TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA"

Átírás

1 TATABÁNYA TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Összeállította: Kisföldi Beáta egészségfejlesztő 2800 Tatabánya, Győri út Tatabánya, Pf.: 162. Tel: (36 34) Fax: (36 34)

2 T A R T A L O M TARTALOMJEGYZÉK 2 I. DEMOGRÁFIA 3 II. GYERMEKKORI KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ALAKULÁSA 6 III. FELNŐTTKORI KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ALAKULÁSA 8 IV. FELNŐTTKORI HALÁLOZÁS ALAKULÁSA 19 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 33 MELLÉKLETEK 34 2

3 I. Demográfia A Komárom Esztergom megye gazdasági szempontból az országnak fejlődő térsége. 76 település alkotja, melyből l 11 város. A megyét 7 statisztikai kistérség alkotja. A Kisbéri kistérséget (továbbiakban: Kistérség) 17 település alkotja, melyből 1 város. A települések népességnagyság kategória szerinti megoszlása az 1. táblázatban látható. Kistérség A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Összesen Kisbéri táblázat: Települések száma népességszám szerint a Kisbéri kistérségben Forrás: KSH Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, A Kistérség területe 511 km 2, népsűrűsége 39,8 fő/km 2. A Kistérségben élő népesség lélekszáma 2009-ben fő volt (2010. január 01-i adat.).. A népesség kormegoszlása az elöregedő társadalmakra jellemző kofát mutatja (1. ábra). 1. ábra: Kisbéri kistérség népességének alakulása nem és életkor szerint 2004-ben és 2009-ben Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 3

4 2004. évhez viszonyítva 2009-ben kis mértékben növekedett a születések száma, de ennek ellenére a 0-4 éves korcsoportba tartozó gyermekek száma kevesebb. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan a népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhető meg ben a éves és a éves korcsoportba tartozók száma a legmagasabb, míg 2009-ben a éves és az éves korcsoportba tartozóké. Születéskor fiútöbblet tapasztalható, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 2004-ben a korcsoporttól kezdődött, évben az éves korcsoportnál kialakult már. A magasabb életkorokban - a éves korcsoportban - már több mint kétszerese a nők lélekszáma, a hasonló korú férfiak lélekszámához képest ben a 60 éves és ennél idősebb népesség aránya az állandó népességből megyénkben 21,36%, a Kistérségben 20,2%, az arányok hasonlóak (2. táblázat) (évközepi) 2009 (évközepi) férfi nő ffi-nő összesen férfi nő ffi-nő összesen Összesen Összesen táblázat: Kisbéri kistérség népességszáma nemenkénti és korcsoporti bontásban 2004-ben és 2009-ben Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 2009-ben a Kistérség lakosságszáma mind a férfiak ( fő), mind a nők ( fő) körében csökkenést mutatott a évihez képest (férfiak fő, nők fő). A évi élveszületési és adatok szerint, az lakosra számolt élve születés 8,3 volt, míg a halálozás 17,7 (országos 9,6 és 13,0, megyénkben 9,6 és 13,3). Megállapítható, hogy az élve születés a megyeinél alacsonyabb, a halálozás viszont sajnos magasabb. 4

5 A Központi Statisztikai Hivatal évi adatai szerint a Kistérségben élő populációra vonatkoztatva a természetes fogyás lakosra vetített értéke - 6,8 (országosan - 3,4, megyénkben - 3,8). A Kistérségi természetes fogyás 1,78-szor magasabb, mint a megyei. A Kistérség településeinek fontosabb demográfiai adatait az alábbi 3. számú táblázat mutatja be: Település Terület, hektár Lakónépesség az év végén Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás ( ) Nyilvántartott álláskeresők száma Kisbér Ácsteszér Aka Ászár Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bársonyos Császár Csatka Csép Ete Kerékteleki Réde Súr Tárkány Vérteskethely Kisbéri kistérség Megye összesen táblázat: A Kisbéri kistérség településeinek fontosabb adatai, Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve

6 II. Gyermekkori krónikus betegségek alakulása A lakosság egészségi állapotának teljes körű elemzéséhez - a felnőtt lakosság megbetegedési viszonyainak ismeretén kívül - a gyermekkorú populáció megbetegedési mutatóinak megismerése is szükséges. II.1 Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint A Kisbéri kistérségben 2009-ben a házi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0-18 évesek száma: fő. A kistérségben 2009-ben a nem fertőző gyermekbetegségek közül vezető megbetegedési okoknak bizonyultak 24%-kal a bőr és bőralatti kötőszövet betegségei és 18 %-kal a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (2. ábra). A vezető két betegségcsoporton belül meghatározó gyakoriságú az atopias bőrelváltozás mind két nemnél és a kalória többlet miatti elhízás főleg a lányok körében. 2. ábra Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint a Kisbéri kistérség gyermek lakosságának körében, 2009-ben. Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések 2009 Jelentős 18%-os gyakorisága a légzőrendszer betegségeinek, s ezen belül is az asthmának magas az előfordulási száma a fiúk körében. 11%-ért a vér és vérképző ő szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek felelősek, melyen belül jelentős a vashiányos anaemia, a betegségcsoport több mint felét képviselve. 8% a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségeinek előfordulási aránya, melyet többségében a deformáló hátgerinc-elváltozások képeznek. Fenti vezető megbetegedési okokon túl, figyelemfelkeltő a mentális- és viselkedészavarok 8%-os aránya. Betegségcsoporton belül jelentős a psyches fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok előfordulása főleg a fiúk körében. 7%-ot képviselnek a szemet érintő elváltozások és 5 %-ot a veleszületett rendellenességek. 6

7 Az 6%-ot képviselő egyéb betegségcsoportban a teljesség igénye nélkül megtalálhatók a rosszindulatú daganatok, a magas vérnyomás betegség, az emésztőrendszer betegségei. II.2 Betegségek megoszlása a vezető betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban A betegségek részarányos megoszlását a főbb betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoporti bontásban a 3. ábra mutatja be. 100% 90% Mentális- és viselkedészavarok 80% A szemet érintő elváltozások Részarány(%) 70% 60% 50% 40% 30% A bőr és bőralatti kötőszövet betegségei Csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei Légzőrendszer főbb betegségei 20% 10% Főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 0% 0 11 hónap 12 hó 4 év 5 14 év év 0 11 hónap 12 hó 4 év 5 14 év év A vér és vérképző szervek betegságei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek fiú lány 2. ábra: Betegségek megoszlása a főbb betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban a Kisbéri kistérség gyermek lakosságának körében 2009-ben. Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések Mindkét nem esetén megfigyelhető, hogy a bőr és bőralatti kötőszövet betegségeinek (első sorban atopias dermatitis) előfordulási gyakorisága csecsemő és kisgyermek korban igen magas. Ez később fokozatosan csökken és az esetek 80%-ában kinövik a gyerekek, azaz felnőtt korukra tünetmentessé válnak/válhatnak. Szintén mindkét nem esetében - a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül - az elhízás az, mely a leggyakoribb táplálkozási betegséggé válik már gyermekkorban. Ezt követően is jelentős mértékű növekedést mutat az életkor előre haladtával, mind két nemnél. A légzőrendszer betegségeinek tekintetében - melyet a jelentések alapján itt csak az asthmás megbetegedés képvisel - megállapítható, hogy a fiúk között már egyéves kor alatt előfordul igen nagy arányban, majd mindvégig magasabb arányt mutat, mint a lányoknál. Később éves korban, csökkenő tendencia tapasztalható. Mindkét nemnél a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségeinek, valamint a szemet érintő kórformák előfordulási aránya 5 éves kortól jelentős kiugrást mutat. A többségében deformáló hátgerinc-elváltozások és látásproblémák felismerésére, valószínűleg az óvodai és iskolai szűrések alkalmával kerül sor. 7

8 A mentális- és viselkedési zavarok arányánál jelentős különbség mutatkozik az 5-14 éves korú fiúk és lányok között. Ebben a korcsoportban a fiúknál háromszor több eset fordul elő a lányokhoz képest. A éves korosztályban a különbség a két nem között mérséklődik, már csak másfélszer több eset fordul elő a fiúk körében, mint a lányoknál. ( Lányoknál csecsemőkorban a magas arányt 2 eset jelenti a 12 különböző más betegség miatt megjelent esetből.) II.3 Gyermekkori betegségek gyakoriságának részletes áttekintése, prevalencia értékekkel kiegészítve Az epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időszakban egy adott populációt érintő betegség előfordulási gyakoriságát: ahol az összes eset száma és az érintett népesség száma ugyanarra az időszakra vonatkozik. A Kisbéri kistérség gyermeklakosság évi részletes prevelancia értékei - érdeklődés esetén a 1. számú melléklet 5. táblázatában a fiúk, 2. számú melléklet 6. táblázatában a leányok vonatkozásában kerülnek bemutatásra. A 20 %0 feletti (piros színnel kiemelt) betegséggyakoriságok tekinthetők jelentősnek. III. Felnőttkori krónikus betegségek alakulása A lakosság egészségi állapotának teljes körű elemzéséhez - a adatokon kívül - a megbetegedési viszonyok ismerete is szükséges. III.1 Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint A Kistérségben a betegségek 46%-át - vezető megbetegedési okként - a keringési betegségek képviselték 2009-ben (4. ábra). Ez a betegségcsoport felelős az összes halálozás mintegy feléért is. A második és harmadik vezető megbetegedési okok 24%-os aránnyal a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei, valamint 17%-os aránnyal a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek. 8

9 4. ábra: Vezető megbetegedési okok főbb betegségcsoportok szerint a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, III.2 Betegségek megoszlása a vezető betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban A leggyakrabban előforduló keringési rendszer betegségek közé tartozik a magasvérnyomás, amely gyakorisága az életkor előre haladtával egyre nő. E betegségcsoporton belül szintén meghatározóak az ischaemiás szívbetegségek és az agyér betegségek. A csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei jelentős életminőség-romlást idéznek elő férfiaknál és nőknél egyaránt, minden vizsgált életkorban. Közülük a csigolyabántalmak, férfiaknál még a köszvény, nőknél pedig az osteoporosis gyakorisága kiemelkedő. Az endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok betegségei i közül mindkét nem esetében magas a cukorbetegség és a lipoprotein - anyagcserezavarok gyakorisága. Ezen kívül a nők esetében magas még a pajzsmirigybetegség előfordulása is. A légzőrendszeri betegségek gyakorisága - főként az asthma - leginkább a fiatalabb korcsoportokban jelentős. Mindkét nemnél a év közöttiek körében leggyakoribb az előfordulásuk. Az emésztőrendszeri betegségek a év közötti férfiakat és az év közötti nőket sújtják a legnagyobb arányban. Mindkét nemnél a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély, a férfiak körében ezen felül még a máj betegségeinek aránya is jelentős. A májbetegségek 50 %- át sajnos az alkoholos májbetegségek alkotják a férfiak körében. A rosszindulatú daganatok előfordulási aránya szintén növekszik az életkor előre haladtával (5. ábra). 9

10 5. ábra: Vezető megbetegedési okok korcsoportonként rtonként és nemenként a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, III.3 Felnőttkori betegségek további részletes áttekintése, prevalencia értékekre történő kitekintéssel Prevalencia: az adott időpontban előfordult esetek arányát jelenti a populációban. A felnőtt lakosság évi prevalencia adatai alapján 20 feletti a gyakorisága a férfi lakosság körében a diabetes mellitusnak, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességeinek és egyéb lipidaemiáknak, a pszichoaktív szer által okozott mentális és viselkedési zavaroknak, idült rheumás szívbetegségeknek, magasvérnyomásnak, ischaemiás szívbetegségeknek, cerebrovascularis betegségeknek, ek, idült alsó légúti betegségeknek, asthmának, a máj betegségeinek, a köszvénynek, valamint a deformált hátgerinc elváltozásoknak és a spondylopathiáknak. A legnagyobb mértékben a magasvérnyomás betegségek fordultak elő. (3. számú melléklet 7. táblázat) Nőknél 20 feletti a gyakorisága a rosszindulatú daganatoknak, a vér és vérképző szervek betegségeinek, az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességeknek, a pajzsmirigy rendellenességeinek, a diabetes mellitusnak, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességeinek és egyéb lipidaemiáknak, az átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)-nak, rokon syndromáknak és agyi érsyndromáknak cerebrovascularis betegségekben, magasvérnyomásnak, ischaemiás szívbetegségeknek, cerebrovascularis betegségeknek, idült alsó légúti betegségeknek, az asthmának, a köszvénynek, deformált hátgerinc elváltozásoknak, a spondylopathiáknak, valamint az osteoporosisnak. A legnagyobb mértékben a magasvérnyomás betegségek fordultak elő a nők körében is. (4. számú melléklet 8. táblázat) III/4 Vezető megbetegedési okként meghatározott keringési rendszer betegségeinek további elemzése 10

11 Ebben a főcsoportban kiemelkedő szerepet töltenek be a magasvérnyomás betegségek, az ischaemias szívbetegségek, a valamint az agyérrendszeri betegségek. Kisebb mértékben előfordulnak még az idült reumás szívbetegségek (6. ábra). 6. ábra: A keringési rendszer megbetegedései főbb betegségcsoportok szerint, a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, A nők körében 1,4 %-kal több esetben fordult elő keringési megbetegedés a férfiakhoz képest. Jelentős a magasvérnyomás betegségek előfordulása, mely az összes keringési betegség 60 %-át képezi a nők körében, 50 %-át pedig a férfiak körében. Igen magas az ischeamiás szívbetegségek előfordulási száma is (7. ábra). 7. ábra: A keringési rendszer megbetegedéseinek esetsz nemenkénti bontásban főbb betegségcsoportok szerint, a Kisbéri kistérségében Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések,

12 III/5 Rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája a Kisbéri kistérségben évben A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos morbiditási adatok a Nemzeti Rákregiszter adatbázisából származnak. A Nemzeti Rákregiszter elsősorban a különböző daganattípusok évente előforduló új megbetegedéseit tartja nyilván. A felhasznált adatok évre vonatkoznak. A Nemzeti Rákregiszter megyei adatainak felhasználásával incidenciát számoltunk, amely a meghatározott rosszindulatú daganatos megbetegedések évi gyakoriságát jellemzi a Kisbéri kistérség népességének körében. Az epidemiológiában incidenciának nevezzük az adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek gyakoriságát: ahol az új esetek száma és az érintett népesség száma ugyanarra az időszakra vonatkozik. 1.Összes rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága nemenként korcsoporti bontásban A 8. ábrán látható, hogy a Kisbéri kistérség lakosságának körében korcsoporti és nemenkénti bontásban milyen gyakorisággal fordult elő rosszindulatú daganatos megbetegedés évben. A daganatos megbetegedések az életkor előre haladtával növekvő tendenciát mutatnak éves és a éves kor között a nők körében volt nagyobb az incidenciája a daganatos betegségeknek éves kor között közel azonos gyakorisággal fordult elő daganatos megbetegedés a férfiak és nők körében. Az éves korcsoporttól a férfiak körében nagyobb a daganatos betegségek incidenciája a nőkéhez képest. Ennél a korcsoportnál igen nagy különbség mutatkozott a nők és a férfiak között. Az előző korcsoporthoz képest a daganatos megbetegedések gyakoriságában jelentős növekedés tapasztalható, a nőknél 2,5-szörös, a férfiaknál 8,3- szoros. 65 éves kor felett évben közel 1,4-szer kevesebb férfinél diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos betegséget, mint nőnél. A férfiaknál 1,3-szoros csökkenés tapasztalható az előző korcsoporthoz képest, a nőknél 3,2-szeres a növekedés. 12

13 8. ábra: Összes rosszindulatú daganatos megbetegedés gyakorisága (incidencia -ben) nemenként korcsoporti bontásban, a Kisbéri kistérségben (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter 2. Kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája A 9. táblázatban a kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája látható ezrelékben számítva nemenkénti bontásban. A táblázat segítségével összehasonlíthatjuk a Kisbéri kistérség évi incidencia adatait a Komárom-Esztergom megyei adatokkal. A Kistérség férfi lakosságának körében a szájüreg, garat együtt, az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a hörgő és tüdő, a vese, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos megbetegedése nagyobb gyakorisággal fordult elő a megyei értékeknél. A Kistérség női lakosságának körében magasabb az összes rosszindulatú daganat incidencia mutatói Komárom- Esztergom megye összlakosságához képest. Felsorolás a nők körében igen sok lenne, így a táblázatban jól látható vastagon kiemelve a nagyobb gyakoriság alá tartozó rosszindulatú daganatos megbetegedések a nők körében. BNO kód év Daganatos megbetegedések 13 Komárom- Esztergom megye C00 ajak 0, , C00-C14 ajak, szájüreg, garat együtt 0, , , ,09295 C16 gyomor 0, , , ,18591 C18-C19 vastagbél 0, , , ,55772 C20 végbél 0, , , ,46477 C15-C26 emésztőszervek együtt 2, , , ,58022 C34 hörgő és tüdő 1, , , ,02249 férfi nő Kisbéri kistérség férfi nő

14 C30-C39 légző és intrathoracalis együtt C43-C44 melanoma és egyéb bőr 1, , , , , , , ,37182 C50 emlő 0, , ,20840 C53 méhnyak 0, , C56 petefészek 0, , C61 prosztata 0, , , C64 vese 0, , , C71 agy 0, , , ,18591 nyirok, vérképző szervek és rokon C81-C96 szövetei C00-C99 összes rosszindulatú daganat 0, , , , , , , ,94906 Félkövér szám: megyeinél magasabb kistérségi incidencia 9. táblázat: Kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája ( ) évben az összlakosság körében Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben nemenként Forrás: Nemzeti Rákregiszter 3. Rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések aránya 0 0, A Kistérség férfi lakosságának körében évben az emésztőszervek szervek 39,3%(megyei szinten 31,5%), a légző- és intrathoracalis szervek 21,3% (megyei szinten 20,9%), valamint az ajak, szájüreg, garat együtt 13,1% (megyei szinten 7,0%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban (9. ábra). A megyei adatoknál a melanoma és bőr egyéb rosszindulatú megbetegedései álltak a harmadik helyen 10%-kal. 9. ábra: A főbb daganat (csoport) ok aránya (%-ban) a férfiak körében a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések között a Kisbéri kistérségben (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az emésztőszervek daganatos megbetegedései közül a gyomor daganat 8%-ban, a vastagbél daganat 25%-ban, a végbél daganat szintén 25%-ban, valamint a sigmabélvégbélhatár ri daganatai 13%-ban fordult elő. Említésre méltó még a nyelőcső 13%-os és a máj és máji epeutak rosszindulatú daganatainak 10%-os jelenléte. (10. ábra) 14

15 10. ábra: Emésztőszervek daganatos megbetegedéseinek % szervek daganatos megbetegedéseinek %- os megoszlása betegségcsoportok szerint 2009-ben a Kisbéri kistérség férfi felnőtt lakossága körében Forrás: Nemzeti Rákregiszter A vastag- és végbél daganatok kiugróan magas aránya miatt korcsoportonkénti bontásban - a két megbetegedést összevonva évi incidenciát számoltunk, melyet a megyei és az országos értékhez viszonyítottunk. Az éves, éves és a 80 év feletti korcsoportnál jóval magasabb incidencia látható a kistérségi férfi lakosságánál, mint megyei szinten (11. ábra). 11. ábra: Férfi lakosság vastag- és végbél rosszindulatú daganatos betegségeinek gyakorisága korcsoportonkénti kénti bontásban, Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben Forrás: Nemzeti Rákregiszter A Kistérség női lakosságának körében évben az emlő 20,3% (megyei szinten 20,5%), az emésztőszervek 26,6% (megyei szinten 22,1%), a légző- és intrathoracalis szervek 17,2% (megyei szinten 8,5%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban (12. ábra). Említésre méltó a petefészek, nyirok, vérképző szervek és rokon 15

16 szöveteinek rosszindulatú megbetegedéseinek előfordulása, mely magasabb a megyei értéknél (megyei szinten petefészek 3%-os, vérképzőszervek 5,7%-os előfordulás). 12. ábra: A főbb daganat (csoport) ok aránya (%-ban) a nők körében a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések között a Kisbéri kistérségnél (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az emésztőszervek daganatos megbetegedései közül a gyomor daganat 12%-ban, a vastagbél daganat 35%-ban, a végbél daganat 29%-ban fordult elő. 18%-ot képviselnek a hasnyálmirigy daganatai (13. ábra). 13. ábra: Emésztőszervek daganatos megbetegedéseinek % szervek daganatos megbetegedéseinek %- os megoszlása a főbb betegségcsoportok szerint 2009-ben, a Kisbéri kistérség női felnőtt lakossága körében Forrás: Nemzeti Rákregiszter A vastag- és végbél daganatok meghatározóan magas aránya miatt korcsoportonkénti bontásban - a két megbetegedést összevonva évi incidenciát számoltunk, melyet az országos és megyei értékhez viszonyítottunk. Jól látható, hogy éves korcsoportban kiugró a betegség gyakorisága, majd 65 éves kortól 79 éves korig ismételten magas a gyakoriság a megyei értékhez képest (14. ábra). 16

17 14. ábra: Női lakosság vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegségeinek gyakorisága korcsoportonkénti bontásban, Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben, 2009-ben. Forrás: Nemzeti Rákregiszter 5. A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése 2009-ben a Komárom-Esztergom megyében 205 rosszindulatú emlődaganatos megbetegedést diagnosztizáltak, ebből a Kisbéri kistérségben 13 eset volt. A megbetegedés százalékos megoszlása az egyes korcsoportokban a 15. ábrán látható. 8-8%-ban fordul elő emlődaganatos megbetegedés 30 évtől 64 éves korig, ami 1-1 beteget jelent éves korcsoportokból került ki a legtöbb beteg, az esetek %-a. Az idősebb korcsoportokban, 80 éves és idősebb korosztályban nem fordult elő daganatos megbetegedés. 15. ábra: A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének %-os megoszlása az egyes korcsoportokban, a Kisbér kistérségben 2009-ben Forrás: Nemzeti Rákregiszter A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének incidenciája korcsoporti bontásban a 16. ábrán látható ben a éves és éves korcsoportban volt kiugróan magas a megbetegedés gyakorisága a megyei értékhez képest. 17

18 16. ábra: A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének gyakorisága (incidencia -ben) korcsoporti bontásban, a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Magyarországon 2009-ben Forrás: Nemzeti Rákregiszter Lakosságszám nemenként, korcsoporti bontásban és a gyakrabban előforduló daganatos megbetegedések esetszámai az 5. számú melléklet 10. táblázatban látható. 18

19 IV. Halálozás A halandóság halálokok szerinti vizsgálatát, elemzését szolgálja a haláloki struktúra. Minden megbetegedés elemzése, számszerinti értékelése lehetetlen, áttekinthetetlen ezért általában az értékelést csak összevont betegségcsoportokra, vagy önmagukban is jelentős kórformákra végezzük el. A Kisbéri kistérség 0-X éves korban elhunyt férfiak haláloki struktúrája látható a 17. és 18. ábrán ben a halálozások 46%-át, 2009-ben 43 %- át a keringési rendszer betegségei adták, mutatva e kórforma népegészségügyi jelentőségét. A haláloki struktúra második helyén álló rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozások a kistérségben 2004-ben 28%, 2009-ben 24% részarányt képviseltek. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás 2004-ben és 2009-ben is 10% volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozások (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) részaránya 2004-ben 8%, 2009-ben 10% volt. A légzőrendszer betegségei halálok 5 % volt 2004-ben, 4% ben. Az egyéb halálokok 2009-ben 9% részarányt jelentenek. 17. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves férfiak, Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 18. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves férfiak,

20 Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A Kisbéri kistérség 0-X éves nők struktúráját elemezve megállapíthatjuk, némi arányeltolódással hasonló a helyzet. A haláloki rangsorban a férfiaknál tapasztaltakhoz viszonyítva nagyobb a részesedése a keringési rendszer betegségei okozta halálozásnak, 2009-ben 55%-os részarány látható (2004-ben 39% volt) ben 24%, 2009-ben 20 % részaránnyal a daganatos betegségek miatti halálozás itt is a második leggyakoribb halálok. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás a nők esetében 2004-ben 6%-os, 2009-ben 5 % részarányt képviselt. A mortalitás külső okai miatt bekövetkező halálozás részaránya 2004-ben 3% volt, 2009-ben 1%. A 2004 évi adatok alapján a nők körében a légzőrendszer betegségei miatt történt halálestek részaránya 1% volt, évben 5% lett. Az egyéb halálok az összes halálozás 14% %-át teszik ki. (19. és 20. ábra) 19. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves nők, Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 20. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves nők, Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 20

21 Bár a légzőrendszer betegségei okozta halálozás haláloki súlya a vezető halálokokhoz viszonyítva mindkét nem esetében lényegesen alacsonyabb (4% -5%), de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy többségük az ún. elkerülhető halálozás kategóriájába tartozik. Ez a tény is jól jelzi, hogy az egészségi állapot, illetve a korai halálozás alakulása jellemzően nem az egészségügyi ellátás színvonalának függvénye, hanem a környezeti és társadalmi tényezők mellett, az egészség-magatartási tényezők által meghatározott. A Kisbéri kistérség összes halálozásra vonatkozó főre vetített standardizált arányszámot összevetve a Komárom-Esztergom megyei és az országos átlaggal, valamennyi vizsgált korcsoportban magasabb mutatót tapasztaltunk évben. A vizsgált korcsoportok 0-X, azaz 0-tól 100 évesek, 0-64 évesek és 65+, azaz 65 év felettiek voltak (11. táblázat). Év Nem BNO-X Korcsoport 2009 férfi nő Összes halálok Összes halálok 0+X évesek 0-64 évesek Kisbéri kistérség Komárom- Esztergom megye Országos évesek X évesek 0-64 évesek évesek táblázat: évi összes halálozás standard arányszáma Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Kistérségi bontásban mindkét nemnél a Kisbéri kistérségben kiugróan magas a standardizált arány a többi kistérséghez, megyéhez és országoshoz képest.(21. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás/ fő férfi nő 21. ábra: évi összes halálozás standard arányszáma kistérségi bontásban Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 21

22 A keringési rendszer betegségeiből származó halálozások gyakorisága részben a népesség öregedésével, részben a szívkoszorúér-betegségek és az agyér betegségek okozta halandóság tényleges emelkedésével magyarázható. Kisbéri kistérségben, mindkét nem esetében magasabb a standardizált arány, mint a többi kistérségnél, s még a megyei és az országos értéknél is magasabb. (22. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Stanad halálozás/ fő férfi nő 22. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon, Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A daganatos megbetegedések miatti halálozás esetében a standardizált mutatót vizsgálva Kisbéri kistérség a férfiak és a nők esetében is meghaladja a megyei és az országos értéket. (23. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás / fő férfi nő 23. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,

23 Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Az emésztőszervi betegségek aránya 2009-ben a férfiak és nők esetében is meghaladja a megyei és az országos standardizált arányt is. (24. ábra) Standard halálozás/ fő Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos férfi 24. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A légzőszervi betegségek miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében alacsonyabb értéket mutat az országos értékhez képest, de mind két nemnél a kisbéri kistérségben az országos arány feletti érték látható. (25. ábra) nő Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás/ fő férfi nő 25. ábra: A légző rendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 23

24 A külső okok miatti halálozás standard aránya a Kisbéri kistérségnél a megyei aránynál jóval magasabb a férfiak körében. Nőknél a legalacsonyabb az összes kistérséget figyelembe véve.(26. ábra) Standard halálozás/ fő Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos férfi 26. ábra: Külső okok miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ nő A halálozás országon belüli különbségeinek vizsgálatához, összehasonlításához standardizált hányadost alkalmazunk. A standardizált hányados (SHH) számítása során a Kisbéri kistérségben bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a kistérségben a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor a SHH =100%. Tehát a kistérség halandósági szintje nem különbözik az országostól. Amennyiben a SHH <100%, akkor az, az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha a SHH> 100%, akkor az, az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a Z érték nem haladja meg az 1,96 értéket, az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye. A Kisbéri kistérség, Komárom-Esztergom megye és a Közép-dunántúli Régió SHH értékei és szignifikancia szintjei láthatók a 6. táblázatban 2004-től 2009-ig, nemenkénti bontásban, 0-X éves korban bekövetkezett halálozásokra nézve. Az elemzés során a kistérség SHH értékeit hasonlítjuk össze a megyei és az országos értékekkel évre vonatkozóan. A Kisbéri kistérségben a bekövetkezett összes halálozást tekintve 2009-ben a standardizált hányados a férfiak és a nők esetében is magasabb az országos értékhez képest. Mindkét nemnél a SHH értéke szignifikáns. (12. táblázat, 27. ábra) 24

25 25

26 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Kisbéri kistérség 109, ,1 3,2 132, ,8 0,1 129,9 108,2 3,4 0,9 110, , ,7 123,6 5,1 2, ,9 5,1 4,2 Komárom - Esztergom megye 109,2 111,1 4,1 4,7 108, ,7 2,1 108,7 112,5 3,9 5,3 103,4 107,4 1,5 3,1 112,4 109,5 5, ,4 110,3 5,9 4,3 Közép- Dunántúl 102,5 103,5 2,1 2, ,8 1,4 0, , ,7 2,1 1,3 104,3 102,5 3, ,3 104,5 4,5 3,6 Országos táblázat: Összes halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 27. ábra: Az összes halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 26

27 A keringési rendszer megbetegedései által okozott halálozás mértéke a férfiak és a nők esetében is meghaladta az országos szintet, s a Komárom Esztergom megyei és a Közép-Dunántúli értéknél is rosszabb. Az eredmények szignifikánsak. (13. táblázat, 28. ábra) Kisbéri kistérség 114,6 128,8 1,1 2,4 134,6 97,7 2, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 112,4 112,2 3,7 3,8 108,4 104,4 2,6 0, ,6 1,6 0,7 108,8 124,3 0, ,5 1, ,7 3,5 4, ,4 0, ,4 132,8 2,8 2,7 144,9 137,3 3,3 3,1 106,1 3,3 1, ,7 3,2 2,7 Dunántúl 103,7 104,8 2 2, ,7 2,5 1,6 107, ,1 5, ,1 1, , ,3 104,2 104,9 2,3 2,8 Országos táblázat: Keringési rendszer megbetegedései okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 28. ábra: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 27

28 A rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás adatait vizsgálva va megállapítható, hogy 2009-ben a SHH magasabb az országos átlagnál ben továbbra sem szignifikáns az eredmény. (14. táblázat, 29. ábra) Kisbéri kistérség 108,8 129,1 0,5 1,5 110,7 75,4 0, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép ,7 0,9 1,4 103,5 104,7 0,8 1,2 115,7 126,8 0,9 1,4 109,3 122,6 0,5 1,1 118,6 0,9 104,3 106,3 1 1,3 101,9 107,4 0,4 1,5 101,1 78,6 1 1,1 121,3 116,7 1,2 0,8 102,9 0,2 0,6 111,7 107,4 2,7 1,5 Dunántúl 103,9 100,4 1,8 0,2 99,8 96,6 0,1 1, ,4 0,4 1 99,7 96,4 0,1 1,4 100,7 97,2 0,3 1, ,2 1,9 Országos táblázat: Daganatok okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 29. ábra: A rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 28

29 Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás vizsgálata keretében az tapasztalható, hogy az SHH a férfiaknál jóval magasabb az országos szintnél. Ez az érték szignifikáns. A nők esetében szintén magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest, de nem szignifikáns. (15. táblázat,30. ábra) Kisbéri kistérség 125,4 143,5 0, ,5 1, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 122,5 131,3 3 3,1 124,3 144,3 3,1 2,4 205,3 138,3 3,4 0, ,6 1,5 2,7 267,1 4,2 130,1 143,6 3,9 4,2 119, ,5 4,7 143,3 156,7 5,4 1,2 183,2 144,9 2,5 0,9 132,2 5,5 3,1 142,3 123,5 5,3 2,2 Dunántúl 108,4 103,8 2,1 0, ,1 0,4 0,7 112,1 111,3 2, ,5 2,7 3,7 122,8 107,1 5,5 1,3 118,4 106,1 4,4 1,1 Országos táblázat: Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 30. ábra: Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 29

30 Kisbéri kistérségnél a légzőrendszer betegségei okozta halálozás mértéke a férfiak és a nők körében is magasabb az országos átlag SHH értékekhez képes, de nem szignifikáns. (16. táblázat, 31. ábra) Kisbéri kistérség 118,6 43,3 0, ,5 104,9 1, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 81,1 85,5 1,7 1,1 92,2 93,2 0,8-0,1 97,1 18,7-0,1 1,7 105,9 66,5 0 0,6 155,3 0,5 90,8 77 0,9 1,9 82,1 69,4 1,8 2,7 93,2 151,6 1, ,8 163,2 0,2 1,3 107,2 1,6 0,5 80,6 92,2 1,9 0,6 Dunántúl 84,3 89,1 2,7 1,6 81,6 84,5 3,6 2,5 107,5 86,4 1,5 2,1 99,9 78,6 0 3,6 112,3 102,4 2,4 0,4 98,9 88,2 0,2 1,9 Országos táblázat: Légző rendszer betegségei okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 31. ábra: A légzőrendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép- Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 30

31 A külső okok miatti halálozás standardizált hányadosa (SHH) 2009-ben a férfiak körében nagyon magas volt. A nők esetében az SHH értéke nem szignifikáns, s az országos érték alatt volt. (17. táblázat, 32. ábra) Kisbéri kistérség ,5 0 0,4 148,9 95,8 1, férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 98,5 104,7 0,2 0,4 110,1 90,7 1,3-0,1 154,5 126,1 1,7 0,3 66,7 40,9 0,9 1, ,7 93,1 96,9 0,8 0, ,6 0,2 1, ,7 0,4 0,6 181,5 42,9 2, ,1 0,2 1,5 107,2 125,7 0,8 2 Dunántúl 93,1 100,7 1,7 0,1 99,5 98 0,1 0,3 100,7 97,6 0,1 0,3 98,3 84,4 0,4 2,4 90,9 84,6 2,1 2,3 99,6 92,3 0,1 1,1 Országos táblázat: Külső okra visszavezethető halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 32. ábra: A külső okok miatti halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva ( ) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 31

32 Korcsoporti, nemenkénti bontásban látható a következő táblázatban a különböző betegségek okozta halálozások esetszámai a Kisbéri kistérségben, 2009-ben (18. táblázat). Összes halálozás 2009 Daganatok okozta halálozások 2009 Keringési betegségek okozta halálozások 2009 Légzőrendszeri betegségek okozta halálozások 2009 Emésztőrendszeri betegségei okozta halálozások 2009 Külső okra visszavezethető halálozások 2009 férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen Összesen táblázat: évi Kistérségi adatok esetszámai (fő) korcsoporti, nemenkénti bontásban, összes halálozás és főbb betegségcsoportok tekintetében Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 32

33 ÖSSZEFOGLALÁS A Kisbéri kistérség népesség számának változására a természetes fogyás jellemző, melynek mértéke 2009-ban Születéskor fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet éves korcsoportban alakul ki. Ettől a korcsoporttól kezdve végig ez a tendencia figyelhető meg. A népesség öregedésének demográfiai jelensége tapasztalható. A évi gyermekkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg. A vezető két megbetegedési ok a bőr, bőr alatti kötőszövetek kórképei illetve az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek. A vezető betegségcsoportokon belül jelentős az atopias bőrelváltozás és a kalóriatöbblet miatti elhízás magas előfordulása. A gyermekkori elhízás népegészségügyi jelentőségű, hiszen ez az állapot egyben rizikó faktora számos serdülő és felnőttkori betegségnek. A légzőrendszert érintő betegségek közül jelentős az asthma magas száma. A vér, vérképzőszervek és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességeken belül meghatározó gyakoriságú a vashiányos anaemia. A mentális betegségek - főként a depresszió - napjainkban már a kora serdülő korosztályt is érintik. A évi felnőttkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg. A kistérség lakosságának körében a vezető krónikus betegségek a keringésrendszeri kórképek. Ezen belül is jelentős a hypertonia, ischaemiás szívbetegségek, valamint a cerebrovascularis betegségek aránya. A leggyakoribb okok között jelen vannak még más, magas incidenciával és alacsony letalitással bíró kórképek is, mint a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, lipoprotein anyagcserezavarok, elhízás), valamint a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei (spondylopathiák, női körben osteoporosis). Elgondolkodtató, hogy a kis megbetegedési arányt képviselő rosszindulatú daganatos betegségek, a keringési rendszer betegségeit követő második vezető halálokká lépnek elő. A kistérség felnőtt lakosságának megbetegedési mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések az életkor előre haladtával növekvő tendenciát mutatnak és nemenkénti megoszlását tekintve a férfiak körében éves korcsoportban fordulnak elő nagyobb gyakorisággal, majd 65 év felett a nők körében gyakoribb az előfordulása. A kistérség férfi lakosságának körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések incidencia mutatói közül a szájüreg, garat együtt, az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a hörgő és tüdő, a vese, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos betegségei az megyei értékeknél magasabbak. Az egyes daganatos megbetegedések közül az emésztőszervek (39,3%), a légző- és intrathoracalis szervek (21,3%), valamint az ajak, szájüreg, garat együtt (13,1%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban. A kistérség női lakosságának körében nagyobb gyakorisággal fordultak elő az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a légző- és intrathorecalis szervek, a hörgő és tüdő, a 33

34 petefészek, az agy, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos betegségei.az összes rosszindulatú daganatos megbetegedés incidenciája a megyei értékeknél magasabb. Az egyes daganatos betegségek közül az emlő (20,3%), az emésztőszervek (26,6%), valamint a légző- és intrathoracalis szervek (17,2%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban. Kiugróan magas incidencia figyelhető meg a megyei értékhez képest a vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén nőknél a 65-től 79 éves korig, férfiaknál a és a éves korosztályban, majd 80 év felett. Igaz nőknél éves korcsoportban is magasabb a gyakoriság a kistérségben a megyeihez képest. Az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinél a éves nők korcsoportjában, s éves korosztályban figyelhető meg magasabb incidencia a megyeihez képest. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya (a többi betegségcsoporthoz viszonyított relatív gyakorisága) folyamatosan változik. A haláloki struktúrát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a keringési rendszer betegségei okozta halálozás mindkét nemnél vezető halálok. Az utóbbi évtizedekben a daganatos eredetű halálozás még mindig magas számmal, de a második helyen szerepel a halálokok tekintetében. E két vezető halálokot az emésztőrendszer-, a légző rendszer betegségei és a külső ok miatti halálozás követi. A standard mutatók szerint a jelentősen magasabb a halálozás Kisbér kistérség lakossága körében a megyéhez viszonyítva. Mindkét nemnél magasabb mutatókat látunk a megyei értékhez képest a keringési rendszer betegségei, a légző rendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei és a daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozások esetében. Magasabb standard mutatókat látunk a férfiak körében a külső okok miatt bekövetkező halálozások esetében is. A kistérség lakosságának egészségi állapotát a krónikus nem-fertőző megbetegedések gyakorisága szempontjából vizsgálva, a megbetegedések döntő többségét olyan betegségek alkotják, amelyek incidenciája a primer prevenciós beavatkozások segítségével jelentősen csökkenthető vagy a megbetegedés megjelenésekor várható életkor kitolható. Tatabánya, Kisföldi Beáta egészségfejlesztő Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna megyei tiszti főorvos 34

35 Mellékletek 35

36 1.számú melléklet BNO-X betegek prevalencia száma Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 2 1,04 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 64 33,44 -Vashiányos anaemia (D50) 53 27,69 -Véralvadási defektusok (D65.D69) 0 0,00 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) ,86 -Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) 0 0,00 -Diabetes mellitus (E10-E14) 3 1,57 -Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 0 0,00 -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 26 13,58 -Fibrosis cystica (E84) 1 0,52 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 74 38,66 -Szomatoform rendellenességek (F45) 1 0,52 -Mentális retardatio (F70-F79) 20 10,45 -A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) 29 15,15 -Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) 0 0,00 Epilepsia (G40) 7 3,66 Csecsemőkori agyi bénulás (G80) 0 0,00 A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) 43 22,47 Vakság és csökkentlátás (H54) 0 0,00 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 1 0,52 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 13 6,79 Asthma (J45) ,86 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 0 0,00 Intestinalis malabsorptio (K90) 1 0,52 -Coeliakia (K90.0) 1 0,52 Atopiás dermatilis (L20) ,03 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 0 0,00 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 44 22,99 A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) 1 0,52 Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 5 2,61 Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o. rendellenességek (P05, P07) 13 6,79 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei (Q00-Q07) 1 0,52 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 14 7,31 Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) (Q35-Q37) 1 0,52 A húgyrendszer veleszületett rendellenességei (Q60-Q64) 11 5,75 A csípő veleszületett deformitásai (Q65) 7 3,66 Veleszületett rendelleneségek(q00-q65) 34 17,76 Psoriasis (L40) 1 0,52 5. táblázat Kisbéri kistérség fiú lakosságának évi prevalencia adatai Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések

37 2. számú melléklet BNO-X betegek prevalencia száma Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 4 2,11 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 80 42,17 -Vashiányos anaemia (D50) 65 34,26 -Véralvadási defektusok (D65.D69) 2 1,05 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) ,06 -Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) 0 0,00 -Diabetes mellitus (E10-E14) 5 2,64 -Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 0 0,00 -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 40 21,09 -Fibrosis cystica (E84) 0 0,00 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 33 17,40 -Szomatoform rendellenességek (F45) 1 0,53 -Mentális retardatio (F70-F79) 6 3,16 -A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) 8 4,22 -Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) 0 0,00 Epilepsia (G40) 7 3,69 Csecsemőkori agyi bénulás (G80) 0 0,00 A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) 54 28,47 Vakság és csökkentlátás (H54) 1 0,53 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 1 0,53 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 4 2,11 Asthma (J45) 67 35,32 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 1 0,53 Intestinalis malabsorptio (K90) 7 3,69 -Coeliakia (K90.0) 6 3,16 Atopiás dermatilis (L20) ,65 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 4 2,11 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 49 25,83 A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) 0 0,00 Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 10 5,27 Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o. rendellenességek (P05, P07) 8 4,22 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei (Q00-Q07) 0 0,00 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 13 6,85 Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) (Q35-Q37) 6 3,16 A húgyrendszer veleszületett rendellenességei (Q60-Q64) 2 1,05 A csípő veleszületett deformitásai (Q65) 5 2,64 Veleszületett rendelleneségek(q00-q65) 26 13,71 Psoriasis (L40) 1 0,53 6. táblázat Kisbéri kistérség lány lakosságának évi prevalencia adatai Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján)

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 29.szeptember Statisztikai Hivatal ISSN 978-963-235-253-4 Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról

Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2011. június 30-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 2013 Tájékoztató adatok

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

Készült: 2006. október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép

Készült: 2006. október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép Készült: 2006. október. 20 E-consult 2000 Kft 1/1. oldal Tiszaújváros a XIII. századból származó Tiszaszederkény mellett épült a szocialista iparosítás eredményeként. 1953-ban a Hőerőmű, majd a Vegyi Kombinát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S ÁNTSZ KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés. június 5-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi

Részletesebben

JELENTÉS A HÁZIORVOSOK ÉS HÁZI GYERMEKORVOSOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2015

JELENTÉS A HÁZIORVOSOK ÉS HÁZI GYERMEKORVOSOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2015 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2012 Szerkesztette: Dr. Ádány Róza

Részletesebben

Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza

Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász

Részletesebben

Rendelőintézet Szentgotthárd bázisán Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) létrehozása című, TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0011 jelű projekt

Rendelőintézet Szentgotthárd bázisán Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) létrehozása című, TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0011 jelű projekt Rendelőintézet Szentgotthárd bázisán Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) létrehozása című, TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0011 jelű projekt KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGTERV Készítette: Szentgotthárd- Szombathely,

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015)

A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

Összefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 76/

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN

DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN 3. sz. függelék DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN A halottvizsgálati bizonyítványok ÁNTSZ példányai korábban a megyei ÁNTSZ-hez kerültek, azokból történő elemzéseket

Részletesebben

Minőségbiztosítás a háziorvosi praxisban

Minőségbiztosítás a háziorvosi praxisban Minőségbiztosítás a háziorvosi praxisban Budapest, 2007. május 24. Szauer Erzsébet Központi Statisztikai Hivatal 1 Adatgyűjtés bemutatása OSAP 1021 Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről

Részletesebben

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Újbudai Egészségügyi Koncepció2016-2020 Tartalom I. Vezetői összefoglaló...2

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Tájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről

Tájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Tájékoztató Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Készült: 216. május Készítette: a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Tartalom Bevezető... 3 Szécsény járás területi besorolása...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2010. TARTALOM AJÁNLÁS... 3 BEVEZETŐ... 4 LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS, ÖREGEDÉSI INDEX... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZET...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá

Részletesebben

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR 215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti

Részletesebben

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2012 Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki

Részletesebben

DR. SZIGETI ÉVA BESZÁMOLÓJA A PRAXISÁHOZ TARTOZÓ PÁCIENSEK EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL

DR. SZIGETI ÉVA BESZÁMOLÓJA A PRAXISÁHOZ TARTOZÓ PÁCIENSEK EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL DR. SZIGETI ÉVA BESZÁMOLÓJA A PRAXISÁHOZ TARTOZÓ PÁCIENSEK EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő testület! 7 éve látom el a gyermekorvosi praxist Nyúlon. A gyermekek egészségügyi

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

2012-ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok: Férfi, Országos összes, Korcsoport szerint 2013.08.13 BNO `00-04 `05-09 `10-14 `15-19

2012-ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok: Férfi, Országos összes, Korcsoport szerint 2013.08.13 BNO `00-04 `05-09 `10-14 `15-19 2012-ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok: Férfi, Országos összes, Korcsoport szerint 2013.08.13 C00 Az ajak rosszindulatú d. 0 0 1 0 0 1 1 1 4 5 9 18 20 26 38 27 18 21 190 C00 C01

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...

2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források... TARTALOM, BEVEZETÔ 2 TARTALOM Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...31 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés

Részletesebben

Rákellenes Világnap Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása

Rákellenes Világnap Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása Rákellenes Világnap 2017.02..04. Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust.

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet 1 Tartalomjegyzék oldalszámok 1. Bevezetés....4. 2. Adatforrások....4. 3. Demográfiai helyzet...4. 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa...6. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás...8.

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2016. szeptember Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 414-1/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben

Részletesebben

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 28. Országos Szakfelügyletei Módszertani Központ Nem-fertızı betegségek epidemiológiája osztály Szerkesztette: Dr. Bényi Mária Munkatársak: Kéki Zsuzsanna Rákos-Zichy Péter Vámos

Részletesebben

TÁRSADALMI HELYZETKÉP KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

TÁRSADALMI HELYZETKÉP KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI HELYZETKÉP 2010 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Összegzés...3 Főbb jelenségek és folyamatok...4 Bevezető... 4 Hány évig élünk? Amit a várható élettartamok mutatnak... 4 Halálokok... 7 A halálhoz

Részletesebben

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI 2015 JELENTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Nógrád Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

PEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A

PEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A PEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A GYAKORLATBAN Ludman István, Veres Tamás Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Mátraháza, 2012. június 15. HBCs alapú finanszírozás Homogén Betegség Csoportok

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok Férfiak, Komárom-Esztergom, Korcsoport szerint október 17.

ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok Férfiak, Komárom-Esztergom, Korcsoport szerint október 17. 1 2002-ben felfedezett és bejelentett új rosszindulatú daganatok Férfiak, Komárom-Esztergom, Korcsoport szerint 2011. október 17. C00 Az ajak rosszindulatú d. 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 0 2 5 C00

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára Nógrád megye egészségi helyzetérıl Készült: 2013. május Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifıorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztiorvos Bertókné

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap:  Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2015. június Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos

Részletesebben

ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.

ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29. Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.

Részletesebben

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben