A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014

2 Tartalomjegyzék 3 BEVEZETŐ... 4 Felhasznált jogszabályok NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A nevelő oktató munka céljai A nevelő-oktató munka feladatai Az alkalmazott eszközök, eljárások A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA INTERKULTURÁLIS PROGRAMJA Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő interkulturális program AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Az érettségi vizsgatárgyak témakörei Magyar nyelv Irodalom

3 Történelem Idegen nyelv (angol, német, magyar mint idegen nyelv) Matematika Fizika Informatika Elektronikai alapismeretek A tanuló tanulmányi munkájának értékelése A tanuló tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése A magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A SZAKMAI PROGRAM A szakképzés jogi háttere Kerettantervek: A szakképzés szervezésének feltételei Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései Szakközépiskolai érettségi utáni szakképzés Az iskolában folyó szakképzés a 2013/2014. tanévtől az új OKJ szerinti követelmények alapján a következő új szakképesítések megszerzésére készíti fel a tanulókat: Az iskolai szakképzés programjai, tantervei Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama Elektronikai technikus éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Műszaki informatikus éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Gazdasági informatikus éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Informatikai rendszergazda éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

4 BEVEZETŐ Aki a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását, tapasztalatát, és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa. /Kandó Kálmán/ Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai programját, helyi tantervét. A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola Pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült. A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. (1) szerint a nevelő és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A Pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti alaptantervvel, és a NATra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban készült el pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a Pedagógiai programunk részét képező nevelési programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk. Iskolánk 2. Sz. Ipari Szakközépiskola néven 1966-ban indult, neve 1989-től Kandó Zemplén megyében és Miskolcon az egyedüli, amely csak gyengeáramú villamos szakmák képzésével foglalkozik. A nevelő-oktató intézményben elektrotechnika elektronika és informatika szakmacsoportos képzés folyik. Intézményünk ágazat (XI. Villamosipar és elektronika és XIII. Informatika) szakközépiskola, ennek megfelelően a évfolyamon érettségire és a szakképzésbe való bekapcsolódásra készítjük fel tanítványainkat, a (illetve 1-2. szakképző) évfolyamon pedig az elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokban a mindenkor hatályos OKJ szerinti szakmákhoz juttatja a szakképzést igénylőket egy év alatt. Kálmán Szakközépiskola, 2013-tól Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola. Borsod-Abaúj- -4-

5 Felhasznált jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény A köznevelésről szóló évi CXC. törvény A köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló évi CXXIV. törvény Az évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), A évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei -5-

6 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.) 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet -6-

7 1. NEVELÉSI PROGRAM Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. /Szent-Györgyi Albert/ 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola nevelő oktató munkájának legfőbb célja a tanulók testi szellemi - érzelmi nevelése, hiszen a nevelés az egyik legfelelősségteljesebb emberi tevékenység, melynek alapja a szeretet és a bizalom. Iskolánk legfőbb értéke a kölcsönös bizalmon épülő szülő tanár - diák együttműködés. Kiemelt alapelvünk a gyermekközpontúság, a személyiségfejlesztés, az aktív együttműködés és közösségfejlesztés. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink jól érezzék magukat iskolánkban. Alapelvünk az őszinte, szeretetteljes kapcsolat, a következetesség, és a továbbhaladáshoz, a tanuláshoz nélkülözhetetlen fegyelem, illetve fegyelmezettség igénye. Az ennek során megszerzett tudás birtokában képes ugyanis az ember önmaga megvalósítására, a minőségi munkára és a szakmai megújuláshoz szükséges nyitottság kialakítására. Iskolánk a köznevelés feladatát a nemzeti műveltség átadásában, a magyarság nemzettudatának megőrzésében, az európai uniós és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Az iskola tanulói széleskörűen alkalmazható és továbbfejleszthető tudást szerezhetnek iskolánkban, hiszen a szakmai képzés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tárgyak művelődési anyaga egymást kölcsönösen gazdagító, egységes ismeretrendszert alkot. Célunk, hogy megfeleljünk a hazai és az európai uniós elvárásoknak, hogy a munkaerőpiac számára piacképes szakmákat és szakembereket képezzünk, s hogy igény esetén felkészítsük tanulóinkat a felsőoktatási intézményekbe. A mi iskolánk tanulói büszkék arra, hogy a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola tagjai, akik kötelességüknek tartják szűkebb hazájuk és az egész magyarság kulturális és emberi értékeinek megismerését, megőrzését és hagyományozását. -7-

8 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Legszebb feladatunk neveltjeink értékeinek felfedezése. A kiváló és jó képességű tanulónak a kibontakozás lehetőségét, a közepesen haladónak a fejlődés feltételeit, a szerényebb képességűeknek pedig a felzárkózás körülményeit biztosítjuk. A mindennapi életben felhasználható képességek fejlesztésével korszerű, szilárd ismeretekhez kívánjuk juttatni tanítványainkat, hogy minél többen legyenek képesek önálló alkotó munkára. A nevelés során jellemet formálunk, az értelmi képességek mellett a tanulók érzelmi intelligenciáját is fejlesztjük. Célunk, hogy kialakuljon a tanulókban a tiszteletteljes viselkedés belső motivációja, és az értékteremtő, autonóm személyiséggé válás folyamata. A tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztése mellett, a reális önismeret, a megfelelő attitűd, az egészséges életszemlélet és életmód kialakítására törekszünk. Felzárkóztatás és tehetségfejlesztés. Minden tanuló kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja, miben tehetséges, és tehetségét kibontakoztathassa. Az eredményes tanulás segítésének elvét érvényesítjük egyéni fejlesztéssel és differenciálással. Az általános műveltség alapjainak elsajátítása mellett segítünk abban, tanulóink hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, hogy korszerű tudásra tehessenek szert. A tanulókat az iskolának fel kell készítenie az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás készségének kialakítása, az értékek felismerése és tisztelete. Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat. Fontos, hogy tanítványaink kötődjenek az iskolához és hagyományaihoz. A tanulók az emberek közötti kommunikációban az elfogadott normákat alkalmazzák: tolerancia és szolidaritás, a másik ember tisztelete, becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság, önfegyelem és másokra figyelés. Ismerjék a nemzeti kultúra hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén erősödjön bennük a haza és a szülőföld iránti szeretet, a magyarság- és európaiság-tudat. Az iskolai és a családi együttműködés és nevelés alapján arra törekszünk, hogy tanulóink humánus, a közösségi életet elfogadó, fegyelmezett, kötelességtudó, kreatív, érdeklődő, innovatív tudásra törekvő, a környezeti kultúrát óvó, egészséges életmódot folytató, az értékeket megbecsülő, a társadalmi élet szabályait betartó és hagyományokat tisztelő emberré váljanak. -8-

9 A nevelő oktató munka céljai A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola nevelő-oktató munkájának célját a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. kormányrendelettel, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelettel, illetve a 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel összhangban fogalmaztuk meg. A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Szakközépiskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A nevelési célok a tartalmi szabályozás különböző szintjein érvényesülnek és valósulnak meg a köznevelés folyamatában, beépülnek az egyes műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi igényeket. Erkölcsi nevelés Célunk tanulóink felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet és a tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig. Célunk, hogy diákjaink megértsék a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés -9-

10 Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Nemzeti ünnepeink megünneplése során a közösséghez való tartozás és a hazaszeretet érzésének kialakítására, nemzeti múltunk megismertetésére törekszünk. Célunk nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, személyiségeinek megismertetése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, a hazánkban és a határon túl élő magyarok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Megismertetjük diákjainkkal Miskolc és környékének természeti és kulturális értékeit, illetve a helytörténeti események főbb állomásait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Megismertetjük tanulóinkkal állampolgári jogaikat, továbbá cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre és a méltányosságra neveljük őket. Arra ösztönözzük diákjainkat, hogy gyakorolják jogaikat és kötelességeiket szűkebb környezetükben, ismerjék és tiszteljék szűkebb közösségük tagjait, törekedjenek együttműködésre. Ennek érdekében fejlesztjük a tanulók önálló kritikai gondolkodását, elemző képességét és vitakultúráját, hogy felelősségteljesen cselekedjenek. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célunk, hogy tanítványaink tudjanak különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában legyenek azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk és hozzásegítjük őket ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra, a kulturált egyéni és közösségi életre, mások tiszteletére, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. A családi életre nevelés A család - mint a társadalom legfontosabb alapegysége - a legnagyobb hatást gyakorolja a gyermekekre, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének kialakítására. Tanítványaink szüleivel együttműködve iskolánk fontos szerepet vállal az erkölcsi normák közvetítésében, a családi életre való felkészítésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában és a felmerülő konfliktusok kezelésében. A testi és lelki egészségre nevelés Az iskola egészséges életmódra neveli tanítványait, elősegíti az egészséges testi és lelki életvitel, a megfelelő higiéné kialakítását. A megelőzés érdekében szakemberek bevonásával ismertetjük meg a tanulókkal az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek -10-

11 használatának kockázatait. Felkészítjük a tanulókat a betegség-megelőzésre, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hatékony személyiségfejlesztő nevelés-oktatás érdekében intézményünk külön figyelmet szentel a tanulók képességbeli és társadalmi különbözőségének. Célunk a segítségre szoruló, vagy beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek, vagy más kultúrából érkező migráns tanulók iránti együttérző, önkéntesen segítő magatartás és a szociális érzékenység kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Megtanítjuk diákjainkat arra, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. Pályaorientáció A tanulókat felkészítjük a munka világára, tudatosítjuk bennük, hogy életük során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért fontos a folyamatos önképzés. Tájékoztatjuk őket a munkaerő-piaci lehetőségekről, munkavállalói szerepről. Felkészítjük az álláskeresésre, önéletrajzírásra, állásinterjúkra. Tájékoztatjuk őket a továbbtanulási lehetőségekről. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulókat hozzásegítjük ahhoz, hogy képesek legyenek eligazodni az alapvető pénzügyi és közgazdasági fogalmak, illetve teendők között. Célunk, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás és a pénz világában, illetve a fogyasztás területén. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal. A tanulók tudatosan választanak a tanulásukat, művelődésüket és szórakozásukat segítő médiumok között. Képesek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiákat ismertetünk meg a nem kívánatos tartalmak elhárítására. -11-

12 A tanulás tanítása Célunk, hogy a tanuló képes legyen a saját tanulási stílusának megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Pedagógusaink célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a tanított tantárgyaik iránt, motiválják, segítsék a tanulókat a tananyag hatékony elsajátításában. Az eredményes tanulás érdekében egységességre és differenciálásra törekednek pedagógusaink, a nevelő oktató munkájuk során a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll a középpontban. Mindezek a nevelési célok és fejlesztési területek összefüggnek azokkal az ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel, amelyek az alábbi kulcskompetenciákban megjelennek: az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos és technikai kompetencia, a digitális kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, illetve a hatékony, önálló tanulás. Iskolai nevelésünk és oktatásunk alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, és felkészítjük tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra. -12-

13 A nevelő-oktató munka feladatai Magyarország Alaptörvényében, a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben megjelölt feladatokkal összhangban a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola feladata, hogy a nevelési-oktatási folyamat során elősegítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget adjon tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Feladata továbbá, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. Iskolánk felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése. Feladatok tehát: a társadalomba beilleszkedés elősegítése, a sokoldalú tájékozódási képesség, tájékozottság kialakítása, a nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése, korszerű tudásanyag átadása a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a tanulás, az új ismeretek iránti igény kialakítása, az önálló tanulás, az önképzés módjainak megismertetése, mobilizálható és konvertálható szaktudás elsajátíttatása, a tanulók munkájuk során legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, képesek legyenek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése, a nemzeti hagyományok és a nemzeti öntudat fejlesztése, a szülőkkel való együttműködés, a szülők iskolai életbe való bevonása, széles módszertani skála kialakítása a tanulói készségek és képességek fejlesztésére, a kiemelkedően jó képességű tanulók tehetséggondozása, az esélyegyenlőség biztosítása, egészséges életmód kialakítása, környezetünk védelme. -13-

14 Az alkalmazott eszközök, eljárások A Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben hangsúlyt kap az egységesség és a differenciálás: az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciálás és az egységes oktatás. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák elősegíthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink megfelelő feladatokkal fejlesztik iskolánk különleges bánásmódot igénylő tanulóit, figyelik fejlődésüket, és megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését előmozdító szervezési megoldások annak megszervezése, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulási folyamatban (önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség); az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását. -14-

15 Az eredményes tanulás segítésének elvei: folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése; a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; az eredményes szocializáció akadályainak felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, képességeik feltárása és fejlesztése, érzékenyítési programok alkalmazása. -15-

16 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Minden kifejlődés, erő, érték és szerencse legmélyebb sarkalata a kiművelt emberfő. Benne teljesedik ki az ember igazi személyiséggé." (Széchenyi István) A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola célja, hogy a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket fejlessze. Nevelni csak integráló emberkép megvalósítása irányába lehet. Olyan nevelési eszmény megvalósítására törekszünk, amely tanulóinkat életük és emberségük legnagyobb értékére fejlesztve, teljességében és tökéletesedésében mutatja be. A személyiségfejlesztés során etikus, fejlődésre képes, tökéletesedő, egészséges életmódot élő, művelt ember kialakítására törekszünk, aki megtalálja helyét a világban. Tudásával együtt nő cselekvő felelősségérzete is. Tevékenységét, önmagához, az emberekhez, a természethez és a társadalomhoz fűződő kapcsolatait gazdag, pozitív és kiegyensúlyozott érzelmek szövik át. Autonóm személyiség, aki a szabadság és a felelősség egyensúlyában képes az önérvényesítésre és az önkorlátozásra. Tudatos életvezetéssel törekszik teljes egészségre. Értékrendszerének középponti értéke a természetben és a társadalomban őt körülvevő élet. Van európai magyar jövőképe. Jól ismeri az európai és a magyar kultúrát. Erős családi érzésére épül nemzeti öntudata. Cselekvő hazaszeretetének lényege a nemzet sorsához méltó magatartás. Egyéni, családi és nemzeti önbecsüléséből fakad más népek, nemzetiségek, más vallású emberek iránti türelme, megértése és tisztelete. Az személyiségfejlesztés szempontjából az iskola elsődleges feladata az egész életen át tartó eredményes tanuláshoz szükséges tudásvágy motiválása, a kommunikációs készségek, a kreativitás és az emocionális kompetencia fejlesztése, az akarati személyiségvonások megerősítése. Fontos feladatunk továbbá az önismereti, önértékelési kompetencia fejlesztése, a konfliktuskezelési technikák elsajátítása és fejlesztése, életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikák kialakítása, a testi fizikai állapot egészségének megőrzése és a szociális készségek fejlesztése. -16-

17 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet X. fejezete rendelkezik a gyermek, a tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokról, és meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a feladatokban közreműködőkre vonatkoznak a nevelési-oktatási intézményekben. A 128. (5) alapján a nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. A rendelet 128. (1) szerint a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztési folyamat során pedagógusaink az iskolánkban végzett tevékenységet, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné. Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. -17-

18 A rendelet értelmében (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógusmunkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A jogszabályok értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. Az előírásoknak megfelelően iskolánk közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően: A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát. -18-

19 Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Az egészséges táplálkozás Az EMMI r (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során megállapítja, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r ) Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, és a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére. Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja: elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását, felkészüljünk és megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, kiemelten odafigyelünk az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését, együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal. A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során pedagógusaink számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r (3) alapján a következők: -19-

20 esetmegbeszélést kezdeményeznek az adott osztály nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával; a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek; ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz rész a tanuló. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés része a közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat keretei között egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket is lehet a tanulóknak végeznie. Egészségfejlesztési feladataink és célkitűzéseink: tanulóink testi-lelki egészségének megőrzése, felelős magatartásuk kialakítása, az egészségtudatos életvitel módjának megtanítása A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon: Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A tanév első szakmai gyakorlatai előtt kötelező az egészség védelmében szervezett balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan. Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a kémia, a földrajz és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon témája az egészségre nevelés. A műszaki szaktárgyi órákon környezettudatos és egészségügyi szemléletformálás is folyik. Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként elfogadott munkaterve van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és védő órákat tart. A 10. és a 12. évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és hallásvizsgálata történik meg. Egyéni és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében végzi prevenciós tevékenységét. -20-