SZAKDOLGOZAT. Készítette: Lénártné Juhász Luca. Miskolc 2015.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Készítette: Lénártné Juhász Luca. Miskolc 2015."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Készítette: Lénártné Juhász Luca Miskolc 2015.

2 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Tájékoztatás és beleegyezés az egészségügyi ellátásban: a betegek jogai Készítette: Lénártné Juhász Luca Konzulens: dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Egyetemi docens Miskolc

3 University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Department of Civil Rights Information and consent is health care: Patients rights Author: Lénártné Juhász Luca Consultant: dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Miskolc

4 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 5 II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Betegjogok nemzetközi szabályozása... 8 Nürnbergi Kódex ( 1947 ) Európai Betegjogi Karta Betegjogok szabályozása hazánkban A magyar egészségügy történeti múltja: Az orvosetika alapelvei: Betegjogok jelentősége évi CLIV. törvény ( Eütv. ) által szabályozott betegjogok Az Alaptörvény betegjogi rendelkezései A Polgári Törvénykönyv betegjogi rendelkezései III. TÁJÉKOZTATÁS ÉS BELEEGYEZÉS A tájékoztatáshoz való jog Beleegyezés Tájékozott beleegyezés IV. A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI A beteg tájékoztatási kötelezettsége: Előírások betartásának kötelezettsége: Térítési díj megfizetésének kötelezettsége: A betegtársak és az egészségügyi dolgozók jogainak tiszteletben tartási kötelezettsége: V. A BETEG JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE OBDK megalakulása és feladatai: ( Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ) Betegjogi képviselő: Egészségügyi közvetítői eljárás: Etikai Bizottság Bírói eljárás Civil szervezetek: VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Tájékoztatási kötelezettség Dokumentációs kötelezettség Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozók védelme VII. ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE

5 I. BEVEZETÉS A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni. (Platón) Szakdolgozatom témájának azért választottam a betegjogokat, mert rendkívül széles körben érintettek vagyunk ebben a kérdésben, a betegségek megelőzése és az egészség megőrzése a társadalom jórészét érinti. II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az ember már ősidők óta foglalkozik a gyógyítással, az egészség megőrzésével, amely az idő előre haladtával egyre kimagaslóbb szerephez jutott. Az orvosolhatóság és az orvoslási igény, valamint az orvoslási tevékenység nem tekinthető szinte egy nappal sem öregebbnek, sem fiatalabbnak, mint maga az élet, s az emberiség. 1 A mai orvosi jog a XX. század második felétől kezdett kialakulni, azonban orvosi etikai szabályok, alapelvek mindig is voltak. 2 Az ókori Görögországban már a világi gyógyítás alakult ki, melynek képviselői már csak megfelelő iskolát végzett személyek lehettek. Legjelentősebb képviselője Hippokratész volt, akinek neve a mai napig szorosan kötődik az orvostudományhoz, annak ellenére, hogy azóta jelentős fejlődésen ment keresztül az egészségügy. Hippokratész megalkotta az etikai szellemű esküt, melyet az orvosok tettek doktorrá avatásuk során. A Hippokratészi 1 Dr. Tarr György: Élet és egészség, orvos és beteg, jog és erkölcs, az emberi méltóságfogalom szférájában. Püski Kiadó Kft., Budapest oldal 2 Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest oldal 5

6 eskü egy több, mint két és félezer éves nemzetközi etikai norma, mely többek között kimondta: - a nil nocere ne árts tilalmát, mely az orvosi tevékenység egyik alapvető szabálya - a beteg érdeke a legfőbb törvény - az abortusz tilalmát - az eutanázia tilalmát - a jogegyenlőséget nincs különbség szabad és rabszolga beteg között 3 A Hippokratészi eskü 4 szövege: Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat leróvom; utódait testvéremnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az esküt megtartom és nem szegem meg, örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője. 3 Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest oldal 4 ( ) 6

7 A keresztény etika is igen fontos alapját képezi ezen jogterületnek. Kiindulópontja volt az irgalmas szamaritánus története, mely történet szerint az úton fekvő kirabolt és megvert sérült mellett mindenki elmegy, kivéve a szamaritánust, aki ellátja a sebeit és ezzel megmenti az életét. A történet alapján a keresztény orvosi etikák alapja lett a segítségnyújtás, így a középkori szerzetesrendek létre hozták az első ispotályokat, melyeket még nem lehet a mai kórházakkal összehasonlítani, hiszen nem folyt szervezett és tudatos gyógyítás. Ezek mellett megemlítendő még a távol-keleti ( pl. kínai akupunktúrás ), arab és zsidó orvostudomány régi eredményei, melyeket ma kezd megismerni és alkalmazni a modern orvostudomány. A XIX. században vált lehetővé a járványokkal szembeni védekezés és a közegészségügy létrehozása. Ekkor kezdett kialakulni a mai értelemben vett orvostudomány, ez időtől beszélhetünk orvosi egyetemekről is. Kiemelkedő orvos és kutató volt Semmelweis Ignác, akiről a Budapesti orvosi egyetem kapta a nevét. A XX. században alakultak ki az egészségbiztosítók, melyek a kórházak hátterében álltak és biztosítási díj ellenében fedezték az ellátás költségeit. A joganyag robbanásszerű változása következett be, ugyanis eddig az orvosok mintegy felelősség nélkül végezték munkájukat, de a hitleri eutanázia-program, valamint a náci orvosperek döntően módosítottak ezen állásponton és a joganyagon. A XX. század második felében átalakult a betegek helyzete is, ugyanis eddig ők, mint passzív részt vevők vettek részt a gyógyítás folyamatában, az ötvenes évek második felétől viszont a beteg az orvosi tevékenység során aktív jogokkal rendelkező résztvevővé vált. A jogállamokban a náci orvosperek nyomán robbanásszerűen kialakult az orvosi jog. A szocialista országokban a súlypont az ingyenes egészségügyi ellátás megteremtésére helyeződött, így a korábbi orvos beteg kép változatlanul megmaradt. Egészen a 90 es évek elejéig, amikor a szocializmussal egyetemben ez a paternalista orvos beteg kapcsolat is átalakult. 5 5 Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Hippokratésztől a klónozásig. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest oldal 7

8 1. Betegjogok nemzetközi szabályozása Az elmúlt évtizedekben a betegjogok egyre nagyobb szerephez jutottak nemzetközi szinten is. Korábban az orvos etika szabályai alapozták meg az orvos és beteg kapcsolatát, manapság viszont már igény mutatkozik arra, hogy a betegek jogait törvényi szinten deklarálják. Fontosabb dokumentumok: Nürnbergi Kódex Genfi Deklaráció a nemzetközi orvosi eskü szövegéről Helsinki Deklaráció az emberen végzett orvosi kísérletekről Oslói Deklaráció az indikált művi vetélésről USA: Betegjogi Karta Madridi Deklaráció az eutanáziáról Amszterdami Deklaráció kidolgozta a betegjogok általános alapelveit Európa Tanács Bioetikai Konveciója ( Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról ) Európai Betegjogi Karta Bírói gyakorlat és a Nürnbergi orvosper Az ún. orvosi műhiba fogalmát Virchow határozta meg a XIX. század második felében. A XIX XX. század elején büntetőügyek már előfordultak kis számban, de az orvos vétkességét ritkán állapították meg. A bírói gyakorlatban is élt a tekintélyelvű paternalista orvosi jogi felfogás, ahol a nagy fehér varázsló mindig jót akar és jót tesz. A jogállamok orvosi jogában az áttörést az 1947 es Nürnbergi orvosper jelentette. A nürnbergi per alapnak tekinthető az orvosi jog fejlődésében. A nürnbergi orvosperben kimondott alapelvek jelentik a Nürnbergi Kódexet. 6 6 Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Hippokratésztől a klónozásig. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest oldal 8

