A DOMBORZAT MINT TALAJKÉPZÕ TÉNYEZÕ KVANTITATÍV MODELLEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZATI MODELLEK FELHASZNÁLÁSÁVAL. Dr. Dobos Endre 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DOMBORZAT MINT TALAJKÉPZÕ TÉNYEZÕ KVANTITATÍV MODELLEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZATI MODELLEK FELHASZNÁLÁSÁVAL. Dr. Dobos Endre 1."

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged A DOMBORZAT MINT TALAJKÉPZÕ TÉNYEZÕ KVANTITATÍV MODELLEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZATI MODELLEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dr. Dobos Endre 1 Összefoglaló A domborzati jellemzők használata a talajtérképezésben és a talajparaméterek statisztikai, geostatisztikai úton történő becslése viszonylag jó eredményt mutat. A regressziós becslések és a referencia állományok általában 50%-os egyezést mutattak, amelyek közül a hidromorf tulajdonságok becslési sikeressége emelkedik ki a 60-70%-os hasonlósági értékekkel. Ezek az eredmények nem meglepőek, mert a vízhatás alatt képződött talajok jelentős részénél a domborzati tényezők eredményeképpen lép fel időszakos vagy tartós vízhatás, így az öt talajképző tényező közül a domborzat ebben az esetben kitüntetett szereppel bír. Más a helyzet a többi talajjellemezőnél, ahol a domborzat talajjelleg alakító szerepe viszonylag alacsonyabb. Itt az R 2 értékek már csak 0,5 körüliek. Ezen értékek még mindig azt jelzik, hogy a domborzat felel a térbeli változatosság közel feléért, így a felszínalaktani jellemzők beépítése a talajképződési modellekbe mindenképpen szükségszerű. Tovább javíthatja a modell hatékonyságát más talajképző tényezők direkt vagy indirekt beépítése, mint pl. a légi és űrfelvételek hozzáadása a modellhez. Ezek az adatforrások a növényzet állapotán keresztül utalnak a klímára és részben a talajképző kőzetre is. Ezeket a tényezőket együtt kezelve egy sokkal komplexebb modellt kaphatunk, amelynek hatékonysága 80-90%-ot is elérheti. Bevezetés A talajok megismerése minden esetben annak mérhető, minőségi és mennyiségi jellemzőin keresztül történik. Ezen információk direkt módon, terepi adat-felvételezések útján, vagy más környezeti jellemzőkből származtatva állíthatók elő. A Dokutchajev és Mendelejev által felismert empírikus összefüggést a talajképződés és az öt talajképző tényező között Jenny (1941) foglalta először kvantitatív leíró formába, melynek eredménye a híres CLORPT függvény lett: S = f (CL, O, R, P, T) ahol S a talaj, CL a klíma, O az élő szervezetek, R a domborzat, P a talajképző kőzet és T az idő. A domborzat a felszínalaktani jellemzők komplex együttese, melynek talajképződésre kifejtett hatása így komplex formában igen nehezen értelmezhető. A domborzat kvantitatív vizsgálata egyedi jellemzők meghatározását igényli. A talajképződés modelljébe való beillesztés előtt tehát mindenképpen szükség van azon domborzati jellemzők meghatározására, amik a talajképződés folyamatára szignifikáns hatást fejtenek ki. Második lépésként ezeket az adatokat elő kell állítani. A modern, számítástechnikai eszközökön alapuló pedometriai eszköztár szinte minden esetben digitális formátumú bemeneti adatokat igényel. Ez a digitális forma lehet digitalizált szintvonalas térkép vagy magassági pont 1 egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc-Egyetemváros, 3515, ecodobos@gold.uni-miskolc.hu 1

2 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző hálózat, amelyek használhatósága azonban hiányos fedése miatt gyakran korlátozott. Mivel a talajok és a domborzat is folytonosan változik a térben, ezért digitális reprezentációjának is fednie kell a teret a sikeres modellfuttatás érdekében. A domborzatot folytonosan reprezentáló, modellező adatállomány a digitális domborzatmodell (DDM), amelynek szerepe a környezeti erőforrások térképezésében egyre jelentősebbé válik. A fejlett világ szinte teljes területére rendelkezésre áll valamilyen durvább felbontású DDM. Magyarország teljes területére elkészült a 10 méteres térbeli felbontásban állomány, amit a közeljövőben az 5 méteres felbontás követ. Mivel DDM előállítható a fejlett térinformatikai szoftverek segítségével is, ezért bármely területre elkészíthető. Digitális domborzati modellekből származtatott információk 1. táblázat. Elsődleges és másodlagos DDM-ből származtatott domborzati jellemzők Elsődleges domborzati jellemzők számítása Abszolút magasság Relatív magasság Lejtő % Lejtő irányú lejtőprofil Lejtőre merőleges irányú lejtőprofil Vízgyűjtő terület Lejtőhossz Helyi erózióbázistól való távolság Helyi erózióbázis feletti magasság Kitettség (Aspect) Másodlagos domborzati jellemzők Nedvességi index (Wetness index WI v. Compound Topographic log (A / S) A: vízgyűjtő terület; S: lejtő százalék Index: CTI) Vízfolyás energia index (Stream Power Index: SPI) log (A * S ) A: vízgyűjtő terület; S: lejtő százalék Relief Focalmax-Focalmin Focalmax: adott területegységen belül található legnagyobb magassági érték Focalmin: adott területegységen belül található legkisebb magassági érték Vízfolyás közelségi index (Drainage Proximity Index: DPI) Összegyűjtött ráfolyási index (Accumulated Flow Index: AFI) Üledék szállító képesség indexe (Sediment Transport Capacity Index: STCI) Felszíni vízfolyás hálózat Felszíntagoltsági mutató (Potential drainage density: PDD) Dobos et al. (1997) (E dr / P dr ) * 100 E dr : Helyi erózióbázis feletti magasság, P dr : Helyi erózióbázistól való távolság A dr / E dr E dr : Helyi erózióbázis feletti magasság, A dr :a legközelebbi vízfolyásszakaszhoz tartozó vízgyűjtő nagysága (A / 22.13) 0,6 * (sin S/ 0,0896) 1,3 A: vízgyűjtő terület; S: lejtő százalék Adott értéknél nagyobb "vízgyűjtőjű" képelemek Vízfolyás képelemek adott területre eső száma 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged Digitális domborzati modellekből számos domborzati jellemző származtatható, amelyek vélhetően hatással vannak a talaj képződésére és a talaj fizikai, kémia tulajdonságainak alakulására. A talajtani szakirodalom elsődleges és másodlagos jellemzőkként csoportosítja a származtatott paramétereket (1. táblázat). DDM-ből származtatott mutatók talajtani használatára több próbálkozás is született (Bell et al. 1992, Moore et al. 1993, Odeh et al. 1994, Bell et al. 1994, Thompson et al. 1997, Dobos et al. 1997, Dobos et al. 2000). Bell et al (1994) az A-szint vastagságát és a kilúgzás mélységét modellezte. Megállapította, hogy 51%-a az A-szint vastagság térbeli variabilitásnak és 41%-a kilúgzási szint mélyégének térbeli eloszlása magyarázható a WI, a DPI és az AFI indexek felhasználásával. Moore et al. (1993) az A-szint vastagságát, szerves anyag tartalmat, ph-t, foszfor-tartalmat, valamint a homok és por frakciót vizsgálta. Eredményei azt mutatták, hogy a WI és a lejtő % volt a leginkább meghatározó domborzati jellemző, amikor egyénileg vizsgálta az értékek korrelációját. Öt domborzati jellemzőből (lejtő, WI, SPI, kitettség és a lejtő irányú lejtőprofil) számított regressziós egyenlet alapján 63%-a a porfrakció, 52%-a a homok frakció, 40%-a a ph, 48%-a az oldható foszfor és a szerves anyag tartalom, valamint 50%-a az A szint vastagság térbeli variabilitásának volt megmagyarázható. Bell et al (1992) 74 %-os egyezést talált a domborzati jellemzőkből (lejtő %, átlagos lejtés a vízfolyásig, helyi vízfolyástól való távolság, helyi vízfolyás feletti magasság, lejtőre merőleges irányú lejtőprofil) származtatott és a valós hidromorf talajeloszlás között. Thompson et al (1997) 64-65%-os egyezést ért el egy hidromorf hatást jelző színmutató és a lejtő %, a helyi erózióbázis feletti magasság, a lejtőre merőleges irányú lejtőprofil és a lejtőirányú lejtőprofil felhasználásával összeállított regressziós egyenlet segítségével. Odeh et al. (1994) a talajszelvény mélységét, a szilárd kőzet mélységét, a feltalaj kavicstartalmát és a B-szint agyagtartalmát próbálta domborzati paraméterek segítségével becsülni. A regressziós egyenletben a lejtő %, a lejtőre merőleges irányú lejtőprofil és a lejtőirányú lejtőprofil, az adott ponthoz tartozó vízgyűjtő és lejtőhossz természetes logaritmusa változókat használva 45-75%-os egyezést talált. Kimagasló egyezést mutatott a talajfelszín kavicstartalma, míg a másik három érték '50%-os hasonlóságot mutatott a referencia adatokkal. McKenzie és Ryan (1999) egy komplex, DDM és gamma-radiometer adatokon alapuló környezeti modellt dolgozott ki, mely geológiai, éghajlati és domborzati jellemzőket foglalt magába. E modellel a talajszelvény mélységét, valamint a talaj teljes foszfor és szén tartalmát próbálták megbecsülni. Az eredmények 42, 78 és 54 %-os egyezést mutattak a referencia adatokkal. de Bruin és Stein (1998) DDM-ből származtatott domborzati jellemzők és a talaj agyagtartalmát vettette össze. A felhasznált domborzati jellemzők (tengerszint feletti magasság, lejtőszázalék, lejtőre merőleges lejtőprofil, CTI és SPI) és a talaj agyagtartalmának korrelációs együtthatójára (r 2 ) 0,68-as értéket kapott. King és munkatársai (1999) egy gyengén lejtő területen vizsgálta a digitális domborzati jellemzők és egy kilúgzott, agyagos vályog szint megjelenésének törvényszerűségeit. A lejtőszázalék és a kitettség volt a legmagasabb korrelációs együtthatót eredményező mutató. A vizsgált talajszintet hordozó domináns kitettségi irány és a területen uralkodó szélirány egybeesése alapján megállapítható volt a szél fontos szerepe a talajmintázat kialakításában. Young és Hammer (2000) USA talajosztályozási kategóriák térbeli elterjedését (talajtípusokat) vetette össze DDM-ből származtatott domborzati jellemzőkkel. Az eredmények nem mutattak jelentős statisztikai összefüggéseket az egyedi domborzati jellemzők és a talajtípusok elterjedése között. Klaszter-analízis segítségével azonban olyan digitális állományt hoztak létre, amely viszont már részben alkalmas volt a talajtípusok térbeli variabilitásának jellemzésére. Magyarországon a digitális domborzati modellek talajtani felhasználására elsősorban az erózió kutatásban találunk példát (Centeri és Pataki, 2000). Dobos et al. (1997) a PDD, DDM 3

4 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző és lejtő% fedvényeket használt a hidromorf talajok lehatárolására és 69%-os egyezést talált a referencia állománnyal. Az irodalmi áttekintésből kitűnik, hogy a digitális domborzati modellekből származtatott domborzati jellemzők számos talajtulajdonsággal mutatnak határozott térbeli összefüggést. Célom e munkában az volt, hogy kvantitatív módon jellemezzem a talaj és a domborzat összefüggéseit. Vizsgálati területként az Északi középhegység természeti viszonyait viszonylag jól tükröző Alacska község (Tardonai-dombság) közigazgatási területét választottam. A munka keretében négy talajtani paramétert (szervesanyag tartalom, humuszos szint mélysége, valamint a vizes és a KCL-es ph) vetettem össze számos digitális domborzati mutatóval. A vizsgált paraméterek térbeli varianciáinak összefüggéseit kvantitatív módon közelítve térbeli korrelációs együtthatókat számítottam. Ezen együtthatók alapján olyan modelleket állítottam fel., amelyek domborzati jellemzők alapján próbálták a fentebb említett négy talajtulajdonság értékeit megbecsülni. A vizsgálati terület Anyag és módszer A vizsgálati terület Alacska község határát fedi le, megközelítően 10,34 km 2 -nyi területen. A község a Tardonai dombság területén fekszik. Tengerszint feletti magassága 147 és 341 méter között mozog. Relief értékei a keleti oldalon 50-80méter közöttiek, míg nyugat felé haladva a 120- métert is elérik. A falu határa egy zárt vízgyűjtő rendszert alkot, melynek egyetlen kifolyása az Alacska patak. Területét alapvetően három ujjszerűen szétágazó völgy és a közöttük elnyúló völgyközi hátak jellemzik, melyek lefutása nyugat-keleti, illetve északnyugat-keleti irányú. Jellemző a völgyközi hátakra az asszimetrikus keresztmetszet. Délnyugati oldalaik gyakran %-os lejtésűek, míg az észak-keleti oldal mindig lankásabb, %-os lejtéssel bír. Talajtani szempontból elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralkodnak, de a meredek lejtők miatt gyakoriak a földes kopárok, illetve humuszos- és futóhomok talajok is. A völgytalpakon és a lejtő pihenőin lejtőhordalék talajok uralkodnak, melyek többnyire feketék, szerves anyagban gazdag, magas agyagtartalommal jellemezhető talajok. A kiszélesedő völgytalpakon réti talajok találhatóak. Az uralkodó fizikai féleség a területen a vályogos homok, homokos vályog és vályog kategóriák között oszlik meg. Domborzati modell és a származtatott állományok A terület digitális domborzati modelljét az 1:10000-es EOTR szelvények alapján állítottuk elő. A szintvonalak és a patakok bedigitalizálása után a raszteres (grid) állományt az ARC/Info topogridtool parancsával állítottuk elő. A DDM térbeli felbontása 10 méteres. A domborzat jellemzésére a következőkben felsorolt állományokat készítettem el: Kitettség Vízgyűjtő terület CTI Összetett lejtőprofil Lejtőirányú lejtőprofil Lejtőre merőleges lejtőprofil Tengerszint feletti magasság 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged Lejtés iránya PDD Relief Lejtő százalék SPI Talajminta-vételezés és feldolgozás A területen 115 pontot jelöltünk ki és mintáztunk meg a Miskolci Egyetem geográfus hallgatóinak segítségével. A pontok kijelölésekkor a következő szempontokat vettem alapul: (i) a minták a teljes területen közel egyenletesen legyenek elosztva; (ii) minden domborzati helyzet képviselve legyen; (iii) minden területhasználati típus kiterjedésének arányában legyen képviselve; (iv) minden talajtípus kiterjedésének arányában szerepeljen a minták között. A pontok helyének végleges kijelölését helyszíni terepbejárás, előmintázás és reprezentatívnak ítélt transzektek mentén kijelölt alapszelvények előzték meg. A mintavételi pontok koordinátáinak bemérése egy kézi GPS készülékkel történt, melynek műszaki leírás szerinti pontossága 3-4 méteres horizontális hibát feltételez. A laboradatokat és a hozzá tartozó koordinátákat az ArcView 3.2 szoftvercsomag segítségével pont fedvénnyé alakítottam. A területen a pontok elhelyezkedését az 1.ábra szemlélteti. 1. ábra. Alacska község domborzati modellje és a talajmintavételi pontok A bolygatatlan szerkezetű mintákat egységnyi térfogatú szúróhengerrel vettük. Tömeg- és nedvességtartalom mérés után meghatároztam a térfogattömegét. Erre azért volt szükség, mert a talaj szerves anyag tartalmát területegységre vetítve akartuk megadni (kg/m 2 ). A mintákat minden esetben ásott szelvényből vettük. A humuszos szint mélységét a szín alapján határoztuk meg. Helyszínen történő becsléssel meghatároztuk azt a mélységet, amelynek humusz tartalma a teljes szint átlagát tartalmazza. Innen vettük a mintát, aminek szerves anyag tartalmát később a teljes szintre tudtuk vetíteni. 5

6 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző Laborban a mintákon a következő mérések történtek: tömeg, nedvességtartalom, ph, ph KCL, CaCO3-tartalom, szerves anyag tartalom (Tyurin módszer) A mérések módszere megegyezett a Búzás (1988) féle talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyvben leírtakkal. A területegységre vetített szervesanyag tartalmat a térfogattömeg és a szervesanyag tömegszázalékok alapján számítottam. Statisztikai, geostatisztikai feldolgozás Mivel a munka célja egyes talajtulajdonságok és domborzati jellemzők összefüggéseinek kvantitatív jellemzése volt, ezért olyan statisztikai mutatók származtatására került sor, amelyek jól jellemezhetik a térbeli összefüggéseket, hasonlóságot. A talajtulajdonságok és a domborzatmodellből származtatott mutatók kapcsolatának erősségét korreláció analízissel és lineáris regresszió analízissel vizsgáltam. Ezen kapcsolatok kvantitatív jellemzésére számítottam a meghatározottsági (R 2 ), valamint a Pearson-féle korrelációs együtthatókat, valamint regressziós modelleket építettem fel a talajjellemzők vizsgálatára. A statisztikai feldolgozás az SPSS staisztikai szoftver csomaggal történt. A korábban gépre vitt és pont fedvénnyé alakított állományt krigeléssel (ordinary kriging) alakítottuk folytonos állománnyá és hoztunk létre belőle 10 méteres térbeli felbontású állományt a szerves anyag tartalomra, a humuszos szint mélységére, a ph-ra és a ph KCL -re. Eredmények és értékelésük Magyarországon hasonló, digitális domborzati modellekből származtatott információkat korábban még nem vetettek össze talajinformációkkal. Ebből a szempontból összehasonlításiadat nem állt rendelkezésre. Korábbi publikált vizsgálat csak a Mátraalja területéről származik, ahol hidromorf talajok és a hidromorfitást előrejelző digitális domborzati mutatók térbeli eloszlásának hasonlóságát, korrelációját vizsgáltam. Akkor a vizsgált 100 méteres térbeli felbontás jelentősen elmaradt az itt alkalmazott felbontástól, az eredmény mégis igen meggyőző volt, 69%-os egyezés. A nemzetközi szakirodalmi adatok szintén magas domborzat-talajtulajdonsági kapcsolat erősséget jeleztek. A legerősebb korrelációs kapcsolatot általában a hidromorf jellegek megjelenése, a fizikai féleség kategóriái (ha nem geológiai eredetű különbségekről van szó), valamint a humuszos szint mélysége mutatta. Meg kell azonban jegyezni, hogy az esetek túlnyomó többségében a vizsgált terület viszonylag kicsi volt és területhasználatában homogén. Alacska község esetében arra kerestünk elsősorban választ, hogy egy nagyobb térbeli egységben, ahol a az emberi tevékenység évszázadok óta jelen van és hatása jelentős változásokat okozott a terület talajtani viszonyaiban, miképpen használhatók a digitális domborzati modellekben tárolt információk gyakorlati talajtani és környezeti problémák megoldására. Olyan talajtani paramétereket vizsgáltunk, amelyek alapvetően meghatározzák a talajok környezeti terhelhetőségét, termőképességét és egyben nagy mintamennyiséget is viszonylag egyszerűen meg lehet vizsgálni. A talajok szervesanyag tartalmának becslése a környezeti rendszerekben végbemenő szénháztartási egyensúly antropogén felborulása miatt igen aktuális téma, ezért a vizsgálatok között a szerves anyag tartalom meghatározása volt az elsődleges kritérium. Viszonylag könnyű kivitelezhetősége miatt és nagy jelentősége miatt az összes minta esetében megmértük a talajok CACO 3 tartalmát és a kémhatását jellemző vizes és KCL-es ph. A regresszió-analízis eredményei a 2. táblázatban találhatóak. Alapvetően két regressziós megközelítést alkalmaztunk. 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged táblázat. A regressziós modellek meghatározottsági mutatói (R 2 ) Enter Keresett változó R R 2 Adj. R 2 Szignifikancia szint Szerves anyag tartalom R R 2 Adj. R 2 Stepwise Modellbe bevett változók 0,5186 0,2689 0,1671 0, ,4650 0,2162 0,1984 PDD Lejtő százalék Szignifikancia szint 5,8E-05 0,0208 Humuszos 0,4991 0,2491 0,1446 0, ,4082 0,1668 0,1573 PDD 5,89E-05 szint mélysége PH H2O 0,5726 0,3279 0,2343 0, ,4742 0,2249 0,2073 Lefolyási irány DEM 2,45E-05 0, ph KCL 0,5626 0,3165 0,2213 0, ,3960 0,1568 0,1473 Lefolyási irány 0, A forward stepwise (stepwise) és az enter megközelítést. A forward stepwise minden lépésnél meghatározza azt a változót, amelyik a legmagasabb F* értéket adja, vagyis amelyik a legtöbb potenciális információt tartalmazza a függő változó közelítésére. A következő lépésben megvizsgálja a többi változót és újra a legmagasabb F* értékkel rendelkezőt emeli be a modellbe. Ezután az algoritmus megvizsgálja, hogy a korábban bekerültek közül van-e olyan változó, amelyik modellhez hozzáadott információ tartalma kevesebb, mint egy meghatározott küszöb, vagyis F* értéke egy meghatározott küszöb alá esik. Ez a változó kiesik a modellből. A modellépítő algoritmus mind a négy esetben szignifikáns modellt épített, tehát az összefüggés a modell változói és a függő változó között statisztikailag fenn áll. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kapcsolat erőssége a nemzetközi szakirodalmi adatoknál lényegesen alacsonyabb értékeket mutat, különösen a módosított meghatározottsági mutató (adjusted R 2 ) esetében. Bell et al (1994) és Moore et al. (1993) szintén vizsgálták a humuszos szint mélysége és a domborzati jellemzők közötti kapcsolatot. Ők a lejtésviszonyokat, a lejtőre merőleges lejtőprofilt, valamint az SPI és a CTI értékeket találták leginkább informatívnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy e változók erős kollinearitást mutatnak. Különösen a CTI és az SPI korrelál erősen egymással., tehát modellépítés esetén redundáns információkként jelennek meg. E munka keretében elvégzett Pearson-féle korrelációs vizsgálatok is azt mutatták, hogy az egyik legmagasabb korrelációs együttható az SPI és CTI állományok között jelent meg, es értékkel (3. táblázat). 3. táblázat. Pearson-féle korrelációs együtthatók a DDM-ből származtatott domborzati jellemzők között Kitettség Vízgyűjtő terület CTI Összetett lejtőprofil Lejtőre merőleges lejtőprofil Tengerszint Lejtőirányú feletti lejtőprofil magasság Lefolyás iránya PDD RELIEF Lejtő százalék Kitettség 1 0, , , , , , , , , , ,00808 Vízgyűjtő terület 0, , , , , , , , , , , CTI -0, , , , , , , , , , , Összetett lejtőprofil -0, , , , , , , , , , ,34846 Lejtőre merőleges lejtőprofil -0, , , , , , , , , , ,38619 Lejtőirány ú lejtőprofil 0, , , , , , , ,1437 0, , , Tengerszin t feletti magasság -0, , , , , , , , , , ,0993 Lefolyás iránya -0, , , , , , , , , , ,11302 PDD -0, , , , , ,1437-0, , , , , SPI 7

8 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző RELIEF 0, , , , , , , , , , ,13057 Lejtő százalék 0, , , , , , , , , , , SPI -0, , , , , , ,0993-0, , , , Hasonlóan magas érték (0.897 és 0.92) csak a komplex és a lejtőirányú és lejtőre merőleges lejtőprofilok között jelent meg. Mindez peresze azt is jelenti, hogy a származtatott paraméterek jelentős része a többitől független információként jelenik meg, megteremtve a domborzat széleskörű jellemzésének lehetőségét. A talajparaméterek és a domborzati jellemzők közötti korreláció vizsgálat eredményeit a 4. táblázat mutatja. A humuszos szint mélysége és a talaj szerves anyag tartalma nyilvánvalóan erős korrelációt mutat, mint ahogyan a vizes és a KCl-es ph-k is. Ezek alapján egyáltalán nem volt meglepő, hogy a ezek a párok ugyan azokkal a domborzati jellemzőkkel mutatnak erősebb kapcsolatot. A szervesanyag tartalom és a humuszos szint mélysége a legmagasabb r értékeket a PDD-vel, a relieffel és a lejtő-százalék változókkal mutatta. Hegy- és dombvidéki területeken a talajok szerves anyag tartalmát igen nagymértékben meghatározzák a lepusztulási és a feltöltődődési viszonyok. A nagy relief energiák és meredek, természetes növénytakarójától megfosztott és bolygatott lejtők miatt az eróziós folyamatok által előidézett felszínpusztulási folyamatok igen gyakoriak és jellemzők. E folyamatok a talajfelszín anyagát a domborzati tényezők függvényében áthalmozzák, kialakítva a dombvidékeinkre jellemző jellegzetes szervesanyag eloszlást. Dombtetői helyzetben a felszíni lefolyás sem mennyisége sem sebességi jellemzői miatt nem képes komoly eróziót okozni, így az A szint vastagságát és a szerves anyag tartalmat elsősorban a talajképződés természetes és antropogén tényezői szabják meg. Domboldali helyzetekben viszont a felszíni lepusztulás igen jelentős lehet, gyakran a talajképző kőzetig erodálva a talajt. 4. táblázat. Pearson-féle korrelációs együtthatók PH vizes PH KCl Humuszos szint Szerves anyag mélysége tartalom Kitettség 0, , , , Vízgyűjtő terület 0, , , , CTI 0,0982 0, , , Összetett lejtőprofil 0, , , , Lejtőre merőleges lejtőprofil 0, , , , Lejtőirányú lejtőprofil 0, , , ,06526 Tengerszint feletti magasság -0, ,2892-0, ,26594 Lefolyás iránya -0, , , ,23319 PDD 0, , , , RELIEF -0, , , ,38812 Lejtő százalék -0, , , ,32524 SPI 0, , , , A meredekebb lejtőkről elszállított, szerves anyagban gazdag talajanyag az eróziós bázisokig halad le, ahol felhalmozódva mély rétegű humuszos lejtőhordalék talajokat hozhat létre. Ezek alapján nem meglepő, hogy az eróziós folyamatokat leginkább meghatározó két domborzati tényező, a relief energia és a lejtő százalék magas korrelációs értékeket mutat a szerves anyag tartalom és a humuszos szint mélységének viszonylatában. A legmagasabb korrelációs értéket a PDD mutató adta. A PDD mutató a domborzat tagoltságát és a felszíni lefolyás viszonyokat jellemzi. Segítségével lehatárolhatók azok a területek, ahol felszíni összefolyás és ezért valószínűsíthetően fokozottabb hidromorf jelleg uralkodik. A hidromorfitás mindig jelentősebb szervesanyag felhalmozódáshoz vezet, amit a víztelítettség hatására fellépő anaerob viszonyok okoznak. Anaerob viszonyok között a szerves anyag 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged lebontása lényegesen kisebb hatékonysággal folyik, ezért a felhalmozódás megelőzi a lebomlási viszonyokat. A PDD mutató magas korrelációs értéke tehát annak köszönhető, hogy viszonylag nagy biztonsággal jelzi a hidromorf területeket és egyidejűleg természetesen a hirtelen kiszélesedő, csökkenő esésű völgyszakaszokat, ahol a szerves anyagban gazdag hordalék anyag leülepszik és felhalmozódik. A 2., 3. és 4. ábrák a PDD, Relief és Lejtőszázalék fedvények 3 dimenziós modelljeit mutatják. 2. ábra. A PDD (felül) és a domborzat (alul) 3 dimenziós modellje A regressziós egyenletbe a PDD és a lejtőszázalék változókat vette fel az algoritmus, a többi változó nem tudott szignifikáns többletinformációval szolgálni a modellhez. Ennek megfelelően a meghatározottsági mutatók értékei is igen alacsonyak, jelentősen elmaradnak a nemzetközi szakirodalomban közöltektől. Az alacsony R 2 értékek egyetlen valószínűsíthető magyarázatát abban látom, hogy az alacskai példa területhasználati szempontból igen heterogén, viszonylag nagy kiterjedésű. A mező- és erdőgazdálkodás hatásai, erózió gerjesztő, talajkémhatás változtató folyamatai térben igen heterogén módon oszlottak meg, jelentősen átformálva a domborzati és egyéb környezeti tényezők eredményeképpen kialakult természetes mintázatot. 9

10 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző 3. ábra. A Relief energia (felül) és a domborzat 3 dimenziós modellje A vizes és a KCl-es ph térbeli eloszlása érdekes módon a tengerszint feletti magassággal és a felszíni lefolyási iránnyal mutat erős korrelációt. 4. ábra. A lejtőszázalék (felül) és a domborzat (alul) 3 dimenziós modellje 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged A térképi állományok részletesebb empírikus vizsgálata egyértelműen jelzi, hogy a magasabb ph értékek a völgyekhez kötődnek, míg alacsonyabb értékeket magasabb földrajzi helyzetben levő szelvényeknél találunk (6. ábra). 6. ábra. Mért és interpolált talaj ph értékek a domborzati szintvonalak feltüntetésével A talajok mért ph pont adatainak eloszlása Prof-adat.shp), háttérben a krigelt ph fedvény (Phclipped) és a domborzatot megjelenítő szintvonalak (Alacska.shp). Prof-adat.shp Alacska.shp Phclipped No Data É NY K Kilometers D Ezt a térbeli eloszlást magyarázhatja az alacsonyabb magasságokon, völgytalpakon összegyűlt lejtőhordalék anyag magasabb szerves és szervetlen kolloidtartalmából fakadó kifejezettebb pufferkapacitása és bázistelítettsége, valamint az uralkodó talajvízáramlási rendszerek magasabb térszíneket kilúgzó és az alacsonyabb térszíneket bázisokban gazdagító jellege. Érdekes továbbá az a tény, hogy a K-ÉK-i kitettségű oldalak ph-ja alacsonyabb, mint a velük ellentétesen álló domboldalak talajainak ph-ja. A terület természetföldrajzi leírásánál már megemlítésre került az a tény, hogy a völgyközi hátak nem szimmetrikusak. K-ÉK felé néző oldalai lankásak elnyúlóak, míg a Ny-DNy-i lejtők meredekek, gyakran kőzetkibúvásosak. Ez a geomorfológiai jellemző általában utal a domborzat geológiai meghatározottságára, amely jelenleg helyéről kibillent geológiai rétegek fűrészfogszerű elhelyezkedését jelenti. A meredek lejtőkön gyakoriak az öklömnyi méretű osztreadarabok, amik karbonátos, homokos üledékbe foglaltak. A lankásabb K-ÉK-i oldalon hasonló kőzetkibúvások nem találhatóak, ott a felszínt homokos vályog, vályog és vályogos homok fizikai féleségű karbonátmentes üledékek fedik, melyeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Ezek szinte mindig savanyúak. A felszíni lefolyási irány ezeket a kitüntetett kőzettani irányokat jellemzi, és valószínűsíthetően ily módon utal közvetve a talajok ph-jára. A minták labor elemzési adatainak térbeli kiterjesztése útján,-krigeléssel- elkészült a terület szerves anyag térképe, humuszos szint vastagság térképe, valamint a vizes és a KCl-es ph fedvénye, melyekhez tartozó varigrammokat az 5a. b. ábra, míg a vizes ph és a szervesanyag térképeket a 7. és a 8. ábra szemlélteti. A négy változó variogrammjának 11

12 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző modell illesztésénél, elsősorban a RMSE minimalizálására törekedtünk, így a négy esetből háromban a szférikus míg a humuszos szint mélységét jellemző állománynál lineáris illesztést használtunk. A variogramm illesztésénél a humuszos szint mélyésgének varigrammját leszámítva (ahol a lépésköz, lag interval 40 méter volt) kovarianciát 100 méteres közönként számítottuk. 5a. ábra. A szervesanyag-tartalom, a humuszos szint mélység variogrammjai 641 Linear with sill Model AIC BIC SSE RMSE n Linear with sill e LAG INTERVAL = 40 Humuszos szint mélységének variogrammja 46.7 Spherical Model AIC BIC SSE RMSE n Spherical LAG INTERVAL = 100 Szerves anyag tartalom variogrammja A hatástávolság a vizes és a KCl-es ph esetében 1 km körüli értéket adott, a szerves anyag tartalomnál és a humuszos szint mélységénél méteres érték volt. Az elkészült térképek adatai jól jelzik a terület talajainak erősen savanyú állapotát. A mért ph értékek átlaga 5.7 körül mozgott, intervalluma 4.34-től ig terjedt. A talajok szerves anyag tartalma tonna/hektár értékek között mozog, 41.5 t/ha-os átlaggal, ami sajnos ezekre az erősen erodált talajokra jellemző adat. 12

13 Földrajzi Konferencia, Szeged b. ábra. A vizes és a KCl-es ph-k variogrammjai 4.75 Spherical Model AIC BIC SSE RMSE n Spherical LAG INTERVAL = 100 ph variogrammja 4.23 Spherical Model AIC BIC SSE RMSE n Spherical LAG INTERVAL = 100 ph KCL variogrammja 7. ábra. Szervesanyag-tartalom térkép 13

14 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző Alacska község talajainak szerves anyag tartalma kg/m2 -ben megadva Somclipped No Data É NY K Kilometers D 8. ábra. Talaj ph Alacska község talajainak ph-ja Phclipped No Data É NY K Kilometers D Összefoglalás E munka elsődleges célja az volt, hogy kvantitatív, számszakilag könnyen értelmezhető módon jellemezzem a digitális domborzati modellekből származtatható mutatók és a terepi 14

15 Földrajzi Konferencia, Szeged talajminta-vételezéssel és laborvizsgálatokkal származtatott pontszerű talajadatok közötti statisztikai kapcsolatot, összefüggést. A digitális domborzati modellek használata a környezeti erőforrások térképezésében egyre szélesebb körűvé válik. Talajtani felhasználására is számos példa létezik, de ezek egyenlőre még inkább a tudományos adatgyűjtés fázisát jelentik, mintsem azok rutinszerű használatát. A domborzat modelleket mint kiegészítő információkat használják, tematikus térképezésben történő felhasználása még gyerek cipőben jár. Talajtulajdonságok kialakításában a domborzatnak igen fontos szerepe van. Szinte minden térbeli kiterjedéssel jellemzett talajtani probléma megoldásánál a terepi térképező szinte egyetlen fogódzója a domborzat és a felszínen található növényzet. A talaj és a domborzat kapcsolatáról sok kísérleti adat áll rendelkezésre, de ezek legnagyobb része kvantitatív jellemzés hiányában nehezen adható tovább, illetve nehezen rendszerezhető. A digitális adatforrások hihetetlen lehetőségeket rejtenek magukban, mert a belőlük származtatott adatok minősége és tartalma a származtatási módszer ismeretében egyértelműen jellemezhető. A domborzat összessége szétbontható apró tulajdonság egységekre, amelyek egy adott szempontból jellemzik a domborzatot. Ezáltal olyan részleteit, összetevőit azonosíthatjuk a környezetnek, amelyek megléte vagy hiánya meghatározó eleme a környezeti és ezen belül a talajban lejátszódó folyamatok alakításának. Digitális adatok használata tehát kettős célt valósíthat meg: felismert és modellekbe foglalt összefüggések esetén alapadatként szolgálhat környezeti erőforrásaink modellezésében, másrészt segít az empirikus, komplex megismerési folyamatok eredményeinek értelmezésében és gyakorlati tudássá való átalakításában, érlelésében. Bár az eredmény statisztikák, melyekkel a domborzati jellemzőkből épített talajparaméter becslő modellünket jellemeztem, nem mutattak determinisztikus kapcsolatot, a modell szinte minden esetben szignifikáns statisztikai kapcsolat meglétére utalt. Azt is látni kell azonban, hogy a domborzat csak egy a talajképző tényezők közül és önmagában nem képes megbecsülni az egyes talajjellemzők térbeli alakulását. Kis területek talajtani variabilitásának okai között a domborzaton kívül a talajképző kőzet, a növényzet és az egyre inkább uralkodóvá váló emberi behatások is jelentős szerepet játszanak. Digitális domborzati adatbázisainkat tehát további adatforrásokkal kell kiegészíteni, hogy velük a vizsgált talajtani változó térbeli és időbeli varianciája a lehető legjobban jellemezhető, magyarázható legyen. Köszönetnyilvánítás A kutatást anyagilag támogatta a Környezetvédelmi Minisztérium 1999.évi Közcélú c keretére meghírdetett II. Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázata ( A talajok szerves anyag tartalmának térképezése a meglévő adatbázisok pontosítása térinformatikai eszközök segítségével. című pályázattal), valamint az OTKA F számú témája ("Domborzat talajképződésre kifejtett hatásainak kvantitatív vizsgálata digitális domborzati modellekből származtatott felszínalaktani mutatók felhasználásával.") Köszönetemet szeretném kifejezni Hegedűs András és Szedlacsek Dóra miskolci egyetemi geográfus doktoranduszoknak a digitalizálásban és a labormunkában nyújtott önzetlen segítségért! Irodalom Bell J.C., Cunningham R.L., Havens M.W Calibration and validation of a soil-landscape model for predicting soil drainage class. Soil Sci. Soc. Am. J. 56:

16 Dobos Endre: A domborzat mint talajképző Bell. J.C., Thompson, J.A., Butler C.A., McSweeney K Modeling soil genesis from a landscape perspective. Trans. Int. Conf. Soil Sci. 15 th Acapulco, Mexico Buzás I Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv. Mezőgazdasági kiadó Budapest. Centeri, Cs. Pataki R A GIS és talajerodálhatóság a Tihanyi-félsziget területén. Geográfus doktoranduszok V. Országos konferenciája. Proceedings. Miskolc október 6-7. pp de Bruin, S.; W.G. Wielemaker and M. Molenaar Formalisation of soil-landscape knowledge through interactive hierarchical disaggregation. Geoderma. 91: Dobos E Pedometria és digitális domborzati modellek használata a talajtérképezésben. Talajvédelem. VIII Szám 2000 november. Pp Dobos E., Micheli E., Baumgardner M.F. Biehl L., Helt T Use of combined digital elevation model and satelliet radiometric data for regional soil mapping. Geoderma 97: Dobos E., Micheli E., Baumgardner, M.F Digitális magassági modell és a felszíntagoltsági mutató használata kis méretarányú térképezésben. Agrokémia és talajtan. Tom 46. No 1-4. Pp Jenny, H., Factors of Soil Formation: A system of quantitative pedology. McGraw-Hill, New York, NY, pp.281. King, D.; H. Bourennane, M. Isambert and J.J. Macaire Relationship of the presence of a noncalcareous clay-loam horizon to DEM attributes in a gently sloping area. Geoderma. 89: Mcbratney A. B., Odeh I. O. A., Bishop T.F.A., Dunbar M.S., Shatar T.M An overview of pedometric techniques for use in soil survey. Geoderma 97: McKenzie, N.J. and P.J. Ryan Spatial prediction of soil properties using environmental correlation. Geoderma. 89: Moore I.D., Gessler P.E. Nielsen G.A. Peterson G.A Soil attribute prediction using terrain analysis. Soil Sci. Soc. Am. J. 57: Odeh I.OA., Mcbratney, A.B., Chittleborough D.J., Spaztial prediction of soil properties from landform attributes derived from a digital elevation model. Geoderma 63: Thompson J.A.,Bell J.C.,Butler C.A Quantitative soil-landscape modeling for estimating the areal extent of hydromorphic soils. Soil Sci. Soc. Am. J. 61: Webster R The development of pedometrics. Geoderma 62:1-15. Young, F.J. and R.D. Hammer Defining geographic soil bodies by landscape position, soil taxonomy and cluster analysis. Soil Sci. Soc. Am. J. 64:

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

7. A digitális talajtérképezés alapjai

7. A digitális talajtérképezés alapjai Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak

Részletesebben

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora 1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )

Részletesebben

DIGITALIS DOMBORZATMODELLEZES HASZNALATÁNAK LEHETŐSÉGEI A TALAJTULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATÁBAN

DIGITALIS DOMBORZATMODELLEZES HASZNALATÁNAK LEHETŐSÉGEI A TALAJTULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATÁBAN DIGITALIS DOMBORZATMODELLEZES HASZNALATÁNAK LEHETŐSÉGEI A TALAJTULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATÁBAN DOBOS ENDRE Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettani Tanszék A domborzat, mint talajképző tényező jelentős

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.

ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László

Részletesebben

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály A magyar talajosztályozási rendszer megfeleltetése a nemzetközi elvárásoknak, a diagnosztikai alapú osztályozás főtípusainak bemutatása A vízhatású és a

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus

Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Kitka Gergely Dr. Farsang Andrea Dr. Barta Károly 1. Bevezetés Napjaink egyik igen fontos problémájává nőtte ki magát a talajerózió következtében fellépő

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése

Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves

Részletesebben

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision

Részletesebben

Digitális domborzatmodellbıl származtatható felszíntagoltsági mutató (PDD) Technikai segédlet és leírás

Digitális domborzatmodellbıl származtatható felszíntagoltsági mutató (PDD) Technikai segédlet és leírás Digitális domborzatmodellbıl származtatható felszíntagoltsági mutató (PDD) i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tsz. 3515 -Egyetemváros ecodobos@uni-miskolc.hu Digitális domborzatmodellek (DDM) használata

Részletesebben

Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása

Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás

Részletesebben

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Lavinapályák vizsgálata DEM segítségével

Lavinapályák vizsgálata DEM segítségével Seres Anna i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 Egyetemváros, +46/565-111 (23-14) anna_seres@yahoo.com Bevezetés A hegyekben elõforduló egyik legnagyobb veszélyt a lavinák jelentik. A

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem

Részletesebben

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan

Részletesebben

Korrelációs kapcsolatok elemzése

Korrelációs kapcsolatok elemzése Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az

Részletesebben

Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel

Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a ivel Bertóti Réka Diána Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földrajz Intézet IX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia Miskolc, 2013.

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok

Részletesebben

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged

Részletesebben

FÖLDRAJZI KUTATÁS MÓDSZERTANA 4.

FÖLDRAJZI KUTATÁS MÓDSZERTANA 4. FÖLDRAJZI KUTATÁS MÓDSZERTANA 4. GEOGRÁFUS MESTERSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2017 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2

Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 1 Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék 2 Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1 HU-3515 Miskolc-Egyetemváros 2 HU-3515 Miskolc-Egyetemváros,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Korreláció és lineáris regresszió

Korreláció és lineáris regresszió Korreláció és lineáris regresszió Két folytonos változó közötti összefüggés vizsgálata Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika és Statisztika I. előadás 2016.11.02.

Részletesebben

Digitális Domborzat Modellek (DTM)

Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) DTM fogalma A földfelszín számítógéppel kezelhető topográfiai modellje Cél: tetszőleges pontban

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

Bevezetés a Korreláció &

Bevezetés a Korreláció & Bevezetés a Korreláció & Regressziószámításba Petrovics Petra Doktorandusz Statisztikai kapcsolatok Asszociáció 2 minőségi/területi ismérv között Vegyes kapcsolat minőségi/területi és egy mennyiségi ismérv

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

RÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás

RÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás RÉGÉSZEK Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból Konzulens: Dr. Winkler Gusztáv Készítették: Biszku Veronika Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás FELADAT KIÍRÁSA Winkler Gusztáv tanár

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi

Részletesebben

Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján

Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerzsenyi Dávid Témavezető: Dr. Albert Gáspár 2016 Célkitűzés Felszínmozgás-veszélyes területek kijelölését segítő relatív

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus

Részletesebben

LEJTŐHORDALÉK TALAJOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEVETÉSE A WRB MINŐSÍTŐIVEL

LEJTŐHORDALÉK TALAJOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEVETÉSE A WRB MINŐSÍTŐIVEL LEJTŐHORDALÉK TALAJOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEVETÉSE A WRB MINŐSÍTŐIVEL Bertóti Réka Diána doktorandusz Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földrajz Intézet, Természetföldrajz - Környezettan Intézeti

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban

Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1 Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat

Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani

Részletesebben

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

GEOSTATISZTIKA. Földtudományi mérnöki MSc, geofizikus-mérnöki szakirány. 2018/2019 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

GEOSTATISZTIKA. Földtudományi mérnöki MSc, geofizikus-mérnöki szakirány. 2018/2019 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ GEOSTATISZTIKA Földtudományi mérnöki MSc, geofizikus-mérnöki szakirány 2018/2019 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján Illy Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat A felszínközeli szélsebesség XXI. században

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben