III. "JÖVŐ INTERNET" TECHNOLÓGIÁK: ELOSZTOTT ÉS FELHŐ SZOLGÁLTATÁSOK, TÁRGYAK INTERNETE DR. SIMON GYULA

Átírás

1 infokommunikációs technológiák III. "JÖVŐ INTERNET" TECHNOLÓGIÁK: ELOSZTOTT ÉS FELHŐ SZOLGÁLTATÁSOK, TÁRGYAK INTERNETE DR. SIMON GYULA

2 TÉMÁK 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 2

3 III.1. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 3

4 CÉLOK Adatforrások Szenzorikus források Szenzorhálózatok Internet of Things Multimodális szenzorok Szenzorok adatainak feldolgozása Intelligens Öntanuló módon Feldolgozás Hálózaton belül Szolgáltató eszközein Kihívások Kommunikáció Adattárolás Feldolgozás Kutatási területek: Szenzorhálózatok és elosztott rendszerek gráfelméleti vizsgálata Szenzorhálózati szolgáltatások kutatása és fejlesztése Képfeldolgozási algoritmusok fejlesztése Szenzorok alkalmazástechnikájának vizsgálata Felhő alapú szolgáltatások vizsgálata Tesztrendszerek fejlesztése 4

5 EREDMÉNYEK Szenzorhálózatok és elosztott rendszerek gráfelméleti vizsgálata Approximálási eredmények hipergráfok csúcslefogási tulajdonságaira Gráfdominálási paraméterekre vonatkozó eredmények Gráfok minimális összefüggő részeinek vizsgálata Új eredmények tropikus dominálás témakörben, illetve tropikus domináló halmazok approximálhatóságáról Új eredmények gráfok ún. WORM színezésének témakörében Új eredmények gyűrű topológiájú hálózatok TDMA ütemezésének témakörben Szenzorhálózati szolgáltatások kutatása és fejlesztése Energiatakarékos kommunikációs protokollok TDMA ütemezési algoritmusok Garantált minőséget biztosító kommunikációs protokollok Időszinkronizációs protokollok 5

6 EREDMÉNYEK Képfeldolgozási algoritmusok fejlesztése Objektumfelismerés és követés vizsgálatára szolgáló keretrendszer és tesztadatbázis kialakítása Kernel alapú mozgásdetekciós algoritmusok alkalmazhatóságának vizsgálata mozgó kamera esetén Bag of Words módszer alkalmazásának vizsgálata Forgatás invariancia biztosítása globális képi leírók (CEDD) esetén Képi indexelést és visszakeresést végző szerver bővítése LoCATe leíróval Szenzorok alkalmazástechnikájának vizsgálata Felhő alapú szolgáltatások szenzorhálózatokhoz illesztése Hatékony jelfeldolgozó algoritmusok kidolgozása Új típusú rádióinterferencia-alapú érzékelési eljárások kidolgozása Új típusú beltéri lokalizációs eljárások kidolgozása 6

7 III.2. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 7

8 CÉLOK Motiváció A smart gridekben (intelligens energiaelosztó hálózatokban) az intelligens mérők tengernyi adatot szolgáltatnak. Kérdés: Mit tudunk ebből az adattömegből és milyen módszerekkel kinyerni? Kutatási területek: Új jelfeldolgozási eljárások villamos fogyasztási idősorok szegmentálására (stacioner szakaszok fölismerése Jensen- Shannon divergencia alapján); osztályba sorolására (klasszifikáció predikció alapú módszerrel) Az intelligens mérők (elosztott) számítási kapacitásának kihasználása elosztott optimalizációs eljárások alkalmazásával. 8

9 EREDMÉNYEK Statisztikai váltási pont detektálása Feladat: Fogyasztási idősorban a statisztikai váltási pontok felismerése Megoldás: Jensen-Shannon divergencia alapján Rekurzív algoritmus globális (off-line) elemzéshez Jelentőség: egzakt mérték definiálható arra nézve, hogy a szakaszhatár tényleg váltási pont-e statisztikai értelemben. Mozgóablakos algoritmus lokális (online) elemzéshez, real-time alkalmazáshoz smart meter -ben. 9

10 EREDMÉNYEK Szegmensek osztályba sorolása Feladat: Adott szegmensek milyen osztályba tartoznak? Megoldás: Predikciós alapú módszer A fogyasztási idősor értékei közötti időbeli korreláltság kihasználása Több (NL) prediktor párhuzamos működtetése Legjobb prediktor azonosítja az osztályt A klasszifikációs képességen túl a módszerrel lehetséges Mérési hibák detekciója Elektromos fogyasztás becslése Detection Error Rate SOM SVNC k-nn Fuzzy NN Seq DM (PrefixSPAN) Prediction Autoregressive Markovian Process Normalized AR Normalized Markovian Type of timereries 10

11 III.3. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 11

12 CÉLOK Projektünkben egy, a parallel architektúrát kihasználó lineáris programozási megoldó kifejlesztését tűztük ki célul: Széleskörű alkalmazási lehetőségek, a megoldható feladatok körének jelentős kiterjesztése A lineáris programozás más optimalizáló eljárások motorjául szolgál Napjainkban a piacon kb. egy fél tucat lineáris optimalizáló szoftver érhető el, azonban: Ezek kereskedelmi, vagy nyílt forrású akadémiai rendszerek A nyílt rendszerek rosszul dokumentáltak, kutatási célra nem használhatóak, a kereskedelmi rendszerek fekete dobozként állnak rendelkezésre A kutatócsoport saját optimalizáló rendszerének kifejlesztése: Saját innovatív ötleteink megvalósításához egy modulárisan bővíthető, általunk kezelhető rendszerre van szükségünk Korábbi párhuzamosítási törekvések kevés sikerrel jártak a témában 12

13 EREDMÉNYEK A szimplex algoritmus kutatásának eredményei: A szimplex algoritmushoz egy robosztus párhuzamos keresést támogató keretrendszert készítettünk Egyedülálló összehasonlító elemzést végeztünk a degeneráció-ellenes stratégiák összehasonlítására, melynek eredményeként azok egyedi kombinációját dolgoztuk ki Azonosítottuk a szimplex módszer paramétereit melyek hatékony beállítását egy grid infrastruktúrájú paramétervizsgálattal végeztük el Az implementációs technikák kutatásának eredményei: Teljesítményanalízissel azonosítottuk a lineáris algebrai adatszerkezetek kulcsfontosságú tényezőit Adaptív kiterjesztett pontosságú számítási architektúrát dolgoztunk ki Kidolgoztunk egy stabil összeadási módszert a szimplex algoritmus numerikus stabilizálására 13

14 EREDMÉNYEK A kidolgozott Pannon Optimizer rendszer Új kiemelkedő hatékonyságú lineáris algebrai kernel Elemző szoftver a ritkás adatszerkezetek teljesítményanalízisére Stabil primál és duál szimplex algoritmus Skálázó, előfeldolgozó modulok Párhuzamos keresést és szinkronizálást támogató keretrendszer Numerikus stabilitási eljárások Numerikusan kiemelkedően instabil feladatok megoldásának támogatása Általános célú paraméterezés vizsgáló keretrendszer Grafikus felhasználói felület MPS, LP és kézi formátum támogatása A nyílt forráskódú megoldókkal versenyképes teljesítmény Számos újszerű modul és eljárás került kidolgozásra és implementálásra 14

15 III.4. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezetők: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 15

16 CÉLOK Háttér: Igény egyre komplexebb többprocesszoros rendszertechnikai megoldásokra Rendszerelemek (mikroprocesszorok, FPGA célhardver egységek, DSP, GPU, neurális tömbök) egyre komplexebbek Feladat dekompozíciója alapvetően meghatározza az eredő rendszer teljesítőképességét Az ilyen rendszereket feladatfüggő felépítésű többprocesszoros rendszernek (Task-Dependent Multiprocessing System, TDMS) nevezzük Kutatási cél: Új rendszer-szintű tervező eszköz kidolgozása, amely az alábbi támogatásokat nyújtja a TDMS tervezés folyamatában: A megoldandó feladat magas szintű programnyelvi leírásának fogadását. A komponens processzorok közötti feladatmegosztásra olyan új dekompozíciós algoritmus alkalmazását, amely lehetővé teszi célfüggvényében a komponens processzorok fajtájának és darabszámának, valamint a rendszerkövetelményeknek és azok kívánt prioritásának előírását. A magas szintű szintézis (HLS) algoritmusainak felhasználását. 16

17 EREDMÉNYEK A teljes rendszer által megoldandó feladat C vagy Haskell nyelvű leírásának fogadása A tervező által megadandó követelmények: A komponens processzorokra vonatkozóan - számuk - fajtájuk - kapacitásuk - minimális kitöltöttségük (energafelhasználás) - áruk - működésük párhuzamos feldolgozásra való alkalmasságuk - utasítás-végrehajtási időik Pipeline működés szükségessége - a kívánt újraindítási idő A kommunikációs teher (adatcsere mennyiség), sebesség, ár kívánt prioritási sorrendje az optimalizálás során. Dekompozíció Módosított HLS tervező eszköz (PIPE) Eredmények XML file formátumban: Komponens processzorok (számuk, fajtáik (μp, DSP, FPGA, GPU, célhardware, etc.). Az utasítások hozzárendelése az egyes komponens processzorokhoz. Kommunikációs teher (adatcsere mennyiség). 17

18 EREDMÉNYEK Új rendszerszintű szintézis módszer és kísérleti tervező eszköz (DECHLS), amely lehetővé teszi a szisztematikus szintézist a magas szintű programnyelven adott feladatleírásból kiindulva az intuitív tervezési lépéseknek a lehető legnagyobb mértékű kiiktatása mellett. Input 1 Input 2 Input 3 Input 4 FFT1 FFT2 FFT3 FFT4 P 1 P 2 P 3 P 4 SC1 SC2 SC3 SC4 Execution time: 138 ms Execution time: 138 ms Execution time: 138 ms Execution time: 138 ms VOTE P 5 HT Execution time: 3438 ms Output R>3438ms 18 R=1613ms

19 KIALAKÍTOTT TESZT HARDVER Neuro-fuzzy rendszerek újrakonfigurálható digitális áramkörben való megvalósítása súlyadaptációs modul párhuzamosan működik a kimenetszámítással (kimenet számítása és a tanítás is mintánként) gyors hardvereszköz: kimenetszámítás tanítással együtt 0,6 μs alatt A kialakított architektúra lehetőséget biztosít különböző tanító algoritmusok tesztelésére és valós gyakorlati feladatokban való alkalmazásra. 19

20 III.5. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 20

21 CÉLOK Motiváció Mega giga processzor tömbök, Eddig nem kézben tartható problémák, ahol a jellemzők: femtosec (10-15 s) petaflops (10 15 flops) A geometriai közelségnek döntő szerepe van nincs univerzálisan optimális architektúra Cél Keresünk egy jó megoldást egy adott probléma osztályhoz Adott algoritmus leképzése 2D-3D processzortömbre Optimalizálás a felületre, pontosságra, sebességre, disszipált teljesítményre, sávszélességre Korlátok- megkötések Virtuális és fizikai processzorok Memória korlát a chipen A külső memóriát véges sávszélességen érjük el. 21

22 EREDMÉNYEK Módszer Strukturált Rácsokra A felosztás is legyen strukturált (rács-típusú) A rács-típusú felosztások közül a feltételeknek megfelelő optimális felosztás meghatározható (mivel ezek száma O(K*ln 2 (K)), ahol legfeljebb K részre vághatjuk fel a rácsot) Eredmény METIS partíciókhoz képest akár 50%-os adatlokalitás javulás is elérhető azonos kommunikációs szükséglettel. Egy esetben sem adott rosszabb eredményt, nagyobb rácsokra a kommunikációs szükséglet is javult. 22

23 EREDMÉNYEK Módszer általános esetre Az adatlokalitás növelése és a processzorközi kommunikáció csökkentése egymással ellentétes célok. Kidolgozásra kerültek módszerek, amelyek az adatlokalitásra fókuszáltak, viszont ezek nem kezelték megfelelően a processzorközi kommunikációt. Mivel a processzorközi kommunikáció csökkentése már régóta kutatott terület jó megoldókkal, így egy METIS-AM1 hibrid módszert dolgoztunk ki, amiben az AM1 rész saját fejlesztés 4.5 Eredmény A METIS-AM1 hibrid segítségével az adatlokalitás és processzorközi kommunikáció együttesen kezelhető További cél Olyan megoldó, ami nem egy kommunikációra optimalizált megoldásból indul ki, hanem ténylegesen egyszerre kezeli a két feltételt. Performance (Million triangle update/s) Number of triangles unordered reordered 23

24 III.6. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 24

25 CÉLOK Kutatás célja: Adatbányászati algoritmusok elosztott megvalósításainak vizsgálata Módszer: Felépítettünk egy általános célú klasztert, ahol vizsgálni lehet elosztott algoritmusokat. 5 gép (Teljes kapacitás: 40 CPU mag, 20x500GB disk, 160GB RAM, dedikált hálózat) Hadoop ökoszisztéma: HDFS, Map-Reduce, és Appache Spark Többféle algoritmus osztályból vizsgáltunk algoritmusokat, melyek elosztott implementáció szempontjából különböző kihívásokat jelentenek. I/O intenzív algoritmusok skálázódása elosztott rendszereken Deep learning algoritmusok vizsgálata elosztott környezetben 25

26 EREDMÉNYEK I/O intenzív algoritmusok Log normalizálás: A HW összes magját kihasználva jelentős sebesség javulás értünk el. A hardware-k közötti IO sebesség eltérés eltűnt, mivel a számítások több időt igényelnek, mint maga az IO művelet. Számítások párhuzamosítása: Addig releváns, amíg nem érjük el az IO sebességét. Ha a számítás sebessége azonos az IO művelettel,, akkor további sebességnövekedést már csak az együttes párhuzamosítással érhető el (IO és CPU) Batch módú feldolgozás 6,83 szoros gyorsulást hozott 26

27 EREDMÉNYEK Deep learning algoritmus osztály skálázódásának vizsgálata elosztott környezetben Dropout Első lépésben reprodukáltunk egy újnak számító hatékony tanítási eljárást (dropout) Egy gépes, egy szálas implementációt hoztunk létre, ehhez hasonlítottuk a párhuzamosítási kíséreltek eredményeit. Metaparaméter optimalizáció Több gépes környezetben a meta paraméter optimalizálás lehetőségeit vizsgáltuk (Monte Carlo, Bayes módszer). Arra a megfigyelésre jutottunk, hogy a Bayes módszer nem hatékony a teszthalmazon mért hiba és a tanításra fordított idő optimalizálására. Ezen módszer alkalmazásánál kénytelenek vagyunk konszenzusra jutni, melyik paraméter a fontosabb a klasszifikációs feladat megoldása szempontjából. 27

28 III.7. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 28

29 CÉLOK Kutatási cél Kritikus válaszidejű felhő számítási feladat allokációja matematikai modell megalkotása különböző algoritmusok fejlesztése, Szimulációs környezet fejlesztése, tesztelése Az algoritmusok generált adatokon való futtatása, A szimuláció során kapott eredményeket értékelése Feladatok Allokációs algoritmusok kiválasztása Adatgenerálás a tesztekhez Fejlesztési és szimulációs környezet kialakítása 29

30 EREDMÉNYEK Matematikai modell Szolgáltató (Cloud Service) CS = [ID, VML] Virtuális gép (Virtual Machine) VM = [ID, P, M, H] Kritikus válaszidejű feladat (Task with Critical Response Time) CrT = [ID, FR, MR, HR, DL, Pri, IT] Környezet Maple CAS (Computer algerba System) Erős statisztika csomag (Statistics) Interpretált nyelv 30

31 EREDMÉNYEK Kihívás: az szimulációs adatok paraméterei Lee: taszkok nomális és exponenciális eloszlással Kumar.: érkezési idő Poisson eloszlás, 500 taszk, 0,5<λ<500 Joshiyara: 700VM-800Taszk, 4000 VM-4000 Taszk, 5000 VM 6000 Taszk Egyenletes eloszlású CPU-kal Algoritmusok EDF (Earlieast Deadline First) módszerek hedf (heterogén EDF) algoritmus hedf off-line hedf on-line Dynamic Voltage Frequency Scaling (DVFS) hedf online 31

32 III.8. TÉMA 1. Szenzorhálózatra épülő elosztott felügyeleti rendszer kidolgozása Témavezető: Simon Gyula, PE 2. Smart grid rendszerek kutatása Témavezető: Kovács Lóránt, GAMF 3. Párhuzamos lineáris programozási feladatmegoldó kidolgozása Témavezető: Maros István, PE 4. Feladatfüggő felépítésű pipeline többprocesszoros rendszerek tervezési módszerének kidolgozása és alkalmazása nagy sebességigényű beágyazott célrendszerekben Témavezető: Arató Péter, BME; Brassai Sándor Tihamér, Sapientia 5. Kiloprocesszoros rendszerek logisztikai alkalmazása Témavezető: Szolgay Péter, PPKE 6. Map reduce elvű elosztott feldolgozási algoritmusok és tesztkörnyezet kidolgozása adatbányászati feladatok végrehajtásához Témavezető: Pálvölgyi János, Kürt Zrt. 7. Módszer és tesztkörnyezet kidolgozása kritikus válaszidejű felhő szolgáltatások kialakításához és erőforrás elosztásához Témavezető: Maróti György, PE 8. Módszer kidolgozása algoritmusok átültetésére kis számítási teljesítményű eszközökből álló népes heterogén infrastruktúrára Témavezető: Maróti György, PE 32

33 CÉLOK Kutatási cél Heterogén párhuzamosított algoritmusok fejlesztése, ahol az egyes szálakon különböző típusú megoldók futnak Tesztkörnyezet kialakítása Módszerek összehasonlítása Tesztkörnyezet BOINC rendszer Berkeley-n fejlesztett nyílt forráskódú rendszer Mester/szolga rendszer: Kommunikációs modell A kliensek jelentkeznek feladatért ha van szabad erőforrásuk és visszaadják azt, ha végeztek a megoldással. A mester nem tud kommunikációt kezdeményezni. 33

34 EREDMÉNYEK Populáció alapú elosztott eljárások Szerver Kliens Optimalizálási probléma előfeldolgozása, részproblémákra osztása Részfeladatok szétosztása a kliensek felé Megoldás előállítása a kliensektől visszakapott részmegoldások alapján Részfeladatot kér a szervertől Optimalizálási módszer futtatása Megoldás visszaküldése a szerver felé Implementált megoldó módszerek: Genetikus algoritmus Differential evolution Particle Swarm Optimization Szimulált hűtés Korlátozás és szétválasztás Egy fában reprezentált megoldástér bejárása helyett azon részfák bejárását kihagyjuk, amik garantáltan nem tartalmaznak optimális megoldást Egy részfára korlátot ad a benne szereplő legjobb megoldásra, és ha van a korlátnál jobb ismert megoldásunk, akkor a részfát kizárhatjuk Az algoritmus jól párhuzamosítható, hiszen az egyes részfák párhuzamosan járhatóak be Az alkalmazandó módszerről a szerver dönt 34

35 EREDMÉNYEK Tabu keresés Szomszédsági keresés, amelyben az aktuálisan vizsgált pontból mindig valamely szomszédjába (lehetőleg jobb célfüggvény értékkel rendelkezőbe) megyünk át. Amennyiben lokális optimumokból kimozdulunk, akkor azokat tabu listára teszi, hogy ne lépjünk oda vissza. Jól párhuzamosítható: különböző kezdőpontokból párhuzamos keresések Hibrid módszer Egyszerre futtat tabu és korlátozás és szétválasztás megoldókat A tabu kereső szálak által kapott megoldások segítik a korlátozás és szétválasztáson alapuló algoritmust, hiszen egy jobb ismert megoldás több (vagy nagyobb) részfa kizárását teszi lehetővé Tesztelés Hátizsák feladat 1000,5000,10000 tárggyal Tiszta korlátozás és szétválasztás Tiszta tabu Hibrid / sűrű korlátozás és szétválasztás Hibrid / sűrű tabu Hibrid sűrű tabu 35

36 infokommunikációs technológiák KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!