9 Nürnbergi Kódex ( 1947 ) augusztus 19-én a háborús bűnök bírósága Nürnbergben ítéletet hozott 23 német vádlott, főleg orvosok ellen, akik embereken végeztek kísérleteket. Az ítélet tíz kívánalmat határozott meg, amelyekhez az orvosoknak alkalmazkodniuk kell, ha embereken akarnak kísérleteket végezni. Ezek a következők: Megengedhető orvosi kísérletek: Súlyos érvek igazolják, hogy az embereken végzett kísérletek bizonyos fajtái, ha jól meghatározott keretek között végzik, általában megfelelnek az orvosi foglalkozás etikájának. Az emberen végzett kísérletek védői azzal érvelnek, hogy olyan eredménnyel járnak a társadalom javára, amelyek más tanulmányi módszerekkel nem volnának elérhetők. Végül is kétségtelen, hogy bizonyos alapvető elveket be kell tartani ahhoz, hogy morális, etikai és törvényes követelményeknek eleget tegyenek: 1. A vizsgált ember önkéntes beleegyezése elengedhetetlen követelmény. Ez azt jelenti, hogy az érintett személynek legyen törvényes képessége a beleegyezés megadására; olyan helyzetben kell legyen, hogy tudjon szabadon választani, minden erőszak, csalás, megtévesztés, fizikai kényszer, rászedés, a korlátozás vagy kényszer bármilyen formája nélkül. Legyen az érintett probléma elemeiről kellő ismerete, amelyek képessé teszik arra, hogy jól felfogott, világos döntést hozzon. Ez utóbbi elemek megkívánják, hogy a kísérleti alannyal a beleegyező döntés előtt ismertessék a kísérlet mibenlétét, tartalmát és célját; az alkalmazandó módszereket és eszközöket; minden kellemetlenséget és ésszerűen várható kockázatot; azokat a hatásokat, amelyeket a kísérletben való részvétel következményeként egészségét és személyét befolyásolhatják. A megfelelő beleegyezés biztosítása mindazok kötelessége és felelőssége, akik kezdeményezik, irányítják vagy alkalmazzák a kísérletet. Ez személyes kötelezettség és felelősség, mely nem ruházható át büntetlenül másra.. 2. A kísérlet olyan gyümölcsöző eredménnyel van a társadalom javára, amelynek más tudományos módszerrel vagy eszközzel nem érhetők el, nem lehet természeténél fogva véletlenszerű vagy szükségtelen. 3. A kísérletet úgy kell kijelölni és állatkísérletek eredményeire, valamint a tanulmányozott betegség vagy más probléma ismeretére alapozni, hogy a várható eredmények igazolják a kísérlet kivitelét. 4. A kísérletet úgy kell lefolytatni, minden fölösleges fizikai és lelki szenvedést és károsodást elkerüljenek. 9

10 5. Nem szabad olyan kísérleteket végezni, amelyben okkal feltételezhető a priori a halál vagy nyomorékká tétel; kivétel, esetleg, ha maga a kísérletező orvos is alanya a kísérletnek. 6. A kockázat mértéke sohasem lépheti túl a kísérlet által megoldandó probléma humanitárius jelentőségét. 7. Alkalmas előkészületek, valamint megfelelő jártasság szükséges ahhoz, hogy megóvják a kísérleti alanyt sérelem, megnyomorodás vagy halál távoli lehetőségétől is. 8. A kísérletet csak tudományosan minősített személyek végezhetik. A kísérletet minden stádiumban csak a legnagyobb fokú jártassággal és gondossággal végezhetik mindazok, akik vezetik vagy végrehajtják azt. 9. A kísérlet folyamán a vizsgált emberek szabadon befejeztethetik azt, ha úgy érzik, hogy olyan fizikai vagy szellemi állapotba jutottak, amikor a kísérlet számukra elviselhetetlennek tűnik. 10. A kísérlet folyamán a felelős kutató fel kell legyen készülve arra, hogy bármely stádiumban befejezhesse a kísérletet, ha a tőle megkívánt jóhiszeműség, magas fokú jártasság, és a gondos megítélés alapján esetleg arra kell gondolnia, hogy a kísérlet folytatása a kísérlet alanyának sérelmét, megnyomorodását vagy halálát okozhatja Európai Betegjogi Karta megfogalmazza a betegek 14 alapvető jogát, melyek a következők: 1. A megelőzési vizsgálatokhoz való jog 8 Minden személynek joga van a betegséget megelőző vizsgálatokhoz. Az egészségügyi intézmények kimondott kötelezettsége a figyelemfelhívás, biztosítva az időszakos ingyenes ellátást a társadalom különböző veszélyeztetett csoportjai számára, mindemellett megteremtve a tudományos kutatások, illetve a technikai újítások hozzáférésének lehetőségét. 2. A hozzáféréshez való jog 9 7 Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Hippokratésztől a klónozásig. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest oldal 8 A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 10

11 Minden személynek joga van az őt megillető egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. A hozzáférés mindenki számára garantált, pénzügyi, illetve földrajzi helyzetre, továbbá a betegség típusára vagy a kezelés idejére való tekintet nélkül. Minden ellátásra szoruló személynek joga van az ingyenes ellátáshoz, amennyiben nem képes költségeinek rendezésére. Minden betegnek joga van a megfelelő ápolásban való részvételre, arra való tekintet nélkül, hogy nagyobb kórház vagy kisebb klinika vette fel őt betegei közé. Tartózkodási engedélytől függetlenül, minden személy jogosult sürgősségi járó beteg vagy kórházi ellátásra. Ritka betegségben szenvedő személyeknek ugyanolyan joguk van az őket megillető gyógyszeres és egyéb kezelésekhez, mint a gyakori betegségben szenvedőknek. 3. Az információhoz való jog 10 Minden személynek joga van az egészségügyi helyzetére vonatkozó információkhoz való hozzáféréshez, csakúgy, mint a betegellátás megismeréséhez, a technológiai, illetve tudományos újításokkal egyetemben. A betegellátásban dolgozóknak kötelességük a páciensek megfelelő módon való tájékoztatása, tekintetbe véve azok vallási és etnikai hovatartozását, továbbá nyelvi képességeit. Az egészségügyre nézve kötelezettségként jelenik meg a bürokratikus akadályoktól mentes szabad információ-hozzáférés biztosítása, a szakszemélyzet kiképzése és az információs anyagok létrehozása mellett. A betegnek joga van a róla vezetett orvosi dokumentumok megtekintéséhez és sokszorosításához, illetve annak tartalmára vonatkozó kérdések megfogalmazásához, továbbá az esetleges hibák helyesbítéséhez. A kórházi betegnek joga van az állandó és mélyreható információellátáshoz, amit adott esetben egy összekötő személy biztosít. Minden személynek joga van a tudományos kutatások, illetve a gyógyszerészeti és a technológiai fejlesztések ismeretéhez. Ezen információk származhatnak nyilvános és magánjellegű forrásból, feltéve, hogy azok hitelesek, megbízhatóak és áttekinthetőek. 9 Uo A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 11

12 4. A hozzájárulási jogosultság 11 Minden személynek joga van azon rendelkezésre álló információkhoz való hozzáféréshez, amelyek hozzásegítik a vele kapcsolatos egészségügyi kérdésekben való aktív részvételhez; s ezen információk alapfeltételei mindenfajta kezelésnek, beleértve a tudományos kutatásban való részvételt is. A betegellátásban dolgozóknak kötelességük a páciens megfelelő tájékoztatása annak kezelésével vagy műtétével kapcsolatban, ismertetve a rizikófaktorokat, a felmerülő kellemetlenségeket, a mellékhatásokat és az egyéb alternatívákat. Ezen információk biztosítása idejében kell történjen (esetenként legalább 24 órával korábban), hogy a beteg ezek ismeretében aktívan részt tudjon venni a vele kapcsolatos gyógyászati kérdések eldöntésében. A betegellátóknak kötelességük a páciens felé irányuló világos nyelvhasználat, továbbá a laikusok számára is érthető kommunikáció. Minden olyan esetben, amely hivatalos közvetítőszemély jelenlétét követeli meg a döntéshozatal folyamán, legyen szó fiatalkorúról vagy döntésképtelen felnőttről, alapvető kötelezettség a páciens lehető legnagyobb fokú bevonása azt őt érintő döntések meghozatalába. A tájékozott hozzájárulás csak ezen feltételek mellett valósítható meg. A betegnek joga van az egyes kezelések, illetve orvosi beavatkozások visszautasításához, továbbá a kezelés során a véleményének megváltoztatásához, ezzel felfüggesztve az ellátás folyamatát. A betegnek joga van lemondani a saját egészségügyi állapotára vonatkozó információkról. 5. A szabad választás joga 12 Minden személynek joga van a megfelelő információk alapján a kezelési módozatok és az ellátási lehetőségek között való választásra. A betegnek joga van megválasztania a diagnosztikai vizsgálatok, illetve az alkalmazott gyógykezelések sorát, csakúgy, mint a háziorvos, vagy a specialista személyét, továbbá a kezelés helyszínét. Az egészségügyi intézményeknek kötelességük e jog biztosítása, 11 3A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 12 3A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 12

13 elegendő információval látva el a betegeket a megfelelő kezelés földrajzi és személyi elérhetőségéről és azok estleges végkimeneteléről. Mindenfajta akadályt el kell hárítani e jog érvényesülésének útjából. A beteg, aki nem bízik orvosában, jogosult másik orvoshoz fordulni. 6. A titoktartás és a bizalmas adatkezelés biztosításának joga 13 Minden személynek joga van a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez, beleértve az egészségi állapotára, illetve a szükséges ellátásokra vonatkozó információkat; továbbá mindenkit megillet a diszkréció a diagnosztikus vizsgálatok, a szakértői látogatások, illetve a gyógyszeres/műtéti kezelések során. A beteg egészségi állapotára és gyógykezelésére vonatkozó minden adat személyes adatnak minősül, s így megfelelő módon védelmezendő. Minden esetben tiszteletben kell tartani a beteg magánéletét az ellátás során (diagnosztikai vizsgálatok, szakértői vizsgálatok, gyógyszerkezelések, stb.), amelynek megfelelő környezetben, s csak a nélkülözhetetlen személyek jelenlétében kell történnie (amennyiben a beteg másképpen nem rendelkezik). 7. A beteg rendelkezésére álló idő figyelembe vételének kötelezettsége 14 Minden személynek joga van az ellátáshoz rövid és belátható időn belül. Ez a kezelés minden egyes szakaszára igaz. Az egészségügyi szervekre nézve kötelező a várakozási idő limitálása oly módon, hogy az megfeleljen a különböző szabványoknak, figyelembe véve az ellátás sürgősségét. A szervek további kötelezettsége a személyek számára szabad hozzáférést biztosítani az ellátáshoz, garantálva az azonnali várólistára kerülést. Igény szerint minden személynek joga van betekinteni a várólistákba, a személyes adatok védelmének keretei között. Amennyiben az ellátás a maximalizált várakozási időn túl sem kezdődik meg, a szerveknek a beteg hasonló színvonalú ellátásáról kell gondoskodniuk, továbbá a beteg ebből származó mindennemű kárát téríteniük kell belátható időn belül. Az orvosoknak 13 3A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 14 3A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 13

14 megfelelő időt kell szánniuk minden egyes betegükre, beleértve az információszolgáltatás időtartamát. 8. A színvonalas szolgáltatás követelménye 15 Minden személynek joga van a színvonalas ellátáshoz, figyelembe véve a minőségre vonatkozó előírásokat. A színvonalas szolgáltatás biztosításának alapfeltétele az egészségügyi intézmények és dolgozóik nyújtotta megfelelő gyakorlati teljesítmény, kényelem és emberi bánásmód. Mindez magába foglalja a minőségre vonatkozó előírások betartását, amely előírások társadalmi konzultáció során jönnek létre, időről-időre felülvizsgáltatnak, illetve véleményezésre kerülnek. 9. A biztonság követelménye 16 Minden személynek joga van az egészségügyi rendszer hibái, orvosi mulasztások és hibák okozta bántalom elkerüléséhez, továbbá joga van a minőségi szolgáltatáshoz való hozzáféréshez. A jog biztosítása érdekében az egészségügyi intézményeknek folyamatos megfigyelés alatt kell tartaniuk a rizikófaktorokat, garantálva az orvosi eszközök karbantartását és azok használóinak hozzáértését. Minden egészségügyi szakembernek teljes felelősséget kell vállalnia az orvosi ellátás biztonságáért. Az orvosoknak a korábbi események ismerete és a folyamatos képzés alapján képeseknek kell lenniük a jövőbeni kockázatok csökkentésére. Az egészségügyi ellátást biztosító személyzet minden olyan tagja, amely hibáról számol be feletteseinek vagy kollégáinak, védelmet élvez az esetleges kedvezőtlen következményekkel szemben A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 16 3A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 14

15 10. Az innováció követelménye 17 A nemzetközi előírásoknak megfelelően, függetlenül gazdasági és pénzügyi megfontolásoktól, minden személynek joga van hozzáférni a legfejlettebb módszerekhez, beleértve a különböző diagnosztikai vizsgálatokat. Az egészségügyi szerveknek kötelességük fenntartani és támogatni a különböző orvosi kutatásokat, különös figyelmet fordítva a ritka betegségekre. A kutatási eredményeket megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. 11. A felesleges fájdalmak elkerülésének joga 18 Minden személynek joga van a fájdalom lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez, kezelésének minden egyes szakaszában. Az egészségügyi szerveknek mindent meg kell tenniük a fájdalom csökkentése érdekében, gondoskodva a csillapító megoldásokról és az azokhoz való egyszerű hozzáférésről. 12. A személyre szabott kezelés joga 19 Minden személynek joga van az igényeire szabott diagnosztikai és gyógyászati kezeléshez. Az egészségügyi szerveknek garantálniuk kell a rugalmas működést, amely a gazdasági megfontolások helyett a beteg igényeit helyezi a középpontba. 13. A panasznyújtás joga 20 Minden személynek jogában áll panasszal élni sérelmei esetén, illetve joga van a válaszhoz, vagy bármilyen egyéb visszajelzéshez. Az egészségügyi szerveknek biztosítaniuk kell e jog működését, (a harmadik fél esetleges bevonásával) ellátva a pácienseket az őket megillető jogokról szóló információkkal, elősegítve a visszaélések felismerését és a panaszok megfogalmazását. A panaszokat a hatóságoknak írásban rögzített módon kell megválaszolni egy előre megállapított időn belül. 17 Uo A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 19 Uo. 20 Uo. 15

16 A panaszok benyújtásának előírásoknak megfelelően kell történnie, esetlegesen független intézmények vagy civil szervezetek segítségével, úgy hogy a betegek kereset benyújtási joga, vagy a megegyezéshez való joga ne sérüljön. 14. Az eseti kompenzáció joga 21 Minden személynek joga van rövid időn belül a kártérítéshez, amennyiben egészségügyi ellátása során bármilyen fizikai, morális vagy pszichológiai sérelem érte. Az egészségügyi szerveknek biztosítania kell a kompenzáció lehetőségét, függetlenül a sérelem súlyától és mibenlététől (a sérelem fogalma kiterjed a hosszú várakozási időtől kezdve a valódi mulasztásokig), még akkor is, ha a kizárólagos felelősség nem megállapítható. 2. Betegjogok szabályozása hazánkban A magyar egészségügy történeti múltja: A magyar orvoslás történetét kutatva megállapítható, hogy a keleti és az európai országok történelmi fejlődéséhez hasonló. Az ősmagyaroknál az első orvosok a táltosok voltak. A legrégebbi kórházunk a Szent István által 1000-ben, Esztergomban alapított keresztes rendiek hospitale-ja volt. A XV. századig főként a királyi udvarokban működtek olasz származású orvosok, de még nagyon kevesen voltak. XVI. században német orvosok is jöttek hazánkba. Ez időben több orvosi könyvet is írtak. A török hódoltság területein nagyon kevés orvos volt, mely a babona és a kuruzslás feléledéséhez vezetett. A XIX. század hazánkban is jelentős fejlődést hozott, egyes szakmák külön váltak önálló klinikákra és intézetekre. A XX. században folytatódott a fejlődés, Pozsonyban megalapították az Erzsébet Tudományegyetemet, melyet először Budapestre, majd Pécsre helyeztek át A%2F%2Ftasz.hu%2Ffiles%2Ftasz%2Fimce%2FA_Eur pai_betegjogi_karta.doc&ei=o1jkvlzlbyyz UaTVgZAJ&usg=AFQjCNFyi-SX-TsIoS5LdUWtmc5vcljVHw&bvm=bv ,d.d24 ( ) 16

17 Korunk orvostudománya pedig szinte mérföldköves léptekkel halad a fejlődés útján. A kórbonctan, szövettan, sejttan, a fejlődéstan, a kórtan, élettan, és további szakmák is kiemelkedő eredményeket értek el. Nemkülönben a gyógyszer- és méregtan, valamint a törvényszéki orvostan is. 22 Az orvosetika alapelvei: 1. Autonómia tiszteletének elve Az autonómia görög eredetű szóból származik, jelentése öntörvényűség, önállóság, önrendelkezés. Autonómnak nevezzük azt az embert, aki fizikai és pszichológiai korlátozás nélkül tud mérlegelni az alternatívák között, s ezen alternatíváknak megfelelően képes cselekedni. A bioetikán belül ezen elv a legerősebb, habár sokszor ellentétbe kerül a jótékonyság elvével. Az orvos hiába van tisztában a legmegfelelőbb gyógymóddal, a beteg ezen elvből kifolyólag mégis ellent mondhat, ez esetben a kezelést csak a teljes tájékoztatás és megbeszélés után lehet elutasítani, ekkor a beteg már tisztában van a kezelés elmaradásának lehetséges következményeivel, de saját belátása szerint dönt annak elutasításáról, Ilyenkor az orvosnak kötelessége tiszteletben tartani a beteg döntését, még akkor is ha ez ellentétbe kerül a jótékonyság elvével Ne árts elve A Hippokráteszi eskü szövege is magában foglalja: primum nil nocere - elsősorban ne árts! A mindennapokban az orvosok a kár és a haszon ésszerű arányára törekednek, ami annyit jelent, hogy ne ártsanak többet, mint amennyit használnak. A kockázatok vállalása az maga a beteg feladata. A megfelelő tájékoztatás után a beteg dönti el, hogy beleegyezik-e az adott vizsgálatba, így vállalva annak lehetséges következményeit. Ugyanakkor, ha nem egyezik bele akkor megfosztja magát a 22 Dr. Tarr György: Élet és egészség, orvos és beteg, jog és erkölcs, az emberi méltóságfogalom szférájában. Püski Kiadó Kft., Budapest oldal 23 Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 17

18 gyógyulás esélyétől, melynek hatására akár nagyobb károsodás is bekövetkezhet az egészségügyi állapotában. Az orvostól viszont elvárható, ha a beteg a beleegyezését adta, akkor legmagasabb szakmai tudásának megfelelően, a beteg érdekeit figyelembe véve, a kockázatokat a legminimálisabbra csökkentve cselekedjen. A ne árts elvének három legfontosabb szabálya: - az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét kell szem előtt tartania - az orvosnak mindig kellő gondossággal kell eljárnia azért, hogy az orvosi beavatkozásoktól elválaszthatatlan veszélyeket a lehető legkisebb mértékre szorítsa le - a beavatkozás előnyeit és hátrányait egyaránt mérlegelnie kell, és csak azon beavatkozásokat szabad elvégeznie, ami valószínűleg kedvezőbb előnnyel járna, mint hátránnyal Jótékonyság elve Salus aegroti, suprema lex esto 25 A beteg érdeke legyen a legfőbb törvény. Két részből áll a jótékonyság elve: - tegyél jót = szüntesd meg a rosszat! - előzd meg a rosszat = ne tegyél rosszat! Az orvosnak kötelessége, hogy a beteg érdekeit a saját érdekei elé helyezze. A társadalom megkívánja, hogy egy jól képzett, szakmailag felkészült és naprakész orvostársadalom álljon a betegek rendelkezésére, így magas szintű elvárások támaszthatók velük szemben, kiváltképp az, hogy a legjobb tudásuknak megfelelően cselekedjenek Igazságosság elve Az igazságosság azt vizsgálja, hogyan kell a társadalomban az előnyöket és a hátrányokat megfelelően elosztani. Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami neki jár. 24 Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 25 Hippokrátesz 26 Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 18

19 Arisztotelész a formális igazságosság vagy egyenlőség elve: 27 - az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül kell bánni - azért formális, mert nem mondja meg, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek egyenlőtlensége morálisan olyan lényeges, hogy indokolja az egyenlőtlen bánásmódot Tartalmi igazságosság elvek: - mindenkinek egyenlően - mindenkinek szükségletei szerint - mindenkinek erőfeszítései szerint - mindenkinek teljesítménye szerint - mindenkinek érdemei szerint - mindenkinek a piac törvényei szerint 28 Betegjogok jelentősége Az állampolgár nem veszíthet jogaiból csak azért, mert egészségi állapota megváltozott, sőt mivel betegsége miatt még kiszolgáltatottabbá válik, ezért emberi jogai fokozottabb védelemre szorulnak. Az egészségügyi törvény, az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv normái biztosítják az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatba kerülő személyek jogainak védelmét. Az ún. betegjogok szabályozzák, hogy az állampolgárok hogyan érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátás során. 29 Az alábbiakban az egyes törvények szerint jellemzem a betegjogi rendelkezéseket. 27 Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Európa Könyvkiadó Budapest, Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 29 Dr. Polecsák Mária: A betegek jogai. Vince Kiadó Kft. Budapest oldal 19

20 1997. évi CLIV. törvény ( Eütv. ) által szabályozott betegjogok Alapelvek: 1997.évi CLIV. törvény 2. (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul. 30 Az egyes betegjogi szabályok az Eütv aiban találhatók. A betegjogok közül a legfontosabbak közé tartozik az együttműködéshez és tájékoztatáshoz való jog. Ez a jog kölcsönösséget feltételez a beteg és az egészségügyi szolgáltatók és annak személyzete között, és csak akkor működhet hatékonyan, ha beteg és az egészségügyi személyzet között bizalom van évi CLIV. törvény 20

21 Az Eütv-ben szabályozott általános betegjogok 31 - az egészségügyi ellátáshoz való jog A beteget megillető jogosultságok közül a legalapvetőbb, hiszen ez biztosítja a betegek számára az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét. Különbséget tesz a biztosítottak és azon személyek ellátáshoz való joga között, akik nem minősülnek biztosítottnak. A legáltalánosabb rendelkezés az, hogy minden betegnek joga van az életmentő, a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint a fájdalmainak csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez sürgős szükség esetén. A biztosítottnak joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő egészségügyi ellátáshoz évi CLIV. törvény 8. (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. 33 Ezen rendelkezés a szabad orvosválasztás lehetőségét rögzíti, és adott esetben kötelesek közölni a beteggel, ha létezik olyan intézmény, ahol a betegségének ellátását szakmai szempontból magasabb szinten tudnák véghez vinni évi CLIV. törvény 9. (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható Hidvéginé Dr. Adorján Lívia - Sáriné Dr. Simkó Ágnes: Orvos-Beteg viszonyok az egészségügyben: A betegek jogairól Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 32 Kovácsy Zsombor: Az egészségügyi jog nagy kézikönyve Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest oldal évi CLIV. törvény évi CLIV. törvény 21

22 - az emberi méltósághoz való jog Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. 35 Az emberi méltósághoz való jogot az Alaptörvény is garantálja, minden ember vele született jogaként. Alaptörvény II. cikk: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. 36 Az egészségügyi ellátás keretei között ezen jog sajátos megítélés alá esik, mely szerint a betegen kizárólag az ellátáshoz szükséges mértékű beavatkozások végezhetők el, a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni és ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges mértékben távolítható el, illetve a személyes szabadsága kizárólag sürgős szükség esetén a beteg vagy mások élete testi épségének és egészségének védelmében korlátozható. Az emberi méltósághoz való jog megsértése esetén a károsult elégtételadást illetve kártérítést is követelhet a polgári jog általános szabályai szerint. - a kapcsolattartás joga Ezen jog értelemszerűen a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekben bír különös jelentőséggel, illetve azokban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben, amelyek az egészségügyi törvény hatálya alá tartoznak. A betegnek joga van arra, hogy a kórházi tartózkodása alatt más személyekkel írásban vagy szóban kapcsolatot tartson, látogatókat fogadjon. Ez a jog azonban nem korlátozhatja az egészségügyi ellátás folytonosságát, ennek értelmében nem lehet látogatókat fogadni a látogatási időn kívül, vagy a nagyvizitek ideje alatt és nem lehet zavarni a betegtársak nyugalmát sem. A látogatási időket minden kórháznak közzé kell tennie házirendjében, ez az időtartam nem lehet ésszerűtlenül rövid. A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartás joga és a vallás szabad gyakorlásának a joga is. 35 Kovácsy Zsombor: Az egészségügyi jog nagy kézikönyve Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest oldal 36 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 22

23 A beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak használatára is a gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek joga van a gyógyintézetet bármikor elhagyni, kivéve, ha ezzel mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ilyen eset lehet, ha az adott páciens fertőző betegségben szenved, vagy pszichiátriai kezelése szükséges. A saját felelősségre való eltávozást be kell jelenteni a kezelőorvosnak és az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell ezt a tényt. Ha a beteg nem tartotta be ezeket az előírásokat és úgy távozott a kórházból, hogy az egészségügyi személyzetet nem értesítette, akkor a rendőrségnek jelezni kell az esetet és a jegyzőkönyv felvételét rögzíteni kell a beteg dokumentációjában. Itt szeretnék bemutatni egy, a témához kapcsolódó esetet. Esettanulmány: Egy arteriosclerosisban ( agy érelmeszesedés ) szenvedő beteg elhagyta az intézményt úgy, hogy arról még az intézményben dolgozók sem tudtak, a felügyelet hiánya miatt. Amikor azonban észlelték a beteg távozását, aki pizsamában hagyta el az intézményt, a hatóságokat igen, de a hozzátartozókat nem értesítették a korlátozottan cselekvőképes beteg távozásáról. A hozzátartozók, akik a beteget kívánták meglátogatni, megdöbbenéssel tapasztalták, hogy nincs ott azt édesanyjuk és azt sem tudták, hogy hova ment. Ez az eset a hozzátartozók és a kórház kapcsolatának zavarára utal. Amennyiben ugyanis a kórház és a beteg hozzátartozói megfelelő kapcsolatban vannak, úgy nincs akadálya annak, hogy a bejelentett telefonszámon, e- mailen vagy bármilyen más módon azonnal értesítést kapjanak. 38 Az Eütv. pontosan rögzíti, hogy kiket kell értesíteni a beteg távozásáról, és a történteket hogyan kell adminisztrálni. Fontos feltétel a beteg távozásával kapcsolatban, hogy a hozzátartozókat a beteg hazabocsátása előtt 24 órával tájékoztatni kell, hogy fel tudjanak készülni a hazaszállítására és a személyes dolgainak összecsomagolására. 37 Kovácsy Zsombor: Az egészségügyi jog nagy kézikönyve Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest oldal 38 Hidvéginé Dr. Adorján Lívia - Sáriné Dr. Simkó Ágnes: Orvos-Beteg viszonyok az egészségügyben: A betegek jogairól Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 23

24 Az ombudsmanhoz érkezett panaszokból megállapítható, hogy számos probléma származik abból, hogy a betegek sokszor nagy műtétek után indokolatlanul sokat várakoznak a betegszállításra, illetve egyes esetekben a zárójelentés kiadására. 39 Ilyen esetekben a legtöbbször a beteg ágyára már mások érkeznek, így a beteg a folyosón tölti várakozással az idejét. Személyes meglátásom szerint előbbi probléma abból adódik, hogy a betegszállítás irányító rendszerek nincsenek megfelelően összehangolva. A területi ellátási kötelezettség kialakításánál nincsenek tekintettel arra, hogy adott betegszállító szolgálatoknak kiosztott települések teljesen kiesnek az ellátandó területükből, így akár üres autóval több tíz kilométert kell megtenniük, vagy az összehangolatlanságból fakadó másik probléma amikor azonos irányból induló autók egy-egy beteggel mennek ugyanazon célállomásokhoz. A várakozási idő emiatt növekszik meg a nem megengedett mértékben. Ezeket az eseteket a munkám során tapasztaltam, mivel regionális központként, három megyéből érkező betegek sugárkezelését végző intézetben dolgozom, így kellő rálátással rendelkezem a betegszállítással kapcsolatos problémákra, és a betegek napi szinten történő négy-hat, akár még ennél hosszabb ideig történő várakoztatására is, amikor egy-egy autó elhoz Miskolcra egy-egy beteget és ezek után minden autó tovább indul Debrecenbe további egy-egy beteggel, majd visszafelé ugyanígy teljesítik az útvonalat. - a tájékoztatáshoz való jog Ez az egyik legfontosabb betegjog. Ez teszi lehetővé azt, hogy a beteg az orvossal és az egészségügyi személyzettel együtt tudjon működni, illetőleg lehetővé teszi a bizalom kialakulását is az orvos-beteg között. A tájékoztatáshoz való jog szorosan illeszkedik az önrendelkezési joghoz, mivel csak a megfelelő tájékoztatás esetén tudja a beteg az önrendelkezési jogát gyakorolni. Mivel szakdolgozatom fő témája ezen részhez kapcsolódik, így a többi általános betegjog rövid kifejtése után visszatérek a tájékoztatás és beleegyezés témakörének hosszabb kifejtésére. 39 Hidvéginé Dr. Adorján Lívia - Sáriné Dr. Simkó Ágnes: Orvos-Beteg viszonyok az egészségügyben: A betegek jogairól Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 24

25 - az önrendelkezéshez való jog Ezen jog alkotmányos alapokon nyugszik, ebből kifolyólag tartalma korlátozhatatlan, kivéve azon esetek körét, melyekre a törvény korlátozásokat vezet be, ezek azonban szigorú feltételekhez vannak kötve. Az Eütv ban találjuk az önrendelkezési joghoz kapcsolódó rendelkezéseket. Eütv. 15. (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 40 Ezek alapján a beteg jogosult eldönteni, hogy igénybe kívánja-e venni az ellátást, vagy esetleg annak mely részeihez nem járul hozzá. Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb biztosítéka, hogy minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezést adjon. 41 A beteg az önrendelkezési joga alapján a beleegyezését az ellátás folyamán bármikor visszavonhatja. Fontos részjogosítványa az önrendelkezési jognak, hogy bármely cselekvőképes személy jogosult megnevezni cselekvőképtelen állapota esetére olyan személyt, aki helyette jogosult lesz a beleegyező nyilatkozat megtételére. Azonban a törvény vélelmet állít fel, ha valaki cselekvőképtelen állapotban kerül az egészségügyi ellátó szervhez, úgy vélik, hogy nincs a beleegyező nyilatkozat megtételére feljogosított személy, mivel ennek beszerzése olyan jelentős késedelemmel járhat, mely a beteg életét sodorná veszélybe. A törvény által meghatározott esetekben lehetőség van a beleegyező nyilatkozat megtételétől eltekinteni, ilyen körülmény lehet, amikor mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy maga a beteg élete van veszélyben. Az Eütv. kiemelten kezeli az invazív beavatkozások esetét, mely olyan körülményt rejthet magában, melyet a beavatkozás megkezdése előtt nem látható körülmény időközbeni felmerülése okoz. Ebben az esetben sincs lehetőség a beteg beleegyezése nélkül a további beavatkozásokat elvégezni, kiterjesztett beavatkozás elvégzésére csak sürgős szükség esetén van lehetőség. A beteget tehát a tájékoztatási kötelezettség keretén belül az esetleges további beavatkozások szükségességéről tájékoztatni kell, és ehhez beleegyezését kell kérni. Ha egy orvos műtét közben látja szükségesnek olyan évi CLIV. törvény 41 Hidvéginé Dr. Adorján Lívia - Sáriné Dr. Simkó Ágnes: Orvos-Beteg viszonyok az egészségügyben: A betegek jogairól Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal 25

26 további beavatkozások elvégzését, melyhez a beteg nem adta beleegyezését, az orvosi team konzílium keretében dönti el, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e a beleegyező nyilatkozat nélküli beavatkozás elvégzéséhez. Az önrendelkezési joghoz kapcsolódik az az eset is, amikor a beteg jogosult tiltakozni szerveinek halála esetén történő felhasználásról. Amennyiben nem tesz életében tiltakozó nyilatkozatot, azt kell vélelmezi, hogy hozzájárul a működő képes szerveinek adományozásához. Sok esetben a hozzátartozókat megkérdezik, akik kifejezetten tiltakoznak a szerv- vagy szövetátültetés ellen, így nem feltétlenül érvényesül a beteg akarata. Hazánkban ezért is nagyon kevés az átültetések száma, mert nincs megfelelően tájékoztatva a társadalom. - az ellátás visszautasításának joga Az Eütv ban biztosítja a cselekvőképes beteg számára az ellátás visszautasításának jogát, abban az esetben, ha ez mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Eütv. 20. (1) A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. 42 Ha a beteg állapotában az ellátás elmaradása miatt súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be, akkor csak a megfelelő alaki kötöttségekkel megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza az ellátást. A gyógyíthatatlan betegeknél lehetőség van arra, hogy a beteg életmentő vagy életfenntartó ellátást visszautasítson. A beteg ezen nyilatkozatát bármikor visszavonhatja. Egy felmérés szerint a megkérdezettek nagyobb része egyetért az ápoltak döntési jogával. A megkérdezett orvosok szinte mindegyike arról számolt be, hogy praxisában fordult már elő nagyon ritkán, hogy a páciense nem fogadta el az általa javasolt kezelést, vagy nem egyezett bele a műtétbe. Ilyen esetekben a beteg szóbeli nyilatkozatát egy újabb tájékoztatás követi. Ennek során ismételten átbeszélik a fennmaradó lehetőségeket. A betegek jó része speciális vizsgálatokat utasít vissza, és egyéb gyógymódok, kezelési lehetőségek felől érdeklődnek. Az interjúalanyok közül egyetlen orvossal fordult elő, hogy nagyobb beavatkozást utasított vissza a betege. Ilyen esetek leginkább a műtéti osztályokon (sebészet, nőgyógyászat, urológia) szoktak évi CLIV. törvény 26

27 előfordulni, ahol esetlegesen egy végtagcsonkolást, vagy egy vastagbél-kivezetést rendelhet el az orvos. Ebben az esetben az orvos felkéri a szakmai bizottságot, hogy vizsgálják meg azt a tényt, hogy a beteg tudatában van-e döntéseinek következményeivel. Egy érdekes körülmény volt az, hogy csupán a megkérdezettek egynegyede volt tisztában azzal, hogy lehetősége van a kezelés visszautasítására az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Eütv. 24. (1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy - a ban foglaltak figyelembevételével - egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. (2) Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. 44 Az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát is a tájékoztatáshoz való jogosultsággal kapcsolatosan emeli ki a törvény. Az egészségügyi szolgáltatás során a betegek kezelésével kapcsolatban számos egészségügyi és személyazonosító adatot kell nyilvántartani, feljegyzések is készülhetnek a betegségekkel kapcsolatosan. Az egészségügyi szolgáltatások során keletkezett és az egészségügyi dolgozók tudomására jutott adatokat összességükben egészségügyi dokumentációnak nevezzük. Ehhez képest szűkebb fogalom az egészségügyi adat, mely az érintett személy testi, lelki és értelmi állapotára utal, káros szenvedélyére, valamint a megbetegedése, illetve elhalálozása körülményeire. A két fogalom elkülönítése azért kiemelkedően fontos, mert az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, míg az egészségügyi adattal a beteg saját maga rendelkezik. A beteg jogai az egészségügyi dokumentációval kapcsolatban: o jogosult arra, hogy a gyógykezelésével összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjon o jogosult egészségügyi adatainak megismerésére o egészségügyi dokumentációjába betekinthet, és azokról saját költségére másolatot kérhet 43 Heuer Orsolya: Betegjogok Magyarországon - Szabályok és Gyakorlat - Kiadja: Társaság a Szabadságjogokért, Budapest oldal évi CLIV. törvény 27

28 o jogosult arra, hogy az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor zárójelentést kapjon o egészségügyi adatairól indokolt célra, saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt is igényelhet o kérheti az általa hiányosnak vagy pontatlannak tartott vélt minden olyan rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció kiegészítését vagy kijavítását, amelyet a kezelőorvosa, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá, a hibás egészségügyi adatot pedig úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat is megállapítható legyen az orvosi titoktartáshoz való jog Eütv. 25. (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. (2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. 46 Az orvos, valamint az egészségügyi ellátásban más résztvevők a munkájuk során tudomásukra jutott egészségügyi és más személyes adatokat csak az arra jogosulttal közölhetnek és azokat kötelesek bizalmasan kezelni. A beteg egészségügyi adatai általában csak azzal közölhetők, akit a beteg saját maga megnevez teljes bizonyító erejű magánokiratban. Ezért fordulhatott elő az az eset, amikor az orvos megkérte a beteg hozzátartozóját, hogy amíg a beteggel közli a diagnózist és a kezelési tervet, addig a rendelőt szíveskedjen elhagyni. Léteznek azonban olyan esetek is, amikor a beteg beleegyezése nem szükséges, ilyen eset, amikor mások élete, testi épsége veszélyben van vagy egészségének védelme szükségessé teszi ezt az intézkedést. 45 Hidvéginé Dr. Adorján Lívia - Sáriné Dr. Simkó Ágnes: Orvos-Beteg viszonyok az egészségügyben: A betegek jogairól Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest oldal évi CLIV. törvény 28

Ellátások visszautasításának szabályai

Ellátások visszautasításának szabályai Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme

Speciális csoportok jogvédelme TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Speciális csoportok jogvédelme Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22 Jogszabályok Alaptörvény

Részletesebben

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Bioetikai Kódex Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. AZ ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÓ MAGATARTÁSA... 5 2. A VIZSGÁLATI

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

XV. ker. Önkormányzat Egészségügyi Intézménye. 1152 Budapest, Rákos út 77/a. INTÉZMÉNYI SZABÁLYZAT HÁZIREND. 08.sz. kiadás: 2016. február 1.

XV. ker. Önkormányzat Egészségügyi Intézménye. 1152 Budapest, Rákos út 77/a. INTÉZMÉNYI SZABÁLYZAT HÁZIREND. 08.sz. kiadás: 2016. február 1. INTÉZMÉNYI SZABÁLYZAT 08.sz. kiadás: 2016. február 1. Készítette: ------------------------------------------------------ Dr. Sólyom Olimpia főigazgató főorvos Kiadás előtt átvizsgálta: Jóváhagyta: --------------------------------------------------

Részletesebben

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe. Elfogadta a Magyar Orvosi Kamara Küldöttközgyűlése 2011. szeptember 24-én

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe. Elfogadta a Magyar Orvosi Kamara Küldöttközgyűlése 2011. szeptember 24-én A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe Elfogadta a Magyar Orvosi Kamara Küldöttközgyűlése 2011. szeptember 24-én A törvény értelmében hatályba lép 2012. január 1-én 1 Előszó A Magyar Orvosi Kamara működését

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX kivonat

ETIKAI KÓDEX kivonat ETIKAI KÓDEX kivonat I. AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA ÉS HATÁLYA A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. Etikai Kódexe a környezetünkkel szembeni felelősséget, az üzletvitelünkben érvényesülő feddhetetlenséget, az üzleti érdek és vagyon

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT SZOCIÁLIS FELADATAINAK SZAKMAI PROGRAMJA

KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT SZOCIÁLIS FELADATAINAK SZAKMAI PROGRAMJA KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT SZOCIÁLIS FELADATAINAK SZAKMAI PROGRAMJA Gyöngyös, 2016. január 1. JOGI STÁTUSZ AZ INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE: Kistérségi Humán Szolgáltató Központ AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról 198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

1/2014. (VI.11.) polgármesteri utasítás. Segesd Község Önkormányzata Védőnői Szolgálatának. Adatkezelési szabályzatáról

1/2014. (VI.11.) polgármesteri utasítás. Segesd Község Önkormányzata Védőnői Szolgálatának. Adatkezelési szabályzatáról 1/2014. (VI.11.) polgármesteri utasítás Segesd Község Önkormányzata Védőnői Szolgálatának Adatkezelési szabályzatáról Érvényes: 2014. július 1.-től Jóváhagyta: polgármester 1. Általános rendelkezés 1.1.

Részletesebben

Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának

Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának jóváhagyására Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő:

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Egy ujjficam története

Egy ujjficam története ESETTANULMÁNY Egy ujjficam története Köleszné Hanák Gabriella betegjogi képviselő Közép-magyarországi Régió 1. Esetleírás A beteg május 29-én 16 óra körül otthon megbotlott, és a jobb kéz hüvelykujjával

Részletesebben

Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény

Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Kiszombor, Óbébai u. 11. SZAKMAI PROGRAM Az Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Szakmai Programja egységes szerkezetbe foglalva jóváhagyva: Kiszombor

Részletesebben

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. - MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526 Miskolc, Eperjesi u 5 H Á Z I R E N D 2012-06

Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526 Miskolc, Eperjesi u 5 H Á Z I R E N D 2012-06 Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526 Miskolc, Eperjesi u 5 H Á Z I R E N D 2012-06 HÁZIREND Bevezető Kérem Önöket, hogy e Házirendet, mely a Szépkorúak Háza

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 1. Cím. Működési elvek

IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 1. Cím. Működési elvek IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím Működési elvek 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM. Izsák Város Gondozási Központ. 6070 Izsák. Kossuth L.u.49. Tel.:76/569-099

SZAKMAI PROGRAM. Izsák Város Gondozási Központ. 6070 Izsák. Kossuth L.u.49. Tel.:76/569-099 SZAKMAI PROGRAM Izsák Város Gondozási Központ 6070 Izsák. Kossuth L.u.49. Tel.:76/569-099 Jóváhagyva Izsák Város Képviselő-testületének /2016.( )számú határozatával. A város bemutatása: Izsák Város Gondozási

Részletesebben

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, hogy az eddiginél többre taníthatók.

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE L 84/72 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2014.3.20. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és

Részletesebben

KIVONAT. A Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 19-én megtartott rendkívüli ülésén készült jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. A Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 19-én megtartott rendkívüli ülésén készült jegyzőkönyvéből. KIVONAT A Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 19-én megtartott rendkívüli ülésén készült jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület egyhangúlag, 6 igen szavazattal, ellenszavazat

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Készítette: Zelnik Krisztina adatvédelmi felelős... Ellenőrizte: Dr. Szabó Dávid jogász... Jóváhagyta: Dr. Stankovics Éva főigazgató... Hatálybalépés dátuma: 2015.03.10.

Részletesebben

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam 2012. évi 8. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam 2012. évi 8. szám II. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita pénzügyi

Részletesebben

Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter

Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter SZAKMAI PROGRAM a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra és a család-és gyermekjóléti szolgálatra TARTALOMJEGYZÉK I. A

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. E T I K A I K Ó D E X E I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A piaci siker egyik kulcsa a vállalat céljait támogató és a munkatársak magatartásában is megnyilvánuló pozitív

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND 2015 TARTALOMJEGYZÉK B e v e z e t ő I. A házirend célja... 2 II. A házirend hatálya... 3 III. A házirend nyilvánossága...

Részletesebben

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKEK ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok... 3 2. A Gyermekek Alternatív

Részletesebben

T/6398. számú. törvényjavaslat. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról

T/6398. számú. törvényjavaslat. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6398. számú törvényjavaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2015. szeptember 2015. évi

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM

Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM Gondozási Központ Idősek Otthona szakmai programja Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alapellátások szakmai programját - figyelembe

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kalocsai Gyermekotthon Általános Iskola és

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01.

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2016. január 01. Tartalomjegyzék 1. Az intézményre vonatkozó adatok 3. oldal 2. Az ellátottak köre és az ellátási terület

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1997. évi XLVII. törvény 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről A 2009.10.03. óta határozatlan ideig

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők:

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők: Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő az Egészségügyről

Részletesebben

4. sztenderd: Testi és lelki jóllét

4. sztenderd: Testi és lelki jóllét 4. sztenderd: Testi és lelki jóllét A bentlakásos intézményben élő időseknek az intézmény szükségleteiknek megfelelő gondozást, magas színvonalú ápolást biztosít, támogatja lelki egészségük megőrzését,

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA.

A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA. A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA. ANTAL GÉZA 1 Az aggodalmak és félelmek ellenére mégis 1997. április hónapban elkezdődött a program, modellkísérlet, mely útjára indította

Részletesebben

Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM. Hatályos: 2016. április 8.

Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM. Hatályos: 2016. április 8. Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM Hatályos: 2016. április 8. TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény célja, feladata Az intézmény alapelvei Az intézmény jelképe Az intézmény

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

H Á Z I R E N D 2015. Tiszáninneni Református Egyházkerület Bőcsi Idősek Otthona

H Á Z I R E N D 2015. Tiszáninneni Református Egyházkerület Bőcsi Idősek Otthona Tiszáninneni Református Egyházkerület Bőcsi Idősek Otthona 3574 Bőcs, Rákóczi u. 102. telefon/fax: (46) 318-190, 318-498 e-mail: bocsi.idosotthon@freemail.hu H Á Z I R E N D 2015. 1 H Á Z I R E N D BEVEZETŐ

Részletesebben

ÓVODAI HÁZIREND. Vámosszabadi Vackor Óvoda. OM azonosító: 030410. VIDA ESZTER óvodavezető. Vámosszabadi 2015. 9061.Vámosszabadi Szabadi út.53.

ÓVODAI HÁZIREND. Vámosszabadi Vackor Óvoda. OM azonosító: 030410. VIDA ESZTER óvodavezető. Vámosszabadi 2015. 9061.Vámosszabadi Szabadi út.53. Vámosszabadi Vackor Óvoda 9061.Vámosszabadi Szabadi út.53. ÓVODAI HÁZIREND OM azonosító: 030410 A nevelőtestület közreműködésével készítette: VIDA ESZTER óvodavezető Vámosszabadi 2015. -1- Óvodai Házirend

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN ANGYAL MAGDOLNA CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN Összefoglaló A vizsgálat során feltett kérdésekre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

A Társaság a Szabadságjogokért Gyerekkel vagyok című kampánya keretében folytatott felmérésének összegzése alapján elkészített javaslatok

A Társaság a Szabadságjogokért Gyerekkel vagyok című kampánya keretében folytatott felmérésének összegzése alapján elkészített javaslatok A Társaság a Szabadságjogokért Gyerekkel vagyok című kampánya keretében folytatott felmérésének összegzése alapján elkészített javaslatok A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet egy Magyarországon

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 14. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 14. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 14. hét SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet

Részletesebben

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló,

Részletesebben

Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41. Házirendje 2015.

Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41. Házirendje 2015. Magonc Óvoda Házirendje 2015. Az intézmény OM azonosítója: Készítette: 200535 Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:../2015. ( ) az intézményvezető aláírása Ph Legitimációs eljárás Szülői Közösség nevében

Részletesebben

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda jellemző adata 1 1.1. Az óvoda személyi feltétel 3 1.2. Óvoda tárgyi dologi feltétele 6 1.2.1. Az óvoda épületének legfőbb jegyei 6 1.2.2. Az

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 őszén Baranya megye intézményi rendszerének alapjogi szempontú

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM ETIKAI SZABÁLYZATA

A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM ETIKAI SZABÁLYZATA BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR Str. Mihail Kogălniceanu / Farkas utca. 1., 400084 Kolozsvár Tel. (00)40-264-405300*; 405301; 405302; 405322 e-mail: staff@staff.ubbcluj.ro A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

Részletesebben

MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE

MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE TERVEZET MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE Székhely:1082 Budapest, Üllői út 78/a. Nyilvántartási száma: Fővárosi Bíróság: 4894/1992 Adóigazgatási száma:18060968-1-42 2013. év április hó 13. napján

Részletesebben

Köszönettel: H Á Z I R E N D Győr, 2013. 04.10.

Köszönettel: H Á Z I R E N D Győr, 2013. 04.10. Kedves Szülők! Kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására. Köszönettel: H Á Z I R E N D Győr, 2013.

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA 2011. JÚNIUS NAPJÁN KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben