztria Hollandia Svájc Norvégia Luxemburg Forrás: KSH Magyarországon a GDP arányokat vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlag 1 %, ehhez viszonyítva vizsgáljuk az egy főre jutó GDP alakulását az ország régióinak összehasonlításában. A vizsgált időszakban a régió adatai rosszabbak az országoshoz viszonyítva. A legmagasabb értéket Közép-Magyarországon mérték (21-ben 167,5%). Ez évben Hajdú-Biharban 73,1% míg Szabolcsban 53,5 %, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 63,2 % volt. A régió három megyéje közül megyénk eszerint a középmezőnybe tartozik. Szabolcs megye adatai rosszabbak, Hajdú megyének pedig jobbak. Sajnálatos tény, hogy az előző évhez viszonyítva az adatok viszont romlottak. (21. ábra) 16

17 Egyesült Á. Norvégia Svájc Hollandia Dánia Kanada Ausztria Németország Franciaország Belgium Svédország Finnország Új-Zéland Olaszország Görögország Szlovénia Málta Szlovákia Koreai Közt. Csehország Magyarország Lengyelország Észtország Brazília Dél-afrikai K Mexikó Kína Egyiptom 21. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlaghoz viszonyítva 27 és 21 év között Országosan Dél-Alföld 21 63,2 Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar 29 67,9 Észak-Magyarország Dunántúl Dél-Dunántúl 28 65,2 Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 27 64,4 Forrás: KSH 4.5. Egy főre jutó egészségügyi ellátás alakulása Az OECD adatai alapján elmondható, hogy az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami, és a privát kiadásokat is) 29-ben a hazai GDP 7,4 százalékát tette ki, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. Az Egyesült Államok szánja a legnagyobb összeget egészségügyi kiadásokra (17,4%), melyet Hollandia (12%), Franciaország (11,8%) és Németország (11,6%) követ derül ki az OECD Health Data 211 című tanulmányából ábra Egy főre jutó egészségügyi ellátás alakulása, vásárlóerő paritás alapján néhány országban, Magyarországon (USD) számítva 21 évben Forrás: KSH Az egy főre jutó egészségügyi ellátást USD számítva a vizsgált országok adatainál látható, hogy messze legtöbbet az Egyesült Államokban költenek egészségügyi kiadásokra. Lengyelországnál vagy Észtországnál többet, de Szlovákiától és Németországtól jóval kevesebbet fordít hazánk az egészségügyre. (22. ábra) 17

18 5. Halandóság Az Standardizált Halálozási Hányados (SHH) adatait használtuk fel a mortalitás bemutatásra. A régió - illetve ahol rendelkezésre állnak a kistérség - adatainak bemutatása standardizált mutatók segítségével történt. A területi halálozási különbségek kimutatására indirekt standardizált halálozási hányadost (SHH) használtunk, mely százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (1%) viszonyítva. Az SHH tulajdonképpen az a mutatószám, amely egy adott lakosságcsoportra vonatkozóan hasonlítja össze a halálozások tényleges számát a várt halálozással. Az adott lakosságcsoportban várt (elvárt) halálozást az összehasonlítás alapjául választott népesség halálozásból számolják ki. Ha ez a mutató adott lakosságcsoportban nagyobb, mint 1, akkor ott magasabb a halandóság, rosszabb a helyzet, mint az alapul választott népességben Legfőbb halálokok megyénkben A megyénk adatait összehasonlítva az országos adatokkal elmondható, hogy szinte minden halálok esetében az országos átlag felettiek a halálozási mutatóink. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható A 21 évi adatokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mindkét nemnél az emésztőrendszeri és a keringési ok miatti halálozás hasonló az országoshoz. Nők esetében az országosnál valamivel kedvezőbbek a megyénk mutatói a külső ok miatti halálozás vonatkozásában. (23. ábra) 23. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában Magyarországon, a régióban 21 évben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Emésztőrendszer Légzőrendszer Keringés Daganat Külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B országos Forrás: OTH 18

19 24. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában, Jász- Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz viszonyítva 21-ben , ,3 14,8 13,7 16,6 97,7 95,9 87, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Emésztőrendszer Légzőrendszer Keringés Daganat Külső ok Jász-Nagykun-Szolnok országos Forrás: OTH Az összes halálozás adatait figyelembe véve 21-ben, megyénkben első helyen a légzőrendszeri, második helyen a daganat, harmadik a keringési ok, negyedik az emésztőrendszeri és végül ötödik helyen a külső ok miatti halálozás szerepel. (24. ábra) 5.2. A keringési rendszer megbetegedése okozta hal álozás A halálokok között kiemelt helyet foglal el a keringési rendszer, közte is főként a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nem esetében meghaladja az országos átlagot. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásban Magyarországon, a régióban évben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B országos Forrás:OTH 19

20 Sok haláleset, a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmódváltással megelőzhetővé válna. Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó élet esélyét. A keringési betegség okozta halálozás tekintetében a nőknél elmondható, hogy 21 évben a legrosszabb mutató a tiszafüredi kistérségben fordult elő, ezt követte a kunszentmártoni, illetve a mezőtúri kistérség halálozása. A legkedvezőbb a karcagi kistérségben volt a halandóság. A férfiak esetében a legrosszabb a törökszetmiklósi és a kunszetmártoni, a legkedvezőbb a szolnoki kistérségé volt. (26. ábra) 26. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásában Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben évben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OTH Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás Az ischaemiás szívbetegség oka nem ismert, ugyanakkor kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az ún. kockázati tényezőknek: a vér magas zsiradékszintje, magas vérnyomásbetegség, dohányzás stb., melyek külön-külön is tetemesen, együttesen azonban hatványozódva fokozzák a betegség gyakoriságát. A vérlipidek szintje és a szívbetegségek közötti összefüggésben több nemzeti és nemzetközi vizsgálat alapján általánosan elfogadott. Epidemiológiai vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a magas vérnyomás egyik fő rizikó tényezője a koszorúér betegség kialakulásának. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-el való csökkenése az ischaemiás szívbetegség előfordulását 21%-al csökkenti a kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Megfelelő kezeléssel sokat tehetünk az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás ellen. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás adatait megvizsgálva látható, hogy évek óta mindkét nem esetében kedvezőtlenebbek megyénk mutatói az országoshoz viszonyítva. 28 évhez viszonyítva lényeges változás nem tapasztalható. A vizsgált időszakban a nők adatai kedvezőtlenebbek, ez alól csak a 28 évi adat kivétel. (27. ábra) 2

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Tájékoztatója. Szolnok, 2014. október 20. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos

Tájékoztatója. Szolnok, 2014. október 20. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos Tájékoztatója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok

Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2002) Főbb népesedési folyamatok : in: Társadalmi

Részletesebben

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Az onkológia alapjai Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Statisztika Megbetegedés halálozás Világ: 15 20 M 7-8 M Mo.: 70.000 36.000 Azaz hazánkban minden negyedik állampolgár daganatos

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Születések és termékenység az Európai Unióban

Születések és termékenység az Európai Unióban 2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Készült: 2009. március Készítette: Dr. Borbély Zsuzsanna kistérségi tisztifőorvos Földrajzi adottság, településszerkezet

Részletesebben

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI 2015 JELENTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Nógrád Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben